SG.hu·
Adatlopással vádol három kínai vállalatot az Anthropic
A San Franciscó-i székhelyű Anthropic nevű mesterséges intelligencia startup három kínai vállalatot vádolt meg azzal, hogy nagy mennyiségű adatot gyűjtöttek be tőle jogosulatlanul annak érdekében, hogy felgyorsítsák saját rendszereik fejlesztését.
Az Anthropic a közzétett blogbejegyzésében azt állítja, hogy a DeepSeek, a Moonshot és a MiniMax - három jelentős kínai startup - mintegy 24 000 csalárd módon létrehozott fiókot használt fel arra, hogy több mint 16 millió beszélgetést generáljon a Claude nevű chatbotjával. Ezeket a beszélgetéseket később saját chatbotjaik képességeinek fejlesztésére használhatták fel. Az egyik MI rendszer adatainak felhasználása egy másik rendszer betanítására - ezt a folyamatot desztillációnak nevezik - bevett gyakorlat az MI fejlesztésében. Az Anthropic szolgáltatási feltételei azonban tiltják, hogy bárki titokban adatokat gyűjtsön desztilláció céljából, és nem engedélyezik, hogy technológiáit Kínában használják.
Az Anthropic első számú riválisa, az OpenAI szintén azzal vádolt kínai vállalatokat, hogy nagy mennyiségű adatot emeltek át a ChatGPT nevű chatbotjából hasonló célokra. Az OpenAI a múlt héten a Képviselőház Kínával foglalkozó különbizottságának küldött feljegyzésében azt írta, hogy a DeepSeek és más kínai startupok új és "elfedett" desztillációs módszereket alkalmaznak annak részeként, amit az OpenAI és más amerikai vállalatok által kifejlesztett technológiákon való "potyázásra" irányuló folyamatos erőfeszítéseiknek nevezett.
Az Anthropic az OpenAI-hoz hasonlóan azt állítja, hogy ez a gyakorlat nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hozzátéve, hogy lehetővé teheti Kína számára olyan MI technológiák kifejlesztését, amelyek biológiai fegyverek létrehozására vagy tömeges megfigyelésre alkalmas eszközök készítésére használhatók. A startup a technológiáiba olyan védelmi korlátokat épített be, amelyek célja, hogy megakadályozzák az ilyen jellegű felhasználást, ám ezek a korlátok a desztilláció során eltávolíthatók. Az Anthropic felszólította a kormányzati tisztviselőket és más MI vállalatokat, hogy segítsenek megakadályozni, hogy kínai cégek amerikai modelleket desztilláljanak.
"Ezek a kampányok egyre intenzívebbé és kifinomultabbá válnak" - írta az Anthropic a bejegyzésében. "A cselekvésre nyitva álló időablak szűk, és a fenyegetés túlmutat bármely vállalaton vagy régión. A probléma kezelése gyors és összehangolt fellépést igényel az iparági szereplők, a döntéshozók és a globális MI közösség részéről." Az Anthropic a bejegyzését egy időben tette közzé azzal a vitával, amely a Védelmi Minisztériummal zajlik a Pentagon által alkalmazott technológiái kapcsán. A Pentagon jóváhagyta az Anthropic technológiáinak használatát minősített feladatok esetében, ugyanakkor azzal fenyeget, hogy megszakítja a kapcsolatot a startuppal, mert az Anthropic nem szeretné, ha technológiáit autonóm fegyverrendszerekkel vagy belföldi megfigyeléssel kapcsolatos helyzetekben használnák.
Tavaly a DeepSeek megrémítette a Szilícium-völgy technológiai vállalatait, és megingatta az amerikai pénzügyi piacokat, miután olyan MI modelleket adott ki, amelyek teljesítménye felért a piacon elérhető legjobb megoldásokéval. Addig a Szilícium-völgyben az volt az uralkodó nézet, hogy a legerősebb rendszereket nem lehet több milliárd dollár értékű, speciális számítógépes chipek nélkül betanítani. A DeepSeek azonban azt állította, hogy technológiáit jóval kevesebb erőforrás felhasználásával hozta létre.
Az amerikai vállalatokhoz hasonlóan a DeepSeek, a Moonshot és a MiniMax is az internet különböző részeiről összegyűjtött adatok felhasználásával építi fel MI technológiáit. Az MI vállalatok világszerte nagy mértékben támaszkodnak az úgynevezett nyílt forráskódú gyakorlatra, amely azt jelenti, hogy szabadon megosztják a technológiáik alapjául szolgáló kódot, és újrahasznosítják a mások által közzétett kódot. Ezt a technológiai fejlődés felgyorsításának egyik eszközeként tekintik. Az MI vállalatoknak emellett hatalmas mennyiségű online adatra van szükségük rendszereik betanításához. A vezető rendszerek képességeiket úgy sajátítják el, hogy elemzik az interneten található szinte valamennyi szöveget, képet és videót.
A desztillációt gyakran alkalmazzák új rendszerek betanítására. Ezt a gyakorlatot a nyílt forráskódú technológiák gyakran lehetővé teszik. Ha azonban egy vállalat védett, tulajdonosi technológiából származó adatokat használ fel, az jogi szempontból problémás lehet. A jelenleg 380 milliárd dollárra értékelt Anthropicnak több pere is folyamatban van, melyekben azzal vádolják, hogy jogellenesen használt fel szerzői jog által védett internetes adatokat rendszerei betanításához. Szeptemberben egy jogi egyezség részeként az Anthropic beleegyezett, hogy 1,5 milliárd dollárt fizet egy szerzőkből és kiadókból álló csoportnak, miután egy bíró kimondta, hogy jogellenesen töltött le és tárolt több millió, szerzői joggal védett könyvet. Ez volt az Egyesült Államok szerzői jogi pereinek történetében a legnagyobb kifizetés.
Az OpenAI és más MI vállalatok hasonló perekkel néznek szembe, köztük a The New York Times által az OpenAI és partnere, a Microsoft ellen indított keresettel. A kereset azt állítja, hogy a The Times által közzétett több millió cikket használták fel automatizált chatbotok betanítására, amelyek ma már a hírforrással versenyeznek mint megbízható információforrások. Mind az OpenAI, mind a Microsoft tagadja a vádakat.
Az Anthropic a közzétett blogbejegyzésében azt állítja, hogy a DeepSeek, a Moonshot és a MiniMax - három jelentős kínai startup - mintegy 24 000 csalárd módon létrehozott fiókot használt fel arra, hogy több mint 16 millió beszélgetést generáljon a Claude nevű chatbotjával. Ezeket a beszélgetéseket később saját chatbotjaik képességeinek fejlesztésére használhatták fel. Az egyik MI rendszer adatainak felhasználása egy másik rendszer betanítására - ezt a folyamatot desztillációnak nevezik - bevett gyakorlat az MI fejlesztésében. Az Anthropic szolgáltatási feltételei azonban tiltják, hogy bárki titokban adatokat gyűjtsön desztilláció céljából, és nem engedélyezik, hogy technológiáit Kínában használják.
Az Anthropic első számú riválisa, az OpenAI szintén azzal vádolt kínai vállalatokat, hogy nagy mennyiségű adatot emeltek át a ChatGPT nevű chatbotjából hasonló célokra. Az OpenAI a múlt héten a Képviselőház Kínával foglalkozó különbizottságának küldött feljegyzésében azt írta, hogy a DeepSeek és más kínai startupok új és "elfedett" desztillációs módszereket alkalmaznak annak részeként, amit az OpenAI és más amerikai vállalatok által kifejlesztett technológiákon való "potyázásra" irányuló folyamatos erőfeszítéseiknek nevezett.
Az Anthropic az OpenAI-hoz hasonlóan azt állítja, hogy ez a gyakorlat nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hozzátéve, hogy lehetővé teheti Kína számára olyan MI technológiák kifejlesztését, amelyek biológiai fegyverek létrehozására vagy tömeges megfigyelésre alkalmas eszközök készítésére használhatók. A startup a technológiáiba olyan védelmi korlátokat épített be, amelyek célja, hogy megakadályozzák az ilyen jellegű felhasználást, ám ezek a korlátok a desztilláció során eltávolíthatók. Az Anthropic felszólította a kormányzati tisztviselőket és más MI vállalatokat, hogy segítsenek megakadályozni, hogy kínai cégek amerikai modelleket desztilláljanak.
"Ezek a kampányok egyre intenzívebbé és kifinomultabbá válnak" - írta az Anthropic a bejegyzésében. "A cselekvésre nyitva álló időablak szűk, és a fenyegetés túlmutat bármely vállalaton vagy régión. A probléma kezelése gyors és összehangolt fellépést igényel az iparági szereplők, a döntéshozók és a globális MI közösség részéről." Az Anthropic a bejegyzését egy időben tette közzé azzal a vitával, amely a Védelmi Minisztériummal zajlik a Pentagon által alkalmazott technológiái kapcsán. A Pentagon jóváhagyta az Anthropic technológiáinak használatát minősített feladatok esetében, ugyanakkor azzal fenyeget, hogy megszakítja a kapcsolatot a startuppal, mert az Anthropic nem szeretné, ha technológiáit autonóm fegyverrendszerekkel vagy belföldi megfigyeléssel kapcsolatos helyzetekben használnák.
Tavaly a DeepSeek megrémítette a Szilícium-völgy technológiai vállalatait, és megingatta az amerikai pénzügyi piacokat, miután olyan MI modelleket adott ki, amelyek teljesítménye felért a piacon elérhető legjobb megoldásokéval. Addig a Szilícium-völgyben az volt az uralkodó nézet, hogy a legerősebb rendszereket nem lehet több milliárd dollár értékű, speciális számítógépes chipek nélkül betanítani. A DeepSeek azonban azt állította, hogy technológiáit jóval kevesebb erőforrás felhasználásával hozta létre.
Az amerikai vállalatokhoz hasonlóan a DeepSeek, a Moonshot és a MiniMax is az internet különböző részeiről összegyűjtött adatok felhasználásával építi fel MI technológiáit. Az MI vállalatok világszerte nagy mértékben támaszkodnak az úgynevezett nyílt forráskódú gyakorlatra, amely azt jelenti, hogy szabadon megosztják a technológiáik alapjául szolgáló kódot, és újrahasznosítják a mások által közzétett kódot. Ezt a technológiai fejlődés felgyorsításának egyik eszközeként tekintik. Az MI vállalatoknak emellett hatalmas mennyiségű online adatra van szükségük rendszereik betanításához. A vezető rendszerek képességeiket úgy sajátítják el, hogy elemzik az interneten található szinte valamennyi szöveget, képet és videót.
A desztillációt gyakran alkalmazzák új rendszerek betanítására. Ezt a gyakorlatot a nyílt forráskódú technológiák gyakran lehetővé teszik. Ha azonban egy vállalat védett, tulajdonosi technológiából származó adatokat használ fel, az jogi szempontból problémás lehet. A jelenleg 380 milliárd dollárra értékelt Anthropicnak több pere is folyamatban van, melyekben azzal vádolják, hogy jogellenesen használt fel szerzői jog által védett internetes adatokat rendszerei betanításához. Szeptemberben egy jogi egyezség részeként az Anthropic beleegyezett, hogy 1,5 milliárd dollárt fizet egy szerzőkből és kiadókból álló csoportnak, miután egy bíró kimondta, hogy jogellenesen töltött le és tárolt több millió, szerzői joggal védett könyvet. Ez volt az Egyesült Államok szerzői jogi pereinek történetében a legnagyobb kifizetés.
Az OpenAI és más MI vállalatok hasonló perekkel néznek szembe, köztük a The New York Times által az OpenAI és partnere, a Microsoft ellen indított keresettel. A kereset azt állítja, hogy a The Times által közzétett több millió cikket használták fel automatizált chatbotok betanítására, amelyek ma már a hírforrással versenyeznek mint megbízható információforrások. Mind az OpenAI, mind a Microsoft tagadja a vádakat.