A az intelligens teremtés egyszerű és könnyen érthető magyarázatot ad az univerzum eredetére és szerkezetére, további sorsára és jövőjére nézve. El kellene fogadni a tudósoknak is azt, hogy van Isten és az ő keze munkája az egész Világegyetem, benne mi, emberek, és az összes létező dolog.Nem egyszerűbb és logikusabb feltételezni egy Teremtő létezését, mint a véletlenben hinni és irreális magyarázkodásokkal keresni a válaszokat?A termodinamika második főtétele kimondja, hogy minden rendszer a nagyobb rendezetlenség állapota felé halad, széthullik és romlik az eltelt idő mennyiségével arányosan.Ez az abszolút vég,amellyel így vagy úgy, de minden rendszernek és lénynek szemben kell néznie e törvény szerint és e folyamatot nem lehet visszafordítani.Ez az entrópia törvénye.Ebből következik az, hogy az egész világmindenség elkerülhetetlenül halad a rendezetlenebb állapot, vagyis a pusztulás felé. A tudományos világban a legelfogadottabb teória az evolucionizmus, de: az evolúció elmélete egy olyan feltételezés, ami az ezzel az alapvető és minden körülmények között érvényes fizikai törvénnyel homlokegyenest ellenkezik.Az evolúció által előterjesztett mechanizmus teljesen ellentmond ennek a törvénynek.Az evolúció elmélete azt állítja, hogy a rendezetlen, szétszórt és élettelen atomok és molekulák spontán egyesültek egy adott időben egy bizonyos sorrendben, és rendkívül bonyolult molekulákat hoztak létre, mint például a fehérjék, a DNS és az RNS, amelyek még bonyolultabb szerkezetbe rendeződve élőlényekké egyesültek.Az evolúciós elmélet szerint ez a feltételezett folyamat, amely minden lépésnél rendezettebb, szervezettebb és bonyolultabb szerkezetet eredményez, önmagától és természetes körülmények között ment végbe.Az entrópia törvényevilágossá teszi, hogy ez az ún. természetes folyamat teljesen ellentmond a fizika törvényeinek.Nem értem, Hawking nem ismeri a fizikát, hogy ilyen kijelentéseket tesz, mint amit a fent emlitett cikk is leír! Mindezekkel az igazságokkal konfrontálodva, az evolúcionista tudósok a termodinamika második törvényének a felhasogatásához menekültek,kijelentve, hogy csakzárt rendszerekre igaz, a nyílt rendszerek kivül esnek a hatáskörén. A nyílt rendszer olyan rendszer, amelyben kifelé és befelé is szabadon áramlik az energia, ellentétben a zárt rendszerrel , amelyben az energia és az anyag mennyisége állandó.Az evolúció elmélete szerint a világ nyílt rendszer:folyamatosan ki van téve a Napból áramló energiának, az entrópia törvénye nem vonatkozik a világ egészére, és hogy rendezett, bonyoult élő szervezetek létrejöhetnek rendezetlen , egyszerű, élettelen anyagból. Itt azonban nyilvánvaló a torzítás.Az a tény, hogy egy rendszerben áramlik befele az energia, még nem teszi rendezetté az adott rendszert.Speciális mechanizmusokra van szükség, hogy müködésbe hozzák az energiát.Ugyanez érvényes az élet esetén is.Egyetlen élőlény sem rendelkezik energiaátalakító rendszer nélkül.Az energiaátalakító mechanizmus nélküli termodinamikai rendszer, legyen az nyílt vagy zárt, egyáltalán nem előnyös az evolúció számára. A világunkba áramló napenergiának semmiféle olyan hatása nincs, ami önmagába rendszert teremtene.Bármilyen magas a hőmérséklet,az aminosavak nem fognak rendezett láncokba szerveződni.Az energia önmagába nem elegendő ahhoz, hogy bonyolult fehérjék és magasabb szintű éltformák jöjjenek létre.Ehhez egy tökéletes Termtőre van szükség:ez érvényes az egész Univerzumra is!Ebből következik a legalapvetőbb szabály vagy elmélet, nevezük bárminek:a természetfeletti Erő,aki az egész univerzumota semmiből létrehozta:Isten TeremtéseA tudomány,mint minden területen, termodinamikai szempontból is bebízonyitotta, hogy az evolúció lehetetlen,és hogy az élet és a világegyetem létrejöttére a Teremtésen kivül nem lehet ésszerű, logikus magyarázatot találni.
Pár éve írogattam ide, most meg látom ez lett a legtöbb hozzászólást generáló cikk, szóval kihívásnak veszem betetőzni. Számomra Gödel bebizonyította, hogy a logika végtelen, így a logikával felfogható világ is végtelen. Ezek után van egy kis gond az egyistenhittel, ti. egy végteleln világban csak egy valamiből lehet egy, mégpedig a végtelenből ergo Isten maga a Végtelen, ami viszont egyáltalán nem áll ellentmondásban a bibliai gondolattal. A szentháromság pedig fizikában az Energia Tér Idő. E=m*s^2/t^2 ebből m*s^2 a tér. A fény sebességének a használatát Maxwell vetette fel majd Einstein alkalmazta úgy hogy végig előtte volt a világleíró képlet, mégse látta :)
,,Szánalmasnak tartom továbbá azokat a magukat értelmesnek és felvilágosultnak tartó emberkéket akik szintén valami hasonlóban HISZNEK. Kifejteném kicsit bõvebben. Egy valóban intelligens és objektív tudós (vagy akár hétköznapi ember), olyan dolgokkal foglalkozik ami VAN, azon egyszerû oknál fogva , hogy csak azt tudja megtapasztalni tehát kutatni is. Ami nincs azt nem lehet megtapasztalni tehát nincs belõle valós tudás csak elképzelés ami gyakorlatilag egyenlõ a hittel, akár az isten hittel. "
Moá, matekos lévén majdnem kizárólag olyan dolgokkal foglalkozom, amik nem léteznek. Hamis premisszákból hamis következtetéseket vonok le, és élvezem.
Ám mégis ki az aki valós intelligens objektív tudós és olyan dologgal foglalkozik, ami van, és amirõl tudjuk, hogy van? Szerintem a tudós definíciójából adódóan olyan dolgokkal foglalkozik, amik lehet hogy vannak, ezért tudósok, hogy új dolgokat kutassanak, szerkesszenek meg, régiket javítsanak, ha kell.
A logika szerint egyébként is a fizikai világunkra vonatkozó semmilyen állítás be nem bizonyítható, ahhoz ugyanis szükség lenne axiómákra. Ennélfogva te még csak azt sem tudod megállapítani hogy mely területeken érdemes kutatásokat folytatni. Maximum hasraütésszerûen és szubjektíven, de...
... ez így nem az igazi. Õs ok/axióma nem lévén az egyetlen amit tehetünk ha feszülten figyelünk mindent de mindent amit tudunk, ( tekintve, hogy kizárni nem vagyunk képesek semmit ) és egyre bõvebb és bõvebb világokat alkotunk nem létezõ, nem bizonyított premisszákra.
Ezek szerint te megtapasztaltad, hogy nincs mennyország és nincs isten. Szánalmasnak tartom ezt a szerencsétlen tolószékest aki amúgy érthetõ okokból, próbálja bebizonyítani azt amit NEM lehet bebizonyítani. Szánalmasnak tartom továbbá azokat a magukat értelmesnek és felvilágosultnak tartó emberkéket akik szintén valami hasonlóban HISZNEK. Kifejteném kicsit bõvebben. Egy valóban intelligens és objektív tudós (vagy akár hétköznapi ember), olyan dolgokkal foglalkozik ami VAN, azon egyszerû oknál fogva , hogy csak azt tudja megtapasztalni tehát kutatni is. Ami nincs azt nem lehet megtapasztalni tehát nincs belõle valós tudás csak elképzelés ami gyakorlatilag egyenlõ a hittel, akár az isten hittel. Csakhogy milyen alapon kritizálja az isten hívõket egy olyan ember aki az értelmetlenségben a véletlenben és a semmiben HISZ? Mert ez a lényeg. Mivel a tényleg objektív, értelmes ember számára az , hogy van-e isten az nem tapasztalt dolog, tehát nem is tudhatja, ellenben az hogy isten nincs azt sem tapasztalta soha (mellesleg azt nem is lehet, mármint a semmit megtapasztalni). Aki igazán objektív az ilyen (hitbeli) kérdésekben, az csak azt tudhatja biztosan, hogy NEM TUDOM, mivel egyiket sem tapasztaltam, csak elképzelésem (tehát valamilyen hitem van róla). A hitrõl meg talán csak annyit, hogy ha már hisz az ember, az én szememben többet ér az aki olyan dolgokban hisz ami pozitív az ember szemszögébõl (isten mint tökéletes entitás, a jóság az értelem stb) mint aki valami áll tudományos egoista oknál fogva (vagy a szerencsétlennél egy fajta bosszúból) a semmiben, az értelmetlenségben stb hisz. Számomra azért ugyanolyan ostoba az az áll felvilágosult, aki az ateizmusban HISZ, és bizonygatja a hívõknek ,hogy isten nincs, mint az a hívõ aki a tényeket ignorálja a hite által. Példának okáért mondjuk a krisnások is kikérik maguknak az evolúció valóságát, pedig semmi ellentmondás nincs a hitükkel kapcsolatban. (a krisnás világképben, isten az anyagi univerzumot teremtette-- ellentétben a lelki univerzummal ami örök, kezdet és vég nélküli állandó-- aminek a célja, hogy lelkek fejlõdjenek, tapasztaljanak és amihez különbözõ szintjüknek megfelelõ testeket kapnak, itt jött a képbe az evolúció amit a krisnások is elvetnek pedig sehol sincs leírva, hogy ilyen nincs ellenben a hitükhöz még logikus is mert ugye kezdetben még az elején minden lélek fejletlen egy emberi testhez tehát még nincs is rá szükség, bõven ráér az evolúció, lelkek fejlõdésével párhuzamosan "kifejleszteni")
"az univerzum képes megteremteni és meg is teremti önmagát a semmibõl. A spontán teremtés az oka, hogy a semmi helyett van valami, amiért a világegyetem létezik, amiért mi létezünk" - írta."
-Ez jó nagy marhaság Hawkingtól. Nem teremtõdik a valóság -azaz az anyag, az van. De az jó pont, hogy hetven éves korára rájött, hogy nincs Isten és Mennyország. Ere már húszéves kora elõtt is rájöhetett volna ha egy kicsit többet gondolkodik.
Nem tudok egyeterteni. A legokosabb fizikus es sok igazsagot mondott mar, de ha jobban belenezunk a vallasokba, egyik vallas sem igaz teljes egeszeben. DE, ami logikus azt at lehet venni beloluk. Az egyetlen logikus halal utani teoria, a reinkarnacio. es ehhez nem kell buddhistanak vagy hinduistanak lenni, hogy ezt lassa az ember.
Sztivin Hókinnak üzenet: Isten halott (Nietsche). Nietsche halott (Isten).
:)
zongorista: ha 0 ≣ 1 akkor szorozzunk be kettõvel -> 0 ≣ 2 adjunk hozzá 1 ≣ 0-t, 1 ≣ 2 stb... ( és mi a modulus-e? vagy az nem kell? )
Trolololo... Nem szólok semmit a témához, nem olvasok vissza 1200 kommentet. Ez a flémháború annyiszor lezajlott itt is, meg máshol is, hogy elképzelem.
Viszont pozitívum, hogy vannak, akik foglalkoznak ilyen kérdésekkel, függetlenül hogy mit gondolnak, hisznek. :)
Hát azért az nagy baj, hogy egy ilyen felvilágosult emberber cigarettázik, pedig az köztudottan nem egészséges....
A relatívitás a gyakorlatban is üzemel, a tudósok amit sötét anyagak hívnak az valójában az állapot az anyag/téridõ mikro és makro szerkezete között az inverz téridõ síkon, amelyet sötétségként nem látunk. Amit látunk, az a velünk párhuzamus téridõ síkon haladó világ különbözõ sûrûségû megnyilvánulása. Nagyobb sûrûségû téridõnek lehet különbözõ neveket adni, attól függõen hogy milyen fokozatú a sûrûsége, ezek a fantázianevek, mint :
foton, proton, NAGY BUMM csillag hegesztõpisztoly stb..
Proton és Foton téridõsûrûsége között még nagyobb a különbség mint amit mi látunk egyetlen Protonból... Itt-ott aztán lehetnek a téridõsûrûségnek extrém formái is. Ilyen az amikor kicsi a tér, de az ideje is lassú vagy nagy térben is extrém felgyorsul az idõ. Ezeknek a szupernóva, illetve az aktinoidák illetve a "NAGY BUMM" fantázianevet szokták neki adni a tudósok. Vannak még a téridõnek inverz sûrûségei is , olyankor kifordul mind a 4 tengely és ami addig volt a gömb belsejében az kerül majd szépen kivûlre. Ezeket szokták fekete lyukként elnevezni ha nagyra hízik de jó sokáig, itt a makró világunkban nomeg távol van, és antianyagnak keresztelik, mikor közel van ugyan de nem valami sokáig Sima sötétségnek NEM fogják fel az okos tudósok, mert nem látni a téridõ sûrûségeinek bizonyos átmeneti fázisait. Vagy legalábbis nehéz felfogni agyilag. Súlyuk ugyan "nem túl nagy" ezeknek az antifoton részecskéknek .... DE ! Mindig ott vannak !!! Annyira , a napnál is világosabban ott vannak az ORRUNK ELÕTT KÉREM SZÉPEN, hogy egyesek, akik tudósnak merik nevezni magukat , meg sem látják !!! HÁT EZ KÉREMSZÉPEN , NA EZ a FELHÁBORÍTÓ ! Ehelyett kéremszépen belerágják az arculatunkba, hogy a rejtélyes sötét anyag !!! Hát a falnak tudnék menni !!! El is kell rá szívnom egy jó cigit... Matematikai bizonyítás: 0 ≣ ∞ ≣ 1
Majd szóljon akinek kell még magyarázatot hozzáfûznöm !
Stephen Hawking=Charles Darwin II. Hawking lemaradt a tudományba, a transzcendens valóságot letagadja. Hawking gondolkodásmódja szegényes és romboló az elmélete!
Sajnos ezek már egy megfáradt, kiábrándult, frusztrált ember szavai. Hawkingnak nem sikerült élete során matematikai képletekkel bizonyságot szereznie mibenlétünk titkairól és most, hogy tudja lassan erre már nem lesz több ideje ebben az életben, elkezdett dacoskodni.
Nincs az élõk között olyan, aki tudja mi van a halál után.
Hozzám egyébként az az elmélet áll még a legközelebb, hogy halálunk pillanatában az agyunk, mint mikor álmodunk, elváltoztatja az idõ érzékelését és azt tulajdonképpen egy végtelennek tekinthetõ intervallumban terjeszti ki. Tehát az a pár másodperc amíg valaki éppen meghal, külsõ szemlélõnek csupán néhány másodperc, viszont annak aki átéli, az agy eme fura viselkedésének köszönhetõen, egy örökkévalóságnak tûnik az az esemény amit ekkor megél. Pl. az indián kultúrában talán ez az oly sokszor hallott "örök vadászmezõk"...
Ezt már másodszor írod le, nem tudom, honnan vetted, de ennek a mondatnak nincs semmi értelme. Az evolúciót nem lehet sem jól, sem hibásan csinálni, az csak VAN. A kijelentés értelmezhetetlen.
Persze, és az is pl., hogy "az ember evolúciós hiba". Mert ugye ezt sem a filozófia sem a fizika, matematika stb. módszereivel nem lehet alátámasztani.
Az áltudomány nem egy konkrét valami, hanem minden olyan bullshit az áltudomány kategóriába esik, ami tudományos terminológiát, de nem tudományos módszert használ. Az intelligens mosószertõl kezdve az aurafotózásig minden.
"Az, hogy nem megbízható a hipnózis, mint információ kinyerõ eszköz, az azt is jelenti, hogy hatékonyan képes módosítani a rendszer állapotát."
Tényleg nem értem, mit akarsz kihozni, ezt a mondatot meg még nyelvtanilag sem. Kicsit tisztábban lehet? Milyen rendszer milyen állapotát hogyan módosít micsoda? A mondat elejét értem, ennyit akartam mondani, hogy a hipnózis során elõjött dolgok nem feltétlen valóságosak.
"Mi a fiktív emlék, van ennek értelme?"
Akkor úgy mondom, hogy a hipnózis során szuggesszióval "elhelyezett", "mesterséges" emlék. Ami nem létezett addig, amíg a hipnózist végzõ személy "elõ nem hozta". A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha én téged hipnotizállak, és azt akarom, hogy olyan dolgokra "emlékezz", amit valójában soha nem éltél meg, akkor emlékezni fogsz rá.
"Nem egzaktsága a fontos az emléknek, hanem hogy koherens legyen, összhangban álljon a személyiséggel, a szellemmel." Ez megint mi? A valós, átélt emlékek kénytelenek koherenseknek lenni, és összhangban állniuk a személyiséggel, máshogy nem is lehet. Tekintve hogy az emlékek formálják a személyiséget, és természetszerûleg koherensek is(egészséges embernél) Vagy itt most azt boncolgatod, hogy hogyan kell úgy emléket hazudni és behipnotizálni valakibe, hogy ne legyen hihetetlen? Mert az egy kicsit más téma, és nem is biztos, hogy akarok vele foglalkozni.
"Egyszerû ez, vedd már elõ a fantáziádat kicsit!" A fantáziámat és a kreativitásomat nem a világnézetem felállításában élem ki. Azzal kissé túl nagyot lehet pofára esni...
2. Nem érzed kicsit vergõdésnek ezt? Elsõ körben azt akartad lenyomni a torkunkon, hogy SEMMIT nem tudunk az agymûködésrõl, most meg már az a bajod, hogy ezek az eszközök, amik az agymûködésrõl gyûjtött tudásunkat használják fel, nem TÖKÉLETESEK? WTF?
3. Az ember élete a személytelen univerzum számára tökéletesen indifferens. Az élet értelmét mindenki, magának, emberileg megtalálja, egyéb értelemben a kérdés értelmezhetetlen.
Amúgy tök jó hogy pár mesekönyv miatt háborúk robbanak ki... De hát meglátszik, hogy az "uralkodó" faj mekkora egy sötét, hiba az evolúcióban (ja jó tudom evolúció sincs mert a mesekönyv azt mondja)
Úgy látszik az új téma hipnotizálta a fórumtársakat :)
Egyetértek, szerintem is ez csak egy reklámfogás volt. Egyébként pedig a keresztényeket a legegyszerûbb szekálni, mert mi a másik orcánkat is odatartjuk, ahelyett hogy belerepülnénk egy Dubai felhõkarcolóba...
Persze, hogy nem tudjuk, csak valamilyen értelmes feltételezésel nem tartjuk valószinûnek. Egyébként megfigyelések alapján elég sokat lehet már mondani, hogy pl. az álatvilágban az "én" viszonylag nemlétezõ dolog (néhány emberszabású majomfaj kivételével), ugyanakkor pl. az állatokat inkább tudatalatti ösztön vezérli mint megfontolt mérlegelt tudatos gondolkodás. Persze mondom mindez többnyire értelmes feltételezés.
Mindenesetre nem is fontos az állatok agya a társadalmi tudományok tekintetében, ugyanis az ami fontos, az nem más mint, hogy a jelenlegi tudásunk alapján az ember társadalmi lény, és társadalmon kivül ebben a formában nem létezik. A társadalom viszont men létezhet az egyének fejében szétszort tudás alkalmazása és a munkamegosztás nélkül. És ezek a dolgok az állatoknál nem figyelhetõek meg (olyan szinten amely jelentõs lenne). De a társadalmi tudományok nem az állatokkal foglalkoznak és ezért nincs is jelentõsége, hogy az állatok mennyire különböznek az emberektõl. Elképzelhetõ pl. egy szintén társadalomban élõ földönkivüli lény, amely pl. egy teljesen más alapokon épitett ki egy más fajta társadalmat, amelyben pl. sem a tudásmegosztás nem fontos (mert pl. minden egyed tudása egyenlõ - pl. valami számunkra ismeretlen kapcsolat által amit egy lát és érez, mindenki lát és érez), és ez miatt a munkamegosztás sem annyira fontos mert nincs specializáció, vagyis mindenki mionden munkát eltud végezni).
Az emberek esetében (társadalomban) ez nem igy van (és ezért nem lehet ezt az nélkül tanulmáynozni, hogy ezeket a dolgokat ne vegyük figyelembe - a logikai pozitivizmus viszont ezt teszi), törzsekben valamivel közelebb, mert ott az egyén relativ tudása a törsz kollektiv tudásához képest sokkal magasabb mint a társadalomban, az érdekek sokkal közelebb álnak egymáshoz ez miatt a konfliktusok is kevésbé valószinûek, és a muka is viszonylag olyan, hogy minden egyén elvégezheti és fõleg egy idõben mindenki ugyanazt csinálja (vagy esetleg néhány csoportra osztva, pl. a férfiak közössen mennek vadászni, a nõk otthon közösen dolgoznak stb.) Szóval a törzsben a specializálódás nagyon alacson fokon létezik, egy fejlett társadalomban pedig nagyon magas fokon.
1. Még mindig nem érted látom. Az, hogy nem megbízható a hipnózis, mint információ kinyerõ eszköz, az azt is jelenti, hogy hatékonyan képes módosítani a rendszer állapotát. Mi a fiktív emlék, van ennek értelme? Az emlék csak emlék, mindig fiktív, hiszen olyan dologra vonatkozik, ami már ellenõrizhetetlenül elmúlt, ráadásul az emlék keletkezésekor is már eleve torzult valamilyen formában (lásd érzékcsalódások). Nem egzaktsága a fontos az emléknek, hanem hogy koherens legyen, összhangban álljon a személyiséggel, a szellemmel. Ezt lehet arra is használni, hogy a személyiséget megváltoztassuk. És hogy scifizzünk. Tovább menve, van olyan, hogy valamelyik múltbeli élettel nem koherens az adott emlék? Ha a világ párhuzamos univerzumokból áll, akkor található olyan is, amivel meg koherens. Ha az emlék megváltozik, akkor ez egy másik párhuzamos világ lesz értelemszerûen. Egyszerû ez, vedd már elõ a fantáziádat kicsit!
2. Agyhullámmal vezérelt kontroller. Szóval egy biofeedback-re használt EEG-t (és nem EKG, mint a cikkben, mert az a szív elektromos aktivitását méri, nem az agyét)akarsz rámsózni, gondolatolvasóként! kb 40 éves találmány, de ügyes! Jó próbálkozás volt. (Nem volt jó, de nem akarom, hogy elveszítsd a csüggedésed.) Gyógyszeres emlékrögzülés törlés. Ez azért még iszonyú messze van attól, hogy beveszek egy gyógyszert ha elhagyott a kedvesem és annyi. Ilyen célzot emlékezet törlés még nincs. A patkányokkal meg ugye nem csináltak tesztet, hogy közben hány százalékkal esett az IQ-juk, szerintem sokkal. Kis mellékhatás lehet. Ez az MRI-s gondolatolvasás valamivel bonyolultabb képet ad az agy aktuális mûködésérõl, mint a korábbi EEG-kontrolleres. De ettõl még nem tudjuk, hogy amikor az adott lokális agyterületek aktivitása egy adott mintázatot mutat, az konkrétan milyen iformációfeldolgozást is jelent. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a számítógéped meghajtóled villogásából próbálsz rájönni, hogy éppen milyen program indult. Mondjuk valszeg pl megfogod ismerni a windózt, meg hogy aha most a fotosop indult, meg ilyenek.:) És fogsz tudni egyetlen bitet is a Win 5 millió sorból álló programjából!? NEM!
Igazad van, az agy, a hozzá kapcsolódó tudat nem máshogy mûködik. Hanem továbbra sincs halványlila segédfogalmunk arról, hogy hogyan mûködik egyáltalán!
3. Valami elõjön a génállományból, van ami nem. Anyámnak pl genetikai alapú retina degenerációja van, gyerekeknél nem jön elõ, unokáknál valószínûleg igen. Nem az a lényeg, hogy mi van bennünk, hanem hogy ami elõjön azzal mit kezdünk és hogy áll hozzá a társadalom, illetve esetleg isten, ha van. Ez az értelem, hogy nekünk mit jelent egy ilyen szitu, hogy találunk-e benne olyat, amit használhatunk, amibõl építkezhetünk. Egy betegség önmagában értelmetlen, ha a betegség értelmetlen és véletlenszerû akkor az élet is az. Hawking kb így gondolkodhat. Remélem te nem.
Az ember agyát hamarabb fogjuk feltérképezni, mint az állatokét. Az embernél egyértelmûen tudjuk, hogy mire gondol, amikor mit látunk. Állatoknál ez sokkal macerásabb, nincsenek referenciapontok.
Szerintem az emberrel foglalkozó tudományokban senki nem akarja kiiktatni az emberi tényezõt. Vagy ti tudtok ilyenrõl? Lenin meg Marx próbálkozott ilyennel, és hát tudjuk, mi lett belõle.
Az a gáz, hogy a természettudomány egyedül az okság törvényébõl indul ki. A céltételezést az embernél elismerik, de minden más rendszernél kizárják. A rendszer alatt értem az állatokat is. Azt mondják nincs jövõképük.
De pl, amikor egy háziállatot elvisznek valahova és az hazajön?! Vagy kifejezetten akar(!!!!) tõlem valamit? Valamit, hogy a jövõben csináljak! Vigyem le sétálni, akármi.
Persze itt jön a duplacsavar, hiszen ha van ilyen az állatoknál az nem különleges, az akkor bizonyítottan az agy terméke! Mi van? Amikor kb egy földigilizta intelligenciáját és tudatosságát tudjuk számítógépekkel modellezni jelenleg, akkor honnan tudnánk, hogy mi van egy kutya, macska, elefánt vagy delfin fejében, pláne a miénkben?
Nem is tudjuk!
Aztán amire már én is céloztam, hogy a természettudományok statisztikai alapúak. Az intelligencia, a céltételezéssel meg a statisztikai sokaságból kiválasztja a neki megfelelõ állapotokat, csak annyit, hogy fizikailag ne borítsa fel a rendszert, ha nem tudja. De ha tudja akkor szabadon garázdálkodik a természet törvényeivel. EZ az intelligencia, a tudat, az amit nem talál a fizikai alapokon nyugvó tudomány, Hawking. De hiszen eleve nincs is a rendszerében. Az lenne az igazi csoda ha találná!
1. Hipnózis. Persze, aki nem foglalkozik behatóbban a témával, annak megfelel bármilyen, nagyjából, körvonalaiban helyes dolog is. Én egy egyetemi pszichológia tankönyvben olvastam errõl, hogy igencsak kérdéses, hogy valós emlékek kerülnek elõ, vagy fiktív emlékek helyezõdnek el a hipnózis során. Itt egy link: http://pszichologia.network.hu/blog/pszichologia-klub-hirei/a-hipnozis-titkai korrektnek tûnik, és pont ezt mondja. "Hipnózis segítségével befolyásolható az alany mozgása, gátolható az új emléknyomok kialakulása, de a jelen, és a múlthoz fûzõdõ élményeket is radikalisan meg lehet változtatni." Innentõl kezdve nem kéne tényként tekinteni az elõzõ életekre, legalábbis, ha korrekt akarsz lenni, és a valóság alapján akarsz világképet összerakni.
2. Emlékek tárolása az agyban. Az egyik legdinamikusabban fejlõdõ terület. Egyszerû "gondolatolvasó" gépeket már gyártanak sorban. 20 éve ez még scifi volt: http://idokjelei.hu/2011/01/a-joystick-hanyatlasa-itt-az-agyhullammal-vezerelt-kontroller/ Primitív, kevés dolgot ismer fel, de kezdetnek nem rossz. Plusz a gyógyszeres emléktörlés: http://www.origo.hu/tudomany/20070326egyedi.html Mit szeretnél még? Konkrét gondolatolvasást? Tessék: http://gizmodo.com/394254/psychic-computer-sees-words-inside-your-brain Ennyibõl azért talán már látszik, hogy nem, nem valószínû, hogy _teljesen_ másképp mûködik az agy. Kezdjük elég jól kiismerni a dolgot.
3. öröklött hajlamok Kár ezen túl sokat tökölni. Az öröklött hajlamok vagy kifejezõdnek az utódban, vagy nem. Nálatok kifejezõdött, nem maradt recesszív. Ennyi. Innentõl nincs értelme azon tökölõdni, hogy mi lett volna, ha nem jön elõ.
Hogy új lendületet adjak a vitának. Ha nem tesz Hawking ilyen kijelentéseket, vajon mennyit kellett volna fizetnie reklámnak, hogy mindenhol lehozzák az új könyvének a címét. Az egyházat és a hívõket mindig is lehetett szekálni és világsiker lett belõle (DaVinci-kód stb) egyszerû ingyen reklámot akart ennyi.
Ezzel én egyetértek.
Hawking ahogy már mondtam szélsõséges pozitivista, vagy ha pl. Mises szavait idéznénk, a természetes tudományok megtisztitása az antropomorfizmustól a fizikai világ megismeréséhez vezetett, de ugyanezt nem lehet a társadalmi tudományokban követni, mert ha ebbõl kivegyük az embert, az ember terveit, az ember szándékait, vágyait akkor magát a tanulmányozás tárgyát, a témát szüntetjük meg.
Igen a tudomány sok mindent kategórizál, de egy nagy morális egészben nem helyezi el az elemeket. Meg Hawking is nyilatkozgat mindenrõl, õ meg tagadja a moralitást, az értékeket, az értelmet. Attól, hogy Hawking szerint az egésznek nincs gyak értelme, mert pl az utolsó rózsaszál is gyak valami véletlen folytán kialakult evolúciós termék, ettõl függetlenül a barátnõm lehet, hogy örülni fog neki, és ezt a háláját majd másképp is kifejezi, aminek meg én örülök.:) Szal értelmetlen a rózsa léte? Nekem nem, Hawkingnak igen, attól tartok.
Haha... persze, az embernek van elõzõ foga (tejfogak), aztán van ez után is foga... és aztán nincs többé foga ;)
Egyébként ha már a tudományra hivatkozunk, akkor meg kellene emliteni, hogy jelenleg még nem tudjuk mi az élet, mi a halál, mi az energia... persze ez nem jelenti, hogy nem tudunk ezekrõl a dolgokról semmit (mert azért valamit mégis csak tudunk), vagy nem tudjuk alkalmazni... de mégis szerintem fontos ezt szem elõtt tartani.
"Mit is tagadok le? Nem én problémázok a hipnózis hitelességén, hanem a gyakorló pszichológusok és agykutatók." Melyik agykutató, vagy pszichológus? Mert másoknak meg nincs vele gondjuk, olyan értelemben, hogy elfogadják annak, olyan jelenségnek, amilyen. Hivatalos mindenki által elfogadott magyarázat persze nincs rá.
"Balumann leírta, hogy a legújabb agykutatások kezdenek fényt deríteni arra, hogy konkrétan hogyan tárolódnak az emlékek. Erre válaszolod azt, hogy: "Csak azt akarom mondani, hogy lehet, hogy tök máshogy mûködik az egész agy." Mármint tök máshogy mûködik az agy, mint ahogy az az agykutatásokból kiderül, kézzelfogható módon? És azt így hogy?" Ha konkrétan tudnánk, hogy hogyan és mi tárolódik az agyban, akkor már lenne gondolatolvasó gép. Nem gondolod? Én nem tudok róla, hogy lenne ilyen, homályosíts föl kérlek. Az, hogy stimulálják az agy területeit és arra valami elõjön az meg marha régóta ismert jelenség. Ez kb olyan, mintha a rádiót buzerálod és elkezd gerjedni, hogy az elõbbi hasonlatomnál maradjak.
"A szellemi világról meg annyit, hogy asszem itt SG-n is volt róla cikk, hogy a természetfelettiben való hitre való hajlam az egy öröklõdõ tulajdonság. Ezt szépen alá is támasztja, hogy a családodban ez egy elterjedt dolog. Persze tanult viselkedés részben, de a hajlam is nagyon fontos." Teljesen jogos, csak ezzel kapcsolatban kb azt tudom mondani, hogy a jóképûség (amivel természetesen szintén rendelkezem:) szintén genetikailag öröklõdõ dolog, azt azonban, hogy szépségnek, mint elvont esztétikai tulajdonságnak mi a helye, szerepe a társadalom értékrendjében azt ez a dolog csak mérsékelten befolyásolja, meg azt is, hogy ezt mennyire tudom, vagy akarom kihasználni. És még ott van egy csomó dolog, ami genetikailag öröklõdik, pl a politikusi rátermettség ugye lásd pl a Bush családot, de aztán, hogy mi jön ki belõle az nagyban függ a környezettõl, ahogy írtad is. Összességében tehát minimális a jelentõsége.
Mit is tagadok le? Nem én problémázok a hipnózis hitelességén, hanem a gyakorló pszichológusok és agykutatók. Olvass utána, ha nem hiszed. Én jellemzõen nem a seggembõl rántom elõ a dolgokat, amiket itt nektek leírok. Ha igen, akkor azt jelzem is.
A rádiós példádat ha viccnek szántad, akkor nem értem a poént. Balumann leírta, hogy a legújabb agykutatások kezdenek fényt deríteni arra, hogy konkrétan hogyan tárolódnak az emlékek. Erre válaszolod azt, hogy: "Csak azt akarom mondani, hogy lehet, hogy tök máshogy mûködik az egész agy." Mármint tök máshogy mûködik az agy, mint ahogy az az agykutatásokból kiderül, kézzelfogható módon? És azt így hogy?
A szellemi világról meg annyit, hogy asszem itt SG-n is volt róla cikk, hogy a természetfelettiben való hitre való hajlam az egy öröklõdõ tulajdonság. Ezt szépen alá is támasztja, hogy a családodban ez egy elterjedt dolog. Persze tanult viselkedés részben, de a hajlam is nagyon fontos.
Hipnózisban egyetértünk, bár én a jelzõket kicserélném. A jelenséget nem lehet vitatni, az értelmezést igen. Az a baj, hogy itt a nagymaterialistáskodásotok közepette egy csomó jelenséget is megpróbáltok letagadni, ami nem illik a szép kerek világnézetetekbe. Ez lenne a nyitott tudományos gondolkodás? Hmmm
A rádiós példámmal kapcsolatban, meg nem tudom eldönteni, hogy most nincs humorérzéked, vagy csak simán bunkó vagy, vagy csak nem esett le, hogy mit akarok írni?
A szellemi világra meg nem csak az van ráhangolva, aki nem tud a fizikaival mit kezdeni. Én is mérnök végzettségû vagyok, a legtöbb haverom, tesóim is mûszakiak, és mindegyik ugyan így "be van kattanva", mint én. Az egy sztereotípia, hogy vannak az okos racionális tudósok, mérnökök, vannak a rendes hétköznapi munkásemberek, meg vannak akkor a müvészkék, meg vallásos elborult agyúak, és kb ennyi és pontosan ebben a sorrendben értékrend szerint.
A társadalom, az emberek azért ennél bonyolultabbak. Én például imádok olyan emberekkel beszélgetni, akiknek látszólag halvány lila fingjuk nem lehet az adott témáról, és néha még is olyanokat mondanak, adott területrõl, hogy ugyan még csak a saját világképükkel sincs összhangban, de olyan, hogy egy doktoriban sem olvasni olyanokat, gyöngy a sárban.
Én azért megkülönböztetnék legalább 2 szintet. Az tiszta sor, amit az agy dolgoz föl, pl, hogy a szívedet, az emésztõrendszeredet mûködtesse, vagy alapvetõ látvány információkat, amire pl védekezõ reflexet építhet, az gyak számítástechnikai feladat. Azonban az amirõl beszélünk, az éntudat, a szellem, vagy akárminek nevezzük, gyakorlatilag olyan, mint egy lovas. Kapcsolódik ezekhez az infókhoz, de nem ezekbõl fejlõdik.
Eleve a személyiség nem úgy lesz, hogy megszületsz és már készvagy, persze sok minden onnan jön, a testbõl, de minimum ennyi hatás a külsõ összetett környezetbõl, a társadalomból. A társadalom tele van virtuális dolgokkal, információs struktúrákkal, az érték, az erkölcsök, jelképek ilyenek.
Ok itt jön be az, hogy az ember társadalmi lény egy közösség része, ahol már egy csomó dolog virtualizálódott. Csakhogy ahhoz, hogy mûködõ társadalmat alakítsunk nincs szükség egy csomó dologra. Pl istenekre, olyan elvekre, ideákra, amelyek gyakorlatilag megvalósíthatatlanok, vagy nehezen, pl felebaráti szeretet, vagy más magasan filozófiai, elvont világnézeti kategóriák. Itt sokan pontosan ezt az eszményt próbálják megvalósítani, hogy a mai világban marhára nincs idõnk, energiánk felesleges sallangokra, mint a vallás, de még õk is tudják, hogy mirõl van szó, csak elutasítják. Persze mi szükségem a vakbélre, elutasítom, de ettõl még van. Ok most ez egy magas labda volt bizonyos szempontból, de ettõl függetlenül a vallás, a magasabb világnézeti kategóriák szerintem nem lelki vakbél jellegû dolgok, sokkal többek annál.
A hipnózis kérdései rávilágítanak arra a problematikára, hogy mi a személyiség/lélek/tudat akármilyen kategóriák, hol vannak a határai és mik a forrásai. Az a naiv elképzelés, hogy van a test, amibe beköltözik a lélek, mint egy kis energialényecske szerintem nem állja meg a helyét. Itt nem anyagi jellegû beköltözésrõl van szó, sokkal inkább információ áramlásról. De ugye még kb 100 éve sem volt az információnak, mint fogalomnak önmagában értelme. Ma már látjuk, hogy az információ egyik adathordozóról átmegy a másikra, anélkül, hogy megváltozna, mert nem az a lényeg, hogy min van tárolva.
Van ugyan már egy információ fogalmunk, de valójában az, hogy mi is az információ, vagy egy nagy bonyolultságú információ struktúra hogy viselkedik, azt még csak most kezdjük látni. Nekem is volt olyan tapasztalatom, amikor beszélgettem félálomban a barátnõmmel valamirõl - asszem pont ilyen elvont dolgokról-, majd mindketten bealudtunk 1-2 másodpercre, és álmodtunk valamit, ami a dologgal tökre nem állat összefüggésben - szerintem valamit bekereteztünk, egy képet - csak éppen mindkettõnknél ugyan az volt. Szal, mi az info forrása, hogy hogy mindketten ugyan arra gondoltunk, majd ugyan abba, de a beszédtõl eltérõ álomállapotba jutottunk, sõt mi az álom egyáltalán?
A hipnózis eléggé ellentmondásos téma, a hipnotizált személy igen befolyásolható állapotba kerül, és jelenleg eléggé komoly kételyek vannak azzal kapcsolatban, hogy a "visszahozott" "emlékek" valóban emlékek-e, nem pedig a hipnózis alkalmával kerülnek oda. Közben a neurológia meg nemigen támasztja alá ezt a dolgot.
Azt meg hadd kérdezzem már meg, hogy tényleg ennyire fogalmad nincs, hogy hogy mûködik a rádió? Ugyanis az semmit nem tárol, csak a rádióhullámokat alakítja hanggá. Ha emberi példát analógiát akarsz rá aggatni (amit nem biztos, hogy erõltetni kéne, mert elég nagy hülyeségnek hangzik), akkor a rádió a szád meg a torkod. A gondolataid jönnek szépen az agyadból, és a hangképzõ szerveid alakítják õket hanggá.
A szellemvilágra meg az van ráhangolódva, aki nem ismeri a világot eléggé.
Pont ez az, hogy az ilyen emlékezet beszámolók sem adnak indokot arra, hogy higgyek ilyesmiben, hiszen teljesen simán lehet valami nem saját emlék. Nem feltétlenül kell az Incepcionra gondolni, ott vannak a tv mûsorok, hírek, vagy akár álomból is maradhatnak meg képek, ha felébresztenek az adott alvási frázisban, amikor az agyunk éppen az emlékek rendezésén dolgozik. Ezekrõl lehet nem tudunk, nem foglalkozunk vele, aztán valaminek a kapcsán, gondolkodás során elõjöhetnek, és fogalmunk sincs, hogy honnan a f***ból van az. A csoportos hipnózis kapcsán, amivel így sokat nme nagyon tudok kezdeni ( ez a tipikus "egy *** szerint ... " ), lehet, hogy ugyan azt a filmet látták, olyan életet szerettek volna elõzõ életükben, és az maradt meg a hipnózis során.
A rádiós és hangfalas példát nagyon jó. Ha megvizsgáljuk, látható, hogy nem tartalmaz információkat, egy egyszerû eszköz, ami továbbítja átalakítva a hullámokat a célnak megfelelõen. Szintén nem elhanyagolható, hogy tudjuk honnan jönnek a rádióhullámok, mérni is tudjuk, és tudjuk mivé alakul át. Ezzel szemben az agy egy iszonyatosan bonyolult szerkezet (legalábbis a mienk, ez az élõvilágban rengeteg szinten megtalálható), világosan látható, hogy az információk beérkezésekor az információ ott dolgozódik fel, aktiválódnak a transzmitterek, új sejtek és kapcsolatok jönnek létre, neurotranszmitterek és hormonok jelennek meg, és így tovább. Az agy betegségei, a kutatási eredmények és maga a tapasztalt logika is egyértelmûen azt bizonyítja, hogy az agyunk nem mûködik másképp, mint egy biológiai számítógép, csak éppenséggel nem kettes számrendszerbe hanem analóg módon magukkal a struktúrákkal dolgozik, ami szépen kifejlõdik kicsi kortól kezdve. Nemrég láttam egy dokumentumfilmet (azthiszem ezt mondtam másik vitánknál is), hogy egy férfi kisgyerek korában elvesztette a látását, aztán fogalmam sincs hány évesen (35-40 kb.) meg tudták mûteni (valamilyen hajszáleret kellett helyettesíteni, ami csak néhány éve lehetséges), és 3 év elteltével sem volt képes megtanulni értelmezni azt, amit lát, nem képes felismerni a tárgyakat, távolságokat, és akkor már nem is tud kialakulni nála ez. A kortex, ami ezért felelõs, átvette más szerepét, így pontosabban tud tájékozódni tapintás, hallás, stb. segítségével.
Volt nekem is egy gyorsolvasás könyvem, de pont amiatt ábrándultam én is ki belõle, amit 1-2 gyakorlat után megértettem, hogy elég nagy az info veszteség.
"Ha elõzõ életbõl is visszalehetne hozni emlékeket, akkor arra jóval többen kellene, hogy képesek legyenek, így egyértelmûen kijelenthetõ, hogy az egyik legnagyobb hazugság (ismerve az emberi butaságot,hiszékenységet meg a fantáziaképességet, nem jelentem ki, hogy szándékos)." Ha van egy emléked az elõzõ életedbõl azt honnan tudod eldönteni, hogy nem tv-ben láttad-e valamikor, hiszen a kultúránk tagadja, hogy van ilyen? Az csak az Incepcion-ben van, hogy az agy végig követi a gondolat forrását és a nem sajátot nem fogadja el. Amúgy olyan is volt, hogy valami csoportos hipnózisnál, nagyjából 2-3 emberke ugyan arról az elõzõ életrõl számolt be. A klasszikus értelemben ilyen nincs. Mi az, hogy több ember is ugyan atól a személyiségtõl származik, nem igaz? Ha meg fantázia az egész, akkor meg hogy a faxba tudják, hogy mit hablatyol a másik?
"A tudománynak köszönhetõen ma már tudjuk is, hogyan tárolódnak el az információk és nagyjából mi alapján jönnek létre a kapcsolatok, és ezt egész jól fel is tudom használni tanuláskor. (törekedve arra, hogy összekapcsoljam gyakrabban használt információkkal, vizuális képekkel, stb.)." Csak had kérdezzem meg, ha bekapcsolod a rádiód és hallgatod, akkor megtudod mutatni, hogy hol is van az a fránya Wolfkati szám belerakva? Ja, ott van beletárolva a 100.8 MHz-be és csak néha jön elõ. Ha meg belerugsz a hangfalba és kinyomod a mélynyomót, akkor meg kevesebb basszus hívódik csak elõ, mert sérül a tároló? Csak azt akarom mondani, hogy lehet, hogy tök máshogy mûködik az egész agy.
A fejlõdésnél azért elég alapvetõ az összetett kultúra létrejötte. Érdekes, hogy az ember tevékenysége nagyjából azonos összetettségû, akár egy õserdõlakó indiánt, akár egy városlakót nézünk. Az õserdõlakó nyelve lehet, hogy sokkal bonyolultabb, egy csomó dolgot körülményesen csinál, mert gyakorlatilag ráér erre is. A városlakó meg sokkal funkcionálisabb. Rendszerelméleti módon megfogalmazva, az indián kultúrájában a sima paraméteres információ a több, a városlakóéba pedig a funkcionális. A kettõ teljes összemnnyisége azonban az emberre jellemzõen ugyan akkora. Nekünk tudományunk van nekik hókuszpókuszuk, de a kultúránk ugyan olyan összetett és a közvetlen környezet leírására kb ugyan annyira alkalmas, csak a miénk funkcionálisabb, unalmasabb szárazabb. A nem közvetlen környezetre, a szellemvilágra õk meg lehet, hogy jobban rá vannak hangolódva. Illetve nem lehet, biztos.
Én elég sokáig foglalkoztam az agykontrollal (próbálkoztam is vele a Silva féle könyv alapján, de nem tudtam elég idõt rászánni), és ez egy nagy baromság, hogy bármit vissza lehet hozni. Nagyon sokat visszalehet, de mindent messze nem. Meg lehet tanulni például a villámolvasást (egy bizonyos technikával kell végignézni az oldalakat, hogy mindenre vissza tudj emlékezni, aztán féligalvó meditált állapotban elolvasni), de elég hamar kiesnek bizonyos részletek, és nincs korlátlan kapacitás sem. Ha elõzõ életbõl is visszalehetne hozni emlékeket, akkor arra jóval többen kellene, hogy képesek legyenek, így egyértelmûen kijelenthetõ, hogy az egyik legnagyobb hazugság (ismerve az emberi butaságot,hiszékenységet meg a fantáziaképességet, nem jelentem ki, hogy szándékos). A tudománynak köszönhetõen ma már tudjuk is, hogyan tárolódnak el az információk és nagyjából mi alapján jönnek létre a kapcsolatok, és ezt egész jól fel is tudom használni tanuláskor. (törekedve arra, hogy összekapcsoljam gyakrabban használt információkkal, vizuális képekkel, stb.).
Már több alkalommal végeztek sikeresen emlékezet törlést állatokon, de addig sem kell elmenni, az agy betegségei alapján egyértelmûen következtethetünk, hogy nincsen az agyon kívül semmilyen információs struktúra (lásd amnézia).
Az agytérfogat növekedése mellett persze a barázdáltság és a felépítés is fontos, de ettõl függetlenül a leglényegesebb, hogy látjuk a növekedés folyamatát, hiszen a neandervölgyinek és a modern embernek is jóval nagyobb, mint a csimpánzokénak. Az is biztos, hogy a neandervölgyi emberek is okosabbak voltak a csimpánzoknál, a leletekbõl kiderül (eszközök, amiket használtak, temetkezési szokások).
I think I can safely say that nobody understands quantum mechanics.
1. amikor a kvantummechanika leír egy rendszert, akkor különbséget tesz olyan információ között, ami a rendszer jövõjét határozza meg (állapot, arisztotelészi szubsztancia), és amiket méréssel szerezhetünk (mérhetõ mennyiségek, megjelenés), az utóbbit az elõbbi határozza meg (a klasszikus mechanikában a kettõ egy és ugyanaz).
2. Ezt a mechanizmust a lineáris komplex vektorterek, valamint a komplex függvényanalízis matematikai eszköztára írja le. Elõször beazonosítjuk a nyelv szavait (pl. állapot = állapotfüggvény, mérhetõ mennyiség = állapotfüggvényre ható operátorok sajátértékei), aztán hagyjuk a nyelvtant érvényesülni, és szépen leírja nekünk a jelenségeket.
3. A matematikai példák megoldása révén látjuk hogyan valósulnak meg a kísérleti tapasztalataink ezekbõl az alapfeltevésekbõl, pl. a kétréses kísérlet és társai, minden további filozófiai feltevés nélkül.
A kvantummechanika ennyit tud: felderít egy filozófiai problémát (1), biztosít egy nyelvet, hogy beszélni tudjon róla (2), alkalmazza a gyakorlatban (3). Se többet, se kevesebbet.
Gratulálok, érted mirõl szól a kvantummechanika. Ha ez alapján megtanulod részleteiben, csak mélyülni fog a megértésed.
Do not keep saying to yourself, if you can possibly avoid it, "But how can it be like that?" because you will get "down the drain," into a blind alley from which nobody has yet escaped. Nobody knows how it can be like that.
-Pl. hogy lehet az elektron két helyen egyszerre? Döntsd el, mit nevezel el elektronnak. A kvantummechanika az állapotfüggvény által leírt információhalmazt nevezte el elektronnak, mert ez határozza meg a jövõjét, és ennek a helye, kiterjedése, fejlõdése kifogástalanul definiált. A mért értékek így olyanok mint a barlang falára vetülõ árnyékok.
If I could explain it to the average person, I wouldn't have been worth the Nobel Prize.
Néha meglepõen egyszerû a magyarázat egy rendkívül nehéz problémára, lásd Kepler évtizedes küzdelme Tycho mérési adataival, mire felismerte az ellipszispályákat, ezért Feynman általánosítása nem állja meg a helyét.
God was invented to explain mystery. God is always invented to explain those things that you do not understand.
A #230-as hozzászólásban ezt a keresztény Istenre már kiveséztem. A többi istenség eredetére számtalan elképzelése van az ókorkutatóknak, akik Feynman úr idejében is léteztek már, és válaszoltak is volna neki, ha kérdez...
What I cannot create, I do not understand.
Kreálni semmit sem tudunk, legföljebb alkotni, reprodukálni, de gondolom Feynman itt sem törõdik a szavak értelmével. Elõször megértés, utána reprodukálás. Ha Feynmannak igaza lenne, még a tüzet sem találtuk volna fel.
We can't define anything precisely.
Erre P.A.M. Dirac visszakérdezne, hogy miért kéne precízebben definiálni bármint a szükségesnél?
But nobody has ever figured out the cause of government stupidity—and until they do (and find the cure), all ideal plans will fall into quicksand.
Gondolom ezt viccnek szánta. Ha ha, még egy intellektuális nihilista poén. Na mehetünk aludni.
Érdekes, hogy pl a görög és a római kultúra, ami a civilizációnk alapjának tekinthetõ több istenhitre épül. Aztán ez keveredett késõbb az erõs monoteisztikus hatással, illetve filozófiai tanokkal. A Római birodalom aranykorában kulturálisan, ha a vallást ilyen szempontból nézzük hasonló a mai Japán, vagy általában a kelet viszonyaihoz. Ott a shintó jelent egy õsi többistenhites alapot, amire a taoizmus, buddhizmus és akonfucianizmus rakódnak. Japánban, ahogy Rómában is az erõ, a nemes harcos jelentette a társadalom legfõbb támaszát.
Érdekes, hogy a jelenlegi nagy birodalmakból ez az elegy talán Amerikánál van meg még.
És hogy magyarkodjunk, szerintem belõlünk is a fentiek szerint a köv hiányzik: természetközeli többistenhit hagyomány. Látom, hogy áll föl itt egyesek hátán a szõr, csak azt kell mondanom: Fehérlófia, meg csodaszarvas, pláne Turul!
A magyar harcosnak, mint jelképnek a szétverésén is azért meg rendesen dolgoztak az utóbbi évtizedekben. Na ez megint gondolom, egy olyan dolog, amitõl még páran sikítófrászt kaptak.
De ez van fiatalok, ha normális országban akarunk élni, akkor ezek a jelképek, értékek, rendszerek kellenek a kultúránkba, mint rendszerbe.
"Mi ezeket könnyen fel tudjuk dolgozni, ellenben számolni, eltárolni dolgokat közel sem tudunk olyan hatékonysággal, nem tudunk pixelre pontosan emlékképeket elõhívni és stb.. (bár agykontrollal lehet fejleszteni, de az sem lesz tökéletes). Ez a struktúra a szépen kifejlõdik, részben genetikai utasítások, részben pedig a közben beérkezõ ingerek alapján. Egy éppen született kisbaba például még csak nem is lát, mert nem fejlõdött ki eléggé az a "struktúra"."
Igen ahogy céloztál is rá, a tudatos énünk nem, de a tudatalattink gyak minden infóval rendelkezik. Gyakorlatilag az mondható, hogy mint a Mátrix-ban, mire eljutunk az Architekt-hez addigra már csak 1-2 morális kérdés marad. 15 éves korára azért az embernek még azon sem kell gondolkodnia, hogy átmenjen-e a piroson, vagy ne. Aztzán ugye kis tréninggel, hipnózissal szinte minden infó elõhozható. Akár elõzõ, vagy következõ életedbõl is. Na jó ez kicsit kemény volt. Mondjuk igaz.
"Nah itt elég rendesen leírtad magadat! Egyrészt, az emberré válás folyamatában az agy térfogata nõtt, és ez világosan látható a megtalált fosszíliákban is. Az agytérfogat növekedésével a homlok alakja is folyamatosan változott. A leleteknél, ahogyan várható a megfelelõ embertípusoknál, találtunk tárgyakat, amikbõl nagy valószínûséggel lehet következtetni, hogy az már vallási érték volt. A beszédet nem tudjuk pontosan, hogy mikor alakult ki, ez igaz, de már a majmok is tudnak jelekkel kommunikálni (sõt, melyik állatok nem), ez az agy fejlõdésével valószínûleg egyre fokozatosabb volt, párhuzamosan fejlõdött az eszközhasználattal." Mi a faxért kell így személyeskedve minõsíteni!? Na mindegy szkippelem, megszoktam. Az vili, hogy az agy térfogata nõt, de a strúktúrájáról meg nem sokat tudunk. Pl. barázdáltabb volt régebben, vagy nem? Aztán a Neandervölgyinek meg még nagyobb is volt az átlagos agytérfogata, mint a modern embernek. És a hivatalos leletek alapján még sem járt a Holdon, mi meg igen. A tudományos városi legendák szerint mamutra vadászott, ami szerintem enyhén folklorisztikus túlzás. Inkább csak felhasználta az elhullott mamutok alkatrészeit, bár ezzel a dehonesztáló nézetemmel valszeg kisebbségben vagyok. Mert ugye úgy oktatjuk a gyerkõcöknek, hogy levadásztuk az összes mamutot, és ha az õsrobbanásért nem is de talán még a jégkorszak végéért is mi vagyunk a felelõsek.
Megnézek 1-2 Michael Moore filmet a szabadvilágról, erre visszajövök, hát mi van itt!?
mivan gyerekek nem lesz így 2000
Egyébként Feynman nagyon ritkán beszélt olyan dolgokról amelyekhez nem értett (mondott véleményt de nem beszélt az adott dolog hatásköréhez tartozó témákról), Einstein viszont ellentétben elképesztõ marhaságokat beszélt pl. gazdasági és pénzügyi témákban.
Nem mondtam, hogy Feynman tökéletes igazat mond mindég, de mégis van esetleg peldád, hogy milyen nagy marhaságot mondott Feynman? Mert azért én kevés tudóst értékelek olyan nagyra (nem csak a tudományi munkája alapján - mert azon a téren voltak nagyobbak is, hanem mint embert, integritást, stb.)
Persze ez nem zárja ki, hogy õ is néha tévedett, de nem tudok olyanról amikor "reklámcélokból" tehát megfontoltan mondott volna valamit ami mögé nem állt teljes értelmével.
Szerintem legyünk óvatosak a Feynman idézetekkel, õ is mondott néhány hawkingi magasságú hatásvadász marhaságot, egyértelmûen reklámcélokból ködösített.
Ebbõl a szempontból a sztártudósok közül egyedül Einsteint tudom megbecsülni, ami a szívén az a száján, és igen tanulságos dolgokat mondott (de vele is vigyázni kell, mert sok mindent tulajdonítanak neki, amit nem is mondott).
Ahhoz túl sok sikeres reform/forradalom volt a történelemben. És ami még furcsább, hogy nagyrészt ellentétesek. Azaz hogy a középútból elmozdultak akármelyik szélsõség felé, és jó lett. Egy erõs, és nem rossz irányú reform is sokat változtathat az emberek hozzáállásán a dolgokhoz. Új reményt, erõt, kedvet a cselekvésre adhat nekik... ... de igazából nem tudom, csak találgatok. Ehhez még el kellne végeznem valami töri-közgáz-pszichológia szakot, amit nem fogok :S
Akkor ismétlem: "Idõnként persze szükséges kisebb reform, de nem szabad elfelejteni, hogy a reform csak akkor lehet sikeres, HA TÖREKSZIK A LÉNYEGET MEGVIGYÁZNI."
Itt mindenekelõtt Edmund Burke magyarázatát ajánlom figyelmedbe.
(Reflections on the Revolution in France. Edmund Burke)
A Therawada Buddhizmus az egyetlen igazi nem deista vallás, amirõl valaha hallottam, de még az sem tagadja az istenek létét, és a legjobb Star Trek epizódok íróinak képzeletét is felülmúló fantasztikus világot képzelnek maguk köré. Fûben fában szellem van, pokolbéli és mennybéli létezés, a Karma befolyása a reinkarnálódó emberek sorsára, aminek a társadalmilag káros voltát már lentebb ecseteltem (vallási igazolást ad a világi hatalom kezébe, de olyat, amit még az Iszlám sem ad a kalifáknak, a keresztény uralkodóknak pedig pláne nem).
A teológiájuk rendkívül jól felépített, de szándékosan nem teljes, kerülnek fontos kérdéseket, és az alapjaiban kizárólag tekintélyelven és mítoszokon alapszik, tehát a Buddha szaván, aminek istenekrõl szóló mitikus történeket adnak alátámasztást.
Vesd ezt össze az Iszlámmal és a Kereszténységgel, ahol történelmi személyek történelmi tettei körül forog minden, és a hittudomány legfontosabb feladata az alapok igazolása, persze az alaposság az egyes irányzatok körében változó.
"A funkcionális társadalom saját magát szervezi át, de általában folyamatosan és nagyon kis lépésekben. Idõnként persze szükséges kisebb reform, de nem szabad elfelejteni, hogy a reform csak akkor lehet sikeres, ha törekszik a lényeget megvigyázni. Sajnos ilyen dolgokat most nehéz megvalósitani éppen azért mert a lényeg már az elmúlt 100 évben nagyon ki lett nyirva. "
Csapj fel egy törikönyvet, és nézd meg a reformok utáni életszínvonalat az országoknál. Kezdheted Lükurgosznál, majd Athén, Róma, középkorok, orosz-német(!)-amcsi, Japán-Kína-Szingapúr-Kistigrisek.
Az reformokkal nincsen semmi baj. Sõt, hogyha közösen egyetért mindenki abban, hogy ahogy most mennek a dolgok, az úgy nem jó, akkor hogy máshogy kéne lennie, mint reformokkal? Az reformok igazából határozott célok felvázolásából kéne hogy álljanak, végigmérve, hogy mi nem jó, és mi lehetne jobb, és azokat elérni. Az összevissza és értelmetlen, de még rendesen le se kommunikált reformoktól nekem is herótom van, de úgy amúgy?
Egyetértek azzal, hogy így volt, õsrobbanás meg stb... Alátámasztható, ahogy mondtad van rá bizonyíték.
Sokkal kézzelfoghatóbbnak tartom, hogy már eleve volt. Természetesen ez esetben is lenne rengeteg megválaszolhatatlan kérdés. Valószínûleg a matematika ezt is alá tudná támasztani.
Mellesleg Hawking azt is mondja: "Az olyan természeti törvényeknek köszönhetõen, mint a gravitáció, az univerzum képes megteremteni és meg is teremti önmagát a semmibõl." Ez alapján a gravitáció az a dolog, ami minden felett áll és jelen van a semmiben is. Csak ez se bizonyított.
Az, hogy csak elméleti síkon a semmibõl lett, az olyan, hogy vagy elhiszi valaki, vagy nem. Bizonyítás hiányában biztosan lesznek akik nem fogják elhinni, és mivel mint mondtad, bizonyíthatatlan, így nem lehet rá építeni. Valószínûleg a Világ keletkezése az a dolog, aminél mindig lesznek megválaszolatlan kérdések, mindig lesznek újabb elméletek, az eddigieknek meg mindig lesznek mellette kiállók és ellene. Mert ahogyan mondtad, bizonyításhoz létre kellene hozni egy Világot, ami nem fog megtörténni, maximum spontán majd létrejön egy, amit észlelni fogunk tudni és akkor már kétséget kizáróan meg fogja állni a helyét a spontán keletkezõ Világ elmélete.
(Meg elvileg ezek alapján semmi akadálya nem lehet a spontán öngyulladásnak sem, meg további spontanitásból fakadó dolgoknak, amikre nem igazán látunk példákat.)
Ott is megtesszük ami tõlünk telik. Az a téma nem gerjeszt ekkora indulatokat, és mellesleg úgy tûnik, hogy sok relativitáselméletben járatos ember jár az SG.hu-ra, akik hamar megválaszolják a felmerülõ kérdéseket, így hamar leül a téma.
Egy húr mérete kb. a proton méretének 10-20szorosa A húrok mérete a Planck-hossz (10e-35 m) nagyságrendjébe esik, ezért van, hogy szinte lehetetlen megfigyelni õket. A protonhoz képest kisebbek, mint egy ember egy galaxishoz képest.
Einstein relativitás elmélete szerint a téridõ 11 dimenzióra osztható. ez nem igaz, a relativitáselmélet a hétköznapi 4 dimenzióval, 3 térrel és 1 idõvel számol.
rájöttek arra, hogy ha a húr elméletet átültetik a dimenzió elméletbe, akkor az öt különbözõ tézis eggyé válik: a különbségek csupán a párhuzamos világok különbözõségeibõl adódnak Nincs olyan hogy dimenzióelmélet. A húrelméleteket nem kell sehová sem átültetni, a dimenziószám magukból adódik. Nem lett eggyé semmilyen tézis, az M-elmélet továbbra is megjósolt elmélet, nem létezik papíron. A párhuzamos világoknak semmi közük a dologhoz, a klasszikus kvantummechanika multiverzum értelmezésében szerepelnek.
A 11. dimenziót ezenfelül úgy képzelték el, mint a párhuzamos világok gyûjtõhelyét. Benne az univerzumok egy-egy membránnal (hártyával) körülvéve lebegnek Csak a félretájékozott cikkíró képzeli ezt. A 11 dimenzióból 4 alkotja a makroszkopikus téridõt, a többi Planck-nagyságrendû méretben fel van csavarodva, és csak a húrok észlelik. A bránelmélet pedig teljesen más tészta, és ott a több univerzum nem párhuzamos univerzumok.