Rögtön az elején leszögezem, hogy elég sok tapasztalatom van a súlyosabb betegségek, idõskori és gyermekek halálos betegségei kapcsán, voltam egy "kis" idõt súlyos daganatos, epilepsziás gyerekek között. Dolgoztam több idõs otthonban, "fogyatékosok" otthonában, ismerem a gyámság rendszerét, van tapasztalatom abortuszt elkövetõkkel és vetélést elszenvedõkkel. Saját családomon belül is tudnék hozni az abortusz kivételével mindegyikre példát. Akár, hogy próbálják szépíteni, magyarázni, indokolni, az abortusz 99%-a legalizált gyilkosság! Bizony 12év alattiakat legálisan ölnek le, nem csak Hollandiában! Vajon helyette, mért nem kötelezõ örökbe adás? Az eutanázia szintén gyilkosság, kurvára nem tudjuk mi játszódik le, a teljesen demens, kómában lévõ, fogyatékos, vagy szenvedõ ember agyában, lelkében. A halál közelsége sosem egyszerû, szenvedéssel jár, a hozzátartozóknak is, de ne mi szabályozzuk, egyszerûen nem vagyunk kompetensek ebben. Én magam sem. Még ha ott is tart az orvos technika, akinek meg kell halnia az meg is fog halni. Nem a könnyebb út a helyes út. Keresztyének figyelmébe, lehet azért is imádkozni, hogy a szenvedéssel járó idõ lerövidüljön és ha nincs más mód haljon meg az illetõ, de mi ebben dönteni nem tudunk!
Igen, kapok gyámot, aki látva, hogy ragaszkodom az élethez, minden bizonnyal ellenezni fogja az eutanáziámat. A kérdés ugyanaz, ha korábban beleegyeztem, és most a gyámomon keresztül ezzel ellentétes utasítás érkezik a rendszerbe, akkor mit csinál a rendszer?
Egyetértek veled. A reakcióm is durva volt, elismerem. A szmájlik nemigen tudnak árnyaltan kifejezni komoly érzelmeket, én is 3-4-et használok csupán. Viszont a nagyhangú sg-fórumozók tobbsége, élettapasztalat nélkuli, muveletlen, kiszámítható, materialista szájhos, ezért gyakran provokálom oket szarkasztikus vagy más módon. A "sztorik" jórésze pedig - úgy vélem - minimum nagyítva van. Én pedig bunkó vagyok kicsit, talán mert a munkahelyemen vissza kell fognom magam. ;)
"Minden napom úgy éltem hogy kerestem a boldogságot" Innen úgy tûnik, hogy nem találtad meg... Lehet bennem van a hiba, de úgy gondolom, hogy az életet úgy kell élni ahogy az jutott. Egy buddhista mondás jutott eszembe: A fájdalom elkerülhetetlen, a szenvedés választás dolga.
Az, hogy valakinek szenvedés az utolsó x hosszúságú idõszak, és ott szívesebben halna inkább meg, nem jelenti azt, hogy az addig tartó évek nem érték volna meg az életet.
Én ismertem olyat (nem személyesen ugyan, de barátomon keresztül igen, aki õket gondozta) akik 70-80%os esélyû betegség tudatában akartak saját gyereket. Többszörösen fizikai fogyatékosok akiknek kellett a segítség mert egyedül egyikük sem lett volna úgymond életképes.
Ferrer: nem vagyok übermensch, sõt haverok untermenschnek szoktak hívni, mert a modern orvostudomány nélkül jó eséllyel (olyan 90%) már halott lennék évek óta. Az orvosok pl nem jósoltak túl sokat nekem, olyan 5-10 év még kb, a családi kórelõzmények alapján. Mindezt tudom már bõ 10 éve. Minden napom úgy éltem hogy kerestem a boldogságot, de mostanra már el kell kezdenem szépen lassan felkészíteni a környezetem hogy nem feltétlen fognak tõlem karácsonyi, születésnapi ajándékot kapni. Gyerekem nincs, és nem is kívánom örökíteni ezeket a géneket.
Caius Marius: "Jobbat mondok, mutass nekem te olyan embert aki azért született mert meg akar halni." Öhm.. öngyilkosok? Oké hogy effektíve nem azért születtek mert meg AKARTAK halni, de késõbb kialakult ez az akarat. Míg a nem akarok meghalni hiába alakul ki.. meg fog.
Valamint nem 3 sor után akarom eldönteni ki alkalmas utódot nemzeni vagy sem (bár pl Richard Donkiesrõl már a második után el lehet dönteni), hanem a rendelkezésre álló infók alapján. Mert azok alapján teljesen logikus és realista elképzelés.
Nekem az egyik mamám temetésén volt kb 2-3 síró ember a 30emberbõl mert a többiek úgymond megkönnyebbültek. Nem azért mert nem szerettük. Szimplán már rossz volt látni ahogy úgy beszélget a szobában nem tartózkodó alakokkal mint jó ismerõsökkel. Rossz volt látni hogy ha a rokonság nem járt volna hozzá gondozni akkor évekkel hamarabb meghalt volna. Az sem volt kellemes amikor a saját gyerekét és unokáját nem ismerte meg, és elzavarta õket mert biztos azért jöttek hogy tálcára fektessék és elvigyék elföldelni hogy megkaphassák a házát. Otthonba pedig nem akart menni, mert az a kis lakásocska volt mindene amit bérelnie kellett mert már nem volt semmije miután a férjét az agyvérzése után egy ismerõsük olyan elõnytelen szerzõdést íratott vele alá hogy azt tanítani kellene a szélhámos képzõben. (és akkortájt még nem nagyon pereskedtek az emberek, és ez bukta lett volna mert nagyfater nem mindig volt elszállt állapotban)... ohh.. és nagszüleimbõl 2-t nem is ismertem mert "fiatalon" meghaltak azonos jellegû betegségben. Ahogy az anyám is.. kb azonos korban. Én pedig közelítem ezt a kort. Ohh.. és a nagyfaterék felmenõi is ilyesmiben haltak meg. Szóval van némi minta... Ezt pedig nem kívánom örökül hagyni senkire.
"Erõsen õrültnek kell lenni ahhoz, hogy szándékosan beteg utódot segíts a világra." Nem ismertem olyan embert aki erre hajlandó lenne. Viszont az, hogy valakinek rákos betegek voltak a családjában, nem jelenti azt, hogy nem szabad utódot létrhoznia. Baszki nagyon nem ismeritek ti az életet. Fogadjátok el, hogy az élet nem minden mozzanata logikus. Ha az lenne, már régen nem létezne.
"Mellesleg, lehet hogy téged az én véleményem taszít, de ez van." Nem a véleményed taszít hanem a disztingválás teljes hiánya. "A véleményem különben sem parancs, csak vélemény." Nem állítottam, hogy parancsot adtál volna. "A szaporodásról történõ önkéntes lemondás meg néha szükséges, hogy a többség túlélési lehetõségei nõjenek." Nonszensz... Hallottál már az önzõ génekrõl? Kiváncsi lennék, hogy te lemondtál e róla, fõleg annak a tudatában, hogy földünk kezd túlnépesedni. Az nem ér, ha valamely okból alkalmatlan vagy a gyermeknemzésre, és ezt aztán "érveléssel" alátámasztod. ;)
Kérlek nézd el nekem a szétszortságom, ma különösképpen dekoncentrált vagyok. :)
"Mutass egy olyan embert a földön aki kérte hogy megszülessen!" Jobbat mondok, mutass nekem te olyan embert aki azért született mert meg akar halni. Csak, hogy az analogiádat megpróbáljam követni. Szerintem nektek meg kellene tanulni az "élet" tiszteletét. Kíváncsi lennék, ha a saját családodról lenne szó, akkor is így vélekednél e? Sok olyan embert láttam, aki azt hitte magáról, hogy mikor eljön az ideje helyt tud állni. Aztán nem tudtak... Valakirõl "három sor" után kideríteni, hogy nem alkalmas az utódnemzésre, szerintem sem nem okos, sem nem logikus.
És @teddybear: Ti árja übermenschek. Abba is belegondolhatnátok, hogy mire a "gyerek" abba a korba ér, hogy rákos legyen, még legalább 50 év, addigra jó eséllyel gyógyíthatók lesznek ezek. Lesz majd más, ami miatt aggódni lehet, de emiatt nem.
Amennyiben nem költöznek el a mostani lakóhelyükrõl, akkor nagy az esély hogy a leszármazottak is ugyanúgy áldozatul esnek a rákot okozó környezetnek. Ettõl még nem kell magányosan élni, csak utódot nem szabad csinálni. Erõsen õrültnek kell lenni ahhoz, hogy szándékosan beteg utódot segíts a világra.
Örökbe is csak akkor lehet fogadni gyereket, ha egyértelmûen nem a környezettõl lesznek rákosok a család tagjai, vagy elköltöznek a szennyezett területrõl.
Nem tudom, hogy ki #Szefmester, de nem is érdekel. Az, hogy a véleménye megegyezik az enyémmel, talán azért van, mert mindketten ugyanabból a kevés adatból indulunk ki, és ez a logikus eredmény.
Mellesleg, lehet hogy téged az én véleményem taszít, de ez van. A véleményem különben sem parancs, csak vélemény. Még csak nem is orvosi véleményezés. Egyáltalán nem kötelezõ megfogadni. A szaporodásról történõ önkéntes lemondás meg néha szükséges, hogy a többség túlélési lehetõségei nõjenek.
Öhm.. láttam már a neved párszor itt a fórumokat olvasva, de azért szólok (mint egy újoncnak) hogy lehetõség van egy hozzászólásban válaszolni több embernek is. Pláne ugyanannak a kettõnek ugyanarra a két hozzászólásra.. nem kell mondatonként szétszedni.
"Vélhetõleg te is meghalsz egyszer, akkor meg minek élni?" Mutass egy olyan embert a földön aki kérte hogy megszülessen! Csak mutass egyet és istennek foglak tartani. ;)
"Olyan genetikai hajlamra mutatott rá, ami miatt vélhetõleg a szüleire és a rá is hasonló sors fog várni." Vélhetõleg te is meghalsz egyszer, akkor meg minek élni?
"A rák egyik fõ kockázati tényezõje a genetikai hajlam, a másik a környezeti hatások. Nem tudom, hogy az utóbbi mennyire volt jelen az illetõ családjának élõhelyén+munkakörében, de ettõl még az utódvállalás kockázatosnak mondható az õ esetében." Ha nem tudod akkor mire fel javasolod neki a magányos öregkort?
A befejezés mindig fos. Nem lehet jobbá tenni... Ami viszont addig történik, lehet szép és jó is, de ez gondolom titeket nem érdekel.
@teddybear, @Szefmester na ki az igazi? Pedig ha azt nézzük nettó baromság amit állítotok. Arról nem beszélve, hogy a kis kacsintós vigyorgó szmájli, ezek szerint, szerintetek is idevaló akkor, mikor valaki élete talán legborzasztóbb emlékét meséli el. Gratula!
Pedig van igazság abban, amit mondott. A rák egyik fõ kockázati tényezõje a genetikai hajlam, a másik a környezeti hatások. Nem tudom, hogy az utóbbi mennyire volt jelen az illetõ családjának élõhelyén+munkakörében, de ettõl még az utódvállalás kockázatosnak mondható az õ esetében. Ha azt, hogy ezt valaki kimondja, és te bunkóságnak tartod, az viszont rólad ad jellemzést.
Pedig ha azt nézzük igaza van. Olyan genetikai hajlamra mutatott rá, ami miatt vélhetõleg a szüleire és a rá is hasonló sors fog várni. Ennek fejében vajon szeretnéd megajándékozni a gyermeked egy hasonlóval? Gondolj a saját, a családod, és a gyerek szemszögébõl is egy ilyen szenvedéssel teli és elnyújtott halál lehetõségére. Mert bár lehet hogy szép élete lenne a gyereknek, de a befejezésénél a körülötte lévõ embereknek is sok fájdalmat (lelki) okozna.
Ez nagyon más, mint amirõl te beszéltél, de már megszoktuk, hogy félinformációkból építkezel, amikbõl aztán sikerül egy kisregényt összehozni 0 valóságalappal.
Te azt írtad, hogy Hollandiában egészséges, 12 év alatti gyerekeket lehet szabadon gyilkolni szülõi kérésre, méghozzá törvényesen. Ezzel szemben a tény az, hogy két olasz bioetikus egy cikkben arról írt, hogy az újszülötteket is meg lehetne ölni, amikor az abortusz is megengedett lett volna adott esetben. Hollandiában pedig továbbra is az eutanázia szabályai vonatkoznak a gyerekekre is.
"The elimination of "undesirable elements" was implemented under the term "euthanasia" at the beginning of the Second World War. Petitions from parents of disabled children to the Hitler's Chancellery (KDF) asked for their children to be given "mercy killing" were used as a justifiable excuse and to demonstrate external demand."
Az elso nemet lista: "if the newborn child is suspected of being afflicted with the following congenital disorders: 1) Idiocy and mongolism (especially cases combined with blindness and deafness), 2) Microcephaly 3) Hydrocephalus, to a severe or advanced degree 4) Malformations of all kinds, particularly the absence of limbs, severe midline defects of the head and spine, etc. 5) Paralysis, including cerebral palsy.
"All cases concerned newborns with spina bifida and hydrocephalus. In all cases, at least 2 doctors were consulted outside the medical team. In 17 of 22 cases, a multidisciplinary spina bifida team was consulted. All parents consented to the termination of life; in 4 cases they explicitly requested it. The mean time between reporting of the case and the decision concerning prosecution was 5.3 months. The study concluded that all cases of active termination of life reported were found to be in accordance with good practice."
Ez utobbi mar a holland statisztika 2005-bol, a szabalyozas bevezetese utani idobol. A nemetekrol mar tudjuk a vegen meddig mentek...
"Te teljesen meghülyültél."
Lehet, de ahogy nezem a vilag all egyre inkabb a feje tetejere, legalabbis az emberi ertekeket tekintve. Sok, nallam bolcsebb emberrel szemben en akkor is hozzaszolok egy temahoz ha az nem tisztan elmeleti es tudomanyos, ezert nem csak abszolut ervenyu es erteku hozzaszolasaim vannak.
A wikipedia idevago resze: "Child euthanasia is a controversial form of non-voluntary euthanasia that is applied to children who are gravely ill or suffer from significant birth defects. Eric Kodish and Daniel A Beals, have compared child euthanasia to infanticide. Kodish says "the very notion that there is an “accepted medical standard” for infanticide calls for resistance in the form of civil disobedience". Others, such as Joseph Fletcher, founder of situational ethics and a euthanasia proponent, proposed that infanticide be permitted in cases of severe birth defects. Fletcher says that unlike the sort of infanticide perpetrated by very disturbed people, in such cases child euthanasia could be considered humane; a logical and acceptable extension of abortion. American bioethicist Jacob M. Appel goes one step further, arguing that pediatric euthanasia may be ethical even in the absence of parental consent. Biothicists Alberto Giubilini and Francesca Minerva argue that killing a newborn "should be permissible in all the cases where abortion is, including cases where the newborn is not disabled"."
Ebbol az utolso mondat a leginkabb problemas: "egy ujszulott megolese megengedett kell hogy legyen minden esetben ahol az abortusz is az, beleertve azokat ahol az ujszulott nem serult"
Legalabb kimondtak, de akkor sem tudok egyeterteni vele, viszont a torvenyek valamiert erre haladnak...
Az én nagymamám 2007-ban, rákban halt meg. Elõször hályog, aztán csontrák, aztán amit csak el tudtok képzelni, áttétek az egész testében. Azt a fájdalmat, amit átélt nem kívánom senkinek. Hónapokig szenvedett, mire sikerült meghalnia. Az utolsó néhány héten már beszélni sem tudott a fájdalomtól, csak hangokat adott ki. Eltorzult arccal, 10 másodpercenként összerándult a teste a kíntól. Az utolsó értelmes mondat, amit ki tudott mondani nekem (akkor 19 éves voltam)és a húgomnak szólt: "Legyetek jók gyerekek, vigyázzatok egymásra".
Egy évre rá a nagypapám is meghalt. Tüdõrák, majd szintén áttétek. Õ valamivel kevesebbet szenvedett, de azt sem kívánom senkinek.
Tavaly a másik nagymamám is elment. Totális demencia. Egy idõ után már senkit sem ismert meg a családból, csak járkált fel alá a lakásban, nem tudva hogy hol van, mit csinál, és mi kik vagyunk. Féltünk otthon hagyni, nehogy felgyújtsa a házat, vagy kárt tegyen magában. Azt az érzést sem kívánom senkinek, amit édesanyám átélt, amikor a saját anyja nem ismeri meg, csak kérdezgeti tõle, hogy "Te meg ki vagy? Hagyj békén, ne nyúlj hozzám!".
A tanulságot mindenki szûrje le magának...
Ööööö... Én bírom a kommentjeidet, de szerintem most tipikusan abba a szituációba keveredtél, hogy a nézeteid alátámasztására egy valótlan indokot állítottál fel. Gondolom a liberalizmussal van problémád, ezért egy abszurd dolgot önbecsapásként valóságként élsz meg. Én kétlem, hogy Hollandiában legalizálták a gyermekek gyilkolását.
Amúgy meg senkinek ne legyen illúziója, hogy az eutanázia egy létezõ gyakorlat legalizálása. Gondolok itt arra, hogy az orvosok nem tartanak életben senkit, ha feleslegesnek gondolják. Vagy hírértéke van az esetnek, vagy gazdasági. Az elsõre példa, hogy a páciens áldozat, és sajtóvisszhangja van a sorsának, netalán egy híres ember vagy annak rokona, stb. A gazdasági érdek meg mondjuk a kórházi számla vagy a hozzátartozók hálapénze. Mert azt csak addig kapják, amíg a beteg él.
Nem akartam hozzászólni, de hadd mondjak el egyet. Nagyapám egyszer elment egy családhoz, takarmányt vitt nekik. Bent a konyhában egy lavórban látott egy valamit. Hat éves lehetett, a lábai derékszögben, a szemei pedig a homlokán a halántékai felé két oldalra elcsúszva. Az öreg fogta magát, felnyergelte a lovakat és hazament. Azóta se látta a pénzt, de még egyszer nem ment oda. Csak azért mondom, hogy némileg megvilágítsam a kérdést.
Te teljesen meghülyültél. Hogyan sikerült eljutnod ide? Régen Cifuhoz hasonlóan csak értelmes kommenteket produkáltál...
Ne beszélj már hülyeségeket, hogy lehetne egészséges gyerekeket kivégezni? 12 év alatt is követelmény az eutanáziához, hogy az alany elviselhetetlen fájdalmakat éljen át a betegsége miatt, és a betegség gyógyíthatatlan legyen.
Belgiumban a 12 even feluliekre akarjak kiterjeszteni 'onkentes' alapon. Ezzel szemben a fejlett hollandiaban a 12 even alulikra is alkalmazhato es ott csak a szulo dontesen mulik. Tehat akar egy egeszseges 3 eves gyereket is megolnek ha a szulo ezt keri es a gyereknek ebbe nem lehet beleszolasa. A holland torvenyek egyebkent jelenleg is megengedik az idosek es a kulonbozo elmebajban szenvedok kivegzeset, de csak az orvos javaslatara, tehat elvileg nem a rokonokon mulik, sot oket meg sem kell kerdezni. Viszont erdekes, hogy az orvos szerint idoskori elbutulasban szenvedo ember hiaba tiltakozik az orvos dontese ellen, hogy o nem akar meghalni, mivel az orvos diagnozisa szerint nem beszamithato.
Ennel meg a nacik is logikusabban viselkedtek, mert ok az adott egyen hasznossagat vizsgaltak a tarsadalom szamara a sajat szemszogukbol. Aztan ezen szemszog alapan dontottek a zsido gyerekek haszontalansagarol es ezert megsemmistesukrol. Most az orvosok es a szulok (gondozok) feladata az, hogy eldontsek, hogy egy adott gyerek elhet-e vagy sem, fuggetlenul mindentol, pl. az adott szemely akaratatol. Ez se nem humanus, se nem emberi, bar a liberalis ertekrendbe pont passzol es annak kiterjesztese, hogy az anya donthet a meg nem szuletett gyerek eleterol. Az uj torvenyek szerint a szulok/gondozok donthetnek a mar megszuletett gyerek eleterol is, fuggetlenul attol, hogy egeszseges-e vagy sem. Hozzatennem, hogy a sokat biralt muzulman saria torvenyek ennel eletbaratabbak, mert ugyan gyakori a halalbuntetes, de a torveny tiltja az artatlan muzulman gyerekek vagy oregek kivegzeset, es meglepo modon az ongyilkossagot is, szoval hithu muzulmanbol lehet ugyan terrorista, de ongyilkos merenylo nem. Ez az egesz ongyilkos merenylo jelenseg ugyanannak az ertekvesztett vilagnak a tunete mint a gyerekek eutanaziaja nyugaton es kb. ugyanugy kellene hozza viszonyulnunk.
"Az elmebetegek halálba segítésének nemes hagyományát pedig legfõbb ideje feléleszteni! Hitler apó bizonyára örvendezik a túlvilágon, hiszen õ indította el a nemes hagyományt..."
Egyrészt kötve hiszem hogy pl az ókori Görögországban (a demokrácia bölcsõjében) nem vágták le õket a Taigetoszról. Másrészt pedig a harmadik birodalomban azokat a fogyatékosokat (nem feltétlen csak elmebetekeget hanem autistákat is ...stb) akiket lehetett tanítani és tudtak dolgozni nem bántották (nagyon). "Képezhetõ hülyék és elmebetegek" kategóriába tartoztak és elég sok (háborús) termelési feladatot rájuk tudtak bízni. Szóval a _képezhetõ_ fogyatékosok foglalkoztatása sokkalta magasabb volt mint napjaink fejlett demokráciájiban, ahol adókedvezményekkel meg karitatív maszlaggal próbálják rávenni a cégeket, hogy alkalmazzanak testi- vagy szellemifogyatékos embereket (kevés sikerrel sajnos). A teljesen agyhalott embereket akik sem magukat ellátni sem a társadalom szempontjából értelmeset csinálni nem tudó (és garantáltan sohan nem is tudni fogó) embereket intézték el. Ráadásul erõsen ferdítettél, mert a jelenlegi tervezet semmilyen módon nem vonatkozik az elmebetegekre. Csak pszihésen épp ember kérheti a degenerálódás kezdeti szakaszában az életének a megszakítását (emberi méltóság, you know).
Ne sértõdj meg, de agyilag kb már te sem fogod fel a külvilágot. A leginkább szélsõséges helyzetben gondolkozol, és árnyaltabb helyzetet már nem is látsz... kb amikor az idegrendszered már zéró közeli mûködést mutat fel, és eszméletlen vagy. De vannak ám olyanok akiket mesterséges kómában tartanak mert olyan fájdalmaik vannak! ;)
Egy gyerek nem tud dönteni, tehát helyette döntenek a saját haláláról! A nyugat rendíthetetlenül halad az "Orwelli úton"... A derék belga leül a wc-re hogy a Nagy Testvér ne lássa (Pedig ott is látja), és miközben az ülve vizelési törvénynek megfelelõen lehugyozza a heréit, örvendezhet azon, hogy nem kell hajléktalanokat felbérelnie a nem kívánt gyermek bestiális kivégzésére. Egyszerûen ír egy nyilatkozatot és az orvosok elvégzik a piszkos munkát... Az elmebetegek halálba segítésének nemes hagyományát pedig legfõbb ideje feléleszteni! Hitler apó bizonyára örvendezik a túlvilágon, hiszen õ indította el a nemes hagyományt...Nem véletlenül Belgiumban terjesztik be ezt a törvénytervezetet, hiszen ott az EU központja is. Elült seggû törpe tirannus bürokratákkal abban az országban Meuse-t lehetne rekeszteni.
Nyugalom akik ilyen stádiumban vannak nem sokat vesznek észre a külvilágból. Ha kómában vannak a fájdalmat nem sem érzik, mert a fájdalomreceptorokból levõ jel el sem jut az agyig. Nem hinném, hogy az a legnagyobb problémájuk, hogy méltóságuk megvan-e még. A nem önkéntes eutanázia mindössze annyi, hogy a hozzátartozóknak lemenjen a gondjuk a betegrõl, és abban a hamis hitben éltetik magukat, hogy megszüntetik a fájdalmat. Ez csak egy költséghatékony megoldás emberi élet árán.
Az eutanázia nem arról szól hogy kérvényezem a szomszéd fickó békés halálát mert idegesít az állandó falfúrással... Hanem arról hogy rokonod, vagy te magad olyan betegségben szenvedsz ami csak szenvedéssel és fájdalommal, valamint szinte 100%-ig másokra utaltsággal jár! Mindezt persze gyógyulás esélye nélkül...
Tartod e magad még méltósággal embernek amikor már a s*gged sem tudod kitörölni, vagy amikor csak a torkodba lenyomott csöveken kapod a pépes kaját, és karodba az infúziót?
Ha nem maga kéri az eutanáziát, hanem valamelyik gyámja/ügyvédje stb. az gyilkosság. És bizony ebben a korrupt világban pl. egy milliomos nagypapa lesérül és gépek tartják életben, elég csak pár papírt meghamisítani, orvost lefizetni és megvan az örökség. Viszont ha a páciens kéri az eutanáziát, akkor már magányügyként lehet kezelni. Mindenkinek joga van az élethez, és joga van ha meg akarja szakítani, de errõl neki kell döntenie. Ha nem követett el súlyos bûntettet, akkor nem ítélkezhetünk mások élete felett. Másrészt abszurd dolog, hogy egy kiskorú, kinek ott van még az egész élet meghaljon, mert jelenleg nem lehet gyógyítani. Lehet pár év múlva meg faszán felépülne, és sikeres ember lehetne. Nem hülyeségbõl vannak a különbözõ életkorhoz kötött jogok/felelõségek.
Szerintem, az emberi szabadság ismérve, a választás lehetõsége. Ha én meg akarok halni mert úgy jobbnak látom, akkor az az én dolgom. Kicsit túl van ez komplikálva.
Ha elhülyülök öreg koromra, és elõtte esetleg választhatok hogy nyírjanak ki, vagy esetleg bedugjanak egy intézetbe ahol a beteg fantáziájú ápoló fogja kiélni rajtam a beteg szadista vágyait, vagy netán az alulfizetett nemtörõdöm ápoló hagy a saját ürülékemben feküdni, akkor inkább az elõbbi...
Eutanázia mindig volt a történelem során. Aki nem hiszi, annak ajánlom példának Sánta Ferenc novelláját. Az öregek és gyógyíthatatlan betegek önkéntes halálát(pl. ha az öreg nem akart enni, azaz önkéntes éhhalálra ítélte magát, vagy olyan helyre ment, ahol biztos meghalt) szinte minden társadalom elfogadta. Csak mostanában akarják a kilátástalan sorsú egyedek életét mindenáron, és ésszerûtlenül megnyújtani.
Kívánom a legborzalmasabb fájdalmat és szenvedést 2xesen amit eddig élete során megismert annak a 16%-nak aki gyilkosságnak tartja. Jah és ez a szenvedés már nem fog enyhülni. Persze nem kell kötelezõen fájnia, elég ha onnantól kezdve a külvilág számára nem leszel több mint egy szobanövény... egy nagyon drága (a családodnak anyagilag és érzelmileg) szobanövény.
Erre van egy egyszerû válasz. Úgy kell kidolgozni, hogy ne lehessen visszaélni vele. Meg lehet oldani csak akarni kell. Azért ne álljunk már meg a társadalmi fejlõdésben mert LEHET, hogy ez vagy az lesz.
Szerencsétlen elhülyült nagyapát, mamát a család egyszerûen el tud tenni láb alól... pl. ha nem gyõzik kivárni az öröklést.
"abszurd, hogy a fiatalok nem elég érettek például a házassághoz, de a halálukról dönthetnek."
Szerintem az az abszurd, hogy ezek szerint teljesen normálisnak gondolják, hogy hagynak valakit napokig, hetekig, hónapokig szenvedni mindenféle fájdalomcsillapítás vagy kezelés nélkül. Normálisak ezek? Inkább nem is folytatom...
Szerintem aki odáig jut, hogy már felmerül(hetne) az eutanázia lehetõsége, van elég érett ahhoz 18 éves kor alatt is, hogy dönthessen ilyen dolgokban. Kivéve persze a nagyon korán jelentkezõ (genetikai) rendellenességgel születetteket...
Az eutanáziával ott a gond, hogy nem számol az intézményes korrupcióval. Mo-n pl. bírósági szakértõk, rendõrök simán hazudozhatnak, majd ha lebuknak nem indul ellenük büntetõeljárás. (Ha pedig valakinek politikailag jól jön a hazugság, még ki is tüntetik õket.) Nos, az egészségügy morális helyzete sem jobb. Nénit véletlenül mûhibából kifolyólag elteszik láb alól, akkor gyorsan hamisítanának egy beleegyezõ nyilatkozatot, hogy õ akarata, a család meg pereljen, ha tud, hiszen az aláírást ellenõrzõ szakértõt is meg lehet venni. Ha nálunk bevezetik az eutanáziát (szvsz jó darabig politikai okokból biztosan nem fogják), akkor legjobb betegen külföldre távozni, mert simán lepapírozzák, hogy nem gyógyulni, hanem meghalni mentünk be a kórházba.
Semmi probléma, ha már nem vagy beszámítható, akkor kijelölt gyámod lehet. Mivel te még épelméjûként kérvényezted és engedélyezték, így bármit is akarsz dilibogyóként, mész kusztóékhoz. Ugyanis a dilibogyó akarata nem számít. Tiszta sor.
"Ennek azonban elõfeltétele, hogy még "egészséges tudattal" írjon egy kérvényt éppen úgy, ahogy a szervdonorok szokták. A demencia hatására ugyanis jelentõsen megváltozhatnak az érzései, a világról alkotott képe, így már nem biztos, hogy akkor ki tudna tölteni egy ilyen lapot." Ez így azért problémás, mert ha beleegyezik egészségesen, majd szellemileg leépülve ellenzi, akkor most mi is van?
"Ráadásul teljesen feleslegesnek is tartják, mivel ma is el lehet utasítani a fájdalomcsillapítókat illetve a kezelést, így - bár napokig is eltarthat - de végül eltávozhat az élõk sorából, aki nem szeretne tovább szenvedni." Lecter látogassa azt aki így gondolja!
Informatika és tudomány
