"eddig még semmiféle következménnyel nem járt egyetlen erdõ kiirtása sem"
Mit beszélsz? Már rengeteg állatfaj pusztult ki emiatt. És akik végzik az irtást, egyátalán nem foglalkoznak a következményekkel, csak a pénzre hajtanak. A többiek meg magyják, max. összeráncolják a szemöldöküket.
Az egy dolog, hogy vannak erdészek, akik pótolják a ragadozókat. De ez még semmi.
"Elvileg ennek felismerésére is csak az ember képes"
Ez butaság lenne, mert akkor ki sem alakultak volna. Valójában a mimika az állatok közötti kommunikációnak is fontos eleme.
"de látjuk, hogy nem mindenki:)"
Nalátod... :)
"Az állati tanulás, mint ahogy sok emberi is ösztön vezérelt tanulás, elég sok egymástól eltérõ ösztönfajta van. Van a velünk született, az adott ingerre kiváltódó, az adott ingerre adott életszakaszban kiváltódó, a bevésõdési, a pavlovi feltételes reflex stb. Amit te állati tanulásnak hívsz, az nem más, mint különféle magasabb szintû ösztönmûködések."
Ez már egy elavulóban lévõ elképzelés.
"Gyakorlatilag a totál fogyatékos ember is több érzelmi állapotot képes felismerni, mint egy bonovó, kifejezni, meg sokkal többet, az szinte alig változik az egészségesekéhez képest."
Ebben nem lennék olyan biztos.
Átlátás: az emberszabásúak jó részénél bonyolult hatalmi viszonyok vannak. Ezzel õk tisztában vannak, és alkalmazkodnak hozzá. Adott esetben próbálnak jobb pozicióba kerülni, és ehhez tudatos viselkedésre van szükség. Sokszor igazi stratégiákat gondolnak ki a vezetõ helyének elfoglalására.
Más állatoknál is szükség van különféle helyzetek felismerésére, és tudatos mérlegeléssel a megfelelõ viselkedés kiválasztására. Ilyenkor láthatóan vacilálnak, és az agyukban szépen elképzelnek különféle "forgatókönyveket", és a legjobbnak tûnõt követik. Amúgy már ahhoz is kell ilyen elõregondolkodás és mérlegelés, amikor helyilag A pontból B pontba akarnak kerülni, de nem egyszerû a dolog. (Még a macskám is képes ezekre.)
Az ember csak átveszi az õt megilletõ biológiai pozicíóját, ezért pusztul ki ennyi faj. Nem az elsõ faj lesz, ami miatt sok másik kipusztul.
Nem hiszem, hogy az meber képes bármiféle olyan változást kiváltani, ami miatt ökológiailag fontos fajok halnának ki. Nem jelentünk veszélyt sem a rovarvilágra, sem a fûfélékre, márpedig ha ez a 2 élõlénycsoport létezik, akkor már a mai ismereteink mellett is stabil, élhetõ paraméterek között tartható a Föld. (természetesen gombák, egysejtûek, baktériumok stb. szintén nincsenek veszélyeztetve) Az, hogy a nagytestû emlõsök kihalnak, teljességgel esetleges dolog. MInden általuk képviselt ök fülkét be tudunk tölteni, ill. más fülkék esetlegesek. (bár könnyen belátható, hogy mind az)
eddig még semmiféle következménnyel nem járt egyetlen erdõ kiirtása sem, amúgy komoly kutatások folynak a leendõ következmények elhárítására, 2-t én is írtam már. Akkor ez mitõl ne lenne tervszerû, miért ne vennénk számba a következményeket?
A 2x azt jelenti, hogy 23, 26, nem tudom pontosan huszonmennyi, az x egy szabad változó volt ebben a mondatban. Elvileg ennek felismerésére is csak az ember képes, de látjuk, hogy nem mindenki:) Az állati tanulás, mint ahogy sok emberi is ösztön vezérelt tanulás, elég sok egymástól eltérõ ösztönfajta van. Van a velünk született, az adott ingerre kiváltódó, az adott ingerre adott életszakaszban kiváltódó, a bevésõdési, a pavlovi feltételes reflex stb. Amit te állati tanulásnak hívsz, az nem más, mint különféle magasabb szintû ösztönmûködések.
Gyakorlatilag a totál fogyatékos ember is több érzelmi állapotot képes felismerni, mint egy bonovó, kifejezni, meg sokkal többet, az szinte alig változik az egészségesekéhez képest.
Az átlátást szerintem félreértetted, ez egy tudatos aktus, ami feltételezi a kategóriákban való gondolkodást, továbbra is fenntartom, hogy nagyon meglepõdnék ha lenne a Földön élõlény az emberen kívül, ami képes erre. Az egyetlen kategorizáló képességekkel rendezõ madár viselkedési is tudattalan, és ösztönös, nincs semmiféle fogalma.
"a rendszer mindig is így mûködött" -> ehhez képest 65 millió év alatt nem halt ki annyi állatfaj, mint az utóbbi 30 évben. Az emberiség úgy viselkedik, mint valami rák... És a rákbetegség nem nevezhetõ normális állapotnak!
Tökhülyeség, hogy túlélnénk a bioszféra teljes felborulását. Látszik, hogy nem tudod, mit beszélsz.
Az ilyen tudatlan (de ezt fel nem ismerõ, önnön okosságuk tévképzete által elvakított) és felelõtlen emberek miatt folyik az, ami folyik.
"Tudtommal majdnem minden állat ösztön vezérelt, csak persze, nagyon kifinomult ösztönök által."
Az, hogy az állatoknál meghatározóak az ösztönök (valamennyire az embernél is!), nem zárja ki, hogy az állatok nagy része sokmindent a szüleitõl tanul el, ill. saját találékonyságra is szüksége van.
"Az átlátás pl. egy értelmi folyamat, lehetséges, hogy egy-két fõemlõs képes rá, bár meglepõdnék."
Hát akkor csak lepõdj: nézz te is természetfilmeket néha.
"A csimpánzok empatikus érzéke a legnagyobb az állatvilágban, mégis csak töredéke az emberének."
Vannak emberek, akiknek alig van, ehhez képest egyes állatoknak több van.
"Egy csimpánz azt hiszen 2x különbözõ érzelmi állapotot képes felismerni és produkálni- az arcizmai sem tesznek lehetõvé többet."
Ezt nem tudom, honnan szedted. Mintha még sosem láttál volna csimpánzokat: eleve több fajta érzelemmel rendelkeznek, mint 2. Félelem, öröm (talán erre a kettõre gondolsz), rosszallás, mérgesség, "játékos kedvem van", csodálkozás, "nincs semmi bajunk egymással", stb. Namost, ezeket még a macskám is ismeri, és alkalmazza is.
Te olyan vagy, mint valami szobatudós (csak ugye a szakismereteid is hiányosak).
Ha nincs táplálék, nincs szaporulat sem, ez így van, ezt hívják ökológiai katasztrófának, csak az éppensséggel pont az általam leírt nagyfokú kihalaással, és itt éghajlatváltozással is jár. De nem ez lenne az elsõ eset, jónéhány vadászhatatlan növényevõ faj okozott már ilyen katasztrófát. Túlszaporodik, kipusztít mindent, és teret nyit más merõben különbözõ ökológiai rendszereknek. Értsd már meg ezeknek a története a földi evolúció története. Soha egyetlen állapot sem konzerválódik, és a kihalásokat a fajok, ill. az éghajlatváltozások okozzák. Ha az ember ki is pusztítaná a földi élet egy részét, akkor egyrészt nem az elsõ faj lenne, amelyik ezt teszi, másrészt, semmiféle következménye nem lenne. Nincs semmiféle önérték a természetben ami azt kívánja, hogy konzerválják. (mellesleg ilyen gondolat eleve csak az emberben merülhet fel)
Nyugodtan elhiheted, hogy az elefántok számát az emberek szabályoztáka szavannán. Az oroszlánok csak kivételes esetben tudják elejteni a kölyköt, akkor ha a csorda nem elég nagy, vagy a kölyök valamiért veszélyes helyzetbe kerülne. Ez pedig nem elég, minden évben ki kell lõni valamennyi elefántot, különben túlszaporodnának. Az, hogy ma rezevátumok vannak nem mond semmit, hiszen eleinte ezekben a rezevátumokban csak kevés elefánt volt, de felszaporodott. Minden további nélkül megtötltenék, és túlszaporodnának a szavanna egészén.
Tacskót még nem tanítottam repülni de volt már egy elég kellemetlen élményem pont egy németjuhásszal, pár lila folttal a karomon meg egy megrándult ujjal megúsztam az egészet a gazdája meg nagyon gyorsan egyetértett velem hogy a megtépet télikabátom pont annyiba került mint amennyi nála van kápében, egész jó kör volt ;)
Ha az ember talpon marad akkor elõnyben van. A kutya ilyenkor csak egy fogakkal teli száj, ez az egyetlen veszélyes része de ha el is kapja az ember karját ott a másik kéz, izomból orrba kell vágni vagy belekapni a torkába, szemébe stb. a kutya is tele van sebezhetõ résszel, csak egy helyen tud támadni te viszont ott ahol csak akarod. Az emberek általában bepánikolnak és mindenáron menekülni akarnak illetve kiszabadítani akarják magukat, ilyenkor persze a kutya "nyer" hiszen ez nem harc hanem sima támadás ami ellen gyakorlatilag nem is védekeznek. Ez a "túlcivilizáltság" miatt van, egy átlagos ember csak nagyon ritkán vagy akár sohase kerül ma olyan helyzetbe hogy harcolnia kelljen (ami szerintem nagyon pozitív) de ennek pont ez a hátránya hogy a ritka esetekben amikor mégis rákényszerül teljesen felkészületlen lesz. Szóval a közdõsportokat csak ajánlani tudom mindenkinek :)
Gondoljatok bele mintha kívülrõl látnátok, 20 kilós kutya egy 70-80 kilós "csupaszmajom" ellen, már a papírforma is az ember javára dönti a mecsset.
Idomított kutya meg nem támad emberre, ha meg igen akkor parancsból és ilyenkor nem is a kutya támad igazából hanem a gazdája.
Vagy nem:) Egy tacsko "tamadasat" egy jol iranyzott rugassal el lehet haritani, de egy nemet juhaszt mar nem (foleg ha torokra tamad). Ha tamadasra idomitott, akkor meg: jo ejszakat!
panther #134: Ott pusztitjak ahol rezervatumban vannak -> vedik oket! Oroszlanok is kepesek elefantot elejteni, ill. ha nincs taplalek nincs szaporulat sem, pontosabban termeszetesen nem fordulhat elo olyan, mint amikor a patkanyok tulszapordnak(ezek emberi beavatkozas miatt tortentek).
Én egy engem megtámadó rotweiller elõl beugrottam egy kertbe, szerintem nem csak a karom bánta volna:) A husky-t tényleg elég gyosan elzavartam, meg se sérültem. Amúgy hihetetlen milyen gyakran támadják meg a kutyák a futókat:(
Egy átlagos felnõtt férfi ellen (ha nem pánikol be) egy kutyának nincs esélye. Lehet hogy az egyik karja rámegy de az ember fog gyõzni, ha még egy bot is van nála akkor akár sérülés nélkül is megúszhatja a harcot.
Semmilyen felelõsséggel nem tartozunk a többi faj iránt, ha történik valami változás (és mondjuk azt az ember okozza) akkor a fajok vagy alkalmazkodnak vagy eltûnnek, a rendszer mindig is így mûködött, teljesen semleges nincsenek "kedvencei", nincs Gaia meg a nimfák az erdõben akik figyelnék és egyengetnék az életet, az evolúciónak nincsen milliárd éves terve ami szerint az idõben elõrehaladva konkrét élõlények kialakítására törekedne, bármi megtörténhet.
Ha valami hülye húzással sikerülne teljesen felborítanunk a bioszféra egyensúlyát az rengeteg faj kihalását eredményezné (mi mint faj szinte biztosan túlélnénk az extrém alkalmazkodási képességünk miatt) akiknek a helyét idõvel új fajok vennék át vagy az is lehet hogy egy eltérõ új rendszer alakulna ki kicsit más szabályokkal. Amíg van élet a bolygón addig evolúció is van, ha a most élõ fajok 99%-a kihalna akkor sem állna meg az élet (volt már ilyen) amikor majd a Nap kitágul és sterilizálja a földfelszint még akkor is maradnak egysejtû élõlények mélyen a kéregben akik akár újra is kezdhetnek mindent egy új vonalon.
"Az önámítás a butaság egy formája." Azt hinni hogy mi olyan fontosak vagyunk hogy a tevékenységünket a bioszféra stabilitása alá kell rendelni, azt hinni hogy a mi feladatunk az alkalmazkodásra képtelen fajok életbentartani és a saját érdekeink elé helyezni bármi mást a felelõsség miatt, na az is önámítás szvsz
'Kizökkentések' mindig is folynak, folyamatosan. A puszta egymásrahatás már kizökkentés. De a legfontosabb, hogy nincs valamiféle természetes menet, és mesterséges menet. Az ember ugyanúgy része a bioszférának, mint egy gyík, vagy egy gomba. Az más kérdés, hogy kezdi megérteni azokat a törvényket, amik ezt a rendszert jellenzik. Minden faj folyamatosan beavatkozik, az ember lesz az elsõ, aki tervezett módon avatkozik be. Pl. jön egy új járvány, nincs ellene védve a madárállomány a földön, és kipusztul. Voltak ilyen esetek régen, ma is. 1. Egy faj beavatkozásáról van szó 2. A beavatkozás mértéke nagyobb, mint az emberi faj beavatkozása a teljes pályafutása alatt 3. a vírus terv nélkül avatkozik be, következményekkel nem számol 4. a beavatkozás 'pusztító' (pusztítást csak az ember tud értelmezni, ha egy faj ki is irtana minden más fajt, és végül õ is kihalna, ember nélkül ez is csak változás lenne)
De mielõtt megint sci-fi írónak titulálsz az elefántok folyamatosan rombolják a szavannát, ha enm lett volna ember, aki levadássza õket- még több ezer évvel ezelõtt valószínûleg az elefántok sivataggá változtaják a teljes szavannát tömeges kihalást idézve elõ. De mi van akkor, ha ez megtörténik? Semmi. Egyszerûen más forgatókönyv szerint zajlik tovább a földi evolúció. Nincs semmi szükségszerû az evolúció történetében.
A vadonban minden állat és növény egy-egy ökológiai fülkét foglal el, ha abból kiveszik a 99%uk elpusztul azonnal. Tehát az, hogy az állat elboldogul a vadonban csak annyit jelent, hogy életben marad abban a szûk ök fülkében amihez alkalmazkodott. Az ember nagyon sok helyzetben életben marad. Nincsenek a kakaduk között Robinsonok.
Tudtommal majdnem minden állat ösztön vezérelt, csak persze, nagyon kifinomult ösztönök által. Az emberi viselkedésnek is hatalmas szelete ösztönös. Még született ösztöneink is vannak- fogási és szopási reflex.
Az átlátás pl. egy értelmi folyamat, lehetséges, hogy egy-két fõemlõs képes rá, bár meglepõdnék.
A csimpánzok empatikus érzéke a legnagyobb az állatvilágban, mégis csak töredéke az emberének. Egy csimpánz azt hiszen 2x különbözõ érzelmi állapotot képes felismerni, és produkálni- az arcizmai sem tesznek lehetõvé többet. Tehát ez a mimikai szótára elég szerény. Az emberi arc bonyolult izomrendszere miatt több ezer különféle érzelmi állapotot tud produkálni, hatalmas a szótárunk, és ez még pusztán a mimikai szótár! Ehhez jön még hozzá az elvileg végteleníthetõ beszéd, és logikai szótár. Bármikor bevezethetek egy új szót interpretálással, mert ilyen a nyelv logikai szerkezete. X szabad változót interprátálom egy halmaz elemeire. Az állatnyelvek csak puszta szavakat tartalmaznak, ami fajspecifikus. Meg lehet határozni, hogy pl a csimpánz szótára xy szó. És mivel képtelenek az interpretálásra, mivel nincs halmazfogalmuk, ezért ilyen módon nem is bõvíthetõ.
Fontos megérteni, hogy az a madár, amelyik csoportosít ugyan mentális folyamatot hajt végre, de nincs halmazfogalma. Ösztönök vezérlik a csoportosításban, és nem valamiféle belátás.
Szerintem beszélgess el a biosztanároddal. (De egy biológus még jobb lenne.) Az bioszféra egy nagyon összetett, a mikróbáktól a nagytestû állatokig egy dinamikus kölcsönhatásban lévõ rendszer. Ha az ember végképp kizökkenti azok közül a keretek közül, amiben még meg tudja tartani az egyensúlyát, az ember képtelen lesz kézben tartani a folyamatokat, ezzel túl nagy fába vágná a fejszéjét. (Az önámítás a butaság egy formája.)
Hát ez pedig nagyon nem vicc, ha minden ember egy irányba lépne, akkor a Földön egy olyan földrengéssorozat indulna el, ami miatt kiöntenének a tengerek, szétcsúsznának a kontinensek, és valószínûleg minden magasabb életforma el is pusztulna. Ennyit a nagyságrendekrõl.
A kihegyezett bot márpedig eszközhasználat, csak mellesleg létezik állati eszközhasználat is, pl varjú, csimpánz.
A macska azért jó példa, mert körülbelül ugyanannyira elterjedt faj, mint az ember, értelmetlen lenne az emberi immunrendszert egy helyspecifikus fajhoz mérni, mivel nyilvánvaló, hogy az sok más kórokozóval nem találkozott hosszú idõk óta, mint ami a behatárolt élõhelyén elõfordul, és ezért 'rosszabb' is az immunrendszere- persze nem rosszabb, csak mivel nem kellett az ismeretlen ellen immunizálódnia,ezért nem is immunis ellene, de ami ellen immunizálódott, azt pont uolyan hatásfokkal ki is védi.
A medve pedig mászás szempontjából nem hinném, hogy a legjobb lenne, a majmok a legjobbak, de pl a macska is jobban mászik, mint az ember. De meglepõ lehet, hogy pl. az esetlennek tartott tehén is egész jól megállja a helyét jó meredek lejtõn.
Az ember pedig természetesen nincs specializálódva, de errõl már elég sokat írtam, specializált fajok hátrányairól...
Nagyon sok férfit legyûrne egy farkas, verekedtem már kutyával kényszerûségbõl, hatalmas erõ van még bennük is, pedig a husky nem éppen egy nagy kutya. Egy boxer, vagy egy rotweiller ellen már szinte senkinek nem lenne esélye, meghalna.
Pl. jobban átláthat egy adott érzelmi szituációt (amennyiben persze alap-érzelmekrõl van szó); jobb lehet az empatikus érzéke, mint egy olyan személynek, akinek nem igazán jó; az emberszabású majmok olyan összetett társadalomban élnek, amiben egyes emberek nem igazodnának ki (sokan a munkahelyükön, stb. sem igazodnak ki ilyen téren); stb. Ezek az EQ-hoz tartozó dolgok. (EQ = érzelmi intelligencia.)
Arra is lehet gondolni, hogy egy állatnak általában önállóan kell boldogulnia. És ebben nem csak az ösztönei segítenek. (Bár az ösztön is lehet intelligencia-megnyilvánulás, afféle tudatalatti.) A filmekben az ember mindig feltalálja magát, de a valóságban a vadonban eltévedõ emberek legtöbbször éhenhalnak.
Egy etológus vélhetõen tudna még pár dolgot mondani.
Jó, sok faj kipusztul, de ennek sokkal természetesebb okai is vannak. Egyrészt nagyon sok ökológiai fülkét foglal el magának az ember, emiatt sok faj kipusztul, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a funkcióját utána az ember el is látja. Pl. teljesen feleslegessé válik a medve, farkas róka, ha az ember vadássza a szarvast, vaddisznót, szõrmét adó állatokat... Vagy pl. lehalássza a halállományt, de kipusztítja a cápát. Természetes folyamat, nem fenyeget semmiféle veszéllyel. Az már más kérdés, hogy az erdõk irtásának lehetnek negatív következményei, de ezek ellen is lehet tenni. Például x évvel ezelõtt a föld majdnem felforrt, és kipusztult a szárazföldi élet. Ekkor a növények kivilágosodtak, fehér nagy felületõ virágokat hoztak, és ez már elég volt ahhoz, hogy lehûtséka földet. Evolúciús reakció volt a maga nem túl gyors reakciójával együtt. Ha vészesen felmelegedne a Föld pl. le lehetne hûteni pusztán úgy is, hogy minden ember kirakna eg fehé lepedõt a jkertjébe, vagy fehérre festené a háztetõt, ez már olyan sok energia visszatükrözését jelenti, amitõl elindul a lehûlés. Amúgy amerikai kutatók kifejlesztettek eszközöket, amivel co2-t lehet kivonni a légkörbõl. Sivatagokba telepítve mindenféle károsítás nélkül be tudjuk már ma állítani a Föld co2 szintjét. (azért fonos, hogy sivatagba telepítsük ezeket a szerkezeteket, mert a co2 nagyon fontos az erdõk önfelépítõ folyamataiban, ha helyi hiányt hoznánk létre, lepusztulnának az erdõk, a sivatag fölött nem számít a helyi co2 hiány, mivel ott úgysem használódik fel. Persze utána elkeveredik és, és az átlegszint csökken. Szóval már ma is nagyon sok mûködõ megoldás van az ökológiai katasztrófák ellen. Csak ezzel nem lehet riogatni, nem lehet önkorbácsolni, hogy hú gonosz emberi faj. Valahogy ez is kedvelt tulajdonságunk lásd kereszténység stb.
Azt vágom, hogy félreérted, amit írtam, mert a medvéhez hasonlítod a mászóképességünket, és az immunrendszernél ha a macsekokat hozod fel, akkor biztos nincs neked cicád :) Ne a legjobbakhoz hasonlíts. Arra próbáltam rávilágítani, hogy az ember nincs specializálva.
A kihegyezett botot, a követ eszközhaszálatként értelmezni megkérdõjelezi a biosz tudásod ;) (sirály, majom)
Tényleg nem sprintelünk úgy mint egy kutya, és nem állnék le birkózni egy medvével, de pl egy db farkas nem gyûr le egy felnõtt férfit, pedig az veszélyes ragadozó. És falkában, tervszerûen vadászik.
oké - nekünk van társadalmunk, fejlett kommunikációnk, ezért cserében egy túlméretezett agyat kell vérrel ellátnunk, de asszem megéri.
Jó de akkor mondd meg mi az a tágabb értelem, és akkor már lehet értelmesen beszélni arról. Így nagyon ködös, amit írsz, pedig érdekelne.
Nagyon sok mentális, ill. fizikai tulajdonság van. Az hogy egyikben jobb egy rassz, mint a másik szerintem természetes. Csak szuperrassz nincs:) Egy dologban ez a jobb, egy másikban egy másik. Meg persze ezek mind csak statisztikailag igazak.
Friss hír: Az emberi "nem-bölcs viselkedés" miatt 'A dinoszauruszok kihalása óta, tehát 65 millió év alatt nem pusztult ki annyi biológiai faj a Földön, mint az elmúlt évtizedekben' (összes fajok 40%-a!): http://www.fn.hu/index.php?id=209&cid=128894
A rasszok közötti fizikai különbségekrõl tudtam de bizonyított szellemi különbségrõl nem, az hogy a feketék jobb futók ill a fehérek a jobb úszók nem okoz problémát de ha egy rasszról kiderül hogy szellemileg átlagosan jobb/rosszabb tulajdonságokkal vagy hajlammal rendelkezik mint egy másik az már igen, asszem pont ezért tabu ez a téma.
Tudom hogy vannak ilyen jellegû kutatások de az eredményeket nem ismerem pedig érdekelne.
A szemeiddel befelé nézel, és csak a saját elképzeléseidet látod. :) (De úgy látom, itt mások is.) Néha nézz természetfilmeket, pl. olyanokat, amik az emberszabásúak viselkedésével foglalkoznak (tudományos igénnyel persze). Nagyon sok hasonlóság van... Egy önbecsapás önmagunkat annyira felmagasztalni.
Jó, hát most vehetjük az intelligencia olyan értelmét, amit intelligencia-tesztekkel mérnek, ilyenkor persze alaposan vezet az ember (ha nem túl hülye). Én tágabban értelmeztem.
200.000 éve van modern ember. Amúgy éredekes, hogy fennmaradt volna egy másik emberfaj is, ha nincs egy vulkánkitörés. Sokkal gyengébb értelmi képességekkel, de fennmaradt volna, ez egy australopithekus leszármazott volt. És lehet tudni, valamennyi ideig egy szigeten élt a mai emberrel. Sajnos nem tudott alkalmazkodni a vulkánkitörés utáni állapotokhoz, és kihalt.
Én szakadékszerû kölünbséget látok állat, és ember között, de ezt kizárólag az emberi gondolkodásnak tulajdonítom.
Az én szememben az ember és az állatvilág között nagyon éles és széles határ van, éppen ezért nem szoktam hasonlítgatni. Vannak az állatok és van az ember, mi nem a legfejlettebb állatfaj vagyunk hanem egy teljesen új kategória.
Ott van például egy termeszvár ami nagyságrendekkel bonyolultam mint egy ág vagy sárkunyhó, ezen a téren a termeszek jobban teljesítenek mint egyes emberek de az összehasonlítás (legalább is szerintem) értelmetlen mert több ezer más területen az ember a fejlettebb méghozzá hatalmas elõnnyel. Az összes állatfaj összes elõnye együttvéve is elhanyagolható ha az emberi faj elõnyeihez hasonlítjuk.
Az alkeszok nálam változatlanul a sérül emberek közé tartoznak.
Az emberi faj NEM fogja önmagát elpusztítani, kárt tényleg okoz magának de ezt én nem butaságnak hanem nem-bölcs cselekedetnek nevezném, hosszú távon (ezer évek) ezek a visszaesések is lényegtelenné válnak.
Az ember ha jól tudom alig 100.000 éve van jelen a Földön amibõl a civilizált rész kb 15.000 év, még a "gyerekkorunkat" éljük de az biztos hogy nálunk tehetségesebb és életrevalóbb "gyereke" még nem volt ennek a bolygónak.
Az emberi látás kiválóságát már kiemeltem, azt hiszem uabban a hszban. A kitartó futásról inkább ne vitatkozzunk, az, hogy egy kutya nem fut sokáig nem azért van, mert nem képes rá, hanem mert nicns ami motiválja. Az ember egy kegyetlenül lassú állat, ez tény. Megnézném ki és mikor ver szét mondjuk egy medvét, amúgy a bot már eszközhasználat, amilyen állatokat el tudunk ejteni kizárólag a mentális képességeink miatt tudjuk. A legtöbb növényevõ is komoly veszélyt jelent ránk, ha nincs nálunk valami eszköz, illetve terv a legyõzéséhez, elejtéséhez. Az immunrendszerünkrõl nem tudok nyilatkozni, bár nem látom, be hogy mitõl lenne egy teljesen átlagos sokmindenre tág tûrésû élõlényénél jobb (pl. macska). A mászóképességünk kifejezetten gyenge, egy több szz kilós medve annyival gyorsabban mászik fára, hogy még a legjobb mászókat is utoléri, és ez csak egy állat a sok közül. Egy találomra kiválasztott ember kötél nélkül nagy valószínûségge még a Kecske hegyre se tudna felmászni. Az oroszlánt szintén a mentális képességeikkel ölik meg. Amúgy tõlem biztosan nem hallhattad, hogy gyenge, vagy hogy elkorcsosult faj lenne az ember, hiszem épp azt írtam, hogy a legjobb helyzetben lévõ, 'legerõsebb' faj épp õ.
utolsó megjegyzésedre pedig csak annyit tudok mondani, hogy furcsán asszociálsz, ha ilyen dolgok jutnak az eszedbe.
Kicsit furcsállom amiket írsz (a nálad 15 évvel idõsebbek érettségi anyagbeli tudása iránt jelzett megvetésedbe ne menjünk bele, mert 1. térjünk rá vissza 15 év múlva ;)) 2. Bár jól láthatóan a saját nagyságodat akarod ezzel kiemelni, de nemigen sikerül :) )
más
Nem hinném hogy az ember olyan gyenge, mint frissen érettségizett barátunk állítja. Jobb a szemünk mint egy kutyáé, kitartóbban futunk akár mint egy ló, a legtöbb európában honos ragadozót egy bottal simán agyonverjük, a növényevõkrõl nem beszélve, az immunrendszerünk sokkal erõsebb a legtöbb állatnál, a mászó képességrõl nem beszélve, nem sok állat van, aki úgy mászik fára, vagy sziklafalra, mint egy ember.
Most nem hozok fel olyant, mint a kollega által említett oroszlán (LOL) ami tömegében egy felnõtt férfi 6-10 szerese, a maszályok mégis egy pilicka lándzsával lebökik simán.
Akkor miért is vagyunk gyengék és elkorcsosultak?
Kicsit a hasonlataidról ez jut eszembe: "jobb vagyok a sakk és ökölvívó világbajnoknál is. Mike Tysont megverném sakkban, Gary Kaszparovot pedig kiütném két menet alatt." (tudom, hogy már nem õk, dehát öreg vagyok... rég volt az érettségi ;) )
Ne is haragudj, de a logikai csúcsteljesítmény egy egzotikus madár tartja, azonos színû dolgokat képes csoportosítani, és pl a csillag formát bedobja a csillag bedobóba, és a nem a körbe. Ez az állati int csúcsteljesítménye. Erre képes egy 3 éves gyerek is, sõt egy csecsemõi is. Mint ahogy a fogyatékosok legnagyobb része is.
Nem haragszom, de nagyon tévedsz. Nem mindenben. És ne ilyen buta feladatokra gondolj, az csak az intelligencia egy formája.
De gondolom, hiába is mondok bármint, te jobban tudod. De két dolgot még mondok, és utána rádhagyom. 1. Az itt általad leírtak, még ha az utóbbi években tanultad is, jó pár év lemaradásban vannak a valóban új ismeretektõl, és a mai állásponttol (nem is olyan nagy az a szakadék, mint korábban hitték, stb.). 2. Láthatóan nem ismered az állatokat.
Ne is haragudj, de egy alkoholista is simán mindenben felülmúl egy állatot- nem kicsit. Érzelmi intelligenciája pedig még egy pszichopatának is több van, mint egy csimpánznak, vagy gorillának, akik ugyebár vezetnek ilyen téren is az állatvilágban. És az orvosi értelemben debil emberek jó része is intelligensebb a legtöbb állatnál. Az állatok max teljesítménye, hogy csoportosítanak esetleg színeket... ezt még egy komolyan fogyatékos ember is simán megcsinálja. egyszerûen az ember és az összes többi állat közötti értelembeli szakadék szinte végtelenenül mély. Két külön dimenzió.
És azt se felejtsd el, hogy az emberek rengeteg dolgot csak belelátnak az állataikba, mint ahogy a felhõkbe is formákat, arcokat vesznek észre, úgyanúgy sok emberi tulajdonságot adnak mondjuk a kutyájuknak, amiben valójában nincs semmi ilyesmi.
Gondolj csak a futókra, azt hiszem az etiópok azok, akiket nem lehet majd soha utolérni. Vizsgálták, hogy mitõl van ez így, és kiderült, hogy jóval könnyebb a lábfejük, mint az összes többi embernek a világon. Ez pedig akkora elõny a futásban, hogy a szív-tüdõ rendszerük stb. lehet kifejezetten gyenge is más országok sportolóihoz képest, mindenképpen õk fognak nyerni. Az indiai matematikusokról sajnos nem tudok már linket adni.
Olyan is van a világon, hogy érzelmi intelligencia.
Nem tudom, miért kell még1x leíri: nem általános, össz-intelligenciáról beszéltem, hanem egyes területekrõl. Még jó, hogy egy fõemlõs ilyen szempontból nem éri el egy 10 éves gyerek színvonalát. De pl. felfoghat bizonyos dolgokat, amit egy embergyerek még nem. (Miközben a gyerek meg felfog sokminden mást, amit az nem.)
Nem sértültekrõl beszéltem, hanem a hozzájuk képest sokkal többen lévõ idült alkoholistákat. Olyan sokan vannak, hogy már egy embertípusnak lehet tekinteni. Náluk igencsak leszûkül az a kör, amiben még értelmes, állatokat felülmúló viselkedést mutatnak. Sok dologban meg erõsen alulmúlják azokat.
De lehetne még bõven sorolni olyan dolgokat, amik meghülyítik az embereket. Az egy dolog, hogy az állatok sok tekintetben kevésbé értelmesek, de ha az emberiség elpusztítja önmagát, akkor végeredményben nagyon is buta volt...
Igazából arra szerettem volna fektetni a hangsúlyt a hozzászólásomban, h a szelekciós hatások igen bonyolult úton érvényesülhetnek. Úgy emlékszem, h matematikai úton kimutatható, h egy vonás ami mindössze 1:100.000 valószínûséggel túlélési elõnyt biztosít, az hosszú távon uralkodóvá válik a genotipusban. Valószínû azonban, h abban igazad van, h az emberre ez másképpen érvényesül, szerintem amiatt, mert a szelekciós nyomás nem érvényesül szabadon a mai ember esetében.
Intelligenciáról volt szó és nem az érzelmekrõl, nyilván egy kutyában is több empátia van mint egy pszichopatában. Viszont problémamegoldó készségben, logikában, eszközhasználatban a legbutább ember (nem kórosan hülye, hanem csak simán buta) is jobb bármelyik állatnál, beleértve a fõemlõsöket is. A fõemlõsöknek megvannak a korlátaik, még a legokosabb csimpázt is lehetetlen például egy 10 éves embergyerek értelmi színvonalára emelni, ez tény, voltak kísérletek és nem jöttek össze. Egy ideig a majom köjök simán leelõzte az gyereket (mivel az ember eleve lassabban fejlõdik) de aztán elérte a limitjét és ennyi, a gyerek meg fejlõdött tovább.
A sérült ember függetlenül a sérülés okától (veleszületett, szerzett, önmagának okozott direkt vagy véletlenül tökmindegy) nem lehet alapja egy összehasonlításnak mivel nem "szabványos" hanem speciális eset, amikor általában az emberrõl beszélek nyilván nem egy szellemi fogyatékosra vagy egy kõ-alkeszre gondolok. Ezért mondom hogy nem kéne ezt belekeverni mert egy kezek-lábak nélkül született vízfejû gyerek már persze hogy "gyengébb" nagyon sok szempontból mint egy egészséges gorilla, de ebbõl nem lehet azt a következtetést levonni hogy a gorilla mint faj bármilyen szinten érdemi vetélytársa lehetne az emberi fajnak. Még ha van is néhány olyan egészséges ember aki nem tudná felérni ésszel a fõemlõsök "társadalmát" EGYETLEN olyan fõemlõs sincs ami kiigazodna az emberi társadalomban.
Az említett sérültek súlya (a számuktól függetlenül) a társadalomban nem nagy, hiszen a társadalom fenntartásához, fejlõdéséhez szinte semmi közük sincs, a faj egészséges ép tagjai a meghatározóak.
Mára már 'emberszabású' robotokat jósoltak, de nincsenek. Azóta kiderült, hogy az emberi agy bonyolultabb, mint korábban gondolták. (A pszichológiában meg az derült ki, hogy a psziché is bonyolultabb, sõt.) Tehát nem lehet egy vonalat húzni (vagy akár görbét), és azt mondani, x év múlva ez-és-ez lesz.
Egykbént igazán nagy fejlõdés inkább csak bizonyos területeken zajlott le.
"Például milyen területen értelmesebb egy állat az embernél?"
Olvass figyelmesebben: egy adott állat egy adott embernél. Pl. jobban átlát egy adott (pl. érzelmi) szituációt; jobb lehet az empatikus érzéke, mint egy olyan személynek, akinek nem igazán jó; az emberszabású majmok olyan összetett társadalomban élnek, amiben egyes emberek nem igazodnának ki; stb.
"A sérült vagy beteg (pl alkoholista) embereket itt most fölösleges belekeverni, én is gyorsabb vagyok például egy törött lábú gepárdnál..."
Nagyon is ide tartozik, mert nagy súllyal van jelen az emberi társadalomban. (Te talán nem tudsz róla.)
De belejátszhat hiszen az angol nem az anyanyelvük (fõleg az elsõ generációsoknak nem :) azt csak utólag tanulják ezért a gondolkodásuk az eredeti nyelvre állt rá.
Érdekelne egy pontos link ahol tényszerûen bizonyítva leírják hogy a géneknek ilyen fontos szerepe van rasszon belül, ez nekem teljesen új Fõleg azért tartom meglepõen mert ez extra kényes téma a rasszizmus szempontjából hiszen ha egyes rasszok bizonyos területen bónusszal futnak akkor mások ebbõl kifolyólag hendikeppesek.
NG weblapján olvastam mág régebben. Amúgy a kultúrkör nem játszhat bele, mert pont a kivándorolt indiaiakról szólt a cikk, angolul beszéltek. Amúgy a ynelv tényleg nagyon meghatározza a gondolatok körét.
"pl az indiaiak a legjobb matematikusok, genetikai elõnyük van..."
Már ténylegesen bebizonyították hogy a génjeik miatt jobb az érzékük a matematikához? Szerintem a kultúrkör sokkal meghatározóbb, maga a beszélt nyelvek szerkezete is erõsen befolyásolja az egyén gondolkodását. Kíváncsi vagyok hogy egy nem indiai kultúrában felnõtt de genetikailag indiai(?) is ugyan olyan affinitással rendelkezik-e a matematika iránt.
"A buta és intelligens emberek közötti értelmi különbség (bár számunkra nagynak tûnhet) szinte semmi, bármely ember, még a buta ember is fényévekkel intelligensebb bármelyik állatnál."
Ez bizony nem igaz. Bizonyos területeken alapvetõen értelmesebb az ember, de sok területen nagyjából egy szinten vannak az emberek és az értelmesebb állatok. És elõfordulhat, hogy adott esetben egy állat jóval feljebb van ezen területek valamenyikben, mint egy ember.
Sõt, vannak emberek, akik (szellemi okokból) teljesen önállótlanok, vagy ha azt nézzük, mennyire elterjedt az alkoholizmus az emberek között, a szellemileg leépült alkoholista ember szellemi szintje is meghatározó az emberiség körében. (És igencsak ejti az átlagintelligenciát. :))
Ja, hát pár száz év múlva nem lesz kötelezõ emberszerû testben élni sem. Persze, azért erre elég kevés jelentkezõ lenne, bár már most is vannak, akik mindenféle mûtétekkel próbálnak párduccá, gyíkká, miegymássá válni. Mondjuk ha eleve 'átírjuk' az agynak azt a részét is, ami szerint ember formában akarunk lenni, akkor természetesnek fogjuk érezni, ha 4 méteres békatestünk lesz azt is:)
" így lehetne kivágni a káros géneket is az emberi genomból. Sõt új géneket is lehetne kitalálni, és beültetni, vagy más fajokból átlopni:)" én azt a napot várom bizonyos keretek között amikor a Medvék téliálom beli anyagcseréjük, és az allugátorok immunrendszere megjelenne az emberekbe ültethetû tulajdonságok listáján.. vagy akármely élõlény tetszõleges tulajdonságát felvehetnénk... csak ehhez persze nem kis kutatási idõ, és pénz kell.. a törvényi és etikai háttérrõl nem is szólva. hiszen akkor majd jönnek az ellenzõk miszerint az ember nem játszhat istent... pedig már évszázadok óta istent játszunk. (nemesítés)
jó de a kevés nem indiában élõ indiai közül kerülnek ki, az pedig viszonylag kevés ember. Arányában sok, képzeld mi lenne, ha mind az 1 milliárd fejlett országban élne:)
Infosok is kerulnek ki kozuluk szep szammal. De ez lehet a nagy szamok torvenye szerint is. Ha jol emlexem india is 1mrd lelekszam felett van. De sok kinai/koreai, es afrikai programozo is tenykedik.
Pontosan, pl az indiaiak a legjobb matematikusok, genetikai elõnyük van, csak hát a legtöbbjükhöz sajnos el sem jut az, hogy létezik ilyen tudomány. Régen is nagyon fejlett matematikát alkottak, és elképesztõ, hogy a fejlett orságokba bevándoroltak miylen óriási része lesz vezetõ matematikus.
Hát a keveredés nem a géneknek tesz jót, mivel azok nem változnak semmiféle keveredés során, hanem kizárólag pontmutációval. Az egyedeknek viszont jót tesz, hiszen pont az történik, amirõl írtam, nõ az adott egyén génsokfélesége- persze ez lehet negatív következményû is, de többnyire azért pozitív. Amúgy az, hogy az int hogyan öröklõdik nagyon bonyolult kérdés, mert nagyon sok génhez, géncsoporthoz kötött. Az nem igaz, hogy két nagyon buta embernek valószínüleg zseni gyereke lesz. Valószínûbb sokkal, hogy a gyerekük is buta lesz. Általában igaz, hogy mind a fizikai, mind a szellemi képességek öröklõdnek. szép szülõknek szép gyerekei lesznek, okosoknak okosok, de ez csak statisztikailag igaz. Egy nagyon ronda és buta ember is hordozhat rengeteg elõnyös, de nem aktív gént, ezek aktivizálódhatnak az utódaiban. Mohamed Ali példája azért nem jó, mert ez már nem genetikailag meghatározott, hanem mentálisan, vannak emberek, akik összeomlanak, vannak akik erõsebbek lesznek. Szerintem itt, hogy egy fogyatékos ember gyermeke, aki szintén fogyatékos hogyan erõsödik meg lelkileg ikább a családjától, az õt ért hatásoktól függ, és sokkal kevésbe a génjeitõl- pl példáktól, életutaktól amiket lát stb. De ha a génjeitõl függ is, akkor ez egy nagyon bonyolultan öröklõdõ géncsoport lehet.
Pl. a törpenövés egy gyakori fajtája egyszerûen öröklõdik, akiben benne van az az egyetlen egy gén, az törpenövésû lesz és kész, vagy pl. egypetéjû ikreket is kizárólag egypetéjû ikrek, vagy azoknak egyenesági leszármazottai szülhetnek. ezek egyszerû, könnyen felgöngyölíthetõ öröklõdésii vonalak, könnyû a géneket azonosítani stb. Nagyon sok dolog nem így öröklõdik. Ezeknek a feltárása a genetika feladata és ez még legalább 100 év. Pesze ahogy fejlõdnek a számítógépek... ki tudja:) Meg persze a már feltárt folyamatokat változtatgatni is tudják. Át lehet írni egy akárhányéves ember genetikai anyagátnak egy részét. Pont ezt csinálják a vírusiok is. És bizonyos betegségeket kezelnek is így. Vírusok fehérjeburkát megtartják- elõnyös, ha valami veszélytelen, de az immunrendszer számára nem felismerhetõ vírust használnak. A vírus genetikai anyagát megváltoztatják olyanra, hogy az ne az önreprodukciót írja a megtámadott sejt génállományába, hanem egy elõre beleültetett szakaszt. ezután nagy mennyiségben kep a beteg ilyen vírust- annyit, hogy minden sejtjébe jusson. ez átírja a dns-ét és meggyógyul- egyszer és mindenkorra. Tulképpen a génsebészet nem más, mint géen ki, és bevágása a dns-be, ppersze többnyire nem emberi szervezeten belül, hanem tenyészetekben, vagy állatokban. Lehet puszta vágásra is használni ezeket a vírusszerû fehérjekapszulákat. Pl. így lehetne kivágni a káros géneket is az emberi genomból. Sõt új géneket is lehetne kitalálni, és beültetni, vagy más fajokból átlopni:) (már csinálnak ilyet pl paradicsom, amiben disznógének vannak)
A buta és intelligens emberek közötti értelmi különbség (bár számunkra nagynak tûnhet) szinte semmi, bármely ember, még a buta ember is fényévekkel intelligensebb bármelyik állatnál.
A gén nem minden, az hogy ki mennyire lesz intelligens arra a környezetének is nagyon nagy hatása van, nevelés, érdeklõdési kör stb.
A fajok közötti keveredésbe és a "hasznába" inkább nem mennék bele
tkeppen igaza van csokulcs baratunknak. Azthiszem Dr. Czeizel Endre irt errol meg vmit a tehetseggondozas temakorben. O sok idot aldozott ra, hogy rajojjon mitol lesz vki geniusz. Sot ennek az ellenkezoje is igaz, 2 intelligens embernek is lehet buta gyermeke. (Amugy a doktor ur is javasolta a "fajok" kozti keveredest!:))
De tényleg érdekel mert megint átolvastam és szerintem nincs benne semmi gáz. Vagy azzal nem értesz egyet, hogy jót tesz a géneknek a keveredés? Nézd meg a félvér embereket, csajokat ;-) Legfullosabbak azok között vannak. Magyarországon is azért szépek a nõk mert keveredtünk mint állat. Indokokat kérek. Ha nincsenek azzal sajnos igazoljátok a lentebb lévõ állításomat. Ugyanis valóban én nem mostanában tanultam biológiát, csak úgy próbáltam beszélgetni, hogy nincs mellettem tankönyv. Sry..
Na sory, kicsit zaklatott voltam tegnap. :) Gondolom ez látszik.
Lécci lécci írj nekem is egy oldalt. Nem akarok ilyen hülye maradni bioszból szal konkrétan mi a hülyeség? Az hogy két ált iskolás végzettségû embernek sûrûn születik nagyon is okos gyereke??? Mert ez semmiképp nem az. Szerintem ahelyet, hogy a könyveket bújod, nézz körül egy kicsit a real worldbe is... Vagy netán az hülyeség amit Ali mondott? Mivel bizonyítod, hogy hülyeség mellesleg nagyonis nem az, de ezekután mindenképp érdekelne a véleményed azt könnyû írkálni, hogy meghúznának érettségin. :)
Szóval az elõzõ hozzászólásomért elnézést kérek és várom a válaszodat kedves génkutató barátom.
Csak most olvastam el, miket írtál, hát nem semmi mi van a fejedben:) Gondolom idõsebb lehetsz, mert ilyen ismeretekkel egy mai érettségin nem hiszem, hogy átmennél, biológiából legalábbis biztos, hogy nem, feltéve, ha eljutsz addig.
Amúgy tényleg hihetetlen, hogy a nálam akár csak 10-15 évvel idõsebbek is mennyire képzetlenek biológiából. Jó nagy váltás volt anno a NAT-ban:)
Unalmasak vagytok gyerekek. Plusz belefogalmazzátok két oldalba amit 3 mondatból közölni lehet. El is hiszitek, hogy rohadt intelligensek vagytok mi? SZánalmas...
Már csak azt sajnálom, hogy az én értelmes hozzászólásaim eltûnnek ebben a halom f+sban. Na léptem pá! Ûristenn....
Ja és mégegy dolog. Az ember, minden egyes egyed több tíz-, szazezer éve fizikailag annyira gyenge a körülötte élõ egyéb fajokhoz képest, hogy lényegeben nem számítanak az emberek közötti fizikai különbségek. A leggyorsabb ember is szánalmasan lassú, harapásunk gyakorlatilag nincs, ütésünk sem ér szinte semmit. A testsúlyunk nevetséges, stb. Az egyedüli, ami miatt sikeresek voltunk az a látásunk, az agyunk, és a kezünk. De ezzel nem akármi sikerre tettünk szert. Eljutottunk odáig, hogy teljes fajok fennmaradásáról dönthetünk íróasztalok mögül. De miért is ez a siker? Nem más okból, mint a hihetetlen változákonyságból, az a szórás, ami a kölünféle tulajdonságokat tartalmazza hatalmas, egyáltalán nem vagyunk specializált faj, könnyen tudunk alkalmazkodni bármiféle környezeti változáshoz. És még egy dolog, a mentális 'gének' sebbesége a fizikai génekhez képest. Egy példa. Iszonyatosan lehûl mondjuk az idõjárás a mai szavannán, rengeteg faj kihal- azok elõször, amik nagyon specializálódtak ehhez az éghajlathoz. De lesznek sokan, akik alkalmaszkodnak, mert széles a genomjuk, és az addig hátrányos vastag szõrzetet növesztõ oroszlánok szépen lassan- pár száz év alatt többségbe kerülnek. De vegyük az embert, van benne egy olyan mém, aminek hisz:ha hideg van vadássz állatot, nyúzd meg, és cvedd magadra a bõrét. Az egész emberi popoláció azonnal, egyik hétrõl a másikra alkalmazkodik, anékül, hogy egyetlen egyed is kihalna. Majd, ha a lehülés tartós szép lassan, és ami még fontosabb csak korlátozott mértékben, alkalmazkodik fizikailag is a hideghez, zömökebb test... De nem annyira, mint mondjuk a gyapjas oroszlán. És miért jó, hogy nem anniyra? Mert ha megint nagy változás történik levetkõzik 3 nap alatt, és szép lassan megint kissé alaklmazkodika meleg égövhöz, nyulánk lesz, lebarnul stb. Az oroszlán tömegesen pusztul, és a kevés 2 allélon szavannai egyed túlél, ami azelõtt kihalt a hideg periódus alatt! Láthatjátok, hogy mennyivel stabilabb az ember helyzete, és ez a gyors memetikus alkalmazkodásnak, és a fizikai átlagosságnak köszönhetõ. Az ember soha nem lesz túlspecializált emiatt. Ez nagyon fontos egy faj hosszútávú sikeréhez. És ami a jövõjét illeti, szinte korlátlanul fejlõdhet, hagyományos genetikai evolúcióval a fizikai agya. (ennek gátja a fej mérete, de mivel ez elért egy határt, valószínûleg egy belsõ stuktúrális váltás lsz az, amiben fejlõdhet. Amúgy a rágóizmok, és az int kapcslatáról itt sg-n is van egy jó cikk)
NAgyon téves elképzelésed van a cunami elöli menekülésrõl. Én elég jó futó vagyok, és tudom, de tudom, hogy ember és ember között alig van sebességkülönbség. Teljesen mindegy, hogy egy ladával, vagy egy ferrarival akarsz elmenekülni egy vadászrepülõ elõl. Kizárólag a szerencse fog dönteni.
De megint leírom: tényleg komolyan gondoljátok, hogy az embereknek a fizikai teljesítménye számít ma bármit is a Földön zajló evolúciós harcban? A válasz egyértelmû nem. És ráadásul a fizikai teljesítõképességet nem lehet mégcvsak a hosszú, és egészséges életre való hajlammal sem megfeleltetni. (pl. a legjobb túlélõképessége egy katsztófa esetén is valószínûleg a legátlagosabb irodai munkásnak lenne, és nem az élsportolónak.)
A Te példád is mutatja, hogy régen szelekciós szempontból fontos gének teljesen irrelevánssá váltak. Életben vagy, mert más géneknek köszönhetõ képességekbõl lettek olyan találmányok, és infrastruktúra, ami ezt lehetõvé teszi. Ki tudja miféle építõ jellegû dolgokat tudsz alkotni stb. Egy faj alkalmazkodóképességét nagyon megnöveli, ha a fajra jellemzõ összgenom nagyon változatos, akár olyan áron is, hogy emiatt bizonyos egyedek betegek. Amúgy meg teljesen meddõ akkor nyitni vitát az emberi faj genomjának leromlásáról, amikor annak mesterséges 'megtisztítása' a közeljövõben elérhetõvé válik.
Amúgy meg nehogy azt hidd, hogy Te valami különösen rombolnád az emberi összegenomot azzal, ha szaporodsz, ugyanis minden ember közel uannyi halálos betegséget hordoz, mint azok, akik ténylegesen betegek is. Csak míg mi kizárólag genotípusosan, addig te fenotípusosan is. Mindkét alléled tertalmazza ugyanazt a kóros gént, és ezért ez meg is tud nyilvánulni- beteg vagy. Namost mi is ugyanúgy hordozunk 4-5 halálos betegséget 1 allélon, de mivel van egy másik gén is, és a betegség recesszíven öröklõdik, azért rajtunk nem nyilvánul meg. Te 100% hogy tovább fogod adni a hibás gént, én 50%. Ha tudják diagnosztizálni az adott gént, és a feleséged/barátnõd olyan petsejtjét termékenyítik meg, ami egészséges gént hordoz, akkor teljesen egészséged gyereked lesz, és pont ugyanannyi eséllyel fogja már Õ továbbadni a hibás gént, mint egy találomra kiválasztott ember. Szóval ennyit arról, hogy a betegek ne szaporodjanak. (A törpék meg többnyire egymás között szaporodnak, mivel az a betegség dominánsan öröklõdik, de tényleg hátrány-e a mai világban, ezen a technikai szinten, hogy valaki törpenövésû??? Nyilvánvalóan nem.)
Miért gondolod, hogy a gyors futás képessége bármennyire is elõnyös tulajdonság ma az emberi faj számára- egyáltalán nem az, teljesen irreleváns. A tudósok ötleteit ugyanúgy lehet evolúciós szemszögbõl tekinteni. Olvasd el R Dawkins könyveit. Memetikává váló genetika...
Természetesen a gazdagságot nem így értettem, sõt még csak nem is genetikai értelemben, hanem kultúrálisan. Például ma magyarország lakossága meglehetõsen gazdag világviszonylatban, és meglehetõsen képzett is, a valóban szegény 3. világ tényleg képtelen ellátni azokat a feladatokat, állásokat, amit magyarországon sokan ellátnak. Természetesen az, hogy mi vagyunk ilyen helyzetben, és nem az afrikaiak mondjuk nem genetikai, hanem történelmi, sõt idõjárásbeli, és földrajzi okokkal magyarázható.
Az aids ezek szerint szelektál már, de hidd el ennek semmi köze a szexuális beállítódáshoz, teljesen más génekrõl van szó.
Én úgy gondolom, hogy ezekben az extrém helyzetekben is érvényesül valamennyire szelekciós hatás. Pl. a cunami elõl egy nagyon kevéssel több esélye van elszaladni annak akinek érzékszervei jobbak az átlagosnál, jobb kondicióban van, stb. Továbbá a szelekciós hatás nem csak közvetlenül érvényesül, hanem közvetve is. Pl. aki jobb kondicióban van a sérüléseket is jobb eséllyel vészeli át. Az evoluciós hatásmechanizmusok rendkívül összetettek, éppen azért mert senki sem írányítja õket. Amikor a mérnök egy kiváló megoldás mellett dönt ezzel együtt az összes többi lehetõséget elveti. Az evolució éppen véletlenszerûsége miatt rendkívül kacskaringós úton érvényesülõ hatásokat tud létrehozni.
"Az AIDS egyenlõre nem szelektál, mivel mindenki belehal."
Ez nem igaz, bizonyos a középkorban elterjedt fertõzõ betegségek, hasonló elven támádták meg az immun rendszert mint az AIDS. Mivel a fehérember jobban ki volt téve ezeknek a járványoknak, nálunk az AIDS sem terjed annyira. (Persze ez önmagában nem magyarázza az afrikai és mondjuk európai helyzet közötti különbséget, de 5-10%-ot hozzátesz.) Ez egy hibás génre vezethetõ vissza, ami megakadályozza hogy az AIDS virus ezeknél az embereknél a nyiroksejtekhez kapcsolódjon.
Szal az AIDS szelekál, pláne, hogy most már többségében nem homoszexuálisok kapják meg.
"Az anyagi helyzet azért többé-kevésbé tükrözi az adott egyén rátermettségét is." Nem feltétlenül. Volt egy tanulmány, hogy a pénzügyileg sikeres emberek nem okosabbak általában, csak mondjuk úgy sóherabbak. Vagy is mindíg azon jár az agyuk, ha kiadnak akár 1 fillért is hogy abból hogy lehetne 10 forintot csinálni. Az emberek 90% (szerencsére) nem ilyen, ök megelékszenek a szerintük egyenlõ feltételekkel kötött üzlettel. Ezt jobban tükrözik az arab bankszerû szervezetek ahol a pénz mozgásért (átutalás, kölcsön hitel miegymás) önmagában nem vagy csak jóval kevesebb árat (kamatot) számolnak fel, mnt a nyugati féltekén.
Szal a gazdaság sajna olyan emberek kezébe került, akik talán genetikailag is rávannak állva arra, hogy zsubrákoskodjanak. És ilyen emberek nem csak a zsidók között vannak, mielött valaki félreértené. Aztán ez az egész szüli az elosztási rendszerben levõ anomáliákat, a szegény szegényebb a gazdag gazdagabb lessz, még ha az nem is dolgozik.
Én is olyan betegségben szenvedek, ami által a naponta szükséges gyógyszer nélkül meghalnék, de ettõl függetlenül van abban valami, amit szefmester mond. Amíg a betegségeket csak kezelik, nem pedig meggyógyítják, addig a beteg emberek úgyanúgy tovább szaporodnak (=tovább örökíthetik a rossz gént), és így a potenciális betegek számát növelik az eljövendõ generációkban.
Az AIDS egyenlõre nem szelektál, mivel mindenki belehal. A cunami sem szelektál, mert nem lehet hozzá alkalmazkodni. Az autóbaleset úgyszintén nem szeLektál, mivel olyan gyors reflexeket igényel, amihez úgyse fogunk sosem alkalmazdokni, de ezen kívül még azért sem szelekciós tényezõ, mert olyan ritkán következik be a normál vezetéseinkhez képest, hogy nem tud válogató hatást kifejteni. A homoszexuálisok szintén nincsenek kihalásra ítélve, mivel ez a gén (ha úgy gondoljuk, hogy genetikai alapjai vannak persze) nem fejt ki semmiféle olyan hatást, ami miatt az ezzel rendelkezõk bármiféle rátermettségi hátrányba kerülnének. (természetesen nem így lenne, ha egy darab domináns gén lenne az ok, és feltennénk, hogy a homoszexuálisok nem szaporodnak soha, mert akkor tényleg kihaltak volna rögtön, vagy inkább meg se jelentek volna. Persze nem így van, és ezért a homoszexuális élõlények száma stagnál, annak ellenére is, hogy õk sosem szaporodnak-persze ez nem igaz, de fennmaradnának szaporodás nélkül is)
Az evolúció alapegységei a gének, és a géncsoportok, és csak olyan jelenség lehet szelekciós hatású, ami 'válogat'. Ami egy olyan körölményt állít elõ, amihez egyesek jobban, mások kevésbé tudnak alkalmaszkodni. Amihez semmi nem tud alkalmaszkodni (atombomba), az nem szelektán, hanem véletlenszerûen ritkít. Persze lehet úgy beszélni, hogy egy faj kihal, nem tud alkalmaszkodni... de valójában gének, illetve gének együttesei vannak kitéve a szelekciós hatásoknak. Fontos azt is érteni, hogy ezek a gének nem is fajspecifikusan- persze vannak ilyenek is. Pl. van gén, ami versenyben van az emberi fajban, a csigában, és a majomban is. És a fontos, hogy ez ugyanaz a gén- meglehetõsen sikeres:) Másik fontos dolog, hogy az evolúció nem tudatosan irányított folyamat. Teljességgel félrevezetõ célokokkal elgondolni az evolúciót.
Az evolúció elõtt két fogalmat ismert az emberiség a véletlenszerû okságit (determinisztikus, törvényekbõl dedukálható, de nem tudja magyarázni az alkalmaszkodás jelenségét) és a tervezett, vagy szellemi célokot. Az evolúciós okok egy harmadik csoportot alkotnak, bár levezethetõk az elsõbõl, oly módon, hogy a véletlenszerû, de determinált, és törvény jellegû okokak kizárólag a legegyszerûbb elemekre alkalmazzuk- a fizika alapfogalmaira.
Az anyagi helyzet azért többé-kevésbé tükrözi az adott egyén rátermettségét is. Csak ma nem feltétlenül favágásból élünk. Azt mindenki ki tudja vágni, viszont a favágás menetét megszervezni már csak kevesen.
Az, hogy gyógyítunk, nincsenek háborúk... és ezért nincs már szelekció az egy baromság. A háborúk már több száz éve a szerencsérõl szólnak, nincs mihez alkalmazkodni, random módon pusztítják a lakosságot, tehát sosem szelektáltak. A gyógyítás se jó példa, mivel az emberi evolúció a szellemi képességek diadala a fizikaiak felett. Fajunk a gyógyítás következtében így legfeljebb csak élesíti ezt a az ellentétet. Persze feltéve, hogy a sikeres elme csak a fizikai felépítés egy részétõl függ. Amúgy ezek emberi evolúciórót temetõ leromláselméletek mind megbuknak, mivel az emberi evolúció pár száz éven belül tudatos írányítás alá kerül. Ezzel a Földön szuperpozícióba kerül minden más fajhoz képest, mivel nem a véletlen mutációktól fog függeni az alkalmazkodóképessége. Bármilyen váratlan környezeti változáshoz tud tervezni megfelelõ létformát, és azt fel tudja venni, erre egyetlen faj sem lesz képes az emberen kívül. Persze az más kérdés, hogy akkor megjelenik egy újfajta evolúció, az ilyen mentális úton létrejött tervek között, de ez sokkal gyorsabb alkalmazkodóképesség, mint a hagyományosgenetikai alapú. Az persze más kérdés, hogy ennek is van egy fizikai visszacsatolás, miszerint az elme képességei a fizikai agytól függenek, ezért ha azt fejlesztik fejlõdnek a létrejövõ gondolatok is. Amúgy az ember a mentális képességei révén már réges régen kikerült a primitív evolúciós hatások alól, és hát látjuk, hogy ez micsoda biológiai sikertörténetet eredményezett. (nem csak ember, de más fajok számára is. pl. búza)
Mindenrõl szól ez a cikk, csak épp arról nem, hogy mégis mi történt a tesztalanyokkal: két fejük nõtt, fejre állva közlekednek ez után stb...?
Nos hát én pl. úgy szoktam lefordítani magamnak: konform a Föld élõvilágának (beleértve az embert) hosszabb távú létével (+ egyensúlyával, mert anélkül nehéz lenne), vagy pl. az egészséges élettel. Az egészségest meg úgy, hogy... hosszú. :)