Linuxra váltana Oroszország

Sok éve szeretnék ezt, de most újra nekifutnak, annak ellenére is, hogy nincs elég szakember hozzá. Oroszországban a számítógépek és laptopok 95%-án Windows fut.

Oroszország már 2003-ban a Linux felé kacsingatott, majd 2016-ban is felmerült, hogy Linuxra váthat. Az idén júniusban piacra dobott Bitblaze Titan BM15 típusú laptop operációs rendszere az Astra Linux és az Alt Linux lehet. A Kommerszant orosz üzleti újság azt írta, hogy Oroszország most már komolyan át akar állni a Windows operációs rendszerről a Linuxra. A meghozott döntés alapján a jövőbeli oroszországi informatikai közbeszerzési szerződések esetében a jövőben a Linuxot fogják előnyben részesíteni a Windows operációs rendszerek alkalmazásával szemben. Ugyanakkor ehhez számos rendszert kellene teljesen újraírni.

Egyébként a Linux-alapú eszközök aránya növekszik, de főként a kormányzati szerveknek, a közszférának és egyes állami vállalatoknak történő szállításoknak köszönhetően. Az orosz alkalmazásszoftver-fejlesztők a vállalati szegmens számára Windowson futó szoftvereket írnak. Ahhoz, hogy a gyártók Linuxos verziót is készítsenek, valós piaci keresletnek kell kialakulnia, és akkor már megéri egy második, Linuxra szakosodott fejlesztői csapatot toborozni. Ha nincs kereslet, akkor a költségeket az államnak kell támogatnia.

Az orosz digitális fejlesztési minisztérium a jelek szerint mélyreható változtatásokat készít elő az informatikai közbeszerzési szerződések odaítélésének jelenlegi gyakorlatában. A szaktárca megerősítette a terveket és jelenleg dolgozik a megfelelő módosításokon. Amennyiben azokat kidolgozzák és bevezetik, Oroszország megvalósíthatja azt a régóta fennálló stratégiáját, hogy elfordul a külföldi szoftvertermékektől, és helyette a Linuxra támaszkodik. Ezt azonban csak nagy erőfeszítések árán lehet elérni.

Konkrétan a tervek szerint az informatikai szolgáltatóknak a jövőben Linux rendszerekre vonatkozó megoldásokat is be kell nyújtaniuk, ha továbbra is szerepelni akarnak a közbeszerzési nyilvántartásban, azaz szeretnének nyerni egy állami tenderen. Az ilyen vállalatok kedvezményeket kapnak az iparűzési és társasági adókra, valamint a fizetendő biztosítási díjakra vonatkozóan is. A forgalmi adó teljes mértékben elengedésre kerül. A követelményeket szakaszosan fogják bevezetni a különböző szoftvertípusoknál, azaz az irodai szoftvereknél, az adatbázis kezelőknél vagy az automatizálási rendszereknél. A követelmények be nem tartása esetén a fejlesztőt kizárják a nyilvántartásból. Probléma, hogy például a mérnöki vagy banki szoftvereket gyakorlatilag a nulláról kell létrehozni. A nyilvántartás jelenleg mintegy 4400 vállalatot, valamint 13 900 terméket és ajánlatot tartalmaz.

Oroszország a szoftverek terén más módon is próbálja függetleníteni magát: 2019 decemberében ismertté vált, hogy a helyi szoftverek kötelező telepítését írják elő a mobilokon, idén júliusban pedig az derült ki, hogy Moszkva egy új szoftverboltot is bevezet.