II. János Pál is azt mondta egykor, hogy Isten csak egy van, csak másképp hívjuk. Ez a megállapítás azonban csak nem olyan rég kezdett teret hódítani, fõleg azután, hogy fõleg Európában, és annak is a nyugati felén nõtt a kételkedõk száma. Azonban ez mit sem változtat azon a tényen, hogy avégett kellett millióknak meghalniuk, mert másképp nevezték el hitüket.
"Az ókori világ hanyatlását a csõcseléknek a kereszténység égisze alatt történt mozgósítása idézte elõ, miközben ennek a fogalomnak éppen olyan kevés köze volt a valláshoz, mint a marxi szocializmusnak a szociális kérdés megoldásához. A zsidókereszténység nem értette meg az antik világot. Az antik világ a tisztánlátásra törekedett: a kutatás szabad volt, az istenkép a hagyományban gyökerezett, de nem kötõdött hozzá szorosan. Nem tudjuk, hogy volt-e határozott elképzelésük a halál utáni életrõl. Inkább arról volt szó, hogy hittek az anyag megmaradásában. Az eleven lényekben nyilvánul meg az örök élet. Hasonlóak lehettek ezek az elgondolások ahhoz, amit a japánoknál és a kínaiaknál találhattunk, amikor megjelent náluk a horogkereszt. Nálunk megjelent a zsidó. Magával hozta azt a bestiális gondolatot, hogy az élet a túlvilágon folytatódik. Ebben a világban ki lehet irtani az életet, mert az odaát tovább él, miközben az ember valójában mégis megszûnik létezni azáltal, hogy elveszíti jelenlegi alakját. A vallás égisze alatt a zsidó elvitte oda az intoleranciát, ahol azelõtt tolerancia uralkodott igazi vallásként", mondja H. Adolf a fõhadiszállásán Himmler jelenlétében.
Olyat nem olvastam, de nem is valószínû. Olyat olvastam, hogy Pártus herceg volt, ezt sem tartom valószínûnek, de azt már igen, hogy a pártusokhoz közünk van.
"Csakhogy mégis sok millió ember hiszi szilárdan, hogy Jézus Krisztus valóban élõ, történetei személy volt. A híveken kívül számos tudós is hasonló nézeteket vall, s õk a fellelhetõ emlékek és hagyományok alapján igyekeznek rekonstruálni a Megváltó életét. Az elmúlt évszázadok folyamán például számtalan tanulmány bizonyította be, hogy Jézus Mózeshez hasonlóan nem a zsidó nép szülötte volt. Az egyik legismertebb elmélet szerint egy moabita vagy elámi asszony gyermeke lehetett, akit egy gall provinciából származó római katona erõszakolt meg. Egy másik nézet szerint Jézus úgynevezett pártus uralkodók leszármazottja lehetett. Ez a pártus birodalom pedig nem más. Mint az õsi hun birodalom déli része, amely a Távol-Keleten és Közép-Ázsiában terült el. Innen indult el a Megváltó születésekor három máguspap, akiket ma már csak „háromkirályok”ként emlegetünk. De nem királyok voltak õk, még csak nem is vallási vezetõk, hanem hatalmas tudással rendelkezõ beavatottak, a világegyetem titkainak ismerõi."
Csak kérdezek: Ez a Jézus zsidóktól való mosdatása, nem egy még újkeletûbb elhatárolódás zsidó néptõl??
Ha azon erõlködünk, hogy megállapítsuk milyen nemzetiségû volt, akkor pont a lényeg - a tanítása - vész el. Nem az számít hova született, hanem mit hirdetett.
Egyébként nem újkeletû dolog ez, egyes dinasztiák (Meroving) is azt hirdették, hogy Jézus nemzetségébõl valók...
Egyértelmû, hogy igazad van a tanításával kapcsolatban. Akkor viszont miért erõlködnek Jézus származásán? Hiszen, ha zsidó is volt, õ kergette ki a kufárokat, õ nevelte a zsidó népet, hogy változzanak. Nekem privát véleményem, hogy Jézus egy olyan új eszmét kezdett hirdetni, amely a zsidó népnek nem igazán felelt meg. Õk a rómaiak ellen fizikailag harcoltak, s nem ha megdobnak kõvel, dobd vissza kenyérrel alapon. Talán azért is nem fogadják el Jézust mint megváltót, mert õk az Istentõl az õ általuk elképzelt megváltót várták.
Nyilván. Ezért nem értem, miért erõltetik össze az Ószövetséggel, amikor NEM az az által megjövendölt messiás jött el, és ezt a vallásos zsidók is így gondolják.
Állítólag Jézusnak volt testvére is. Hogy van akkor az, hogy igazából semmit sem tudni Jézus családjának leszármozottjairól. Hiszen ahhoz elég hiresek voltak, hogy az akkori történetírók követhették volna a család útját, még akkor is, ha egyesek foggal-körömmel ragaszkodnak, ahhoz, hogy Jézus gyermektelen volt. Bár azt nem igazán értem, ha Isten meg akarta tapasztalni az emberi létet is, az miért nem fért bele a földi létezésébe?
Igen! Sokan vitatják, mivel semmiféle fizikai leírás sincs róla. Olyan mintha egy eszme emberi testet öltött volna, annélkül, hogy ismernénk annak fizikai jellemzõit, hiszen nem az a fontos.
"Több bibliavers is említi Jézus fivéreit. A Máté 12:46, Lukács 8:19, és Márk 3:31 arról szól, hogy Jézus anyja és testvérei odamentek hozzá. A Biblia szerint Jézusnak négy fivére volt: Jakab, József, Simon és Júdás (Máté 13:55). Azt is elárulja, hogy voltak lánytestvérei is, de nem nevezi meg õket, és nem mondja meg, hogy hányan (Máté 13:56). A János 7:1–10-ben Jézus fivérei elmennek az ünnepre, de õ marad. A Cselekedetek 1:14-ben fivérei és anyja a tanítványokkal imádkoznak. A Galata 1:19 megemlíti, hogy Jakab Jézus testvére volt. Ezeknek a szövegrészeknek a legtermészetesebb magyarázata az, hogy Jézusnak voltak féltestvérei."
"Semmilyen bibliai okunk nincs azt feltételezni, hogy ezek a testvérek ne József és Mária saját gyermekei lettek volna. Akik ellenzik Jézus féltestvéreinek a létét, azok nem a Szentírás olvasása alapján teszik ezt, hanem Mária örök szüzességének prekoncepciója alapján, ami egyértelmû, hogy önmagában sem biblikus: „De [József] nem érintette addig [Máriát], amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el” (Máté 1:25). Jézusnak voltak féltestvérei, akik József és Mária gyermekei voltak. Ez az Isten Igéjének egyértelmû és félreérthetetlen tanítása."
Azért nekem fura, hogy elemzéseket tudnak végezni, melyekkel pl egy optikailag nem látható, idegen csillag melletti bolygóról meg tudják állapítani, hogy az milyen anyagból van, és az esetleges légkörét. Egy "mezei" lepelrõl pedig egyszerûen nem tudják megmondani mikor, hogyan készült. Szerintem pedig igazából nem akarják az igazságot megmondani. Jobb a félig tudatlanság.
Mit akarsz tõlem??? Mutass már nekem egy tudományos dolgozatot, amelyben bizonyossággal állítják a lepel keletkezését. Hiszen pont te linkelted be #665
De mi a fenét akarsz a 666-al?? Aha, hogy a hozzászólásom száma 666!! Na szólj hozzá, mik derülnek ki:DD
Éppen az a baj, hogy nem lehet kizárni, hogy ez valóban Jézus halotti leple, és értetlenül állnak elõtte, hogy ilyen - negatív lenyomat keletkezett. Nincs rá tudományos magyarázat.
Ebben a kérdésben az egyháznak annyi volt a dolga, hogy tudományos kísérletekhez rendelkezésre bocsássa, amit meg is tett. Gondolod, nem szedték volna ízekre, ha egyértelmû lenne a hamisítás? Vagy nem kürtölnék világgá?
Pont ezt nem értem én sem. Már az "isteni részecske" felfedezésén is túl vannak, de egy lepelrõl nem tudják eldönteni az igazat. Bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy csak a lepel szélébõl engedtek mintát venni, a többi része tabu.(?!) Nem tudom, nem-e az igazság tudatos elrejtése a valóság. Az egyház "nem" tudja, a tudomány "sem", így azután maradunk jótékony butaságban, és így a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.
Mondom, olvass utána. Azon mondjuk nem csodálkozom, hogy a közepébõl nem engednek mintát venni, jó hogy nem mindjárt az arcot vágják ki.
Egy hazai érdekesség, az 1192-95 között íródott Pray kódexben le van rajzolva a testhelyzet, négy lyuk meg van jelölve, és a szövés mintájára, mind a lepelre utal.
Én sem arra gondoltam, hogy kivágják az arcot, de talán a hitelesség eldöntéséhez elegendõ lenne, ha a test valamely lenyomatából engednének mintát venni. Az még nem rontana az ereklye értékén. A mai vizsgálati módszerekkel elég szinte pár molekulányi anyag. Nekem az egész eddigi vizsgálódás olyan nesze semmi fogd meg jól. De ha már idáig eljutottunk, miért nem engedik be a világi tudósokat a titkos vatikáni könyvtárba. A szitu nagyon hasonlatos. Légyszi nehogy azt mond: de beengedik õket
Milyen (bõr)színnel ábrázolják az anyját? Nem csak az újkori szobrokra, képekre gondolok, hanem a szûziesség, tisztaság, stb. jellemzésére használt fehér színre. S milyen a "Teremtõ", az "isten" jellemzése faji sajátosságok tekintetében? Nevelõapja rassz-jellegei itt nem számítanak. Mindenképp az europid nagyrasszhoz tartozónak kellett lennie, semmiképp nem lehetett sem negroid, sem mongoloid.
Még mielõtt írásába beletekintenénk fontosnak tartom kihangsúlyozni azt a tényt, hogy õ az elsõ keresztény atya aki ismerte és birtokában volt az általunk is ismert négy bibliai evangéliumnak. Õ az aki elõször megadja a négy különbözõ szerzõ nevét, mint Márk, Lukács, Máté és János, kiknek írása késõbb a bibliai Újszövetség alapját képezték. Téves az a felfogás, miszerint nálánál korábban élt atyák [Tatianosz, Polükarposz, Jusztinosz] idejében ezek a mûvek ismertek lettek volna. Ugyanez a helyzet az Apostolok Cselekedeteivel is: Irenaeus elõtt soha senki nem idéz belõlük, még címük sincs említve sehol. Az ortodox atyákat, de különösen Irenaeust bántotta, hogy Markionnak, a keresztény-gnosztikus bölcsnek volt egy 'szent' könyve, mely állítólag Szíriából származott és szamárian nyelven íródott. Ezt a becses kéziratot Markion 145 körül hozta magával Rómába. Markion ez mellett saját maga is írt egy Evangéliumot melyhez hozzácsatolt 10 Pál apostolnak tulajdonított levelet is. Markion szentiratgyûjteménye teljesen elveszett és csak apologéták hivatkozásaiból van egy kis ismeretünk létezésérõl és tartalmáról. Ennek a mûnek ellensúlyozására Irenaeus kiválasztott négy olyan vallásmûvet, - a több száz Jézus Misztériumához kötõdõ dokumentumból, (Márk, Máté, Lukács, János) mely neki megfelelt, majd azokat átírta, passzusaikat átrendezte, ezáltal megteremtette az ortodox kereszténység teológiai alapjait. Hogy ezeken az írásokon õ maga mennyit változtatott, írt át, azt talán sosem fogjuk megtudni.
Salamon Reinach, 'Orfeusz' c. könyvében úgy írja, hogy Irenaeus a négy hasonló evangélium anyagát négy vallásközösség gyûjteményébõl szedte össze, majd azokat átgyúrva/átírva hozta forgalomba. A Palesztinában mûködõ gnosztikus-zsidó Ebionitáké volt Máté, Markion Szíriából áthozott Evangélium kapta késõbb a Lukács nevet, Valentinosz gyülekezete rendelkezett eredetileg János Evangéliumával, míg a legidõsebb Márk az alexandriai keresztények birtokában volt. Persze, ezeket nem szabad mai szövegformában, szövegrendezésben elképzelni, sokkal inkább mint laza összefüggésû cselekménytörténeteknek, példaértékû bölcselettanítások voltak, melyekben a krisztusi megváltás üdvtörténetének allegorikus tanításai domináltak, minden történelemben lezajlott esemény földi fontossága helyett.
Kicsit off lesz, de nincs kabbala topik, és nem is akarok nyitni egy posztnak.
"Az ótestamentumi Genézis ezek szerint azt a processzust írja le, amikor az elsõ atlantiszi alchimisták elkezdték mágikus kísérleteiket az élõ anyaggal. Elõször lélektelen biotechnikai gépeket hoztak létre, majd mikor ezek tökéletleneknek bizonyultak, saját isteni énjükbõl helyeztek el bennük egy-egy parányi részt, hogy a mû önálló életre ébredjen. A nagy mû, az Opus Magnum sikerült is, de a föld porából és lélekbõl összerakott fajta tisztátalan maradt. A többféle rosszul sikerült kísérlet egymás mellett élt a legtökéletesebb példányokkal az Édenkertben, az isteni kémikusok kísérleti telepén s egymás közt szabadon szaporodtak. Ennek a keresztezõdésnek nem mindig volt jó eredménye; a kísérleti lények megtámadták egymást s végül el kellett különíteni õket. Ezt a momentumot az Ótestamentum mint a Paradicsomból való kiõzetést örökíti meg. Ezzel egyidejõleg a Csendes-óceán egy másik kísérleti telepén, a mai Madagaszkár táján, kísérleteikbe merült adeptusok - Henoch könyvének hatalmas „egregórái”, az õrzõk - arra a veszedelmes gondolatra jutottak, hogy az általuk alkotott agyagbábukat saját isteni lényük részének mágikus adományában részesítsék. Ebbıl a célból teremtõerõvel és az asztrális látás korlátozott képességével is ellátták az embert. Hogy a maga lábán megállhasson, önállóvá tették és védelmi eszközöket bíztak a kezére. Ez az, amit Henoch így ír le: „Az õrzõk Azazel vezetése mellett megtanították az emberek fiait a varázsszerekre és varázsszavakra”. A föld fia azonban a neki ajándékozott bûvös eszközöket rombolásra használta. Henoch könyve szerint „titánok születtek, akik háborúkat kezdtek egymás ellen s bajt, szenvedést hoztak a világra”. A mágikus képességgel felruházott egyedek ugyancsak démonokat szabadítottak a közösség nyakára; végül annyira elharapózott a feketemágia, vérengzés, erõszak és harmóniátlanság, hogy az isteni erık tudományának õrzõi kénytelenek voltak a titánok nemzedékét megsemmisíteni. A titánok mûvei: mágikus, monumentális tevékenységük egy része - azonban fennmaradt a ciklopszépítkezésekben. Fennmaradt az észak-amerikai ciklopszterasz, melyet eredetileg az Algolnak, a legpusztítóbb hatású változócsillagnak, kozmikus erõgyûjtõ állomásául építettek, hogy a legnagyobb romboló energiáit háborúikban felhasználhassák. Az atomerõ felhasználásának mágikus titkát a titánok nem ismerték. Mestereik a nagy elemi háborúban (mert a titánok megsejtették uraik szándékát és felkészültek az ellenállásra) éppen ezzel pusztították el õket. Titánmunka a Húsvét-szigeteken talált kõkolosszus-sor is. Ezek ugyancsak a feketemágia óriási csillagerõakkumulátorai, az elsõ teraphimok voltak. A titánok és ırzık háborúja - noha az az egregórák gyõzelmével végzõdött - nem hozott szerencsét a kísérletezõknek. Prométheuszi munkájuk, amellyel a Föld asztrálrégiójának békéjét megbontották, soraikban is egyenetlenséget szült. Az egregórák pártokra szakadtak és kolóniákra oszlottak. Egyik részük a legendabeli Lemuria földjére vonult vissza, másik csoportjuk Atlantiszban maradt mindaddig, míg a további kozmikus méretõ kísérleteket végzõ lemuriai csoport - túl vakmerõ operációival - az egész földet veszélybe nem döntötte. A lemuroknak az volt a céljuk, hogy a föld atomenergiájának egy részét felszabadítva, más csillagzatokra tegyék át lakóhelyüket. Az egyre elvonatkozottabb lemuroknak ugyanis a Föld - valamilyen rejtélyes okból, ami a csillagködök mágiájával függ össze - már nem nyújtott elég teret tevékenységük számára. Az atlanti csoport a hiperkozmikus kísérlet elõestéjén ellenszegült a lemuriai csoport mágikus törekvésének. Azok az individuumok, akik továbbra is a Föld felületét kívánták lakóhelyükül megtartani, mágikus klauzurával vették körül a Földet s a lemurok kozmikus invokációja, melyet a föld fél energiájának felszabadulása kellett volna hogy kövessen, eredménytelen maradt. A felidézett elementáris erõk a klauzúra védõövezetén nem tudtak áthatolni, a mozgásba hozott energiák azonban egy közvetlen közelben keringõ kisbolygót, a Kenóholdat a Csendes-óceánba taszították, ami egyetemes katasztrófát (Lemuria és Atlantisz elsüllyedését) idézte elõ. Ez az igazi története az Édenkertnek, Henochnak és a titánoknak, amit mindennél jobban titkoltak az emberfajta eredetének szégyenletes bûne miatt. Hogy az ember rossz volt és ostoba, azt még elviselték volna az utódok, de hogy az eredendõ bõn doktrínája tulajdonképpen a kísérleti állat nívójára vonatkozik, ezt az õsök hiúsága nem vette be. Az emberiség ıstörténetét szándékosan elleplezték; az Édenkert kísérletezõ, alchimista engregórájából: a félisteni atlantidából Jehovát faragtak és az eseményeket szimbólumok mázával vonták be, hogy a valóságos események mögött a krónika kozmikus mélységeket sejthessen. Mindennek csak a hermetikus tradíció állta útját, amely birtokában maradt Henoch könyvének s az õsi hieroglifanyelv helyes értelmezésének kulcsai segítségével átmentette a Föld történetének leggrandiózusabb eposzát a bölcs adeptusok utókora számára. Mert az „õrzõk” fajtája a történelemelõtti katasztrófában nem pusztult ki teljesen, hanem egy-egy rövid idõre inkarnálódva, valamelyik beavatott személyében, vagy titkos társaságok gyülekezõhelyein elvonulva, mégis megszakítás nélkül adta tovább az elõdök tanításait, a világosság szellemének, a láthatatlan Heliosznak dicsõségére."
Imádom az ilyen oldalakat, ahol csak úgy magától értetõdõen, világosan megmagyaráznak mindent, amihez a tudománynak nem lesz elég az emberi faj fennállására adott idõ.
"A szingularitásból a Teremtõ saját Lényének egy részét vetíti ki, amely azonban nem az õsrobbanás teória által felvázolt ellenõrizetlen robbanást eredményezi. Ehelyett a Teremtõ önmagát a szingularitás körüli szférába vetíti ki, amely az ûrtõl azért különül el, mert azt az alapvetõ szubsztanciát tartalmazza, amely kiindulási szubsztanciája mindennek, amely belõle teremtõdik. A Biblia ezt fénynek nevezi, „Legyen világosság!” A tudomány energiának hívja, ez a könyv pedig ennek megnevezésére az Anya-Fény elnevezést használja."
Miért plágium? Egyébként azért linkeltem, mert röviden ugyan, de nagyjából ugyan azt írja le, mint a Nag-Hammadiban talált apokrifok közül, a János titkos könyve.
Mármint mit? A szingularitást és a szubsztanciát? Ha ezeknek van egy közkeletû jelentése, akkor miért ne alkalmazhatná, ha le akar írni valamit? Ennyi erõvel mind a tudománytól (is) lopunk szavakat. Változik a világ, és változik a nyelv, bõvül a szókincs.
Felhívnám a figyelmeteket arra, hogy függetlenül az esztergomi érsek jelenlegi személyétõl, az ezen tisztet betöltõ személy, vagyis a mindenkori esztergomi érsek A PÁPAVÁLASZTÓ KONKLÁVÉN A LEENDÕ PÁPA SZEMÉLYÉT ILLETÕEN VÉTÓJOGGAL RENDELKEZIK!!! Ez azt jelenti, hogy státuszát tekintve a pápa és a pápaválasztó bizottság között helyezkedik el. Nem választhat egy személyben pápát, de a választott ellen a világon egyedüliként felléphet, s akkor új jelöltet kell állítani addig, míg a magyar egyházvezetõ el nem fogadja a személyt. Ez a helyzet Erdõ urat most nagyon komoly helyzet elé állítja, felelõssége elképesztõen magas, s ha nem használja Isten által kapott hatalmát, a világ veszhet rajta állítólag (én magam nem vagyok hívõ). Minden esetre Magyarország -mivel nincs megnevezett besorolása a világ országai között- Apostoli Királyság, mely jelen esetben király nélküli királyság, s ez vallási értelemben megkérdõjelezhetetlen. Esztergomi érseket a magyar király választ, abba a római pápa nem szólhat bele. Királyt pedig a nép, amibe a pápának szintén nincs beleszólása. A magyar király Magyarország elsõ számú vallási vezetõje, nem alárendeltje, hanem mellérendeltje a római pápának. Vagyis a királyt választó testület (csak és kizárólag a magyar nemzetgyûlés) ilyen értelemben a római pápa felett áll. Végeredményben Esztergomi érseket választhatna a nemzet közvetlenül is. Valóban keresztényt(?), valóban magyart.
A kanonizált szentírás (s a szintén héber eredetû, de nem kanonikus Jubileumok könyve, valamint a Jásher könyve) szerint elõször a kusiták, és a kusita Nimród uralta az emberiséget. A kushita dominanciát tükrözi egy, a suméroktól fennmaradt írás, az ún. Sumér királylista is, bár a két forráscsoport koránt sem azonos szempontból vázolja az eseményeket. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a sumérokként ismert, egy nyelvet beszélõ, és a kusiták által dominált nép azonos a nemzetek szétválasztását megelõzõ, tehát még együtt lakozó, noéi emberiséggel!
A sumér királylista, mitológiai és egyéb leírások burkolatlanul a bukott angyalok szemszögébõl ábrázolják a történelmi eseményeket, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ez a királylista több mint kétszázezer évre megy vissza, s röviddel a nemzetek elválasztása után végzõdik. A királylista tehát messze megelõzi az ádámi ember teremtését és történelmét, majd az özönvíz után egybefonódik azzal egy rövid idõre, mielõtt megszûnik, vagy legalábbis nyoma veszik ennek az egyedi vérvonalnak. A királylista egy rövid, idevonatkozó részlete:
"A királyság az égbõl szállt alá, Eridu vált a királyság székhelyévé. Eriduban Aululim uralkodott királyként 28800 éven át. Alagalgar 36000 évig uralkodott. E két király uralma 64800 év. Eridut elhagyták, a királyság Bad-tabirába került. [Az özönvíz elõtt] "Összesen öt városban nyolc király uralkodott 241200 évet." "Ezután jött a vízáradat. Az özönvíz után a királyság az égbõl ereszkedett alá, Kish [Kus] vált az uralom székhelyévé.
A sumér királylista évei elképesztõ hosszúnak tûnnek, s ennek matematikai egyeztetése a Genezisben vázolt eseményekkel itt nem célunk. Az ugyanis teljesen bizonyos, hogy a sumér királylista özönvíz elõtti része összeegyeztethetetlen a biblia teremtéstörténettel és annak szereplõivel. Amíg a Genezis 10 pátriárkát sorol fel, a királytábla 8 uralkodót említ és öt várost. Arról már nem is beszélve, hogy a Genezisben található üdvtörténeti jelentõségû erkölcsi és szellemi leckéknek egyáltalán nincs megfelelõje a királylistában, az pusztán az égi eredetû uralkodók neveit és uralmuk rendkívül hosszú idõtartamát sorolja fel. Talán azt megjegyezhetjük, hogy sokan hozzájuk vezetik vissza az illuminátus elit vérvonalát, amire az utolsó fejezetben még kitérünk majd.
A sumér királylista szerint az ott felsorolt uralkodók az "egekbõl”, vagyis az istenektõl kapták a földi uralkodásukat hosszú-hosszú évezredekkel az ádámi ember megteremtése elõtt, ami azt jelenti, hogy egy más fajt képviselnek. Hogy ez milyen teremtés volt és ezek mi módon élték túl az ádámi ember teremtését megelõzõ kataklizmákat arról nincs említés, csak arról, hogy ezek a királyok aztán uralták az ádámi embereket. A történészek, de a bibliai utalások is elárulják, hogy a sumérok és a korai nemzetek isteneknek tekintették uralkodóikat. A vérvonalnak tehát óriási szerepe volt, ahogyan az bibliai szempontból is rendkívül fontos. Nem mellékesen, Uruk városát egy özönvíz elõtt is létezõ település helyén építették föl.
A sumér kultúra maradandóan nagy hatással volt az elsõ olyan nemzetiségi államokra, illetve birodalmakra is, mint Akkád/Asszíria, Babilon, Egyiptom és Perzsia. A késõbbiekben aztán ezek a kultúrák váltak a görög és római kultúrák alapjaivá. A nyugati kultúrkör pedig ennek a görög és római hagyománynak az örököse. Így, bár a sumérok hitvilága és a nimródi uralom felépítésébõl szinte minden nép megtartott valamennyi elemet, a nyugati világ feltétlenül az egyik egyenes ágú örökösnek mondható. A sumér hit és annak valláselemei pedig még a kereszténységet is túlélték, illetve képesek voltak saját kultuszaikkal átitatni a kereszténynek nevezett vallást. Politikai tekintetben pedig a szemünk elõtt megvalósuló globalizáció szintén visszavisz bennünket a nimródi "egy emberi közösség" korszakához.
pontosan ! Kutatások is alátámasztják a rócsildok és rockefellerek nimródi gyökereit. Azt pedig, hogy idegenek, a kékvérûségük igazolja, ugyanis nem vasalapú a vérük mint a miénk, hanem réz, ami oxidálódásra kékessé válik. Innen a kékvérû elnevezés.
Szerintem nem. Vagyis lehet, de ugyanannyira vagyunk mi magyarok is Nimród leszármazottai, a krónikáink legalábbis errõl regélnek. Szóval ez alapján ne általánosítsunk.
Lehet, hogy ez külömböztetne meg minket magyarokat a többi népektôl, hogy mi egyenesebb ágú leszármazottai vagyunk az idegeneknek ? Ezért haragudnának ránk a rócsildok mert riválisoknak tartanak ?
A másik pedig, hogy az eredetét vagy a gyökereit mindenki szereti szépíteni, így Nimród valódi kiléte lehet, hogy épp oly homályos mint a szériagyilkos Jahve-é.
Nimród korát nem sikerül megállapítani, nagyon úgy tûnik, valami keveredés-kavarodás van a leírásokban. Sokkal inkább özönvíz elõtti, Noé elõtti személy, mint Noé unokája. Legalábbis más, nem Biblikus szövegek alapján. Mivel az óriások közül való, valóban lehet földön kívüli eredetû, s így Jhvh õsellenfele, mint ahogy erre utalásokat is találni. Jhvh valódi kortársa Baál, és a többi akkori "istenek", Nimród idõben jóval megelõzi õket, bár hatásában máig fennmaradt és nem csak a magyarságban.
Játszatok androidon: Leviticus (Moses)Bibliai játékot. A játék ingyenesen letölthetõ az Apple App Store-ban. Elõnyei: A tóra és a zsidó "kultúra", "mûveltség" még szélesebb körû megismerése és terjesztése. Lényege: Ne érjetek a disznókhoz!
És akkor majd jön a következõ bejelentés, mégis vitatott az eredete. Már többkörön bizonyították, cáfolták. Szvsz nem is igazán lényeges, hogy hamisítvány-e vagy sem. Elképzelhetõ, hogy azok, aki talán biztosak a dolgukban, sem akarják, hogy kiderüljön az esetleges, vallásra vézve negatív igazság.
Ebben tökéletesen igazad van !!! Én ehhez a "csodához" hasonlítanám Leonardo da Vinci festményeit is, hiszen még a mai korszerû technikával sem tudják megfejteni, milyen módszert alkalmazott. Pl nincsenek ecsetnyomok stb.
Ez azért túlzás nem? :-) Viszont az igaz, hogy a dogmával ellentétben nem volt tiltott a boncolás a középkorban, Leonardo is hihetetlen anatómiai tudással rendelkezett!