Ez az izé tök érdekes lenne, h. készülne belõle olyan változat, amihez nem kell manuális beavatkozás, hanem rögzítve lenne a csiga meg az a kör is, amit fölé tart. KÍváncsi vagyok, az meddig mozogna.
Akkor tapsoljunk az EBM-nek. Idáig még senki sem mondta, h nem képes 30%-al megnövelni a bemeneti teljesítményt. Jó, h nem örökmozgó, de van egy igazán mûködõ gépünk, ami többet ad le , mint amennyit felvesz. Ezt mindig "elfelejted"...
"Egy kis matektudással ezt a kérdést talán meg lehetne válaszolni..."
A mágneses erõtérnek bármely zárt görbére vett integrálja zérus. (konzervatív erõtér) Ha a gömböc ugyanoda jut vissza, ahonnét kiindult, bárhogyan állítgathatod a mágneseket, az golyó nem "gyûjt energiát".
Még nincs lezárva Faustus.... Még mindig ott van a Billy Meyer Simple magnet motor-ja , ma azon filozofáltam az hogy mûködhet. Van valami tippem. És neked van Faustus?
"A Stirling-motor nem örökmozgó" "Ámbár nem örökmozgó, nem over-unity"
"Csak az a baj vele" Ezért mondom, hogy több potenciál van benne. Lehet tökéletesíteni, hatásfokát növelni, stb... De mondhattam volna napkollektort, biodízel elõállítást, stb...
Álljon meg a menet! A Stirling-motor nem örökmozgó, és nem termel energiát! Azon különleges gépek egyike, amely képes a környezete hõenergiáját mozgási energiává alakítani. Csak az a baj vele, hogy irdatlanul drága az elõállítása és nagyon kevés mozgási energia kinyerésére képes.
Ámbár nem örökmozgó, nem over-unity, de ebben több potenciál van (annak ellenére, hogy ezen a videón csak egy modell szerepel): Stirling-motor-modell
"csak adjon energiát 100% felett" 1. ami örökmozgó (mert a létrejött energia visszatáplálva a rendszerbe folyamatos mûködést - leszámítva az amortizációt - tenne lehetõvé) 2. másrészt az elõbb említett okokból kifolyólag nem igazán lehetséges (ha elérjük a 90% feletti eredményeket, akkor már tapsolhatunk örömünkben)
Nana!! Matrix-ból nem kikezdeni velem!! :) Túl jó vagyok abban! :) Nyithatunk topikot róla én nagyon szivesen venném ! :) És nem kell örökké menjen Faustus, nem úgy értem/értjük mi az örökmozgót, csak adjon energiát 100% felett, ami alkatrész elkopott meg kicseréljük.
"Most mit töritek a fejeteket az örökmozgón?" "- Ne próbáld elhajlítani, mert az lehetetlen. Helyette inkább próbáld felismerni az igazságot! - Miféle igazságot? - Hogy nincs kanál. - Nincs kanál? - Akkor majd látni fogod, nem a kanál hajlik, hanem te magad." A mátrix ;)
"nem-e akadna mégis eset" Tegyük fel, hogy van egy jó csapágyazású pörgettyûd. Ha elegendõ erõvel meglököd, akkor a pörgettyû sokáig fog mozogni, míg végül leáll (lásd a Finsrud féle szerkezet külsõ energiabevitelét). Viszont örökké nem tud mozogni, mert sok apró tényezõ befolyásolja a mozgását (súrlódás, légellenállás). Ha ezeket a tényezõket csökkented (megolajozod , kis súrlódási együtthatójú elemeket használsz, stb), maximalizálhatod a mûködési idõt.
Na úgy már igen BártfaiB...ezt elhiszem. Ha tényleg így állna a helyzet hogy nincs megoldás hogy el is hagyja síkon a smot-ot akkor hiába emelkedik lejtõn, tényleg kevés esély van kihasználni. Már csak azt kéne valahogy megtudni, hogy ha elég jól odafigyelnénk, több fajta hosszú mágnessel is próbálkozva, több szöggel köztük, nem-e akadna mégis eset amikor mégis elegendõ mozgási energiát gyûjtene össze a gyorsítás alatt hogy mégis kiszabaduljon a végpont vonzásából. Egy kis matektudással ezt a kérdést talán meg lehetne válaszolni...
Most mit töritek a fejeteket az örökmozgón? Éppen rajta állsz egyen! A legjobb örökmozgó a föld, hiszen már évmilliók óta kering a nap körül.
Nem fog mûködni. A golyó sajnos nem lõ ki, mert a másik végén a mágnes olyan erõs, hogy a kilövés után rögtön vissza is rántja. Próbáld csak ki! Sajnos a lyukkal és a gravitációs erõvel való kombinálás sem jön be, mert a bár a lejtõ végén beleeshet egy lyukba a golyó, de az a beleesés sokkal kisebb lendülettel történik, mintha csak úgy simán leejtenénk, ugyanis a golyóra egyrészt hat lefelé a gravitációs erõ, felfelé viszont a mágneses erõ, s bár lehet, hogy a lyuknál a gravitációs erõ nagyobb, de a golyóra ható öszz erõ kisebb annál, mint egy mágneses tértõl mentes helyen, így a golyó lendülete nem lesz akkora, hogy az vissza tudná vinni a lejtõ kezdeti pontjára. Úgyhogy ebbõl nem lesz örökmozgó.
A videón az csapja be az embert, hogy amikor az emelkedõ végén a golyó leesik a tálkába, akkor mi azt szabad szemmel nem érzékeljük, hogy abba nem 10 m/s gyorsulással esik bele, hanem csak jóval kevesebbel, így kézzel ugyan vissza lehet tenni a kiindulópontra, de a saját lendülete már nem vinné oda vissza.
Akit megtalálhatsz például Egely Tértechnológia könyvében is. Szép kis mendemondákat szõttek e köré az ember köré is (õ tervezte a Náciknak az Ufókat...).
"Se a smot-os kérdés számomra nem lett megmagyarázva" Olvasd el még egyszer Greg Watson leírását. Õ vallja be, hogy a körbe épített smot nem válik be, 5 perc múltán megáll ("The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point"). Õ vallja be, hogy vannak mechanikai veszteségek.
Finsrud is bevallja: készüléke idõnként önmagától megáll, külsõ energiabevitel kell neki. A bevitt energia kis mértékben való kivitelébõl származik a "sokáig mozgás".
Az EBM feltalálója is megemlíti: nem önmagától futó a ketyeréje. Az ok: a generátort meghajtó motor veszteségeit nem képes fedezni a generátor.
"az asztalba 0 szintkülönbségre" A mágnesek által szerzett lendület, és a golyó mozgatása (mert oda kéne vinni a golyót) fedezi a "szükséges" energiát. Vegyük észre továbbá, hogy kicsi energiákról beszélünk, és nincsenek megfelelõ mérõeszközeink a pontos energiamérlegek felállítására.
Vedd észre: a gyakorlati életben jelen vannak a veszteségek (súrlódás, melegedés, légellenállás, stb...), az öregedés, az amortizáció. Hogy speciális körülményeket biztosítsunk, túl sok gyakorlati problémát le kellene küzdeni, amit amatõr módszerekkel nem lehet kikerülni.
Most én is erre mit mondjak? Se a smot-os kérdés számomra nem lett megmagyarázva habogva volt valami hasonlat az ingárol, meg hogy fel kell emelni a smot szintjére újra a golyót, mikor kihangsúlyoztam hogy lehetne beleépítve az asztalba 0 szintkülömbségre. Onnantól kezdve hogy a golyót beteszed a smot bemenetéhez, és önként elhagyja a másik végén anélkül hogy visszatérne nem tudom mit kell belekomplikálni a szintkülömbséget a hasonlatozást az ingákkal.. még lejtõ se kellene. Nem is figyelt senki se a kedvenc liceumi mechanikai paradoxonomra, pedig abban akartam bemutatni, hogy lehet valami a pusztán szituációból adódóan több mint ami eredezteti. Na lényeg hogy nem sok értelme van ide írkáljak, nemigazán a válaszokon dolgozunk. Kell valahonnan szerezzek valami mágneseket és próbálgassak már én is egy-két dolgot lássam már hogy van ez. Az a baj egy kalapácsom sincs saját, semmim sincs nemtudok csinálni semmit.
"De nincsenek itt operátorok?? " Moderátorok vannak.
"nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl" Tehát: merj nem tudni! Tök mindegy az adott energia honnan jön, elnevezzük zéróponti energiának, és kész a csodakütyünk.
Nem! Nem szabad, hogy a csodavárás elgyengítsen bennünket és bedõljünk bármiféle csodaketyerének - mert könnyen megvezethetõek leszünk. Másrészt ezek a "csodaketyerék" némileg feleslegesen idõnket, pénzünket, idegeinket emészti fel, hogy végül kijelenthessük: not self-running. (Azért csak némileg, mert némi tapasztalatot azért szerzünk.)
Akkor merre tovább? Talán az alternatív energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus) irányába. Azokban több potenciál van. Illetve az ésszerû kísérletezés (nem az örökmozgó keresése, áltudományok kreálása).
Tényleg Bájital nem vagy valami témábavágó...csak töltöd a semmivel a sorokat. De nincsenek itt operátorok?? (mint pl IRC-en) és tényleg ránkférne ha valaki probálkozna már gyakorlatba is valamivel Es szeretném ujra elmondani én is mint szabadenergia támogató, azt amit Albertus-tól is olvashattunk, nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl. Valószínûleg ezek sokaknak könnyen hülyeségnek tûnik, de akkor tessék csak azt a kérdést teszem fel: maga a világ, minden ami fizika honnan van? (ELVAROM annyit tõletek hogy ne olyannal gyertek hogy Istentõl, mert õrá is rá lehet húzni a kérdést hogy honnan van)
Kérdezz meg egy felnõttet, hogy mit jelent az "offtopic" kifejezés, ne várd meg, h én magyarázzam el privát üzenet formájában. Neked nem lenne jó, mert megállnál a fejlõdésben, én megbánnám, amiket írnék, de akkor már késõ lenne...
"Mutass bármelyik megmaradási törvényre bizonyítást.. aztán folytathatjuk.."
Cáfold meg.. És megcsókolom lábad elõtt az anyaföldet..
A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai fõtételt kisérleti úton megcáfolni?
(Mûködik már valakinél örökmozgó?)
"csak az a baj nincs kölcsönhatás..." Kedves Bájital, ez nem a chat.hu/hotdog.hu/privi.hu/randivonal.hu/tarskereso.lap.hu weboldal. Ha társkeresés a célod, az elõbb említett oldalakon nagyobb valószínûséggel juthatsz sikerre (és hozhatsz létre kölcsönhatást).
De nem örökmozgó (ezt a készítõ be is vallja). Ez olyan mint ha a vízbontás és a hidrogén+oxigén egyesítésbõl kihagynánk az elõbbit (a vízbontást, mivel az energiát pazarol el).
Továbbra sem tudtuk meg a híres HP (ami átalakult Agilent Technologies-zé, majd abból lett Avago Technologies) chip típusszámát (Az Avago - az Ethernet chipek gyártójának - oldalán leginkább elektro-optikai megoldásokat találhatunk, "csodás UTP-seket" nem). És mivel elektro-optikai dologról van szó (nem szimplán elektromos), ezért (illetve az elõbb említett Avago elektro-optikai átalakítók miatt) továbbra is gyanakszom.
Továbbra sem tudtuk meg melyik Euler-képlet/formula mond ellent a csodachipnek (és errõl ki írt - hisz ennek nagy visszhangja kellett hogy legyen).
Az Al elektródák és a "gravomágneses térrel" (milyen szép szavak! mint a "semleges áramot használó impulzus üzemû makroszkópikus kvantum-oszcillátor") "mûködõ" falszárító berendezés között azért némi különbség van.
" Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 " Amelyek veszteséges tömörítési eljárások. Hangnál ez még megengedhetõ, de adatnál már nem.
A Nyquist-Shannon témához: "The sampling rate must be greater than twice the bandwidth and not just the maximum/highest frequency. Stating the theorem with the latter assumes that signal is low-pass in nature. A signal is not always low-pass in nature." Forrás: McFLY - Nyquist-Shannon sampling theorem Azaz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak kell lennie a sávszélesség duplájánál. Ezért van az, hogy az audio CD mintavételezési frekvenciája 44100 Hz, ami a 20000 Hz-es sávszélességet biztosítja.
1. A smot-hoz energiabevitel (emelés, lökés, a mágnes vonzása, stb) szükségeltetik. 2. Ezek az energiák teszik lehetõvé, hogy a golyóbis felmenjen a rámpán. 3. Viszont vannak remek veszteségeink - súrlódás, a golyó melegedése, a mágneses mezõ egyenetlensége, stb... Ezek egy idõ után megállítják a szerkentyût.
"The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point" Forrás: SMOT - Mark III - Greg Watson-tól tehát az egész kitalálójától (szóval maga a szerzõ látja be - mint Finsrud, az EBM esetében is - hogy ez egy idõ múlva megáll).
Én is megnéztem Faustus a linkjeidet, a filmekkel, megnéztem a kuruzslókat akik összemagyaráznak mindenfélet ami nincs. Igen, csúnya dolog. Vagy lehet menne az amit akarnak csak nem értenek hozzá és kitalálnak mindenfélet. Mindenképp nemjó. De amit én már egész ittlétem alatt látok, hogy mikor felvetõdik egy szabadenergia dologról szó, a fikázó forumok meg linkeket kapjuk/om vissza, pedig engem fõképp az érdekelne ha valami nem megy az MIÉRT nem megy, és másodsorban mint érdemes tanulság megemlíteni hogy vannak a csalók. Tényleg vannak. Szerintem Faustus nem mersz állást foglalni a smot-tal kapcsolatban, az a számolás ott azon az oldalon a 113% - 34% mechanical loss egy valami nem mérvadó hogy így fejezzem ki. Így a kérdést elismétlem mégegyszer mindenkinek: Mi a véleményetek : ha a smot-ból végülis tényleg hajlandó plussz energiával kijönni a golyó,a mechanikai lossokat meg ki lehet küszöbölni maximális mértékig(lásd légpárna, vagy japán mágnessines vonat módszer akármi) annak a golyónak lenne elég energiája hogy visszatérjen a smot bementhez és újra 113% -ot venne fel
Ezt úgy veszem, hogy nem kívánsz értelmesen beszélgetni..
Fura egy "parner" vagy te.. Elmagyarázom, talán megérted, de nem fogadod el, és elõjössz azzal a tudós társadalommal, amelyik háromnegyede még az energia megmaradásban hisz.. és fogalmuk sincs arról, hogy Furier mi a fenét csinált..
Úgy tûnik, hogy csak ellenkezni akarsz, arra pedig nekem nincs "szabad energiám"..
Ha stílust váltasz és érdemi beszélgetésre kapható vagy, kérlek jelezd. Addig pedig szia, legyen szép napod!
Örülök, hogy pár sorban megdöntöd a Shannon tételt, javaslom esetleg készíts egy remek publikációt belõle, mert a tudóstársadalom valamiért nem osztja a nézeteidet. A hangtömörítést pedig ne keverd bele, sõt, egyáltalán ne keverd bele a hallható hangokat.
Eleve nem errõl volt szó, de te ide terelted a témát. Mint általában ha elbuksz vmin, akkor terelsz. Eredetileg adatátivitelrõl volt szó, és bizony sem az UTP kábeleken, sem a sima telefonkábelen nem a hallható tartományban zajlik ez a fajta átvitel.
Emlékeztetõ: Euler? Illetve a szerinted létezõ matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem? És a fillérekért kapható 64 megabites átvitel 2kHz-en?
Bár, az is igaz, hogy közben nagyon offtopic lettél, mert a "Szabad energia" topicban átviteltechnikai alapfogalmakat kellett számodra elmagyarázni. Végül is, volt egy kevés "szabad energiám" erre a célra is..
A tétel valóban kijelenti, hogy "véges számú minta esetén információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
De mint rámutattam, a tétel hibás állítás. Mert az átviteli sáv felsõ végé felé közeledve a mintavételek száma a félhullámok számához közelít. Szélsõ esetben egy minta/ egy félhullám. Ami viszont a félhullám 0 és 180 fok közötti terjedelmébõl csak egyetlen véletlenszerûen kiválasztott pont mintavételezését jelenti.
A szinuszhullám Furier analízisébõl jól látható, hogy ahhoz, hogy ha maximum 50%-os torzulást engedünk meg a jelre, mert a jel teljes információ tartalmának legalább 50%-át szeretnénk átvinni, akkor minimum 5 azaz öt ponton kell mintavételezni minden félhullámot, vagyis a teljes hullámot 10 azaz tíz helyen..
Így 20 000 minta esetén 50%-os információ tartamról 20 000 /10 azaz max 2 kHz-s jel esetén beszélhetünk.. De!
Miután az emberi hallás 10 kHz felett a kisebb frekvenciájú, de nagyobb amplitudójú jelekkel kifedhetõ, nincs is szükség arra, hogy hallás igényû átvitelnél valóban jelveszteség-adatveszteség nélkül átvigyük a jeleket.
Erre vonatkozott, az általad többször is idézett mondatom.
Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 hang tömörítési algoritmusokra, akkor még azt is láthatjuk, hogy nem csak a 20 kHz körüli jelek, vághatók ki a hangképbõl, a hallásunkra való hivatkozással, hanem minden olyan jel is, amelyet gyengén vagy egyáltalán nem hallanánk a környezetében lévõ nagyobb intenzitású jelek miatt.
Szerencse, hogy nem értetted meg elsõre az utalásom lényegét, mert így lehetõséget adtál arra, hogy részletezzük.
Tudod te végtelen vicces vagy, ám most már egyben fárasztó is. Bár az is lehet, hogy csak egy szimpla provokátor vagy. Még a megadott pdf-ben is helyesen szerepel a tétel:
"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
Ezzel szemben szerinted a Nyquist-Shannon ezt jelenti:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Még mindig nem látod a különbséget?
A #635 és a #638 pedig egyszerûen szánalmas, megint láthattuk a már megszokott Albertus-féle "beszélek bele a nagyvilágba konkrétumok nélkül" elõadást. Taps.
Emlékeztetõ: Euler? Illetve a szerinted létezõ matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem?
"A ma kapható olcsó, kommersz alkatrészekbõl épített kóder-dekóder 1024*1024*64 csatornát képes átvinni, vagyis stabilan 64 megabitet 2800 Hz sávszélességen."
A nem két, hanem 3200-400 = 2800 Hz a sávszélesség.. ha már akkor..
Hogyan lehet ezen a sávon átvinni megabites infó mennyiséget? Remélem tudod, hogy a szinusz jel pillanatnyi változási sebességét követni tudja az erõsítõ-stb-átviteli rendszer úgy, hogy a 400 Hz leglassabb változását és a 3 200 Hz leggyorsabb változását is torzítás nélkül átviszi. Láttál már összetett jelet oszcilloszkópon? Az összes jel eredõként jelenik meg. Ha pl. 1024 db egymstól eltérõ, de mindegyik az átviteli sávba esõ frekvenciájú, akkor ezek eredõje hibátlanul átmegy a teljes átviteli sávon. A fogadó oldalon a megfelelõ algoritmus szerint dolgozó dekóder különválasztja az 1024 csatornát.. A ma kapható olcsó, kommersz alkatrészekbõl épített kóder-dekóder 1024*1024*64 csatornát képes átvinni, vagyis stabilan 64 megabitet 2800 Hz sávszélességen.
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ha szerinted ez így korrekt, akkor no comment.:) BTW mi is van Euler papával? És hol vannak a konkrétumok, hogy 2 kHz-es sávszélességen megabiteket viszel át?
Látom nem vitattad az energia megmaradás tételének érvénytelenségét, a lengõ hintás példán keresztül. Ez megint csak dícséretes. A hozzászólásodban lehetetlenként említed az elektrolitos falszárítást is.. sajnos, mert nem lehetetlen sõt! A hatvanas években, régi építésû, téglafalazatú, családi házban laktam, olyan területen, ahol a felszín közeli talajnedvességnek igen magas volt a szóda és salétrom szintje. Így a falazat kapillárisaiban a talaj fölé másfél méter magasra felkúszó nedvességet kellett megszüntetni valahogy. Akkor még a silicofob készítmények nem léteztek, így maradt volna a költséges aláfalazásos szigetelés, az akkori technológiával. Ez az út nem volt járható. Így maradt a tudomány.
A kapillárhatás felszívja a talajvizes oldatot, amely oldat a fenti párolgás miatt besûrösödik, (néha kikristályosodó fehér szóda ill. salétrom foltokkal) és így szabaddá válnak a kapillárisok és az elpárolgó oldat helyére újabb oldatot szívnak fel.. Fokozza a hatást, hogy a sûrûsödés miatt az ózmikus hatás is az oldat felszívását segíti..
80 cm-ként elektródokat (hosszú vas szögeket) ütöttünk a fugákba a talaj felett kb 20 cm magasan, és összekötöttük õket keményforrasztással egy a talajba szúrt alumínium elektródával. Egy hónapon belül kiszáradt az addig folyton nedves fal. A salétromos vakolatot leverve, tiszta malterral újravakolva a foltok véglegesen eltüntek. Egy dologra kellett ügyelni, hogy a látványosan fogyó Alu eletródát néhány évente ki kellett cserélni..
Az általad becsatolt link bal oldalán az ionfolyamatot meglepõ pontossággal ábrázolták. Érdemes figyelmesen elolvasni.
Szia!
Tévedsz. Nem kell értelemszerûen közének lennie az optikai szálhoz. Egy SMD tok 6 ill. 8 kivezetéssel.. Link: hp-semiconductor.com
Meglep, hogy vitatkozol és közben ez a nagyon sok éves technológia ismeretlen számodra..
Azt az "égés" szavunkon kívûl ismerheted, hogy egy db szinusz hullám két db félperiódusból áll. Ezen félperiódusokból idõegység alatt (pl. 1 sec) kétszer annyi van mint az adott jel frekvenciája.. Nyílván megérted, hogy a félperiódusonként összesen egy ponton mintavételezzük a szinusz hullámot, akkor a zéró (0 és 180 fokos fázishelyzet) értéktõl a maximális értékig (90 fokos fázishelyzet) bármelyik pontját elcsípheti véletlen szerûen..
Így a "Nyquist–Shannon" tétel alapján mintavételezett jel..
Most jövök rá, hogy ezt már leírtam lentebb. Olvasd el figyelmesen és megérted. Ha mégsem értenéd meg, keress olyat aki tud olvasni. Felolvassa neked.
"És mi történik olyankor, ha többféle golyót mozgatnánk ilyen smot pályán?" Egy golyó egy "egységnyi" energiát von ki a rendszerbõl adott idõ alatt. Két golyó kétszer annyit. Ergó a két golyós rendszer fele annyi ideig mûködik.
Locutos: "The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%... So this explain why the closed loop is not yet obtained." The SMOT Energy
"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet." Simple Magnetic Overunity Toy
A Finnsrud -féle ( rem. jól írtam ) sokáigmozgó is ilyen mágnesbõl van, de mégis megáll néha. És mi történik olyankor, ha többféle golyót mozgatnánk ilyen smot pályán? Kíváncsi lennék a számított érték és agyakorlati tapasztalatok közötti különbségre
És az a film mit mutat? Hogy el tudta baltázni õ is? Ezt a linket tõled néztem, ezen a videon jól látszik hogy milyen messzire el tud lõni a golyó, csak annyi a dolgod, beleépíted az asztal-ba az egész smot-ot, lejtõt is tehetsz bele( a smot-ba) mert úgy néz ki kibirná, azt az üvegcsövet meg tartsuk vizszintesen, és érjen körbe az a csõ újra a bejáratához a smot-nak, DE NEHOGY azzal gyere hogy megint fel kéne emelni a smot szintjéig, mert megmondtam az elején legyen beleépitve az asztalba, az asztal szintjével legyen azonos.
Én nem értem meg..megnéztem a Faustus smot-os linkjeit ahol tesztelik a smotokat de azok nekem olyannak tûnnek mintha 3 éves debil gyerekek csinálták volna. Huh nem akadok ki még jobban, de könyörgöm, hogy nem jut egyiknek se eszébe rakjon 5-6-7-10 olyan vackot körbe, LEJTÕ NÉLKÜL, ez húzott még fel nagyon, mindegyik rakott egy ... lejtõt, de mi a fenének, elég lenne ha körbe-körbe menne. Nem beszélve arról, hogy az egész smot elrendezést megfordítva 90 fokkal(hosszanti tengely mentén), a vasgolyót egy viszonylag nagysugarú körpályára teszed hogy közelítsen az egyeneshez míg átmegy a smot-on keresztül(a smot is szerkeszthetõ lenne egy kicsit hogy görbébb legyen) és ha már úgy kilõ az a hülye golyó nekem ne mondja már senki hogy nem mûködne. Vagy ha nem akkor mondja meg miért.
"HP (Hewlett Packard) elektro-optikai csatolójával." Elektro-optikai, tehát mindenképpen köze kell hogy legyen az optikai szálnak.
"A HP chip csupán a potenciálok, a szimmetrikus és az asszimetrikus zajáramok kizárása miatt van a vezetékbe beiktatva.." De az már nem síma Ethernet,, az valószínûleg egy nagyobb jelszintû átvitel (ami a normál Ethernet kártyát megsüti reggelire tojással). Másrészt adatlapot a csoda-chiprõl.
Igen Átlagember...de nekem nem az volt a célom hogy kiküszöböljek, hanem az hogy megtudjam az adott szituációban úgy van-e ahogy én gondoltam vagy sem :)
Nos, Feynman csupán néhány éve halt meg.. ugye nem tekinthetõ igazi régiségnek..
Ezt a részt inlább egyetértésnek tudom értékelni:
"Mert a gyakorlatban rengeteg veszteség van. Súrlódás, hõleadás, anyagfáradás, sugárzások, mérési pontatlanság, anyaghibák, öregedés, stb, stb... Csoda hogy a gyakorlati hatásfokok, élettartamok alatta vannak az elmletinek? "
A 6 km-nél nem optikán, hanem UTP-n megy a jel. A HP chip csupán a potenciálok, a szimmetrikus és az asszimetrikus zajáramok kizárása miatt van a vezetékbe beiktatva..
Van olyan is, hogy akár 1 m-en optikával vezetjük a jelet.., de nem arról volt szó..
A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos..
Ha egy szinusz jelet ami két teljes 180 fokos félhullámból áll csak két helyen mintavételezünk, akkor a 2*f+df mintavételezési sebesség csak a félperiódus egy találomra kiválasztódó helyén ad eredményt..
Vagyis a maximális és a zéró közül bármit adhat eredményül. Ahhot pedig, hogy legalább 50%-os pontossággal tapgassunk le egy jelet, a felperiódust legalább öt azaz 5 helyen mintavételezni kell. ez a maximális frekvenciára vetítve 10*f+df vagyis több mint tízszeres mintavételezést jelent.
Ezért a már ennyire elmebeteg tételeket meg sem említettem..
" Az pedig, hogy többszáz éve élt, akkori szinten tudósnak számító emberek kijelentéseire hivatkozol" Feynman, Noether-tétel. 100 éve élt tudósok... ;)
"Nos, a hétköznapi életben, hozzávetõlegesen érvényesülnek a tételek.." Mert a gyakorlatban rengeteg veszteség van. Súrlódás, hõleadás, anyagfáradás, sugárzások, mérési pontatlanság, anyaghibák, öregedés, stb, stb... Csoda hogy a gyakorlati hatásfokok, élettartamok alatta vannak az elméletinek?
Ki, mirõl állította, hogy lehetetlen.. bizonyít bármit is? Semmit.
Ha vulgáris akarnék lenni, említeném, hogy az egyik ismerõsöm is azt állította, hogy lehetetlen, hogy a gyerek tõle legyen..
Viszont ha már itt tartunk, megemlíteném, hogy Einstein szerint az energia megmaradási tétel része a tömeg/energia ekvivalencia mellett a résztvevõk impulzusának megmaradása is.. Valamint egyszerre érvényesülnie kell a nyomaték megmaradási tételnek is.. Sõt! Utólag kiegészítették azzal, hogy az egyik energia megjelenési forma átalakulhat a másikba és viszont..
No most. Az közismert tény, hogy a gyermekhinta sohasem a felsõ holtpontban szakad le a kötélzetrõl, mert ott a sebesség nulla, így a centrifugális erõ is az, hanem az alsó holtponton való áthaladáskor, amikor a helyzeti energia teljes egészében mozgási energiává alakulva, maximális sebességet ad a lengésnek, és ezzel az alsó holtpontra rögzíti a centrifugális erõ maximumát. A gyermekhintánál a helyzeti energia, a gravitációs erõ és a lengés segítségével tárolható- és izomerõvel növelhetõ-halmozható..
Ha a gravitáció hatását helyettesítjük centrifugális erõvel..pl. egy ûrállomáson, akkor ott is tökéletesen mûködik a hinta..
Csak egy kis bibi támad. Ha a hinta lengési ideje megegyezik a forgás idejével, vagyis a két kõrfrekvencia azonos, akkor az interferencia következtében, az "alsó holtpont" mindig a kerületnek egy edott pontjára kerül.. A felsõ holtpontok helyzetei is folytonosan a kerület két másik pontjához kötõdnek. Így a centrifugális erõ a kerület egyetlen pontjára hatva, kizárólag ebbe az irányba ható 'F' erõként jelenik meg. Ezzel az egész hajó 'm' tömegét 'a' gyorsulással gyorsítja: a közismert F= m*a képletbõl: a=F/m gyorsulással.. Ezzel dúrván megszegve az impulzus megmaradási tételt, mely kimondja, hogy:" Zárt rendszerben a keletkezõ impulzusok összege zéró"..
Nos, nem zéró.. Ezért aztán, mivel a hinta szerû mozgásoknak felelnek meg a lábak, karok mozgásai is, a centrifugális erõvel nem szabad mesterséges gravitációt létrehozni, mert folyamatosan minden mozdulat pályaeltérést okoz.
Van ennek egy másik vetülete is.. Miután érvénytelen az impulzus megmaradási tétel, ezzel érvénytelen az összes olyan más tétel is, amelynek része az impulzus mennyiség.
Így többek között a perdület és az energia megmaradási tétel is..
Hogy miért nem így tanultad?
Nos, a hétköznapi életben, hozzávetõlegesen érvényesülnek a tételek.. Nem okoz nagyobb hibát az elfogadásuk, mint amekkorát az egyéb pl. mérési módszerekkel elkövetünk..
(Asztalos centinél kisebb értéket nem ismer, vasiparos, a mm-nél, de a bádogos megint csak cm-ben gondolkodik.. Egy kõmûvesnek pár centis hiba azt jelenti, hogy "egy fandlival több malter".. )
Az pedig, hogy többszáz éve élt, akkori szinten tudósnak számító emberek kijelentéseire hivatkozol érvként, jelzi, hogy azt a szintet fogadtad el valóságnak..
Hebegtél-habogtál az #582-ben, de konkrétumot nem írtál. Szóval a kérdésem továbbra is fennáll: ki, mikor, hol publikálta az általad említett (valóságban ugye nem létezõ) sávkorlát-szabályokat?
"Bár megjegyzem, hogy at UTP 6 km-ig mûködik a HP (Hewlett Packard) elektrooptikai csatolójával.., így ha lesz jobb csatoló lesz nagyobb hossz is." Tegyük hozzá, hogy a 6 km-en már nem UTP-n keresztül megy a jel, hanem optikai kábelen (és nem csak a HP-nek van ilyesmi konvertere). De alkalmazhatunk [urll=http://en.wikipedia.org/wiki/Repeater]repeater-t is de 6000 m/100m = 60 darab repeater kicsit drága mulatság (meg a hálózat fenntartójának plusz gond) lenne. Másrészt síma cat3/cat5/cat5e-s UTP kábelt földben vezetni - hát nem épp jó ötlet - gondoljunk csak a földpotenciálra, a villámokra, stb.
"Euler féle sávszélességi törvény" Melyik? A Nyquist–Shannon teóriába (a mintavétel frekvenciája legalább duplája legyen a jelben lévõ legnagyobb frekvenciáju komponens frekvenciájának) szépen beleillik.
"a ma már mindennapos eszközökrõl matematikai tökéletességgel bebizonyították, hogy lehetetlenek.."
Ehh, mégse tudom megállni... Szóval hol, ki, mikor és mirõl bizonyította, hogy lehetetlen? Csak egy példát kérek... Te tévedhetetlen zseni.
Hát megint csúnyán beégtél, és elõremenekülés gyanánt próbálsz terelni. Nem akarok lesüllyedni, a holdraszállásos topikban már kiderült, hogy fingod nincs a témához, de azért játszod az eszed. Most inkább nincs reagálni valóm, Faustus amúgy is kijavította a tévedéseidet.
Csoda, ha ennyi csalás, ámítás, félrevezetés, cirkuszi produkció után nem hiszek az örökmozgókban? Csoda-e, ha a csodára/botrányra éhes embereknek (panem et circenses) el lehet adni az átcimkézett húst, a Gyõzike/Balázs/Mónika show-t, ezáltal az örökmozgónak látszó ketyeréket is (meg a gagyi morzsaposzívót)?
Mágneses örökmozgó nem mûködhet: Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972 82-83. oldal: Mágneses örökmozgó
Finsrud eszköze nem örökmozgó (Finsrud-dal készült riport!): "Reidar says the machine does stop on occasions but that this is not on a daily basis. To start the machine the pendulums are swung by hand, this puts an external input energy into the system, given that the machine does stop this means it is not over 100% efficient." Visit to Reidar Finsrud’s Public Studio in Norway on 17 March 2001
Örökmozgó kerekek: "Az elsõ ötletet Európában Villard de Honnecourt, XIII. századi francia építész vetette fel (2. ábra). Az õ kerekének a kerületéhez karokon keresztül súlyok voltak szerelve. A karok csuklóval kapcsolódtak a kerékhez úgy, hogy egy forgástengelyhez közeli és egy attól távolabbi helyzet között tudjanak a súlyok átbillenni. A súlyokat a saját súlyuk billentette át egyik véghelyzetbõl a másikba. A kerék felfelé mozgó oldalán a súlyok a tengelyhez közelebbi helyzetükben voltak, a másik oldalon fõként a távolabbi helyzetükben. Az elgondolás lényege az volt, hogy a súlyok a lefelé mozgó oldalon az útjuk során nagyobb nyomatékkal hajtják a kereket, mint amekkora nyomatékkal a másik oldalon felemeli õket a kerék." Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle, Elektronikus publikáció, 108. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2003. DECEMBER Meg e miatt
Smot: "The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%... So this explain why the closed loop is not yet obtained." The SMOT ENERGY "The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet." Simple Magnetic Overunity Toy
""Az egypólusú generátor" c. írás célkitûzése csak gyanítható, mert a szabadenergia fogalomról csak apránként derül ki, hogy valami energianyereség lehet. Maga az unipoláris dinamó már vagy száz éve a legközönségesebb tananyag, igaz, eddig még másnak nem jutott eszébe, hogy az energiamegmaradással szemben ellenpéldaként tárgyalja." FÜSTÖSS LÁSZLÓ - Parafizika = patafizika? (azaz hol van a lóláb?) "A jelenség, amire hivatkozol, régóta jól ismert a fizikában, és nincs benne semmi rendkívüli, vagy rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan. Megtalálható Budó Ágoston: Kísérleti fizika c. könyvének II. kötetében (Tankönyvkiadó, 1979) a 245. oldalon, ábrával, leírással és magyarázattal együtt. Szintén megtalálható Feynman: Mai fizika c. könyvének 6. kötetében (Mûszaki könyvkiadó, 1986) a 41. oldalon, szintén ábrával és magyarázattal. A Budó-könyvben még a generált feszültség képlete is megtalálható.
A magyarázat lényege, hogy a mágneses térben a korongot forgatva, a korongban lévõ szabad elektronokra a Lorentz-erõ hat: F=q(vXB), ez pedig egy E=vXB indukált elektromos teret hoz létre. A Budó-könyv megjegyzi: "A fenti elven alapuló unipoláris dinamógépek aránylag kis feszültségû, de igen nagy intenzitású egyenáram elõállítására alkalmasak; kiterjedtebb felhasználást csak újabban nyernek, fõleg elektrokémiai üzemekben."
Szóval valaki megint feltalálta a spanyolviaszt. Azt viszont, hogy ez a gép a vákuumenergiát csapolja meg, vagy hogy többletenergiát lehetne vele termelni, nem tudom, honnan veszik. A jelenséget a Maxwell óta ismert klasszikus elektrodinamika maradéktalanul leírja és magyarázza." Index fórum Homopolar generator
Sértegessen egy kicsit Leonardo Da Vinci is: "Ezt már Leonardo Da Vinci is megmondta: Már Leonardo da Vinci is ama véleményének adott hangot az örökmozgók terén való munkálkodása eredményeképpen, hogy az összes ilyen terv kudarcra van ítélve: “... ó ti, az örökmozgó feltalálói, hány semmit nem érõ tervet alkottatok! Menjetek az aranycsinálók közé!” (Leonardo munkálkodásnak némelyek szerint épp az volt a célja, hogy bizonyítsa: az örökös mozgás lehetetlen, míg mások szerint az, hogy megalkossa az örökmozgót.)" Szabadalmaztatható-e az örökmozgó?