A cikk ihlette, sok liftbaleset: http://felvono.blogspot.com/2012/07/virusos-liftekkel-az-emberek-ellen.html
Ez kimaradt: "Az Airbusokon triplázott hidrauilka van."
Csak volt. Az a380-ason csak 1 kor van. Az ket fel kor van, a jobb hajtomuvek az egyik oldalt, a bal hajtomuvek a masik oldalt latjak el, a fontosabb reszeken fele-fele aranyban keresztezve. Egy kor elmenese 50%-al csokkenti a kormanyozhato feluleteket. A tartalek rendszer egy duplazott elektromechnikus (villanyomotoros) rendszer, ami a teljes kormanyzasi ero max. 10%-at kepes kifejteni, viszont mivel ez a rendszer nincs szamitogepes felugyelet alatt, tehat a pilotak szabadon vezerlelhetik, ezert ez a maximum ero ami meg tetszoleges allasban biztonsagos. Ha nincs aram, akkor ezek sem mukodnek.
A cikk ipari bojlerekrol beszel, ezek gozt fejlesztenek a futeshez, new york-ban ugyanis meg mindig gozfutes van (primer koron, a szekunder viz vagy levego). Van rajtuk biztonsagi szelep, de ha az kiold, akkor uzemkeptelenne valnak. Ez nem robbantja fel, de megrongalja a megtamadott kazanokat. Sajnos a liftek is ilyenek, a tulszaladas szenzor leoldasa eseten kezzel kell visszatekerni oket a kovetkezo szintig, ilyen itthon is elofordul. Ha a lift nagysebessegu (felhokarcolokba valo), akkor valoszinuleg meg is rongalodik a veszfekezes soran.
A rendes mechanikus fek nelkuli autok a digitalis fek visszacsatolasosak, es csak a legujabbakra jellemzo ez a tudas (a 2000 utan gyartottakra). Arrol nem beszelve, hogy pl. egy nagyteljesitmenyu villanymotorral szemben meg mechanikus kor eseten sincs semmi eselye egy szervo nelkul probalkozo embernek. Viszont ilyen elektronikus fekrendszert kaptak az uj alstom metrok is. Az egyetlen amit sikerult utolag belejuk balhezni, az az hogy ha az elektromos fekvezetek aram nelkul marad akkor ne a szamitogep hanem egy szolenoid-os szelep huzza be a legfeket a kocsikon, ami a teljes fekhatas 50%-at kepes nyujtani. (a masik a motorfek, ami betap nelkul nem sokat er, mivel a fekellenallas mezoket kisporoltak a jarmuvekbol)
A new york-i futesi rendszer blokkvazlatat nem fogom ide berakni, mert az tenyleg gaz lenne ha valaki jatszana vele, de sajnos elerheto a neten.
Szerintem többen félre értették a cikket. Gondoljatok bele, ha 180.000 lakásban egszerre kezdik ki és be kapcsolni a bojlereket az mekkora ingadozáshoz vezet... és akkor csak egy dolgot említettem.
Think again, think different.
Rugóterhelésû biztonsági szelep minden ma kapható bojlernek része. Ha túlmelegítjük a vizet megnõ a nyomás és a gyárilag beállított nyomásérték után a szelep kiengedi a felesleget, mindenféle külsõ energiaforrás nélkül, ergo a bojler nem robban fel. Ha ilyen nincs akkor azt nem lehet beszerelni tágulási tartály nélkül, ami szintén biztonsági, segédenergia nélküli elem. A bojleres veszély vicc. Természetesen felrobbanhat ha minden elromlik a bojlerben ami elromolhat, de ennek kicsi az esélye.
Kazánt ma már nagyon nehéz felrobbantani, ha azt szakszerûen kötötték, tervezték be. Az újabb kazánoknak saját vezérlés, hõkioldó, tágulási tartály és lefúvató biztonsági szelepe van, plusz további biztonsági elemet szokás a rendszerbe tenni. További lefúvató szelep és tág.tartály a hidraulikus váltóhoz, ha van. Vagy pl. termikus szelep a szilárd tüzelésû kazánokhoz, ha tüzelsz vele és elmegy az áram, nem viszi ki a szivattyú a kazánból a meleg vizet akkor a szelep nyit és hideg vízzel keveri a kazánban lévõ vizet, tehát nem robban fel a kazán. Ez is segédenergia nélküli.
Autók hagyományos fék nélkül? omg hol? Kézifék minden autóban van, ami mechanikus, te húzod be kézzel, vagy max. egy villanymotor az újakban, de az csak parasztvakítás. A fék megy aksi nélkül is, max a pedálost fel tudod "fújni" így megkeményedik a szervó miatt, ha nincs rajta a gyújás.
Nem tudom, hogy honnan vette kvp amit ír. Pontosan az van, amit írsz.
Melyik autóban nincs hagyományos fék ??? Azért ABS és szervo nélkül is megáll a többség, akár akku és áram nélkül is, csak kicsit erõsebben kell taposni. Egy túlnyomásszelep meg nem hinném, hogy ne lenne egy ipari kazánban, amikor egy gagyi elektrolit kondenzátornak is bekarcolják a tetejét, hogy ne gránát módjára robbanjon szét, akkor egy nagyobb kazánt sem valószínû hogy úgy terveznek, hogy túlnyomás esetén darabokra repüljön. Egy 10 ezer dolláros kazánnál nehogy már egy pár dolláros szelep legyen a költségnövelõ tényezõ. Ki lehet hagyni persze ezeket a biztonsági berendezéseket, de az ördög nem alszik. 1-2 tragikus baleset után megint kénytelenek lennének visszatenni.
Nemtudom menyire jó ez az irány, minden esetre ha a meghibásodás/baleset mutatói nem rosszabbak a hagyományosnál akkor igazán nem kell aggódnunk. Talán a régi iskola miatt de én nekem a hideg futkos a hátamon amikor a szimpla biztonsági rendszerekre gondolok, mintha egy ernyõvel kellene kiugranom egy gépbõl. Mondjuk az is igaz ha valaki akar tud olyan áramkört tervezni és kivitelezni ami meghibásodás mentesen tud üzemel X ideig.
Igen, ez a legolcsobb megoldas, ezert hasznaljak. Az uj airbus-okon sincs duplikalt hidraulika, mert nem eri meg, ha elszall a szamitogepes vezerles a pilotak amugy sem tudnak kezzel vezetni, mert a szoftver nelkul a pilota egy apro mozdulatatol is darabokra szakadhat a gep. A boeing meg kuzd ellene, de ha figyelembe vesszuk, hogy a legnagyobb gepukbe 50 emberrel kevesebb fer es megis 50 tonnaval nehezebb mint a konkurenciaje, akkor erheto, hogy ok sem sokaig hanyagolhatjak a biztonsagi rendszerek kidobasat. Ezert nincs mar hagyomanyos fek a legtobb modern autoban. Ha lefagy a szamitogep, akkor amig ujra nem inditjuk es fel nem all a gep, addig nem hat a fekpedal sem. Mostanaban ezt egeszitik ki folyamatosan online kapcsolattal, igy mar tavolrol is elerhetoek es iranyithatoak a kritikus rendszerek.
ps: A new york-i futesi rendszer gozt hasznal, nem melegvizet, ezert a cikkben emlitett bojlerek itt ipari meretu gozeloallito kazanokat jelentenek, nagynyomasu tulhevitett gozvezetekekkel a jardak alatt. Az eredeti edison fele eromu is mukodik meg es tovabbra is az latja el arammal es gozzel a varos egy reszet.
Ezt nem tudtam, de ez nagy felelõtlenségnek tûnik. Ezekszerint az egymástól elkülöníatett védelmi mehanizmusok elve sem érvényesül, mindent egy központ vezérel, ha az megborul akkor annyi?
Ahogy az uj alstom metrokbol kihagytak a suritett levegos atmeno fekvezeteket, ugy a modern liftekben es bojlerekben sincs mar mechanikus vedelem. Egyszeruen szoftveres vezerles van bennuk, szoftveres limiterrel. Ahogy az uj alstom metro is fekezhetetlenne valik ha elmegy az aram (azaz csak az elso ikerkocsi fekje marad csak mukodokepes), ugy a modern bojlerek jo resze is csak addig biztonsagos amig jol mukodik a szamitogep. A tulnyomasszelepek es a mechanikus gyorsulasmerok annyival dragitjak a rendszereket, hogy a gyartok ujabban mindenhol felmentest kapnak a hasznalatuk alol. Arrol nem beszelve, hogy kart okozni ugy is lehet, ha azon rendszereket tulterheljuk, amikben meg megtalalhatoak ezek a biztonsagi funkciok, mert ha egy varosban minden liften leold a gyorsulasszenzor es minden bojleren kiold a tulnyomasszelep, akkor az eleg nagy kaoszt eredemenyez. Az iraniak is elegge megjartak a centrifugakkal es azokban igy ugyanaz a nyugati vezerles volt.
Amire így emlékszem enyi idõ után már ha nem keverem, a motorokon van egy mechanikus fék ami akkor old amikor áram kerül a motorra, van alul és felül egy egy végálláskapcsoló, hogy sose tudjon nekiütközni a menyezetnek vagy az alsó ütközõknek mert ezek botják a motor áramellátását mire az nem kap máramot így befékez. Persze én nem liftszerelõ voltam csak egyszerû karbantartó aki a lifteket is felügyelte de szerintem ezek mindenhol alapból benne vannak gondolom. Valamit elvileg az ellensülyos lifteknél kell valami mechanikus fék a kötél szakadáskor bár erre nem vennék mérget. Bár igaz innen nehéz megmondani milyen liftek vannak 30+ emeletes épületekben mert sosem láttam olyat de gondolom azokban mégtöbb a biztonsági megoldás. Ezek csak akkor hatékonyak, hogyha egymástól függetlenül mûködnek nem hiszem hogy mindent az elektronikára bíznának.
sok liftben egy 1x mechanikus gyorsulás érzékelõ van. Amennyiben a gyorsulás eléri azt a bizonyos 1g- magyarán szabad esés a mechanika pillanatok alatt fixen beállítja a liftet. Szabad esésrõl nem nagoyn elhet beszélni ui. a rendszer rendkívûl gyors. Olyat amit a filben látni lehet, hogy fékek fogják nincs. Szabad eséskor már csak fix rögzítés megy, sok esetben ez után a lift akna belsõ szerkezetét is cserélni kell, mert rongálódik, de akkor már nem ez a fontos.
Ez egy bull shit! Az igaz hogy valószinüleg ipari boilerrõl van szó amiközpontilag vezérelt lehet de a helyi biztonsági eszközöket seholsem hagyják le. Nem is lehetne forgalomban tisztán elektronikus védelemmel. Mindenképpen van mehanikus leválasztás, vagy ha Amerikában mégis ilyen szar a szabványrendszer akkor megérdemlik. A liftekben is többszörös a védelmi kör, ha nem tévedek van mehanikus vészfék, tulpörgés gátló, túlfutás érzékelõ, és mind egymástól független rendszer. Igaz 20 éve nem láttam liftet belõlrõl de szerintem ezek ma is alap dolgok.
"A bojler.exe nem várt módon leállt..."
Nem hiszem el, hogy ne lennének a felvonókban vagy a vízmelegítõkben olyan biztonságtechnikai megoldások, melyek nem lennének képesek egy életveszélyes utasítást felülbírálni. Szlajos leírta a bojler esetét, de a liftekben is van egy mechanikus fékrendszer, mely túl nagy sebesség esetén befékezi a fülkét. Amit max. ellehet érni a lift esetében, hogy megijed az utas, mert nem nyílik az ajtó, vagy nem ott állt meg a lift, ahol várták.
A cikk ezért vagy kacsa, vagy annyi valóság alapja van, hogy egy idióta hozzá nem értõ hivatalnok feleslegesen pánikot keltett. Esetleg szándékos pánikkeltésrõl van szó.
Én sem teljesen értem a dolgot. Bár lehet hogy ott a bojlerekbõl kifelejtenek ezt-azt vagy éppen digitális megoldást vezetnek be rá hogy ha a rendszer összeomlik, akkor mindeninek szar legyen. Rá kéne már jönni hogy nem feltétlen célszerû ha minden készülék seggébõl kilóg az cat6 kábel, vagy a WLAN kártya. Vannak régi jól bevált módszerek amiket ugyan ki lehet váltani digitálisan/hálózatosan de nem feltétlen lesz minden szempontból jobb mint a hagyományos.
Valaki magyarázza már el, hogy hogyan lehet egy bojlert túlterhelni és felrobbantani? Mindezt távfelügyelettel. Ha veszünk egy alap villanybojlert, akkor abban van egy szabályzó, amely a beállított hõfok elérésekor lekapcsolja a fûtést. Ha ez a szabályzó tönkremenne, akkor pedig van egy hõkioldó, amely egy gyárilag beállított hõfoknál (feltételezem 100 celsius fok elérése elõtt) kikapcsolja a fûtést.
Na most az a kérdés, hogy mit is lehet távolról állítani? Max a beállított hõfokot (ami elvileg a fogyasztó feladata). A hõkioldót biztosan nem, mert az pont egy biztonságtechnikai elem. Én azt hiszem, hogy itt inkább csak a fûtési idõszak van szabályozva a hazai gyakorlatnak megfelelõen. Vagyis csúcsidõben nem mennek a bojlerek. Ezt idehaza az áramszolgáltatók kütyüjei végzik.
Informatika és tudomány
