A Ho 229-rõl volt nemrég egy dokumentumfilm, újraépítették és tesztelték radarra, és kizárólag szembõl volt érzékelhetõ egy kicsit olyan 20-30 fokos nyílásszögben. És levezették, hogy a mai amerikai lopakodók mintha ennek a továbbfejlesztései lennének...
UL. Teljesen véletlen. Az elsõ stealth gépnek tervezett valami az F-117 protója, a Have Blue volt. Az akkori szoftver és hardver korlátok miatt csak síklapokból tudták felépíteni a gépet, így azért néz ki az F-117 úgy, ahogy.
Egyébként meg épült jenki csupaszárny gép is, az XB-49 ott is észrevették, hogy egyes irányokból a gép radarjele feltûnõen gyenge.
A Ho 229 kizárt, hogy ezt a szinteti is elérné, mert a két hajtómûre tökéletes a rálátás szembõl. Az akkor RCS-t generál, hogy ihaj... Ezen felül az illesztések is olyanok amilyenek.
Nos, tényleg úgy (radarilag), pár hete volt a dokumentumfilm a Discovery-n, NGC-n vagy Spektrumon, már nem tudom, megépítették az eredeti tervek alapján, egy radar közelében kisebb reptéren vagy támaszponton felállították úgy, hogy forgatni lehessen, és szépben kimért a radarválaszt. Tényleg használható volt. Szimuláltak egy második világháborús londoni repülõgépes hadmozdulatot, és az volt a konzekvencia, hogy ha a gép kacskaringózva repül, simán átmegy a brit radarvédelmen.
Én is láttam a filmet. Persze nem olyan szinten volt, mint a mai lopaxók, de azért a gép paraméterei alapján mondtak olyan repülési profilt amivel ez a gép simán legyakja az akkori angol radarrendszert.
A gép közepe volt pl. csak fémbõl, a többi fa, ez önmagában azt jelenti, hogy kb. fele akkora a visszaverõ felület azonos méretû géphez képes.
Kimaradt az egyik kedvencem, a coleopter, vagy magyarosan koleopter.
Francia kísérleti repülõgép, ami a X-13 Vertijet mintájára a farkárol szállt volna fel, és oda is szállt volna le. Jellegzetes gyûrûszárnyával a felszállás után mint torlósugár-hajtómûvel repült volna, a hangsebesség többszörösével.
A végén a Vertijethez hasonlóan megállapították róla, hogy a leszállás kifejezetten nehéz vele, még gyakorlott pilótának, illetve rendkívül nagy az üzemanyag-fogyasztása.
Ami a Horton stealth képességét illeti, az nem volt az igazi. Míg egy B-52, vagy egy TU-95 Bear radar-visszaverõ felülete egy kézilabda-pálya méreteivel vetekedik, a Hortonnak ez jóval kisebb.
A kísérleti repülések közben a német radarok a hagyományos gépekhez képest kevesebb, mint harmad akkora távolságról tudták csak észlelni. Ez persze nem tudatos tervezési eredmény volt, egyszerûen az alakból adódott.
Ami a felhasznált fafûrész és szénporból álló lemezeket illeti, az a már régen közismert farost-lemez. A rétegelt lemezhez képest sokkal könnyebben formára préselhetõ, és az alapanyaga sokkal olcsóbb. A bútorasztalosok mind a mai napig használják, fiókaljnak, hátlapnak, de ajtólapnak is.
Talán mert ez így is van. Nácik ide vagy oda, akkoriban igencsak jól álltak tech szinten. Sugárhajtású gépük is volt, be is vetették õket ( más kérdés hogy már késõn, és akkor se sokat repültek).
Mindenesetre, mind a jelenlegi sugárhajtású gépek (vadászgépek) alapjait, a B-2 bpmbázó alapjai, meg úgy a rakéta technológia alapjait õk fektették le (V2 ugyebár). A háború után fõleg az usa rengeteg technológiát és tudóst lenyúlt.
Mellesleg orvoslás terén is adtak hozzá a mai világ tudásához (más kérdés, hogy mit követtek el ezért)
Mondjuk, ha nem fecsérlik el a forrásaikat mindenféle wunderbaumwaffen-re, akkor még akár értek is volna el valamit.
A nácik nagy terror fegyvere a V-2 kb 2,500 fõleg civil ember halálát okozta. Ahhoz képest a szövetségesek 1-1 dúrvább bombatámadáskor vagy 10X annyit pusztítottak el. A németeknek kellett több mint 3000 csúcstecnikát jelentõ rakéta, hogy riogassák London, meg Antwerpen lakosságát.
Ha ilyen terror fegyver helyett légvédelmi rakétákat építenek, vagy vadászgépeket, akkor 3000 ilyen fegyverrel nagyjából a teljes szövetséges stratégiai bombázóerõt leradírozták volna az égrõl.
Persze a háború után szinte mindenki a V-2 rakétákból élt, abból fejlesztette a saját ballisztikus rakéta programját. Érdekes nézegetni az 50-es években készült amcsi sci-fiket. Indul az ûrhajó a Holdra, és nézdd már nem egy V-2 rakéta amcsi változatát mutatnak épp!
ugyan már, min nevetnénk, ha nem lett volna leopold meg maus?
Sajnos valamért elterjed UL, hogy "mindennek" õk az alapjai. Az elsõ gázturbinás gép pl. olasz volt és hibrid. Belsõ égésû motor hajtotta a kompresszort és úgy mûködött.
A jekik és angolok is megalokották a saját gázturbinájukat. A Gloster Meteor repül éles bevetést, de csak V-1-re vadászott. A jenki P-80-at is lehetett volt frontra küldeni, csak úgy gyilkolta volna a pilótákat, mit a Me-262. A szövik nem voltak rászorulva, hogy ennyire kiforratlan technológiákkal kísérletezennek a fronton.
Összeségében pár kivételtõl eltekintve a németek azért is veszették el a háborút, mert a technológiailag alulmaradtka. Azok az U-boatok, amik 1941, de még 42 közepén is halomra mészárolták a szövi konvojokat, 43 közepére végére gyak. el lettek páholva és nem játszottak szerepet a háború további menetében. A teljes elsüllyesztett tonnantér asszem 90-95%-át 1943 vége elõtt hozták az U-boatok. Miért is kaptak ki? Mert reménytelenül alulmaradtak a szövik fejlesztésével szemben. Jobb asdic, a sündisznó, pontos rádióiránymérõk és az Enigmát gépesítetten törõ renszrekhez hasonlót nem tudtak felmutat sem az ellenszerüket.
Szokták emlegetni a Walther tengókat, de mennyi is volt belõle harcképes. Ja, hogy egy sem? A németeknek többnyira jó ötleteik voltak, de a megvalósítás már hadilábont állt, vagy totálisan balfasz módon használták a végterméket. Lásd V-1 és V-2.
Hát mondhatni a szövetségesek tényleg csak asszisztáltak Hitler baklövéseihez. Persze az elején néhány unortodox húzás bejött, de a katonai vezetés fele már akkor öngyi akart lenni, mert erõsen érezték, hogy nem lesz jó vége.
Monnyuk minekután sikerült elüldözni a tudósok krémjét, mert hát szerencsétlenek pont zsidók voltak, a maradékból kellett kihozni a maximumot, amit kb meg is tettek.
Képzelem mi lett volna azért a háború vége, ha olyan emberek, mint Einstein, Fermi, Kármán, Neumann stb. stb. stb. Európában maradnak.
Valamiért el szokták felejteni megemlíteni, hogy a nácik etnikailag német származású tudósokat is elüldöztek, mint például Schrödingert és Gödelt. A bolsevik testvéreikhez hasonlóan õk is veszettül gyûlölték az értelmiséget, származástól függetlenül. Azokat a tudósokat akikkel eredményeket értek el, a bismarcki német oktatási rendszer nevelte, a könyvégetõ nácik ehhez nem járultak hozzá semmivel.
"Hát mondhatni a szövetségesek tényleg csak asszisztáltak Hitler baklövéseihez. Persze az elején néhány unortodox húzás bejött, de a katonai vezetés fele már akkor öngyi akart lenni, mert erõsen érezték, hogy nem lesz jó vége."
Nem. Hitler ténylegesen csinált pár hülye húzást, de ezeknek egy része bejött neki. Az más tészta, hogy nem sok érzéke volt a katonai stratégiához, fõleg politikus volt.
Viszont ami ténylegesen a vereségét okozta, az a szövetségesek nyomasztó emberanyag és gazdasági fölénye. Az orosz front hadosztályt hadosztály után emésztett el, és a tengeralattjárók is alulmaradtak a szövetséges hajógyárak kapacitásával szemben. Ráadásul a konvojtaktika, és a fejlesztett tengeralattjáró-felderítõ rendszerek, illetve a hírszerzési háború eredményei gyõzelmet hoztak.
Ami a technológiai fejlõdést illeti, az tagadhatatlan, hogy a németek indították el. Az viszont szintén tény, hogy aztán nem bírták a lépést tartani, amikor a szövetségesek is beindultak. A háborút fõleg az amerikai ipar nyerte meg, azt ugyanis képtelenek voltak a németek megzavarni.
"Képzelem mi lett volna azért a háború vége, ha olyan emberek, mint Einstein, Fermi, Kármán, Neumann stb. stb. stb. Európában maradnak."
Ja belegondolni is szornyu, mi lett volna, ha a nemetek a sok zsenialis, de pazarlo es felesleges fejlesztes helyett, mindjart az atombomba kifejlesztesevel kezdik. Azzal technika tudassal, es elszantsaggal, mar a 42-re meglett volna az atombombajuk. Allitolag meg 39-ben az egyik nemet tudos felrevezette a hadvezetest, mert azt mondta nekik, hogy az atombombahoz, nem 50 kg, hanem minimum 5000 kg plutonium kell. Ami keptelen mennyiseg volt akkoriban, es ezert hozza sem kezdtek. Persze lehet hogy csak legenda, mert az ilyen dolgok talan nem egy emberen mulnak.
Amugy kimaradt az egyik legorultebb repulogep. Bar ez vegulis sosem repult, de annyira embertelen es kegyetlen, hogy erdemes lett volna megemlekezni rolla.
Az 50-es evekben fejlesztett Nukleáris meghajtású repülõgépre gondolok. Nukleáris meghajtású repülõgép hozta volna el a világvégét
"Tervezõi szerint már önmagában a hatalmas lökéshullámával alkalmas lehetett volna az alatta tartózkodó emberek megölésére, azonban a jóformán fedetlen reaktorából kiáramló gamma- és neutronsugárzás, továbbá a beszívott, majd a hajtómûvébõl kirepülõ radioaktív por még pusztítóbbá tehette volna a szerkezetet. A mindent elpusztító fegyver leglényegesebb eleme a Pluto fedõnév alatt kifejlesztett nukleáris torlósugárhajtómû volt, melyet most részletesen is bemutatunk."
Nem. A német államnak nem voltak meg a megfelelõ nagyságú erõforrásai. Az amerikaiaknak nagyon sokba volt az elsõ három atombomba mind anyagiakban, mint pedig emberi munkában. Az uránizotóp-szeparációhoz például jóval több elektromos áramot használtak el, mint amennyi egész Japán össztermelése volt ekkor.
Arról nem is beszélve, hogy Németországban nem is lett volna megfelelõ kísérleti terep a robbantáshoz. Persze robbanthattak volna a Kelet-Európai Síkságon, de azt mi sem köszöntük volna meg. Igaz, Hitlert nem is érdekelte a magyarok jóléte.
Heisenberg volt és nem félrevezette a hadvezetést, hanem elszámolta magát, egy elemi hibával és 13 tonna urániumban adta meg a bombához szükséges hasadóanyagot. Mivel õ volt a legnagyobb tudós, senki nem is foglalkozott atomfegyver kísérletekkel a németeknél.
A nukleáris meghajtású bombázógépekrõl már volt itt szó. Az amerikaiak jutottak a legtovább, õk hagyományos repülõgépbe épített nukleáris reaktorral kísérleteztek is. Eszerint a koncepció szerint a reaktor energiájával meghajtott elektromos motorokkal repült volna a gép.
A közvetlen nukleáris meghajtás tudtommal nem repült, szerencsére. Pokolian elszennyezte volna a bolygót.
Az angolok Gloster Meteor gépüket elsõsorban a V-1 ellen vetették be. A szárazföld fölé elsõsorban hagyományos gépeket küldtek, a Meteornak ehhez túl kicsi volt a hatótávolsága.
Az amerikaiak is kísérleteztek sugárhajtómûves gépekkel, de nem vetették be a háborúban. A dugattyús gépeik létszámban jóval felülmúlták a németekét.
Az oroszok a hagyományos dugattyús motorral szerelt gépeiket bõvítették ki egy a fõtengelyre szerelt centrifugálkompresszorral, aminek a kiömlõnyílásába plusz üzemanyagot fecskendeztek. Ez további meghajtóteljesítményt jelentett, de zabálta az üzemanyagot. A kísérleteket a hadbalépés elõtt végezték, de a német támadás miatt felhagytak vele. Normál sugárhajtómûvük nem volt, azt csak a németektõl zsákmányoltak a háború végén.
A sugárhajtással csak a gyõzelem után kezdtek foglalkozni, de akkor kiemelt fontossággal.(Sztálin eredményeket akart, és azonnalira!)
Az egyik ismeretterjesztõ csatornán hangzott el az információ, hogy volt légi harc sugárhajtású gépek között.
Ilyenek ezek az ismeret-erjesztõ csatornák.
A V-1 sugárhajtású volt, és Gloster Meteort ezek ellen vetették be, úgyhogy ez stimmel. Bár a V-1-ben nem volt pilóta, azaz igazi légi harcról nem beszélhetünk.
Két Meteorokkal felszerelt RAF század a Szövetséges 2. Harcászati Légi Hadsereg keretében repült a háború utolsó heteiben az európai kontinens felett, de arról nincs feljegyzés, hogy Meteorral közelharcba kerültek volna valaha is a német sugárhajtású vadászgéppel, a Me 262-essel, vagy valamelyik másik német típussal. A sugárhajtású gépekkel vívott közelharcra még várni kellett, erre csak a koreai háború alatt került sor.
A B-29-es bombázó kifejlesztése többe került, mint az atombombáé. Persze lehet, hogy ebben már benne volt, hogy az amcsi cégeknek vastagon fogott a ceruzájuk.
A sok szétaprózott fejlesztés helyett, a németek valszeg ki tudták volna fejleszteni az atomot. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem az atom kényszerítette térdre Japánt sem. Az amcsiknak sem volt több bombájuk, miután a két városra ledobták, szal ha a japánok még sem adják meg magukat, akkor az amcsik bajban vannak. Atom ide vagy oda.
Itt van egy jó kis video:
Valamint ez
azt mutatja, hogy az amcsiknak is kb az 50-es évek második felére volt annyi atomrobbanófejük, amivel önmagában, egy nukleáris jellegû háborút el lehetett volna egyáltalán kezdeni. Az oroszok jó 10 évvel késõbb érték el ezt a szintet és 1975 érték csak utol az amcsikat.
1. A németek tehát akár ki tudtak volna atomfegyvert fejleszteni.
2. Ezzel azonban nem döntötték volna saját javukra el a háborút.
3. A legdúrvább viszont az a tény, hogy a hidegháború alatt több mint 2000 robbantást végeztek, igaz idõben elhúzódva. Ez a mennyiség viszont kb. megfelel egy közepes intenzitású, kevésbé korlátozott atomháborúnak!
És emberek itt vagyunk, élünk. Tehát az atom sokkal kevésbé az a mumus, mint amit az emberek fejében elültettek, mégha ezeket a bombákat jórészt kevésbé lakott helyeken robbantgatták is, de pl a sugárzás nem baxsszta szét a bolygót, meg nincs nukleáris tél, meg ilyenek.
Azonban addig jó, amíg ezt csak mi tudjuk és a politikusaink továbbra is sztereotípiákban gondolkodnak az atomról.
Nem, mert a robbantások igen nagy %-a földatti, vagy vízalatti volt és a hatóerõ ritkán haladta meg a 1-20 kt tartmányt. A Cár Bomba és Ivy Mike szerû gigamega kísérleteket egy kézen meg lehet számolni.
A B-29 bombázó fejlesztése biztosan nem került annyiba, max. a teljes program. Akkor áron majdnem 900 ezer dollárba került, míg egy utolsó szériás B-17 alig 250 ezerbe. A Manattan terv teljes költségvetése 2-3 millárd táján volt.
Ez téves. Jáchimov(Csehország) környékén már régen bányásztak uránszurokércet, a Curie házaspár is innen szerezte be a kísérleteihez szükséges mennyiséget. Ebbõl az ércbõl állították elõ elõször aztán a rádiumot.
Kizárólag azért végezték a kísérleti robbantásokat a föld alatt, mert az http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_atomcsendegyezm%C3%A9ny csak a földalatti robbantásokat engedélyezi. Azt is csak azért, mert egy robbanóeszköz végsõ ellenõrzése mindenképp egy robbantás. A földalatti robbantás szennyezi a legkevésbé a környezetet.
Japánt az amerikai túlerõ kényszerítette térdre. Miután az oroszok szûk két hónap alatt elfoglalták Mandzsúriát és Koreát, az amerikaiak megijedtek, hogy részt fognak venni a szigetek megszállásában is. Ráadásul az Okinava megszállása közben elszenvedett veszteségek meggyõzték az amerikai hadvezetést, hogy komoly veszteségekkel kell számolniuk az anyaország elleni hadmûveletekben. ( Egy ott szolgált tengerészgyalogos szavaival: „…nekem nem kell félnem, hogyha valaha is pokolra kerülök, mert én már jártam ott.” )
A két lebombázott japán város árán gyorsan megúszták a háború befejezését, mindkét oldalon. Az okinavai ostrom ugyanis japán oldalon is hatalmas veszteségekkel járt.
A japán hadvezetés szerint mintegy fél évig tudtak volna kitartani még, azaz 46 elején mindenképp vége lett volna a harcnak, viszont milliós nagyságrendben kellett volna számolni a "civil" veszteséget is.
A németek jóval kisebb pénzbõl gazdálkodtak, és a vezetõség hozzáállása miatt a kutatás is vontatottabb volt. Még rendesen mûködõ reaktoruk sem volt. Az amerikaiak megállapítása szerint körülbelül ott tartottak, ahol õk 42-ben, azaz bebizonyították az atombomba elvi lehetõségét. Bomba készítésére esélyük sem volt, hiányoztak az elemi feltételek. Szerencsére.
Ami a robbantgatásokat illeti, túl sok volt. Viszont, szerencsére, a kísérleti terepek többnyire a lakott területektõl messzire estek, és a túlnyomó többségük földalatti volt. Ha viszont egy bomba-egy város alapon számolunk, akkor nem sok minden maradt volna a civilizációból.
Egészen másképp írnánk a történelmet, ha némelyik elmebeteg terveit végrehajtották volna. Ha lenne mivel írni.
Belga-Kongóból az amerikaiak vásároltak. Tulajdonképp az ellenségtõl vették, kb. a rézérc világpiaci árának kétszereséért.
A németeknek volt elég uránjuk a kísérletekhez, és további tartalékokkal is rendelkeztek a Cseh Kormányzóságban föld alatt, illetve Dél-Norvégiában is. Nem ezen múlott.
De, mert kb 600 robbantást csinált a Szu + USA 1963-ig, a kínaiak + franciák nem írták alá ezt a korlátozást õk kb 250 robbantást csináltak együtt. Tehát a robbantások fele/harmada légi/felszíni lehetett. Ami így sem kevés. A háborúban a bevetett fegyverek nagyságának aránya is hasonló lett volna, hiszen taktikai szinttõl is ezt tervezték alkalmazni (lövegekben atomlõszer, harcászati csapásmérõ gépek fegyverzetévé tették). Aztán a kísérleti robbantásokhoz hasonlóan a bevetett fegyverek jórésze "kevésbé lakott" területre esett volna, hiszen az alapvetõ harcászati fogás volt, a csapatok széttelepítése. A városban, laktanyákban 1 nagyobb bombával el lehetett volna ugyan intézni több alakulatot, de gyakorlatilag 1-2 órán belül a VSZ képes volt valamennyi alakulatát eltakarítani a nagyvárosokból, és más körletekbe széttelepíteni, ahogy gondolom akkor a NATO-nál is ilyen utasítások voltak érvényben. A széttelepített alegységek elpusztítására pedig kisebb, de több atomfegyver bevetése a célszerûbb.
Nézz utána, a B-29-re márpedig 3 Mrd-t költöttek, rossz nyelvek szerint ez úgy értendõ, hogy még az elsõ gép fel sem szállt, de számoljuk bele a legyártott példányokat is pár milliós darabáron. A Manhattan projekt ennél kevesebbe került.
Azt hogy mik voltak a valós célpontok, azt majd 200 év múlva a Hisztoricsenölön megnézzük. Ha jórészt városok elleni terrorfegyvereknek használták volna az atomot, akkor azért kell titkolni a célpontok listáját. Ha pedig valós katonai célpontok vannak rajta inkább, akkor meg azért, pl nehogy eltelepüljenek, illetve az ellenség nehogy kisilabizálhassa, hogy milyen felderítési módszerekkel dolgozunk, milyen eljárások biztosítanak hatásos rejtettséget, és melyek nem, mennyire volt hatásos a dezinformációs tevékenységük stb.
Ne vicceljünk már. A B-29-nél sokkal komolyabb gépeket kifejlesztettek 3 milliárdból úgy, hogy a dollár akkor kevesebb ért. Az F-111B kb. ennyibõl készült, csak a Navy-nak nem kellett. Az F-111B technológiája fényévekre van a B-29-tõl.
Atomfegyverbol ketfele van. A taktikai valtozat elsosorban katonai celpontok ellen keszul, tehat a celja a harcolo alakulatok megsemmisitese. A strategiai elsosorban a termelesi kapacitas ellen van, tehat a celja a civil infrastrktura megsemmisitese. Ebbe beletartoznak a termelo kapacitasok es a lakossag.
Az utobbi fenyegetest egyebkent csak a szovjetek vettek komolyan, ugyanis csak ok halmoztak fel annyi tartalekot, hogy a civil lakossag megsemmisulese eseten is tovabb tudjanak harcolni. A tobbiek erre azt modtak, hogy akkor mar nincs ertelme ezert nem is koltottek erre.
Az atomfegyvereknek egyebkent elsosorban elrettento erejuk van, egeszen addig amig mindket fel tul akarja elni a haborut. Amennyiben az egyik felnel a teljes es kolcsonos megsemmisules is megfelelo kimenet, ugy nagy baj van. A muzulman terroristak egy resze ilyen ellenfel, tehat addig jo amig nincs atomjuk.
Hát éntõlem vitatkozhatunk, de elég sok forrás írja. Persze ettõl még nem biztos hogy igaz.
A forrás éppenhogy nekem ad igazat. A program cost azt szerinted mi? Köze nincs ahhoz, hogy "kifejlesztése". Ebben benne vagy a gyártósor felállításától kezdve minden az összes gép legyártásáig.
Szerintem, ha majd az alap fogalmakkal tisztában leszel, majd akkor próbálkozz...
- V1: egy propeller forgott a seggén, ha elégszer körbefordult megállt, és a cucc lepottyant. nem volt ördöngõs. A legtöbb propelleres gép simán otthagyta. Bevett taktika volt, hogy mellé mentek és a gép szárnyával adtak egy pácsit a V1 szárnyára, az kibillent és lepottyant. V2 ellenben olykor átlépte a hangsebességet. Tény: értelmesebb lett volna katonai célpontok ellen bevetni õket.
- A szövetségesek is bevetettek sugárhajtású gépeket a 2. vh-ban. Csak akkor már nem nagyon volt mi ellen menniük. A németekét kb csak mázliból tudták lelõni a propelleresek. Iszonyat gyorsak voltak akkoriban, csak a kormányozhatósággal volt problem. De mint mondtam mire jöttek a szövetséges jetek addigra kb nem volt német légierõ.
- "43-ban volt a csúcson a német birodalom. Utána folyamatosan hátráltak.
Próbálj meg úgy fejlesztgetni, hogy közben szétlövik a házat a fejed felett.
Mellesleg megtették, lásd Tigris II, Jagdtiger ésatöbbi. Tankok terén még akkor is fölötte voltak mindenkinek. A probléma hogy a hátország romokban hevert. Amiknál nem, ott béke volt. Könnyû nagy pofával lenni, ha a hátad mögött egy kiapadhatatlan ember és ipari forrás van. Oroszok detto, voltak szupertankjaik, de fõleg az iszonyatos mennyiségü emberáradat (sokan vannak mint az oroszok) és sorozat gyárottt közepes tankok miatt voltak elõnyben. Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlõni szembõl, a többinek nem sok esélye volt. Láthatod, a bevetett techológiában a németek a háború végéig az élen voltak. Más kérdés hogy nem tudtak hadrendbe állítani 3000 Jagdtigert pl hanem csak 80 at. Ez már szimplán az iparról szólt. Ha usákia nem lép hadba, bõven esélyes lett volna leverni a ruszkikat.
Hitler nem volt alapjában rossz stratéga. Csak elbaszta.
A japcsikat meg rég szarrá verték már. Az atombomba ledobása elõt megadták volna már magukat. Csakhát ugye ki kell próbálni az új játékokat.
De ha egyáltalán nem dobnak le semmit, akkor is bedarálják õket. Nem volt se hadiflotta már nekik se légierõ, se semmi. A hátország meg ugye szét volt bombázva. Ha ki is tartanak, akkor utána kb egy szép nagy sík terep marad 1 ember/sziget sûrûséggel.
Azzonfelül meg hogy 2000 atombomba nem okozna világvégét....
Robbants fel 100 petárdát, minden nap egyet a mezõn. Semmi nem lesz.
Gyújtsd be egyszerre mind és máris nagyobbat szól. Csináld ezt az íróasztalodon és meglátod mennyire tetszik majd a rajtalévõ tárgyaknak.
2000 atombomba egyidejû felrobbantása (értsd kb 12 órán belül) bõven elég arra hogy romba döntsd a civilizációt (ugye ennyi elég a nagyobb városokra) illetve kiírts pár állat és növényfajt. A por amit ezek egyszerre a levegõbe nyomnak, illetve ilyen mennyiség mellett már a radioaktív cucc se kevés, bõven elég egy közepes szintü világvégéhez. Amiben nem feltétlen lesz lakhatatlan a bolygó, csak max a fele.
"V1: egy propeller forgott a seggén"
Az a propeller egy sugarhajtomu volt :)
"V2 ellenben olykor átlépte a hangsebességet"
Olyankor = maximum extrem esetekben NEM lepte at.
"Tankok terén még akkor is fölötte voltak mindenkinek."
Vagy nem... ez kozel sem egyertelmu... sooot.
"Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlõni szembõl"
A tavolsag emlitese nelkul hulyeseg ilyesmit kijelenteni...
"a bevetett techológiában a németek a háború végéig az élen voltak."
Mellesleg nem, nem mindennek a nácik fektették le az alapját. De tény hogy igen sokmindennek igen, illetve hozzájárultak a gyorsabb fejlõdéséhez.
Nincs sok ertelme a ket program osszehasonlitasanak, mivel mar annak a vitanak sem lenne vege, hogy melyiknel mit veszunk bele a program koltsegebe.
Peldaul igy:
"According to Atomic Audit the Manhattan Engineer District cost $25.6 billion (chart on page 32) while total flyaway procurement costs (excluding R&D, spare parts, and ground support equipment) for the B-29 program came to $27.4 billion (both in 1996 dollars) over 3,960 planes (table on page 113)."
"Manhattan Eng Distr [Table 1-1, p.60] seems to consist of infrastructure & operating costs alone: Oak Ridge, Hanford, Los Alamos, R&D, govt overhead, heavy-water plants, special operating materials: 21.6B in 1996 dollars through 1945. MED produced nine new bombs [accounting for most of the $3.1B spent] before falling into the new Atomic Energy Commission [IJan47]. "
A B29-hez meg meg hozzajon a B32 koltsege is, mivel annak rizikos volta miatt kezdtek el a fejlesztest...
Apples and oranges... igazabol, raadasul, hogy nem mutually exclusive-ek voltak.
Hitlernél csak Sztálin, meg Churchill volt nagyobb fax, szerintem is. Azért a teljes átfegyverzést, modernizálást jelentõsen hátráltatta, hogy a tisztikar tagjai ha nem épp a vesztõhelyen, akkor a gulágon töltötték az átképzés idõszakát. Jó pár modern harcigép állt a repülõtereken a russzkiknál a német támadáskor, mert nem volt aki repüljön velük.
Churchill meg 21-re lapot húzott a nagy eszével. Ahelyett, hogy örült volna, hogy Hitler eltakarította a franciákat az útjából, akiket azért már évszázadok óta történelmileg "imádnak" az angolok, neki állt keménykedni, mint az utcán szokás. Hitler megüzizte neki, hogy lehet ilyet játszani, de az nagy valószínûséggel egyben a Brit-világbirodalom végét jelenti. Igaza is lett ebben, a háború után szétesett mint a fos.
Ezek hárman Hitlerrel akkora ritka xarkeverõk, hogy remélem még egy ilyen történelmi helyzet nem lesz, mert akkor tényleg jön a hármas számú bexarás.
A mesterhármasból lehet, hogy még Hitlernek volt a legtöbb esze, de ez még mindig nagyon kevés. Lásd pl. korábban, a hülye náci tisztogatásával a tudósok nagyrészét sikerült elüldöznie, a háborúzó ország logisztikáját azzal terhelte határig, hogy a zsidókat fuvarozta Európa szerte, ráadásul ez a hadi szállítások elõtt prioritást élvezett, ahogy tudom. Szal ehhez a nagy stratégiai eszéhez, csak gratulálni tudok.
V1: nem, a sugárhajtómû a hátán volt. Igen bocsánat a propeller az orrán volt elnézést. Ezzel állították be meddig repüljön. Ennyi volt a navigálása. V1
V2: Ez már fejlettebb volt ilyen téren, ezenfelül képes volt átlépni és át is lépte. V2
Mint mondtam, tankok terén azért múlta felül õket mindenki, mert volt kapacitás rá. Németeknek nemnagyon. És még ígyis képesek voltak hadrendbe állíta néhány olyat, ami igencsak odavágott az ellennek. Csak ugye a számok törvénye. Papíron pedig aztán tényleg voltak elképzelések. De amivel rendelkeztek az se volt semmi. De mint mondtam korlátlan ember és ipari forrással egyszerû nagyképûsködni.
A tankok nem 10 centirõl lõtték egymást. Szembõl a legtöbb esélytelen volt még közelrõl is. A Firefly viszont egy az egyben fel tudta venni a harcot a Tigrissel nem csak közvetlen közelrõl.
Persze hogy másokban nem voltak élen. A világ már csak ilyen. De amit bevetettek az nem valami kõkorszaki cucc volt, hanem megállta a helyét rendesen.
nem hiszem hogy Gödel oly fontos ember lett volna, hogy akár megemlítsük hogy hol van. Valszeg az utolsó közlegény vagy munkaszolgálatos is többet járult hozzá a háborúhoz
Kiragadsz dolgokat. Mondtam hogy elbaszta, ezen nincs mit szépíteni, de azt attól még el kell ismerni hogy nem volt síkhülye. Mellesleg az angolokat szövetségesnek akarta, ami majdnem sikerült is, csak jött churchill.
Sztálin persze a nagy tisztogatásban kb lefejezte a hadvezetést. De ne feledd hogy a németeknek köszönhetik a fejlettségüket akkoriban.
"A tankok nem 10 centirõl lõtték egymást. Szembõl a legtöbb esélytelen volt még közelrõl is. A Firefly viszont egy az egyben fel tudta venni a harcot a Tigrissel nem csak közvetlen közelrõl."
Magyarul nem hallottal kulonbozo loszertipusokrol vagy peldal az armor penetration tablazatokrol... mert ha lenne, akkor nem tennel ilyen abszolut kijelenteseket, mint: "az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlõni szembõl"
De, hogy konkret peldat is mondjak, az IS2 siman felvette a versenyt a PzKpfw VI-tal.
A tobbiben meg koszonom, hogy megerositetted a mondandomat ;)
Azt ugye tudjatok, hogy anglianak nem volt sok lehetosege, mint szembemenni a nemetekkel. Otthon ugyanis ugyancsak volt egy naci part, tehat ha nem a naci ellenes erok kerulnek hatalomra, akkor anglia is nemzetiszocialista allam lett volna. Az pedig azt jelentette volna, hogy az angilai zsidok is bajban lettek volna, pedig szinte a teljes londoni penzugyi vezetest ok adtak akkoriban. Tovabba a monarchia sem volt osszeegyeztetheto a nacizmussal, ami meg a kiralypartiakat zavarta. Ezert is alakult ugy, hogy vegul az angolok a nemetek ellen szalltak be a haboruba. Arrol nem beszelve, hogy ha passzivak maradnak, akkor a nemet birodalom lenyomja a szovjeteket, megerosodik es legkozelebb ok jottek volna, esetleg az usa-val egyutt. Egyebkent az usa japan nelkul kimaradt volna az europai haborubol, akar meg anglia elestet is vegignezte volna.
Alapvetoen a legbenabb vezeto hiter volt, a masodik legbenabb pedig sztalin. Szerintem mi magyarok jovunk a harmadik helyen, dontetlenben az olaszokkal es a japanokkal. Churchhill alapvetoen nem volt annyira bolond, biztott abban, hogy angila egy szigeten van es akkor mar jo ideje az usa baratja voltak. Az, hogy a fenti listabol kinek volt vegul szerencseje es kinek nem mar mas kerdes. Ha hitlernek osszejon amit tervezett, akkor a zsidok utan a maradek nem nemet nepeket (pl. magyarok, franciak) vittek volna el, szoval hosszu tavon nem lett volna olyan nyero. Mondjuk a szovjetek sem voltak nyerok, de sztalin legalabb tenyleg csak a zsidokat es a polikaiakat vitette el, a tobbi nepet csak a lakhelyen irtotta (pl. az ukranokat).
Osszessegeben az egesz haboru szivas volt es most sem allunk sokkal jobban. Egy valodi europai unihoz kb. hasonlo polgarhaborun at vezet az ut, mint az amerikaihoz. Ha meg szetesik az eu, akkor az osszes kornyezo allam utalja az orszagot es raadasul erosebb a hadsereguk. Mindehez jon az eroforrasok teljes hianya es a lakossag ellenallasa az onvedelemmel szemben, tehat a tobbseg inkabb elfogadna egy kulso megszallast, mint egy haborut.
Egyik Tigris és a Jagdtiger sem volt fejlett. Szimplán nagyon voltak. Mûszakilag teljesen megbízhatatlanok. Szóval ez igen rossz példa a "fejlettgére". A Jagdtigerbe pl. mi a halál faszának tettek 128 mm-es löveget? Nulla logika volt benne. A német 88-as a háború végén is atombrutál volt.
Az angolok helyzete azért szerintem árnyaltabb volt. Egyrészt bizonyos gesztusokat tett Hitler, pl õ ajánlotta föl a békét. Ott volt még a Hess ügy is, bár az elég zavaros, minden esetre a nácik keresték a kapcsolatot az angol uralkodó házzal. Mert ugye az angol Windsor uralkodó ház gyakorlatilag német (Szász–Coburg–Gothai-ház ) csak 1917-ben egyfajta szolidaritásból nevet változtattak. Aztán olaszországban a fasizmus viszonylag jól megfért a királlyal III. Viktor Emánuel-lel. Aztán nagyjából semmi komoly európai érdekeltségük nem volt. Az egyetlen komoly gond, amit te is írsz a nácizmus/fasizmus zsidóellenessége.
Szal egészen az utolsó utáni pillanatig, miután a németek megtámadták a SZU-t sem volt egyértelmû, hogy ki kinek a szövetségeseként fejezi be a háborút.
"A Firefly viszont egy az egyben fel tudta venni a harcot a Tigrissel nem csak közvetlen közelrõl."
Értelmezd!
IS2 a tigris után jött be. Nyugati fronton továbbra is a firefly volt ami hatásos volt. A szovjetek pedig átvariálhatták a komplett páncélos hadosztályukat, mert szart se ért a német nehézpáncélosok ellen. Ezenfelül a termelési kapacitás ugye. Pl a '44-es IS2-ben 28 darab lõszer volt összesen, mert tudták, hogy nem valami hosszú életûek a tankok. megjegyzem '44 januárjában jött le az elsõ IS2. Az elõte lévõk IS1-esek voltak más fegyverzettel felszerelve és IS2-nek bélyegezve.
És amíg a szovjetek új tankot kellett gyártsanak, addig a németeknek elég volt fejleszteni és tuningolni a meglévõket, hogy hatásos legyen az oroszok ellen. Lásd PZIV vs T34 (persze ez kicsit sarkítás)
Melllesleg a háborúban sok-kevés lett az eredmény a tigrisek javára. Nem táblázatokkal rohangáltak. A vége felé meg már inkább a repülõk lõtték õket. Elõnye csökkent a háború haladtával, de sose vesztette el. Nem is hiába lett legendás. + volt belõle a háború végére majdnem 4000 darab, míg tigrisbõl gyártottak kb 1300-at. (összesen!) M4 sherman meg kb 50000 készült. Már csak a számok magukért beszélnek.
Továbbá ha a 2. vh elõtt a németek nem dolgoznak együtt az oroszokkal, akkor a háború kitörtekor az nagy szovjet hadsereg majdhogynem elsõ világháborús szinten lett volna.
Nincs kedvem belinkelni a fél internetet. Nézz utána...
Azért mert a 88-as jó volt, de jöttek a mégnagyobb monstrumok az oroszoktól, amik ellen már nem volt olyan csudajó. Meg ugye a döntött páncélzat, amit a németek sajna csak késõbb jöttek rá hogy jó dolog.
Nem a legjobb volt mûszakilag, de ettõl független kevés ellenfelük akadt.
Jagdtigerbõl volt kb 80-100 darab. Nem egy tömeggyártott cucc. Ne várd el egy szétlõtt országtól hogy rögtön csúcsmodelleket csinál. De mindent átfogva akkoriban eléggé a felsõ kategóriát képviselték.
NEXUS6: pontosan, ha churchill nem lép közbe, vagy belehal a taxis gázolásba, akkor biza anglia más irányt vett volna
Ezt mondtad: "Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlõni szembõl"
Megallja ez a helyet? Csak a Sherman - egy angol loveggel felszerelt valtozata - tudta szetloni a PzKpfw VI-ot szembol? NEM! Akkor meg miert vitatkozol?
Nem kell magyarazkodni legyartott darabszamokrol, meg hordozott loszermennyisegrol, mondtal egy nagyot, ami hulyesegnek bizonyult. Ismerd el es lepjunk tul rajta!
Most megy a TV2-õn a lopakodó c film. Ezen fórumozók álma: különleges repülõ, kvantum számítógép, rakéták, anyahajó na meg Jessica Biel.
Most ezzel mit akarsz mondani? Idezz olyan szoveget az oldalrol, hogy a PzVI-ot csak a Sherman Firefly tudta szembol megsemmisiteni! Bizonyitsd be az allitasodat...
A film amúgy õt leszámítva fájdalmasan xar, bár látványos, amolyan tipikus északamerikai krízisfilm. Akkor már inkább az õskövület Top Gun, vagy a Végsõ visszaszámlálás, de az Intruderek támadása meg még egész jó is.
És kb ennyi az utóbbi 30 év nézhetõ repülõs filmtermése.
Te most tényleg a mondatszerkezetbe kötsz bele?
Az egész onnan indult hogy anno a B2 hasonlít a németek Hortenjére.
Ahelyett hogy G.N. lennél, értelmezhetnéd is a dolgokat. Így is eléggé Off lett a téma.
Nem, nem a mondatszerkezetbe kotottem bele, hanem abba, hogy hulyeseget mondtal, de nem vagy hajlando elismerni. Az off topic-ra meg pont te terelted a temat a harckocsikkal... en csak korrigaltam a hibaidat. Ennyi. De ugy latom most mar ervekkel nem megy a vita, hanem megy a tereles. Ismetlem magam: "mondtal egy nagyot, ami hulyesegnek bizonyult. Ismerd el es lepjunk tul rajta!"
Arrol meg mar ne is beszeljunk, hogy meg az altalad linkelt wiki oldal is forraskent adja meg a siteot, amit mar korabban en ideztem es mely konkretan ellentmond neked... javaslom, hogy nezd meg az emlitett tablazatot:
Penetration Table 03: T-34/85, JS-122.
Tiger I vs. JS-122 (88 mm KwK) / JS-122 vs. Tiger I (122 mm A19)
Front: Turret 100 m 1500 m
Mantlet 100 m 500 m
ps: A kedvedert megprobaltam bemasolni a tablazat egy reszet, de ugyis szet fog esni... remelem ertelmezni tudod az adatokat ;)
Hat meg a Stephen Coonts konyv, a Flight of the Intruder mennyivel jobb :)
Ha esetleg valakit erdekel a tema, szerintem a legjobb vietnami USAF regenyeket Tom Wilson irta es Thud alakulatokrol szolnak. A trilogia elso kotete a Termite Hill, melyben egy Wild Weasel szazad all a kozeppontban. A szerzo szolgalt is Vietnamban, tehat eleg autentikus minden: "During his 500 hours of combat flying, he earned four Silver Star Medals for gallantry and three Distinguished Flying Crosses for heroism." Csak ajanlani tudom mindenkinek!
A császár már Okinawa megszállása elõtt egyezkedni akart az amerikaiakkal, de nem volt meg a kellõ támogatottság a katonai vezetõknél. Kellett valami, ami arcvesztés nélkül lehetõvé teszi a kapitulációt. Az atombomba volt a császár lehetõsége.
Informatika és tudomány
