"Azért arra kíváncsi lennék hogy az erõs nagyfrekis térnek mik az egészségügyi hatásai." Elvileg lehet, mert reakciók sebességét lehet vele szelektíven növelni, elvileg.
Az IR és a rádióhullámok közötti tartomány a molekulák rezgésének és forgásának az energiatartománya. Ez a sugárzás gerjesztheti a molekulák forgását és rezgését, tehát mozgását -> így melegít a mikró. Pontosabban egy bizonyos frekvencia a molekula bizonyos rezgéseit gerjeszti, majd az így nyert energia idõvel átadódik más rezgéseknek és más részecskéknek és végül hõvé alakul.
Problémát az okozhat, hogy a folyamat elején az energia csak néhány rezgésben koncentrálódik és ha ezekhez a rezgésekhez valamilyen reakció tartozik akkor az gyorsabban mehet végbe. (A reakciókat fel lehet úgy fogni, mint egy túl nagy amplitúdójú rezgést. Mint amikor a rugó a túl nagy amplitúdó miatt eltörik.)
Ez az elv, amivel akár káros reakciók is fel gyorsulhatnak.
A gyakorlat viszont az, hogy az energia túl gyorsan szétoszlik és hõvé alakul.
A reális lehetõség tehát megvan, de eddig ilyenrõl nem nagyon tudunk.
Ez frekvenciától függ. A 2. világháború brit radarosai tapasztalták elõször, akik állítólag a nyalábbal melegítették télen néhányszor az elgémberedett kezüket. (Aztán lehet hogy ez csak legenda, nem tudok internetes linket mert én egy vén trotty vagyok aki sok papír alapú dolgot olvas.... A fiataok kedvéért: a papír az olyan lapos fehér izé, amin kis fekete bolhák "betûk" sorakoznak, és nem kikapcsoljuk a könyvet, hanem becsukjuk...)
Elég sokat kutatták az utóbbi idõben, hogy a mobiltelefonok pár mikro-milli-watt per négyzetcentiméteres sugárzása milyen gégefül-rákokat okoz, de asszem eddig nem találtak semmit. Node itt kilowattok fognak röpködni, szóval nem tudom hogy ez nem okoz-e valami gondot.
A leginkább megvalósítható lenne a jelenlegi, folyékony üzemanyaggal mûködõ jármûvek továbbfejlesztett változatai, szintetikus üzemanyaggal. A szintetikus üzemanyag atomerõmûvekben megtermelt energia segítségével elõállítható. Ha a fúziós erõmûvel való szándékos szarakodást abbahagyják végre és eldöntik, hogy megcsinálják, akkor az így megtermelt energia olcsósága és bõsége miatt a szintetikus üzemanyag olcsóbb is lehetne, mint most a benzin.
Egy ilyen rendszer kompatibilis a mostanival, emiatt az átállás alatt egymás zavarása nélkül tudna létezni a kétféle üzemanyag.
Ha a ritkaföldfémet nem tartalmazó tüzelõanyag-cellát sikerülne kifejleszteni, akkor ráadásul a jármûvek hatásfoka is jelentõsen emelkedne, és még tisztábbak, csendesebbek, gazdaságosabbak lennének.
Ehhez azonban fejleszteni kellene, és nem eltõzsdézni-elkártyázni-ellopni a pénzeket. Szóval a jelenlegi kamatos hitelpénzre alapuló okádékrongy rendszernek sajnos össze kell elõbb omlania, de úgy, hogy a jelenlegi háttérhatalom birtokosai ne tudják átmenteni a gazdagságukat és hatalmukat az új világba, sõt, lehetõleg az életüket se. Ez pedig nem holnap lesz, addig még iszonyú sok szenvedés és halál fog ránk, kisemberekre zúdulni.
Azért arra kíváncsi lennék hogy az erõs nagyfrekis térnek mik az egészségügyi hatásai. AFAIK a melegítésen kívül nincs más. Ettõl függetlenül én sem tartom életképesnek, egyszerûen túl sokba kerülne. Amennyi rezet bele kellene tekercselni az aszfaltba, de még alumíniumból is.
Visszatérve a cikk témájára. A társadalom, a gazdaság, a technológia-technika és a tudomány egy-egy országban és korszakban egy RENDSZERT alkot, amelyben minden változás több elemet érint. Nem lehet csak egy elemet lecserélni a többi megváltozása/megváltoztatása nélkül.
Ha átgondoljuk alaposan ezt a nagyfrekvenciás energiaközlõ eszközt, akkor nem nehéz belátni, hogy a JELENLEGI helyzetben számos ok miatt ez megvalósíthatatlan. Pár ok: -- az erõs nagyfrekis tér egészségügyi hatásai, -- ugyanezen tér hatása a rosszul árnyékolt készülékekre, -- az átépítendõ úthálózat hossza, a szükséges beruházás pénzügyi és nyersanyagbeli (+kohászat, ipari és útépíztési kapaciátsok) -- a teljes jelenlegi autóállomány cseréjének a megszervezése, lefuttatása (az ördög a részletek között bujkál) -- ha közben még újabb és még jobb, de teljesen éltérõ technikát találnak ki, annak bevezetését szinte lehetetlenné teszi a jelen cikkben szereplõ rendszer óriási tehetetlensége, ami a bonyolultságából, méretébõl, árából fakad.
Ne haragudj, de a legnagyobb troll épp te vagy, marhára unalmas ez az ostoba civilizácó-ellenesség. Miért nem költözöl ki egy kis tanyára, és a saját életedet rendezed a saját elveid szerint? Jaaaa, hogy ott dolgozni is kellene, amihez a sok demagóg sötétzöldnek rohadtul nem fûlik... inkább osztják a hülyeséget.
Te lemondanál rólunk, mi meg szívesen lemondanánk rólad. Jó lenne a Földön valahol kettéválasztani ezt a sok "természetközeli" embert, hogy egymást boldogítsák, minket meg hagynának végre békén!
Az autóról le lehet mondani? Igen, persze. Meg a melegvízben fürdésrõl is. Lehet hidegvízben is fürdeni. Sõt, egyáltalán nem is kellene fürdeni, az állatok se mosakodnak! A sok tisztálkodás csak elpusztítja azt a jó kis egészséges zsiradék védõréteget a bõrünkrõl, a hajunkról meg a fülünkbõl...
Sõt, tulajdonképpen a tûzre sincs igazán szükség. A megsütött hús rákkeltõ anyagokat tartalmaz! Mennyivel egészségesebb a nyers hús!
Nomeg a fémekrõl is le lehetne mondani. Ha az õseinknek sok százezer éven át jó volt a kõbalta, akkor most minek kényelmeskedsz? A biciklidet tessék beszolgáltatni és ezentúl gyalog járni!
Ja, és persze cipõre sincs szükség. Nagyon sok ember él a Földön, aki nem hord cipõt! Tessék mezitláb járni...
Szóval én inkább a sötétzöldek ócska dumáinak a folyamatos olvasgatásáról mondanék le. Kár, hogy a nagypolitika érthetetlen okból túlságosan felkarolja ezeket, nomeg a gagyitévén edzõdött idióták tömegei.
Elsõre ez ugrott be: http://www.youtube.com/watch?v=G7GUvttfe0k
A vitát meg részemrõl befejeztem, trollokkal vitázni egyébként is értelmetlen dolog, úgyis nekik van igazuk. Szóval további jó trollkodást! :)
Az hagyján, az Olaszok most vakargatják a fejüket mert itt tényleg nincs atomerõmû. Majd ha a Franciák lekapcsolják az áramot meg mondjuk mások azt mondják, hpogy bocs nekünk sincs elég, akkor itt mi lesz? Televágják mostanában a szántóföldeket napelemmel, de úgyérzem ez is csak olyan mint egy lufi hamar kipukkad. Az állam most dotálja a telepítést, de milesz késõbb, fõleg, amekkora gáz van itt is?
Az lehet, de: 1) Magyarország a világ olajpiacán nem sok vizet zavar. Ha az amcsiknak drága az olaj, az ami érzõdik, és ott érzõdik is. 2) Akkoriban (talán) kisebb volt az igényszint, nem fizettek az emberek netet, kábeltévét, felénk akkor még gáz, telefon, csatorna sem volt. Csak mert az átlagmagyarnak ezek kifizetése után nem biztos hogy ma több marad amit elautózhat, mint akkor.
Kedves Troll! Jelenleg sem veszik figyelembe mindenki igényeit, sosem vették figyelembe és nem is fogják, még ha akarják se. Aki gyenge kihullik, a kérdés csak az hol húzzuk meg a határt. Ahol jelenleg meg van húzva a nagyon kényelmes határ az sajnos tarthatatlan hosszú távon. Aki életképtelen egy új határt húzva arról sajnos le kell mondani. Lehet kegyetlenül hangzik, de a többség jövõje és a civilizációnk fenntartása érdekében ezt kell meglépni hosszú távon. Bizonyos kényelmi szolgáltatásokról le kell mondani, ilyen a kocsi, az azonnali orvosi ellátás, a nappali rendszerû oktatás, s maga a profitorientált fogyasztói társadalom is.
Annak könnyû kockáztatni, akinek van mibõl. Akarsz két példát? Ezek amúg is gumicicák sokaknak.
1. Makói gázmezõ. Sokan hõbõrögnek, hogy miért nem termeljük ki. Miért? Mert gazdaságosan senkinek sem ment. Volt egy bátor próbálkozó. 50 milliárdot bukott rajta. (Arról nem is beszélve, hogy a Magyar Állam nem termel ki semmit, csak cégek. Magyar céhnek meg nem igazán van felszerlése ehhez.)
2. Geotermikus erõmûvek. Akart a MOL egy 5MW-os teljesítmûnyût. Az üzem után sikerült elérni ~350 kW teljesítményt.
Szóval lehet próbálkozni és nagyot bukni. Magyarország nincs olyan helyzetben, hogy szarja a spanyolviaszt. Ellenben mások hibáiból lehet tanulni, hogy ne kövessük el ugyanazt a marhaságot. Alig várom, hogy a németek belebukjanak a "le az atommal" próbálkozásba. Istenem, de jót fogok röhögni és kommentelni, hogy "én megmondtam elõre"... :)
Ebben mi a trollság? Kibaszottul magadból indulsz ki és fel sem méred azokat a rétegeket, akinél nem reális alternatíva. Pont. A saját hülyeségedet a ":)" meg nem takarja el...
Ez kérdezhetném tõleg. Az abakuszlobbi hogyhogy nem nyírta a kia számítógépet? A léghajólobbi a repcsit és az ócenájárók a repcsit? Kurva nehéz felfogni, hogy a technológiai fejlõdést nem lehet sem szabályozni sem igazán gátolni? Az, aki régen gõzmozdony alkatrészt gyártott, ma autót fékrendszert. Ha az, aki ma benzines autót gyárt és piaci elõnyhöz jutnai villanyautóval, akkor azt gyártaná.
Annyi pénzzel én is tudnék nagyot álmondni és kurva könnyû a sivatagban a tengerparton áramot termelni. Állandóan süt a Nap és fúj a szél, és telik ezekre az úri huncutságokra, mint naperõmû és szél. És ezzel mit kezdjen mondjuk Magyaroszág vagy Finnország? Se szél, se Nap, nálunk meg pénz se...
Ez a bringázás a mániád. Szerinted a 60 éves félsánta értelmiségi és mérnök is bringázzon napi +30 km-et télen, sötétben? Brigaút sincs. Rohatul elegem van az ilyen bringajanikból annak ellenére, hogy én is bringával jártam nyáron dolgozni egészen októberig. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki képes rá és azdott is az infrastrukrúra. A minimális bringaúthálózat (ez a szó vicc rá) azért használható, mert kevesen használják. Sokszoros forgalmat el sem bírna.
Hahó, és az nem zavar, hogy a '90-es évek elején drágább volt a benzin a fizetésekhez mérten? Ma a magyar átlagfizetésbõl kétszer anny benzint vehetsz, mink akkor...
Kicsit vicces attól ez a mondat, aki az alábbi dolgokat írta le...
De ha csak az orvosi ellátás a gond akkor sokkal jobb egy mentõhelikopter mint egy mentõautó. Az utakra fordított hatalmas összegekbõl fenntarthatók lennének sokkal hatékonyabb mentõhelikopterek is.
A mentõhelikopter sok helyre le sem tud szállni. Pl. áruld már el, hogy egy gyalogos gázolás sérlültjét a Deák téren vagy egy lezuhant építõmunkást hogy a rákba visz el egy heli? A kórházak nagy része nem is tud fogadni helit.
Egy mentõheli repóra költsége valahol 5-10 ezer dollár / óra táján van, országtól és változattól függõen, de határ a csillagos ég. Ehhez képest szerinted egy mentõautó mennyibe fáj?
Az utak meg alapvetõen azért kellenek, mert már az ókorban is szükség volt rá. Ha nincs út, akkor nincs se ipar, se szolgáltatás, se szállítás, se semmi. Nézd meg Afganisztánt. Milyen kurva magaos ott az életszínvonal. Minden ország, ami vitte valamire is normális infrastruktúra kiépésével kezdte...
A katonaságnak az út eleve nem szabad hogy akadály legyen, ugyanis háborúban elsõnek az utakat, hidakat, hasonló közlekedés szempontjából fontos dolgokat szokás megrongálni.
Ha van rá kapacitás. A katonság is az utakon szeret mozogni, mert azokhoz híd is tartozik. Ugyanisa tank nem tud repülni és minden folyón és vízen átgázolni. Azon felül terepen a haladási sebesség csökkem, üzemanyagfogyasztás meg akár háromszoros vagy több is lehet. A hegyláncoknál és hegyesebb terepen meg csak úton lehet menni, mert a dobot nem ugorja át senki és teleportáció sincs.
A magyar sorkatonásgot meg inkább felejtsük el és azt, amit ott kaptál ismeretet is.
Sajnos a termelést és fogyasztást igenis vissza kell fogni, mert a bolygónk egyre kevésbé viseli ezt el. Ha tönkretesszük, akkor a saját fajunk fennmaradását veszélyeztetjük.
Nem iknább az kellene, hogy kevesebb energiával állítsunk elõ mindent és ne pazaroljunk? Mert jelenleg az a bibi, hogy a pazarlás az, ami gázos. Ha valami 2% olcsóbb, akkor is már az eldobható változat a nyerõ, újrahasznosítani meg minek. Ezért kell(ene) törvényben kötelezni rá a cégeket, mert az összes környezetvédelmi dolog az pont versenyellenes. Ha valaki bevállalja, akkor elbukik az árversenyben, tehát mindenkire érvényesnek kell lennie. Viszont a fejlõdõ országok azzal érvelnek, hogy ez úri huncutság, könnyû annak ezt csinálni, aki már 200 éve halmozza fel a tõkét és ennyive elõttük jár iparosodás és kultúra terén...
A tudománynak és a kocsiknak egymáshoz nem sok köze van. Programozó vagyok, robotikával is foglalkozok, mégse járok kocsival, a kerékpár és a tömegközlekedés bõven elég. És a mérnök barátaim nagy részének is tökéletesen elég ennyi. Egy mérnöknek a munkájához leginkább egy számítógépre, internetre és némi észre van szüksége, kocsira nem igazán. De lehet csak velünk mérnökökkel van a baj...
Remek. Egy, vagy párelemes "statiszitka". Programozó létedre elég szûklátókörû vagy... A mérnök barátaid 300 km-re helyszíni bejárásra tömegközlekedéssel vagy bringával mennek...? OMG...
Gondolom nõtlen vagy és gyereked sincs. Mond meg kedves fiacskádnak ha lesz, hogy mondjuk Kiskunlacháza - Bp távon tömegközlekedjen naponta. Vagy inkább apu reggel viszi atyut és a fiát kocsival, mert 35 perc alatt beérnek, ami tömegközlekedéssel ~2 óra. Csak oda...
Engem reggel a bátyám 20 perc alatt bevisz, ha nincs forgalom, pedig a táv légvonalban 12 km alatt van, bringával 16 km. (Szigetszentmiklós-Kelenföld) Csak éppen BP közelkedésszerkezete és infrastktúrája annyira elavult - akkor a vidék milyen lehet... - hogy tömegközlekedéssel optimális esetnben 75 perc, de átlagosan inkább 90. No comment.
Próbáld megmagyarázni, hogy nem kell autó. Ha majd csak 40 perc lenne az út, akkor lenne estleg sokaknak valós alternatíva a többségnek. A tömegközlekedést sokan kényszerbõl használják nem azért, mert olyan kurva jó. Pedig lehetne. Csak ahhoz nem olyan szarfaszú gecik kellettek volna a városházáta, mint a köcsög demszky és sleppje...
Magyarországon a tömegközlekedés csigalassú vidéken meg még olyan ritka is, hogy ehaj.
Belvárosi ingázásra inkább a tömegközlekedés helyett egy automata egy-két személyes elektromos kisautó rendszer kellene, amit havidíj, vagy kilométer után fizetne meg a használója. Reggel felkel a parasztja lemegy, meglátja az elsõ kis járgányt beül, megadja hova akar elmenni, és ott kiszáll, aki meg épp ott van az meg beül és megy vele másik helyre. Amíg meg épp nincs használatban addig leparkoláskor rá lehet dugni egy töltõre. Egy kis méretû jármû közel sem foglal akkora helyet mint egyik másik városban használt terepjáró (de minek terepjáró? ennyire kátyúsak lennének az utak vagy csak divat lett a nagy batárral közlekedni?)
Én magam is 20km-en belül kerékpárral közlekedek, mivel vidéken élek így még a szomszéd városokba is. Ellenben azt nem értem hogy pl miért nincs megoldva a kerékpáros közlekedés országos szinten. Mert az hogy városban elkerekezik az ember a bicajúton, de pl ha én Budapestre akarnék felmenni egy adott helyre, az innen kocsival alig 80km sõt még annyi sincs azt hiszem. Ellenben kerékpáros útvonaltervezõvel 114km jött ki mert ahelyett hogy egyenesen elindulnék Pest irányába egy teljesen másik irányba kell elindulnom kerülõkkel, és földutakkal tarkítva. S mindezt miért? Mert 2db alig 1,6-3,6km-es szakaszon olyan út van ahol kerékpárral nem mehetek.
Ez az úttestbe épített dolog meg halott ügy.. hány száz km utat kéne átalakítani? Már a kátyúk eltüntetése is problémás néhol nemhogy ilyen töltõutak. Benzinkutak helyett simán el tudnám képzelni hogy a városban szétszórva lennének az elektromos töltõhelyek és oda parkolok le. Persze kifizeti az ember a parkolást és a töltést egyszerre, de nincs gond.
Ha jól tudom az arabok már elkezdtek tervezni/építeni egy kipufogómentes várost. Szégyen hogy õk már látják milyen lesz a világ, és modernebbek lesznek mint a "fejlett nyugat".
A szénkészletek évszázados nagyságrenben kitartanak globálisan. Egyes országok saját felhasználása 800-1500 évet is fedezne. Persze nem árt ezekej fejlett erõmûben elégetni, hogy a CO2-õn kívül más azért ne pöfögjön ki. Az ugyanis csak egy begyöpösödött sztereotípia, hogy a szénerõmû az koszos. Ne, lehet tiszta is. Csak költeni kell rá...
Munkába szerintem az emberek 90% egyedül megy szoval oda elég lenne egy occó kis auto. :D Ebbe nem kell nagy aksi. :D
Reszben ertem mit irsz, vagyis erteni mindent megertek.:) De ez alomvilag amit Te leirsz. A masik meg, hogy az ember elkenyelmesedett ezert megy autoval. Ez is igaz, reszben. En is autoval jarok de miert? Azert mert a kedves bkv berlet 10k az automba valo benzin munkaba jarasra 12k, na most 2k kulonbsegert nem ulok at a koszos, zsufolt, tele budos igenytelen emberekkel tisztelet a kivetelnek ugye, bkv tomegkozlekedesre. Pedig Nekem bejarni meloba egyszeru lenne, atszallnom sem kell. Csak mig bemenni tok rendben van mert majdnem a haz elott van a vegallomas de pl melobol hazajonni az mar muveszet. Blahan1/2 5-3/4 5 korul buszra felferni hat kb az 5.-el haza is jutok ugy mint egy szardinias dobozban a halak. Igy inkabb nem kerek a bkv-bol. Akkor kerekpar: Thokoly uton festettek egy sarga csikot az ut szelen, ez miota kerekpar ut? Jon egy barom sms-zo es mar el is utott, koszi meg elni szeretnek. Mashol meg nem is nagyon van meg sarga csik sem felfestve.... Ha csinalnanak rendes kerekpar utat ami kulon van az autoktol akkor jarnek bringaval, regebben is jartam ugy masik melohelyre.
Hat kb ezert jarok inkabb autoval, lehet kenyelemre fogni de anyagiakra is, majdnem ugyanannyi.
"...hogy egy sor rezgõ tekercs és korong körülbelül 10 kilowatt átadására képes 97 százalékos hatékonysággal 7 mikroszekundumon belül..."
Jézus! A cikk írójának meg azoknak a hozzászólóknak akik teljesítmény/idõ szörnyszülöttekrõl hadováltak egy hatalmas nagy elégtelen fizikából meg gondolkodásból!
Éljenek az új EMP fegyverek, a nagy biztonság kommunikálásaképp azért odaállítanám az egyik kutatót egy pár ilyen elsütés mellé, ha már ezt szeretné hogy utazás közben biztonságba érezzük magunkat. A másik ami lejött, hogy bár a most meglévõ kutakhoz "drága" lenne kiépíteni 1-2 terminált, vagy letenni tényleg csak úgy áthidalható távonként töltõket, inkább ezzzel szórnák tele az utakat... (és miléyen jól jön majd ha nincs töltõ a közelben :))
Csak tegyünk hozzá néhány dolgot: 1) a 300 kg akksiban kb. 50 kg a lítium, 2) a lítium az alkálifémek közül a legkevésbé durva anyag. Na is még kezelhetõ, a durvulás a kálium és azalatt kezdõdik, 3) másfajta akku is létezik, 4) másfajta energiatárolási mód is létezik, De jelenleg az akksi a legjobb.
A lítium enyhén mérgezõ hatású, évi 210 000 000 000 Kg aksiban azért lenne bõven... Bár tény hogy más mérgezõ anyag kevés van benne. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ekkora mennyiségnél a gyártás és az újrahasznosítás nem termelne sok mérget.
Vízzel vagy levegõvel érintkezve erõsen gyúlékony és robbanásveszélyes, ez okból szokták pl benzinben tárolni. Na most képzeld el a fentebb leírt mennyiséggel ezt a tárolási módot.
Na és mi a helyzet a bányászattal. Ekkora mértékû kitermelés nem kis környezeti terhelést jelentene. Ja hogy az mondjuk majd az afgánok baja, mert náluk lesznek a bányák... Attól még, hogy a Föld egy másik felét tesszük tönkre a bányákkal még ugyanúgy tönkretesszük vele a bolygót.
Továbbra is az a véleményem, hogy azt a napi 40-50 km-t megtehetnék az elkényelmesedett emberek tömegközlekedéssel vagy kerékpárral is. Ilyen kicsi táv nem ér meg ekkora környezeti terhelést.
De a jelenlegi fogyasztás és termelés megöli a bolygót, akárhogy szépíted. Csillagászati összegek jönnek ki a környezeti terhelésekre, ha utánaszámolsz. És ez ellen nem lehet mit tenni, már nem a technológia maga a baj, hanem az ipar és a kitermelés mérete. Itt már a szervezés csak akkor segítene, ha mindent lokalizációra állítanánk át gõzerõvel.
Nos, ha az utak helyett a mentõhelikopterekhez szükséges logisztikára költenénk akkor hol a gond? Egyébként meg ez az igény is, hogy minden szarért azonnal vigyen mindenkit a mentõ a kórházba, ez is csak az elkényelmesedett társadalmunk hibája, mert nem képesek az emberek a betegséget és a halál veszélyét elfogadni.
Azért mert a seggedet nem kocsival cipeled be a városba már le tudja rohanni egy lovas nomád nép az országot? Érdekes egy elméleted van...
A katonai erõnk az sajnos jelen pillanatban tényleg nem felel meg az ország védelméhez, voltam katona, tisztában vagyok vele. De ezzel az érveléssel épp magadat cáfolod, ugyanis pont te hivatkoztál arra, hogy ha ne lesznek utak mi lesz a katonasággal. De ettõl függetlenül nincs igazad, minden katonatiszt tisztában van vele, hogy a közutak és hidak háború esetén teljesen használhatatlanok, mivel azonnal használhatatlanná teszi õket a tüzérség és a légierõ. Aki erre építene védelem szempontjából az eleve elveszett.
De mindegy, nem vitázom veled, remélem bevalósul a szép jövõd és lesz 700 millió elektromos kocsi meg további termelés és fogyasztás növekedés, még nagyobb mértékû globalizáció, több ingázás, stressz, stb. Érezd majd jól magad a szép új világban...
De sokkal. Mondom nem az ólom akksik korában élünk, a maiak már nem szennyeznek annyira, és mint lent írták hülye aki nem hasznosítja újra, mert nem csak környezetvédelem miatt, de pénzügyileg is megéri. Olajfoltot meg nem dolgozza fel a természet, max szétoszlik, de általában az emberek tûntetik el (miután óriási kárt okozott), de az olaj alap nem csak ezekbõl a káros tényezõkbõl áll áll. A finomítók lepárlással mûködnek, ami retek sok energiát emészt fel, a szállításról és a kitermelésrõl nem is beszélve. kb egy liter olaj összenergiájának úgy 5% megy el hasznosan, a többi 95%-nyit bele is kell fektetni feldolgozáskor/levegõbe kerül/hõvé alakul. Szóval az olaj hatásfoka max 5% körül lehet(de lehet hogy sokat mondtam), ami iszonyatosan borzalmas. Egy rossz hatásfokú erõmûbõl egy villanyautóba eljuttatva és felhasználva legalább 10x ekkora hatásfokot lehetne elérni, hát még a modern cuccokkal, ahol mindenféle hulladékhõt is felhasznál az erõmû. Arról nem is beszélve, hogy egy olajos jármûnél a fékezéskor az energia elpárolog akármit csinálsz, villannyal mûködõeknél meg vissza lehet kapni. Aztán pedig az akkumlátorcserére meg töltésgyorsaságra sem kéne nagyon rászállni. A világon használt autósok 90%-a naponta nem tesz meg 40km-nél többet! Úgyhogy nem hogy gyorsan kéne tölteni, hanem akár 3-4 naponta is elég lenne egy éjszakát lassútölteni egy villanyautót. Németeknél már régi dízeles állomási rendezõmozdonyokat is hibriddé alakítanak, mert a visszatáplálós fékezés ilyen elindul/megáll ciklusos feladatokban különösen csökkentik a költségeket, pedig azok nem 100kw körüli teljesítményûek mint egy autó hanem több száz kw. Egyébként a legokosabb lenne, ha a sorozatgyártott villanyautókat úgy csinálják, hogy opcióként mint ma a légkondi vagy hasonlók, lehetne beléjük szereltetni egy kis dízel/benzines generátort(nyilván a csomagtér rovására). Az emberek 90% elautózná a napi 40km-t tisztán elektromos módban, a nagy távot autózók meg vesznek a kocsijukba egy olajalapú üzemanyagos generátort, és hibrid módban akkora távot autóznak amennyit akarnak.
Na látom szép kis vita indult itt be. Én amúgy 7HTH7 alaposan egyetértek. Itt szinte (tisztelet a kivételnek) senki nem számol ezért magyaráz olyan bõszen. Nem számolja ki hogy hány atomerõmü kéne még magyarországon ahhoz hogy elláson másfél millió elektromos autót, hogy mennyi litium kéne több milliárd litium akksihoz és igy tovább.
Nem annyira környezetbarát ekkora mennyiségû aksit újrahasznosítani mint képzeled.
nem sok minden van ami egy elektromos autóban kigyulladhat, éghetõ dolog meg még kevesebb, ha csak nem fából készítik :) porral, vagy habbal veszélytelenül lehet oltani, de valszeg vízzel is ha már amúgy is totálkárra égett.
Nem a fogyasztás/termeléssel öljük meg a bolygót, hanem azzal, hogy az erõforrásainkat kimerítjük, nem regeneráljuk. Ez igaz az emberi erõforrásra is, gondolom ezért is fogy a népesség a nyugati országokban. Sokkal magasabb szinten is lehet a jelenleginél alacsonyabb környezeti károk mellett termelni/fogyasztani, igazából energia, szervezés, technológia kérdése. Pl. Európában iszonyat a népsûrûség, a fogyasztás/termelés szintje egy középafrikai országhoz képest, azonban a természeti környezet itt éppenhogy javul, ott meg romlik! Persze ebben az is benne van, hogy sok erõforrást Afrikából biztosítunk, de ez más kérdés, ezek többsége helyettesíthetõ lenne.
Egy telpülés központban, akár egy faluban sem szállhat mindenhol le, 50-100 méterenként egy helikopter. A repülõgépek biztosítása sokkal nagyobb technológiai hátteret, logisztikát igényel, mint egy mentõ/rendõr/katonai gépjármû.
A katonai erõt is jelentõsen fejleszteni kéne a maihoz képest, ha azokat a dolgokat megköveteled tõle, amiket leírtál. És bármelyik országban, mert nyugaton mindenhol építik le a fegyveres erõket.
Egy olyan országot, amirõl álmodsz egy lovas nomád nép, pl a tatárok 1 hét alatt kétvállra fektetnének. Érdekes nem?
Mégegyszer modndom itt nem a termelés/fogyasztás szintje a gond, hanem az, hogy olyan dolgokat is termelünk, ami egybõl megy a kukába, aztán csak a fejünket vakarjuk, hogy mi legyen vele. Ez nem csak a fizikai világra igaz, a pénzügy, a szolgáltatás is ezért van gondban. Úgy mondanám inkább, hogy a termelés és a fogyasztás rendszerének egysége kezd szétesni. Pl. a gyerekek fejét a tv-n, neten keresztül faxságokkal tömjük, elektronikus drogfüggõvé tesszük õket, aztán kesergünk, hogy nincs elég szakképzett munkaerõ, és növekszik a munkanélküliség is ráadásul. Ez ugyan az, mint a nejlonzacsi esete a természetvédõknél.
A társadalom rendszere dezintegrálódik, ennek a jele a környezetben a szennyezés, az embereknél a hülyülés. Lehet ilyen Rousseau-i gondolatokat mondani a társadalomból való kivonulásról, kommunákról, akármirõl, de valójában nincs olyan, hogy kivonulás. Az ember a társadalom és a természet része marad. Legfeljebb ha egyre kevesebbet raksz bele ezekbe a rendszerekbe, késõbb majd csak egyre kevesebbet tudsz belõlük kivenni.
Sajnos nem sokkal, lehet nem lesznek olajfoltok a tengeren, de a víz és a föld tele lesz mérgekkel. Akkor már inkább az olajfolt és a szén-dioxid, azt legalább feldolgozza egy idõ után a természet.
Ja, a másik dolog meg, hogy az értékes fémek mind ott vannak az akksiban akkor is, ha az már lerohadt. Egy ilyen akkut kidobni bûn, mert nagyon jól újra lehet hasznosítani. Kellõ értéken kell visszavenni, és (energia befektetésével ugyan) újat lehet belõle gyártani.
Bicaj nem jó télen, nem jó ha családdal mész, stb. Vagy csak már elszoktunk tõle, de aki ma autózik, 600+ benzin mellett sem fog bicajra váltani. Nem mindenki lakik síkságon, és a munkaidõ csökkentés mellett sem akarnának 2 órát bejárásra fordítani. A tömegközlekedés egy jó megoldás, csak nem a mai (fõleg nem BKV+MÁV kombó) formájában.
Megjegyzem szerintem azoknak az embereknek a napi 50 Km-es ingázása nem ér meg akkora környezeti terhelést, hogy évente 210 000 000 000 kb lítiumos aksit állítsanak elõ... Inkább csökkentsék a munkaidejüket 2 órával, gyártsanak nekik biciklit és járjanak azzal.
De, sok. Érdemes ezt is megnézni: http://www.theoildrum.com/node/8237 Az USA számára szükséges energiatárolási kapacitást boncolgatja... ha akkuval akarnák megcsinálni. Amúgy értelek, én is a NORMÁLIS (nem minden bokornál megálló) tömegközlekedés pártján vagyok, de a tömegközlekedést nem az én igényeimhez igazítják. Gyanítom az én igényem egybeesik a többi emberével. Legyen olcsóbb mint az autó, gyorsabb mint az autó, és senki nem fog autózni. De ehhez képest vicc, hogy az országban még mindig vannak nem villamosított vasúti fõvonalak...
Hahó, összeomlóban VAN. A benzin nem (csak) azért van 400 felett, mert gyenge a forint, az üzemanyag ára (kitermelõ országoktól eltekintve) brutális magasságokban mozog. Pedig az olajár most épp 100$/hordó alatt van. De pont ez a lényeg: ha nem fogták volna vissza a keresletet az üzemanyagár növelésével, akkor az olaj ára nõne meg annyira, hogy a nem közlekedési olaj-igényes ágazatok nem tudnák megfizetni. Nincs szabad kapacitás. A szaúdiak is most fújtak le egy bõvítési projektet. Amiket most látunk, azok pontosan a peak oil jelei, csak nem akarjuk észrevenni.
Rendben, de a 300 000 000 kg lítiumos aksi elsõ körben nem sok egy kicsit? És ez csak 1 millió kocsihoz. A világ összes kocsijához minimum 700-szor ennyi kell. Ezzel miért nem számol soha senki rajtam kívül?
Abbol nem lehet esetleg problema, ha egy ilyen elektromos auto balesetet szenved es kigyullad? Esetleg pont egy ilyen specialis uttest felett? Vagy siman neki lehet allni vizzel oltani?
Több áram kellene, de az nem biztos, hogy több energiahordozót is kellene hozzá elégetni! Legalábbis arányaiban nem. Ugyanis nem nappali áramról kell tölteni, hanem vezéreltrõl. Az sem biztos, hogy több erõmû kell. Megint nem tudtok, csak a jelenlegi keretekben gondolkodni. Egy (kis teljesítményû) töltõt akárhol el lehet helyezni. Parkolóban, munkahelyen, otthon. Bárhol, mert áram mindenhol van. Ahol megállsz, rádugod a kocsit. Napi 8 órát van minimum vezérelt áram. Normál konnektor, 16A -> 3500 W. 8 óra alatt ez 28 kWh!! Átlag ember nem autózik naponta 1 óránál többet, 50 km/h-val számolva ez 50 km, átlag hatásfok 250 Wh/km, vagyis 12.5 kWh. Vagyis napi 50 km simán megtehetõ éjszakai árammal. Ha esetleg pont akkor lenne, amikor mindenki megindul az autójával, és emiatt az 1 órád kimarad, akkor nem 28, csak 24.5 kWh-t tudsz vételezni az olcsó áramból. Még ez is jóval több a 12.5-nél. Másik dolog, hogy a vezérelt, az nem véletlenül olcsóbb. Mert akkor kapcsolják be, amikor a hálózat nem túl terhelt, van szabad alaperõmûvi kapacitás. És az alaperõmû sokkal hatékonyabb a többinél. Akár kétszer is. Ha sokan töltik az autójukat, akkor nem is kell se menetrendtartó, se csúcserõmû, mert egyszerûen elveszik a vezérelt áramot, és könnyedén több 10 MW-ot tudnak kapcsolni, tetszés szerint (persze bizonyos korlátok betartásával). Szóval ezzel valójában megspórolnánk egy tározós erõmûvet! A szükséges energia mennyisége? Hát... ezt nem merem becsülni. De ha napi 1000000 szgk. 15 km-es ingázását számolom 250 Wh/km-el, akkor napi 3.75 GWh-t kapok. Ez egy 156 MW teljesítményû erõmû munkába állítását jelentené. Ez vicc kategória... persze ez csak a személykocsikra igaz.
Ne haragudj, de a fogyasztás már jelenleg is akkora mértékû, hogy az egész bolygót tönkre vágjuk vele. A fogyasztás további bõvítésével halálra ítéljük a saját unokáinkat, hacsak nem már a gyerekeinket is. Gondolkozz kicsit kérlek!
Nos, a rendvédelem és az orvosi ellátás is lehet lokalizált. De ha csak az orvosi ellátás a gond akkor sokkal jobb egy mentõhelikopter mint egy mentõautó. Az utakra fordított hatalmas összegekbõl fenntarthatók lennének sokkal hatékonyabb mentõhelikopterek is.
A katonaságnak az út eleve nem szabad hogy akadály legyen, ugyanis háborúban elsõnek az utakat, hidakat, hasonló közlekedés szempontjából fontos dolgokat szokás megrongálni. Ha egy hadseregnek ez gondot okoz, akkor az védekezésre eleve képtelen. Például ha voltál már katona lehet el is magyarázták neked, hogy hazánk három részre van tagolva a Tisza és a Duna miatt, emiatt igen fontos számunkra a hídépítõ és légi szállító képesség.
Sajnos a termelést és fogyasztást igenis vissza kell fogni, mert a bolygónk egyre kevésbé viseli ezt el. Ha tönkretesszük, akkor a saját fajunk fennmaradását veszélyeztetjük.
Utazásra ott a tömegközlekedés, turizmushoz úgyszint. Mellesleg én például nyáron is nagyon jót túráztam gyalog.
A tudománynak és a kocsiknak egymáshoz nem sok köze van. Programozó vagyok, robotikával is foglalkozok, mégse járok kocsival, a kerékpár és a tömegközlekedés bõven elég. És a mérnök barátaim nagy részének is tökéletesen elég ennyi. Egy mérnöknek a munkájához leginkább egy számítógépre, internetre és némi észre van szüksége, kocsira nem igazán. De lehet csak velünk mérnökökkel van a baj...
Ezeknek a problémáknak a gyökerei és a megoldási javaslatok nem valósak!
Ez az egész akkor mûködne, akkor lenne értelme, ha a társadalom az energia hiány miatt összeomlóban lenne.
Nem ez a helyzet. Szerencsére.
A gond jelenleg az, azért van a válság is, mert a társadalom, a gazdaság bõvítését egy reális tartalom nélküli pénzügyi hisztériával szétrombolták. Szerinted mi lenne, ha ilyen szinten fognák vissza a bõvülést, és amit jelent a fogyasztást és a hozzá kapcsolódó termelést is, ahogy te is írtad?
Medmex a köbön! Nem eddig sûlyednénk, hanem tovább.
Pl ha nincs forgalom, akkor nem kellenek utak, ha nincs út, nem ér ki a mentõ, tûzoltó, rendõr, esetleg katona stb. Márpedig csak õ miattuk marhára drága lenne az utat fenntartani!!! Szal összeverõdik egy banda elkezdi végigrabolni a világtól bezárkózott kibucokat, oszt vége a világnak. Ennyi.
Nem azt mondom, hogy utazni, helyesebben dugóban ülni jó. De nem ez a világ gondja. Nem a termelés és a fogyasztás visszafogása a megoldás. Ha lemondunk funkciókról, képességekrõl, mert neten is lehet nem azt, de valami olyasmit csinálni, akkor azokról az emberekrõl is lemondunk, akik ezt biztosítják. Minek utazni, minek a turizmus, vagy minek a szolgáltatások, minek a mûvészet, minek a tudomány? Elég ha vannak mérnökeink, azok sem kellenek, mert már minden okosságot kitaláltak, elég, ha vannak technikusaink... elég ha a fáról levesszük a banánt.
Egy a baj, hogy ezeknek az aksiknak és szuperkondenzátoroknak már maga az elõállítása sem éppen környezetbarát ekkora mértékben, a keletkezõ hulladékról és a hatalmas energiaigényrõl inkább ne is beszéljünk.
Olvasd el amiket elõtted írtam és talán egyet is fogsz érteni velem. Félre ne érts egyáltalán nem vagyok technika ellenes kõbunkó, sõt én magam is robotikával foglalkozom, de ezt az elektromos kocsi témát ugyanolyan fenntarthatatlannak tartom, mint a jelenlegi kõolaj függõséget.
Biztos borzasztóan sokkal nehezebb lehet a több kV-os fõ hálózatról a töltõkutakra leágaztatni egy vezetéket konvertálni és tölteni, mint évekig fúrogatni keresgélni, majd kutat építeni, kitermelni, elszállítani, finomítani retek sok energiával, majd megint elszállítani, feltölteni, használni. Szóval itt nem akarás, és begyepesedettség van csak, na meg energialobbik :)
Elektromos autot lehet epiteni tobb fajtat: -tisztan aksis, aksicseres: a franciak fejlesztik -tisztan aksis, toltheto: a japanok fejlesztik -hibrid, robbanomotoros: amerikaiak, nemetek, japanok, stb. fejlesztik -hibrid, turbinas: amerikaiak fejlesztik -hibrid, hoerogepes: amerikaiak es angolok fejlesztik -hibrid, uzemanyagcellas: joparan fejlesztik
Jelenleg tobb eltero rendszer van es az osszes korabban leirt problemat megoldottak mar valamelyik fejlesztokozpontban es igazabol minden orszaghoz mas modell a nyero. Magyarorszagra peldaul az idealis a hibrid hoerogepes lenne a jo megoldas, mint ahogy a fejletlen vilag nagyobbik reszen is. Ez egy kulso tuzelesu kazant jelent es egy erre epulo generatort (pl. linearis stirling). Barmivel elmegy ami egheto es jo uzemanyagok eseten a normal robbanomotornal jobb hatfokot hoz, tovabba konnyebb uzemben tartani mint a tobbi, fejlettebb rendszert.
Varosba akarmit is mondunk a kotottpalyas elektromos hajtasu kozlekedes az idealis. Vagy megoldjuk autokkal is a hasznalatat, vagy ki kell tiltani a belvarosokbol az osszes nem elektromos autot. A tobbi megoldashoz nincs eleg penzunk.
Alternativ energiatarolasi megoldas lehet meg a szintetikus uzemanyag, amit hagyomanyosan szenbol, fejlettebb megoldassal (es nuklearis energiaval) vizbol es legkori szendioxidbol lehet eloallitani. Ez utobbi alapvetoen szendioxid semleges. A nuklearis energiaforrasokbol is van kornyezetbarat valtozat (pl. nem uran alapu), de jelenleg meg nem azokat hasznaljuk.
Elektromos autokba aksi helyett erdemesebb lenne nagy kapacitasu kondenzatorokat epiteni, mivel azoknak jobb a tomeg/engergia aranyuk. Viszont a hagyomanyos aksik is javulnak, par evente duplazodik a kapacitasuk, viszont a megteendo ut hossza es az ehhez szukseges energiaigeny nem no, tehat egyre eletkepesebb alternativat jelentenek.
Persze a fejlett vilagban (nyugat europa, kinai nepkoztarsasag) mar eleg sok modern elektromos/egyeb alternativ hajtasu auto van, csak mi nem vesszuk eszre, mivel nagyon le vagyunk maradva a fejlett orszagoktol. Afrikaban is mennek meg a regi ikarus buszok, ezert ott sem latjak egyelore a valtozast...
Persze tudom az általam felvázolt megoldás nem érdeke sem az olajlobbinak, sem a fogyasztói társadalmat ránk erõltetõknek, sem azoknak akiknek kényelmesebb valami intézménybe bevágni a gyereket egész napra, minthogy emberhez méltó nevelést adjon neki önmaga.
A mai gyerek úgy nõ fel mint egy csirkeneveldében nevelt csirke, nem pedig családban. Ne is csodálkozzunk, hogy egyre silányabb az újabb generációk minõsége. Hosszú távon ezzel a vesztünkbe rohanunk.
Szerintem nem annyira létszükséglet a kocsi, mint amennyire gondoljátok. Az a baj, hogy túlzottan ellustultak az emberek.
A legtöbb ember 20 km-nél kissebb távolságon ingázik kocsival, ami igazából bringával 1-1,5 óra út, de ez függ az edzettségtõl és attól is hogy épp edzeni akarsz vagy csak kényelmes tempóban menni. Tapasztalatból mondom, mert rendszeresen teszek meg ekkora távot.
Idén egyszer vettem igénybe tömegközlekedést, az is a rossz útviszonyok miatt volt. Akkor se kellett volna vonattal mennem, ha végig ki lenne építve a kerékpárút, de sajnos egy 5 km-es szakaszon nincs.
Kocsival nem megyek soha sehová se, mert nincs, nem látom értelmét. Nagyobb távra ott a tömegközlekedés, rövid távon meg bringázok vagy gyaloglok.
Szerintem inkább az embereknek kellene szemléletet váltani, nem ezt a totálisan elkényelmesedett életformát tovább erõltetni. Ez a jelenlegi szemlélet egyszerûen tarthatatlan hosszú távon.
Amikben én látom a hosszútávú fenntarthatóság kulcsát:
1.) Globalizáció helyett lokalizáció. Nincs értelme több tízezer Km-rõl hozni azt amit helyben is elõ lehet állítani.
2.) Kocsik, autópályák helyett inkább kerékpárutakra és tömegközlekedés fejlesztésére kell költeni.
3.) Bürokrácia csökkentése, a papírügyeket lehessen interneten is intézni kivétel nélkül. Megjegyzem ez a papírral szaladgálás mai napig sok idõt rabol és eléggé megterheli a közlekedést is, nem egy gazdaságos dolog, arról nem is beszélve, hogy a papírok ész nélküli nyomtatgatása szemetet termel.
4.) Távoktatás elõtérbe helyezése. Õszintén szólva nem látom értelmét, hogy egy diák napi 3-4 órát pazaroljon el utazással és 7-8 órát ásítozzon az iskolapadban. Ha képes az iskolapadban ülés nélkül is elsajátítani a megfelelõ tudásanyagot, akkor felesleges erõltetni ezt a dolgot, ha meg nem akar tanulni akkor úgyis mindegy neki. Személyes tapasztalatom, hogy a távoktatásban tanulók sokkal jobban meg is tanulják a tananyagot. Nekem nappalin sosem sikerült igazán eredményeket elérni, de estin és levelezõn tanulva ugyanazt az anyagot, ugyanolyan követelményrendszerrel sokkal jobb eredményeket értem el. Az utazásra és a rosszul megtartott elõadásokra pazarolt idõ helyett tudtam inkább ténylegesen tanulni otthon, nyugodt körülmények között.
5.) Távmunka elõtérbe helyezése. Sok munkakör van ahol nem nagyon látom értelmét a munkahelyen való fizikai jelenlétnek. Ilyen az én munkaköröm is, történetesen egy programozó otthon is el tudja végezni azt amit bent a cégnél, sõt otthon még jobb hatékonysággal. De ilyen még például a hivatali munka is. A legtöbb papírnyomtatgató, aktatologató munkakör elvégezhetõ lenne otthon is, ha elhagynák végre a papírokat és megtanulnának adatbázisokat kezelni a megfelelõ emberek. Sõt ahol még indokolt is a fizikai jelenlét a legtöbb esetben ott is kiváltható lenne ez egy távolról vezérelhetõ robottal.
6.) Vissza kellene vennie az embereknek ebbõl a rohanásból. A mai rohanó életmód miatt a legfontosabb dologra nincs idejük az embereknek, a családra, a gyerekekre. Csökkentsük az igényeinket, lokalizálódjunk és egyszerûsítsük le az életünket. Az élet rövid, ne pazaroljuk el a pénzért rohangálásra!
de elvileg tehetnénk vitorlákat az autókra és amikor fúj a szél akkor lehet vele menni, na?
xk! Miért változna az arány? Az atom a zöldek szerint veszélyesebb, mint a szénerõmû, ilyet tehát nem építünk. Az alterosakkal meg max a PIKO játékvasutat lehet meghajtani. Így továbbra is kellenek a foszilis erõmûvek.
A gond az, hogy egy tank benzin, meg egy esetenként több száz kilós aksicsomag energiatartalma kb. 1 a 10-hez, a benya javára. A töltési idõ egyelõre a kisebb probléma, de sajna a villany egy út töredékéig elég. A töltéssel viszont igazából az a gebasz, ha az autósok 10 perc alatt akarnak a kúton ilyen energia mennyiséget átvinni, az a jelenlegi elektromos hálozat összeomlásához vezet. Napközben amikor tankolnak szétolvadnak a vezetékek, este viszont amikor az autósbácsi is aluszik az erõmûvek csak malmoznak, mert nem megoldott az elektromos energia tárolása.
Ha kémiai módon tároljuk, ahogy írtam minden megoldódott. Plusz burnuszos barátaink is mehetnek valahova.
Ha netán lecseng a CO2 õrület is, a nyugati országok szénkészletei 1-2 száz évig biztos elegendõek, szemben az olaj néhány évtizedével, már ha ez utóbbi igaz egyáltalán. Szal akár szénerõmûveket/szinteikus üza telepeket is építhetnénk, akár zéro emissziósat, ami H2-t ad, az ipari tisztaságú CO2-t meg kõzetekben lehet elnyeletni.
Az elektromos kocsi majd jó lesz, ha végre rendes aksit, meg elég nagy teljesítményû hálózatot tudunk építeni. Persze, amíg nincs rá igény addig egyiket sem fogják fejleszteni. Amíg viszont ilyen nincs addig az emberek nem vesznek ilyen kocsikat, ördögi kör.
A CO2 hisztéria valszeg ennek az áthidalására szolgál.
Ha még lehetséges is. Oké hogy az áram tiszta de mégis mi képes ennyit elõállítani? Mert hogy napenergia és szélenergia nem (kivéve ha x méterenként lenne 1-1 turbina vagy valami mindenhol). És az atomenergia miatt meg sír mindenki?
sõt, tovább megyek. a kocsi aljában lehetne az akksi. beáll egy bizonyos pontra ahol egy hengerszalagos rendszer pontositja a helyzetét, miután ez megvan egyszeruen emberi beavatkozás nélkül kiemeli belõle az akkut és lefelé a kocsi alatt leküldi a szortirozoba, aztán jön az ellenörzött új akku amit visszatesznek bele.
olyan, hogy statikus elektromosság, vagy mikor 2 mágnes elmozdul egymáshoz képest? ezek nem elképzelhetõek?
A jelszó a föld alatt.... vannak ezek az automatizált parkolók. csak be kell állni a garázsba, a többit pedig a robotok elrendezik.
na ugyanezt meg lehetne oldani az akkukkal. akár olyan szinten, hogy elég az akkut átemelni egy bizonyos kis fakkba, akár elektronikusan leellenõrizni, hogy üzemképes-e. aztán a gép leküldi a föld alá és elpakolja magának..... igazából csak egy nagyobb akna kell. üzemzavar esetén persze szopás van.
Az biztos, hogy nem lenne olcsóbb egy akksi töltés mint a benzin. 10 euro alatt nem úsznánk meg.....
Nem ezektõl a tesla tornyoktól kezdett el zölden vibrálni a levegõ avgy mi? :D
>>Kezdjük ott, hogy minek is kell elektromos autó egyáltalán, amikor az elektromos energia világátlagban 80%-ban fosszilis energiahordozóból származik!??!?
Azért kell elektromos autó, hogy ez az arány jobb lehessen.
>>Vagy azért kell, mert elfogy az olaj? Azért is kell elektromos autó, hogy ne az arab és orosz kitermelõktõl függjön a nyugati világ.
Azért ez egy érdekes probléma ám.
Kezdjük ott, hogy minek is kell elektromos autó egyáltalán, amikor az elektromos energia világátlagban 80%-ban fosszilis energiahordozóból származik!??!? Szal?
Azért kell, mert a CO2 kibocsájtást akarjuk csökkenteni? Hát akkor ez nem jött be. Az erõmûvek hatásfoktát + a szállítás + tárolás + az autó hatásfokát összeadva lehet, hogy kevesebb CO2-t bocsájt ki egy sima benyás kocsi!!!
Vagy azért kell, mert elfogy az olaj? De akor miért nem csináljuk fordítva, építsünk atomerõmûveket és az elektromos áram segítségével vízbõl, meg a légköri CO2 felhasználásával csináljunk, metánt, vagy metanolt, vagy akármit, amit a jelenlegi kocsik is kis átalakítással el tudnak tüzelni. Ez ugyan úgy zéro emissziós. Csak éppen nincs az a rahedli probléma, ami az elektromos kocsiknál.
Szal!?
Biztos bennem van a hiba, de én nem látom a jövõt az elektromos autókban. Elég nehéznek tûnik emiatt átépíteni a világot. A megoldást az autó problémára én inkább a szintetikus üzemanyagok vonalán látom. Ha van elég energia, nyugodtan gyárthatunk valami metanol szerû lötyit az autókba, és minden mehet tovább ahogy eddig.
A legnehezebb feladat NEM a szabvanyositas, hanem az energiaellato halozat kiepitese.
Ez ugyan egy cegen belul mukodik, valoszinuleg nem lenne egyszeru magantulajdonban levo autokkal is megcsinalni, de legalabb teszt szintjen kiprobaltak. (fogalmam sincs hogy mennyire lett pozitiv / negativ a teszt eredmenye)
Ez a megoldas nem kevesbe mese, mint a tobbi. Egyebkent az altalad emlitett problemakat gforce9 is irta es hozza tette, nem akarasnak nyoges a vege. Azt latni kell, hogy hatalmas osszefogasra lenne szukseg, hogy barmely halozat is mukodjon es persze nem sok eselye van ennek. De ez a verzio semmivel sem gyengebb a cikkben emlitettnel, sot.
Cserés stb. megoldásokkal nem vagyunk elõbbre. Tisztább az, ha sajátod az autó, az akku, aminek egy szabvány töltõje van, és ott töltöd, ahol akarod. Ha otthon éjszakairól, mert olcsó, akkor ott. Ha kúton nagy teljesítménnyel (mert épp mész valahova), akkor ott. Az emberek többsége hülye lenne kúton tölteni (nappali áramért+haszonkulcs), ha nincs rászorulva. Ha meg messzire akar valaki menni, ezt is már rég kitalálták: jobb helyeken lehet vasúton személykocsit szállítani. Ott van feletted a 25 kV, tölteni is lehet rajta, ha épp az kell. Az a problémátok, hogy a jelenlegi rendszerben gondolkodtok. Persze így is lehet: ha valakinek az KELL, hogy 2 perc alatt megtankoljon, természetesen megteheti, csak ne sírjon hogy 400+ a benzin. Ha meg villannyal akar közlekedni, akkor meg fogadja el, hogy a villanyhajtásnak VANNAK kompromisszumai. Olyan még a matematikában sincs, hogy egy problémára egyetlen tökéletes megoldás legyen. :)
Az üzemanyag minõségét a szállítás és tárolás során többször ellenõrzik. Az akksik állapotát nem lehet gyorsan, mert ahhoz fel kell tölteni és le is kell fogyasztani. A benzin nem öregszik, az akku igen.
Ha az áram is jövedékei termék lesz, akkor igen szigorú szabályozás fog vonatkozni ezekre, ami extra adimisztrációval és miegymással jár eggyütt.
Én azt látom, hogy lövésed sincs arról, hogy a benzin hogyan jut el a user autójának tankjáig...