"Az elméleti fizika elkezdett egy kicsit filozófiai irányt venni, az LHC legalább tényeket mutat." - az egyedüli tény, hogy nagyon sok zsetont eltapsoltak. Semmilyen haszna nincs. Pár ábrándozó szélhámos agyament elmélkedései igazolására miatt nem kellett volna ilyet megépíteni. Ez az egész inkább a kivagyiság, a magamutogatás egyik haszontalan létesítménye, ami az EU gazdasági erejét próbálta volna demonstrálni. De mivel épp mostanság derül ki, hogy ez az erõ igencsak kétséges (hitelbõl bármilyen csóró tudja rázni a rongyot), így talán majd elõbb-utóbb ráébrednek, hogy értelmetlen dolgokra ne költsenek pénzt.
Ez így van, de ahhoz, hogy Edison fel tudjon találni dolgokat, kellett elõtte Ampere, Faraday, Coulomb, Thomson, stb. elméleti/kísérleti kutatása. Ma ott tart a technológia, hogy esélyed sincs saját költségen kísérletezni, mert akkora energia és infrastruktúra kell egy-egy kísérlethez.
Az elméleti fizika elkezdett egy kicsit filozófiai irányt venni, az LHC legalább tényeket mutat.
Maradjunk annyiban, hogy Edison meg a CERN hatékonysága között volt egy pár milliós szorzó. A CERN alapvetõen életképtelen, beteg fanzáziával megáldott, az emberiség számára abszolúte haszontalan elméleti "szakemberek" gyûjtõhelye, ahol tapsolhatják az adófizetõk milliárdjait. Edison meg saját költségén fedezett fel dolgokat, amelybõl szigorúan miután eladható terméket kreált - jól is élt.
Elõször is szeretnék gratulálni a nickemmel kapcsolatos frappáns poénhoz. Nyertél 1 internet pontot.
"Amúgy meg: világítás volt villanykörte elõtt is, voltak gõzgépek is."
Igen volt világítás, de ennek semmi köze ahhoz, amirõl én beszélek.
"A legtöbb lényegi felfedezés, eredmény, többnyire nem tudatos kutatás, hanem a véletlen/szerencse következménye."
Igen, pont errõl beszélek, hogy véletlenül felfedeztek valamit, amit késõbb már tudatosan fel lehetett használni egy hasznos dolog megalkotásához. Ez viszont szöges ellentétben van azzal, hogy "inkább olyan dolgok megvalósítására kéne pénzt költeni, amit el tudunk képzelni." A véletlen felfedezés elõtt az adott dolgot elképzelni sem tudták. Lásd villanykörte az elektromosság feltalálása elõtt. Lásd mikroprocesszor a tranzisztor feltalálása elõtt.
Véletlenül/szerencsével csak úgy lehet felfedezni bármit is, ha VALAMIT kutatnak. Akkor most szerinted kell kutatás vagy nem?
"Jah és arról el is feledkeztem, hogy egy elektromos autó motorjában 1 azaz 1 mozgó alkatrész van, egy olajosnál meg várjunk csak... legalább 4 henger, szelepek, ezek hajtása, üzemanyagszivattyú, hûtés, sebességváltó egy rakás áttétellel, stb." A belsõ égésû motoroknál a tartósságot megoldották, az elõállítási költség meg az aksik miatt így is a fele mint a villanyos rendszernek. Szóval ez az elõny csak elméleti.
"Az a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;)" Majd szólj ha az OEP támogat ilyen kezelést. "na meg hogy olyan sodronyt csináljanak vele ami az acélsodronynál sokszor erõsebb," Szólj ha lehet kapni az OBIban. "vagy sokkal jobb elektromos vezetõt mint akár az arany." Szólj ha lesz ilyen a számítógépemben.
"Amúgy az a kevés akksi energiasûrûség csak az autók 95%-nak kiváltására lenne elég, ugyanis az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel." Ez konkrétan hülyeség. Az autót pont a napi 100km-nél rövidebb utazásoknál lehet nélkülözni, mert arra ott a közösségi közlekedés/taxi (amelyek szintén nem 100km-et megy naponta, inkább 1000-et). Sõt, ilyen távolságokra ott a bringa, esetleg robogó (amibõl van értelme az elektromosnak pl). Nagyobb távolságokra fontos az autó, mivel a távolság arányával egyenes arányban romlik a közösségi közlekedés. Áruszállításról ne is beszéljünk.
"Hát nagyvonalú ez nem volt, jó lesz az az elektromos hajtás fullosan 80%+-osnak(-kitermelés, erõmû marad úgy 60%) a benzines pedig olyan 20%-nak (-a kitermelés, szállítás, finomítás, szállítás, szóval olyan 5% marad)."
He? Otto benzinmotor 25-30%, Atkinson ciklusú diesel környéki, amely 40% hatékonyságú (valójában van 50% fölötti is már kamionoknál, de személyautónál a 40% a jellemzõ). Hõerõmû hatékonysága 30-60%, de ebbõl a 60% a gáz, amit hõerõmûben kicsit luxus használni, a 30% a szén/biomassza, ami reálisabb (van belõle sok/megújuló. Ebbõl többszöri transzformáció, több 100km-re szállítás után alatt lejön kb a negyede, amibõl elektromotor esetén ismét lejön az 1/5-e (mivel annak kb 80% a hatékonysága). Vagyis a 30-60%-ból marad 18-36%, hoppácska. Igaz hogy a benzint is szállítani kell, de egy tartálykocsi elvisz 30 literes fogyasztással 10ezer litert 100 km-re, vagyis ez nem százalékos, hanem ezrelékes veszteség. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a benzinmotorok "elveszõ" hõenergiája azért jól jön pl télen (mert ezzel fûtünk), az elektromotoroknál a fûtési igény megint csak rontja a hatékonyságot. Meg nem volt szó az aksik folyamatos szivárgásáról. Arról se beszéltünk, hogy egy modern diesellel 50kg gázolajjal 1000km-et lehet utazni (nem lotus elise, hanem mondjuk 5-ös bömös kasztnival), 130-al - ezt elektromos módban cirka 1250kg aksival lehetne biztosítani, vagyis többel, mert az 1250kg aksi az pontosan 1200 kg pluszsúly, amit szintén cipelni kellene.
"Ha Einstein nem veti fel az idõdilatáció lehetõségét, illetve a már-elfelejtettem-a-nevét nem támasztotta volna alá kísérleti úton, hogy tényleg létezik, és tényleg úgy és olyan mértékben hat, akkor a GPS tervezésekor nem kalkuláltak volna vele. Fellõttek volna milliárdokért néhány tucat mûholdat, ami semmire nem lett volna jó, mert az idõdilatáció miatt nevetségesen pontatlan lett volna elég hamar." 1. Valószínûleg úgy tervezték a mûholdak szoftverét, hogy utólag is bele lehessen piszkálni, távolról. 2. Ha mégsem, akkor mivel az eltérés extrapolálható, ezért a GPS vevõk szoftverébe raktak volna bele egy korrekciós eljárást (ahogy tettek is: 10 éve sokkal pontatlanabbak voltak a GPS-ek, mint most). Vagyis GPS ügyben nem lennénk szegényebbek, ha Einstein meg se született volna.
"Ahogy régen szükséges volt hajózni, úgy most a kutatás egy szükséges dolog. Kutatás nélkül nincs fejlõdés." Igen, csak nézd meg mondjuk Nobel, vagy Edison hatékonyságát, meg hasonlítsd össze a CERN kutatók hatékonyságával. Eddig nagyjából semmit sem tettek hozzá a hétköznapi életünkhöz, és nem várható hogy 50 éven belül bármit is kiokoskodnának. Mivel azzal b.szakodnak, hogy fénysebességgel ütköztessenek ne 3, hanem 30 részecskét, és ez mekkora eredmény - hát ettõl nem fogok magam alá piszkítani.
"El fog jönni az a hordónkénti olajár, aminél már majd megéri szívni a mostani aksikkal, illetve megéri milliárdokat belepumpálni a fejlesztésükbe vagy az alternatívák keresésébe." Ha annyi lesz az olajár, akkor használunk földgázt, még 200 évig. Utána meg biogázt, amíg világ a világ. Esetleg áttérünk kötött pályás közlekedésre, mert ott jó a villany. De amit ma az aksik tudnak, attól még egy ló is többet ér. Értsd: távolabbra lehet vele jutni 24 óra alatt, mint egy elektromos autóval.
"Az LHC eredményeinek is lesz gyakorlati hatása, ha nem 5 év múlva, akkor 50, de lesz, ebben biztos lehetsz." Ezt mondják a megélhetési kutatók is. Én meg azt mondom, hogy menjenek el kapálni, annak több haszna van.
"az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel" - ne Szabó 2 Jánosokkal példálózzunk, akik hétvégén egyszer beindítják a motort, és mennek egy fél kört. A legnagyobb hátránya az elektromos autónak az, hogy lassú a feltöltése. Míg egy benzines/dízeles/alkoholos autót megtankolsz pár pillanat alatt, addig egy elektromos autót órákig kell tölteni. Az aksicsere nem játszik, mert senki sem örülne, ha egy jó aksi helyett egy lepusztultat kapna, ráadásul akkor a töltõállomásnak hatalmasnak kéne lennie a sok aksi töltése miatt.
"a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;)" - látom, ezt te sem gondoltad komolyan. A nanobizbasz is egyelõre olyan, hogy a gombhoz keresik a kabátot (vagyis: hogy egyáltalán mire lehetne használni).
Jah és arról el is feledkeztem, hogy egy elektromos autó motorjában 1 azaz 1 mozgó alkatrész van, egy olajosnál meg várjunk csak... legalább 4 henger, szelepek, ezek hajtása, üzemanyagszivattyú, hûtés, sebességváltó egy rakás áttétellel, stb. De hát az energialobbi erõs, és az olajhasználat hozza a bizniszt / egyéb lehúzós üzlet. Amúgy elektromos autók vannak, csak nem verik nagy dobra (nem csak a tesla roadster, van már jó pár típus, és szép lassan terjednek is az erõs ellenpropaganda ellenére).
"Ez nem fõ, hanem per pill megoldhatatlannak tûnõ probléma. Mármint a kg-ra jutó kapacitás, és a töltési sebesség is. 50x kapacitás fejlõdés - de a hatékonyságot figyelembe véve, és nagyon nagyvonalúan duplának véve az elektromotor hatékonyságát."
Hát nagyvonalú ez nem volt, jó lesz az az elektromos hajtás fullosan 80%+-osnak(-kitermelés, erõmû marad úgy 60%) a benzines pedig olyan 20%-nak (-a kitermelés, szállítás, finomítás, szállítás, szóval olyan 5% marad). Amúgy az a kevés akksi energiasûrûség csak az autók 95%-nak kiváltására lenne elég, ugyanis az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel. Az a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;) na meg hogy olyan sodronyt csináljanak vele ami az acélsodronynál sokszor erõsebb, vagy sokkal jobb elektromos vezetõt mint akár az arany.
"Nem. Nem lenne." - Dehogy nem lenne! Maximum a te agyadban nem lenne. "Ha Einstein nem veti fel az idõdilatáció lehetõségét, illetve a már-elfelejtettem-a-nevét nem támasztotta volna alá kísérleti úton, hogy tényleg létezik, és tényleg úgy és olyan mértékben hat, akkor a GPS tervezésekor nem kalkuláltak volna vele." - mese. "Fellõttek volna milliárdokért néhány tucat mûholdat, ami semmire nem lett volna jó" - sokkal több milliárdot elpocsékoltak már a semmire.
"Ahogy régen szükséges volt hajózni, úgy most a kutatás egy szükséges dolog." - ez szimplán hülyeség. Az egyikbõl nem következik a másik. "Kutatás nélkül nincs fejlõdés" - az emberi fejlõdés kezdetén nem volt semmiféle kutatás, volt mégis fejlõdés. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség kutatásra, de csak olyan kutatásra van szükség, aminek van haszna, nem pedig kutatgatásra. A mai kutatás inkább hasonlít erõlködésnek és vergõdésnek, mint valódi kutatásnak.
"A tranzisztort nem azért fedezték fel, mert számítógépet akartak csinálni, hanem azért juthatott egyáltalán eszébe valakinek az elektromos áramkörökkel való számítás, mert már létezett a tranzisztor." - nevetséges. Az elsõ számítógépnek mondható szerkezetek csövesek voltak, rosszul érvelsz. Egyébként meg amiket írtál, az engem igazol, vagyis a példáid azt igazolják, hogy felfedeztek valamit, és ahhoz kerestek alkalmazási területet, vagyis onnan már igenis el lehetett képzelni. Amúgy meg: világítás volt villanykörte elõtt is, voltak gõzgépek is. A legtöbb lényegi felfedezés, eredmény, többnyire nem tudatos kutatás, hanem a véletlen/szerencse következménye.
Tipikus példája vagy annak a laikusnak, akit könnyen meg lehet vezetni. Ha majd erre magadtól is rájössz, akkor nem csak hopp lesz, hanem kopp is.
"baromság. Ettõl még simán lehetne GPS a telefonban."
Nem. Nem lenne. Ha Einstein nem veti fel az idõdilatáció lehetõségét, illetve a már-elfelejtettem-a-nevét nem támasztotta volna alá kísérleti úton, hogy tényleg létezik, és tényleg úgy és olyan mértékben hat, akkor a GPS tervezésekor nem kalkuláltak volna vele. Fellõttek volna milliárdokért néhány tucat mûholdat, ami semmire nem lett volna jó, mert az idõdilatáció miatt nevetségesen pontatlan lett volna elég hamar.
"és ha mégsem? Nem ez lenne az elsõ dolog, amibe csak öntik bele a pénzt, de soha nem hozott semmi hasznot."
Erre csak azt tudom mondani, hogy "Navigare necesse est". Ahogy régen szükséges volt hajózni, úgy most a kutatás egy szükséges dolog. Kutatás nélkül nincs fejlõdés. Nyilván vannak olyan területek, amiknek a kutatása soha nem fog semmilyen hasznot hozni (lásd a néhány éve a "Karácsonyi dalok hatása a tengeri állatokra" témában indított kutatást :D), de a fizika nem ezek közé tartozik.
"inkább olyan dolgok megvalósítására kéne pénzt költeni, amit el tudunk képzelni."
Ahhoz, hogy valamit el tudj képzelni, ismerned kell azt, amire épül. A tranzisztort nem azért fedezték fel, mert számítógépet akartak csinálni, hanem azért juthatott egyáltalán eszébe valakinek az elektromos áramkörökkel való számítás, mert már létezett a tranzisztor. A villanykörte nem juthatott volna eszébe senkinek, amíg nem fedezték fel az elektromos áramot. A rádióhullámokat sem azért találták fel, mert egy jobb kommunikációs módszert kerestek. A benzinmotornak semmi értelme nem lett volna addig, amíg nem jöttek rá, hogy mit lehet csinálni az olajjal. Folytassam még?
"Ez nem fõ, hanem per pill megoldhatatlannak tûnõ probléma. Mármint a kg-ra jutó kapacitás, és a töltési sebesség is."
El fog jönni az a hordónkénti olajár, aminél már majd megéri szívni a mostani aksikkal, illetve megéri milliárdokat belepumpálni a fejlesztésükbe vagy az alternatívák keresésébe. Ahogy mondtam, a hatékonyság relatív.
"Hiszi a piszi. Mondj csak egy gyakorlati dolgot, amit a CERNnek köszönhetünk."
Már az LHC megépítése is egy hatalmas kihívás volt, ami új és hatékonyabb megoldások kifejlesztését követelte, tehát közvetve már akkor is hatással volt a fejlõdésre, mielõtt megszületett volna. Ahogy a fenti példák egy részébõl is látszik, az elméleti fizikának közvetett módon szinte minden 20. századi találmányra volt hatása. Az LHC eredményeinek is lesz gyakorlati hatása, ha nem 5 év múlva, akkor 50, de lesz, ebben biztos lehetsz.
"A benzinmotor egy nem túl hatékony szerkezet, de mivel az olaj hõskorában nagyjából bárhova fúrtak egy lyukat, ömlött belõle az olaj, ezért ennek ellenére elterjedt." A 20. század elején volt benzin, elektromos, gõz hajtás. Az elektromos már akkor is jobb hatékonyságú volt, de akkor sem - és most sem - megoldott a normális mennyiségû energia tárolás. Míg a benzin energiasûrûsége 12-13kWH/kg, addig a LiIon aksik energiasûrûsége 0.15-0.2kWH/kg. Ennyire jutottak bõ 100 év alatt. Maradt cirka 50x hátrány, amely jelenleg is nulláz bármiféle hatékonyságbeli elõnyt. Vagyis "A fõ probléma az áram tárolása, mivel az akkumulátoraink jelenleg kis kapacitásúak, nagyon környezetszennyezõek, és sokáig tart õket újratölteni." Ez nem fõ, hanem per pill megoldhatatlannak tûnõ probléma. Mármint a kg-ra jutó kapacitás, és a töltési sebesség is. 50x kapacitás fejlõdés - de a hatékonyságot figyelembe véve, és nagyon nagyvonalúan duplának véve az elektromotor hatékonyságát - még 25x fejlõdés sincs az aksi technológiákban. Ilyenkor be lehet dobni egy jó kis technoblablát - mondjuk nanotechnológia -, de az ilyen technoblablák általában nem megoldásra vezetnek, csak arra jók hogy megfejjék a kutatók a befektetõket.
"A CERN lehet, hogy elvisz milliárdokat," Ez tény.
"de hosszútávon meg fog térülni ez a befektetés." Hiszi a piszi. Mondj csak egy gyakorlati dolgot, amit a CERNnek köszönhetünk.
"Valószínûleg annak idején teljesen értelmetlen pénzkidobásnak tûnt az, hogy bonyolult kísérletekkel bizonyítsák az idõdilatáció létezését, viszont ha nem tették volna meg, akkor most nem lenne GPS a telefonodban." Ez nem így van.
"Ezer és ezer ilyen példát lehetne hozni, amikor egy látszólag értelmetlen kísérlet hozzájárult egy nagyon is hétköznapivá váló eszköz létrejöttéhez." Ezek a kísérletek jellemzõen nem kerültek milliárdokba.
Ez a videó nagy fake. 7 mp-nél széthúzza a fazon a kamu "kijelzõt". A hír nem nyújtható, hanem hajlítható kijelzõrõl szólt.
"A CERN lehet, hogy elvisz milliárdokat" - nem lehet, hanem _elvisz_. Ez tény. "de hosszútávon meg fog térülni ez a befektetés" - és ha mégsem? Nem ez lenne az elsõ dolog, amibe csak öntik bele a pénzt, de soha nem hozott semmi hasznot. "hanem esetleg olyan dolgokban, amit jelenleg elképzelni sem tudunk" - inkább olyan dolgok megvalósítására kéne pénzt költeni, amit el tudunk képzelni. "Valószínûleg annak idején teljesen értelmetlen pénzkidobásnak tûnt az, hogy bonyolult kísérletekkel bizonyítsák az idõdilatáció létezését, viszont ha nem tették volna meg, akkor most nem lenne GPS a telefonodban" - baromság. Ettõl még simán lehetne GPS a telefonban. "Ezer és ezer ilyen példát lehetne hozni, amikor egy látszólag értelmetlen kísérlet hozzájárult egy nagyon is hétköznapivá váló eszköz létrejöttéhez." - nem kéne túlzásokba esni. Bár a gyógyszeripar és még több más ágazat is a "próbálkozzunk, hátha jó lesz valamire" módon mûködik.
Nyilván a hatékonyság egy fontos dolog, viszont a hatékonyság relatív. A benzinmotor egy nem túl hatékony szerkezet, de mivel az olaj hõskorában nagyjából bárhova fúrtak egy lyukat, ömlött belõle az olaj, ezért ennek ellenére elterjedt. Most, hogy a könnyen kitermelhetõ olaj kezd fogyni, és kénytelenek a csak költségesebb technológiával kitermelhetõhöz nyúlni, már elkezdett számítani az, hogy mennyire nem hatékonyak a benzinnel mûködõ motorok.
A villanymotor amúgy nagyon is hatékony, sokkal hatékonyabb, mint a benzinmotor. A fõ probléma az áram tárolása, mivel az akkumulátoraink jelenleg kis kapacitásúak, nagyon környezetszennyezõek, és sokáig tart õket újratölteni. Ha ezt megoldják, akkor máris szívesebben fogják venni az emberek az elektromos autókat (amiket amúgy most is meg tudsz venni, csak a fent említettek miatt macerás és drága).
A CERN lehet, hogy elvisz milliárdokat, de hosszútávon meg fog térülni ez a befektetés. Nem feltétlenül pozitív egyenlegû fúziós erõmû formájában, hanem esetleg olyan dolgokban, amit jelenleg elképzelni sem tudunk. Valószínûleg annak idején teljesen értelmetlen pénzkidobásnak tûnt az, hogy bonyolult kísérletekkel bizonyítsák az idõdilatáció létezését, viszont ha nem tették volna meg, akkor most nem lenne GPS a telefonodban. Ezer és ezer ilyen példát lehetne hozni, amikor egy látszólag értelmetlen kísérlet hozzájárult egy nagyon is hétköznapivá váló eszköz létrejöttéhez.
Ebbõl a videóból pont semmi nem derül ki. Ugyanis, amit mutat, az csak trükk. Én arra lettem volna kíváncsi, hogy ténylegesen milyen lesz, és nem arra, hogy milyet álmodtak meg, ami talán 10-20 év múlva, ha lesz.
A szemüvegbe épített verzió ötletét támogatom. :) Illetve lehetne karórába épített is, holo kivetítõvel. :D
Én kicsit kevésbé elborultat mondanék a személyes repülõgépektõl: ott vannak mondjuk Verne "jóslatai". Pl: úszó sziget: több mérföld átmérõjû sziget elektromos hajtással (amihez az elektromosságot olajból nyernék). Ehhez képest azóta feltalálták az atomenergiát is, de azzal is csak pár 100 méteres hajókat hajtanak, és gyakorlatilag a hadiiparon/marginális, trendi luxustermékeken kívül (pl Tesla Roadster) nincs elektromos hajtású nem kötött pályás jármû azóta se. Ebben az esetben sem az elektromotor az, amit nem találtak fel, hanem a hatékonyságon és az áron bukott meg az ötlet (amin a világmegváltó találmányok 99%-a elvérzik).
"Nagy valószínûséggel nagyjából akkora áttörés elõtt áll a fizika jelenleg, mint a 19. század végén" Ez amolyan álmodozás, hogy a kutatók meg tudják indokolni az eltapsolt milliárdokat (pl CERN). A realitás meg az, hogy 50 éven belül pozitív egyenlegû fúziós erõmûvünk se lesz.
épp a tegnap képzeltem magam elé egy ilyen kijelzõt/mobilt. El megyek a samsunghoz mérnöknek.
Nyilván nem járunk egyszemélyes repülõgépekkel, ellentétben néhány 20. század közepén megszületett vízióval, de a hajlítható chipek gondolata egyáltalán nem vad jövõkép.
Attól függetlenül, hogy milyen jóslatok jöttek be, és milyenek nem, nagy általánosságban igaz, hogy a történelem folyamán a legtöbb "ez így lehetetlen" kijelentés egy idõ után megdõlt. Lehet, hogy csak 100 vagy 500 év múlva, de ez lényegtelen.
Nagy valószínûséggel nagyjából akkora áttörés elõtt áll a fizika jelenleg, mint a 19. század végén, amikor úgy gondolták néhányan, hogy "már csak ez az apró megválaszolatlan kérdés van, aztán a fizikát lezártnak tekintjük". Ez az apró kérdés a feketetest-sugárzás volt, aminek megválaszolása a kvantummechanikához vezetett, és közvetve a 20-21. századi technológia kialakulásához.
Jelenleg még csak kapargatjuk a nanotechnológia legfelsõ rétegét, de valószínûleg csak egy hasonló lökésre van szükség, mint a feketetest-sugárzás kibogozása, és máris meglódul a technológia.
@asdasdasd: teljes átlátszóság egyelõre még nyilván parasztvakítás, fõleg, hogy pont az aksik fejlõdnek a legkisebb ütemben. Vannak amúgy próbálkozások wireless áramellátásra, valószínûleg az lesz a jövõ. Vagy a szénnanocsõ. Minden jobb, ha szénnanocsõ van benn :P
Ez azt akarta jelenteni, hogy a technológia fejlõdik, így amit elképzelhetetlennek tartasz ma, az x év múlva természetes lesz. 60 éve egy bõrönd méretû rádióban volt néhány darab tranzisztor, ma egy néhány centis processzorban van 2-3 milliárd darab.
Már most is gyártanak mûködõképes hajlékony nyomtatott áramköröket. Néhány hónapja láttam videót egy néhány centi átmérõjû bõrre ragasztható kütyürõl, amiben olyan áramkör volt, ami teljes mértékben követi a bõr alakváltozásait. Néhány éven belül egyáltalán nem lesz sem kihívás, sem kuriózum ezeket legyártani.
Ez mit akarjon jelenteni? Hajót már régen nem fából gyártanak, hadihajók pl -> full acél. De hajlítható chipet mégis hogy? ott 1 század mm is sokat számít, az állandó csavargatástól, folyamatosan változna az áramkörök mérete, biztos jól mûködne, folyton változó áram erõsségen...
A BMW szélvédõre vetített képét nem igazán nevezném "vérszegény"-nek. Gyakorlatilag tökéletes!!! Ráadásul már nem is most találták ki..... Csak egy baj van vele: k*rva drága!!!
Kicsit dejavu ez a videó. A másik cikk jobb volt, mert ott szerepelt az Apple is, úgyhogy biztosított volt a táptalaj egy jó kis flamewar számára... :D
@JethroHUN Hajót csak fából lehet készíteni, mert az úszik a vízen, a vas meg nem. Repülõt pedig csak a levegõnél könnyebb anyagból lehet készíteni, másból lehetetlen. A XIX. század végére pedig el fogja lepni London utcáit a lószar, mert egyéb közlekedési eszköz hiányában mindenki lóval fog közlekedni.
Pedig van hasonlo belso kijelzos, orvosok altal hasznalt szemuveg es ha jol tevedek, magyar talalmany.
Egyetlen egy ok ami miatt nagyon hasznos, hogy szinte törhetetlen. De ilyen össze vissza hajtogatom telefont úgysem lehet csinálni, akksi? nyáklap chipekkel? azok aztán nem hajlíthatóak és nem is lesznek soha szerintem.
Ez egy vágyálom, nem mellesleg meg semmi értelme nincs. Nem látom, hogy ezeket a parsztvakitó ökörségek nagy részét miért ne lehetne beépíteni egy szemüvegbe. A fenének szaladgáljak egy ekkora samot téglával.
A legnagyobb dolog ebben a képernyõben az lenne, és ez már ma is nagyon kellene, hogy a jármûvek szélvédõjére lehessen feltenni a navigációs rendszer képernyõjét és azon keresztül is ki lehessen látni. Vagyis a képernyõre nézéshez nem kell a vezetõnek elfordítani a szemét a külvilágtól, kockáztatva a balesetet.
Jelenleg is vannak ilyen próbálkozások vetített , de ezek (eltekintve a harci gépek méregdrága HUD-jától) igen vérszegény eredményt adnak.
Informatika és tudomány
