Sajnálom, hogy a HP katalógusban nem találtad meg az alkatrészt.. Mint írtam, "valami ilyesmi", a pontos típusjelre bizonytalanul emlékszem. De ha lesz idõm, akkor a HP alkalmazási segédletek c. könyvbõl kikeresem neked.
Az iróniádat egyfajta keserû irigységnek tudom be. A "szkeptikus konferencia" szervezõit ugyan ismerem, de nem levelezek velük.. Nincs miért. A Shanon tétel a hangdigitalizálás õskorában született, és mint a beszélgetésünk elején említettem volt, az MP3, MP4 algoritmusához hasonlóan (Képeknél jpeg, filmnél mpeg..) erõsen veszteséges átviteli módszer. Ezt egyetlen szakember sem vitatja.. Te vitatod. Oké..
Megpróbáltam megértetni veled a tétel értelmetlenségét a veszteség nélküli átvitelre törekedõ módszereknél.. Nem értetted meg, hogy milyen egy szinusz görbe, vagy, hogy hány db ponton kell mintavételezni a visszaállíthatóságához.. Csak abban reménykedhetek, hogy akad a topic látogatói között olyan is, aki képes volt megérteni.
Nem tudom, hogy mi a munkát, és azt sem, hogy hogyan végzed. Az pedig távol álljon tõlem, hogy az itteni értetlenkedésedbõl kiindulva minõsítsem.
És? Hogy ismert emberekrõl van szó, az nem bizonyít semmit. Aláírták, mert láttak egy mérést/mérõmûszerek által kijelzett értékeket.
Nincs leírva a mérés hogyanja (mit, milyen módon, milyen mûszerekkel, milyen körülmények között mértek); tehát nem tekinthetõ megfelelõ mérési jegyzõkönyvnek (ha ilyet adsz be mérési jegyzõkönyvként bármelyik normálisabb oktatási intézményben, nem fogadnák el). Nem reprodukált - azaz nem végezte el más, más helyszínen, más reprodukált készüléken a mérést.
Leslie Szabóval készült egy interjú), melybõl és a riportot készítõ Sterling D. Allan elmondásából kiderül, nincs mûködõ, kereskedelem számára alaposan végigtesztelt prototípusuk. Ráadásul 5 éve (is) azt állították, hogy már kereskedelmileg kész, a gyártási prototípus nemsokára kész lesz.
lol. Elég vicces, hogy mikor úgy szimpatikus, akkor bírálod a tekintélyelvûséget, amiket meg szükséged van rá, akkor arra hivatkozol. Igazi gusztustalan Egely féle köpönyegforgató magatartás.
Olvasd el még egyszer a belinkelt cikket. Leslie Szabót kérdezték meg telefonon, és Õ vallotta be, hogy nem önmagától futó (not self running) a berendezés, nem képes a megtermelt energiát önmagának futtatására felhasználni.
Mivel az elektromos motorok hatásfoka 80-90% körüli, ezért a 130% túlzó, hisz elegendõ lenne 120-110% hatásfok is - de mivel nem önmagától futó, még ezek az értékek sincsenek meg.
Hogy ismert kanadai és magyar mérnökök írták alá? Gróf Spanyol Zoltán vízautóját is aláírták - és mégis kamu.
EBM ( amirõl ugye tudjuk, nem örökmozgó, de mégis 130% teljesítményt lehet kivenni belõle)
A jegyzõkönyveket nem én írtam alá, hanem ismert egyetemi ( magyar és kanadai) tanárok- mérnökök írták alá. Ezt mindig valahogyan "elfelejtitek". Én meg nem gyõzöm "frissíteni" az emlékezetet.
OFF: valszeg csak elkerülte a figyelmed, hogy én nem szóltam bele a szabad energiás dolgokba, csupán a Shannon-threadbe szálltam be - az pedig matematika.:)
A fizika már nem az, a mérnöki tudományok meg már legkevésbé sem azok területtõl függetlenül. Ez nem csak az én véleményem. A matematikusok röhögnek a fizikusokon, azok meg a mérnökökön... (Egy sztochasztikás matekos dumája, hogy van a matematikus, van a fizikus/mérnök és van a háziasszony..:) )
Igen megértetted cloudbasepotato, köszi hogy megtárgyaljuk Azt mondod hogy: "A hajtómûben elégetett üzemanyag által produkált tolóerõt te függetlennek tekintetted az ûrhajó sebességétõl. " És akkor hogy van ez helyesen?? vagyis hogy változik akkor a tolóerõ a sebességtõl függõen. Ezt akarom kérdezni.
Lehet, hogy te gépészhallgatóként nem ismered el 'egzakt mérnöki tudománynak' a villanyos/infós dolgokat, de a te véleményed szerencsére semmit sem számít ez ügyben, és minden marad a régiben. :)
Locutos ûrhajós példáját úgy látom még senki sem belezte ki...
Én megkísérlem:
Szóval:
1.Van egy ûrhajód. 2.Az ûrhajó tömegéhez képest az elégetett üzemanyag tömege elhanyagolható, ezért úgy vesszük, hogy az össztömeg állandó. 3.Ha mûködtetjük a hajtómûvet, az egy üzemanyagfogyással arányos tolóerõt hoz létre.
Ha rosszul compiláltam, javíts!
A "paradoxon":
A rakéta surlódásos közegbe érkezik, a súrlódási erõ megegyezik a tolóerõvel. A gépen erõegyensúly van, gyorsulása 0, kinetikus energiája idõben állandó.
A súrlódásos közeg teljesítménye: Ps=Fs*v A hajtómû teljesítménye: Ph=m'*E ahol m' az üzemanyag tömegárama és E a (gusztustalanul fogok fogalmazni, ne ebbe kössetek bele) fajlagos energiatartalma.
Ha v elég nagy, a súrlódási teljesítmény nagyobb, mint a hajtómû teljesítménye, az ûrhajó mozgási energiája mégis változatlan.
Locutos! Jól értelmeztem a problémát??
Akkor most a kivégzés:
A hajtómû teljesítménye másképp: Ph=Ft*v; Ft a tolóerõ, ami egyenlõ Fs súrlódási erõvel.
Ft*v=Fs*v tehát Ph=Ps; a munkatétel (azaz az energiamegmaradás) érvényesül. Ez viszont ellentmond az elõbbi kijelentéssel. (elég paradox)
A gondolatmeneted sajnos egy helyen hibás.
A hajtómûben elégetett üzemanyag által produkált tolóerõt te függetlennek tekintetted az ûrhajó sebességétõl. Ha valóban független lenne, akkor állandó üzemanyagáramot tartva az ûrhajó állandó gyorsulással haladna. A sebesség négyzetével arányos kinetikus energia idõben parabolikusan nõne!
A hajtómû propulziós teljesítménye idõben lineárisan nõne, amíg a hajtómûbe bevezetett "teljesítmény" állandó. Másképp fogalmazva a hajtómû hatásfoka nulláról (álló ûrhajó) indulva egészen a végtelenig nõne.
Figyelembe véve a rakétahajtómû mûködését kijelenthetjük, hogy ez lehetetlen.
Tulajdonképpen a tévedéses pénz hatalmas dolgot úgy értettem, hogy én is azon a véleményen vagyok, ha sikerült is ilyesmi valakinek az eltûnhetett, és nemérdekel ha hülyének néztek, mert akkor is logikus a gondolat.
Azért álljunk meg egy kicsit. Abban igaza van HUmanEmber-nek hogy Faustusék kigúnyolják a szabadenergia támogatókat, amit egy részrõl meg lehet érteni mivel tényleg léteznek a kuruzslók, de itt fórumon elsõsorban a kérdések-feltevések ellenõrzése lenne az elsõrendû dolgunk. A másik neked is azt mondom mrzool amit HUmanEmber is...sose mondd hogy soha, a fizika törvényei végtelenek, sosincs az hogy egy törvény minden körülmények között ugyanúgy érvényes, mindig van másképp. És a másik amit elmondok én is mégegyszer, TÉVEDÉSBEN éltek, hogy ebben a világban maximálisan kihasználjuk a lehetõségeinket. Fogjátok fel hogy a pénz hatalma igenis nagy úr, és legalább annyit árt mint használ. Javaslom nézzük még vissza azt az ûrhajós példámat a surlódási teljesítménnyel, és azt tépjük meg, mert választ szeretnék.
"lásd: EBM" Lásd: "Not self running" illetve They don't even have a working prototype (self-running, with adequate left over to sell), let alone a thoroughly tested production prototype. Forrás: Energy By Motion (EBM)
Nem önfutó -> nem képes visszatermelni az õt meghajtó motor számára szükséges energiát -> nem örökmozgó
Értsd már meg, hogy itt nem tekintélytiszteletrõl van szó, hanem egzakt mérnöki tudományról. A 2+2=4-re sem mondod azt, hogy tekintélyelv miatt tartjuk be, és le kéne már váltani, mert hogy lehet az, hogy évezredek óta ugyanezt szajkózzák mindenkibe...
Érezzed már a felvetésed nevetségességét. Ha Albertusnak igaza lenne, akkor arra
1. nem csak õ jött volna rá 2. alapjaiban reformálta (mit reform, forradalom...) volna meg, írta volna át az utóbbi évtizedek információelméleti tanait.
Mivel napjainkban több milliárd mp3 lejátszó, modem, hangkártya, hifi-cucc, rádió, mobiltelefon és egyéb eszköz mûködik a jól bevált képletek alapján, ezért kissé viccesnek érzem, ahogy idejön a fórumba a meg nem értett 'zseni', és ködös, mágiába burkolt dolgokat próbál elõadni - épp az általad lenézett tekintélyelvvel mázolva (mert hát nem mi jövünk azzal, hogy már 20-30-40 éve is ilyesmiket terveztünk...)
Szóval újra: egzakt mérnöki tudományról van szó. Menjetek a francba a mágiátokkal, ha van vmi közlendõdötök, akkor azt tessék egzakt mérnöki módon megtenni.
Faustus! Neked nem mondták azt, h: Soha se mondd, h soha? :D :D De hiába õrzöd vitézül a Thermodinamika alaptételeit, biztosan van valami módja annak, h megtaláljuk a kivételeket, tehát több energiát tudjunk kivenni egy rendszerbõl, mint amennyit betápláltunk. lásd: EBM ( amirõl ugye tudjuk, nem örökmozgó, de mégis 130% teljesítményt lehet kivenni belõle) Valaminek lennie kell, és azt a valamit meg kellene találni, nem pedig gúnyolódni azokon, akik keresnek, kutatnak. Ez a tekintélytisztelet még sosem vitte elõre a tudományt..
"Akkor tisztázzuk: olyan, hogy alharmonikus nem létezik.." Mea culpa. A lónak is négy lába van mégis megbotlik (pláne hajnalban 24 órás fennlét után). Szóval a felharmonikusok a jó szó erre.
" Mint neve is mutatja, egy adott frekvencia alatti jeleket átengedi, a felettieket levágja.." Igen ám, de én "tökéletes" aluláteresztõ szûrõrõl (brickwall filter) beszéltem, ami élesen "levágja" az adott frekvenciánál magasabb összetevõket. Nem szimpla Butterworth-szûrõrõl. Persze ez csak "elméleti" lehetõség - gyakorlatban ilyen nincs (mint például Dirac-impulzus se).
Az ilyen szûrõnél megvalósítható lenne a Nyuist-frekvenciás (azaz a sávszélesség duplájával egyenlõ mintavételezési frekvenciás) mintavételezés. De mivel nincsenek ilyen szûrõk (ráadásul létrejönnek a harmonikusok), ezért kötelezõ a mintavételezési frekvenciát a sávszélesség duplájánál nagyobbra választani.
" Lépj be a HP semiconductor weblapjára" Ami már nincs. Átalakult Agilent Technologies-zé, majd abból lett Avago Technologies (de ezt már leírtam).
"HP51622-1-365" Ilyen chip nincs (pedig megnéztem más katalógusokban is, nemcsak az Avago oldalán).
"szupergyors vonali interface" Erre keresve meg a legközelibb találat a médiakonverter (elektro-optikai átalakító). De az optikai szállal operál.
"Ráhibáztál.. több mint húszonöt évet töltöttem katedrán.. " Ugye a diákoknak nem tanítottál olyasmit, hogy az örökmozgók márpedig léteznek (és mûködnek, csak az olajlobby hallgattat el mindenkit), Egely egy hõs, a fizikusok és a mérnökök meg semmit sem érnek?
Akkor biztosan publikáltál arról, hogy a Shannon tétel egy vacak dolog, vannak olyan csodakütyük amik tömörítés és multiplexelés nélkül képesek 64 kbit/sec-es vonalon 1 Mbit/sec-es átvitelre; UTP kábelen normál módon (külön erõsítés, és optikai kábel nélkül) 6 km-es távolság áthidalására; 0,0000001 °C-os hõfokkülönbség létrehozására abszolút hõszigetelés mellett - úgy, hogy az így létrejött hõfokkülönbséget, külön energia befektetése nélkül a rendszerbõl el tudod vezetni.
Biztos adtál már be csodálatos szabadalmakat örökmozgókról, fizikai és mérnöki törvényeknek ellentmondó szerkezetekrõl. Biztos leveleztél már a BME/ELTE/... "szkeptikusaival", arról gyõzködve õket, hogy örökmozgók márpedig léteznek, õk hülyék, anyaszomorítók, átverik a szerencsétlen diákokat.
Még annyit, hogy a mechanikai lengések között, az alapfrekvencia alatti lengések is létrejönnek.. Így mechanikai értelemben van értelme alharmonikust említeni..
De ott csupán az elsõ, két harmonikus lengése mérhetõ..
Szia!
Gondoltam az "alharmonikusodból" hogy fogalmad sincs róla, csak írsz.. Akkor tisztázzuk: olyan, hogy alharmonikus nem létezik..
Ha képzünk egy tisztán szinuszos lengést, torzításmentesen, akkor annak van egy db másodpercenkénti ismétlõdési száma, amit azonos fázishelyzetû pontjainak másodpercenkénti ismétlõdési számáva Hertz óta frekvenciának hívunk.. Ez az alapfrekvencia..
Ha ezt az alapfrekvenciás szinusz jelet ráengedjük egy valamilyen átviteli vonalra, akkor a vonal fizikai tulajdonságainak függvényében eltorzítja. A torzulás következményeként az alapjelnél kisebb frekvenciájú jel azért nem jelenik meg, mert minimum csak az alapfrekvencia ütemében érkezik gerjesztés a hibát okozóra, így az csak ezen vagy ennél nagyobb frekvencián tud rezonálni..
A torzulás azzal jár, hogy az átviteli vonal gerjeszthetõ elemei 2,3,4,5,6..n szeres frekvenciákon is rezgésbe jönnek.. Ezeket a többszörös frekiket hívjuk felharmonikusoknak..
Az aluláteresztõ szûrõ:
Mint neve is mutatja, egy adott frekvencia alatti jeleket átengedi, a felettieket levágja.. De ezt ne úgy értsd, hogy ott ûl egy manó egy nagy ollóval és aki nagyobb freki azt nyissz aki alacsonyabb az mehet..
Nem.. Ezek különféle megoldású elsõ, másod, vagy sokadfokú szûrõláncok, amik valamilyen meredekségû frekvencia függõ ellenállást, vagy a helyesebb szóhasználattal: valamilyen meredekségû frekvencia függõ impedanciát jelentenek. Két utat kínálva a bejövõ jel számára, az alsóbb frekik számára a továbbvezetést, a magasabb frekik számára a földhöz képesti rövidzáron való levezetõdést.
Így ha egy 20 kHz szinuszt, egy 20 kHz-s alauláteresztõ szûrõre rávezetsz, akkor akadálytalanul átjut rajta.. Miközben ha pl. DA átalakító kvantálási jelei is rajta vannak ezen a 20 kHz-s jelen, amik 8x, 16x, vagy 64x nagyobb frekvenciák.. akkor ezek számára az aluláteresztõ szûrõ rövidzárat jelent és nem jutnak át rajta.. (Egészen helyesen mondva, jelentõs csillaítás nélkül nem jutnak át rajta. De kit érdekel ha -20dB vagy -100 dB jelszinttel átcsorognak, ha úgysem halljuk õket.. )
Ráhibáztál.. több mint húszonöt évet töltöttem katedrán.. Fáradt vagyok már.. belefáradtam abba, hogy süket mint a tulok, képtelen megjegyezni a legalapvetõbb fogalmakat is, de vitatkozik.. hülyeségeket mondva..
Lépj be a HP semiconductor weblapjára.. és válogass többezer van.. Ha jól rémlik a HP51622-1-365 egyik ilyen a sok közül.. De írd be a keresõjébe, hogy szupergyors vonali interface-ket keresel és rengeteg találatot kapsz.. (Az ottani alkatrész keresõbe! Ne a Google vagy más keresõbe...)
"Bár a bõdületes tévedésed sem érv arra, hogy a Shanon tétel milyen.." Hm, ha egy 20 kHz-es szinuszjelre rászabadítunk egy "tökéletes" aluláteresztõ szûrõt, akkor mi marad a szegény 20 kHz-es szinuszjelbõl (levágjuk a haranggörbe egyik felét)?
"aki önmaga is AD konvertereket, aproximátorokat, nagysebességû video digitalizálókat tervezett" Akkor miért nem publikáltál (vagy adtál elõ például a BME szkeptikus konferenciáján: Becsapják a népet! címmel) egy olyasmit, hogy "a Shannon-tétel hibás, szar, félrevezeti a laikus közönséget (Földönkívüli technológia van a modemben, az ADSL-ben, csak a plebs nem tud róla). Új Albertus teóriám: a fizikusok kuruzslók; minden hatalmat a feltalálóknak - leginkább az örökmozgó kutatóinak (ha még be is vallják hogy nem sikerült akkor is)!"
Nem kaptunk még arra választ, mi a HP csodachip típusszáma, melyik Euler-tétel sérül, hogyan viszel át 64 kbit/sec-es vonalon 1 Mbit/sec-es adatátvitellel adatot (veszteséges tömörítés nélkül), sem a Nyquist-Shannon-tétel hibáira. Nem kaptunk ezekre egyetlen releváns forrást sem.
Igaz hogy 72/360 = 0,2 de a DJP vel ez korrigálható 0,1 % -os hibává..
Kedves Faustus!
Azt írod, hogy: "Ha a jel 20 000 Hz -es " ...akkor a jelnek vannak a 20 kHz-es sávszélességen túl jelentõs alharmonikusai, így nincs benne a 20 kHz-es sávszélességben. Így 20 kHz-es jelet nem lehet 20 kHz-es sávszélességen reprezentálni (még analóg rendszeren sem).
Így az egész példád értelmét veszti."
Nos, ez már annyira hamis, hogy vétek!
20-20 000 Hz -es tartomány teljes sávszélessége 19 980 Hz !!! Vagyis a 20 000 Hz sávszélességbe belefér.. és eddigi 40 évben az analóg rendszerekben belefért, akkor te is elfogadhatnád ezt a tényt. Bár a bõdületes tévedésed sem érv arra, hogy a Shanon tétel milyen..
Különben nem értelek, olyannal vitatkozol, aki önmaga is AD konvertereket, aproximátorokat, nagysebességû video digitalizálókat tervezett és készített már a 80'-as évek elején..
Rajzolj már le egy szinusz hullámot. Jelöld be a jellemzõ pontjait, (maximumokat, minimumokat) és számold meg hány db pontod van, (nálam ez minimum 5 pont hullámonként,)
Majd szorozd meg a legmagasabb frekvenciával, esetünkben 20 000-el és ha 100 000 pont/másodpercnél kevesebb jött ki neked, akkor számolj újra, mert elrontottad..
Ha a 100 000 db minta/sec csomagból visszaállítjuk a szinuszokat, és elvégezzük a Furier analízist, akkor megdöbbenhetünk azon, hogy még a 100 000 db minta/sec mellett is csupán 50 %-a van meg az eredeti információnak..
Ha 5 fokonként mintavételezel, akkor is a torzítás értéke 0,1 %-os nagyságrendû, de! 360/5= 72 db minta szinuszonként, de miután 20 000 db szinusz van másodpercenként így másodpercenként összesen: 72 x 20 000 = 1 440 000 db mintatát kell venni és még ekkor is 0,1 %-os hibával lehet csak rögzíteni az eredeti jelet.
Nem nem, az egy bazi magas ( 300 vagy 30 ezer mittudomén) torony, aminek az oldalán lifttel lehet felmenni ( van is egy animáció róla) mostmár tényleg megkeresem holnap. De itt az sg-n van
Az ausztráloknál van egy megalomán project - de abból is leadtak: 1 km magasságból 400 m-re, 200 MW-ból 50 MW-ra. Pedig Németországban csináltak már egy kisebbet.
"Amit nem tapasztaltunk meg, nem szabad elhinni, mert nem létezhet!!!..." Ezzel a felfogással alapíthatnál egy saját vallást. Sok pénzt lehet ám azzal keresni...:)
- Az a baj, fiam, hogy az okos emberek mindenben kételkednek, viszont a hülyék mindenben bizonyosak.
A spanyoloknál meg 3km magas tornyot akarnak építeni ( acélból) h a hatalmas huzat hajtsa a generátorokat, (jah a torony tetejét pedig hatalmas tükörrendszerrel melegítenék). Volt cikk is sg-n, de nincs kedvem megkeresni :p
Ez a kicsike (56,7 m^2 koncentrátorfelület) 9,2 kW nettó teljesítményt képes leadni. Sõt van olyan változata, ami este más energiaforrásról mûködtethetõ.
érdekes ketyerék..... valyon milyen nyomatékot képesek produkálni és milyen lehet a hatásfokuk? Nekem elsõre az ugrott be hogy a meleg oldalt napenergiával fûtenén a hideg oldalt pedig egy hõcserélõ segítségével, kihasználva a régi borospince stabil hõmérsékletét hûteném... így viszonylag magas hõkülöbséget lehetne produkálni de valyon képes lenne-e meghajtani egy komolyabb áramfejlesztõt? egyébként valahol olvastam hogy ha nagy nyomáson van üzemeltetve akkor jobb a hatásfok, de nekem nem igazán tiszta a miértje....ja és az sem hogy a lökettérben kell-e a nagy nyomás vagy az egész berendezést kell egy dobozban lezárva nyomás alatt tartani? ha valaki tud pár érdekes (használható) infót akkor ne fogja magát vissza.... vagy ha vanak jó tervezési segédletek nyugottan osszátok meg velünk is
Aranyos sztori - kicsit kisarkítanám. A két ikerpárocska arról beszélget, hogy az õket körülvevõ anyaméh milyen biztonságos, nem árthat nekik semmi - még az egyre hangosabban dudáló gyorsvonat, vagy az anyaméhtõl nem messze levõ neutronforrás sem.
Amit nem tapasztaltunk meg, nem szabad elhinni, mert nem létezhet!!!
Te hiszel benne?
Két ikerpárocska magzat beszélget egy anya hasában: - Te hiszel a születés utáni életben? - Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik. - Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is,hogyan nézne ki? - Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. - Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk. - Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid. - De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínuleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk. - De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszeruen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben. - Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és õ majd gondoskodik rólunk. - A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted õ mégis hol van? - Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetõen élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk. - Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is. - No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.
"Ha a jel 20 000 Hz -es " ...akkor a jelnek vannak a 20 kHz-es sávszélességen túl jelentõs alharmonikusai, így nincs benne a 20 kHz-es sávszélességben. Így 20 kHz-es jelet nem lehet 20 kHz-es sávszélességen reprezentálni (még analóg rendszeren sem).
Így az egész példád értelmét veszti.
"már nagyon régen bevezette a 64-szeres túlmintavételezést." Neither sampling theory nor quantizing theory require oversampling to be used to obtain a given signal quality" Forrás: John Watkinson - An Introduction to Digital Audio, Focal Press 1994, Oxford, ISBN 0 240 51378 9
John Watkinsonról: John Watkinson John Watkinson is an independent author, journalist and consultant in the broadcasting industry with more than 20 years of experience in research and development With a BSc (Hons) in Electronic Engineering and an MSc in Sound and Vibration, he has held teaching posts at a senior level with The Digital Equipment Corporation, Sony Broadcasting and Ampex Ltd., before forming his own consultancy. Regularly delivering technical papers at conferences included AES, SMPTE, IEE, ITS and Montreux, John Watkinson has also written numerous publications including “The Art of Digital Video”, “The Art of Digital Audio” and “The Digital video Tape Recorder”. Other publications written by John Watkinson in the Snell and Wilcox Handbook series include: “The Engineer’s Guide to Standards Conversion”, “The Engineer’s Guide to Decoding and Encoding”, “The Engineer’s Guide to Motion Compensation” and “Your Essential Guide to Digital”."
"Nem tehetek róla, hogy nem érted meg .."
helyett:
"Nem tehetek arról, hogy" a helyes forma.. ha már írsz..
Nálam a matematika nyert, Shannon tétel vesztett..
Valóban nem érdemes úgy vitatkoznod, hogy makacsul ragaszkodsz a butaságodhoz..
Nem tehetek róla, hogy nem érted meg a shannon tételt (pedig nincs mögötte túl bonyolult matematika). Mint korábban már mondtam: ignore on. Boldogíts másokat.
Nem, a hallgatásom azt jelenti, hogy teljesen felesleges veled foglalkoznom, nincs idõm arra, hogy a hiányos ismereteidet bepótoljam.
Másrészt kicsi vagyok én hozzád, te az egész mérnöki és tudóstársadalmat és az utóbbi 50-100 év információelméleti tudását übereled. Meg merjek szólalni ezzel szemben?:)
A kérdésed teljesen irreleváns a téma szempontjából, mivel a Shannon tétel azt állítja, hogy ha csak a diszkrét mintavételezett jeleink vannak meg, azok is elegendõ információt hordoznak az eredeti folyamatos idejû jel tökéletes visszaállításához.
" Valószínûsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés.."
Akármennyire is erõsködsz, a Shannon tétel helyes és érvényes. Te most jössz a túlmintavételezéssel, ami szintén egy valid dolog, csak sajnos kevered a dolgokat... Nem azért kell túlmintavételezni, hogy tökeletesebb vissza lehessen állítani az analóg jelet, hanem azért, mert ez így OLCSÓBB és HATÉKONYABB a digitális technikában. Olvasnivaló:
Így az adott idõpontban van feltételezésen alapuló, tapasztalaton alapuló, általánosított, és csúcsszinten bizonyított.. elméleteken alapuló modelleket használunk.
Természetesen ha lenne "bölcsek köve", akkor lennének jobb törvényeink is..
Azért az érdekes, hogy az általad a #637-ben linkelt jegyzetben is ez szerepel:
"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
Most akkor azóta meggondoltad magad? Vagy ezzel sohasem értettél egyet, csak az ellenség megtévesztése érdekében linkelted be?
"Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz: "44100 Hz >= 2*20000 Hz"
vagyis félhullámok száma 40 000 db, erre jutó minták száma 44 100 db
Tehát 1 azaz egy db 0-180 fok tartomány minden fokát, ezredfokát teljes egészében kitöltõ félhullámra jutó mintavételek száma=
44100/40000=1,1025 db minta/ félhullám..
"Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem. "Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának."
A tétel alapján mintavételezett jel véletlenszerû adatsort adott.
Ezért olyan cégek mint a Sound Blaster gyártója a Creativ Lab már nagyon régen bevezette a 64-szeres túlmintavételezést.
Vagyis amikor 48 kHz-s mintaszámra állítod be a felvételt, akkor a PC-d hangkártyája a valóságban 64*48 000 db azaz 3 072 000 db mintát vesz, majd ebbõl a mintaszámból egy risk mátrix kiszûri a szükséges adatsort..
Valószínûsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés..
" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.." Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.
Nos vegyél fel a legkényelmesebb testhelyzetedet, és tarts ebben a legkényelmesebb testhelyzetedben is munkának érzed azt ami fizikai értelemben nem munka..
A kés, tû mûködési alapelve az ék alapelve.. Ék, lejtõ remélem mint alapelv nem változott az elmúlt egymillió évben.. Még ha a design szerinted már más... nem ék... Akkor mi???
Még csak tornyot sem kell építened, már a természet megépítette és a tetejére tett bennünket. Csak le kell nézznünk róla..lefelé..
Fúrj le 100 km-t (a föld átmérõje több mint 12 000 km! tehát a 100 km csak a felszín..) és néhány ezer fokos magmából annyi energiát kapsz amennyit csak akarsz..
"Mérnöki agyadat.." kérlek, hogy ha már eljutottál a diplomáig olvasni tudás nélkül, akkor itt és most kezd a bepótlását.
Négyszer írtam le eddig:
Ha a jel 20 000 Hz -es akkor ez azt jelenti, hogy másodpercenként 20 000 db teljes szinusz hullám van jelen másodpercenként.
== és ez a másodpercenként 20 000 db teljes hullám 2*20 000 = 40 000 db félhullámból áll másodpercenként Vagyis ha másodpercenként 44 000 mintát veszel akkor
(most jön a magas matematika! jól figyel!j
44 000 db minta másodpercenként /40 000 db félhullám/ == 44000/40000 azaz 1,1 db minta / félhullám.. Azaz a 0-tól 180 fokos fázisszögig terjedõ félhullámonként
összesen 1,1 db mintát vesz pl a CD AD-konvertere..
jól jegyewzd meg és ne keverd össze!
félhullámonként és nem másodpercenként 1,1 db minta!
Az "ingyen" szót idézõjelbe tettem. Bár ahogy mondod, úgy pontos. Amúgy a szabadenergia .lap.hu oldalon van egy cég, aki ilyesmiket telepít "szegényeberek" 200 n.méter feletti alapterületû házacskájába.
Hát ez csak akkor igaz, ha nem akarod tízegynéhány fok fölé fûteni a rendszert, mert a magasabb hõmérséklethez ez a mélység nem elég. Ha a hõszivattyúra gondolsz az más, és nem ingyenfûtõ, mert az olyan elven mûködik, mint a hûtõszekrény, a hatásfoka pedig azért van 300% körül, mert a befektetett elektromos energia 100%-ot hozna egy hõsugárzóval, így meg lehûtöd a földet és azt a hõkülönbséget viszed be a lakásba, így a hiányzó plusz %-okat a földbõl veszi ki a rendszer, az áram meg a szivattyúzáshoz kell.
" Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendõ 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni." Mit is mond ki a Nyquist-Shannon tétel? A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese: fminta >= 2f0 Forrás: DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS
Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz: 44100 Hz >= 2*20000 Hz
Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem. Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának.
" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.." Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.
"hogy mûködik a Billy Meyer motor" Mivel a két mágnes-körgyûrû az ellentétes pólusokból (és a különbözõ mágneses terekbõl) kifolyólag taszítják egymást az alsó, golyón levõ körgyûrû le akar csúszni a golyóról, de az elcsúszás következtében az alsó mágnes-körgyûrû egyik fele közelebb kerül a felsõ mágneshez, aminek következtében az elõbb említett fél jobban fogja taszítani a felsõ mágnest és a másik irányba fog csúszni. Ráadásul a golyó is, és a kézben tartott mágnes is mozog. Egyfajta libikóka, vagy inkább egykerekezés - de nem örökmozgó (viszont aranyos játék).
"E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt.." A csatolt ingás kísérletnél ne vegyük figyelembe a csatolást minek az, csak bonyolítja a rendszert - mondta Egely.
"20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk." Vegyük bele az emberi pszichét (mert az is közrejátszik), az emberi test szerkezetét (ami egy bonyolult szerkezet, pláne nem is egy hatékony kütyü).
"igazolás, modell, és bizonyítás nélkül" Rengeteg perpetuum mobile bukott meg, rengeteg rendszer 100% alatti hatásfokú. Egyetlen egy rendszer nem volt ami valójában, reprodukálhatóan, huzamosabb ideig, gyakorlatban képes lett volna arra, hogy 100% feletti hatásfokot adjon.
"egy mûkedvelõ biológustól" Julius Robert von Mayer elsõdlegesen orvos volt, és hobbiból foglalkozott fizikával.
"Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek" Elméleti modellekben, laboratóriumi kísérletekben megpróbálják kizárni a zavaró hatásokat. Ezek a hatások viszont csökkentik a hatásfokot (lásd: a gyakorlati élettartamok/hatásfokok alatta vannak az elméletinek).
"Pedig e kettõ eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott.." Hát azért némi apró változás következett be a késgyártásban. Itt van például az ergonómia, pár apróbb jelentéktelen módosítás, új anyagok megjelenése (alumínium, inox acél - 1800-as évek végétõl), különbözõ formák, élek. Maga az elv nem változott (jó, kiegészült). De mondhatnánk a kereket is, az éket, a tûzifát.
"mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek??" "2; csillagok, koronák, stb, nem a moderátorokat jelzi. hanem hogy vip tag az illetõ. 5 csillag = 1 korona. és a csillagok a regisztrált idõt jelzik. azaz akinek koronája van és egy csillagja az már az 6. éve tagja a fórumnak, akinek 1 koronája van az már 5. éve tagja a fórumnak... akinek 4 csillagja van az már 4. éve tagja a fórumnak. és így tovább." Forrás: http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1032812542&mit=%233532
Ne idegeskedj HUmanEmber41st :) mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek??
Nem kell ólomtornyot készíteni, csak egy pár száz méter mûanyagcsövet lefektetni 1-2 méter mélyre, máris kész az "ingyen" fûtõ hõcserélõ. Hogy a jó kis geotermál hõt kinyerõ mélyfúrásokról, a szabadba kifolyó hévizekrõl ne is beszéljünk ( mert ideges leszek) :D :D
"A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság."
Tényleg nem egzakt... Ugy van nevezve a fizika mint egzakt tudomány, pedig nincs egyetlen egy fizikai törvény se amelyik örökkön örökké mindig mindig ugyanúgy legyen(lásd egy stabil proton is elbomlik(vagy mondd hidrogén atom, akármelyik)) A nagy rugó összenyomva és aztán feloldva savban az nekem is nagyon tetszett, de szerintem se tûnhet el az a sok rugalmas energia, szerintem rendesen fel kéne fõzze a savat miközbe feloldódik, mindenesetre nagyon izgi lenne egy ilyet látni gyakorlatice is :) Szóval negyszerû felvetés volt ez Albertus-tól, õ egy nagytudású fizikus, de ami az igazán nagyszerû itt hogy hozzá hasonló szinten/mércén vannak a vitatói is. Vagány. Apropó..ennyi nagy koponya és lusta mind hogy egy elmélettel jöjjön hogy mûködik a Billy Meyer motor? Szerintem nem kameratrükk... Rajzolok akkor nemsokára én valamit, megmutatom mire jutottam, csak elõbb ki kell aludjam magam legyen kitartásom paint-ezni(köszi ne gyertek hogy van jobb rajzolóprogram is mint az, mert úgyse értek hozzájuk)
Hail!
Ritkán írsz, de akkor sokat...:)
"Öveges, Budó, Szalay" Nem mai csirke, indeed... De mégis hol, mikor?
"Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania." Induktív úton "elhisszük, hogy érvényes" és ez az amiért a matematikusok röhögnek az én fajtámon. (Lehet, hogy eddig az a véges számú ember, aki kiugrott a negyedikrõl, összetörte a pofáját, de ez logikailag nem jelenti azt, hogy ha én most kiugrom biztosan leesek és összetöröm a pofám)
A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság.
A nyugalomban lévõ testeken végzett munka példád azért sántikál egy kicsit... (gravitáció lehúzza, rugalmas hatások visszalökik... Egy lengõ inga is energiát tárol, de termelni nem képes) Építek egy 100m magas ólomtornyot, az aljába teszek egy hõcserélõt és kész a gravitációkazán???
A feloldott vasútiütközõ példában szerintem elég sok mindent figyelmen kívül hagysz...
"Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerû, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletébõl, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk."
Már sokszor megfogadtam, hogy nem állok le veled, de ez kicsapta a biztosítékot a mérnöki agyamban. Ezt a postodat érdemes lenne kinyomtatni, és kiragasztani, legyen min nevetnem ha épp rossz a kedvem.:)
Képzeld el, a 20kHz-es jelbõl nem 1 azaz nem EGY mintát veszünk, hanem legalább 40 ezret. Így már talán mûködik, nem? Mert rajtad kívül mindenki szerint igaz a Shannon tétel, milliónyi ezen az elven - tökéletesen - mûködõ berendezés is ezt igazolja. De te csak továbbra is vezess szembe a forgalommal... Az a próbálkozásod pedig, hogy személyeskedéssel és nagyobb hanggal, több hozzászólással, ugyanaz ismételgetésével próbálod meggyõzni a vitapertnereid, egyszerûen szánalmas.
De van még néhány adósságod... Pl. a 2.4kHz-es sávszélen 64Mbites átvitel, valamiféle Euler-képlet, elméleti bizonyítás a 28k-nál gyorsabb telefonos-modemes átvitel lehetetlenségére... Kíváncsian várjuk ezeket.
Einstein (Lebegyev) óta nem, mert tudjuk, hogy E=m*c^2 vagyis ismerjük a tömeg és energia közötti átalakulás arányát.. Így erre az esetre már úgy módosították a megmaradási tételt, hogy közösen értelmezzük, vagyis: egymásba szabadon átalakulhatnak, mert ami tömegként hiányozna, az energiaként jelen lesz, amibõl viszont visszaszámítható, hogy ez a megjelent energia mekkora tömegnek felel meg..
Bár, megjegyzem a hétköznapi életben méréssel nem nagyon vennénk észre, hiszen pl. 100 kg jó kõszén elégetésekor felszabaduló energia csupán 0,000 000 136 kg tömeg "eltünését" okozza, miközben a keletkezett füstgázokat sok-sok tonnás óriástartályban tudnánk csak felfogni, így azok megmérése erõsen kérdéses.. De az atombombában átalakuló urán néhány dkg-os "tömegvesztesége" már ezertonna TNT robbanóerejével egyenértékû változást okoz..
Jó de ezen gondolatmenet alapján az is ellentmond neki, amikor mondjuk szenet égetünk és abból nyerünk energiát, nem?
A geotermikus erõmûvek errõl szólnak, de nem ez a lényeges ebben, hanem az, hogy az energiamegmaradás tételét érvényteleníti..
Mert az egymásra helyezett tárgyak, nem végeznek mozgást vagyis nincs munkavégzés azon mai fizika szerint, amelyik erre a tévhitre alapozta a megmaradási törvényeit is..
Pedig mint látjuk van munkavégzés.. és ennek a munkavégzésnek a folyamatosan felszabaduló energiáját hõ formájában elsugározza a környezetbe minden tárgy. És a megmaradási törvényekbõl még sem hiányzik ez a gigantikus energia mennyiség..
A megoldás egyszerû, 0,000000000034 C fokkkal megemeli a sav hõmérsékletét..
De nézzük másként.. Ha valamit felmelegítesz, akkor annak az atomjai jobban fognak fickándozni.. Ezzel többet ütköznek a szomszédaikkal is..
Vagyis egy gázt összenyomsz felmelegszik (ezt a hûtõszekrény hátához tett kezeddel érzékelheted..), ha viszont pl a föld kerülete 40 000 000 méter akkor sugara (K=2*r*Pi) r=6 366 196,724 méter vagtag közet nyomja a belsõ 1 métert aminek súlyereje közel
F= 156 130 999 173 149 [N]
Mit gondolsz milyen forróra képes melgíteni a belsõ 1 métert ?
Abban azt hiszem egyetértesz, hogy nagyon sok ezer fokra..
majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával
helyett:
majd platina dróttal összekötözzük és az így beletárólt energiával
ez egy ilyen nap.. mellégépelek. bocs
Na egy másik példa:
Van egy vasúti ütközõrugó.. Kicsit eltorzítom az adatait, de nagyjából 1 méter hosszú és 1 000 000 N-al nyomható össze 0,5 méter hosszúra.. majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával együtt egy vödör savba tesszük, ami a rugó vas (acél) anyagát feloldja..
De vajon az 1000 000 N erõvel összepréselési munka hova lesz? Mit csinál? Megmarad? Vagy elvész?
Akkor meg kell csapolni a gravitációt valahogy ,azt csá.
A fizika jelen állása szerint ha nem emelsz és nem gyorsítasz valamit, akkor nem végzel munkát sem. Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát..
Már az elsõ percek végén majd leszakad a karod-derekad, pedig munkát nem végzel, nem emeled feljebb és nem is gyorsítod..
Tehát fizikai értelemben nem végzel munkát, mégis szerinted végzel, mert energiádat emészti fel. Oké.. tedd egy másik asztalra rá.. Ott áll, ugyanakkora magasságon, de most nem végez senki munkát rajta.. és te sem fáradsz el.. Mondjuk, de ez még így sem igaz..
Hiszen a gravitáció lefelé nyomja (húzza) az asztalt a másik asztal elektronjai közé, azok meg idõrõl idõre vissza-vissza lökik, aminek az egyensúlyaként látszólag áll, de a valóságban hullámzó mozgással folyamatosan le és fel mozog..
Vagyis a fizika mai állása mellett, ha így szemléljük akkor végez a gravitáció munkát rajta..
Akkor hogy is van ez? Most végez vagy nem ?
Végezni végez.. De ezt mi nem számítjuk, nem vesszük figyelembe.. mert olyan csekély mértékben melegszik a két asztal ettõl a gravitációs munkától, hogy a legérzékenyebb mûszereinkkel sem érzékelhetjük..
" "Öveges, Budó, Szalay" Õk hol tanítottak téged? " Sajnos nemvagyok már mai csirke..
"Cáfold meg.. És megcsókolom lábad elõtt az anyaföldet.."
Ez nem így mûködik. Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania. Javasolt, hogy olyan matematikai modellt mellékeljen az elméletéhez, amelybe behelyettesítve a mérési adatokat, az eredmények igazolják a törvény helyességét.
Ilyen matematikai modellek nem léteznek, de van helyettük 1842-bõl egy mûkedvelõ biológustól egy kijelentés az anyagmegmaradásra, és ma már mindenre.. még az információ mennyiségre is kiterjesztették.. igazolás, modell, és bizonyítás nélkül.
Amikor olyanok jönnek új elméletekkel mint pl. A. Einstein, Lebegyev, Lavoisier, akkor az addigi tekintély elvû kijelentéseket módosítják.. De senki sem bizonyította még, hogy igaz lenne..
Sõt! Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek, de ott is csak többé-kevésbé, mint ahogy a mûszereink pontosságának növekedésével kiderült..
Az pedig, nagyon jól hanzik hogy: " A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai fõtételt kisérleti úton megcáfolni? "
De sajnos félreérted a lényeget. Tudjuk, hogy a tételeink korlátosan érvényesek, de "se pénz, se paripa" és talán még kedv sincs a helyesbítésükre, így kényelmi szempontból ezeket használjuk.. Ez pont olyan mint a kés, vagy a tû.. Van lényegesen fejlettebb eszközünk is, de mutass olyan háztartást, ahol ne lenne kés vagy tû.. Pedig e kettõ eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott.. Sõt! Az elmúlt kb. 300 évben még anyagában sem.. Tehát van jobb, modernebb, de mégis a primitív verziót használjuk.. mert a célnak megfelel így is. Így vagyunk a hibás törvényekkel is. De! Semmi esetre sem szabad a hibás törvényeinkre hivatkozva "cáfolni" semmit sem!
"(Mûködik már valakinél örökmozgó?) " Ez a kérdésed költõi.. Ha van, akkor sem kapsz választ rá.. Ha nincs, akkor is csak annyit jelent ez a "nincs", hogy még nem készítettek olyat..
Nagyon nehéz úgy beszélgetni egy ellenzékbe vonult partnerrel, akinek annyira nincsenek meg az alapjai, hogy alapvetõ kérdéseket is a netrõl próbál megismerni, de azt is rosszul, közben pedig kézzel lábbal védekezik a tudás megszerzése ellen. Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendõ 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni. Feltételezem, hogy nem tudod, vagy nem érted azt, hogy egy teljes szinusz hullám két féhullámból áll.
Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerû, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletébõl, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk. Javaslom rajzolj fel egy szinusz hullámot és jelöld be magadnak azokat a pontjait amik jellemzõek a hullámra.. Ilyen pl. a nullátmenetek helye, a maximum helye, és mivel a hangképben nem egyetlen frekvencia van, így miután a 40 000 db félhullám nem tisztán szinusz alakú, így a maximumot és a minimumot "hullámos" vonallal összekötve a félhullámonkénti 3 db szélsõ pont közé még legalább két-két pontot kell megjelölni ahhoz, hogy 50%-os pontossággal megismételhetõ legyen a jel..
Tudom, ezt nehéz megértened, felfognod, de küzdj! Érdemes.
Ha az ellenkezés helyett a kérdéseidet teszed fel, még én is szívesen segítek neked.
A munkás példát nem értem, de a darut is a laposelem hajtotta?
Szia!
Javaslom nézd a Spectrum-Nationale Geographic-stb csatornák "Hogyan mûködik?" filmjeit.. Miért mondom?
A hétvégén pl. azt láthattuk, hogy energia nélkül hogyan lebegnek a szupravezetõk állandó mágnesek terében, vagy pl. azt, hogy hogyan emelhet fel négy laposelemmel hajtott mágnes több száz kilós tömeget..
Az energiáról, mozgásról, munkáról a mi fogalmaink a fiziológiánkból-fizikánkból adódóan eléggé torz. Gondolj csak bele! Mekkora munka pl. 1000 db darabonként 2 kg tömegû téglát mondjuk 10 méterrel arrébb hordani? Miközben a fizika szerint semekkora.. Most gondolom felhúzod a szemöldököd: Hogy-hogy semekkora? Amikor két ezer kilót kell 10 méterrel odébb rakni..? Pedig amit el kell végezni az 2 kg tömeg felgyorsítása E=m*v^2/2 energiával v sebességre, majd a lefékezésekor ezt az energiát átadni a következõnek és ezzel a következõt felgyorsítani.. E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt..
Ezzel szemben mi hogyan látjuk? Odébb kell cipelni két tonnát, leszedni az egyik oldalról és felrakni a másik oldalon.. De maga a cipekedés is mekkora munkát jelent?! Pont annyit, mint pl. 20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk..
A mágnesesség is pont ilyen, csak tetejében a terét nem is látjuk..