és a gond nem a hangsebesség feletti repülés volt, hanem a függõleges fel és leszállás ÉS a hangsebesség feletti repülés együtt, a két üzemmod között át kellett szerelni, mig az F22-est (ami ugye gyõzött) azt nem - de ismétlem, prototipusok voltak, szóval egyáltalán nem akkora gáz
Nemrég volt a JSF-rõl egy dokufilm a Discoveryn. Elég érdekes volt, hogy pl. a Boeing milyen idióta formájú gépet tervezet ami még a hangsebességet se tudta átlépni annélkül, hogy leszereltek volna róla pár dolgot.
Én már régóta úgy csinálom, hogy folyton Copy-zom a beírt szöveget elküldés elött, a biztonság kedvéért, nem egyszer jártam már én is így...
Ez valóban F-35C, de az a repülõgép-hordozóról üzemeltethetõ, és nem a STOVL változat - ha megnézed, ott a hajtómû alatt a fekete-fehérre lefestett fékezõhorog.
Ez már nem X mivel hanem F mivel már nem kisérleti gép. A Joint Strike Fighter programm gyöztese. Állitólag ez lesz az utolsó pilóta által vezetett vadászgép.
Nem magamnak nyitottam a topicot, ennyire egoistának azért ne nézz!
Amíg normális hangnemben folyik értelmes társalgás, addig nyema problema, minden hozzászólni szándékozót szivesen fogadunk - megeshet, hogy éppen az én forrásom nem pontos, és akkor meg aztán pironkodhatok ;)
Nem azt írtam, hogy döntõ többségét, csak hogy jó részét (én olyan 450-500 Észek-Vietnami légi gyõzelemrõl tudok, ami a 3322-höz viszonyítva nem olyan sok, de azért mindenképpen jelentõs).
Bocs, hogy már megint kötözködök, de bizony nem az észak-vietnami légierõ, hanem a légvédelem volt a felelõs az amerikai veszteségek döntõ részéért. Nem kerestem nagy hirtelen egész pontos adatokat, de pl. az acig.org 164 db vietnami légigyõzelmet említ (ebben benne vannak a nem 100%-osan megerõsített lelövések is, pl. azok a bizonyos B-52-esek), ez meg azért a több mint 3000 lelõtt géphez képest nem túl sok.
Szólíts szõrözõnek!
Akkor nézd meg a "Leclerc" leírást, amelynél folyamatosan AMX-32-ként hivatkoznak rá...
Két perc lett volna utánanézni a neten, pontosan mit is takar az "AMX-32", és mit az "AMX Leclerc" név...
"A Leopard 2-est a Rheinmetall, 120 mm-es simacsövû löveggel szerelték fel. Ez alkalmas a HEAT-MP-T (romboló) és az APFSDS-T (páncéltörõ) lövedékek kilövésére. Utóbbi képes a jelenleg ismert összes páncélon - így az orosz T-64 és T-72 homlokpáncélján is - áthatolni. "
Ok, köszi, akkor szerelés, bár ezt akartam elkerülni.
Én is arra gondolok amire Cifu, szerintem is az elsütõszerkezetben a rugó lehet hogy beakadt és a ravasz "folyton meg van húzva", vagy valami eltört belül.
Ha a teljes (már bõvített) EU tagságot nézzük (Norvégia és Svájc nélkül) akkor olyan 1400-1500 gép körül lehet, de iszonyú széles tipus skáláról van szó, az Osztrákok 1960-as évekbõl származó Saab J-35 Draken-jeitõl és a legújabb Francia Rafale ill. a kooperációban készülõ Német/Angol/Spanyol/Olasz Eurofighter-ig.
Uhh... Toz-8 Kispuskánál, MCM pisztolynál még valamennyire képbe lennék, de a légpuska sajna nem az én asztalom...
Az biztos, hogy valami az elsütõ szerkezetnél (bár lehet, hogy a biztosító szerkezetnél) nem stimmel, de nem biztos hogy eltört. Az biztos, hogy szét kell szerelned (vagy valakinek, aki ért hozzá), itt egy robbantott ábra, talán ez valamit segít, hogy minek hol kell lennie - a kép alapján (amennyire én ezt meg tudom itélni) azt tudom elképzelni, hogy a felhúzásnál nem emeli ki az elsütõbillentyût (pl.: kiesett, hiányzik vagy eltört az egyik csap), és az elsütõszerkezet alapból "meghúzott" állapotban marad.
Az új rugót hozzáértõ ember rakta be? Mert lehet, hogy egyszerûen rosszul van összeszerelve.
Egy kis help kéne, hátha itt a fegyverszakértõk tudnának mondani vmit.
Szal van nekem egy 630-as Slavia légpuskám, új rugó és bõr van benne, távcsõ, meg tompítás. De van egy olyan problémája, hogy felhúzás után, a kibiztosítógomb benyomására elsül a puska, tehát a ravaszt nem kell / lehet meghúzni.
Mi lehet a baja, vmi el lehet kopva benne ?
Akkor a továbbiakban a témáról úgy beszéljünk, mint "amerikai katonai dominencia" :).
1.: Akkor a Vietnami háború sem tökéletes példa, hiszen akkoriban kezdték még csak kifejleszteni pl. a radarelhárító rakétákat, Wild Wiesel egységeket, preciziós fegyvereket, és a többi. A lelövések magas száma éppen azért történt, mivel a légicsapások jó részét kis magasságból hajtották végre, és akkor még nem volt rendes CAS feladatkörû gép (mint ma az A-10A). Amúgy én úgy tudom összesen 3,322db USAF, USMC és US NAVY merevszárnyú gépet lõttek le, de ezek jó részét a Vietnámi légierõ, és nem a légvédelem.
A második világháború esetén értelemszerûen nem 1945-öt tekintem mintának, hanem pl. az angliai csatát vagy a keleti frontot 1943-ban.
2.: Koszovóban én csak e két lezuhant AH-64-rõl tudok. Irakban mondjuk már legalább 3db vált selejtezés tárgyává (olyannyira rongálódtak, hogy nem éri meg megjavítani õket, ezért veszteséglistára kerültek).
3.-4.: Itt most van egy kis probléma - a légi háború "mítosza" ugye egybefort az amerikai légierõ / haditengerészeti légierõ / tengerészgyalogság nevével. "Egyenrangú" küzdelem már csak azért sem lehet, mert egyszerûen nincs olyan ország, amely légiereje felérhet az USA légierejével harci értékben. Még mennyiségben sem tudják az olyan országok sem megközelíteni, mint Kína (akinek összesen ~1300db gépe van), de a Kínai Népi Hadsereg légierejének gerincét is az elavult J-7 és J-8 tipusok adják, amelyek a MiG-21 alapján készültek, és a 70-es évek szinvonalát tükrözik. Oroszország is papíron ~900db géppel rendelkezik, ennek jó ha a fele valóban repképes. Ehez képest az USA aktív állományban rendelkezik ~474db F-15-el, ~924db F-16-al és ~300db F/A-18-al - és akkor csak a konvencionális vadász- és vadászbombázó gépeket számoltuk csak. Szóval azért nem igazán lehet beszélni "egyenlõ" felállásról, mivel egyszerûen nem reális ilyesmirõl beszélni :)
nincs valakinek meg az akép amin 1 MI-24 van átlõve Stingerrel?
Érdemes összevetni a Tiger és a Mi-24 adatait, így válik igazán egyértelmûvé, milyen kicsi a Tiger, és milyen böszme nagy a Mi-24.
(Amúgy a forrás cikk elég érdekes, bár eröltetett - fõleg az, hogy a Mangustát ideálisnak tekinti a magyar körülményekre, a Tiger-t meg leírja, mondván, hogy még nem kezdõdött meg a sorozatgyártása...)
"Addig teljesen értelmetlen ez a vita, amíg nem látunk példát a _jelenben_ (nem 30 meg 60 évvel ezelött) egy olyan háborúra, ahol a két fél többnyire egyenrangú arzenált vonultat fel."
remélem nem fogunk és továbbra is csak itt vitáztok majd rola....
elsõ öbölben azért még volt légvédelem...meg azért vietnam ota sokat változott a légi hadviselés.. szõnyegbombázások már nincsenek.
Egyébként ha jol emlékszem éppen Cifu linkelt be nemrég egy képet egy meglõtt AH-64-rõl, ami visszatért a bázisra. A vadászgépeket puskákkal ugysem tudod eltalálni, szoval ha ez ellen nem is olyan nagy a védetséguk az nem is olyan nagy baj ( ellenpélda A-10). Légvédelem ellen sem lehet 100% védettség, de szerintem a légifölény még mindig nagyon fontos a mai háborukban, persze ugy tunik a közeljövöben inkább helyi konfliktusok lesznek mint ilyen iraki háboru félék, és a gyalogság és páncélosok szerepe lesz fontos. szvsz :)
A szovjet katonai vezetést fõként a vietnami háború tapasztalatai késztették egy harci helikopter megrendelésére. Az igények - fõként a helikopterek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt - meglehetõsen sokrétûek voltak, mivel a helikopternek meg kellett oldania egy felfegyverzett lövészraj szállítását, annak tûztámogatását a kirakásnál, esetleg a harc megvívása során is, továbbá rendelkeznie kellett a páncélozott célok elleni hatékony harc eszközeivel és képességével is.
A MI-24 megfelel ezeknek az elvárásoknak, így egy sokrétû, kombinált helikopterrõl van szó, amelynek hátrányai éppen sokrétûségébõl fakadtak.
A MI-24-est a már jól bevált MI-8 közepes szállító helikopter bázisán fejlesztették ki. A törzs középrészben foglal helyet a 8 fõs lövészraj teljes fegyverzettel, az orrészben pedig a pilóta és az operátor kapott helyet. A lehetõ legjobb kilátás és a fokozott túlélõképesség kedvéért a pilótákat egymás mögött, külön fülkékben helyezték el. Mindkét fülkét önálló páncélüveg fülketetõ, illetve titánpáncél védi a kézifegyverek tüzétõl, egészen 12,7 mm ûrméretig. Az orrészben, egy forgókupolában helyezték el a helikopter csöves fegyverzetét, ez a legelsõ változaton négycsövû, 12,7 mm-es géppuska volt, a késõbbi változatokon pedig ( MI-24 VP, VM és VPI ) 23 mm-es ikercsövû gépágyú került az orrészbe. A fegyverzet további erõsítése érdekében néhány késõi verziót (P és DS)a törzs orrész oldalára szerelt 30 mm-es gépágyúval szerelték fel, miközben az orrész fegyverzetét kiépítették ( ami azért számos mûszaki problémát felvet, ráadásul teljesen merev beépítésû ). A tehertérben elhelyezett lövészraj számára a megfelelõen kialakított ablakok és nyílások, ill. fegyverfelfüggesztõ pontok formájában adott a lehetõség, hogy kézifegyvereikkel, továbbá egy géppuskával tüzet nyissanak az ellenséges szárazföldi erõkre.
További fegyverzet elhelyezésére szolgál a helikopter oldalán elhelyezett két rövid szárny, ami a - többek közt a behúzható futómûvek miatt is - nagysebességû (max. 295-335km/h ) helikopter repüléséhez szükséges felhajtóerõ közel 25%-át adják. A szárnycsonkokon függeszthetõ a 30 mm-es gránátvetõ, illetve a korai verziókon négy darab "Falanga" rendszerben üzemelõ "Skorpion" páncéltörõ rakéta, amely 280 mm vastag páncél átütésére képes. A késõbbi verziókon már 8 db javított páncélátütõ képességû, közel kétszeresére növelt sebességû és 5 km hatótávolságú "Kokon" páncéltörõ rakétát juttat célba a "Sturm" rendszer, amely egy optikai követõbõl és egy tölcsérsugárzóból áll.
Még késõbb rendszerbe állt a "Spiral" típusú páncéltörõ rakéta, amely még nagyobb teljesítményû, 10 km hatótávolságú, és 12 db függeszthetõ belõle. Területcélok ellen alkalmazható a négy UB blokkokba töltött 128 db 57 mm-es nem irányított rakéta, vagy késõbbi verziókon a jóval hatékonyabb 80 db 80mm-es rakéta. Függeszthetõ két 500 kilós, vagy több kisebb bomba is. A helikopter célzórendszere képes bombavetésre is, mivel azonban a kis magasságon, a repülõgépekhez képest lassabban repülõ helikopter belerepülhetne saját bombájának tûzhatásába, módosítani kell a késleltetési idõket. Függeszthetõek még aknaszóró konténerek, napalm és kazettás bombák, ill. 12,7-es és 7,62-es géppuska konténerek is. Összességében a helikopter külsõ fegyverzeti terhelése 1500-2400kg.
A hajtómûvek - összesen két darab - a törzs felsõ részén, egymás mellett beépítve helyezkednek el. Mind a hajtómû, mind a reduktortér részlegesen páncélvédett. Eleinte a helikoptert TV2-117A típusú, 1119 KW teljesítményû gázturbinákkal szerelték, de késõbb - az afganisztáni, nagy külsõ hõmérsékletbõl adódó teljesítményproblémák, és a szerkezeti tömeg további növekedése miatt - áttértek a TV3-117A hajtómûvekre, 1660 KW teljesítménnyel. A maximális felszálló tömeg 10100-11500 kg.
A hajtómûvek gázelvezetõ csöveit még az afganisztáni háború folyamán szigetelték, illetve kerozinos hûtõradiátorral látták el, továbbá hideg levegõ hozzákeverést és alkohol-víz idõszakos befecskendezést alkalmaztak az infrajel csökkentése érdekében. Mindez természetesen többlet tömeggel és hajtómûfojtással járt. A helikoptert egyébként ellátták infracsapdákkal is. A rotoragy és a lapátbekötések, ill. a fõtartók titán ötvözetbõl készültek, a lapátok méhsejt szerkezetû celláit üvegszál erõsítésû borítás fedi, belépõélük megerõsített.
Ezek a szerkezeti részek úgy lettek tervezve, hogy 20 mm-es gépágyú tüzének is ellenálljanak.
Külön elemzést érdemel a helikopter tüzelõanyagrendszere. Egyes nyugati statisztikák szerint a repülõ eszközök megsemmisülése 90%-ban a harci sérülést követõen kialakuló üzemanyagtûz eredménye. A MI-24-es típus harci alkalmazására vonatkozó szovjet statisztikák szerint a veszteségek 45%-át az üzemanyagrendszerrel összefüggõ robbanás, vagy fedélzeti tûz okozta az afganisztáni háború folyamán. A tapasztalatok alapján belga importból szereztek be egy speciális kerozinálló habszivacsot, ami a tartálytérfogat 4%-át foglalta el, viszont meggátolta a robbanást. Bevezették továbbá a semlegesgáz-rendszer használatát, ami a tartály szabad légterébe nitrogént juttatott. A tüzelõanyag-tartályokat alulról részleges páncélvédettséggel látták el.
Technikai adatok: MI-24D
Rotorátmérõ: 17,30 m
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz: 17,51 m
Magasság: 6,50 m
Szerkezeti tömeg: 8450 kg
Fegyverterhelés: 1500 kg
Felszállótömeg: 11500 kg
Max. sebesség: 335 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 4,3 km
Hatótávolság: 1020 km
Hajtómû fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fõ
Technikai adatok: MI-24P
Rotorátmérõ: 17,00 m
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz: 17,51 m
Magasság: 6,50 m
Szerkezeti tömeg: 8400 kg
Fegyverterhelés: 1500 kg
Felszállótömeg: 11500 kg
Max. sebesség: 320 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 4,3 km
Hatótávolság: 450 km
Hajtómû fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fõ
Technikai adatok: MI-35M
Rotorátmérõ:
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz:
Magasság:
Szerkezeti tömeg: 8050 kg
Fegyverterhelés:
Felszállótömeg: 11100 kg
Max. sebesség: 310 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 5,75 km
Hatótávolság: 450 km
Hajtómû fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fõ
V-24:
Prototípus, amely 1970-ben repült elõször TV2-117A hajtómûvekkel.
MI-24 Hind B:
Elsõ széria-példányok TV3-117A hajtómûvekkel és irányított páncéltörõ rakétákkal felszerelve.
MI-24A Hind A:
Szériaváltozat, a jellegzetesen szögletes kabinrésszel és baloldalon elhelyezett farokrotorral.
A-10:
TV2-117A Hajtómûvekkel felszerelt, speciálisan átalakított rekordgép, amellyel 11 nemzeti és 8 világrekordot állított fel két nõi pilóta.
MI-24U Hind C:
Elsõ generációs gyakorlógép, a MI-24A oktató változata, csökkentett harci képességekkel.
MI-24D Hind D:
Második generációs harci változat, új buborékkabinos orr-résszel és korszerûsített fegyverrendszerrel.
MI-24D Hind D2:
Az elõzõ változat módosítása, új L-006 Berjozsa besugárzásjelzõ rendszerrel.
MI-24DU Hind D:
A MI-24D oktató változata, hiányzik az orrban elhelyezett négycsövû géppuska.
MI-24V Hind E:
Harmadik generációs harci változat, továbbfejlesztett fegyverzettel.
MI-24P Hind F:
A négycsövû 12,7 mm-es géppuska helyett az orr-rész jobboldalára egy merev kétcsövû 30 mm-es gépágyút építettek be.
MI-24RH Hind G1:
A MI-24V vegyifelderítõ és -mentesítõ változata, hiányzik az irányított rakétafegyverzete, helyette vegyimentesítõ szórófejeket szereltek a szárnyvégekre.
MI-24K Hind G2:
Taktikai felderítõ és légi harcálláspont-feladatot betöltõ speciális változat. Hiányzik a jobb oldalajtó, ill. az irányított rakétafegyverzet.
MI-24VP Hind H:
Negyedik generációs harci változat, melynek az orrtornyába GS-23 típusú, 23 mm-es ikercsövû gépágyút építettek.
MI-24DS:
A legújabb fejlesztésû változatok egyike, amelynek nincsenek hordszárnyai. Az orr-rész jobb oldalán merev, ikercsövû 30 mm-es gépágyú, míg a bal oldalán kettõs légvédelmi rakétaindító tubus található.
MI-24VM/VPI:
Különbözõ fegyverzeti eltéréseket mutató változatok, közös jellemzõjük az orrtoronyban elhelyezett GS-23 típusú, 23 mm-es ikercsövû gépágyú. Új feladatkör a kísérõvadász, amelyet helikopterrel oldanak meg.
MI-35M:
Az orosz Rostvertol és a francia Thomson cégek közös terméke, a MI-24V fegyverrendszerében és elektronikájában továbbfejlesztett változata. Kisebb szerkezeti változások is megfigyelhetõk a sárkányszerkezeten.
Fegyverzet:
Beépített fegyverzete változó, a szárnycsonkok alá a következõ fegyverek függeszthetõk: Irányított páncéltörõ rakéták, nem irányított rakétákat tartalmazó konténerek.
A MI-35M beépített fegyvere egy ikercsövû GS-23L típusú 23 mm-es gépágyú 450 db lõszerrel. Szárnycsonkok alá függeszthetõ fegyverzet a MI-24 fegyverein kívül: 9M39 Igla légiharc rakéta, KMGU-2 aknakonténer, 9-A-669 GUV géppuska / gépágyúkonténer, UPK-23-250 gépágyúkonténer, SZ-24 rakéta.
A Mi-24-es harci alkalmazásai közül kiemelt figyelmet érdemel az afganisztáni háború. A helikoptert az eredményes és nagy pusztítással járó bevetések miatt a mudzsaheddin lázadók "Ördöghintó" néven emlegették, de ez nem jelentette azt, hogy a helikopter leküzdhetetlen akadály lenne számukra. A háború ideje alatt 333 db Mi-24-est sikerült lelõniük, nem utolsó sorban az amerikaiaktól kapott Stinger rakéták segítségével.
A háború kezdeti éveiben a szovjet csapatok évi 8-12%-os veszteséget szenvedtek (Mi-24-bõl), melynek oka a helikopter nagy mérete és tömege miatti kis sebességû manõverezõ-képessége volt. A fenti okok miatt a helikopter alkalmatlan az ún. "nap of earth", azaz a terep adta álcázási lehetõségek kihasználására, azaz a néhány méteres magasságban történõ repülésre. Ugyancsak a méretével ( a szükséges hajtómû nagyságával) volt összhangban az átlagon felüli zajossága (szélcsendes idõben akár 10 km-rõl meg lehetett hallani). Ezen tényezõk ellenére tûzereje és teherbírása félelmetes fegyverré tette. A Mi-24-es nem csak a klasszikus helikopter-fegyverzettel - irányított és nem irányított rakéták és géppuska - vethetõ be, hanem bombák - akár 2 db 500 kg-os - szállítására és célbajuttatására is képes, melyre más helikopterek jóval kisebb tömegük és teherbírásuk miatt nem képesek.
Csípõböl kapott lett azt nem tagadom, de nem bõdületes marhaság :).
1. A légierõ totális alkalmazására a Vietnami háborúban láthattunk példát ("az õskorba bombázzuk vissza õket"), és sajnos nem találtam pontos adatokat a veszteségekre, de az ami légierõ súlyos veszteségeket szenvedett a Viet Kong légelhárítástól (azt hiszem 2000++ gépet lõttek le ?) - jelentõsebb eredmény nélkül. A gyalogságnak és a páncélosoknak nemigen szántak szerepet, inkább csak a védelemben. Ez a taktika kudarcot vallott.
A VH.II.-t én nem igazán tekinteném jó példának, egyrészt mivel a maihoz mérten klasszisokkal egyszerûbb gépekkel vettek részt és ebbõl kifolyólag az eljárások is szerényebbek voltak. Az egyenrangú harctérrel is lenne némi problémám, fõleg a háború második felében, mikoris a Szovjet fél egyszerûen letermelte a Németeket a keleti fronton, a nyugati fronton pedig ebbõl kifolyólag a páncélosok gyakorlatilag légi fedezet nélkül harcoltak.
Tehát az egyik oldalon többszörös túlerõ, a másikon pedig gyakorlatilag 'szabad vadászat'.
2. A leírásodban olvastam, hogy Koszovóban is elvesztettek egypár AH64-et, de mivel nem voltam ott nem tudom :). Ettõl függetlenül nem kevés 'sebezhetetlen' Ah64et lõnek darabokra egyszerû légvédelmi fegyverekkel (Irak, Afganisztán).
3. Természetesen, nem is arra gondoltam hogy majd a B52re fogok lövöldözni AK74el... Csak érzékeltettem a repülõmasinák alacsony tûrésképességét.
Erre céloztam az egyenrangú harcterekkel, ahol megtalálhatóak a korszerû csöves és rakétás légelhárító rendszerek.
4. A légimasinákból pedig akár egy repeszdarabka is ipari hulladékot csinál.
Nem egészen értetted a kommentemet. Nem azt mondtam, hogy a légierõ úgy szar ahogy van, és nyomjunk tankwart, hanem hogy a legtöbb ember a légierõt mint valami aduász Istenként kezeli, ami szent és sérthetetlen. Tisztában vagyok azzal, hogy nagy elõnyre tesz szert az a fél, aki kivívja magának a korlátlan légiuralmat. DE a teljes gyõzelem eléréséhez szükség van páncélosokra is.
Az egész vitának a motiválója az, hogy a jelenben csak arra láthattunk példát, mikoris a világ egyik legfejlettebb katonai hatalma repülõkkel (és ne felejtsük el a többi fegyvernemmel együtt!) tömegmészárlást rendezett több harmadik világi, hozzá képest teljes mértékben fejletlen, korszerûtlen és hiányos arzenáljában. Nem beszélhetünk légicsatákról, mert nem voltak, a légelhárító rendszerek pedig elég kezdetlegesek, ennélfogva a megint nem csúcstechnikát képviselõ páncélosok törvényszerûen ki voltak téve a légierõ pusztításának.
Addig teljesen értelmetlen ez a vita, amíg nem látunk példát a _jelenben_ (nem 30 meg 60 évvel ezelött) egy olyan háborúra, ahol a két fél többnyire egyenrangú arzenált vonultat fel.
Annyiban igaza van, hogy a légvédelem által okozott gépveszteségek meglepõen nagy részét a csöves légvédelem számlájára lehet írni.
Na ez egy kissé szétszórt lett, nem gondolod? :)
1.: Egyenrangú harctereken? A II.VH. akkor mi volt? Vietnam?
2.: Koszovóban nem lõttek le F-117A-t, Szerbia felett lõttek le egyet (nem kis mértékben azért, mert a bevetés elõkészítésénél hanyagok voltak az USAF emberkéi...). AH-64 pedig csak marginálisan vett részt az egészben, lelõni nem lõttek le egyet sem (talán emlékeztek, hogy letelepítettek Koszovó mellé egy Apache egységet, majd rövidre rá lezuhant 2 példány (valószinüleg pilótahiba miatt), ezek után gyorsan ki is vonták õket a területrõl).
3.: Annak a gépágyúnak azért el is kell találnia azt a repülõ csodát. Nincs olyan gépágyú, amely mondjuk egy 4km magasan repülõ vadászbombázó ellen is bármit tenni tudna (max. a kezelõszemélyzet albán légvédelem módjára beint az elszálló gépek felé). Ellenben az szinte bármit megtehet (amíg a közelben nincs egy komolyabb légvédelmi rakéta üteg - de akkor meg jönnek a Wild Weasel egységek).
4.: A harckocsik páncélzatát konkrétan a komolyabb páncéltörõ rakéták valóban képesek szinte bármilyen körülmény között átütni - nem csak a légi indításúak, de akár a vállról indítható tipusok is.
A légierõ "sztárolása" talán kissé tényleg tulzásokba esik olykor, de per pillanat a légierõ "a" legfontosabb fegyvernem egy átlagos hadseregben. Hiába vannak csodaszép harckocsiezredek, milliós létszámú, jól kiképzett motorizált gyalogság, ha az eget az ellenfél uralja, akkor bizony ezek csak fogyóeszközök lesznek...
Azon gondolkodtam, hogy mennyire sztárolják a mai légierõt, pedig még nem igazán bizonyított egyenrangú harctereken. Persze, Irakban meg Afganisztánban, ahol a Tunguska a vadszamárra kötözött AK, ott letaroltak mindent (bár meglehetõsen sok AH 64-et lelõttek/lezuhant). Koszovóban pedig, ahol még mindig hú de nem olyan fantasztikus a légvédelmi rendszer lelõttek F117-et, AH64-et meg még ki tudja mit... És nem a legmodernebb légelhárító fegyverekkel.
Amíg itt alázzák a páncélosokat, hogy hoppá találtak olyan rakétát ami vígan keresztül üti a páncélzatát megadott fokban, addig a legkisebb gépágyú lövedék percek alatt véget vethet a legmodernebb repülõcsodának.
Szerintem hagyjátok abba a felesleges szócséplést, úgyis csak elbeszéltek egymás mellett.
Most kössek bele minden betûdbe? Bele tudnék, mert itt is írtál olyanokat, amin max jót röhögni (de inkább csak sírni) lehet. De szerintem is hagyjuk, neked úgyis "igazad lesz" abban a sok mindenben amit írtál. Téma lezárva!
Az AH-64D. Elsõre még beírtam, hogy a Ka-52 is partiban van vele, de aztán számotvetettem, és ott a tény, hogy hiába erõsebb a Ka-52 gépágyúja, ha sokkal kisebb a tûzíve, és az, hogy az Apache esetén a Hellfire Longbow rakétarendszer páratlan a maga nemében.
Egy kérdésem lenne : Ha összevetjük a jelenkor korszerû harci helikoptereit (pl Ah64, Tiger, Ka50 stb), akkor összevetõleg melyik a legkiemelkedõbb harcérték szempontjából ?
A Tiger/Tigre története a 70-es évek elejéig nyúl vissza, amikor a nyugatnémet kormány a Varsói szerzõdés nyomasztó tankfölényét látva a páncélelhárító helikopterek elsõ generációját, a PAH-1-et (Panzerabwehr-Hubschrauber - kb. Páncélelhárító Helikopter) állította hadrendbe, amely a BO 105 helikopter katonai változata volt, 4 TOW vagy 6 HOT vezetékes irányítású rakétával felfegyverezve. Franciaország szintén nem rendelkezett valódi harci helikopterrel, csak civil helikopterek felfegyverzett változataival (Alouette II./III., Gazelle és Dauphin II. tipusok). Az ilyen könnyû felfegyverzett helikopterek ugyanakkor igen népszerûek - pl. a PAH-1-et nem kevesebb, mint 40 állam rendszeresítette, és az USA is jelentõs mennyiséget tart üzemben a H500 (500MD) tipus katonai változatából, AH-6 néven.
Az 1970-es évek végén felmerült egy kifejezetten tankelhárításra tervezett helikopter rendszerbe állítása mind a nyugatnémet (PAH-2), mind a francia (HAC - Hélicoptére Anti-Char -> Páncélelhárító Helikopter) részérõl, és az 1980-as évek elején megszületett az együttmûködési egyesség, miszerint az terv megvalósítására létrehozzák az Eurocopter Gmbh-t (amely akkor 70%-ban a Francia Aérospatiale, 30%-ban a Német MBB (késõbb DASA) cégekbõl állt). A cég késõbb a folyamatos átalakulásokon esett át, így végül eljutott a jelenlegi állapotába, miszerint az EADS megakonszern (European Aeronautics Defence and Space - Európai Repülésügyi(?) Védelmi és Ûr (uhhh...)) helikoptergyártó leányválallata.
A tervek egész jól haladtak, de a költségek, és a feladatok újraértelmezése miatt 1986-ban felfüggesztették a programot, és új követelményeket határoztak meg, amely két alváltozatott, a kifejezetten tankelhárító verziót Német és Franciaország részére, illetve a Francia hadsereg kérésére egy földi támogató verzió (HAP - Hélicoptére d'Appui Protection -> ?franciások elõnyben?) létrehozását tüzte ki. Az újraértelmezett program 1987-ben folytatta a fejlesztéseket, és 1989-ben elnyerték a megbízást 5 kisérleti gép megépítésére (3 fegyvertelen a légi tesztekhez, egy tankelhárító, és egy támogató változat). 1990-ben a németek átértékelték a saját változatukat, és az eredetileg hidegháborús tankelhárító feladatkör helyett egy általánosabb változatott kértek, ez lett az "UHT" (errõl késõbb). Az elsõ prototipus 1991-ben szált fel.
Az elsõ prototipus 1991-ben a Le Bourget-i légiparádén kiállítva.
A helikopter elnevezése kicsit bonyolultra sikerült, mivel a németek PAH-2-ként hivatkoznak rá, illetve a hivatalos "Tiger" fantázianéven nevezik, addig a Francia nyelvterületen "Tigre"-nek hívják, illetve az alváltozatkat rendre "UHT" (német többfeladatú változat), "PAC" (francia páncélelhárító) illetve "HAP" (francia támogató) jelöléssel illetik, amihez még hozzájött a Tiger "ARH" (Armed Reconnaissance Helicopter - Felfegyverzett Felderítõ Helikopter), amely az ausztrál verziót jelöli, plusz a "HAD", amely a spanyolország által megrendelt "HAP" verzió...
A helikopter maga egy igen áramvonalas, keskeny törzsû gép, amelyben a kétfõs személyzet tandem elrendezésben ül (elöl a lövész és hátul a pilóta), két hajtómûve a testbe simul, csonkaszárnya külsõ 1/3-da pedig lefele tört. Maga a gép váza 80%-ban kompozit anyagokból készül, ahogy a négy lapátos fõrotor és a három lapátos farokrotor is - ennek köszönhetõ az igen könnyû tömeg, ugyanis a gép maximális felszálló tömege alig 6 tonna (még az AH-1W is 6,7 tonna, az AH-64D pedid 7,3 tonna). A meghajtást két MTU/Turbomeca/Rolls-Royce MTR390 tengelyteljesítményt szolgáltató gázturbina szolgálja ki, amelyek egyenként 1,285 Lóerõt adnak le. Futómûve hárompontos, nem behúzható, két fõ és egy farokkerekes.
A személyzet az adatokat két-két szines kijelzõn olvashatják le, illetve a francia helikoptereken a pilótának egy HUD-ja is van, valamint a személyzet mindkét tagjának sisakjában beépített kijelzõ található (a francia gépeken francia gyártámányú, míg a német gépeken az angol BAe System által gyártott), amely mind nappali, mind éjjelátó móddal rendelkezik.
A gép önvédelmére radar- és lézerbesugárzásjelzõ, valamint rakétaindítás-érzékelõ szolgál. (felteszem rendelkezik valamiféle infravörös zavaró berendezéssel, bár meglepõ módon egyik internetes forrás sem tesz említést róla...)
Az alváltozatok között a fõ különbség a fegyverzetben, illetve az optikai egység elhelyezésében van, a HAC és az UHT esetén a rotoragy tetjén helyezték el az "Oziris" tipusú optikai/infravörös érzékelõt, amely lézeres távolságmérõt, illetvet a "Trigat" rakéta célzórendszerét is magába foglalja, valamint van egy külön Infravörös érzékelõje a pilótának, ami a gép orrán található, míg a HAP/HAD és az ARH tipusoknál a pilóta mögött/felett foglal helyet a SFIM Strix tipusú optikai és infravörös rendszer. A rotoragyon való elhelyezés jobb látószöget biztosít, valamint képessé teszi a helikopter teljes felfedése nélkül (a fák lombkoronájának magasságában) való felderítést. Ugyanakkor ez a megoldás kisebb elérhetõ vizszintes sebességet jelent (260km/h szemben a HAP/HAD/ARH 280km/h-jával), valamint kisebb hasznos terhet (1650kg szemben a HAP/HAD/ARH 1800kg-jával).
Egy Tiger HAP(?) - jól látható a pilóta feje fölötti optikai érzékelõ "tornya"
Egy Tiger UHT közelrõl - a rotoragy tetjén lévõ árbócon ott látható a jellegzetes "turbán"
Fegyverzet terén szintén elég széles a szórás: a németek a már kissé öreg (de folyamatosan fejlesztett) "HOT 3" és a kifejezetten a Tiger/Tigra páncélelhárító változathoz tervezett "Trigat" páncéltörõ rakétákat rendszeresítették az UHT változathoz, a földi erõk támogatására 68mm-es irányítattlan rakétákat vihet magával (22db-os konténerekben), a légi célok ellen (itt elsõsorban az ellenséges helikopterekre kell gondolni) pedig 12,7mm-es géppuskakonténert ill. Stinger 2 tipusú infravörös rakétákat képes magával vinni.
A francia páncélvadász HAC változat csak "Trigat" (8db) harckocsi-elhárító rakétát valamint "Mistral 2" infravörös levegõ-levegõ rakétát (4db) képes indítani. A HAP változat orrán egy 30mm-es, egycsövû GIAT gyártmányú gépágyú található, ezen kívûl 68mm-es "SNEB" irányítattlan rakétákat (44 vagy 68db-ot függõen attól, visz-e Mistral-t) illetve "Mistral 2" levegõ-levegõ rakétákat (4db) vihet magával. Az ausztrál ARH változat átmenet az UHT és a HAP között, a Stryx optikai/infravörös/lézer rendszer a pilóta fölött található, és megvan a 30mm-es gépágyú is, de vagy "Hellfire II." páncéltörõ rakétával lehet felszerelni (max. 8db) vagy 68mm-es irányítattlan rakétákkal (max. 44db) illetve "Stinger 2" infravörös légvédelmi rakétával rendelkezik (4db).
Egy Tiger UHT, 4db FIM-92 Stinger levegõ-levegõ, 4db Trigat páncéltörõ és 22db SNEB irányítattlan rakétával.
Megfigyelhetõ a rotorárbócon az Osiris rendszer, illetve a gép orrán a pilóta saját elõrenézõ infravörös érzékelõje (FLIR)
Németország 80db Tiger UHT tipust rendelt, amelyeket 2003 végén kezdték leszállítani. Franciaország egyenlõre 10db HAC és 70db HAP altipus rendszeresítését kezdte meg, az elsõ széria HAP 2003 szeptemberében került leszállításra. Mind németország, mind franciaország 120-120db gép megvételét irányozta elõ eredetileg, ezek teljesítése még kérdéses (fõleg a német haderõ folyamatos karcsúsítása mellett). Ausztrália egyenlõre 22db ARH altipus leszállításáról kötött szerzõdést, úgy, hogy az elsõ gépek az EADS franciaországi gyáraiból lesznek leszállítva, míg a késõbbiek ausztáliában, az EADS nemrég (direkt e célra) létrehozott leányválallátánál készülnek el. A Spanyol HAD verzió leszállítása 2007-2008-ban várható, és 24db géprõl szól a szerzõdés, ugyanakkor arról is szó van, hogy e verzió már egy erõsebb hajtómûvel fog rendelkezni, és nagyobb lesz a felszállótömege.
Eurocopter Tiger/Tigra
Hossz: 14 méter
Magassága: 3.81 méter (HAP/ARH)
Fõrotor átmérõje: 13 méter
Farokrotor átmérõje: 2.7 méter
Max. felszálló tömege: 5,925 kg (UHT, HAC, HAP és ARH)
Max. lebegési magassága párnahatás nélkül: 3200m (UHT/HAC), 3500m (HAP/ARH)
G:"Mirõl beszélsz??? Legalább ne mondanál hülyeséget."
Amúgy miért lenne hülyeség, ha van vagy volt egy ilyen verzió is.
Ez olyan mint anno a 80-as években ált suliban.
-Az ami gépek jobbak!
-Nem igaz! Az oroszok!
-Már miért lennének jobbak?
-Megmutatom, és ez a könyv ezt írja.
Vagy ott van szept. 11. Meg, hogy tudtak róla. Ugyanez igaz Pearlre. Amikor van más lehetõség, az egyik oldal azt képviseli, a másik mega hivatalos verziót, ami nem feltétlenül igaz. Itt ráadásul az oroszokról van szó, akik szuperek dezinformálásban, történelem átalakításában.
Amúgy egy szóval sem mondtam, hogy a Kurskra céloztak ... (Ember!)
Amúgy meg miért lenne hülyeség? Talán belsõ robbanás szakértõ vagy? Chernobilnál is azt mondták, áh, semmiség az egész, és elment a jónép felvonulni május 1-jén ...
Tegnap azt mondja a parancsnok, mindjárt felrobban a Nagy Péter, aztán rögtön cáfolják, mert követik a jól bevált szovjet mintát. Azt is a kisujjából szopta? Akár a K-19-hez hasonló dolgok is történhettek, de ezt úgyse tudjuk meg. Legalábbis most.
Harcu! Valóban nem nyom semmit a latban, hogy én mit gondolok, csak elég sok baromságot csináltak már az oroszok, amit nem ismertek el akkor, csak késõbb, VAGY miután rájuk bizonyították.
Az, hogy te mit tippelsz, az sokat nem nyom a latban. Az tény, hogy a felvételeken egy belsõ robbanás volt látható, tehát a belsõ torpedó felrobbanása sokkal esélyesebbnek látszik.
Annak nemérterm miköze az egészhez hogy középsuliba járok... Gondolod miután leérettségiztem, majd jobban fogom tudni a teggeralattjárókról a történetekt? Kicsit vegyél vissza, lehet hogy nem vagyok 35 éves, de nem értem MIKÖZE ENNEK AHOZ HOGY MIT TUDOK A HADITECHNIKÁRÓL (és a Kursk katasztrófájáról) ÉS MIT NEM!
Másodszorra meg te irsz ott hülyeséget, hogy "elvileg ez lötte ki a Kursk-ot." Jelenleg azt mondják belsõ robbanás miatt süllyedt el, tehát ESSETLEG erre mondhatod, hogy "elvileg".
Harmadszorra, szerinted egy teljes legénységgel uszó tengeralattjáróra kilõnek tesztelésbõl éles fegyvert? Ember!
A Guardian cikke a "rakéta" találat-elméletrõl - a probléma csak az, hogy az itt említett R-700 valójában robotrepülõgép, és vízfelszini célok ellen alkalmazható - tengeralatjárók ellen nem....
Ha a Kurszkon lévõ összes torpedó berrobbant volna, akkor a maradványok pár km-en belül szóródtak volna szét... :)
Oké, de pont egy külföldi tengeralattjáró sonárja alapján generálódott a Nagy Péterrõl kilõtt torpedó mendemondája is.
Az az igazság, hogy nem tudnék példát mondani másik atomtengeralattjáróra, ahol robbant fel torpedó, így nem tudom elképzelni sem, hogy milyen is a pusztítás utána. De ha egy tengeralattjáró belsejében robban fel torpedó, ahol mások is vannak, akkor van rá esély, hogy azok is felrobbannak. Abban az esetben rögtön megsemmisül az egész tengeralattjáró. Szerintem. Esetleg még akár egy láncreakció is beindulhat.
Ha viszont egy külsõ torpedó találja el, akkor még van rá esély, hogy vegetál egyet - ugye itt még a víz is sekély volt, nem kellett attól tartani, hogy nem megengedett méter alá süllyed és pillanatok alatt elpusztul -, és te is írtad, hogy védelmet is nyújt a kettõs hajótörzs.
Vsz igazad van, de sajnos a korábbiakból fakadóan egyszerûen akkor sem tudok hinni az orosz hírügynökségeknek, ha éppen igazat mondanak, pont a "farkas, farkas" effektus, valamint a "Leningrád-Moszkva" szösszenet alapján.
Minenhol vannak hibák, de pl. az amiknál beismerik még akkor is, ha politikailag kínos is lehet. (Watergate, kontrák, iráni fegyverszállítás, iráni túszmentõakció kudarca, és a legújjabb a Space Shuttle Program hiányosságai.)
Az orosz ködösítésben igazad van, de a többiben nincs.
Az orosz tengeralatjárók mindegyike kettõs hajótörzsel készül, ez annyit tesz, hogy van egy belsõ, nyomásálló hajótest, és egy külsõ köppeny, a kettõ között pedig vízzel teli terület van, illetve itt találhatóak a ballaszt- és merülõtartályok, a melsõ mélységi kormény gépészeti egységei, illetve a Granit/Antey (NATO: Oscar I. és II.) esetén a kétszer 12db R-700 "Granit" tipusú hajó elleni robotrepülõgép. Egy torpedórobbanás a hajó mellett (a torpedók legtöbbje nem érintésre robban, hanem bizonyos távolságon belül), akkor nyilván megsérül a külsõ burkolat, és károk keletkeznek a nyomásálló testen, de a hajó jó esélyel túléli a találatott - igaz több, mint valószinû, hogy harcképtelenné válik. Az amerikai hajók a Skipjack-osztály óta egytörzsõek, vagyis egyetlen nyomásálló hajótestrõl beszélünk, amelyre ráerõsíteik a merülõ- és ballaszttartályokat. Értelemszerûen itt nincs, ami felfogja a robbanás erejét, ezért egy ilyen tengeralatjáró sokkal sérülékenyebb - viszont a kettõs hajótestnél nyílásokat kell vágni a külsõ burkolaton, hogy a víz zavartalanul tudjon áramolni, ez viszont jelentõs zajforrás, és fõleg emiatt hangosabbak az orosz tengeralatjárók, mint az amerikaiak.
Azonkívûl ha láttad a képeket, egyértelmû, hogy a robbanás belülrõl történt (külsõ robbanás esetén a külsõ burkolat jóval nagyobb részen lenne "behorpadva", sõt, ha az orr elött/fölött robbana, akkor a tornyon is látszanának a robbanás nyomai).
Az kizárt, hogy éles fegyverekkel lõjenek egymásra hadihajók, ha (ismétlen, HA) egyáltalán lõnek ki egymásra valamit (ami nem túl jellemzõ, mivel célnak álltalában leselejtezett hajókat szoktak használni), akkor az csak gyakorló példány, robbanótöltet nélkül. Gondolj bele, ha még igaz is lenne az általad felvetett éles torpedólöveszét/elhárító elmélet, akkor is miért kockáztassanak egy többszázmillió $-os hadihajót és személyzetét - maximumk robbanótöltet nélküli gyakorlótorpedóról lehetne szó ekkor is.
A gyakorlaton a lényeg az volt, hogy a Kurszknak úgy kellett tüzelési pozicióba kerülnie, hogy a Szt. Péter tengeralatjáró-elhárító egységei (Ka-27PL helikopterek ill. a hajó szonárjai) ne vegyék észre.
Az is sánít, hogy az oroszok el tudnának tusolni egy ilyen ügyet. Leglalább 3 NATO tengeralatjáró figyelte a gyakorlatott, ha valóban torpedót lõttek volna ki a Kurszk-ra (vagy akár a Kurszk-ról), akkor arról tudnának, és valószinüleg már mi is - a NATO nem segédkezne egy ilyen fatális hiba eltusolásában. Ráadásul akkor aligha fogadtak volna fel Norvég és Holland cégeket a tengeralatjáró kiemelésére, hiszen egyértelmû, hogy a nyilvános kiemelés közben készült képeken látható lenne a külsõ robbanás nyomai.
ÁLLJÁL LE! Fejezd be a középsulid, aztán beszélj! Nem mondtam ez történt, hanem "elvileg"! Jel. pill. a belsõ robbanás teória él. Magyarul mondják õk egy bizottsági feltárás után ...
De Csernobil esetében is mellébeszéltek, meg a Kursknál is. Az, hogy a saját bizottságuk mit tárt fel, szerintem nem minden esetben kéne komolyan venni, mivel mindig is szerettek mindent eltussolni.
Ez a tegnapi is LOL volt. Azt mondja egy illetõ a flottától, hogy mindjárt felrobban az atomreaktor, erre pár órával késõbb meg mindent cáfolnak: "méghogy felrobban" ...
Kisujjából szopta ki? Nem hinném, hogy valaki ilyet kitalál, mégha politikai játszmában is vesz részt, mert ezek után azonnal elcsapják. Elképzelhetõ, hogy közben megjavították a reaktort, ott is meghaltak páran, mint a 60-as években azon az orosz tengeralattjárón, ott sem árulták el az igazat, csak a váltás után, de ennek ellenére volt, mégha mást is mondtak.
A moszkvai színházi terror után is csak ködösítettek, korábban is mindig. Ez benne van az oroszokban. Ha torpedó robbant a Kurskban, tõlem legyen, itt ugyanúgy remélem nem volt baj, csak megbolondult egy magas szintû flottaparancsnok és hülyeségeket nyilatkozik. Ennek ellenére mindig kételkedek az ilyen szovjet-orosz bejelentésekben ...
Cifu:
Szerintem ha egy tengeralattjárót eltalálnak a víz alatt egy torpedóval, akkor semmit sem ér túl. Arra tippelek, hogy valamit teszteltek. Vagy egy új torpedót, vagy egy új elhárító-rendszert, vagy mindkettõt egyszerre. Ha a torpedót, amit esetlegesen - mint azt korábban is lehetõségként közzétették - a Nagy Péter lõtte ki a Kurskra, amit a Kursk nem tudott elhárítani. Ennek ellenére felrobbanhatott a torpedó belül a kurszkban, de akkor tuti, hogy azonnal megsemmisül a tengeralattjáró. Ezért lehetséges az, hogy a Pyotr Veliky (ex-Juri Andropov) lõtte ki azt a torpedót. Ha ez történt, nem lenne meglepõ, hogy nem halljuk vissza. Ezt akármelyik ország, akármilyen tengerészete próbálná eltussolni, ezek ráadásul oroszok, ahol akármi volt, ami nem úgy sült el ahogy õk elképzelték, szépen eltussolták. Korábban durván, most meg csak simán hülyeségnek tituálják a híreket, ködösítenek, játszanak a számokkal.
épp ezt akarom én is megnézni most, hogy ezekszerint idén õsszel lesz az utolsó sorozás, vagy pedig jövõ tavasszal? nem tiszta, hogy ez a 2005 közepi idõpont az elejét vagy a végét jelzi
A haderõ átalakításáról és a regisztrációs adóról szóló javaslatokat fogadott el hétfõn az Országgyûlés. A magyar haderõ 2013-ig tartó átalakulásának elveit tartalmazza a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló, hétfõn elfogadott országgyûlési határozat, amelyet a honvédség részletes bontású létszámáról rendelkezõ határozattal együtt fogadott el a Ház. A Magyar Honvédség hosszú távú átalakulásának részeként 2005 elsõ félévének végére megszûnne a sorkatonai szolgálat, és azt az önkéntes haderõ váltaná fel.
Sajnos magyar oldalt nem ismerek, de ha jó angol nyelvû, akkor itt vannak ezek:
A Kurszk egyik torpedója hibásodott meg, a robbanás belülrõl történt, nem kívûlrõl (sõt, mivel a Kurszk kettõs falú tengeralatjáró, valószinüleg túl is élt volna egy torpedótalálatot). Azonkívûl a gyakorlaton a Kurszk támadta a Szt. Péter cirkálót, és nem fordítva.
Mirõl beszélsz??? Legalább ne mondanál hülyeséget. A Kursk-ot nem kilõtték hanem valami meghibásodott, és egy robbanás következtében süllyedt el... De mért lött volna ki torpedót a Kurskra?
Teljes egészében megváltoztatta a Nagy Péter cirkáló katasztrofális állapotáról szóló vészjósló beszámolóját a fõparancsnokság cáfolata után Vlagyimir Kurojedov. Az északi flotta parancsnoka korábban állította, a hajó "bármely pillanatban felrobbanhat", délutánra azonban rájött, hogy csak a lakókörzetek romosak.
EuroCopter Tiger-rõl képeket meg valami leírást tudtok?
A lövés után a csõben felhalmozódott füstöt hivatott 'elszívni', így egyrészt ritkábban kell takarítani másrészt picivel nagyobb a pontosság.
Mar eleg regen gorogorszagban voltam es a kikotoben az egyik nap lehorgonyzott egy hadihajo. Korabban is lattam mar kepeket ilyenekrol, de eloben valami felelmetes, ahogy kineznek ezek.
"Bármelyik pillanatban felrobbanhat egy atommeghajtású cirkáló a Barents tengeren - közölte az Interfax orosz hírügynökség. A Nagy Péter nevû hadihajó egy hadgyakorlaton vett részt a Barents tengeren, amikor az orosz hadiflotta parancsnoka elrendelte a hajó visszavontatását.
Az információk szerint a hajó atomreaktora hibásodott meg. A hadiflotta zászlóshajóját egy meg nem nevezett kikötõbe szállítják. A hajó bázisa egyébként egy Murmanszk melleti kikötõben van, ahol az elsüllyedt Kurszk tengeralattjáró is állomásozott."
Akkor már én is:
Ugye mindenki tudja, hogy Izrael egy nagy kupac T-55-öst zsákmányolt a 6 napos háborúban. Nos mihez is kezdhetnek ennyi T-55-ösel. Nos egy részüket átfegyverzi saját 105mm-es ágyújára, a maradékból (amelyeknek pl. sérült a tornya) viszont Páncélzott Szállító Harcjármûvet csináltak - a harctér helyén kiképzett térben akár 10 ember is elfér. Elég durva dolog, mivel azért a T-55 alapból is elég jól van ellátva páncélzattal - messze jobb, mint a BMP-1/2/3 vagy az M-113 - de ráadásul az IDF még kiegészítõ páncélzattal is felszerelt, így hozzávetõleg már olyan védelmet nyújt a benne ülõknek, mint egy harckocsi. Fegyverzettel mondjuk nincs túl jól ellátva, egyetlen M240 7,62mm-es géppuska, amelyet egy belülrõl irányítható motorizált állványra szereltek, dehát nem is a harc a feladata, hanem az, hogy a gyalogosokat megnyugtató biztonságban legyen képes szállítani. Még azt is megoldották, hogy ne csak felül lehessen kiszálni (bele az ellenség géppuskatüzébe), hanem hátul is van kijárat...
Az "Achzarit". Figyelemre méltó az utólag felszerelt páncélzat (vastagsága)...
(érdekesség: a T-55 tömege 36 tonna, torony nélkül 27 tonna. Az Achzarit pedig 44 tonna. A különbség fõként a plusz páncélzatból adódik...)
A hátsó fertály a kijárattal.
Az eredeti orosz V-8-as motor helyére amerikai került 650le (Mk1.) vagy 850le (Mk2.) teljesítménnyel.
Ha már nincs ól, jó a harckocsi is :).
No komment.
Hûsölõ tankok szomáliában :).
Leo2A5
Ha ez így megy tovább, a Gumiszobában kötünk ki...