Ahogy Gothmog írja, elõször is dönteni kellene miként menjen a "mentés". Nincs raktáron semmi csodafegyver, amivel meg lehetne semmisíteni, vagy el lehetne téríteni, hiába vannak különféle termonukleáris töltetek, azok az ûrben felrobbanva hiába szabadítanak fel nagy energiákat, mégse okoznának jelentõs kárt egy méretesebb aszteroidában (ugye a nukleáris fegyverek elsõ sorban a lökéshullám segítségével okoznak akkora pusztítást, namost a világûrben nincs légkör, tehát lökéshullám sincs...). Nincs megfelelõ hordozóeszköz sem, ez a másik probléma.
Ugyanakkor 20 év elég sok idõ, tehát bõven lenne idõ cselekedni.
Akkor gebasz van. ;) Eltérnek a vélemények hogy felrobbantani érdemesebb, elrobbantani, vagy eltéríteni. Nyilván sok múlik a méretén, az anyagán, meg hogy mennyi idõvel elõbb veszik észre.
Nem akarok vissza térni az Apophishoz csak egy egyszerû kérdés ami kapcsolódik hozzá. Mi van ha holnap vagy a jövõ héten találnak egy másik 'Apophis 2-t' ami mondjuk 2030-ban valóban eltalálná a Földet? Jelenleg milyen védekezésés lehetséges, illetve addigra mi tartható egyértelmûen megvalósíthatónak?
Esetleg az átlagpolgár ne is foglalkozzon ilyenekkel, legfeljebb az utolsó másodpercei nagyon szép látvánnyal fognak párosulni.
Az olyan stílusú nagyszabású felfedezõ missziókból a Cassinié zajlik, illetve a New Horizons van úton a Plútóhoz. Kicsit több mint öt év múlva ér oda.
És arról tudtok valamit hogy a Voyagerhez hasonló de modernebb vagy még épülõ, tervben levõ szondákkal mi a helyzet? Vagy felesleges lenne még ellõni ilyeneket az ûrbe?
A kameráik már lassan 15 éve nem mûködnek, ugyanakkor a Low-Energy Charged Particles (alacsony energiájú töltött részecske érzékelõ), Cosmic Ray Subsystem (kozmikus sugárzás mérõ), Magnetometer, és Plasma Wave Subsystem rendszerei még mûködnek a Voyager-1-en, a Voyager-2-õn ezek közül a Plasma Wave Subsystem már nem.
Többféle eszköz nyomon követhetõ a NASA Naprendszer-szimulátorával. Mindenfélét beállíthatsz rajta, aztán run. Már ha épp hajlandó futni. Nem valós idejû, olyan értelemben, hogy a megadott adatok alapján állóképet számol. De az pontos.
Tudja valaki hogy a Voyager szondá(ka)t lehet-e nyomon követni? Mármint hétköznapi embernek...például meg akarom nézni hogy hol van, persze nem élõpre gondolok. :-))
És valahogy meg kéne oldani a dolgok, mert akkor nem lesz utazás sehova. Szaporodás nélkül nem ér semmit.
Persze hogy lehet. Mondom ezt az alapján hogy tv-ben láttam, szóval nem túl biztos. :D Azt nem tudom hogy mi történik a kifejlett növényekkel, egészségesen növekednek, szaporodnak...szóval semmi különös. Állatokkal már baj van, amikor a súlytalanságban születtek meg a kicsik akkor károsodtak, fejlõdési rendellenességgel jöttek világra.
Amúgy volt az a meteorit, ami elégett a légkörben nem régen. Azt miért nem jelezték elõrre hetekkel, hónapokkal? Valóban annyira kicsi volt hogy nem tudták észlelni, vagy nagyon is tisztában voltak azzal hogy elég a légkörben, de ez azért merész.
És abban is bízzunk hogy az Apophis nevû aszteroida nem jön elég közel ahoz hogy valami megváltozzon itt. :) 2029, 2036-ban nézzük szépen az eget, biztos szép látvány lesz. Nincs is olyan messze.
Annyit hozzáírnék még hogy az atomenergia ellenzése csak a mostani, konkrétan ahogy jelenleg zajlik a hasznosítása, arra vonatkozik. A fúzióssal nekem semmi bajom. Ha úgy termelnék az energiát nekem az megfelelne, és ha azzal érvelnek hogy ez egy 'lépcsõ' akkor máris másképp fest a dolog. Mármint hogy 80-100 évi tanulás kell ahoz hogy csináljanak egy olyan erõmûvet, az eddigi atomerõmûvek helyett. Szépen lassan leállíthatnák az összes atomerõmûvet és lecserélnék fúziósra.
Szelektíven gyûjtöd a szemetet, nagyon helyes, de nem ér semmit. Tudom hogy most kicsit értetlenkedsz, de a tény az hogy nem az a lényeg hogy szelektíven gyûjtsük, ide a fémeket, oda a papír, másik helyre az üveget.... A lényeg hogy újra kéne hasznosítani. Értem hogy a szelektív gyûjtés ennek része, csak kicsit pontosítottam. :) A fogyasztás elméletileg szintén légyegtelen, attól függ csupán hogy mennyi van belõle. Természetesen mivel az általunk 'elfogyasztott' energia nincs ingyen, és az elõállítása is idõbe telik. Ugyhogy mondhatjuk hogy jelen helyzetben jó lenne ha spórolnánk az energia felhasználással. Atomenergiáról még mindig nem változott az én véleményem. Valóban jó lenne! De nem az. :)
Pl. szelektíven gyûtjöm a szemetet, nem fogyasztok eszetelnül és igyekszem felhívni az emberek figyelmét, hogy vigyázó szemüket az atomenergiára vessék.
Nagyon sajnálom azokat akik így állnak hozzá. Tudod mit, igazad van abban hogy a te életedben egy ember sem lép a Mars felszínére, és semmivel sem lesz jobb a mi Földi életünk hiába költenek sok pénzt a kutatásokra, fejlesztésekre...de szerencsére lesznek emberek az után is hogy te vagy én meghalunk, nekik talán jobb életük lesz ezáltal. ( persze itt több generációról van szó )
Ezzel jönni hogy ne tegyük tönkre szegény földünket. Te mit teszel azért hogy jobb legyen az élet itt? Igen, ez ilyen kis dolgokon múlik, ha mindenki csak egy kicsit tenne... Az ember valamiért jelenleg ilyen rossz természettel rendelkezik, szinte mindent elpusztít, vagy folyamatban van a károsítása amit csak meg tudott "fogni". Ez csak a hozzáálláson múlik, lehet úgymond zölden élni, nem áll szemben a fejlõdéssel, el lehetne jutni a Marsa simán, nem kell hogy tönkre tegyük!!!
A marsi kolonizálás hogyan oldja meg a föld energiaproblémáit? Sehogy. Akkor minek rá költeni? A szondák, mehetnek. Viszonylag szerény költségbõl is sokat elréhetnek.
Csak ez nagyon téves leegyszerûsítés. A háborúban forgatott pénz egy része foglalkoztatás. Effektíve elkölteni annyi pénz ûrkutatásra nem lehet, mert annyi hozzáértõ ember nincs.
A háborúzásnak van rövid és hosszútávú elõnye emberei léptékben. Arról, amirõl itt fantáziáltok, még 1000 éves nagyságrendben beszélni is merész.
Ez valahol ugyanaz az okoskodás, mint az "etiópiában meg éheznek"-közhely. Mindig akad valaki, akinek lenne jobb ötlete. Ha úgy teszed fel a kérdést, hogy "Hány éhezõt lehetne jóllakatni egy repülõgép-hordozó árából?" akkor arra az idealista válasz az, hogy "Biztos sokat!" a reális meg az, hogy egyet sem, mert akkor pénz gazdája elkölti azt valami másra, ami neki fontosabb. Amellett, figyeld a pénz útját. A kiadások egy része adó formájában azonnal visszakerül a kincstárba, a bérköltség másik része a forgalmi adóval kerül vissza. A fennmaradó rész pedig megjelenik a gazdaságban, mint fogyasztói kapacitás. Aztán ott van még a kapcsolódó kutatás/fejlesztés eredményeinek járulékos, hosszútávú haszna. Ésatöbbi. A másik lehetõség (az idealista) meg lenne az, hogy ugyanazt a pénzt beleöntik valamelyik afrikai polgárháborús övezetbe, és jó esetben elérnek vele valamit, rossz esetben nyom nélkül tûnik el az egész. Még rosszabb esetben valamelyik konkurens ország hadiiparát pörgetik meg vele. Na ja. Sokkal jobb hely lenne a világ, ha az emberek rendesen viselkednének. Ezzel csak az a baj, hogy az emberek olyanok, amilyenek. Ez van.
a háborúkról nem is beszélve...1 év alatt annyi pénzt költenek háborúkra hogy ha azt az ûrkutatásra fordítanák az emberiség már rég másik bolygón is élne...
És akkor a másik bolygót vágjuk haza, amit elõször alkalmassá teszük emberi életre?
Az erõforrások kiaknázáshoz nem szükséges terraformálás, az megoldható egy sima bánya és gyár kolóniával, ez 20-50 éven belül megvalósítható.
Melyik az olcsóbb? Jelenleg 100 milliárd dolláros nagyságrend pár embert odazavarni és életbentartani. Ennyu pénzbõl hány ország számára lehetne a villamosenergia teremlést 0 CO2 és egyéb emisszióssá varázsolni? Sokét. És ez csak egy út költsége.
Elõször is, 100 milliárdos nagyságrendbõl nem csak egy út költségét valósítod meg, de létrehozod a késõbbi utakhoz szükséges infrastruktúrát, végrehajtottad a fejlesztéseket, vagyis a késõbbi utak költsége ezekkel már nem kell számolni.
Másodszor, ha az országoknak az lenne a céljuk, hogy a gazdasági érdekeiket nem nézve a környezetszennyezést csökkentsék, akkor már anno a Kyotói egyezményt is aláírta volna mindenki, betartaná keményen, sõt, túlvállalná magát. Nem úgy tûnik, hogy így cselekedtek volna.
Harmadszor, egy ilyen esetben nagy részt presztízs is munkálkodik a háttérben, morálisan, politikailag profitálnak belõle, hosszú távon pedig gazdaságilag is. Ezek olyan dolgok, amiket nem könnyû számszerûsíteni. Tényleg nem értem, hogy miért ilyenrõl fantáziálnak sokan. Ha 100 dollár/kg arán küldhetnél valamit oda 1 hónap alatt, akkor lenne értelme. Még LEO pályára sem tudnuk 10-20k dollár/kg alatt felvinni semmit.
Miért ölnek évente dollármilliárdokat autósportba? Miért ölnek dollár százmilliókat a vitorlás versenyekre? Miért van akkora keletje az extrém sportoknak (BASE jump, hegymászás, drafting, extreme sízés, stb.)?
Az ûrkutatás és az ûrbéli terjeszkedés ezekhez képest nagyságrenddel jobb befektetés, ha racionálisan akarjuk nézni a dolgokat...
És akkor a másik bolygót vágjuk haza, amit elõször alkalmassá teszük emberi életre?
Melyik az olcsóbb? Jelenleg 100 milliárd dolláros nagyságrend pár embert odazavarni és életbentartani. Ennyu pénzbõl hány ország számára lehetne a villamosenergia teremlést 0 CO2 és egyéb emisszióssá varázsolni? Sokét. És ez csak egy út költsége.
Tényleg nem értem, hogy miért ilyenrõl fantáziálnak sokan. Ha 100 dollár/kg arán küldhetnél valamit oda 1 hónap alatt, akkor lenne értelme. Még LEO pályára sem tudnuk 10-20k dollár/kg alatt felvinni semmit.
1.: A terjeszkedés következõ lépcsõfoka, megvetni a lábunkat egy idegen bolygón, ezáltal egyfelõl nagyobb túlélési esélyt adva az emberiség egészének, másfelõl tapasztalatgyûjtés a késõbbi további terjeszkedésekhez.
2.: Új erõforrások feltárása, kiaknázása és felhasználása. Ha azt mondod, hogy "nem kéne szétbaszni az egészet", akkor azt úgy is meg lehet tenni, hogy például a bolygóközi terjeszkedéshez szükséges gyártást (és hatásait) a Földön kívülre helyezzük.
1.: Felfedezés kora: A Mars tudományos felfedezése, a területek feltárása, a felszín alatti erõforrások felmérése, a bolygó mélyebb megismerése. Idõtartam terén 10-30 év. 2.: Az elsõ telepek kora: Az elsõ lépés tapasztalatai alapján lehet kolóniákat létrehozni, amelyek már permamens Mars-lakókat is fogadhat. A helyszín kiválasztására nagy hatást gyakorolhat a feltárt erõforrások helyzete (fõleg víz). A bázis elsõ körben még csak alapvetõ célokat szolgál, noha jelentõs részben önellátó, de komolyan terjeszkedni még csak külsõ segítséggel tud. 20-50 év. 3.: A kolóniák kora: A kolóniák immár a tartós emberi tartózkodáson túl a terjeszkedés, feltárás, kitermelés és feldolgozás szintjén tartanak. Bányászat, feldolgozás és gyártás kiépítése, a további terjeszkedés és munka immár teljesen Marsi bázisú és hátterû, a Föld részérõl már minimális illetve csak helyben nem elérhetõ anyagokra van szükség. Alapvetõen elõkészület a következõ lépésre. 20-100 év. 4.: Terraformálás: a bolygó felszínének Földiesítése, a légkör sûrûbbé tétele és oxigénnel dúsítása, a felszíni hõmérséklet emelése, a talaj termõvé tétele. A felszín továbbra is ki van téve ugyanakkor a káros sugárzásoknak (hacsak erre nem talál addigra a tudomány megoldást). 200-500 év.
Ez mindenképpen csak abszolút szándékkal indulhat csak el, hatalmas erõforrásigényekkel és jelentõs áldozatokkal.
Minek költözzünk oda? Remek hely ez a Föld, csak nem kellene szétbaszni az egészet.
Azt hiszem röviden annyi lenne hogy megemelik az átlaghõmérsékletet :) És a felszín alatti jeget egy nagy ütközéssel, robbanással a felszínre hozzák. Az emberek szállításáról nem mutattak semmi. Lehet hogy egy 'maréknyi' emberrel próbálják benépesíteni.
Marsra való költözésrõl kinek mi a véleménye? Láttam már mûsorokat róla...de szerintem még messze van és nem is úgy fog kinézni ahogy ott lefestették. Persze ez nem is baj, csak találgatások folynak ott is.
A K-1 még az 1990-es években született meg papírformában, ex-szovjet NK-33 hajtómûvekkel készültek volna, az olcsó és az Aerojet tesztje után megbízhatónak és erõsnek minõsített hajtómûvek miatt a Kistler Aerospace ígéretes jövõ elé nézett. Ám pénz nem volt, semmibõl meg nem lehet várat építeni. 2004-ben a Kistler Aerospace csõdbe ment, majd a Rocketplane-el egyesülve, Rocketplane Kistler néven újjá alakultak, és a COTS program egyik nyerteseként NASA pénzekhez jutottak, ám folyamatosan szenvedtek szervezésbeli és anyagi problémáktól, egyik elõre meghatározott feladatcélt sem teljesítették idõre, így 2007-ben a NASA megvonta tõlük a további anyagi támogatást, 2009-ben a Rocketplane Kistler csõdbe került, ha jól tudom, nincs rá esély, hogy bárki pénzt pumpáljon bele, tehát a K-1 jó eséllyel a tervezõasztalnál nem jut tovább.
A Dragonon ugye nem lesz mentõrakéta? Legalább is sehol sem találtam róla infót és minden képen egy félgömb zárja a felépítményt.
Más: Tudtok valamit errõl a Kistler K-1-rõl? Elég érdekes felépítése van és szeretnék mindkét fokozatot újrafelhasználhatóvá tenni. Lesz belõle valami?
Ja és még egy kérdés: A Falcon-9 elsõ fokozata újrafelhasználható?
Nem, túl kicsi a tolóereje. A jelenlegi elképzelések szerint ez egy gyors, egyszerû, ideiglenes megoldás. A késõbbiekben egy metán-oxigén meghajtású második fokozatra cserélnék ami másfészer nagyobb hasznos terhet tudna.
A mentõrakétára az Orbital-nak valószínûleg vannak elképzelései, mert az Orion mentõrakétájának õk a fõvállalkozói...
Viszont nekem úgy rémlik, hogy legalábbis az interkontinentális ballisztikus rakétáknál volt példa mechanikus tolóerõ-szabályozásra, a fúvókával lehet játszani, bár most erre hirtelen nem találok sehol képet.
Azt egyébként én sem értem, hogy az STS-nél miért döntöttek a szilárd hajtóanyag mellett, pláne az Ares-I.-nél... :S
Mars képek Érdekes cikk a Marsról és kicsit a fejlõdésrõl...
Ez nem tisztán NASA, hanem NASA és a NASA finanszírozásáról szóló dolog. A NASA-nak kiadta a Bush-kormányzat a célt (Holdra való visszatérés), de pénzt igazán nem adott rá, emelett pedig a lobbyk miatt egy olyan elképzelést kezdett el megvalósítani a NASA, ami költséghatékonyság terén komoly kihívásokkal küszködöt (ie.: k*rvára drága volt).
Amire még vár mindenki jelenleg, hogy legyen egy új rövid és középtávú terv, hogy akkor most mik is a NASA emberes küldetéseinek a prioritásai...
na mivan a NASA-val? hogy minden projektrõl lemond?
Az ûrsikló esetén például az Vandenberg légibázison is felhúztak egy indítóállást a katonai célú felhasználásra. Sose használták erre a célra. A becsült költség 4 milliárd dollár, bár nem teljesen feleslegesen, mivel késõbb átalakították Delta IV. indításhoz, de az ott lévõ rendszerek jó része sose volt úgy használva, ahogy azt tervezték....
Szerintem inkább arról van szó, hogy felelõtlen költekezésben mindkét szuperhatalom az élen járt, csak az USA gazdasága jobban fel tudta ezt dolgozni. :)
SRobert írta egy hozzászólásában:
"elvileg az USA ûrfegyverkezésének/fejlesztésének egy (egyesek szerint igen nagy) része kamu volt, hogy versenybe, - ezzel pénzköltésre - kényszerítsék az oroszokat."
Errõl mennyit lehet tudni?
Márpedig a COTS (szójáték, valójában a Commercial Orbital Transportation Services rövidítése, de egyben ugyanez a rövidítése a Commercial off-the-shelf-nek is) kvázi fix áras...
A SpaceX 1,6 milliárdot kap, és 20 tonna hasznos terhet kell felvinnie az ISS legfeljebb 12 útból. Az Orbital 1,9 milliárdot kap, hasonlóan 20 tonnát kell felvigyen, de csak 8 útból.
Egyik cégnek sem volt még dokkolásképes ûrhajója (a tender elnyerésekor pedig megfelelõ hordozórakétája sem), mindkettõnek idén lesz a bemutatkozása.
Én sem értettem, hogy ki merne fix áras szerzõdés fejlesztésre alárni. A fejlesztés lényege, hogy létrehozok olyat, ami ma nincs. Ennek hogyan saccolod a költségét?
Szép dolog kis mûhold a LEO pályára, de ez mit takar tömegben és pály hajlásszögben? Ez elvi lehetõség, vagy már tesztelték is? Mert a STS lehet, hogy drága de azért a tizentonnás nagyságrend a LEO-ra az egészen más dimenzió. Az árak meg nem lineárisan nõnek, még a légköri teherszállítsban sem...
Egyszerûbb és tisztább játék lenne, ha a Lockheed-nek azt mondanák: vagy megcsináljátok ennyiért, vagy felejtsétek el a NASA-t, mint pénzforrást...
Viszont nem így szóltak a szerzõdések, ezt a fajta szerzõdést Fix price (kötöt árú) szerzõdésnek nevezik, ám az ilyesmi fejlesztési megbízásoknál a cégek nem szívesen írnak alá eféle szerzõdést, lévén minden rizikót õk vállalnak.
Miért a Lockheed??? Mert nekik nincs elérhetetlen messzeségben az orbitális pálya...
SpaceX detto (Falcon 1 sikeres indítás, Falcon 9 elõkészületek), és a Scaled Composites sem halad rosszul (ráadásul a Scaled alvállalkozóként több hordozójármû részegységét gyártotta/gyártja, és nagy hagyományai vannak az olcsóságra való törekvésre).
A Scaled ettõl fényévekre van, orbitális pálya elérésére irányuló komplett rendszereik igazából nincsenek.
Korábban linkeltem be képet a White Knight 2 + teherhordozó rakéta párosról, amivel könnyû mûholdakat juttathatnak LEO pályára. A Scaled koránt sincs olyan messze ettõl, és ráadásul amit elértek, azt ebben a viszonylatban elég kevés pénzbõl érték el. Személy szerint ha adott összes ésszerû felhasználásáról lenne szó, inkább a Scaledre bíznám azt a pénzt, mint a Lockheedre vagy a Boeingra.
Amit SapceX eddig mutatott, az ide édeskevés (mind megbízhatóságban, mind teljesítményben).
Hogy az Atlas-5 Heavy nem repült, az nem probléma, de hogy a Falcon 9 nem repült az igen? Ez némi részlehajlásra utal. :)
de ha azt átalakítják human-rated szintre, akkor az is nagyon megdrágulna. Sok eddigi költségcsökkentõ megoldás mehetne a kukába.
Miután a SpaceX a Dragon ûrhajót is a Falconnal akarja feljuttatni, ez korántsem annyira feltételes mód. Az árak terén pedig messze alul maradnak a legnagyobb konkurenseknek.
Ha viszont Atlas-5 akkor (valamivel) kisebb lehet a LAS, ha only LEO, akkor (sokkal!) kisebb lehet az SM...
Ennél sokkal kisebb már nem nagyon lehet, lassan akkora, mint a Szojuz mûszaki modulja, és az SM-nek a LMO pályához csak az üzemanyagmennyiségben kell többet produkálni. Tehát a 607-esnél látott SM-nél kissebbet már nem nagyon lehet elképzelni.
Ha nem ragaszkodtak volna annyira mereven az Ares-hez, akor egy ilyen program átszervezéssel nemhogy megállna az élet, hanem felgyorsulhatna a fejlesztés, mivel innentõl már nem grammonként kell tovább faragni a tömeget.
Ha megnézed, akkor az egész program ott indul, hogy a NASA vezetés Griffinel az élen rákényszerítette az elképzeléseit a cégekre. A Lockheed elsõ CEV tervezete is egy kis méretû ûrrepülõgép volt... Tehát itt ha már pengeélre állítjuk az egész Constellation programot, akkor ne csak az ARES-t szapuljuk, ugyanis az csak az egyik (bár kétségkívûl a legnagyobb) hibafaktora volt. Az Orion maga is megérdemel egy misét...
Ha a Proton-ba és a Shuttle OMS-ébe jó, a legutolsó fokozatokba, RCS-ekbe az vált be a legjobban, akkor az Orion SM-be miért ne lett volna jó? Nem kell külön gyújtás neki, ha nem kell nagy tolóerõ még turboszivattyú nélkül is használható ("hajtógázzal"), szinte korlátlan ideig tárolható, az ûrben nem igényel különleges kezelést (max itt a földön)... Gyakorlatilag hidrazin+N2O4 üzemanyagra építhetõ a legüzembiztosabb, többször újraindítható hajtómû.
Ellenben éppen amiatt, mert öngyulladó keverék, egy balesetnél a robbanásveszély nagyobb, és mivel erõsen mérgezõ anyagokról van szó, nem csak a környezetre, de a személyzetre, vagy balesetnél a közelben lévõkre is veszélyes. Ez pedig csak ráadás arra, hogy a LOX/LH4 nagyobb tolóerõt a legáltalánosabb Hidrazin/N2O4 üzemanyag.
Ha azt vesszük, hogy az Ares-1 tervezett "teherbírása" 25 tonnára redukálódott, akkor innentõl alkalmas a feladatra az Atlas-5 is. Ha viszont Atlas-5 akkor (valamivel) kisebb lehet a LAS, ha only LEO, akkor (sokkal!) kisebb lehet az SM... Ha nem ragaszkodtak volna annyira mereven az Ares-hez, akor egy ilyen program átszervezéssel nemhogy megállna az élet, hanem felgyorsulhatna a fejlesztés, mivel innentõl már nem grammonként kell tovább faragni a tömeget.
A hidrazin használata valahol érthetõ (csak nem a zöldeknek). Ha a Proton-ba és a Shuttle OMS-ébe jó, a legutolsó fokozatokba, RCS-ekbe az vált be a legjobban, akkor az Orion SM-be miért ne lett volna jó? Nem kell külön gyújtás neki, ha nem kell nagy tolóerõ még turboszivattyú nélkül is használható ("hajtógázzal"), szinte korlátlan ideig tárolható, az ûrben nem igényel különleges kezelést (max itt a földön)... Gyakorlatilag hidrazin+N2O4 üzemanyagra építhetõ a legüzembiztosabb, többször újraindítható hajtómû.
Az SM méretcsökkenés fõ oka a metán-LOX meghajtás Hidrazin-N2O4-re cserélése volt, mivel a vad rakétafejlesztés elvette a pénzt a metán-LOX hajtómûtõl és az aktív hûtésû kriogén tank fejlesztésétõl.
Ezek kicsit olyan szerzõdések, mint nálunk az autópálya vagy a 4-es metró szerzõdései... Egyszerûbb és tisztább játék lenne, ha a Lockheed-nek azt mondanák: vagy megcsináljátok ennyiért, vagy felejtsétek el a NASA-t, mint pénzforrást... Lehet hogy ez így túl egyszerûnek tûnik, de gyors és hatékony munka csak így várható. Amíg ott a lehetõség, hogymindenféle (akár kereált) indokkal pénzt csikarjanak ki, addig csak erre fognak játszani, az idõt húzzák, ameddig csak lehet...
Miért a Lockheed??? Mert nekik nincs elérhetetlen messzeségben az orbitális pálya... Ugyan Atlas-5 hevay sem repült még, de megbízható(nak tûnõ) komponensekre épül (pl. ruszkiktól licenszelt RD180), illetve az elv a Boeing Delta-4 -nél már bizonyított. A human-rating minõsítés megszerzése 1-2 sikeres tesztrepülés (mehet élesben is pl. mûholddal) után szinte csak papírforma, mivel minden komponens bizonyított már, csak néhány plusz biztonsági komponens szükséges (ezek viszont töredékébe kerülnek, mint egy új rakéta fejlesztése)...
A Scaled ettõl fényévekre van, orbitális pálya elérésére irányuló komplett rendszereik igazából nincsenek. (A szub-orbitális pedig nem keverhetõ ide: az õk eszközeik nem olyanok, mint anno a Mercury ûrhajók, amiket alapból orbitális pályára terveztek, csak megfelelõ teljesítményû rakéta híján, a verseny hevében csináltak ûrugrásokat)
Amit SapceX eddig mutatott, az ide édeskevés (mind megbízhatóságban, mind teljesítményben). Lehet, hogy relative olcsó rakéta lenne a pl. Falcon 9 hevay (ha hasonló elveket alkalmaznak, mint a Falcon-1 -nél), de ha azt átalakítják human-rated szintre, akkor az is nagyon megdrágulna. Sok eddigi költségcsökkentõ megoldás mehetne a kukába.
Nem vitatom, de azért az sem semmi, hogy szegény SM-et hogy csökkentették az ötödére a 604 óta... Márpedig mivel elég sokmindent terveztek az SM-be, annak kihatása volt a CM-re is.
Azt is tegyük hozzá hogy az Orion költségeinek megfutása fõleg az Ares-1 elégtelen teljesítményének volt köszönhetõ. A 606-os változat még egész fasza hajó volt, de aztán jött az Ares-i vibrációs problémája és betervezett lökéscsillapítók plusztömege vezetett a kiherélt 607-es változathoz.
A mihez tartás végett a jelenlegi Orion szerzõdések a Lockheed-el Cost-plus szerzõdések, ami kvázi nem sarkalja arra a Lockheed-et, hogy olyan hatékony legyen, amennyire csak tud. Ha XY elvárást nem tudja teljesíteni, akkor a NASA egyszerûen átfogalmazta az igénylistát (6 fõrõl 4 fõre csökkent utaslétszám, stb.), ha túlköltekezett, egyszerûen több pénzt igényeltek, stb.
Itt nem a gyártótól függ a dolog, hanem attól, hogy milyen szerzõdést és milyen retorziókat foganatosítanak.
Én személy szerint inkább adnám azt a pénzt a Scaled Composites-nak vagy a SpaceX-nek, lévén azok nem olyan túlburjánzott cégek, mint a Lockheed...
Valami hasonlóra gondolok ment ez az Orion Lite, de nem párhuzamos fejlesztéssel, hanem az eredeti elképzelést ebbe az irányba terelve fejleszteni.
Tudom hogy hivatalosan nem mondtak le az Orionról, de az emberes repülés magáncégekhez terelése valami olyasmit sejtet... Az a 6 milliárd végül is bõven elég kellene hogy legyen az Orion repülésképes állapotig fejlesztésére, fõleg akkor, ha minden pénzéhes céget kiszórnának, csak a Lockheed maradna (Orion-Atlas)...
Cégek versenyeztetésének nem látom értelmét: az egy dolog, hogy valaki képes a máskiknál szebb-jobb tervvel elõállni, de mire az repülni fog már nem lesz sem annyira szép, sem annyira jó és még a tervezettnek is duplájába fog kerülni. Ha odadobnák ezt a pénzt a Lockheed-nek (ha már úgy is az õk kezükben van az Orion, meg rakétáik is vannak, no meg nem kevés tapasztalat), hogy itt van, ennyi jut rá, csak lássunk már valami eredményt, szerintem 2-3 éven belül már személyzettel repülne... Ha egy profitorientált cég kezében vannak a fejlesztések (és nem közponi irányítással sokfelé kiosztogatva, lapokat idõnként megkeverve-újraosztva) és kap rá pénzt is (nem szétszórva 1000 céghez, hogy minden sógornak, havernak jusson belõle), mindezeklen túl övék a repülés technikai lebonyolítása is, nagyon be tudnak gyorsulni a dolgok... A biztonság sem lenne kérdéses, mivel ez egy magáncégnek sokkal inkább érdeke (mert ugye szerzõdést azt fel is lehet bontani és sokszorosan nagyobbat buknának, mint ha csak "alkatrész" beszállítóként dobnák ki õket), a gyorsaság abból eredne, hogy szeretnének hamar és rendszeresen pénzt látni a repülésekbõl.
Volt valami 6 milliárd támogatásról szó, amit kereskedelmi emberes ûrrepülés támogatására szánnának, ûrjámû fejlesztésre...
Ennek a részletei azok, amikre szerintem most sokan lennének kiváncsiak.
Ha belegondolunk, hogy abból a 9 milliárdból hány ember repülhetett volna Szojuzzal... Mondjuk az is tény, hogy ez esetben nem lehetett volna cél a Hold.
A Roszkozmosz / Energia felvázolt egy Szojuz alapú Hold-programot, legalábbis az Apollo-8 szintûen, megkerülni a Holdat. Namost innen egy lépés az, hogy találkoznak egy Hold körül keringõ, korábban fellõt leszálló egységgel, átszállnak abba, és leszállnak a Holdon. Ez esetben csak a Holdkompot kell megépíteni, hiszen a Holdra való eljutás biztosítva lenne.
De ha törölték is a holdprogramot: szerintem nem kellett volna a fürdõvízzel a gyereket is kiönteni. Egyszer már eljátszották: az Apollo program végén gyakorlatilag még a terveket is kidobták...
Mivel akkor, az 1970-es évek közepén úgy volt, hogy hamarosan itt a szebb, jobb és olcsóbb ûrrepülõgép. Azt persze már akkor is láthatták a NASA benfettesei, hogy ez nem lesz egy könnyû sétagallop, ezért is akarták a hatalmas fix költségeket "elrejteni" a sok indítás álfala mögé (ugye a fix költségek az indítások számával eloszthatóak, így az indítások költsége úgy csökkenthetõ, ha minél többet repülnek az ûrrepülõgépek).
Szerintem az egész programból legalább az Orion maradhatott volna... Tömegét már úgy is lefaragták annyira, hogy egy hevay Delta vagy Atlas LEO-ra fel bírja vinni,
Szvsz amirõl beszélsz, az a Orion Lite, egy olcsóbb, "könnyített", kifejezetten az ISS vagy ahhoz hasonló ûrállomások kiszolgálására szolgáló ûrhajó. Az még nincs kizárva, hogy ez megvalósul...
Viszont ha összehasonlítod az Apllo program második felét a Marson végzett kutatásokkal, kicsit más kép jön le.A Holdon az emberek mûszereket telepítettek talajba, felszínre, tudatosan válogatva kõzetmintát gyûjtöttek.
Annyi tudományos adatot eddig az összes felszíni Mars-szonda a mai napig nem szolgáltatott a Marsról, mint amennyit akár egyetlen leszállás 1-2 napja alatt/miatt a Holdról kaptunk a 60/70-es években... Igaz, mindezt ma már robotokkal is meg tudnák tenni, viszont az ember kezébe is sokkal újabb tecnikát adhatnának, amivel szintén nem lennének versenyképesek a robotok.
A mélytengeri, és úgy általában a Földön végzett kutatást nem keverném ide, ugyanis itt nincs olyan súlyos tömeglimit, mint az ûreszközöknél...
Persze ha a költségeket is figyelembe vesszük, akkor a Mars esetén még mindíg értelmesebb dolog robotokkal dolgozni, egy emberes küldetés költségei és kockázata nem állnának arányban a kapott tudományos eredménnyel. Már egy mintahozó robotos küldetés is nagyban bõvíthetné az ismereteinket: akár random módon kiválasztott néhány kavics is többet árulna el a Marsról, mint az eddigi összes felszíni szonda. Ugyanakkor LEO-n (ISS) végzett kutatások sokkal hatékonyabbak emberrel, mint robotokkal (fõleg ha egyszer teljes gõzzel és személyzettel a tudományos munkának látnak neki a tákolgatás helyett). A Hold félúton a Mars és az ISS között van, ha elõny /(kockázat+költség) szempontjából nézve a személyzet nélküli küldetésekhez viszonyítjuk... Egy Apollo program után már nem biztos, hogy megéri újból elmenni oda. Ha mégis annyira érdekes és értékes célpont lenne, akkor már egy parkolóházra való rover mászkálna a felszínén...
Volt valami 6 milliárd támogatásról szó, amit kereskedelmi emberes ûrrepülés támogatására szánnának, ûrjámû fejlesztésre...
Ha belegondolunk, hogy abból a 9 milliárdból hány ember repülhetett volna Szojuzzal... Mondjuk az is tény, hogy ez esetben nem lehetett volna cél a Hold.
De ha törölték is a holdprogramot: szerintem nem kellett volna a fürdõvízzel a gyereket is kiönteni. Egyszer már eljátszották: az Apollo program végén gyakorlatilag még a terveket is kidobták... Szerintem az egész programból legalább az Orion maradhatott volna... Tömegét már úgy is lefaragták annyira, hogy egy hevay Delta vagy Atlas LEO-ra fel bírja vinni, sõt, ha nem a Hold a cél, még akár tonnákat is faraghattak volna a tömegébõl: csak LEO-ra sokkal kisebb mûszaki egység is elég (sokkal rövidebb önálló repülési idõ, így kevesebb oxigén/víz kell, nem kell Holdnál fékezni-pályát elhagyni, így sokkal kevesebb üzemanyag kell, ahhoz viszont kisebb tartályok kellenek, LEO-ról fékezéshez sokkal kisebb hajtómû, kisebb töbeg miatt kisebb RCS kevesebb üzemanyaggal stb...). Ha nem meddolt SRB-t használnak, hanem folékony hajtóanyagú rakétát, akkor valamivel könnyebb LAS is megteszi a leállítható / fatális hiba esetén magától is leálló hajtómû miatt...
........................
Nekem az egészbõl az jön le, hogy a NASA a korábbi partner cégeket semmiképp sem akarta kihagyni a buliból (úgy, ahogy hazánkban is megvannak a "bejáratott" cégek közbeszerzésnél), ezért is volt ez a erõlködés pl. az SRB-vel... Hiába volt nyílt pályázat, mégis kik cuppantak rá a fejõstehén tõgyére??? Thiokol, Rocketdyne, Lockheed, Boeing, ATK... Mint az STS-nél... Jól jön nekik egy kis állami zsebpénz.
A legegyszerûbb példa, amit a robotkutatók fel szoktak hozni, az, hogy a mélytengeri kutatásnál mi lett a helyzet. Ott ugye az elején az ember vezette jármûvek domináltak, majd a robottechnika fejlõdésével az 1980-as évek után egyre kevésbé volt igény rájuk, mivel a robotjármûvek jobban és sikeresebben hajtották végre a feladatukat.
Az ember vs robot dologhoz: Azért elég nagy hülyeség sztem összehasonlítani, h mit csináltak az emberek, amikor beragadt a homokba a holdjáró és azt, h mit csinált egyedül a Spirit. Küldtek volna 3 Spiritet és abból egy beragad ugyanazt megcsinálják, mint az emberek, ennyi. És még mûszereik is vannak és sokkal tovább bírják.
Igazából meglepõnek nem lehet nevezni, a Constellation árainak megfutása, a folyamatos csúszások, a folyamatosan egyre inkább visszavett igények (6 fõrõl 4 fõre csökkentett legénység, idõtartam változások, tömegváltozások, stb.) már régóta lehetett látni, hogy ez a program sose fogja beváltani az igéreteket.
A nagy kérdés most inkább az, hogy akkor hogy is fog kinézni a NASA emberes ûrrepülés programja? Ha ugyanis kereskedelmi alapon nézzük, akkor egyhamar az oroszok Szojuzát leszámítva nem valószínû, hogy a közeljövõben lesz emberes kereskedelmi ûrrepülés - hacsak a kínaiak is be nem szállnak a piacra. Ehhez pénzt kell adni a civil cégeknek. De hogyan és milyen alapon, milyen elszámoltatás mellett? Mit vár el a NASA a kereskedelmi ûrrepüléstõl, és mennyit hajlandó érte fizetni?
Egész pontosan mi is a célja a NASA emberes ûrrepülésének közép és hosszútávon? Ezek meghatározása nagyban függ az Obama-kormányzat politikájától, és õk eddig elég csendben vannak... Szóval még nem oszlott el a köd...
Egy érdekes cikk: link Persze ez nem maga a szentírás, de aki eddig sem elvakultan szurkolt a Constellation programért, szerintem eddig is hasonlóan látta...
Ha még ehhez hozzátesszük hogy a 9 milliárdból mire futotta (néhány makett, alig moddolt SRB indítása, félig kész állvány, néhány teszt nem az adott cérla specializált, hanem innen-onnan összeszedett alkatrészekkel), akkor sejthetõ, hogy nagyon magas a mérnök órabér és a papírmunka ára a NASA-nál... Ugyanezeket egy magáncég szvsz max. (de NAGYon max) 2 milliárból megoldotta volna. Ez a program az én meglátásom szerint kicsit hasonlított a hazai közbeszerzési rendszerre... Ez a program jó kis fejõstehén volt a NASA köré bebetonozott cégeknek...
Persze erre nem csak a magánszektor bevonása lehet a megoldás, elég lett volna "üres papírral" és nem kapkodva elindítani a programot, illetve nem mindenáron, mindent feladva megtartani az eddigi beszállító cégeket... Lehet hogy már az elsõ emberes repülés pontos dátuma is ki lenne jelölve???