SG.hu·
A kínai MI fejlesztők nem tudják bevételre váltani technológiai előnyüket
Az elmúlt egy évben látványosan nőtt Kína súlya a mesterséges intelligencia globális piacán. Amióta a DeepSeek, egy korábban alig ismert kínai MI kutatólabor, meglepte a világot egy rendkívül erős új modellel, a kínai fejlesztések befolyása csak tovább erősödött.
Kína mára vitathatatlan vezetővé vált az úgynevezett nyílt súlyú modellek területén, vagyis azokban a rendszerekben, amelyeknél a tanulás során kialakult numerikus paraméterek szabadon hozzáférhetők, még ha az alapadatok és a forráskód nem is. A Hugging Face nevű népszerű modellgyűjteményben a kínai modellek letöltéseinek száma már meg is haladta az amerikaiakét. A DeepSeek ugyan továbbra is a figyelem középpontjában áll, és a hírek szerint heteken belül bemutatja következő csúcsmodelljét, de korántsem az egyetlen kínai szereplő, amely hullámokat vert.
Tavaly szeptemberben az Alibaba által fejlesztett Qwen modellcsalád lett a legnépszerűbb a Hugging Face-en, megelőzve a Meta Llama nevű modelljeit. Közvetlenül karácsony után az amerikai közösségi média óriás bejelentette, hogy több mint 2 milliárd dollárt fizetne a Manus nevű kínai MI cég felvásárlásáért, amely időközben Szingapúrba tette át székhelyét, bár a kínai kormány még megakadályozhatja az üzletet. Január elején pedig a MiniMax és a Z.ai, két újabb kínai modellfejlesztő, tőzsdére lépett Hongkongban, részvényeik árfolyama pedig azóta kilőtt.
A kínai modellek technológiai színvonala ma már vitán felül világszínvonalú. Az LMArena rangsorában, amely a különböző MI modellek teljesítményét hasonlítja össze, ugyan továbbra is az amerikai cégek zárt rendszerei, az OpenAI, a Google, az Anthropic és az xAI modelljei uralják az élmezőnyt, de az Alibaba, a Z.ai és más kínai fejlesztők nyílt alternatívái sincsenek messze mögöttük.
De a valódi kihívás nem a technológia megalkotása, hanem az, hogyan lehet belőle pénzt csinálni. A Sensor Tower adatai szerint az OpenAI ChatGPT-je az Apple App Store-on keresztül világszerte 1,7 milliárd dollár bevételt termelt a tavaly októberig tartó 12 hónapban. Ezzel szemben a tíz legnépszerűbb kínai MI chatbot összesen mindössze 500 ezer dollárt hozott ugyanebben az időszakban. A legtöbbjük továbbra is ingyenesen használható. A kínai fejlesztők fő bevételi forrása az, hogy szolgáltatásokat kínálnak a vállalatoknak a nyílt modellek telepítéséhez és az azokat futtató infrastruktúra biztosításához, ám ez eddig nem bizonyult különösebben jövedelmezőnek. A MiniMax például 2025 első kilenc hónapjában csupán 53 millió dollár bevételt ért el, miközben 512 millió dolláros veszteséget halmozott fel. A Z.ai szintén súlyos mínuszban van. Mindez arra utal, hogy a kínai MI ipar, különösen az induló vállalkozások szintjén, komoly átrendeződés előtt áll.
A nehézségek részben abból fakadnak, hogy a kínai piac egyszerre rendkívül versengő és viszonylag kicsi. Kyle Chen, a Brookings Institution elemzője szerint a DeepSeek tavalyi áttörése egyfajta tisztulási folyamatot indított el, amelynek során a gyengébb modellfejlesztők visszavonultak. Ennek ellenére a piac továbbra is zsúfolt. Tavaly szeptemberben több mint 500 kínai MI modell volt elérhető, szemben a két évvel korábbi mindössze 14-gyel. De a hazai fogyasztóktól származó bevétel elenyésző, hiszen a kínai felhasználók szinte végtelen választékkal szembesülnek. A vállalati piac sem hozott áttörést. A kínai cégek köztudottan rendkívül takarékosak a működésükhöz használt szoftverekkel kapcsolatban, összesen körülbelül 50 milliárd dollárt költenek ilyen célokra, ami kevesebb mint a tizede annak, amit amerikai vállalatok fizetnek ki.
Nem véletlen tehát, hogy a kínai MI cégek egyre inkább külföldön keresik a növekedés lehetőségét. Az egyik út a globális dél felé vezet. Li Zixuan, a Z.ai nemzetközi üzletágának vezetője szerint a cég főként olyan országokban szerzett üzleti ügyfeleket, mint Brazília, Malajzia és Szingapúr, amelyeknek nincs konfliktusuk Kínával. Tavaly novemberben Szingapúr nemzeti MI projektje bejelentette, hogy Sea-Lion nevű modelljük a Meta Llamájáról az Alibaba Qwenjére váltott, amely az Alibaba felhőinfrastruktúráján fut. A Goldman Sachs becslése szerint a nagy kínai felhőszolgáltatók - köztük az Alibaba, a Baidu, a ByteDance és a Tencent - idén összesen 70 milliárd dollárt fektetnek adatközponti infrastruktúrába, különösen Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten.
Ezek a piacok azonban önmagukban is viszonylag kicsik. Az igazán nagy zsákmány Európa és az USA lenne, ahol a kínai modellek szintén egyre több követőre találnak. Brian Chesky, az Airbnb vezérigazgatója például megjegyezte, hogy a szállásplatform is a Qwent használó cégek közé tartozik. Nyugaton azonban a felhasználók többsége nem nagyvállalat, hanem költségérzékeny startup. A kínai modellek vonzereje számukra abban rejlik, hogy ingyenesek, kevésbé számításigényesek, mint sok nyugati megoldás, és könnyen testre szabhatók. Az Alibaba által kiadott mintegy 400 nyílt Qwen modellhez a fejlesztők több mint 180 ezer továbbfejlesztett változatot hoztak létre. Lin Qiao, a San Franciscóban működő Fireworks AI vezetője szerint a startupok gyorsan és olcsón akarnak kísérletezni, és erre a nyílt modellek kifejezetten jól alkalmasak.
A nagyvállalatok ezzel szemben óvatosak maradnak. A Menlo Ventures felmérése szerint az amerikai vállalatok nyílt modellhasználatának mindössze körülbelül 10 százaléka kötődik kínai fejlesztésekhez. A többség inkább a Meta vagy a francia Mistral modelljeit választja. Egy nagy amerikai cég vezetője adatvédelmi aggályokra és arra a kockázatra hivatkozott, hogy egy kínai modellt idővel betilthatnak a Nyugaton, ami költséges átalakításokat kényszerítene ki. Amikor nagyvállalatok kínai kódot használnak, gyakran saját infrastruktúrán futtatják, nem pedig a fejlesztő felhőszolgáltatásán keresztül. Ez csökkenti a kockázatot, de a bevételt is távol tartja a modellkészítőktől.
Az amerikai piacon való jelenlét a jövőben még nehezebb lehet a kínai MI cégek számára. Tavaly a Z.ai felkerült az Egyesült Államok azon entitáslistájára, ami korlátozza hozzáférését az amerikai technológiákhoz. Több szövetségi állam megtiltotta a DeepSeek használatát a hivatalos számítógépes hálózatokon. A TikTok története, amelynek most el kell adnia amerikai üzletágát egy helyi konzorciumnak, jól mutatja, milyen politikailag ingoványos terepen mozognak a kínai platformok.
Európa valamivel nyitottabb lehet, különösen akkor, ha az Egyesült Államokkal tovább romlanak a kapcsolatai. Mivel egyre inkább lemarad az élvonalbeli MI fejlesztésében, az európai kormányok úgy ítélhetik meg, hogy többet nyernek a technológia elterjedésének ösztönzésével. Ebben a nyílt kínai modellek elfogadása is segíthetne. Még Európában is nehéz azonban pénzt csinálni belőlük. Az, hogy a cégeket rávegyék az ingyenes modellekkel való kísérletezésre, egy dolog, de az, hogy kínai tulajdonú adatközpontokat vegyenek igénybe, már egészen más.
Mindez nem jelent létkérdést az olyan technológiai óriások számára, mint az Alibaba vagy a Tencent. Az MI más szolgáltatásokba, például az e-kereskedelembe és a közösségi médiába való beépítésével javíthatják ezek minőségét, és tovább erősíthetik hazai felhasználóik feletti ellenőrzésüket. Jelentős készpénztartalékaik vannak, és jóval kevesebbet költenek adatközpontokra, mint amerikai riválisaik. A számos kínai MI startup számára viszont kifejezetten nehéz időszak következik.
Kína mára vitathatatlan vezetővé vált az úgynevezett nyílt súlyú modellek területén, vagyis azokban a rendszerekben, amelyeknél a tanulás során kialakult numerikus paraméterek szabadon hozzáférhetők, még ha az alapadatok és a forráskód nem is. A Hugging Face nevű népszerű modellgyűjteményben a kínai modellek letöltéseinek száma már meg is haladta az amerikaiakét. A DeepSeek ugyan továbbra is a figyelem középpontjában áll, és a hírek szerint heteken belül bemutatja következő csúcsmodelljét, de korántsem az egyetlen kínai szereplő, amely hullámokat vert.
Tavaly szeptemberben az Alibaba által fejlesztett Qwen modellcsalád lett a legnépszerűbb a Hugging Face-en, megelőzve a Meta Llama nevű modelljeit. Közvetlenül karácsony után az amerikai közösségi média óriás bejelentette, hogy több mint 2 milliárd dollárt fizetne a Manus nevű kínai MI cég felvásárlásáért, amely időközben Szingapúrba tette át székhelyét, bár a kínai kormány még megakadályozhatja az üzletet. Január elején pedig a MiniMax és a Z.ai, két újabb kínai modellfejlesztő, tőzsdére lépett Hongkongban, részvényeik árfolyama pedig azóta kilőtt.
A kínai modellek technológiai színvonala ma már vitán felül világszínvonalú. Az LMArena rangsorában, amely a különböző MI modellek teljesítményét hasonlítja össze, ugyan továbbra is az amerikai cégek zárt rendszerei, az OpenAI, a Google, az Anthropic és az xAI modelljei uralják az élmezőnyt, de az Alibaba, a Z.ai és más kínai fejlesztők nyílt alternatívái sincsenek messze mögöttük.
De a valódi kihívás nem a technológia megalkotása, hanem az, hogyan lehet belőle pénzt csinálni. A Sensor Tower adatai szerint az OpenAI ChatGPT-je az Apple App Store-on keresztül világszerte 1,7 milliárd dollár bevételt termelt a tavaly októberig tartó 12 hónapban. Ezzel szemben a tíz legnépszerűbb kínai MI chatbot összesen mindössze 500 ezer dollárt hozott ugyanebben az időszakban. A legtöbbjük továbbra is ingyenesen használható. A kínai fejlesztők fő bevételi forrása az, hogy szolgáltatásokat kínálnak a vállalatoknak a nyílt modellek telepítéséhez és az azokat futtató infrastruktúra biztosításához, ám ez eddig nem bizonyult különösebben jövedelmezőnek. A MiniMax például 2025 első kilenc hónapjában csupán 53 millió dollár bevételt ért el, miközben 512 millió dolláros veszteséget halmozott fel. A Z.ai szintén súlyos mínuszban van. Mindez arra utal, hogy a kínai MI ipar, különösen az induló vállalkozások szintjén, komoly átrendeződés előtt áll.
A nehézségek részben abból fakadnak, hogy a kínai piac egyszerre rendkívül versengő és viszonylag kicsi. Kyle Chen, a Brookings Institution elemzője szerint a DeepSeek tavalyi áttörése egyfajta tisztulási folyamatot indított el, amelynek során a gyengébb modellfejlesztők visszavonultak. Ennek ellenére a piac továbbra is zsúfolt. Tavaly szeptemberben több mint 500 kínai MI modell volt elérhető, szemben a két évvel korábbi mindössze 14-gyel. De a hazai fogyasztóktól származó bevétel elenyésző, hiszen a kínai felhasználók szinte végtelen választékkal szembesülnek. A vállalati piac sem hozott áttörést. A kínai cégek köztudottan rendkívül takarékosak a működésükhöz használt szoftverekkel kapcsolatban, összesen körülbelül 50 milliárd dollárt költenek ilyen célokra, ami kevesebb mint a tizede annak, amit amerikai vállalatok fizetnek ki.
Nem véletlen tehát, hogy a kínai MI cégek egyre inkább külföldön keresik a növekedés lehetőségét. Az egyik út a globális dél felé vezet. Li Zixuan, a Z.ai nemzetközi üzletágának vezetője szerint a cég főként olyan országokban szerzett üzleti ügyfeleket, mint Brazília, Malajzia és Szingapúr, amelyeknek nincs konfliktusuk Kínával. Tavaly novemberben Szingapúr nemzeti MI projektje bejelentette, hogy Sea-Lion nevű modelljük a Meta Llamájáról az Alibaba Qwenjére váltott, amely az Alibaba felhőinfrastruktúráján fut. A Goldman Sachs becslése szerint a nagy kínai felhőszolgáltatók - köztük az Alibaba, a Baidu, a ByteDance és a Tencent - idén összesen 70 milliárd dollárt fektetnek adatközponti infrastruktúrába, különösen Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten.
Ezek a piacok azonban önmagukban is viszonylag kicsik. Az igazán nagy zsákmány Európa és az USA lenne, ahol a kínai modellek szintén egyre több követőre találnak. Brian Chesky, az Airbnb vezérigazgatója például megjegyezte, hogy a szállásplatform is a Qwent használó cégek közé tartozik. Nyugaton azonban a felhasználók többsége nem nagyvállalat, hanem költségérzékeny startup. A kínai modellek vonzereje számukra abban rejlik, hogy ingyenesek, kevésbé számításigényesek, mint sok nyugati megoldás, és könnyen testre szabhatók. Az Alibaba által kiadott mintegy 400 nyílt Qwen modellhez a fejlesztők több mint 180 ezer továbbfejlesztett változatot hoztak létre. Lin Qiao, a San Franciscóban működő Fireworks AI vezetője szerint a startupok gyorsan és olcsón akarnak kísérletezni, és erre a nyílt modellek kifejezetten jól alkalmasak.
A nagyvállalatok ezzel szemben óvatosak maradnak. A Menlo Ventures felmérése szerint az amerikai vállalatok nyílt modellhasználatának mindössze körülbelül 10 százaléka kötődik kínai fejlesztésekhez. A többség inkább a Meta vagy a francia Mistral modelljeit választja. Egy nagy amerikai cég vezetője adatvédelmi aggályokra és arra a kockázatra hivatkozott, hogy egy kínai modellt idővel betilthatnak a Nyugaton, ami költséges átalakításokat kényszerítene ki. Amikor nagyvállalatok kínai kódot használnak, gyakran saját infrastruktúrán futtatják, nem pedig a fejlesztő felhőszolgáltatásán keresztül. Ez csökkenti a kockázatot, de a bevételt is távol tartja a modellkészítőktől.
Az amerikai piacon való jelenlét a jövőben még nehezebb lehet a kínai MI cégek számára. Tavaly a Z.ai felkerült az Egyesült Államok azon entitáslistájára, ami korlátozza hozzáférését az amerikai technológiákhoz. Több szövetségi állam megtiltotta a DeepSeek használatát a hivatalos számítógépes hálózatokon. A TikTok története, amelynek most el kell adnia amerikai üzletágát egy helyi konzorciumnak, jól mutatja, milyen politikailag ingoványos terepen mozognak a kínai platformok.
Európa valamivel nyitottabb lehet, különösen akkor, ha az Egyesült Államokkal tovább romlanak a kapcsolatai. Mivel egyre inkább lemarad az élvonalbeli MI fejlesztésében, az európai kormányok úgy ítélhetik meg, hogy többet nyernek a technológia elterjedésének ösztönzésével. Ebben a nyílt kínai modellek elfogadása is segíthetne. Még Európában is nehéz azonban pénzt csinálni belőlük. Az, hogy a cégeket rávegyék az ingyenes modellekkel való kísérletezésre, egy dolog, de az, hogy kínai tulajdonú adatközpontokat vegyenek igénybe, már egészen más.
Mindez nem jelent létkérdést az olyan technológiai óriások számára, mint az Alibaba vagy a Tencent. Az MI más szolgáltatásokba, például az e-kereskedelembe és a közösségi médiába való beépítésével javíthatják ezek minőségét, és tovább erősíthetik hazai felhasználóik feletti ellenőrzésüket. Jelentős készpénztartalékaik vannak, és jóval kevesebbet költenek adatközpontokra, mint amerikai riválisaik. A számos kínai MI startup számára viszont kifejezetten nehéz időszak következik.