Láttam azt, hogy bántottak, megsajnáltalak, Elhittem, hogy másoknak az áldozata vagy. Céltalanul tengõdtél, befogadtalak, Sokáig eltûrtem a súlyos dolgaidat.
Lassan kinyílt a szemem, megismertelek. Érzek ezernyi okot, hogy elküldjelek.
Ez az én házam, ez az én otthonom, Aki békével jön, azt befogadom, Kell már a rend, béke és csend. Ez az én házam, ez az én asztalom, Aki barátként jön, azzal megosztozom, Ha így megfelel, mindig lesz hely.
Megmutattad arcodat, a mohóságodat, Hogy soha senkit nem tûrsz meg és mennyit ér szavad. Nem hagysz semmit másoknak, mennyire önzõ vagy, Törvényeid az állatoké, hol az erõsebb marad.
"De természetesen látjuk az evolúciót" Legalábbis akik nem vakok. :D
Nem tudom, mit kéne kérdeznem, és miért pont nekem, de ezek után: "például egy olyan dologra ami t betûvel kezdõdik, és néhány más betû követi" akkor sem érdekel, ha esetleg tudnál érdekeset mondani.
Úgy jönnek ide a hippik, hogyha az emberek nem elbasznák (szó szerint) az idejüket, meg pénzhajhászásra, drogozásra, trollkodásra, és sok más dologra fordítanák azt, akkor maradna idejük másra is, például egy olyan dologra ami t betûvel kezdõdik, és néhány más betû követi (a magyar nyelvben, mielõtt ebbe is belekötnétek). Remélem kielégítõ volt a válasz, és a témához kapcsolódó is, ami ez: "Lehet, hogy az idõ csak illúzió"; amirõl pedig ez volt a véleményem: #56. Ha nem volt "elégséges/megfelelõ" a reakció, akkor kérdezhettek, te is Zero 7th, bár nem tudom mikor fogok rá válaszolni, mikor lesz rá idõm.
Köszi a választ! Nem vagyok tudós, mint mondtam. Viszont, én oda akartam kilyukadni, hogy mindegy, hogy pl. puszta szemmel vagy mûszerrel érzékelsz, egy teljesebb világkép kialakításához. Míg az elõbbi több mintavételezést jelent szélesebb spektrumban, addig a másik pontosabbat célirányosan. Egy világképet a teljesség v. tökéletesség határoz meg, nem feltétlenül a pontossága. Igen, akkor egyrõl beszélünk, hogy nem a statikussága a fontos magában, hanem minél igazabb annál statikusabb, következésképpen. Michael Jackson meg RIP :)
Tényleg ennyire nem vágod a tudományos módszert? És tényleg nekem kell ezt most itt megtanítanom neked?
Nem, a személyes tapasztalatokat nem alábecsülöm, hanem a helyén kezelem. Ti becsülitek túl. És az nagyon egyszerûen eldönthetõ, melyik becslés a helyes, elég megnézni a történelmet meg a tudomány fejlõdését. Akkor kezdett érni valamit az egész, amikor elkezdtek minél inkább az objektivitásra törekedni a tudósok. Addig amíg mindenki a saját kis szubjektív tapasztalataiból indult ki, addig olyan csodálatosan használható "tudományágak" burjánzottak, mint az asztrológia meg az alkímia.
Az meg már nekem kezd kínos lenni, hogy mennyire logikátlan dolgokat beszélsz. Leírom, hogy valami minõségileg kevés. Erre visszakérdezel, hogy ha sok, minõségileg kevés adat van az jobb? Nem, nem jobb. Egy nagy kupac szar is csak szarból áll.
Továbbá az még az alapvetõ probléma, hogy közben a pszichológia és az idegtudomány eredményeit nem vagytok hajlandóak figyelembe venni. És ezáltal hamarabb hiszitek azt, hogy TÉNYLEG megjelent nektek Michael Jackson szelleme, és szerenádot énekelt, minthogy beismerjétek, hogy esetleg valami nem volt rendben ott fejben. Pedig mondjuk arra végtelen számú biztos tapasztalat van, hogy 1. drogok hatására 2. szervi betegségek hatására 3. mûködésbeli zavarok hatására 4. csak úgy spontán az emberek képesek a legváltozatosabb NEM LÉTEZÕ dolgokat is megtapasztalni.
Ezek után az a hozzáállás, hogy ezeket a lehetõségeket büszkeségbõl elvetjük, és a tapasztalatot készpénznek vesszük, a létezõ leggyávább és legostobább eljárás, amit az ember csak ezzel a helyzettel mûvelhet.
Világkép esetében meg homlokegyenest az ellenkezõjét tartom fontosnak. Azt pont leszarom, hányszor kell rajta változtatni, de EGYÁLTALÁN ne legyen benne nekem hamis vagy alaptalan dolog. Nem értem, hogy nálad a statikussága miért fontosabb a helyességénél, de valószínûleg erre vezethetõ vissza minden nézeteltérésünk.
A személyes tapasztalatokat alábecsülöd, minél több ember tapasztalja annál objektívebb? Szerintem mégse a tapasztalatok pontosságán múlik minden, inkább a spektrumán, ill. , hogy ezeket miképpen rakod össze. Merthogy az mutatja egy világkép helyességét, hogy a késõbbi tapasztalások, miképpen illeszthetõk bele, változtatás nélkül.
"Nekem megvannak a tapasztalati eredményeim arról, amiket állítok,"
Ó, és publikáltad is õket valahol? Vagy esetleg csak arról van szó, hogy tapasztaltál valamit, amit nem értesz, aztán szõttél köré egy szép mesét..?
"másképp nem írnék róla,"
Eddig sem írtál róla egy büdös szót sem. Gondolom nem is mersz.
"te meg csak azt bizonygatod ezerrel, hogy neked mikrõl NINCSENEK. :)"
Látom, egy szó nem jutott el az agyadig abból, amit írtam. Én pont azon tépem a számat, hogy elmagyarázzam neked, hogy a személyes szubjektív tapasztalatok pont semmit nem érnek önmagukban. A tudomány elsõ lépése ezek kiszûrése volt. Ugyanis eltelt vagy 10000 év, amíg az emberek így álltak a világ megismeréséhez, mint ahogy te, aztán valahogy egyik ilyen seggbõl elõrántott, szubjektív tapasztalatokon alapuló világképnek se lett igaza.
"Nem látod? Nagyon kevés ez így, de csak hajrá."
Tehát most azt várod, hogy én puszira, bizonyítékok teljes hiányában HIGGYEM EL a te kis kitalált fantáziádat, úgy, hogy még csak le sem írtad? És ezek után még van pofád kritizálni, ha erre nem vagyok hajlandó?
Figyu, ha annyira alfa-omega a tudomány, vegyél már be egy nyugtatót, ha neked az segít. Nem kellene ilyen stílusban beszélned, árt az egészségnek. Aztán folytathatjuk, elsõ megjegyzéseim a cikkre vonatkoznak, valahogy elkanyarodtunk... A világképrõl annyit "Lehet, hogy az idõ csak illúzió", ha jól emlékszem. Most te jössz a konkrétumokkal kapcsolatban...
1. Aha, a #70 az pont kurvára a cikkrõl szólt. Megkérhetlek, hogy inkább az anyukádnak hazudozz, ne nekem? 2.a Segglyuka is mindenkinek van. 2.b Ha alaptalan fantáziákra építed a világképed, akkor büszke lehetsz rá, hogy van, csak arra nem, hogy milyen...
Ki is fejtheted, hogy mi benne a logikátlan, érvekkel. Mert addig csak segget csináltál a szádból. Leírtam neked, hogy a két érved mennyire súlytalan.
Ha nem írod le érvekkel alátámasztva, hogy mi a bajod, akkor azt úgy veszem, hogy ezek az érveid hiányoznak, és csak segget csinálsz a szádból ezzel a ostoba nõi "nem mondom meg mi a bajom, találd ki!" tenyérbemászó köcsög stílussal.
1. Bocs, de a cikk kapcsán beszélek (még mindig). 2. Érdekes, azért, hogy nem vagyok tudós, mégis van világképem, nem csak a könyvekbõl. Össze tudod ezt adni?
Ember, te nagyon buta vagy. :) Maradj mélységes csendben, jót tennél vele mindenkinek. Olyan __ordenáré logikátlanságot__ írtál a 3. bekezdésedben, hogy NEM IGAZ, hogy nem veri ki az agyad a helyérõl!! Olvasd el szóról szóra, és értelmezd, amit leírtál. ELKÉPESZTÕ, mennyire könnyen képesek egyesek kognitív munka nélkül nyilatkozni. Azt hiszed, az erõ veri az észt? Nekem megvannak a tapasztalati eredményeim arról, amiket állítok, másképp nem írnék róla, te meg csak azt bizonygatod ezerrel, hogy neked mikrõl NINCSENEK. :) Nem látod? Nagyon kevés ez így, de csak hajrá.
A beszélgetés úgy mûködik, hogy kérdezel, MEGVÁROD MÍG VÁLASZOLOK, aztán reagálsz rá.
Nem úgy, hogy kérdezel, elképzeled, mit válaszolnék, és reagálsz.
Ez utóbbi egy oltári faszparaszt taplóság, és ha élõben játszod meg valakivel, még szájba is verhetnek. Szólok, ha anyukád nevelésébõl ez esetleg kimaradt volna...
Addig terjed az univerzum, ameddig az elképzeléseidet róla igazolni tudod. Onnantól meg segglyuk-kategóriájú fantázia válik belõle, ami mindenkinek van, de nem kifejezetten érdekes egymásét vizsgálgatni.
Te nem magyarázni próbálsz, hanem mesélni, amire meg tényleg nem kifejezetten vagyok kíváncsi. Vagy van eredményed, vagy csak a levegõbe beszélsz.
Arról meg azt hiszem nem én tehetek, hogy érvelési hibákkal gyõzködöd magad arról, hogy amit fantáziálsz, az úgy is van. Az, hogy csilliárdszor bonyolultabb vagyok, mint egy fotonpár, az kurvára nem érv arra, hogy köztem és a fotonpár közt bármiféle kapcsolat lenne. Ugyanúgy az sem érv, hogy akár lehetne is kapcsolat, csak még nem tudjuk.
Buddhát meg nevezheted felõlem a Magasságos Kaporszakállú Atyaúristennek is, attól még nem lesz az, csak egy ókori keleti filozófus marad, korának megfelelõ tudással, meg egy utókorra hagyott szép eszmerendszerrel. Tudásnak csak azt nevezheted, ami igaz és igazolt. A buddhizmus nem tudást tanít.
Az meg külön aranyos, hogy te hiszel alaptalan baromságokat, de én vagyok az idióta... Tudod, a hülyeség egyik fokmérõje az igaznak elfogadott hamis vagy alaptalan dolgok száma. Na, te itt behozhatatlan elõnyben vagy.
Mibe, hogy halvány fingod nincsen arról, hogy Buddha miket mondott? És mielõtt elkezdenél jönni azzal, hogy hippi volt, a buddhizmus majdhogynem a szöges ellentéte a hippiknek. Az utóbbiakat csak a szeretet, drogok, baszás érdekli/érdekelte. Buddha éppen ezek ellenenkezõjére próbálta tanítani az embereket, a lemondásra. Esetleg az a közös pontjuk van, hogy mindekettõ megveti a gyilkosságot, de a buddhisták, mai fogalmakkal élve, a "túlnépesedési problémát" amolyan "önkéntes születési szabályozással" oldják meg/próbálják megoldani.
A légváracskám tapasztalatokon alapszik, amikkel már több, mint 10 éve foglalkozom. Hihetetlenül arrogáns vagy. Azt hiszed, hogy addig terjed az univerzum, amennyit te elismersz belõle. Egyszerûen kár az idõért, amíg az ember a hozzád hasonlóknak próbál elmagyarázni valamit. :( De ti hangosabbak vagytok bárki másnál. Teszek egy utolsó próbát. Az EPR-jelenségrõl gondolom hallottál már. Errõl szól a cikk, csak nem írják oda. Ha két tök egyszerû fénykvantum kapcsolatban állnak, akkor szerinted TE, mint csilliárdszor bonyolultabb valami, nem veszel részt ilyen folyamatokban? Ha erre azt mondod, hogy nem, akkor csak annyit tudok mondani, hogy ennyire hülyén gondolkodni csak anyagi támogatással lehetsz képes.
Buddha meg a többi azért tudott többet bárki másnál, mert megvilágosodottnak lenni azt jelenti, mindent érteni. De gondolom ebben se hiszel, aki meg tapasztalta már ezt, az biztos kábítószer fejlesztésnél volt kísérleti alany.
Tudod, az idióta emberek nagyon fontosak a világnak, sokkal fontosabbak, mint bárki gondolná. Õk szolgáltatják az ellenpontot az értelmeseknek. :)
Buddha meg Lao-ce lehet hogy nagyon szépeket mondott, de valójában fingjuk nem volt a világról.
Az agy belsõ stiklijei az agy belsõ stiklijei, nem pedig az univerzumból érkezõ rádióadás. Na meg valami ködös, konkrétan nem meghatározott, teljesen ismeretlen és kimutathatatlan univerzális tudatról beszélsz, ahonnan ez az adás jön. Már a jelzõkbõl esetleg feltûnhetne, hogy seggbõl elõrántott fantázia az egész. Persze, ez az, amit nem akarsz elfogadni, mert akkor elmúlik a varázslás lehetõsége, pedig az milyen jó is lenne, ugye?
Na, errõl beszéltem, wishful thinking. Ezt felnõttkorra illik kinõni.
A tudósok meg nem azt csinálják, amit így messzirõl elképzelsz, hogy csinálnak. Továbbá egy tudományos elmélet legfontosabb eleme az, hogy mivel cáfolható, mi az a kísérleti eredmény, ami alapján az egészet megfogod, és kibaszod a kukába. Na például ebben különbözik egy tudományos hipotézis, meg egy vallási dogma. Amit te vázoltál, az dogma.
Pont arról beszélek, hogy a tapasztalati megközelítéssel kitörölheted a segged, mert akkora az érzékelés és a tudat saját belsõ zaja, hogy valószínûleg csak az agyad stiklijeit érzékeled külsõ információként.
Mint ahogy ez már számtalan megtapasztalható jelenség esetében kiderült. (Halálközeli élmény, istenélmény, deja vu, testen kívüli élmény)
Azt meg nem tudom, hogy a picsába gondoltad úgy egyáltalán, hogy a tudományos megközelítés nem jobb, mint a nagy büdös semmi meg az ábrándozás, amit te tudsz felmutatni.
Okés, csak pont fordítva állítottam. Nem a tudatunk befolyásolja a világot, hanem az univerzális tudat "szivárog" le hozzánk a mi tudatunkba, ahogy azt egyébként Nexus is mondta. Össze-vissza beszélsz, olyan dolgokat hozol fel, amikrõl szó nincs. Két dolgot állítottam, hogy van egy tudományos megközelítés és van egy empírikus, tapasztalati. Egyik sem jobb a másiknál, egyelõre.
Majd ha kiszûrted a szubjektivitást, a koincidenciát, és az agyad véletlenszerû és relatíve gyakori hibás mûködését, akkor elkezdhetünk arról az információról beszélni.
Addig viszont túl sok a zaj ahhoz, hogy abból messzemenõ következtetést levonhass.
Egyébként meg pont ezt nevezem kvantum-miszticizmusnak. Ahhoz azért nem vagy elég tökös, hogy bármi konkrétumot állíts, csak maszatolsz itt össze-vissza. Na nyilván, mert ha bármi konkrétat kijelentenél, az cáfolható lenne, és akkor szépen össze is dõlne a kis légváracskád...
Ha nekem nem hiszed el, utána lehet nézni hol jelenik meg a kvantummechanika fõleg olyan finom rendszerekben, mint egy bélyeg nagyságú eszköz, amiben van 20 millió tranzisztor félvezetõbõl (de legyen csak egy és nagyobb, mindegy). Én elhiszem, hogy ügyes programozó vagy, de az még nem fogja magától értetõdõen kizárni azt, hogy az általad használt és jól használt eszköz egy technikai aspektusával nem vagy tisztában. Ez nem baj, nem szégyen, csak nem kell úgy csinálni, mint ha. Vettel kiválóan tud autót vezetni, de biztos nem tud annyit az autóról magáról, mint Newey, õ meg hiába tud világbajnok autót építeni, összetörné magát benne az elsõ kanyarban valószínû. Ennyi.
Az egyik fele igaz, a másik fele nem. Az antropomorf istenkép az ember végtelen arroganciája miatt van és tényleg nagy f#szság, ahogy írod.
De ha még semmit se észleltél, ami távolról hatott rád és információs minõsége volt, akkor valamit nagyon benézel. De amúgy mindenki, aki nem vette még észre. Tudnék jó pár példát is mondani, de ha neked nem jut eszedbe egy se, akkor hiába mondanám.
Az ilyen dolgok, hogy "a tudatunk befolyásolja a világot úgy direkte", az ilyen ezós "vonzzuk be a pénzenergiát", meg a keresztény "Isten a saját képére teremtette az embert" mind-mind abból indul ki, hogy az ember, vagy ezós témában az adott egyén a világ legkibebaszottabbul legfontosabb dolga, és aztán ebbõl kurvára jól hangzó faszságokat vezet le.
Ezt hívják vágyvezérelt gondolkodásnak. Persze, hogy azt gondolod, hogy te vagy a világon a legfontosabb, és hogy a gondolataid befolyással vannak a világ egészére.
Nagyon egyszerû: A matematikával leírható része a tudomány. Ami ezt magyarázza, az az ismeretterjesztõ irodalom. Ami meg a bonyolultságát felhasználva miszticizál, az meg az ezoteria.
Mi bajod a kereszténységgel? Meg egyáltalán, hogy jön ide? Pont a keleti vallások vezették be az univerzális tudatot. Semmi erõltetett ezo nincs benne, puszta találgatás, ráérzés.
Igaz, a mûszerek érzékelnek a mi érzékszerveink helyett, a tudat találja meg az összefüggéseket. Mivel nem kiló kenyérrõl beszélünk, van helye a ráérzésnek, elmélkedésnek, nagy vonalakban. Ahogy az Ókorban is tették.
Remek film a témában, ajánlom figyelmedbe (sajnos itt csak angolul): Megvilágosodás
Neked mi a bajod, ember? Nem a számítástechnika sz@rta a világot, hanem fordítva. Ha nem érted a Heisenberg féle határozatlansági elvet és nem érted az okát, akkor miért mindenki más a hülye? :D
Tudom, hogy mi az a versenyhelyzet. Semmi köze a határozatlansági elvhez. Ebbõl is látszik, hogy halvány ködöd nincs, hogy ez micsoda.
Attól, hogy érted a versenyhelyzet lényegét és úgy véled, hogy a határozatlansági elv is ugyanilyen, az nem azt jelenti, hogy már érted ezt is. Pláne semmi köze ennek ahhoz, hogy te min kezdesz el gondolkozni meg min nem. Ha értenéd a határozatlansági elv okát, rájönnél, mekkora hülyeségeket állítasz egymás mellé.
Fizikusokból is többféle van. Vannak a jól fizetett sztárfizikusok, akik lehazudják neked a csillagokat, meg az igazi kutatók, akikrõl semmit se hallasz (se a munkájukról).
Onnan jutottunk a programozók fikázásához, hogy bár jó rendszerértelmezõ készséged kéne legyen, mégis a shell felõl akarod értelmezni a világegyetemet. Ha tényleg jó a logikád, akkor szakadj ki a szoftverbõl és gondolkozz igazán nagyban.
Nem gondolom, hogy az idõ "illúzió" lenne, mivel "van". Az már más kérdés, hogy esetleg némileg rosszul értelmezzük.
Ez csak szövegértés, most én is mondhatnám, hogy szomorú hogy manapság már az emberek nem értenek meg egy mondatot, ha két vagy több tagmondatból áll...
De akkor még egyszer: Van egy olyan kvantummechanikai elmélet, miszerint egy részecske akkor veszi fel az állapotát amikor megfigyelik. Ezt én netto baromságnak tartom, mivel nincs definiálva az un. megfigyelõ, ráadásul nem is igazán értelmezhetõ (ti: egy csoport atom "megfigyel" egy másik csoport atomot, ez értelmezhetetlen, olyan mintha azt mondanánk hogy hall vagy lát egy atom...)
Ezek után csak annyit állítottam, hogy az én szakmámban van egy nagyon hasonló jelenség, a versenyhelyzet. Tudniillik amikor el van b@szva a szálkezelés a programban, akkor többnyire teljesen máshogy viselkedik a program amikor "normál" módon fut, meg akkor amikor debuggolod. Ugyanaz a kód, ugyanazon a gépen stb, egyszerüen csak attól hogy "megfigyeled" (értsd: pl. debuggerben futtatod) megváltoztatja a müködését mivel megváltozik az idõzítés és az ütemezés).
A konklúzió meg csak annyi volt, hogy ennek a viselkedésnek teljesen logikus magyarázata van, és nem kezdünk neki megmagyarázni ezt mindenféle hülye elmélettel. Pl. hogy ha megfigyelem a kód müködését akkor megváltozik a müködése... Ami persze ebben az esetben igaz, csak épp ez az okozat és nem az ok.
A végsõ konkluzió pedig csak annyi, hogy talán a fizikus is teljesen tévúton járnak, mert az elméleteik lassan már überelik a gyurcsók féle mágusokét...
Az hogy ebbõl hogy jutottunk a programozók fikázáshoz nem tudom...
Mi köze a kettõnek egymáshoz? Mi közük az eredeti témához? Meg kéne tanulni mondattanilag helyesen írni, mert 4x olvastam el, mire megértettem, mit kérdezel egy felszólító módban lévõ mondatban... Itt kezdõdnek a bajok, nem a race conditionnál.
"Én is szívesen érvelek azzal, hogy 10 éve hard core programozok, ami igencsak trenírozza az agyam, de nálad ez láthatóan nem következett be..."
Nehezen hiszem. Vagy akkor fejtsd ki hogy szerinted a race condition által produkált viselkedésminta miért nem hasonlít a megfigyelõ által megváltozik az atomok viselkedése tipusú elméletre?
Látom jól megértetted a mondanivalóm... Amúgy szivesen lennél te ilyen "futó szalagnál dolgozó gyári munkás" mint én. Gondolom fele annyiért gürcölsz kétszer annyit valami fostalicska munkahelyen kedves fizikus barátom...
Nem minden programozó gondolkodik ám, ezen elõször én is nagyon meglepõdtem, de egyre több ilyet látok. A jobbak fejlesztik általa a rendszerértelmezési (~felismerési) érzéküket, de van egy réteg, akik nem is értik az összefüggést a két dolog között. :D
Mi köze van a kvantmechanikának a tranzisztorhoz? Semmi. Az elsõ számítógépet már akkor megtervezték amikor még az atomokról sem tudtak semmit... Mint ahogy már akkor is tudtak házat építeni amikor fogalmuk sem volt a gravitáció miben létérõl...
Már letagadnám, hogy én is programozó vagyok, de szerencsére más félék is vannak. Az idõk során rájöttem, hogy az, hogy programozó vagy, az nem feltétlenül hat ki pozitív értelemben az értelmedre. Én is szívesen érvelek azzal, hogy 10 éve hard core programozok, ami igencsak trenírozza az agyam, de nálad ez láthatóan nem következett be...
programozó vagyok = 21. századi jobbágy vagyok aka futó szalagnál dolgozó gyári munkás vagyok aka csak a saját kis kocka világomban tudok gondolkodni és ez így jó nekem.
Körübelül ilyen a rálátásod a modern fizikára is kedves programozó.
Szerintem meg pont egy programozónak kellene elõször tudni, hogy most semmit nem programozna kvantummechanika nélkül. Konkrétan nem lenne mikroprocesszor, ill. az azt alkotó tranzisztor sem az atomok valószínûségi rendszereit leíró kvantummechanikai egyenletek nélkül.
Csak kíváncsi vagyok, neked mi fér bele, mikortól számít valami kvantum-ezotériának, csak mielõtt a turmixba beültetnél. Bohr vagy Bohm még belefér? Anton Zeilinger vagy Walter Lewin még neccesen? De gondolom, Michael Talbot már menne a turmixba, bár õt szegényt már nem kell sehova küldeni. Õk azért tudnának még neked is érdekes dolgot mondani, mutatni a tudat szerepérõl. Ha az ilyen fixtv-s Enigma szerû mûsorokba való emberkékre céloztál akkor viszont egyetértek. Nem kötõdésbõl kérdeztem, tényleg érdekel a véleményed, nálad honnan "ezotéria" és honnan tudomány.
race-t mindig nehéz megfogni, és erre nincs jó módszer. A print egy teljesen jó megközelítés, lévén amig nem tudod hogy mi a hiba addig nem tudod mi a hiba (azt sem tudod hogy race okozza). Külsõ szemlélõt nem is értem, végignyálazol 30 ezer sor kódot aztán megpróbálod kitalálni hogy hol a hiba szemmel verve? :)
De a lényeg nem változott: megfigyeled a kód müködését, a hiba nem jön elõ. Nem figyeled meg -> elõjön. Tökmindegy hogy print, debugger vagy bármi mást használsz, gyakori hogy a megváltozott ütemezés miatt a hiba nem jön elõ. De ez _nem_ azt jelenti hogy itt valamiféle rejtélyes kvantum elmélet van és a kód akkor vesszi fel az állapotát amikor megfigyeljük és elõtte valamiféle rejtélyes szuperpozicióban van... Mert a fizikusok kb. ilyen elméleteket gyártanak egy tök hasonló esetre. Csak annyit hogy b@sztál odafigyelni a szálkezelésre és a hiba teljesen logikusan is megmagyarázható.
ha többszálú a program a hibákat a versenyhelyzetek okozzák,erre egy printbõl sose fogsz rájönni, alapvetõen hibás megközelítés - külsõ szemlélõként (ütemezõként) viszont igen
"csak az a gond, hogy ezt az elmult 80-100 evben sem sikerult megcafolni, ennyi ido alatt azert mar biztos kiderult volna ha baromsag"
Azért nem sikerült megcáfolni mert olyan elméletek vannak amiknek se eleje se vége, igy aztán nincs is mit megcáfolni. Ez a megfigyelõsdi az iskolapéldája ennek, nincs definiálva hogy ki számít megfigyelõnek vagy egyáltalán mi számít megfigyelésnek igy aztán nincs is mit cáfolni. Ez egy óriási humbug.
Mivel én programozó vagyok, engem az egész legjobban a race conditionre emlékeztet. Pl. két szálon fut a programom ami rendszeresen elszáll. Erre beteszek egy print-et hogy lássam mi történik, mire a program b@szik elszállni (ez elég gyakori eset a programozás során).
Na már most, ilyenkor nem kezdek el elméletet gyártani arról hogy a programom valami ismeretlen kvantumelméletnek engedelmeskedik és amikor megfigyelem a müködését (printet teszek bele) akkor nem száll el, de amikor meg nem figyelem meg (nincs print) akkor elszáll... Jól ki is rugna a fönököm a picsába... Hanem inkább azon kezdek agyalni hogy mit is változtat meg a print (lassabbá teszi) és hogy ezek szerint a probléma az körül keresendõ hogy az egyik szál normál esetben gyorsabban végez és ezt a másik szál nem kezeli le megfelelõen.
Hasonló vicces dolgokat tud még okozni egy inicializátlan változó is, még szerencse hogy a fizikusok nem programozók, mert akkor a hiba kijavitása helyett olyan elméletek lennének egy race-re vagy egy inicializálatlan változóra hogy ihaj...
többnyire mérési hiba a legtöbb hatás illetve az a tény hogy a mûszereink is kvantált fénnyel mérnek az jelentõsen torzítja a méréseket - csupán ezért a határ a fénysebesség és ezért konstans is
Az idõ akkor keletkezik mikor kvantálni próbáljuk a világegyetemet, egy alapvetõen nem kvantált közeget - tehát nyilvánvalóan virtuális kell legyen ahogy a kvantált modell se fedi a valóságot.
A hozzászólásomban írtam, hogy értem. Nem azzal van a baj, hogy nem értem, erre a hozzászólásom egyetlen részlete se utalt, épp ellenkezõleg. Ezzel foglalkozok évek óta (ne abból indulj ki, hogy az ismerõseid nullát nem értenek semmihez, következésképp más se ért). Az sg-s ipari fordítókkal van baj, akik válogatás nélkül fordítják az igazat (ritkán) meg válogatás nélkül a néphülyítõ kamut is. Mindegy nekik, csak legyen meg a kvóta. Ez egy cukrászdánál rendben van, de nem a tudománynál. Az arány, ahogy megfigyeltem, 1:20-hoz. Szóval aki inkompetens a tudományban, ráadásul ennyire, hogy neki bármilyen betûhalmaz megfelel -mindegy a tartalma-, az ne tüntesse ki magát a tudományos hírek forrásának. Igazából én vagyok a hülye... nem tudom, miért járok még ide.
Nem mindig a több a jobb. Vagy igazabb. Einstein relativitás elmélete is tökéletesen mûködik és bizonyítható egyetlen dimenziós környezettel plusz az idõ, ami ugye szintén szegényes a mi univerzumunkhoz képest, de pl a szemléltetés szempontjából is szerencsés egy sarkított példa, de itt még a bizonyítás ill. jelenség a mérésének technikai kivitelezése szempontjából is bravúros dolog egy ilyet megcsinálni.
Nyilván nem tudósok írják az sg ehhez hasonló cikkeit, csak lefordítják a külföldi portálokon megjelent híreket. Amiket szintén újságírók írnak, persze komolyabb helyeken lehet, hogy nagyobb tudásúak, de semmiképp nem szakemberek. Az információ így persze többszörösen is torzulhat, ha nem tetszik megtanulhatsz angolul, aztán szerezz egy elméleti fizikusi diplomát is, akkor talán közelebb jutsz a megértéséhez. :)
"Az elsõ állításra talán igazolást is kapunk, legalábbis az univerzum egy modellje szerint, amit két fényrészecskébõl alkottak meg."
Kissé lesarkított modell...
Szerintem az sg-s cikkírók egyáltalán nem értik, miket írnak le, mert egyszer a világ legundorítóbb hazugságai vannak itt, máskor az idõ megoldása. Nem olvastam el a cikket, de a bevezetõbõl látom. Szerintem az itt szolgálatot végzõ szakmunkásoknak mindegy minden, csak kipréselnek magukból valami szöveghalmot és jöhet a fizetés.
Ezt az "Wigner barátja" néven taglalja a kvantummechanika.
"Nem olvastam még soha, hogy a háromnál több dimenziót belevették volna a magyarázatba."
Biztos rosszul emlékszem, de a kvantum fizikában, húr elméletekben és azokhoz közeli témákban eleve 10 és 20 közötti dimenziót valószínûsítenek, az is rémlik a 11 dimenzió a leggyanúsabb ...
"Tipikus esete annak amikor halványlila fingunk sincs a dologról, de azért megpróbálunk örültebbnél örültebb elméletet felállítani róla és nem vesszük észre hogy már münchausen báróként az elméleteink alapján a saját hajunknál fogva húzzuk ki magunkat a vizbõl..."
A kvantumvilag, tenyleg elkepeszto dolgokat produkal, csak az a gond, hogy ezt az elmult 80-100 evben sem sikerult megcafolni, ennyi ido alatt azert mar biztos kiderult volna ha baromsag. Szerintem inkabb azert nem all ossze a kep, mert meg alapveto ismeretek hianyoznak hozza, legyen az akar valamilyen spiritualis vilagkep, vagy valami isten fele dolog.
Dávid Gyulánál pontosabban, jobban, érthetõbben (és állítom, szellemesebben elõadva) senkitõl nem fogsz errõl magyarázni! Ajánlom a többi videóját, relativitás, fekete lyukak fizikája, kvantumjelenségek, párhuzamos világok, stb stb, nagyon sok érdekes dologról van elõadása feltöltve, és tényleg egy élmény, ahogy magyaráz!
"A kvantumvákummal, mivel mindenhol van és kellemetlen hasonlóságot mutat az un éterrel, amit ugye a 19. 20 szd fordulóján elvetettünk ezért egyszerûsítik az egyenleteket, kidobják. Pedig lehet, hogy annak manipulálása okozhat egy csomó misztikus dolgot."
Ezt Einstein óta elõ lehet húzni, mint egy nyuszit a kalapból, csak már kezd unalmas lenni. Illúzió hát! Sekélyes, csökevényes érzékelésünk defektusa, amihez minden körülmények között ragaszkodunk, és az élet minden aspektusát erre a kaptafára akarjuk ráhúzni, de valahol mindig ott motoszkál bennünk, hogy kevesek vagyunk ahhoz, hogy túllássunk gyarló emberi korlátaink által ránk erõszakolt szemléletmódunkon.
Time is an illusion. Lunchtime doubly so. HGTTG
Megfigyelés egyenlõ mérés. KB.
A kvantummechanikában pl. a sebesség és a hely koordináták komplex módon kapcsolódnak és valószínûségi természetük van, ezt a hullámfüggvény írja le. A hullámfüggvény tulajdonsága, hogy ha az egyik értéket pontosan meghatározod, akkor a valószínûségi természetébõl következõen a másikat nem tudod. Vagy-vagy.
Az általunk ismert valóságban viszont elvileg mindkettõ elég pontosan meghatározható. Ha 160-nal mentél a 8-as úton a szentgotthárdi lejárónál, akkor a rendõrbá küldi a csekket, és nem hivatkozhatsz a hullámfüggvényre, a határozatlansági relációra!
Namost a dolog szépsége a kvantum világban, hogy a dolgok nem annyira egymással vannak kapcsolatban. Pl a fénykvantumok, fotonok, hanem egymással és a kvantumvákuummal, aminek a fluktuációja tekinthetõ a határozatlansági elv okozójának. A viszonylag hosszabb élettartamú részecskék olyanok, mintha egy hatalmas fortyogó üstben a kvantumvákuummal kapcsolatos egyfajta rezonanciájuk miatt egyes buborékok viszonylag állandó képet mutatnának. Persze ha rámérsz, energiát közölsz vele, akkor a vákuum megváltozik és máshol, vagy máshogy jelenik meg a hab. XD
A kvantumvákummal, mivel mindenhol van és kellemetlen hasonlóságot mutat az un éterrel, amit ugye a 19. 20 szd fordulóján elvetettünk ezért egyszerûsítik az egyenleteket, kidobják. Pedig lehet, hogy annak manipulálása okozhat egy csomó misztikus dolgot.
lehet??? ez milyen tudományos kifejezés? ebben lehet kételkedni, vagy ebben is tilos, mint azokban a dogmákban, amiket állami intézményekben magoltatnak
Ez a kvantumos megfigyelõs elmélet a legnagyobb baromság amit csak ember ki tudott találni amióta létezik. Mert ugye ki számít megfigyelõnek? Az ember? De miért az ember? És egy macska? Egy baktérium? Egy gép?
Egyáltalán mi számít megfigyelésnek? Ha látom? Ha hallom? Ha tapintom? Ráadásul a megfigyelõ nem is értelmezhetõ atomi szinten hisz az ember nem más mint egy rakás atom együtt, tehát egy rakás atom "megfigyel" egy másik rakás atomot és akkor valami változik... Ennyi erõvel az atommagot meg megfigyeli a körülötte keringõ elektron és igy tovább....
Tipikus esete annak amikor halványlila fingunk sincs a dologról, de azért megpróbálunk örültebbnél örültebb elméletet felállítani róla és nem vesszük észre hogy már münchausen báróként az elméleteink alapján a saját hajunknál fogva húzzuk ki magunkat a vizbõl...