Desert rats-os járgány. Ettõl még lehetett LRDP-s.
Az üteg alatt vontatott ágyút akartam mondani. Mint egy pak40, vagy Flak43. Aztán ezeket csak feldobják a teherautók tetejére, odaszögelik és befejezettnek tekintik az önjáró légvédelmet/páncélvadászt.
Talán azért mert így a közelben robbant bombákat meg lehet úszni , páncélozatlannál elég csak a környékére dobni . Bár talán neked van igazad és mindenki más hülye volt a II.V.H-ban . ;)
Meg minek páncélozni egy légvédelmi löveget (komolyabb repzajok ellen úgysem véd sokat az a papírpáncél). Legyen gyorsan telepíthetõ/mozgatható, legyen belõle sok és lehessen jól elrejteni, arra meg egy leponyvázott sima teherautónak álcázott okoság éppen elég.
Érdekes, hogy a szükség miket hozott. A teherautó platóján telepített üteg a németeknél is megtalálható volt (féllánctalpason) légvédelmi ágyúval és pakkal is.
Gondolom jóval olcsóbb volt a "kifejlesztése" és a gyártása is, mint az átgondoltabb, páncélozottabb önjáró légvédelemnek.
Mondjuk az a tunéziai megoldás tényleg pánikszerûen születhetett, amikor még volt a Luftwaffe fenyegetésbõl anyagi vonzat is, nem csak az ökölrázás. =)
Kevésbé ismert, de Tunéziában bevált. M15 MGMC egy 37mm-es M1A2 Browning légvédelmi gpá-val és 2 db 12.7 mm-es géppuskával.
M-16 MGMC, vegyes zászlóaljakban szolgált az M-15-el. Komoly légifenyegetés híján inkább puha célok elen használták.
És az alacsony Luftwaffe aktivitás miatt visszatartott M-19 2 db 40mm Bofors gpá-val. Koreában került végül bevetésre.
Brit Centaur cirkáló-harckocsi 2 db 20mm-es légvédelmi ágyúval.
Kanadai Sherman Skink 4db 20mm gpá-val. Csak prototípus jutott el a frontra a háború legvégén.
M24-es könnyû hk átkonvertálva légvédelmi szerepre. Csak prototípus.
És néhány klassikus, igaz nem páncélozott alvázon:
Amerikai M17 szovjet használatban:
ZSzU-37 nem tudom, hogy egyáltalán került-e bevetésre:
Az elsõ Ostwind elsõ példányait 1944 márciusában állították hadrendbe. Elõtte nem tulajdonítottak nagy jelentõséget a légvédelemnek... =7
Akkor nézzük, az oroszoknak milyen mobil légvédelmük volt?
Háááát... Ezel háború végi típusok, úgyhogy sokat nem villoghattak. A klasszikus Sdkfz-ék sem voltak rosszak (ezeken asszem svéd fejlesztésû 20mm-es ûrméretû lövegek voltak, az angolok is használtak ilyet), de az összes önjáró típus problémája a rossz szellõzés volt tudtommal.
Szerintetek melyik volt a II. VH-ban a legjobb önjáró légvédelmi löveg?
A németeknél gondolom az Ostwind,
vagy a Wirbelwind volt.
Ezek ugyan nem híresek, de a mienk.
Nekem nem kell bemásolnod, amit eddig írtál, abból elhiszem, hogy utána olvastál a témának. A Sherman kifejezést a közérthetõség miatt használom, bár félreértés, inkább az M3 tipusjelzésbõl lehet, de megszoktam, hogy az amerikai típusoknak inkább neveiket használom, már csak azért is, mert ha britekel foglalkozok, akkor még korrektebb is. De azért köszi az adalékot, hogy az amik nem használták így a megnevezést.
Mindegyik igaz. Nem is csodálom, amilyen sok változata volt a Shermannak. Még a kései HVSS futómûves M4A3/76 (Wet)és kétféle lánctalpal futhatott (T66 és a vastagabb T80),aztán persze ott van az öntött törzsû, Continental motoros M4A1/76 (W)HVSS és VVSS egyaránt mindkét fajta lánctalppal, VVSS M4A3E2/75 kapaszkodókörmökkel... Külön lexikont érdemel az egész Sherman téma.
Egy idõben keringett a neten az amerikai 2. páncéloshadosztály (hell on wheels) harckocsizóival készített interjú, amiben leírták, hogy többek között 44 késõ õszén a német határnál,a süppedõs a felázott talajon a Tigrisek még láthatóan tudtak manõverezni, míg a saját (az idõpontot tekintve még kizárólag a régi VVSS futómûves, vékonyabb lánctalpú)Shermanjeik beragadtak a sárba. Megvan a teljes szövegem, de az url hozzá már nem él. Lehet bemásolom majd. Az érem másik oldala, hogy a szintén dombos Észak-Itáliában pont a Sherman a magasabb fajlagos teljesítménye folytán bizonyult mozgékonyabbnak a régebbi német harckocsiknál.
A Sherman nevet amúgy az amerikai hadseregben valójában sosem használták a háború alatt, csak utána. Õk "emfor"-oztak:).
Az, amelyik a Budai Várat védte, az hol van kiállítva? Az van Hollandiában?
Sajnos igaz hogy nagy költség,bár állítólag magyrország ilyen szempontból még feltáratlan terület.Csak maga akutatás és feltárás is elég sok pénzbe kerül.Hozzánk legközelebb meg ha jól tudom hollandiában van kiállítva egy tigris.Az amelyik a budai várat védte és szinte sérülés nélkül vészelte át a háborút.. unokatesóm látta is,majd kérek tõle képet és akkor jó lesz! :D
Én úgy olvastam hogy csak kevés maradt meg belöle,mert a németeknek hátra kellet hagyni és a szemtanúk szerint egy másik tigris töbször belelõt,igy téve harcképtelenné.Viszont feltárást végzõ szakemberek szerint még ennyi maradványból is tökéletesen vissza lehet állítani eredeti állapotába.
Való igaz pongyolán fogalmaztam, nem a Christie, hanem annak továbbfejlesztése élt továbbb. A rugózást megváltoztatták, de a nagy futógörgõk a T-62-ig alkalmazásban maradtak.
Az hogy a Shermanok Korában mindenhova követni tudták a T-34-et, a hegyes dombos terepen,az nem inkább a fajlagos teljesítményének tudható be ebben az esetben? (T-34 15,6Le/t Sherman 15Le/t)
Természetesen, ha a Cristie rendszerû futómûvet tisztán vizsgáljuk, mint egy nagy futógörgõs lánctalpal és anélkül is haladásra képes futómûrendszert, akkor a BT sorozat kivételével nem is került sorozatgyártásra és a T-34 sem volt az. (csak akkor viszont senki se mondja nekem (tudom Te nem mondtadt) hogy a T-34 tulajdonképpen amerikai harckocsi. Ami egy közkeletü de hamis legenda szvsz. Ha azonban úgy tekintünk a Cristie rendszerre, mint önálló felfüggesztéssel rendelkezõ nagyméretû futógörgõkkel ellátott viszzafutó görgõk nélküli futómû, akkor továbbra is úgy gondolom, hogy ezt a T-62-ig alkalmazták.
Azt mire alapozod, hogy a Sherman mélyebbre süllyed, mint a német harckocsik, és melyik német harckocsikra gondolsz? M4A3 0,84 kg/cm2 Pz.III 0,94 kg/cm2 Pz.IV 0,89 kg/cm2 Pz.V 0,85 kg/cm2 Pz.VIE 1,04 kg/cm2 Pz.VIB 1,07 kg/cm2 T-34/85 0,81 kg/cm2 Persze lehet, hogy az én forrásom rossz, mivel a Shermanra talátam 0,94, sõt 1 kg/cm2 adatot.
A Christie féle futómûvet a háború után nem alkalmazták. Az oroszok is áttértek a torziós rugózásra. A franciák kísérleteztek a német átlapolt futómûvel, de idõvel õk is túl nehéznek és komplikáltnak találták.
44 decemberében vetették be az elsõ HVSS futómûves Shermaneket, ahol áttértek a függõleges rugózástól a vízszintesre, és megduplázták a futógörgõk számát. A korábbi változatok felázott talajon mélyebbre sûlyedtek, mint a német tankok. Ezzel a fajlagos talajnyomás 0.87-es kg/cm2 lett. A koreai dombos terepen az új Sherman mindenhova követni tudta a T-34-et.
Ki mit tud ? Cegléden talált II. világháborús német Királytigris tipusú harckocsiról vagy csak némi maradványokat találtak ? Ma már egy épkézlábnak tünõ PzIV vagy Párduc vagy Tigris harckocsi milliokat ér ! Jobb lett volna egy párat elrakni 60 évvel ezelött lásd az angolok , oroszok példájára , ha másért nem ezért biztosan jönnének a turisták !
Értelemszerûen a T-34-esé. Pusztán talajra gyakorolt nyomás szempontjából is, egy példa mondjuk 43 nyaráról: T-34/M43 (korai) - 0,75 kg/sqcm M4A2 Sherman - 1,01 kg/sqcm Panzer VIE - 0,97 kg/sqcm
(érdekes egyébként, hogy a Tigris lánctalpakon megoszló súlya egy hajszállal jobb volt, mint a Sherman harckocsié) Ha a komplett meghajtástól, erõátviteltõl, satöbbitõl eltekintünk, és pusztán a lánctalpat és a görgõket nézzük, úgy szintén a T-34-re adnám a voksomat, az ambasa által is említett egyszerûsége végett. A Tigrist szállításkor hosszasan szerelgethették, szedhették le meg rakhatták föl a külsõ görgõsort; induláskor meg volt úgy, hogy lángszóróval kellett leolvasztani a futómûvet. Egyébként több probléma ezzel sem volt, a legtöbb lerohadást (mint általában) a sebváltónak köszönhetik, meg annak, hogy akadt olyan barom, aki a szabályzat figyelmeztetései ellenére zsinórban kétszer süllyesztette el a Tigrisét a lápban. A sörmi futómûve meg a jó öreg osztott görgõsort alkalmazta, semmi komoly technikai hazardírozás, de nem is volt rá szükség - jól vitte a harminc mittudomén, hány tonnát. Csakhát T-34 barátunk sem volt nehezebb igazán (talán pár tonnával asszem a ruszki volt a könnyebb (33 tonna?), de utánaolvasás nélkül inkább passzolnám. Lényeg, közelítõleg azonos), de mivel Szovjet-Oroszország infrastrukturális ellátottsága kissé alacsonyabb volt, mint amilyen hadszínterekre a Shermant amúgy felkészítették, evidens, hogy egy T-34-esnek ÍÍÍGY kellett kijönnie a trágyából, kérték az elvtársak - a Sherman meg nem kényszerült rá, hogy hatvan centis ganéban haladjon hatszáz kilométert. (Na jó, a Lend Lease rákényszerítette, de az már legyen az oroszok problémája) Bevásárláshoz tehát T-34-et használnék inkább. ...pláne szántani.
Én a T-34 Cristie futómûvére szavazok. Az hogy a németek átlapolt görgõket használtak, annak szvsz a tömeg v)olt a legfõbb oka. (tudom a Pz.II-nek is volt átlapolt görgõs változata, de ez nem zárja ki, hogy a Tigeren és a Pantheren miért alkalmazták. Az átlapolt futómûnél megemlítik, hogy a befagyot sár akár meg is akadályozhotta az elindulásban. Igazából a németek az egész háború folyamán kisérleteztek a futómû megoldásokkal, mert egyikkel sem voltak igazán elégedettek. A Sherman futómûve egy hagyományos, bevált mûszaki megoldás volt, nem hallottam róla, hogy különösebb problémák adódtak volna vele. Összegezve a háború után a Christie futómû élt tovább, illetve olyan megoldások, amik inkább ennek a visszafutó-görgõkkel ellátott változatai (M-26/46/47/48/60, illetve T-72)
Navégre Beni! Már vagy egy hónapja aggódtál, hogy leült a topickod, aztán azóta sem hallottunk rólad. Most, hogy megjöttél gyerünk pörgesd fel, dobj be sürgõsen valamit, amin rágódhatunk!
Csodabogár Shermanja se semmi, jó ötletei voltak a tigrisek ellen. pl, egy hosszabító csövet szerelt a tankjára, amivel a kalibere nem 76/75mm-esnek hanem akár 90mm-esnek is látszódott
Pár kevésbé ismert, a frontról lemaratd prototipus 44-45-bõl.
T-29, 105mm L/68 löveg, 279mm max páncélzat a lövegpajzson, 62 tonna.
T-30 155mm L/40 löveg, 279mm max páncélzat, 106 tonna (elírás?).
Na ezt nevezem tarós darabnak! Több, mint 60 évig rozsdásodott víz alatt és még a lánctalp is ép!!! A festés sem jött le!!! Lehet, hogy ha kicserélnék az aksit és megtankolnák, a saját lábán menne a múzeumba???
Néhány kedvencem: Szovjet és az általuk használt technika: http://rkkaww2.armchairgeneral.com/ Német tecnnika: http://gportal.hu/portal/roncsok/
Nem nagy felbontású, de érdekes és talán kevésbé ismert oldalak: http://armor.kiev.ua/ http://www.battlefield.ru/ http://armoured.vif2.ru/main.htm http://www.tarrif.net/wwii/movies/ http://www.wf.weltkrieg.ru/main/
Hi. Nem tudtok olyan oldalt ahonnan (viszonylag) nagy felbontású képeket lehet letölteni, 2 vh-s jármûvekrõl, fegyverekrõl, stb...
"1944 nyarán visszavonuló németek süllyesztették a zsákmányolt T-34-est a Mjatasz-tóba. Igor Szedunov talált rá és szervezte meg a kiemelését. A Pojszk (Keresés) és Ihtiandr (Ichtyander, Halember) búvárklubok tagjainak három hetébe került a 6 méter vastag iszapban, 9 méteres mélységben fekvõ tankot megtisztítani. Önzetlen munkájuk nem volt hiábavaló."
http://babelfish.altavista.com/tr és akkor már csak "angol"-ból kell fordítani :)
Sziasztok! Ide is irok, hátha valaki tud segiteni Találtam egy érdekes cikket képsorral. A baj csak az, hogy oroszul van. Megtenné valaki, hogy leforditja nekem. A képen egy gyanúsan jó állapotú, "német" felségjelû T-34-et húznak ki egy tóból. Gondolom valami filmforgatás közben csúszhatott bele. Itt a link: http://fishki.net/comment.php?id=13675
elõre is köszi
Van egy rakás képem két haditechnikai parkból Moszkvában. Az egyik egy reptéren van. Csak hova rakjak fel 430 MB képet?
A a "gallér" nekem egy utólagos eszkábálásnak tûnik. Avagy a szovjetek által zsákmányolt német tankok átalakításából született harckocsi német újrazsákmányolása utáni állapot lehet. :)
Az alvázban és a lövegben egyetértünk. A lövegpajzsról hiányzik az a fura "gallér". De mivel ezek átalakítások voltak, ekkora különbségek elõfordulhattak. Esetleg a #285 egy prototípust ábrázol. Ettõl még én is Szu-76i -nek mondom.
Azért ez távolról sem egy szabvány "Szuka", az ugyanis ilyen:
Mint látható, az alváz és a felépítmény is teljesen eltérõ. Nekem leginkább egy Panzer III átalakításnak tûnik. Esetleg egy Su-76i lehet, amelyeket zsákmányolt német jármûvekbõl gyártottak, bár azoknál is más volt a lövegpajzs.
Ezt úgy kell érteni, hogy terepen harctevékenység közben, ha dombról haladt lefelé a rohamlöveg, akkor a hosszan elõre nyúló csõ beleütközött a talajba a lejtõ alján. Ilyen esetben a jármûnek kikellett állnia a harcrendbõl, hogy a személyzet kitisztíthassa csövet. Mivel harctevékenység közben nem lehet elõre megtervezni az útvonalat, mint menet esetén, ez gyakran elõfordult és igen kínos tudott lenni, ui a jármû gyakorlatilag harcképtelenné vált az eltömõdött csõ miatt.
Még egyszer megpróbálok képet feltenni, ha nem sikerül akkor bocs! Szeretném a ha látnánk mirõl beszélünk:
JPz.IV/48
JPz.IV/70(V)
JPz.IV/70(A)
"mert gyakran vibrált, és a földhöz ütõdött manõverezés közben."
Akkor most ezt úgy kell érteni, hogy nagyobb szinteltéréseknél ütõdött bele a földhöz, vagy szimplán úgy, ahogy én írtam, hírtelen megállásnál?
Idéznék az AchtungPanzerrõl, ami szerintem a legkorrektebb szájt ilyen témában.
"Heavier long barrelled gun and thick frontal armour made the nose extremely heavy and both vehicles less mobile (especially in rough terrain) and difficult to operate causing drivers to gave them the nickname "Guderian's Duck" ("Guderian-Ente"). This problem was partially rectified by fitting steel-rimmed wheels at the first two wheel stations in IV/70(V) and on the first four wheel stations in IV/70(A) instead of rubber ones that could not handle the weight. Another problem was the length of the gun that caused problems during driving through rough terrain as it often vibrated and even got stuck in the ground during manoeuvres. "
magyarul: A nehezebb hosszab löveg és a vastagabb frontpáncélzat az orrot különösen nehézzé tette, valamint emiatt a két jármû kevésbé volt mozgékony (különösen nehéz terepen), és szintén emiatt bonyoluilt volt a vezetése, ami miatt a vezetõk (drivers) a Guderian Kacsa nevet adták neki. A problémát részlegesen megoldották, hogy az elsõ két (IV/70(V)) / négy (IV/70(A))tengelyen (???? wheel station) acélperemû kerekeket alkalmaztak a gumi helyett, ami nem tudta "kezelni a súlyt". A másik probléma a löveg hossza volt nehéz terepen történõ haladás közben, mert gyakran vibrált, és a földhöz ütõdött manõverezés közben."
"nehézkes mozgásából"
Ez alatt értsd azt, hogy minden elindulás ás megállás közben a hosszú löveg és a túlterhelt Pz IV-es alváz miatt folyamatosan fennállt a veszély, hogy beleveri a löveg csövét a földbe, valamint a 9 méteres fix hossz miatt nehézkes volt a fordulása a harckocsinak.
Tömegileg a IV-es és az V-ös Jagdpanzerek között éppen kétszeres a szorzó, és a tömegközéppont kiszámításánál ez a lényeges. Az V-ös szériánál ez közelebb esett a középponthoz, ezért kevésbé billegett.
Az viszont tény, hogy a Pz IV-es volt a Wehrmacht alapvetõ harckocsija, míg a Stug3 az alapvetõ rohamlövege. Tényleg felesleges volt a IV-es szériából vadászpáncélost csinálni, bár 44-45-re a harckocsiknál könnyebben gyárható vadászpáncélosok sokkal hasznosabbak voltak. Ekkoriban a legnagyobb tiszteletnek a Hetzer örvendett, mivel kicsi volt, de potens fegyverrel bírt, és azt a bár hibáját elnézték neki a felhasználói.
Csak annyira tedd, amennyire bármiféle történelmi "tény" elõtt szabad meghajolni... ;] a #275 a véleményem, a #276 meg forrásszemelvény. Többet nem is szabad rá adni. Meg úgyis lesz, aki "kiigazít" :D
"1944 augusztusa és 1945 márciusa között összesen 278 Panzer IV/70(A), valamint 930 Panzer IV/70(V) épült. A Panzer IV/70 vadászpáncélosok gyártási üteme jóval elmaradt a tervezettõl, amiért a szövetséges bombázások és az anyaghiány mellett Heinz Guderian, a páncélos fegyvernem fõfelügyelõje (General Inspector der Panzertruppen) volt okolható. Guderian teljesen elégedett volt a StuG III-asok páncélvadászként nyújtott teljesítményével, így felesleges pazarlásnak vélte, hogy erõsforrásokat (alvázakat) vonjanak el a Wehrmacht páncélos erejének gerincét adó Pz.Kpfw. IV harckocsik gyártásától. Az új vadászpáncélos ebbõl, valamint a nehézkes mozgásából kifolyólag a "Guderian-kacsa" ("Gudrian-Ente") gúnynevet kapta."
A fõfegyverzet eléggé alacsonyan volt elhelyezve, meg az egész jármû eléggé "talajfogós" volt, nem hiszem, hogy nagyobbat bólintott volna, mint egyéb vadászpáncélosok, vagy akár harckocsik. Na meg a hátrasiklatás, illetve pár variánson a csõszájfék sem dísznek volt ott. Orrnehéz? Akkor a Jagdpanzer V. miért nem "kacsa"...?
"Ezt az elképzelést hevesen ellenezte Guderian tábornok, szerinte a tankok gyártása lett volna az elsõdleges, ezért az új jármû a Guderian kacsa gúnynevet kapta."
"Guderian ezért is preferálta nagyon a típust. Azért õ tudta, hogy nem csak a minõség, de a mennyiség is sokat számít." by Molnibalage
Szerintem ez utóbbi inkább az igaz. A kacsa gúnynév hogyan köthetõ a fenti kijelentéshez? Szerintem vizuálisan alakult ki a gúny tárgyáról. Lövés és megállás után elõre billenhetett, majd vissza. Hisz orrnehéz volt. Ezért úgy nézhetett ki oldalról, mint egy kacsa.
De mind1. Akkor alakult ki a neve, bármi miatt lehetett.
Guderian Ente itt olvashatsz róla, és a név eredetérõl is: