Én is pont így vagyok,hogy ami nem emyg nem kell erõltetni. Esélyt mindig megadom,de érzem ha felesleges bármit is tenni,nem változik akkor jobb a vége. Én egyébként is olyan vagyok,hogy tudomásul veszem,és kész. Nem szoktam rágódni,hogy miért történt ,csak legyen akkor világos,hogy okés vége,ennyi. Mert vissza úgysem jön a jobb idõ,és rendbe lehetne hozni. A nõk egybõl levágják,hogy na ez barátnak jó lesz vagy több. És pedig õk szoktak ódákat zengeni a belsõ értékekrõl :D
Óóóó a nõi lélek kiismerhetetlen:) Egyébként meg a véleményem az, hogy ha nem megy egy kapcsolat akkor azt kár erõltetni, és nem hiszek a majd késõbb megváltozhat esetekben. A nõk szerintem amúgy is úgy vannak beállítva, hogy ha egyszer kialakul egy férfiról az elképzelésük, akkor azt a büdös életben nem változtatják meg magukban. Ergo aki nekik nem jön be az max csak barát lehet. Az meg már rég rossz.
Ez meg a melegek fedõszövege, hogy csillapítsák kirekesztettségük okozta frusztráltságot. Tudd, ugyanezt mondja a szadista, sorozatgyilkos és még sorolhatnám a repertoárt.
van egy rossz hírem.. ha benned van ez a hajlam, az ilyen vágyak, és nem engedsz neki, akkor bizony te egy látens homokos vagy, aki frusztrált és elfojtott... az ilyenekkel van teli a népliget este felé, 40-50 és körüli családos, gyerekes apukák, szülök, akik egy nõt vettek el, csakhogy nem kielégítõ ez a dolog számukra, mert titokban fiúcskákra vágynak..
Vagyis õgy mondanám, hogy mindenkiben ott van, kérdés, hogy ki enged neki... Ugyanígy vagy a szadistával, a hatalmassal, az áldozattal, mind-mind Te vagy... Csak kérdés melyikkel cimborálsz.
én nem hazabeszélek.. én amúgy is egy szar alak vagyok, beismerem.. értéktelen lúzer vagyok, de ez mellett, tény, hogy a lányok nagy része sem egy szûz mária, már bocs, de a nõk többsége fiatalon ugyan olyan szar alakok, kihasználás, hazugságok, mindenkivel kavarás mindenki háta mögött, stb kb amikor felnõnek, érettebbé válnak (meghíznak, beráncosodnak, megcsúnyúlnak) olyan 30-40 éves korukra, sokat javul a helyzet, már nem olyan gecik mint régen voltak, és már nem kavarnak fûvel fával. Gondolom amúgy sem kellenek már sokmindenkinek ilyenkor már..
Na igen,itt az volt a gond hogy õ maga sem tudta mit tegyen,hogy elbírja e a kapcsolatot,azt hogy valakivel megossza az érzéseit,vagy megélje. Sokszor tényleg úgy érzi az ember,még mondjuk én is,hogy most akkor legyen valami,vagy sem. És hiába tetszik,vagy bejönne,és tudnám szeretni.Bár én nem dármázok sokat ezeken,hisz lehet úgy is egy jó kapcsolat,hogy egymás agyára mennénk. De vannak esetek,mikor annyi minden más probléma,gond,és lelki dolog bejön ,hogy inkább nem mélyedünk bele. Ebben az esetben sem arról volt szó,hogy nem jössz be,inkább nem,hisz akkor nem lettünk volna addig ameddig. De mint tudjuk a nõket nagyon nehéz kiismerni,hogy nekik épp mi bajuk,mi gondjuk! Fõleg hogy nem is beszélnek róluk,illetve csak minimálisat osztanak meg. Jobb ha Sherlocknak képzed magad,és te mindent megállapítasz ránézésból. :D
"A legjobb mikor a csaj azt mondja, hogy most ért véget egy kapcsolatom ezért nem akarok most újat. Aztán másnap meg már egy új pasival smárol."
Pont ezt akartam írni én is. Igazándiból az a vicces, hogy a nõk általában az õszinteséget hozzák fel számukra egyik legfontosabb tulajdonságnak, amire szükségük van egy kapcsolatban. Közben meg õk azok, akik totál képtelenek az õszinteségre.
Pont azért nem akar õszinte lenni, mert jóban vannak és úgy érzi a csaj, hogy jobb ha kitalál valami kamudumát. Szánalmas.
A legjobb mikor a csaj azt mondja, hogy most ért véget egy kapcsolatom ezért nem akarok most újat. Aztán másnap meg már egy új pasival smárol. Ilyen gyökerek az emberek, hogy nem bírják azt mondani, hogy bocs de nem vagy az esetem.
Õ maga sem tudja, hogy mit akar saját magától. Van ezzel így jó néhány ember. Amúgy meg ha egy kapcsolatban a másikat néha tehernek érzed - értsd ezalatt, hogy a vele együtt töltött idõ nem feltétlen - akkor már megette az egészet a fene.
"de az õ belsõ problémái,falai túl magasak,és én jobbat,többet érdemlek." - ezt sosem értettem a nõknél, hogy mit jelent. Most akkor akart, vagy nem? Ha igen, akkor mi a gond? Homályosítson fel már valaki!
Velem speciál ha konkrétan netes szakítást nézzük,akkor igen. Facebookon írt a leányzó akivel aznap ugye még találkoztunk,de éreztem valami nem stimmel,hogy ne haragudjak de õ nem képes annyi érzelemre amit én megérdemelnék. Semmi baj nincs velem,aranyos,kedves,és jólérezte mindig magát,de az õ belsõ problémái,falai túl magasak,és én jobbat,többet érdemlek. Mondjuk tényleg nem egyszerû élete volt,van. Találkoztam vele másnap,és mondtam neki,nem haragszom rá,semmi baj,hisz nem lehet erõltetni,adtam nagy puszit a homlokára,mondtam neki vigyázzon magára,és próbálja magát lelkiekben megerõsíteni. Persze szótlanul állt,láttam rajta a szomorúságot,de ez így nem mûködött volna. Ballagtam hazafelé,persze én is sajnáltam,de hát mit tehet az ember ez esetben. Az ami még csattanó a dologban,hogy eltelt úgy fél év,és megkérdezte,hogy õ szerethetõ ember e? Én meg ugye igen,csak meg kell nyílnod lelkiekben is ahhoz,hogy te is tudj szeretni.Ha úgy vesszük jó viszonyban maradtunk. Bár soem volt veszekedés köztünk.
nem istenítek senkit.. igazábol leszarok mindenkit viszont az emberek meg szopatják egymást rendesen, mindegy hogy fiú vagy lány ..ugyan úgy szopatják egymást, talán csak a lányok burkoltabban teszik, de ugyan olyan szemetek
Ha sok kudarc ér akkor természetes,hogy szakít az ember.Nincs pozitív visszacsatolás.De akkor is érdekes,hogy a férfi elõbb feladja mint a nõ. Az érzelmesség miatt lehet még.Nekünk nõknek több jutott ebbõl :)
És szakított itt már valaki csak azért a párjával,mert nem volt jó az ágyban?
érdekes mód a szakítást hasonló mód én kezdeményeztem a barátnõmmel pontosan azért, amit Zoli is mondott. Nem volt értelme folytatni, mert hiába csináltam akármit a lelkesedése nem volt ugyanolyan, mint az elején holott próbáltam õt feldobni meg minden...Jobbnak láttam, ha vége lesz pláne annak okán, hogy keveset is találkoztunk. Egyszerûen csak át kell gondolni reálisan megéri-e további folytatni? vagy pedig kínlódjon az ember a semmiért.
Ez a módszer (hogy akkor lépek ha már van más) messze nem csak a fickókra jellemzõ. Én pl. pont nõknél tapasztaltam inkább. De én inkább úgy mondanám, hogy általában azok csinálják így, akik igazából nem is szeretik a másikat, vagy szimplán gyávák ahhoz, hogy kilépjenek az egyedüllétbe. Inkább ülnek a biztonságban, amíg nincs jobb.
Ez piszok nagy önzõség, mert ezzel a másik felet tartják fel.
A férfiak általában felismerik, ha valamit már nem érdemes toldozni-foltozni, a nõk meg valamilyen romantikus álomban élnek, hogy "á ez a kapcsolat még biztos megjavul". Szóval mikor a férfi szakít, neki már van egy backup plan-je /olvasd: másik csaj/ a részetekrõl meg jön a bõgés. Ez a megszokott, de egyáltalán nem állítom, hogy mindig így van.
A férfiak és a nõk sosem fogják megérteni egymást. ha egy nõ arra gondol,de ennék egy barackot.A férfi meg arra khmmm...más féle "barackra" asszociál :P :) Így van? Vagy nem így van? :P
Nem szex kapcsolat volt közöttünk. Azt nem tudom azzal a lánnyal mit tervez,de ez rosszul esett. De majd elmúlik :)
De a szakítás nekünk lányoknak nehezebb :P amint a mellékelt ábra is mutatja. :)
Attól függ, mit nevezel kapcsolatnak. Én a környezetemben azt látom, hogy az emberek 3/4-e teljesen felszínes kapcsolatban él. Na, egy ilyen után mi a francnak pihenés, ha csak a dugás a cél, meg hogy ne érezze magát egyedül az ember?
Megdumáltuk igen. De az új lányra nincsen magyarázat. Talán egy hetet sem várt a szakításunk után. :S A fiúknak nincs szükségük "pihenésre" két kapcsolat között?
Magyarázat kell? Idióta volt a barátod, aztán ki tudja, lehet benned volt a hiba. Legalább megdumáltátok a dolgot?
Mások által csinosnak mondott lány vagyok.Talán én is válogathatnék és egy kicsit válogatok is :$ de a személyiség jegyeket jobban értékelem a külsõnél és az anyagi javaknál. Volt már "lúzernek" tartott barátom,annyira tetszett az esetlensége,a nagy szíve,a szemüvege...minden együtt :) és a féltékenykedésekkel elrontott mindent. A túl helyes fiúkkal pedig az a tapasztalat,hogy elbízzák magukat. És utána keresnek szebbet,jobbat. Most egy helyes pasival voltam együtt és lecserélt egy hozzám hasonló lányra. Van erre bármi magyarázat? Én nem találok.A férfiaknak semmi sem elég?!
Nincs ebben semmi különös. Ha egy nõ viszonylag jól néz ki, akkor rengeteg udvarlója van, és ebbõl kifolyólag megteheti hogy válogat, és elvárásokat támaszt. Nyilván mindenki a legjobbat akarja kihozni a lehetõségeibõl. Más kérdés, hogy sok nõnél az anyagi javak jobban imponálnak, mint a személyiség. Ezért van az, hogy a pénzesek minden ujjára jut 2-3 nõ, a csórók meg udvarolgathatnak hónapokig, sok esetben a semmiért :)
szerintem mi férfiak azért szívunk annyit álandóan, mert a mi és a nõk elvárásai és szempontjai nagyon messze vannak egymástól..
úgy általában egy fiúnak ha csajt választ magának..nincsenek nagy elvárásai, elég ha a csaj jól néz ki és kedves, és szereti õt..
viszont a egy nõnél..?? egy csomó olyan csajt ismerek, akik rettenetesen válogatnak ha pasiról van szó..és állandóan kritizálják õket a hátuk mögött..az összes pasit.. kibeszélnek egymásközött minden fiút.. az õ elvárásai ott kezdõdnek, hogy a pasi jól nézzen ki azaz szép legyen, kedves legyen, jófej legyen, legyen jó szövege, legyen sok pénze, biztonságba érezhesse mellette magát, mindig jó hangulata legyen, ne legyen depis, savanyú természetû, ne legyen magának való..stb stb stb
elég tág kört ölel fel a nõk elvárásai..és miután választanak maguknak pasit, ezek az elvárások nem szünnek meg, hanem még tovább mennek, és általában meg akarják változtani szegény fiúkat.. át akarják õket nevelni a saját kényüknek megfelelõen.. annyi ilyet látni az ismerõseim körében..uhh nemtom máshol milyen a helyzet
én pl azért támogatnám, mert nem kellene attól tartania az embernek, hogy hirtelen egy érzelmi vihar esetében máris csakúgy hirtelen "kiszeretnek" az belõlünk akármit csinálunk. Szopás mellékes dolog, fõzés is. Viszont nyilván az ember, ha hirtelen azt akarja, hogy úgy fütyüljön a másik, ahogy mi szeretnénk egy idõ után még azt is megunnánk.:) Én pl abszolút nem unnám, de nem is bánnék így sem a "robot" lánnyal úgy, mint egy tárggyal, hanem képes lennék egyenlõen kezelni és máris összhang lenne vagy 50-60 évig:D Egy ilyen nõ gondolj bele nem a pénzedért lenne csak veled, hanem azért, mert be van programozva:D
ha ez a 2 megy akkor már majdnem tökéletes . 5 csajból körülöttem 1 képes erre a 2re. a többi a kettõ közül valamelyikre képtelen. >.< persze lehet, hogy csak szerencsém van , hogy legalább egy ilyen lányt ismerek!
Erre most nekem is azt kell mondanom sajnálom elõbb utóbb mindenki meg fogja találni a párját hiába szeretünk valakit ha benne nem él ugyan ez akkor valóban kár tovább egymást idejét rabolni.nehéz nekem és még több millió férfitársamnak is de talán így volt megírva hogy csak néhány fejezet legyünk egymás nagy könyvében.
Hú basszus, augusztusban ugyanebben a helyzetben voltam, szinte aludni sem tudtam pár óránál többet napokig. Az az igazság, hogy maximum csak az intenzitása hagyott alább, a szar érzés minden nap ott van, és nem múlt el nap, hogy ne gondoltam volna rá azóta, õ volt az igazi, 26 éves, nagyon vallásos lány volt, hihetetlen jól nevelt , már a "bunkó" szó is csúnyának számított neki, nem használt ilyen szavakat, és hihetetlen értékrendû volt, hisz mélyen hívõ keresztény volt. Egy gramm szépítkezõszert nem használt soha, se körömre sem arcra, sem sehová, a bensõ kisugárzása által volt gyönyörû, nem volt szüksége mûanyag álcák mögé bújnia. Ízlésesen, elegánsan, de inkább régi mód elegánsan öltözködött, és nem volt szüksége márkás divat göncökre. Õ volt az igazi, azelõtt sem találkoztam hozzá foghatóval, és szerintem soha többé nem találok a mai világban hozzá foghatót. Ez van, valamit elrontottam a három hónap alatt, talán nem voltam olyan jól nevelt, talán ha nem lettem volna természettudós, nem tudom, konkrét válaszokat sosem kaptam, még miután rákérdeztem sem, biztos nem akart megbántani, csak annyit mondott, hogy nagyon sok fiúról gondolkodik úgy, mint rólam, és hogy ne keressem többet, ezt a sebet mindig cipelni fogom.
nézd, hasonló helyzetben NÕTÕL kaptam ezt a tanácsot: ne keresd, hagyj neki levegõt, HA szeret akkor vissza fog jönni mert hiányzol neki, HA annyira nem szeretett akkor nincs mirõl beszélni, DE csak az tud hiányozni aki nincs melletted!
beszélj róla sokat, beszéld ki magadból, és nem egyszerû, sokáig fog tartani, DE ne keresd, ne kérdezz utána, kerüld, mert ha látod/hallasz róla csak nehezebb lesz.
Amúgy arra nem gondoltál, hogy megtudta, hogy halálos beteg, és nem akarta neked elmondani, ezért inkább szakított veled, hogy megkíméljen a szenvedéstõl? Jó, nyilván a szakítás is szenvedés, de valaki tényleges elvesztése, amikor már nem szólhatsz hozzá soha többet, az azért mégis picit durvább, és õ lehet a kisebbik rosszt választotta úgymond. Én csak magamból indulok ki, mert én ha ilyesmi kiderülne valószínûleg ezt tenném.
olvass, tanulj, hallgass zenét, fuss, gyúrj, stb-stb lényeg h teljesen foglald el magad, elfelejteni úgyse tudod. gondold át a dolgokat, tanulj belõle, és a legközelebbi majd más hibákon fog elcsúszni ;) a nõket megérteni lehetetlen, és hajlamosak hirtelen irreális döntéseket hozni. deal with it, lényegtelen mit teszel, változtatni nem tudsz, reménykedni lehet, bízni nem!
Én értem, csak valami szélsõséges példát akartam hozni. De tényleg mindenkinek más jön be. Én sem igazán bírom a deszkákat, azért kell valami amit lehet fogni is..
De pont az ideálom volt hát most egyenlõre jó egyedül...õ nem fog könyörögni annál intelligensebb tudom ennek vége csak igyekszem túl lépni ezt mindenki máshogy teszi valaki berúg,valaki kikapcsol én pedig még nem tudok nem rá gondolni zakatolnak a gondolatok ilyenkor nehéz bármi mást csinálni
OMG te pedig felejtsd már el hiába sírod vissza a régi szép idõket úgy sem tér vissza,lesz másik ahogy látom nem volt az a ideálod.Összejössz egy újjal majd meglátod az ex-ed hogy könyörögni fog hozzád: Elutasítod, vagy adsz még egy esélyt egy újabb érzelmi pofonra?
az én barátnõm telt alkat volt még is a legszebb volt a földön nekem...ez nem ezen múlik szerint a külsõ csak másodlagos,hiába szép egy nõ ha üres...legyen egy olyan külseje amiben megfog valami és emelett szeressen úgy ahogy vagyok ettõl lesz egy kapcsolat jó hogy ha igazán szeretünk akkor õ a legszebb!
Olvasgattam csendben a kommenteket néhányan elég érdekesen fogják fel a kapcsolat dolgot...nekik kívánom legyenek igazán szerelmesek ahol nem a pénz dominál nem azok a dolgok dominálnak amik lényegtelenek.A baj az hogy én ebbe a lányba szerelmes vagyok és hiába próbáltam meg beszélni vele nem lehetett.Tudom ennek itt a vége de még is mikor rágondolok elkap az érzés hogy egy darabka belõlem elveszett...lehet nyálas vaszságoknak tartani ezeket a dolgokat de nem azok.Olvastam sok kommentelõnek van vagy volt barátnõje de a kérdés az mennyi volt amennyit igazán szerettetek?!Mikor megszólalt egy dal és rögtön rá gondoltatok vagy pusztán csak megéreztetek egy illatot ami rá emlékeztet.A szakítás könnyû pláne ha csak úgy vagyunk a párunk mellet de ha szeretjük is... nah akkor törik meg az ember...sokan a nõkre hûs ként gondolnak. de az igazi nõ nem hús hanem érzelem és szeretet akihez egy nagyon fos nap után este oda bújik az ember és õ megértõen törõdik az emberrel az én barátnõm ilyen volt és pont ezért is hiányzik törõdtünk egymással és fáj a másik hiánya..
Informatika és tudomány
nem kell azért magunkat se isteníteni. :D
