A lényeg ez: "Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez." volt! Erre pedig igenis pompás cáfolat az észak-amerikai több tízmilliós bölényállomány! De az afrikai többmilliós gnú, zebra, kafferbivaly stb. csordák is! Vagy a szintén többmilliós Észak-eurázsiai rénszarvascsordák.
"Tehát csak az egyesült államokban 31 millióval több marha van mint bölény volt észak Amerikában (Mexikótól - Kanadáig)." Tehát nagyságrendileg (a bölény nagyobb, mint a szarvasmarha) pont ott tartunk. "És ilyen hatalmas bölény csordák nem mindenhol voltak. PL Brazília." Mivel Brazília nem préri, hanem dzsungel, persze, hogy nem voltak szavannai állatcsordák... Az, hogyha ma mégis fenntartható egy ekkora populáció, az nyilván az esőerdők rovására lehetséges, és igazad lehet abban, hogy ez nem "természetes" és ezért káros. De ezt ne vetítsd ki a többi élőhelyre! Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.11.18. 12:38:14
Gyorsan kell valami ami nagy mennyiségben meg tudja kötni a szén dioxidot. NEM faültetésre gondoltam mert az lassú.
+műtrágya. Itt van a kutya elásva. A műtrágya gyártás nehézvegyipar. Rengeteg energiát igényel a nitrogén megkötése, és a többi adalékról, mikrotápanyagról és az MEGFELELŐ formába pakolásáról nem beszélve. Pl a vasat normál esetben nagyon nehezen veszik fel a növények. Ellenben ha kelátkötésekbe pakolod, akkor fel tudják szívni. Utoljára szerkesztette: inkvisitor, 2018.11.12. 09:39:18
"15. században még 60 millió bölény taposta Amerika földjét" https://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_b%C3%B6l%C3%A9ny
"2012-ben a világon a legnagyobb szarvasmarha- állománnyal rendelkező országok, illetve országcsoportok sorrendben: 1. India (218,0 millió darab); 2. Brazília (211,3 millió darab); 3. Kína (115,0 millió darab); 4. az Egyesült Államok (90,8 millió darab);"
Tehát csak az egyesült államokban 31 millióval több marha van mint bölény volt észak Amerikában (Mexikótól - Kanadáig).
És ilyen hatalmas bölény csordák nem mindenhol voltak. PL Brazília.
"Te úgy tekinteted, mintha az egyetlen előrehajtó erő a rendszerben a Nap lenne. Ez orbitális marhaság.
Az marha populáció azért lehet olyan nagy méretre és olyan sűrűn elhelyezve, mert az ember és a technológia megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez." Azért az észak-amerikai milliós bölénycsordák a fehér ember megjelenése előtt nem ezt igazolják.
"Az marha populáció azért lehet olyan nagy méretre és olyan sűrűn elhelyezve, mert az ember és a technológia megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez." Nodehát mégis, az ember csak-csak megteremtette ezeket a feltételeket, a Nap meg süt, ellátja ezt az állományt energiával, tehát az érvelésed ott hibás, hogy visszamennél egy olyan korba, amikor ezek a feltételek nem (lennének) adottak. Most meg most van! Érted?
Igen, igazad van, mindig a mérték az, ami számít. Ugye, a teljesen tiszta, desztillált víz is halálos méreg az embernek, ha elgendően sokat iszik, ugyanúgy a bioszféra is elműködget egy darabig, és mivel a tehetetlensége jóval nagyobb (a tömegénél fogva), mint az emberi testé, ezért a hatások jóval később, ámde sokszorosan felerősítve jelennek meg. Az, hogy miféle mérgek mikortól és miként hatnak, az csak idő kérdése, de nem az a kérdés, hogy befolyásolják-e bioszférát. Sőt, az együtthatásuk kiemelten fontos tényező (lenne, ha vizsgálnánk).
Nem, kurvára nem az. A természetes állapotban a Nap az, de még ez is meg tud borulni, ha túlszaporodnak az állatok és saját környezetüket kinyírják vagy más környezeti behatástól.
Képtelen vagy felfogni azt, hogy attól, mert a Nap süt és évről évre újranő a növényzet egy része, attól szó nincs arról, hogy pusztán ez egyensúlyba legyen. Te úgy tekinteted, mintha az egyetlen előrehajtó erő a rendszerben a Nap lenne. Ez orbitális marhaság.
Az marha populáció azért lehet olyan nagy méretre és olyan sűrűn elhelyezve, mert az ember és a technológia megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez. Tudod, növénynemesítés, műtrágya és többi.
Mondom, LÖVÉSED nincs semmiről láthatólag. Nem vagy képes olyan basic dolgokat megérteni, hogy az valami röhej kategória. Mintha úgy akarnál relativitás elméletről vitatkozni valakivel, hogy a négy alapművelet sem megy. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.11. 13:02:52
" "Egy erdő rengeteg CO2 megköt ha békén hagyják..." Egy békén hagyott erdő pont 0% ill. 0 gramm széndioxidot köt meg. Akkor kötné meg, ha nem lenne békén hagyva, hanem eltemetődne." Erre még nem válaszoltál. A szántóföldi növénytermesztés hatékonysága pedig szintén a Nap energiájának minél jobb hatásfokú kihasználásán múlik, tehát közgazdasági kérdés és igen, a takarmány versenyzik a közvetlenül elfogyasztott gabonák bekerülési árával, ezért kb tízszeres a hús/sajt ára a lisztének, búzadarának, rizsnek.
"...az emberiség adja ehhez a szükséges erőforrást." Ha el is fogadom ezt a megállapításdodat (Bár ez is véleményes, mivel a napenergia a döntő tényező, nem az ember által bevetett fosszilis enrgia.) "A takarmány mennyisége egy változó. Nincs olyan, hogy ha másnak adnánk. Az csak azért van, mert az emberiség átformált a a környezetet és fosszilis alapon működik a mezőgazdaság is.
Azért van takarmány, mert mi irtottuk ki az erdőket és mi termeljük olyan terméshozammal a növényeket, amire az anyatermészet magától képtelen. ---> Nincs se termény ---> Nincs annyi vadon élő állat sem szarvasmarha helyett, mert az emberiség adja ehhez a szükséges erőforrást.
Tehát nincs annyi állat sem, nincs annyi élőhely, és nincs annyi kaja sem. Tehát marhatenyésztés nélkül több erdő és kevesebb metánforrás lenne sőt, a tenyésztés hiánya miatt egyéb externáliák sem. "...az anyatermészet magától képtelen." Nem lenne több erdő, nem lenne kevesebb metánforrás, az anyatermészet pedig (emberi segítséggel-ebben igazad van,) lám-lám igenis képes megtermelni (még a melléktermékként megjelenő metánt is)... Mernnyit javítana a helyzeten, ha mondjuk az Európában legelésző 88 (nyócvannyóc!?) millió bölényt nem ennénk meg?
Matematikai képlet. Van egy populáció elsősorban vegetáriánus. Heti 1 - 2 alkalommal esznek húst (régen pl az Európai is ilyen volt). Jön a jólét és a fejlettebb termelési módszerek. Elindulnak a gyorsétteremláncok stb..
A populáció étrendje megváltozik. Nem heti 1 - 2 alkalommal eszik húst hanem mindennap. Sőt van aki reggel - délben - este. Ezen kívül a tejtermékek fogyasztás is felfut (ezt is könnyű belátni pl a hűtőnek köszönhetően).
A megnövekedett keresletet ki kell elégíteni. A meglévő földek ugyanis nem ilyesfajta igények kielégítésre lettek használva.
Következmények! 1. Kivágják az erdőket, hogy újabb legelőket és takarmány előállítására alkalmas földeket állítsanak elő. Ezeken a területeken soha korábban nem éltek nagy számban kérődző élőlények. Ha nekem nem hiszel menj el az Amazonaszhoz és nézd meg a Dzsungelt majd utána a Dzsungelből kialakított termőföldeket.
2. A nagyipari termelésnek köszönhetően egy mesterségesen felduzzasztott állatpopuláció jön létre melynek fogyasztása messze túlmutat akár a háztáji békésen legelő marhákhoz képest is.
3. Egyenes következményként megnövekszik a CO2 és a Metán kibocsájtás. Persze, hogy ez most jó vagy rossz nyilván nézőpont kérdése. Szerintem nekünk most nem annyira.
"a kifingott metán pont ugyanannyi, mint ha egyébként a természetesen jelen lévő bölények finganák ki... "
Nagyságrendebéli különbség van. Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.11.11. 07:38:39
Ez az egész "ökológiai lábnyom" dolog inkább a környezetvédelem szempontjából fontos, nem pedig a természetvédelem szempontjából. Természet: a bolygó bioszférája. Környezet: az ember közvetlen környezete.
Az oké, hogy "minden körforgásban van" meg az "anyag nem vész el csak átalakul", ez bioszféra (természet) szinten nagyon jól működik. Viszont más dolog az ember közvetlen környezete, ahol bizony az ember felhalmozhat egy csomó, a környezetére rövid vagy közepes távon káros anyagot. Erre utal elsősorban az ökológiai lábnyom, hogy a különböző tevékenységeinkkel mennyi szart termelünk, amiben aztán kénytelenek vagyunk megmártózni, amíg "Gaia" hajlandó lesz eltüntetni előlünk a francba. A természet nem emberi léptékben működik, a környezetvédelemre oda kell figyelni, elsősorban erre való az ökológiai lábnyom méricskélése.
Tehát az, hogy valaminek nagy az ökológiai lábnyoma az nekünk, embereknek nem jó, a természet valóban leszarja... Na jó, persze a bioszférát is károsíthatja, de ilyen magasröptű gondolkodással operálva inkább átalakulásnak lehetne nevezni, nem károsodásnak. Viszont mi beszopjuk, de nagyon.
Húwazze! Nagyon nem tudományos furfang részese lettél, de semmi gáz, gondolkodj józanul: Bármennyi takarmányt, bármennyi vizet is használsz fel a szarvasmarha hízlalására, tejtermelésére, az mégis a bioszféra része marad, nem lökődik ki a világűrbe, nem keletkezik káros anyag, a kifingott metán pont ugyanannyi, mint ha egyébként a természetesen jelen lévő bölények finganák ki... Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.11.10. 23:33:19
Ha ezt a takarmányt nem szarvasmarháknak, hanem mondjuk elefántoknak, zebráknak, kafferbivalyoknak adnánk, akkor pontosan ugyanannyi metánt finganának ki, mint a szarvasmarhák. Ha hagynánk az élőhelyeket békén, akkor a füves szavannák lennének túlsúlyban, akkor is ez lenne a felállás, elefántok, zebrák, gnúk, antilopok finganák tele a légkört. Egyébként nagyon leragadtál a metán kibocsájtás körül, a hús<->vegán étrend kapcsán nincs észrevételed?
A takarmány mennyisége egy változó. Nincs olyan, hogy ha másnak adnánk. Az csak azért van, mert az emberiség átformált a a környezetet és fosszilis alapon működik a mezőgazdaság is.
Azért van takarmány, mert mi irtottuk ki az erdőket és mi termeljük olyan terméshozammal a növényeket, amire az anyatermészet magától képtelen. ---> Nincs se termény ---> Nincs annyi vadon élő állat sem szarvasmarha helyett, mert az emberiség adja ehhez a szükséges erőforrást.
Tehát nincs annyi állat sem, nincs annyi élőhely, és nincs annyi kaja sem. Tehát marhatenyésztés nélkül több erdő és kevesebb metánforrás lenne sőt, a tenyésztés hiánya miatt egyéb externáliák sem.
Ha ezek után ezt nem érted meg, hogy mennyire bugyutaságot írtál, akkor senki sem tud segíteni rajtad. Csak idéztem a kommeneted. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.10. 23:05:19
Hülye vagyok. Te hoztál egy matematikai modellt. Olyan változókkal, amiket én nem vagyok képes felfogni... Ja, nem, a levegőbe beszélsz, csak én meg nem hallom...
Tehát ha lemondunk a marhákról és a tejtermékekről és helyette csirkét eszünk, lényegesen kevesebb CO2 és metán kerül a légkörbe miközben megmarad egy csomó terület amit vissza lehet erdősíteni amivel további CO2 fogható.
A legnagyobb pozitív hatás az üvegházhatású gázok csökkenése lenne, jelenleg az összes kibocsátott ózonréteggyilkos anyag több mint 15 százaléka az állattartásból származik. A legnagyobb bűnösök pedig a marhák, ezek az állatok ugyanis amellett, hogy 28-szor több területet és 11-szer több vizet használnak el, mint a csirke vagy a sertés, rengeteg káros metánt eregetnek a levegőbe. A légtérben fellelhető metán legjelentősebb forrásának az Egészségügyi Világszervezet is a szarvasmarhákat jelölte meg, mert kérődző állatokként beleikben a rostok nem tudnak teljesen megemésztődni, ekkor képződik a gáz, amely a szén-dioxidnál 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, vagyis sokkal erősebb üvegházhatással bír. Nemzetközi vizsgálatok arra jutottak, egyetlen átlagos méretű marha naponta 100-120 liter metán gázt termel.
Egy japán vizsgálat szerint egy kiló marhahús előállítása során annyi káros anyag kerül a levegőbe, mint amennyit egy átlagos európai gyártású autó kipufog 250 kilométeren."
A csirkehús ezzel szemben sokkal "olcsóbb" és kisebb környezeti kárral jár. Szóval ne mondj le a húsevésről csak egyél csirkét. Amiről lemondhatsz az a tejtermékek és a marhahús.
"Egy erdő rengeteg CO2 megköt ha békén hagyják..." Egy békén hagyott erdő pont 0% ill. 0 gramm széndioxidot köt meg. Akkor kötné meg, ha nem lenne békén hagyva, hanem eltemetődne. "...szerinted a most kibányászott szén miből van?" Nna ez a kardinális kérdés, tudniillik az, hogy vajon az évmilliók alatt felhalmozott energiamennyiséget (kőszén, földgáz, kőolaj,) néhány száz év alatt eltüzelni értelmes és környezetbarát dolog-e (nyilván NEM)...? Ebben igazad van, egyetértünk. Azonban az, hogy a szántóföldön termelt gabonát közvetlenül megesszük, vagy közvetve, a háziállatok húsát megemésztve fogyasztjuk el és szarjuk ki, az véleményem szerint a biológiai körforgás szempontjából tök mindegy, semmiféle ökológiai hatással nem bír. Tehát a húsevéssel való riogatás teljesen alaptalan!
Nem nem, nem füvet legelnek! A termőföldet takarmány előállításra használják de nem sima takarmányt kapnak, mert akkor nem adnának elég tejet és nem növekednének elég gyorsan. A takarmányukba húsliszt is kerül többek közt meg szója (meg még sok más is) . Egy sima háztáji tehén aki békésen legelészik az ad 15 - 20 liter tejet a nagyüzemiek meg 35 - 40 litert /nap.
Ezért folyamatosan emésztési és egészségügyi gondjaik vannak nem is élnek fele annyi ideig se mint egy háztáji marha.
Nem nulla a kibocsájtásuk. Ha még az idekapcsolódó logisztikát is hozzávesszük akkor láthatod, hogy talán a legnagyobb CO2 kibocsájtó területről van szó.
Mindezt miért? Hogy a pizzádon legyen sajt meg a mekiben olcsón ehesd a hambit?
Azokat a területeket meg lehetne hagyni az erdőknek nem értem ezen mint nem értesz. Egy erdő rengeteg CO2 megköt ha békén hagyják (szerinted a most kibányászott szén miből van?). Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.11.10. 16:49:56
Ha ezt a takarmányt nem szarvasmarháknak, hanem mondjuk elefántoknak, zebráknak, kafferbivalyoknak adnánk, akkor pontosan ugyanannyi metánt finganának ki, mint a szarvasmarhák. Ha hagynánk az élőhelyeket békén, akkor a füves szavannák lennének túlsúlyban, akkor is ez lenne a felállás, elefántok, zebrák, gnúk, antilopok finganák tele a légkört. Egyébként nagyon leragadtál a metán kibocsájtás körül, a hús<->vegán étrend kapcsán nincs észrevételed?
Olyan marhaságokkal jössz, hogy ha nem lenne ember és tenyésztés, akkor is ua.lenne a helyzet. Ja persze, mert az elefántok és az antilopok erdőt írtanak és műtrágyáznak.
Eszemfaszom megáll. Ilyen orbitális hülyeségeket állítasz.
Nem értem, hogy miért kéred ezt, amikor vita másról szólt eddig, egy konkrét vetületéről. Valahol vicces, hogy neked sincs lövésed a témáról, de még te támasztasz elvárásokat.
"Engem az irritál, hogy képtelen vagy modellekben még a változókat is beazonosítani. Mintha úgy akarnál mozgástanról beszélni, hogy nem érted a gravitációt és a tömeg fogalmát, csak a sebesség és távolságot. Röhej" Ezt nem értem, kérlek fejtsd ki érthetőbben! Köszi!
"Ha emberiség nem lenne, akkor marha sem lenne ennyi." Hanem lenne helyette mondjuk bölény...milliószám...? "Engem az irritál, hogy képtelen vagy modellekben még a változókat is beazonosítani. Mintha úgy akarnál mozgástanról beszélni, hogy nem érted a gravitációt és a tömeg fogalmát, csak a sebesség és távolságot. Röhej." Ezt nem értem. Kérlek, világosíts fel!
Mi a faszom az, hogy nekik adnánk? Nincs ilyen opció. Ha emberiség nem lenne, akkor marha sem lenne ennyi.
Az emberek étrendjére szarok. Engem az irritál, hogy képtelen vagy modellekben még a változókat is beazonosítani. Mintha úgy akarnál mozgástanról beszélni, hogy nem érted a gravitációt és a tömeg fogalmát, csak a sebesség és távolságot. Röhej.
"Kurva nehéz ezt megérteni?" Igen. Annyi marha van, amennyit el tudunk látni takarmánnyal. A takarmány a szántóföldön terem. Ha ezt a takarmányt nem szarvasmarháknak, hanem mondjuk elefántoknak, zebráknak, kafferbivalyoknak adnánk, akkor pontosan ugyanannyi metánt finganának ki, mint a szarvasmarhák. Ha hagynánk az élőhelyeket békén, akkor a füves szavannák lennének túlsúlyban, akkor is ez lenne a felállás, elefántok, zebrák, gnúk, antilopok finganák tele a légkört. Egyébként nagyon leragadtál a metán kibocsájtás körül, a hús<->vegán étrend kapcsán nincs észrevételed?
A metánkibocsátás meghaladja a természetes szintet. Kurva nehéz ezt megérteni? Azért él annyi marha ma a Földön, mert tenyésztjük őket. Az ugye megvan, hogy a lovakból is ezért volt régen sok? Amióta nem munkeszközök gyakorlatilag kisebbfajta kihalásnak lehet hívni, amit a ló populációban látsz.
Te meg azt nem érted meg, hogy a fű legelése/megemésztése következtében keletkező metánnak semmi köze sincs ahhoz, hogy éppen ki fingja ki, netán egy zebra, gnú, elefánt, szarvas, őz, vagy éppen egy ló, birka, szarvasmarha, kecske stb.....
"És akkor erre jön rá a brutális metán kibocsátás..." Ha lelegelik azt a füvet, akkor meg is kell emészteni, ami viszont metán böfögés, fingás formájában melléktermékként megjelenik, az teljesen természetes, akár zebra, gnú, kafferbivaly, elefánt, orrszarvú, jávorantilop stb., akár szarvasmarha, kecske, birka, ló, szamár eregeti is ki a légtérbe.
"...azonos kalóriamennyiséghez majdnem nagyságrendileg nagyobb lábnyomot jelent..." Nem az ökológiai lábnyom miatt, hanem szimpla közgazdasági okokból, de: Igen, ezért kerül tízszer annyiba a marhahús, mint a liszt...(pont egy nagyságrend.)
Látom nem érted. A takarmánynövény helyett termeled a biomasszát, ami emberi fogyasztásra alkalmas. Annak van CO2 és mindenféle lábnyoma és nagyobb részt tényleg a termőföld és a napenergia számít.
Ehhez képest ameddig egy marha vágósúlyban lesz olyan brutális mennyiségű víz, áram, üzemanyag kell, ami azonos kalóriamennyiséghez majdnem nagyságrendileg nagyobb lábnyomot jelent. És akkor erre jön rá a brutális metán kibocsátás...
"A nagyüzemi állattartás baromi sok energia felhasználással is jár, ami fosszilis alapú, ergo nem zárt a rendszer. Semmilyen szerint." Ebben igazad van, ha fosszilis alapú technológia (is) a rendszer része, akkor az a hányad tényleg nem környezetbarát, de azért tudjuk, hogy a takarmány előállítása is (pont ugyanannyira) környezetszennyező, mint a közvetlen fogyasztásra szánt terményeké.
Erdőt irtanak a területért, vizet használnak fel, de jó sokat és csak remélni lehet, hogy tisztítják. A nagyüzemi állattartás baromi sok energia felhasználással is jár, ami fosszilis alapú, ergo nem zárt a rendszer. Semmilyen szerint.
Mondom, te nem akarod megérteni. Kb. odáig jutsz el, hogy nap --> fotoszintézis. És ennyi.
"Nettó ökörség" az pont az, hogy ABBAN AZ ÉVBEN kellene egyensúlyba kerülnie. Nem is értem, miről beszélsz. A Napenergia folyamatosan áramlik, ebből épül fel az egész ökoszisztéma. De ezt Te is tudod.
Mert te azt hiszed, hogy csak azért, mert 1 évben megeszel X marhát, akkor az abban az évben a napenergia által 100%-ban egyensúlyba kerül. Ez nettó ökörség.
Te (az eddigi hsz-aid alapján) egy racionális, materialista elmének tűnsz, ezért nem értem, hogy nem érted azt, hogy a bioszférában közömbös, hogy a mezőgazdasági terményt közvetlenül (gabona), vagy közvetve (hús) fogyasztjuk-e el.!?
Ez a baj, hogy a 2+2 =4 magyarázatot sem értetted meg. Ennél egyszerűbben nem tudjuk elmagyarázni, hogy megértsed. Te egész egyszerűen nem akarod vagy nem tudod megérteni.
"1. Erdőket irtanak ki, hogy legelő legyen. Az erdőkről már bizonyított hatás, hogy a szárazföldek belsejébe juttatja az esőket. Duplán vesztünk az irtásukkal, egyrészt az erdő mögötti területek szárazabbak lesznek másrészt jóval kevesebb CO2 kötnek meg a legelők." Nem, nem igaz, hogy a legelők kevesebb CO2-ot kötnének meg, lévén, hogy az erdők is csak annyi széndioxidot "kötnek" meg, amennyi éppen az össztömegük, -a legelőkhöz meg hozzá kell(ene) számítani a rajta legelésző csordák tömegét is- másrészt nem az erdő<->legelő a kérdés, hanem a szántóföld<->szántóföld. "2. Az emésztésük során sok metán keletkezik." Ugyanennyi metán keletkezne, ha mondjuk szarvasok, őzek, zebrák, gnúk, mamutok, orrszarvúk, legelnék le "3. Irgalmatlan sok földet használnak" Nem szempont, hogy mennyi földet használnak, mert a megművelt földterület adott, mindenki eldöntheti, hogy mit termel rajta, a közvetlen és a közvetett (hús) hatás ugyanaz, a bioszféra szempontjából közömbös. "...De a nagyipari állattartás már igencsak odaver. Mindeközben a marhahús meg a tej is luxustermék. Elvagyunk nélküle." A "nagyipari állatartás" globális szinten ökológiailag nem csinál semmit, legfeljebb az ember számára könnyebben hasznosítható terméket (tej, hús) állít elő, de amíg a húst megeszed és nem elégeted, lövöd ki a világűrbe, addig a szarod ugyanúgy a biológiai körforgás része marad, semmi (káros) sem keletkezik és semmi ("hasznos") nem vész el, tehát a hús és tej csak közgazdaságilag luxustermék, és nem, NEM vagyok el nélküle. Ezzel egy ici-pici ökológiai lábnyomom sem lessz. "Most szenvednek is a nagy multik, hogy a Kínáikat rászoktassák a tejre mert az rohadt nagy piac lenne ám." Nopersze. Csakhogy a (felnőttkori) laktóz tolerancia az indoeurópai, 5-8 ezer éve tejet ivó népességben alakult ki, a Dél-Kelet ázsiai népességben pedig nem, ezért nehéz dolguk lessz. "Csak épp ott nem isznak tejet és nem esznek tejtermékeket az Európaiakhoz képest." Pontosan ezért!
1. Erdőket irtanak ki, hogy legelő legyen. Az erdőkről már bizonyított hatás, hogy a szárazföldek belsejébe juttatja az esőket. Duplán vesztünk az irtásukkal, egyrészt az erdő mögötti területek szárazabbak lesznek másrészt jóval kevesebb CO2 kötnek meg a legelők. Ha egyáltalán megkötnek.
2. Az emésztésük során sok metán keletkezik.
3. Irgalmatlan sok földet használnak. Linkeltem egy videót alább.
Lehet, hogy háztáji Mari néni 1 szem Riskája nem oszt nem szorozz. De a nagyipari állattartás már igencsak odaver. Mindeközben a marhahús meg a tej is luxustermék. Elvagyunk nélküle. Most szenvednek is a nagy multik, hogy a Kínáikat rászoktassák a tejre mert az rohadt nagy piac lenne ám. Csak épp ott nem isznak tejet és nem esznek tejtermékeket az Európaiakhoz képest.
"Belegondolt a sok ember, hogy lényegében a kávézók mekkora hányada fogyaszt tejen és az édességekhez is menyi tej kell? Izé... " A tej dettó, pont annyit von el, amennyit hozzátesz az ökológiai körforgáshoz, antimatematikus (nem oszt, nem szoroz)...Tehát, amíg nem tüzeled el, nem változtatod meg kémiailag, nem lövöd ki a világűrbe, addig a tej biológiailag, ökológiailag nem csinál semmit, viszont az ember számára (is) nagyon fontos tápanyagforrás (lehet). Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.11.10. 02:23:42
"...még a metán termelés nélkül is." Ez pedig megint "marhaság", mert azt a legelőt egyébként is lelegelnék a zebrák, gnúk, zsiráfok, kecskék, mamutok, orrszarvúk, lovak, marhák, kecskék, birkák, ajóistentudja kifélék... ;-/ Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.11.10. 01:07:51
"Az állat meg iszonyatosan sok energiát fordít arra, hogy életben maradjon és emellett a növekedés az, amit ki kell várni. Egy marha teljes tömegéből a fogyasztható jó hús az mennyi is?" Az csak (rövid) idő, tök mindegy (elvileg), hogy mennyi, de végsősoron a nap energiájából élünk, mi mindannyian (az egész Föld élővilága) a bioszférában és tök mindegy, hogy közvetlenül a növényi eredetű táplálékot esszük-e, vagy áttételesen, közvetve, a (marha)húson keresztül, a mérleg 0, zéró, semmi, nulla, tehát hülyeség a húsevéssel való riogatás.
Látom nem érted. A takarmánynövények helyett lehetne emberi fogyasztásra alkalmas biomasszát termelni. Bármit. A növényeknek kb. víz kell főleg, minden mást intéz a talaj és fotoszintézis (+műtrágya).
Az álltam meg iszonyatosan sok energiát fordít arra, hogy életben maradjon és emellett a növekedés az, amit ki kell várni. Egy marha teljes tömegéből a fogyasztható jó hús az mennyi is?
Tehát ezt értik az alatt, hogy miért nagy terhelés a marha, rohadt nagy a lábnyoma még a metán termelés nélkül is. Az én problémám az, hogy ha még a húsfogyasztást mellőzöm is - iszonyat ritkán eszek marhahúst - akkor is. Belegondolt a sok ember, hogy lényegében a kávézók mekkora hányada fogyaszt tejen és az édességekhez is menyi tej kell? Izé...
"Ahhoz hogy megtermelj 1kg marhát, el kell használnod mittomén 10kg takarmányt meg 50 liter vizet (csak mondtam valamit, de érted). Tehát ha kidobsz 1 kg marhát, azzal ezeket is kidobod valójában." Nem, nem értem. Közgazdaságilag (talán) igazad van, de ökológiailag semmiképp. Ugyanis nem égetem el, nem lövöm ki a világűrbe, nem alakítom mondjuk radioaktív izotópokká stb., hanem az ökoszisztéma, a bioszféra része marad, sehova sem lett "kidobva". Akármennyi vizet és takarmányt "pocsékolok" az előállításra, az végsősoron visszakerül a biológiai körforgásba, semmi sem keletkezik és semmi sem megy veszendőbe.
"Mi lenne velünk ha elektromos kocsik elterjednének? Az egész régió GDP-je visszaesne. Innentől könnyen kitalálható, hogy Orbánnál jobb szövetségest a német autóipari cégek nem is nagyon találhattak volna"
Jaj az orbánfóbia. Mert szerinted elektromos autókat nem tudnak összerakni, vagy azokhoz nem kell gyártósor? Halál mindegy, még jobb is az elektromos mert egy újabb érv Paks2 mellett.
Ahhoz hogy megtermelj 1kg marhát, el kell használnod mittomén 10kg takarmányt meg 50 liter vizet (csak mondtam valamit, de érted). Tehát ha kidobsz 1 kg marhát, azzal ezeket is kidobod valójában. Míg ha kidobsz egy kiló kenyeret, akkor csak a kenyeret dobod ki, mert azt nem kellett 3 évig etetni előtte.
EDIT: ha kidobásról van szó, amúgy szerintem ritkábban dobják ki a húsokat, mert azokat nagyobb becsben tartják. Gyümölcsből, kenyérből meg mindenki vesz kilószámra mert mi van ha kell, oszt ha nem kell hamar megrohad, kidobjuk. Lazacot, marhát ritkábban dobunk ki, inkább lefagyasztjuk ha nem kell, míg a gyümölccsel senki nem szarakodik ilyesmin. Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2018.11.09. 13:26:26
Azt ugye vágod, hogy ha az általad behaluzott villany népajutó lenne, akkor még egy Visonta kéne, mert a villanyt jelenleg döntően fosszilisből állítja elő a világ? A sok balfasz még Paks-ot sem akarja.
Szóval, ameddig fosszilisből lesz áram, addig csak óvatosan..
"Minden egyes elveszitett munkahely a hagyomanyos autoiparban az legalabb egy uj munkahelyet jelent az elektromos autoiparban. MInden egyes elveszitett munkahely az allattenyesztesben egy uj munkahelyet jelent a mezogazdasagban." Ezt is elmagyarázhatnád, mert nem értem. Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.11.09. 08:41:24
"Masreszt a zoldseg es gyumolcsok okologiai labnyoma toredeke az allati eredetu eteleknek. Szoval a zoldseg/gyumolcs felenek kidobasa 10edannyira nem karositja a kornyezetet mint a husok felenek kidobasa. Ezt kifejtenéd kérlek, mert nem értem! Kössz.
Bírom ezt a zöld energiás hülyeséget. A németek kipróbálták és kénytelenek voltak a franciáktól áramot venni, mert nem működik. Nappal nincs akkor gond vele, mert átlalában süt a nap, ha éppen nem felhős az ég, vagy nem esik. A szél is mindig fúj, kivéve amikor nem. Ezen hatásokat nappal csak jelentős túlméretezéssel lehet kompenzálni és ekkor még nem beszéltünk arról, hogy mi van éjszaka, ha éppen szélcsend van. Eltárolhatjuk akksikban az áramot (mennyi kellene, hogy 3-4 napra elegendő országos mennyiségű energiát eltároljunk?), de ez nem gazdaságos. Így marad az import, vagy alternatív termelés. A vízerőmű itthon nem túl gazdaságos, mert nincsenek használható folyóink hozzá. A szén- és gázerőmű környezetszennyező. Pakstól pedig a tudatlanok félnek, hogy jaj, újabb Csernobil lesz és mindmeghalunk.
Ha annyira erőlködnének akkor tudnának elektromos népautót csinálni. Most nézd meg milyen áron vannak. Ezek politikai döntések. Nem érdekük, hogy az emberek elektromos kocsit használjanak. Olaj lobbi, gépjárműipari lobbi, jövedéki adó, német autóipari cégek pozíciói is rosszabbak stb..
Most úgy terjednek, hogy közben a hagyományos kocsikból is többet adnak el. Pont ugyanaz a helyzet mint a zöld energiánál. Egyszerre növekszik a fosszilis erőművek CO2 kibocsájtása és a Zöld energia is. Persze mindenki a gombamód szaporodó szélerőművekről beszél a szénerőműveket nem kell nagy dobra verni.
De pl kishazánk Visonta közvetlenül vagy 2000 embert közvetetten meg szerintem egész Heves megyének odacseszne ha bezárnák. Megérteném, hogy az emberek tüntetnek miatta. Kínában építik őket mi meg zárjuk be? Miért?
Ezt csak globálisan lehet megoldani. De mind1 majd meglátjuk mi lesz. Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.11.06. 22:04:13
Na most egyet értünk, ez a gazdasági berendezkedés a profit és a lóvéról szól mindent az határoz meg. A környezetvédelem divatos lozung. PL a Google és most elmondja magáról zöld energiáról üzemelnek közben a Google (meg a Facebook is) mindet elkövet, hogy a kijelző előtt rohadj amennyit csak tudsz. Nekik az a lové. Szóval mindenhol csak duma van. Szemfényvesztés. Semmiféle komoly intézkedések nincsenek.
Párizsi klímacsúcson is kb annyi volt, hogy egyszer majd valamikor talán csökkentik a CO2 kibocsájtást. Nagypofájúan benyomták a célt , hogy mit vállaltunk de az is csak porhintés volt.
Kényes téma nincs mit csinálni. Majd kis hazánkban is lesz jó pár mediterrán gyümölcs. Hollandiának meg annyi. Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.11.06. 21:53:27
Megoldani egyaltalan nem keptelenseg. Minden egyes elveszitett munkahely a hagyomanyos autoiparban az legalabb egy uj munkahelyet jelent az elektromos autoiparban. MInden egyes elveszitett munkahely az allattenyesztesben egy uj munkahelyet jelent a mezogazdasagban.
Abban igazad van, hogy a politikai demagogia keresztbetehet ennek. Bar eddig semmilyen komoly politikai ellenallasrol nem hallottam a hustermeles teren (bar itt valtozas sincs), se elektromos autok gyartasa teren. Sot, az elektromos autok most per pill igencsak igeretesnek tunnek, a nagy gyarak is ebben latjak a jovot eppen. Azt hiszen meg Orbannak is volt annyi esze hogy akkumlator-gyar mellett lobbizzon...
Látom eléggé félre ment a téma, hát teszek rá én is egy lapáttal. Ugye tudjuk, hogy a disznó mindenevő? Vagy azt is, hogy a csirke simán megeszi a legtöbb alapvető élelmiszerünket (kenyér, hús, krumpli stb.) Ennek ellenére, mit mond az EU az állatok ételmaradékkal etetéséről? Tudjuk mit. És még csak nem is igaz, de mindegy. Abból is a takarmány kiegészítők gyártói szedték meg magukat (szója és társai) mert a sima gabona dara kevés a megfelelő növekedéshez. Háztartásonként naponta annyi kaja megy a szemétbe, amit ha megetetnénk az állatainkkal, (tehént kivéve) nem lenne probléma a hús fogyasztás.
De mit várunk addig, amíg például a cement gyártáshoz elégetünk TETEMES mennyiségű földgázt, és annak ellenére, hogy papír zsákban fél évig bírja a cement fólia zsákban akár két évig is, minden gyártó papír zsákban árulja a termékét? És senki nem szólal fel akár az EU-nál, hogy hahó, évente több százezer tonna döglött cement megy pocsékba, nem kellene egy kicsit jobban csomagolni?
Persze tudom a választ a kérdésre, a profit minden előtt. A környezet védelemmel kapcsolatban csak szájalás van. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.11.06. 21:45:26
Ááá nem megy. Pl autóipar. Mi lenne velünk ha elektromos kocsik elterjednének? Az egész régió GDP-je visszaesne. Innentől könnyen kitalálható, hogy Orbánnál jobb szövetségest a német autóipari cégek nem is nagyon találhattak volna. Mind megvétózza a szigorúbb intézkedéseket union belül. És valjuk be őszintén nekünk tényleg rossz lenne ha a világ átállna elektromos kocsikra.
A marhatenyésztés is. Irgalmatlan sok ember dolgozik az ágazatban rengeteg embernek ad munkát közvetve vagy közvetetten. Mi lenne velük?
De ez szinte minden iparágra igaz. Ott tartunk nem elég okosabban fogyasztani kifejezetten másként kéne. Tervezni kellene a fogyasztást is. Erre azonban rögtön lekomcsiznak, pedig az informatika korában elég durva, hogy nem tudunk olyan termelési és elosztási rendszert kitalálni ahol mindenki igényét el tudjuk látni (felesleg és pazarlás nélkül).
Annyira sok iparágat érint a dolog, hogy egyszerűen képtelenség megoldani a helyzetet. Pláne úgy, hogy ha mondjuk sikerül is előrébb jutni jön egy Trump és keresztbe szar mindennek. Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.11.06. 21:39:25
Egyreszt senki sem mondta hogy a zoldseget es gyumolcsot kidobhatod. A kajak felenek a kidobasa az szinten egy koztudott problema, amirol szoktak is gyakran beszelni. Szoval igy van, azt sem kene kidobni, hanem esszel vasarolni. Masreszt a zoldseg es gyumolcsok okologiai labnyoma toredeke az allati eredetu eteleknek. Szoval a zoldseg/gyumolcs felenek kidobasa 10edannyira nem karositja a kornyezetet mint a husok felenek kidobasa. Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.11.06. 21:34:35
A zöldség és gyümölcsök aránya sem a legjobb... több mint felét kidobják annak ami elkelt mert rá romlik az emberekre.. de eleve a termelt zöldség/gyümölcs 70% piacra sem kerül mert esztétikailag hibás ergo azok is mennek a kukába....szóval...
Menne a CO2 elleni harc, ha a Nirz felek nem vennek szemelyes tamadasnak ezeket, es inditananak vallasi haborut minden ilyen javaslat ellen... Akinek letszukseglet a hus az egye csak csendben, a tobbiek meg vegyek nyugodtan vissza a fogyasztasukat, es akkor mindenki boldog...
Miert kell mindenkeppen hulyenek beallitani magadat? Lehet ertelmesen is ervelni. A hus azert celpont, mert a tapertekehez kepest nagysagrendekkel tobb kornyezetpusztitast okoz, mint a tobbi tapanyagforras. A csoki a hushoz kepest nem jar kornyezetpusztitassal. Es okos ember ott kezdi a problemak megoldasat, amik a legtobb problemat okozzak.
Senki nem mondta meg hogy mit ehetsz, szoval azok a fasisztak akiktol annyira felsz nem leteznek. En legalabbis akarhanyszor mentem a henteshez, vagy gyujtottam be a kerti grillt egy jo steakhez, meg senki sem akart megbuntetni erte, vagy megtiltani. Ez sosem volt tobb egy ajanlasnal, es csak annyit ajanlanak, hogy ha erdekel a kornyezeted, de nem vagy kulonosebben husimado, akkor mi a fenenek tomod ketpofara a hust, es dobod ki a masik felet...
Aha de a te marháid telenyomják a levegőt metánnal és a marhahús előállítása elképesztő mennyiségű CO2 termel a légkörbe miközben Csirkét is tudnál enni. Ráadásul a földek jó részét is arra kell használni, hogy a marháknak takarmányt termeljünk plusz irgalmatlan mennyiségű víz is szükségeltetik.
https://youtu.be/B4X8P_x2AbQ?t=3088
El kell engedni, állj át a csirkére a tejről meg a tejtermékekről úgyszintén mondj le. Azért mert finom ne pumpáljuk már szarásig tele a levegőt C02-vel meg metánnal.
De egyébkét ezért mondom esélytelen a CO2 elleni harc. Az emberek ne tudnak lemondani semmi kényelmi dologról.
jah birom ezt a dumát a hús nem létszükséglet elég a kevés..ilyen alapon a csokoládé sem szükséges és az is környezetpuszitással jár előállítani stb.. az ellen mégse pofáznak. Ha fenntartható marhaság elve alapján megyünk , legyen mindenkinek burgonya tejjel meg egy kis zabbal és ezek tartalmazzák a létszükséglethez elegendő tápanyagokat... és osszunk szét mindent... Francokat, senki ne mondja meg hogy ki hogy és mennyit egyen. A zöld fasiszták húzzanak el
Nem az orult zoldeg a merce, hanem a normalis zoldek. A normalis zoldek pedig nem zero husfogyasztast akarnak, hanem csa a "hust hussal" hozzaallas visszafogasat, es hogy kevesebbet egyunk.
Egyebkent nem enni hust a kozepkorban szenvedes volt, de ma mar egy elerheto luxus, mivel tomve vagyunk olyan kajaval amivel ki lehet valtani. A cukor/dohany es minden mas mereg is a nemesek kivaltsaga volt, de ezektol is meg kene szabadulni, meg jobban is, szoval a logikad itt hibadzik.
Informatika és tudomány
