A Rubiconba olvastam egy cikket, hogy egy 20-as 30-as évek beli (pénzügy?)miniszter minden kormányülés után táviratozott a németeknek a tervekrõl. Ilyen patkányok mellett nem csoda, hogy nem sikerült a kiugrás.
Horthy egy rendkívül mûvelt és okos ember volt. A kadétoknak igen komoly tananyagot kellett végigrágni, legalább 2 nyelven kellett társalgási szinten beszélni. Horthy ezt kicsit túlszárnyalta a 6 nyelvvel. (A kadétiskolában pl. kötelezõ volt a tánc és illemtan, matematika, fizika, irodalom, hittan). Katonának zseniális volt, az emberei tisztelték és becsülték. A késõbbi években, mikor már kormányzó volt, a cselekedeteit sok minden határozta meg, ezt most nem minõsíteném.
Olvastam nemrég egy idõs embertõl egy cikket. A 2. világháborús eseményekkel foglalkozott. Abban írta, hogy kisgyerekként ott volt, mikor visszacsatolták Erdélyt, és éljenezte a tömegben Horthyt. Aztán az apja elesett a háborúban, akkor már a világ leggyûlöltebb embere volt számára, tehát nem tudja objektíven megítélni a tevékenységét. De volt neki egy tanára a történelem szakon, aki forráselemzést tanított nekik, Õ mondta, hogy egy új iromány elemzésénél a legfontosabb azt kideríteni, hogy ki fizette az iromány szerzõsét. A volt kormányzó megítélése ugyanis korszakonként és politikai hovatartozástól függõen teljesen eltérõ.
Nem maradt. 3 falut ott Pozsony környéken ami átnyúlt a Dunán elvettek mert lõhettük volna P.-t.
Mert mégis úgy döntöttek, h marad a Trianoni határ. Nem tudom, miért is kegyelmeztek meg. Nem voltam ott :D Értsd: Komárom-Egom megye is szlovák lett volna, szal valahol Pilisvörösvárnál lett volna a Magyar Csehszlovák határ. Aztán dél felé a Balaton északi!!!!! partja aztán húzol egy vonalat kb Paks magasságáig, onnét még el a Tiszáig, és annyi lett volna Magyarország... Érdekes lett volna Tokaji bort Csehszlovákiából venni..
De akkor mégis miért maradtak meg ezek a területek? A határ még most is Pest megye északi része.
Magyarországnak nem kellett volna harcolnia az utolsó percekig. Meg lehetett volna oldani, h semlegesek maradjunk az utolsó idõben. Magyarország így is úgy is kivérzett, hiszen a németek elvittek minden technikát, felrobbantottak minden hidat, az oroszok meg a maradékot vitték, + õk is elhurcoltak több 100 ezer embert hadifogolynak, meg a Gulag-szigetekre. Ha sikerül Horthynak a kiugrás,nem lettünk volna Németország utolsó szövetségese. Ez még nagyon-nagyot rontott a helyzeten.
És azt tudod-e , h Románia magának követelte Szegedet, Pécset? Csehszlovákia határa pedig valahol Pest megye északi határán lett volna? Gyakorlatilag nem is maradt volna más, csak Budapest és a Duna Tisza-köze. Mert a Tisza keleti partján már a nagy Szovjetunió határa húzodott volna. Somogy, Zala, Gyõr mind ment volna Ausztriának.. Ez hogy tetszett volna he????
Nézzétek meg Koltai Gábor Horthy a kormányzó címû filmjét. Horthynak kell írni.
Most vettem észre ezt a topikot, nemrossz
Nos tudtommal úgy volt hogy mivel nem volt jól megszervezve a kiugrás ezért a németek megtudták és március 19.-én a margarehta terv keretében megszállták kis hazánkat. Mivel nem álltunk ellen fegyverrel, ezért a szövetségesek leszartak minket, plusz Schkorzenyi elrabolta Horthy utolsó életben maradt fiát. asszem :-)
Valami van a finn-ugor, valami van a hun, valami van a török elméletben is. Olyan kevert nép vagyunk, hogy az csak na. Egyébként Wolfsnack a témaindító miért nem ír a saját topikjába?
konkrét ismeretem nincs ezzel kapcsolatban, de ha idézel nekem Horty-tól valamit ebben a témában, akkor hinni fogok neked! makacs ember vagyok, ragaszkodom a tényekhez! :)) de meglepõdnék, ha Horty a finn-ugor elmélet mellett foglalt volna állást! :)
Nemtudlak hova "helyezni" téged! Két véglet között vergõdsz ide-oda, nem érvelsz soha, csak mondod ami éppen eszedbe jut... Komolyan nem értem, hogy aki Horty-t elismeri, annak, hogy fér meg a fejében a finn-ugor elmélet! :))
Nem baj, h többféleképpen be lett bizonyítva, h nem rokonok, de azért még mindig ezt szajkózod. Szerintem te nem is vagy ember, hanem valami fejlett chat-bot.
Látogass sûrûbben történelemórákat! Vagy olvass utána. Magyarországot és a magyarokat azért büntették meg másodszor is, mivel Magyarország volt a Német Birodalom utolsó szövetségese. Az utolsó pillanatig hadban álltunk a szövetséges hatalmakkal( a gyengébbek kedvéért: USA,Szovjetunió, Anglia -SZtalin, Roosevelt, Churchill -Teherán, Jalta, Potsdam). Ha nem tudnád, Horthy ki akart lépni a háborúból még a német megszállás elõtt, de Szállasi a fürdõkádban íratta vele alá a lemondó nyilatkozatot. Természetesen volt egy-két géppisztoly is. + Zsarolták az egyik fiával is, aki úgy emlékszem repülõgéppilóta volt
Ezt a Trianoni mocsokságot csak úgy lehetne orvosolni, h megadnák az elcsatolt részeknek az autonómiát. Bosznia-Hercegovinában is volt népszavazás, h hova akarnak tartozni. (Természetesen senki sem akart a szerbekhez. A szerbek meg természetesen tovább erõszakoskodnak, h márpedig nem engedjük el õket.) Erdélyi magyarok is autonómiát akarnak. Lehet, h a szlovákiai magyarok is. Ukrajnában sem lenne másképp. Csak annyi kellene, h az EU kiálljon az elcsatolt részek magyarjaiért. De ebbõl sosem lesz semmi. A szabadságnak midíg ára van, mert a vezetõ "elit" sosem hallgat a szép szóra. Mindig vért kell ontani. Sajnos.
Ez most hogy jön ide?A nürnbergi perhez illene de ide nem...
Szerintem tinektek ugyanaz a véleményetek csak nem tudjátok magatokat jól kifejezni ezért torzsalkodtok.
A háborúhoz az állampolgárnak semmi köze. Besorozzák kötelezõen, aztán parancsra öl. A közkatonákat nem büntethetik meg háborús bûnökért, mert parancsra cselekedett. Egy ország vétlen állampolgárait sem lehet megbüntetni azért, amit puccsal, katonai erõvel hatalomra jutott erõszakszervezet követ el.
Mégis mi az, h magyar birodalom? Meghódítjuk egész Európát, és minden nemzet a rabszolgánk lesz? Utána jöhet Afrika, Ázsia? Amerika?
Normális ember nem gondol ilyen hülyeségekre. Nem lehet pár száz õrült fasiszta hülyesége miatt emberek millióit megbüntetni. Ez mindenféle emberi jogok sárbatiprása. Mi jogon lehet emberek millióit a saját hazájukból egy tollvonással átköltöztetni egy ellenséges érzületû népek lakta országba? Romániában a magyarokat "bozgor"-nak, hazátlannak csúfolják. Szlovákiában szinte újra törvénybe iktatták az ún. Benes dekrétumokat, mely csak másodosztályú állampolgárokká silányítja azokat, akik nem szlovákok. Holott Szlovákia sosem létezett a történelem folyamán. Szlovákia területe a magyar Felvidék.
De javaslom, ilyen mentalitással költözz át Romániába, és szervezz minél több magyarverést, meg akasztásokat. Örülni fognak neked.
Horthy valóban nagy magyar volt szerintem is...Habár az egyik topikban vérbeli diktátor bábnak nevezték aki nem hazát nézte...Ilyen emberekkel akik ezt állítják hogy lehet összefogni?
Utópia? Ha össze fogna a világ összes magyarja lenne egy olyan vezetõ mint Horty(nem fehér terroros hanem mint haza fi) akkor lennénk valakik. De hol lesz olyan ember a kormányon?
Kedves Rundstedt17! Mindenki szerencséjére ezernél jóval több embert érdekel ez a "badarság"! Továbbra is várom az érvelésed, hivatkozásaid, okfejtésed, arra vonatkozóan, hogy ez egy badarság, hogy a szkíta erkölcs egyenlõ a rablással és a fosztogatással! Komolyan nagy terhet vennél le a vállamról, ha bebizonyítanád, hogy hülyeség ez az egész, mert nem egyszerû szembe menetelni a Matrix lakóival! :)
Ahogy látom a dolgok 90%-ban egyetértünk, ennek igazán örülök! :)
Hogy ne érhesse szó a ház elejét nem csak a Gestákból idézek. A következõ mondatok a Corpus Juris Hungarici-ból ( Magyar Törvénytár ) származnak már magyarra fordítva:
1. Endre ( vagy 1. András kinek mi tetszik! :) ) rendelkezései:
"Megparancsolta, hogy minden magyar vagy jövevény Magyarországon ki a scythiai õsi pogány szokást el nem hagyja, Jézus Krisztus igaz vallására vissza nem tér és nem hallgat a szent törvényre, melyet a dicsõséges István király adott vala feje és jószága vesztével bûnhõdjék."
Mivel ez egy királyi törvényrendelet, nem érheti az a vád, hogy legenda. Ami ebben a rendeletben érdekes, az a tény, hogy hivatkozik a szkítiai õsi pogány szokásra, ami egy elég szilárd bizonyíték a szkítákkal való rokonságra, illetve arra, hogy õk az õseink. Érdekes dolog még, hogy az eredeti szövegben a következõ szerepel a „scythiai õsi pogány szokás” helyén: „ritus ethnikosz gentilis scythicus” ritus = szertartás, vallás; ethnikosz = nemzeti; gentilis = népi; scythikus = szkítiai; vagyis pontosan fordítva csúsztatás nélkül: szkíta, népi, nemzeti vallás! Ugye mennyivel másképpen hangzik mint az õsi pogány szokás? A pogány szóról már kifejtettem a vélemény, egy judeo-kereszténynek mindenki pogány, aki nem judeo-keresztény! Ehhez még egy érdekes példa a „goj” szó! Mai szóhasználatban annyit tesz, hogy nem a zsidó valláshoz tartozó „pogány”. A zsidók ezzel a szóval illetnek mindenkit, aki nem közéjük tartozik. Mi ebben az érdekes? Az, hogy a „goj” szó szintén „népet” jelent! Izrael állam alapító okiratában az Izraeliekre is a „goj” szót alkalmazzák.
Természetesen a 0-ás vércsoport igen elterjedt mindenhol a világon, ez így furcsán jött ki, inkább néhány altípus az (A-ban is), mely Európában csak nálunk fordul elõ. Mondjuk errõl jó lenne többet olvasni, mert a vércsoportokban nem igazán vagyok otthon.
"Én Szkítákat említettem a "B" vércsoportra! :) Szkíta jellemzõ volt, nem ázsiai, bár tény, hogy õk is belsõ Ázsiából származnak."
Viszont a vércsoportokat korábban én is felhoztam, és Ázsiában ezek sokkal jellemzõbbek, mint Európában. A tatárok népnév jelen esetben (sem) pontos, minket mongolok (Arany Horda) támadtak meg, a tatárok csak egy részüket képezték. A mongolokkal és törökökkel való keveredést továbbra is a laikusok túlzásainak tartom, az elõbbieknek nem volt szokásuk életben hagyni senkit sem. Visszakanyarodva az "ázsiai témához", a korabeli leírások alapján a hunok is erõsen mongoloid jellegû nép voltak. (Magam is B+ vagyok, és érdemes tudni, hogy a 0-ás vércsoport még elterjedtebb, és szintén inkább a közép-ázsiai népekre jellemzõ, semmint a germánokra, szlávokra vagy finnugorokra.)
A korabeli Gestákról (Kézaié, illetve Anonymusé) pedig tudni kell, hogy a kor nagy nemzetségeinek (vagyis az uralkodó osztályoknak) a nagy múltját kellett megalapoznia, tehát némileg normatív szempontok alapján íródott, többek között ezért sem hangsúlyozták az István idejében történt váltást súlyának megfelelõ mértékben. (Az általad említett Képes Krónika más kérdés, az késõbb íródott.)
"Tény, hogy László Gyula a legismertebb, de szép számmal vannak még a témában jeles szakértõk!"
Én csak arra céloztam, hogy a téma egykori legnevesebb szakértõje szerint nem voltak "egy az egyben" ugyanolyanok a honfoglalás elõtti késõ avar (korai magyar?) temetkezés és kézmûvesség, mint Árpád népéé. Elég részletesen foglalkozott a témával, gazdagon illusztrálta is, így kétségeim efelõl nincsenek. Hasonlóságok vannak, és az évszázados különbségek nem zárják a kései avarok magyar voltát, maga a professzor is erre a következtetésre jutott.
Ha valakit ezek után esetleg érdekel az egész mese, akkor szívesen belinkelem. :) Azt hiszem ez a mese is egy szép példája a Szkíta erkölcsnek, amely még népmeséinkben is él. Jó lenne, ha bennünk is feltámadna...
Ha már így belelendültünk, íme egy kis népmese elemzés egy kedves barátom diploma munkájából:
Fehérlófia
A népmesék (népmisék) hallatlanul fontos szerepet játszottak népünk hit¬életében, hiszen fellelhetõ bennük a magyarság õsi hite, mitológiája, lelkisége, és kiolvasható belõlük, hogy mik lehettek egykor nemzetünk cselekedeteinek mozgatórugói. Bár a mesék eredetileg nemcsak gyerekeknek íródtak, mégis az õ szintjükön õrzõdtek meg leginkább. Ennek oka lehet az is, hogy hétéves korig a gyermek Isten közelében, Isten tenyerén él, így addig a legfogékonyabb a közvetlenül a Teremtõtõl érkezõ tudás befogadására. Az elalvás elõtti révült állapot, amikor az ember némileg a lét és nemlét határán van (hol volt, hol nem volt – Rostás L.), pedig különösen alkalmas arra, hogy a mese által közvetített szellemiség az ember személyiségének részévé váljon. E tudás hordozója a mese, ez az a leki csecs, aminek tejét magába kell szívnia a következõ nemzedéknek ahhoz, hogy a nemzet továbbra is a maga útját járja. Nem mindegy tehát, hogy gyermekeink a Tom és Jerryn, vagy más hasonló, még a káini modellnél is rosszabb példákat sugalló modern mitológián nõnek-e fel, vagy a szüleik és nagyszüleik által közvetlenül átadott saját mûveltségüket kapják. Vajon melyik magyar felnõttnek lesz több esélye elszennyezõdött világunk tisztulásáért tenni valamit? Amelyik gyerekként azt az üzenetet kapta, hogy az életnek nincs értéke, vagy az, akit arra tanítottak a magyar népmesék, hogy a legnagyobb érték az élet továbbvitele, és az annak érdekében meghozott önkéntes áldozat? Rátérve fejezetünk tárgyára, már a mese címe a Tejút közegébe irányít bennünket. A Ló a Nyilas megfelelõje a keleti állatövi rendszerben, a fehér ló pedig a tiszta Tejút-energia képviselõje. Ebben a teremtõ közegben születik meg a fiú, aki 2×7 évig a tej útján, azaz az anyjából töltekezik fel annyira, hogy fel tudjon mászni az élet fájára, és le tudja húzni annak kérgét, miáltal megszerzi azt a képességet, hogy a dolgok mögé is tudjon látni. A hetes szám természetesen nem véletlen. Emlékeztet bennünket a 7 bolygóra, a hangsor 7 hangjára, és a beavatás 7 fokozatára is. Így ez a szám utal az általunk megidézhetõ világ teljességére. „No, fiam, már látom, elég erõs vagy. Hát csak eredj a világra, én meg megdöglöm.” – mondja a Fehér Ló, és ezzel meghozza az önkéntes áldozatot fia számára. Az anyaság mindig áldozat. Ha nem is hal bele az anya a szülésbe (bár ez is elõfordul), de a gyermekvállalás mindenképpen önkéntes áldozathozatal, ami az évkörben a Rák havával analóg. Ez az az idõszak, amikor a búza már nem nõ tovább, hanem az új magot érleli, vagyis feláldozza magát az élet továbbvitele érdekében. Ilyenkor adatik a legtöbb fény az életünkben és nem mindegy, hogyan gazdálkodunk ezzel az energiabõséggel. Egyre több olyan emberrel talál¬kozhatunk napjainkban, akik látványosan eltékozolják, valósággal habzsolják életüknek ezt a terített asztalát. Õk az agglegények vagy azok a karrierista nõk, akik szinte férfivá válnak, és látszólag mindenük megvan, ami egy gondtalan élethez kell, mégis az embernek az az érzése, hogy távolabb vannak a teljességtõl, mint a legszegényebb, meggyötört, gondterhelt, sokgyermekes családanyák. Az életnek megvan a maga jól megszabott körforgása. Aki nem forog vele együtt, az egyhelyben topog vagy visszalép, azaz kizökken, és egyre nehezebbé válik számára utólérni a saját valódi küldetését, az élet továbbvitelét. A Rákban adni kell a fénybõségbõl. A nyári napforduló tipikus megidézõje Keresztelõ Szent János: „Nekem alá kell szállanom, hogy Õ (Jézus) felemelkedjen”. Ezt gyakorolja minden anya és minden család. A családalapítással áldozatot hozunk. Ahogy mondani szokták, minden gyerek egy fogába kerül az anyjának. Ha az ember kizárólag a saját kényelmével van elfoglalva, ha csak az ésszerûséget tartja szem elõtt, soha nem szül (vagy nem nemz) gyereket. Hiszen halljuk is, hogy manapság milyen terheket ró a gyereknevelés egy-egy családra. Érdekes módon azonban éppen azokban az országokban csökken látványosan a születendõ gyermekek száma, ahol köztudottan magas az életszínvonal; például Japánban vagy Németországban, miközben a gazdaságilag fejletlenebb országokban nem ez a helyzet, vagy ha arra gondolunk, hogy nagyszüleink, dédszüleink hányan voltak testvérek olyan idõkben, amikor tényleg fenyegethetett az éhínség, akkor más összefüggésekre bukkanunk. A nyugati típusú fogyasztói kultúra minden elemébõl árad az életellenesség. Ha nem a nagycsalád összefogó erejére épül a civilizációnk, akkor annak tartópillérei lassan megrepedeznek és az egész építményt az összeomlás fenyegeti. Ezért fontos mesénk Fehér Lovának önkéntes áldozata. Fehérlófia megkûzd a fanyûvõvel, a kõmorzsolóval és a vasgyúróval is, ezáltal még jobban megerõsödik, és társaivá fogadja õket. Egyikük fizikai ereje sem elegendõ ahhoz, hogy a mese ördögét, a Hétszûnyû Kapanyányimonyókot legyõzzék. Erre kizárólag a tiszta Tejút-energiából táplálkozó Fehérlófia képes. Érdekes momentum, hogy Fehérlófia szakállánál fogva egy nagy fához kötözi Kapanyányimonyókot. A fa a Tejút egyik szimbóluma, a szakáll pedig a szellemiségre utaló fejen található, ráadásul a Bak egyik Holdházának jelölõje. Arról van tehát szó, hogy hõsünk a Gonoszt, a legsötétebb erõk (Bak) képviselõjét nem sárba tiporja, hanem megjavítani, magasabb szintre emelni akarja azzal, hogy a Tejúthoz, a jóságos energiák áramába köti be annak fejét. Az ördög azonban magával viszi az életet adó fát az alvilágba, ami nagy veszélyeket rejt magában az élet fenntarthatósága szempontjából. Meg kell menteni az élõfát! Négyük közül természetesen csak Fehérlófia jut le az alvilágba, ahol meg is találja Kapanyányimonyókot. Újból odakötözi a fához, hogy megjavítsa õt. Utána elindul, hogy sorra kiszabadítsa a gyönyörû királykisasszonyokat a három-, a hat- és a tizenkétfejû sárkány karmai közül. Kiszabadítja ezzel a nõi minõségeket, mielõtt azok teljesen elsárkányosodnának. A tizenkétfejû sárkány lefejezésével a teljes, kerek, a Napút 12 állomásából álló világát szabadítja meg annak elsárkányosodott szellemiségétõl. Úgy is értelmezhetjük, hogy a Mérleg (keleten Sárkány) idõszakával beköszönt a sötétség uralma az évkörben, amit minden év tavaszán – legkésõbb már a Bika idõszakára esõ sárkányölõ Szent Györgynek – le kell gyõznie. Miután szolgái felhúzták a három királykisasszonyt az alvilágból, sorsára hagyták Fehérlófiát. Ezután újabb önkéntes, az élet továbbvitelét szolgáló áldozatnak lehetünk tanúi. Az eleredõ esõben saját szûrével takarja be a griffmadár fiókáit, amivel megszûrte a kicsinyekre hulló rossz energiákat. Tudjuk, hogy a griffmadár emberhússal táplálkozik, így az ingyenkegyelem megnyilvánulásával állunk szemben, hiszen hõsünk a saját ellenségeiért hoz önkéntes áldozatot, és ez az õ – vagyis a magyarság – igazi küldetése. Hálából a madár felviszi õt a Felvilágra. Útközben életet adó kenyérrel és szalonnával kell etetnie a madarat. Az egyszer jobbra, egyszer balra hajló griffmadár képe a Kos jelét idézi, annál is inkább, mert a Kos egyik Holdházának jelölõje. Az évnek ebben a szakaszában van a tavaszi napéjegyenlõség, és ekkor töri át a mag a kõkemény koratavaszi földet, amihez egy griffmadár erejéhez fogható energia szükségeltetik. A kenyér és a szalonna azonban útközben elfogy, ezért Fehérlófia újabb önkéntes áldozatra kényszerül. Levágja saját kezét és lábát. Mikor felérnek, a griffmadár életet adó borral itatja meg hõsünket. Nem véletlen, hogy mind a késõbb még taglalandó magyar vérszerzõdésben, mind a keresztény misztikában fontos szerepet kap a bor, hiszen benne van a szõlõ „meghalásából”, majd borrá alakulásából eredõ átváltozás, és a hordó koporsójából való újjászületés misztériuma. Fehérlófia a megpróbáltatásoknak köszönhetõen – és némileg a késõbb még taglalandó manicheista üdvtanra emlékeztetve, mely szerint a megpróbált Fény erõsebb az eredetinél – hétszer erõsebb lett, mint azelõtt. Megkeresi a három, õt cserben hagyó szolgáját, akiket megöl, illetve ijedtükben meghalnak. Itt megint egy fontos kérdéshez érkeztünk. Ezesetben vajon miért nem gyakorolja a kegyelem aktusát Fehérlófia? Azt hiszem, hogy a keresztény misztikában is eljön az a pont, amikor nem elég a szeretet erejével fellépni, hanem ki kell verni a kufárokat a templomból, ahogy Atilla királynak is kézbe kellett vennie ostorát, de az isteni hangot meghallva akkor tudta gyakorolni az ingyenkegyelmet, amikor már szinte ölébe hullott volna a Róma feletti gyõzelem.
Tény, hogy László Gyula a legismertebb, de szép számmal vannak még a témában jeles szakértõk! Én Papp Gábort tartom a "mesteremnek", mert csak azokat a dolgokat tárgyalja tényként, amely dolgok tényeken alapuló logikus következtetések eredményei, melyeket rendszeresen forrás megjelöléssel említ. A Szkíták vércsoportját Bakay Kornél nyomán ismerjük. A Tatárokat azért említem, mert amellett, hogy szinte kiirtottak minket, a fél országot végig erõszakolták. A Törökökkel szintén ez a helyzet, nagy volt a vérkeveredés. Én Szkítákat említettem a "B" vércsoportra! :) Szkíta jellemzõ volt, nem ázsiai, bár tény, hogy õk is belsõ Ázsiából származnak. A "nomádságról" amit sokan vándorlásnak, „csavargásnak” tekintenek: Anonymus Gesta Hungarorum: „A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának elsõ királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királyról nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékaiból sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király... Hosszú idõ múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai... A szittyák valaha igen bölcsek és szelídek voltak, földet nem mûveltek, és majdnem semmiféle bûn nem fordult elõ közöttük... Nem kívánták a másét, minthogy mindnyájan gazdagok voltak, sok állatnak és elegendõ ennivalónak a birtokosai. Nem paráználkodtak, hanem mindenkinek csupán csak egy felesége volt... A szittya nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá.”
Természetesen 2004. december 5.-re gondoltam! :)) Mea culpa, mea maxima culpa! :))
Én a leírtakra, az egy az egyben egyezésre reagáltam.
"Én inkább a miértre keresem a választ. Miért irtja a magyarokat európa ahogyan csak lehet? Mi lehet mindezeknek a történelmi eseményeknek a hátterében?"
Ehhez végig kellene venni szép sorjában a történelmet, nem hinném, hogy ez a topik alkalmas erre, azért pár mondatot ejthetünk a különbözõ struktúránk okairól. Mi Európát 500 éves távolságból követtüka törénelmünk során - modernizációt tekintve csak fellángolások voltak. Mindenki a saját rövid távú érdekeit nézte. A Habsburgoknak nem álltak neki kiûzni a törököt (lásd vasvári béke), mert így könnyebben kézben tarthattak minket. Ugyanakkor kimaradt a polgárosodás, mely során a király még a rendi monarchia keretein belül a városokra támaszkodhat. Nálunk a polgárság, mint rend nem igazán létezett, õk is inkább nemessé próbáltak válni, ráadásul elég nagy arányuk idegenajkú volt. Máshol a céhek, a manufaktúrák az uralkodó támogatásával válthatták el a korábbi mintákat, nálunk ehhez nem voltak városok, de gyakran uralkodó sem. Szintén kimaradt nálunk a klasszikus abszolutista korszak, amikor jól szervezett és pragmatikus hivatalrendszer adja az államigazgatás alapját - nálunk ezt Habsburg uralkodók, birodalomhû hivatalai és hivatalnokai jelentették, melyeket éppen ezért elfogadtatni sem tudtak soha.
Én inkább a miértre keresem a választ. Miért irtja a magyarokat európa ahogyan csak lehet? Mi lehet mindezeknek a történelmi eseményeknek a hátterében?
És ha a besenyõk is magyarul vagy valamilyen nyelvjárásban beszéltek? Lehet, h nem is volt háború? Vagy van errõl valamilyen leírás?
"Ez így ebben a formában nem igaz. Azt hiszem a korszakot kutató régészek közül László Gyula professzor a legismertebb, és iylet õ sem állított. Bár hasonlóságok vannak, de különbözõségek is. Ami inkább érdeklõdésre adhat okot, az a 670-es évektõl jelentkezõ ún. griffes-indás motívumok térnyerése, végülis ebbõl kiindulva derült mára ki a különbözõség a kora és késõ avarok között, és ebbõl született meg a kettõs honfoglalás elmélete."
Pedig erre ott a válasz a történelemkönyvekben, a Habsburgoknak mi csak nyersanyagbeszállító ország ("tartomány") voltunk, Szilézia (amíg Nagy Frigyes le nem csapott rá az osztrák örökösödési háborúban), illetve Csehország adta az ipart. Persze ki lehetne ezt tárgyalni részletesebben is, de úgy szerintem hosszú lenne, alényeg talán érthetõ így is.
"Nem süllyedhetünk mélyebbre 2005 dec 05.-tõl?"
Mi történt akkor? Vagy talán 2004. december 5-ére gondolsz? ;)
"-Ha tényleg idekergettek minket, akkor az Orosz krónikák miért csak az átvonuló Magyar törzseket említik? Akik üldöztek minket, azokat miért nem?"
Korábban valóban hajlamosak voltak menekülésként lefesteni a bejövetelünket, ma már sejthetõ, hogy nem így volt. A besenyõktõl való vereség valószínûsíthetõ, át is vették a helyünket térben, fejvesztett emnekülésrõl aligha beszélhetünk, hiszen elég komoly mennyiségû lábasjószagot sikerült magunkkal hoznunk, és a korabeli sírok szerint is hasonló arányban éltek feéfiak és nõk, mondani sem kell, hogy egy megsemmisítõ csata során abban a korban egy nép férfijainak komoly hányada ott maradt volna, hiszen mindekinek katonáskodnia is kellett. Én középiskolában az ezredforduló elõtt tanultam a korszakról, és mind onnan, mind olvasmányaimból (de akár egyetemi tanlmányaimból is) így ismerem a történteket. Az ilyen szállásváltás egyáltalán nem meglepõ egy félnomád népnél, nem tudhatjuk, hogy a vereség milyen mértékben indikálta ezt.
"-Árpádék bevonulása elõttrõl származó sírokban olyan leleteket találtak, amik egy az egyben megegyeztek a mi díszítõmûvészetünkkel és a temetkezési szokásainkkal. Ez, hogy lehetséges?"
Ez így ebben a formában nem igaz. Azt hiszem a korszakot kutató régészek közül László Gyula professzor a legismertebb, és iylet õ sem állított. Bár hasonlóságok vannak, de különbözõségek is. Ami inkább érdeklõdésre adhat okot, az a 670-es évektõl jelentkezõ ún. griffes-indás motívumok térnyerése, végülis ebbõl kiindulva derült mára ki a különbözõség a kora és késõ avarok között, és ebbõl született meg a kettõs honfoglalás elmélete.
"-Szkíta sírokban talált DNS-ek alapján megállapították, hogy a Szkíták jellemzõ vércsoportja a „B”. Nyugat Európa népességének 3-4%-a rendelkezik ilyen vércsoporttal. Míg a sajnálatos keveredések / Tatár, Török, stb. / ellenére is a mai magyarság 20%-a rendelkezik ezzel a vércsoporttal! Erre mi a magyarázat?"
Én nem értem, hogy miért jön mindneki a "tatárokkal". Õk kiirtották a népesség harmadát, de nem telepedtek le, nem keveredtünk velük, sokkal jelentõsebb ebbõl a szempontból a nagy népességfogyást ellensúlyozó betelepítések. A törökökkel való keveredés szintén relatív, természetesen volt rá példa szép számmal, de nemzeti szinten ennek sem tulajdonítanék akkora jelentõséget, a török és a magyar társadalom inkább egymás mellett élt a hódoltsági vidékeken. Egyébként ez valóban helyes felvetés (bár a szkíta sírokról vett DNS-mintákról magam konkrétan nem hallotttam), erre már én is céloztam. (A törökökkel, mongolokkal való keveredés egyébként is csak felerõsítethette volna az ázsiai vércsoportok jelentõségét.)
"Hiszen ha csak 1000 körül – állítólag egyik utolsóként Európában – kerültünk volna közelebbi kapcsolatba a keresztény¬séggel, nyilván egyházi kifejezéseink nagy részét is nyugatról kellett volna átvennünk."
Történelmi tény, hogy már jóval elõbb kapcsolatba kerültünk a kereszténységgel. De ezt ma már épeszû történész nem tagadja. Az elõadást tartó illetõ ma már nem (annyira) jelen lévõ marxista-leninista történelemtudomány démonaival harcol. Tény, hogy nagyon keveset tudunk az õsmagyar hitrõl, és a kereszténység sajátosan beleépült a korábbi vallásba (Boldogasszony -> Szûz Mária), ezért is volt relatíve könnyû az átállás a nyugati kereszténységre. Nem csoda, ha hitéleti szavaink egy tekintélyes része is fennmaradhatott.
"Mivel magyarázható, hogy nálunk erre kizárólag Szent Istvánnak volt joga az õ idejében?"
A fõkegyúri jogért számos európai uralkodó folytatott harcot a késõbbiekben is, ez valóban hatalmas politikai eredmény volt. Nem igazán van rálátásunk arra, hogy pontosan milyen alku eredményeként történtek így az események, de abban az idõben (nem sokkal az egyházszakadás elõtt) fontos momentum volt, hogy a még mindig félt magyarok Rómához, s nem Bizánchoz húztak.
"A mi Turul-mondánk és a bibliai szeplõtlen fogantatás közötti párhuzam egyértelmûvé teszi számomra, hogy a Turul a Szentlélek szerepét tölti be mitológiánkban."
A szeplõtelen (illetve bizonyos õsállat általi) fogantatás valóban visszatérõ elem bizonyos mitológiákban. Gondoljunk csak a totemállatokra, mindegyik egyben az adott törzs õsapja is.
Nem süllyedhetünk mélyebbre 2005 dec 05.-tõl? Ezt nem merném így kijelenteni. Reménykedni lehet... De honnan vesszük a szkíta erkölcsöket? Nem lenne elég a 10 parancsolat alapján újjászervezni az államot? Nah jó, az elsõt nem mindenki tudná betartani, de a többi már menne az ateistáknak is..:D
ezek tényleg nagyon meggyõzõ érvek,és vitatkozni sem nagyon tudnék velük,de azt tudom,hogy Álmos eredetileg Álmis,van is egy ilyen(ma is használatos) török név.
Pontosabban az elsõ "Trianon"! Koppány, Gyula, és Szent István korában már volt egy "Trianon" Koppány Salzburghoz húzott, Gyula Konstantinápolyhoz, Szent István pedig Rómához! Ezért volt nagy tett amit Szent István véghez vitt közel egy évtized alatt. Úgy "lettünk" judeo-keresztények, hogy a mi Szent Koronánkkal tudtuk Istvánt megkoronázni úgy, hogy emellé még a Pápától, Európában egyedülálló módon apostoli rangot kapot. Tulajdonképpen független volt Rómától!
Nézd, ez egy elég összetett dolog! Ami sok mindent megmagyarázhat az az a tény, hogy Mátyás király volt az utolsó magyar király! Az õ koronázása Nagypénteken, Jézus halálának ünnepén történt, amit Mátyás tudatosan választott! Tudta, ahhoz, hogy feltámadjunk elõtte sajnos meg kell halnunk! Ez egy tudatosan választott keresztút, amit azóta folyamatosan járunk! Ennek stáció a velünk történõ rosszak. A Török hódoltság, a Habsburgok, Trianon, a Kommunizmus, és most a Feri is! :) Ezek nekünk mind "leckék", amíg nem térünk vissza a gyökereinkhez, a Szkíta erkölcshöz, a Szent Koronához, a "leckék" addig fognak ismétlõdni! Elõbb utóbb jönni fog a "feltámadás", mert ennél mélyebre, mint amit a Magyar állam 2005. december 5.-én mûvelt már nem nagyon süllyedhetünk!
A válasz trianon. Ez az ország azóta nem találja a helyét. Nem is csoda. Ez az egész olyan helyzet mintha egy embernek levágták volna a kezeit meg a lábait és aztán azt mondták volna, hogy nesze élj ahogy tudsz...
Nos, a török hódoltság óta folyamatosan tapossák, elnyomják a magyarságot. A kiegyezés koráig gyakorlatilag csak egy-két manufaktúra mûködött M.O.-n, semmi ipar nem volt. A mai napig tudatosan sorvasztják, pusztítják a magyarságot. Ezt nem értem, miért? Nehogy újra megerõsödjünk vagy mi? Ezt már sokszor sok helyen megkérdeztem, de semmi konkrétumot nem találtam.
meg kellett "Teremteni" az indo-germán történelmet! a XVIII. század elõtt a lent említettekel senki nem vitatkozott volna, tényként kezelte nem csak a Magyarság, hanem minden nép!
Még arra a kérdésre kellene választ találni, h mindez miért van? Miért magyarázzák félre a tényeket, miért nyomatják a magyarokba, h csavargó rablóbanda volt, akit a besenyõk ûztek el az Ural mellõl? És semmi köze sem volt Árpádnak Attilához?
Pl Vukics Ferenc hadtudós madjar emberekre bukkant a mai Kazahsztán- Türkmenisztán területén. Az Arany Sólyom Lovagrend elõadást szervez 10. 12.-én
a te értelmezésed szerint szívesen magyarkodom! :)
Megkérdezném, mégis mit jelent az a szó, h magyarkodás?
Talán azt, h a magyar az uralkodásra kiválasztott nép? Vagy csak azt, h nem vagyunk hajlandóak elhinni,amit a német uralom alatt kitaláltak és terjesztettek? Az a magyarkodás, h utánanézünk dolgoknak, összefüggéseket keresünk a történelemben? És nem veszünk be mindent gondolkodás nélkül? Mert akkor magyarkodjunk tovább :D :D
Jah, és bár nem magyar hangzású a nevem, a vércsoportom B+ :D
Ez a hozzászólás reakció a Buddha dharma topic-ban kialakult történelmi vitára. Átjöttem ide, mivel nem akartam ott tovább folytatni ezt a vitát. A reakciótokat megértem, én éppen ilyen cinikusan és hitetlenkedve fogadtam ezeket a dolgokat amikor elõször szembesítettek vele. Én sem hittem el elsõre, egy magyarkodó baromnak tartottam az illetõt aki az elõadást tartotta. Aztán olyan tényeket kezdett el felmutatni, ami miatt kezdtem magam kényelmetlenül érezni, mivel nem tudtam vele ellenkezni. Nem vagyunk felsõbbrendûek senkinél, de a történelmünket sajnos hamisítják! Bármennyire is hihetetlen Árpád Atilla leszármazottja. Erre való utalásokkal televannak mind a saját, mind pedig a külföldi krónikák. Ami kérdés itt hirtelen felmerül: Más nemzet használja az Atilla nevet? Atilla testvérét Budának hívták, ez is biztos véletlen. Ezen kívül megegyeznek a temetkezési szokások, a díszítési motívumok, stb. Ha ezek a dolgok csak a saját krónikáinkban lennének benne, akkor azt mondom, hogy csúsztatás, de megtalálhatók ezek az információk az Orosz, a Germán, sõt a Görög krónikákban is. Róluk elég nehezen képzelhetõ el, hogy magyarkodjanak. Próbáljátok meg egy picit félretenni a kishitûséget, és nem abból kiindulni amiket az egyetemen és egyéb helyeken tanítanak. A Habsburgok óta folyamatosan próbálják velünk elhitetni, hogy senkik vagyunk, ide kergettek minket a Kárpát medencébe, és mind a nyelvünket, mind pedig a kultúránkat összelopkodtuk Európából. Ha azok a dolgok, amiket a mai Magyar történelemoktatás tanít nekünk igazak, akkor az alábbi kérdésekre mi a válasz?
-Ha tényleg idekergettek minket, akkor az Orosz krónikák miért csak az átvonuló Magyar törzseket említik? Akik üldöztek minket, azokat miért nem?
-Árpádék bevonulása elõttrõl származó sírokban olyan leleteket találtak, amik egy az egyben megegyeztek a mi díszítõmûvészetünkkel és a temetkezési szokásainkkal. Ez, hogy lehetséges?
-Szkíta sírokban talált DNS-ek alapján megállapították, hogy a Szkíták jellemzõ vércsoportja a „B”. Nyugat Európa népességének 3-4%-a rendelkezik ilyen vércsoporttal. Míg a sajnálatos keveredések / Tatár, Török, stb. / ellenére is a mai magyarság 20%-a rendelkezik ezzel a vércsoporttal! Erre mi a magyarázat?
-Hérodotosz a Szkítákról: „Esküt a következõképpen tesznek egymásnak a szküthák. Az eskütevõk megszúrják magukat árral, vagy kis sebet vágnak a testükön tõrrel, és vérüket egy nagy agyagcsészében borral keverik. A csészébe ekkor kardot, nyílvesszõt, harci bárdot és lándzsát mártanak, majd a szerzõdést kötõ felek elmondják az esküformát és megisszák a vért, amelybe néhány tekintélyes férfi is belekóstol.” Kérdésem: Miért hasonlít ez kísértetiesen Árpádék vérszerzõdéséhez? A Balaton felvidéken a mai napig él az a szokás, hogy eljegyzéskor a fiatal párt körbeállják, õk megfogják egymás kezét, majd borral leöntik a kezüket, így szentesítve az „esküt”!
-Attila király címerében már megtalálható volt a koronás Turul madár! Miért csak a mi szent állatunk a Turul?
-Dr. Nagy Sándor „A magyar nép kialakulásának története” címû mûvében összegyûjtötte hitéletünkkel kapcsolatos szavainkat. Megállapítja, hogy ezekbõl 38 görög, 24 latin, 193 a magyar (!) és mindössze 4 mondható szlávnak. Ez már önmagában is egy sokatmondó adat. Hiszen ha csak 1000 körül – állítólag egyik utolsóként Európában – kerültünk volna közelebbi kapcsolatba a keresztény¬séggel, nyilván egyházi kifejezéseink nagy részét is nyugatról kellett volna átvennünk.
-Köztudott, hogy a püspököket a Pápa nevezi ki. Mivel magyarázható, hogy nálunk erre kizárólag Szent Istvánnak volt joga az õ idejében? Hogy van ez? Felveszi ez a „barbár” nép a keresztény hitet, és a királya azonnal a legmagasabb egyházi jogosítványokat birtokolhatja, és ezáltal az európai uralkodók között rangban a legelsõ? Nem sok itt az ellentmondás? Tény, hogy például a Képes Krónika semmiféle szentistváni fordulatról nem beszél, és nem említi, hogy a magyarság ekkor vette volna fel a kereszténységet. Márpedig egy ekkora súllyal bíró esemény nem maradhatott volna ki a nemzet egyetlen jelentõsebb történelemkönyvébõl sem.
Ez csak pár kérdés, ami hirtelen eszembe jutott, amivel csupán azt szeretném elérni, hogy vegyétek a fáradtságot és olvassatok utána ezeknek a dolgoknak. Nem kell nekem hinnetek, nyugodtan nevezhettek „radikális magyarkodónak”, vagy aminek akartok, de ettõl még a tények nem változnak. Nagyon szívesen vitatkozom bárkivel, aki érvekkel, tényekkel tud értelmes vitát folytatni, és nem a másik fél gyalázása az elsõdleges célja. Ha különbözõ jelzõket aggatsz a nyakamba, attól még nem lesz igazad! Végezetül pár idézet kedvenc szerzõimtõl:
A Turul mondáról:
-Anonymus Gesta Hungarorum: „Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, mint fentebb mondottuk, nagyon sok idõ múltán Mágóg király nemzetségébõl való igen nemes vezére volt Szcitiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerben Õnedbelia vezérnek Emese nevû lányát. Ettõl fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében és mintegy reá szállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhébõl forrás fakad, és ágyékából dicsõ királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltûnõ képet magyar nyelven álomnak mondják, és az õ születését álom jelezte elõre, azért hívták õt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi mint szent – mivel az õ ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendõk.”
-Máté Evangéliumában a következõket olvashatjuk Krisztus fogantatásával kapcsolatban: „A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az õ anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielõtt egybekeltek volna, viselõsnek találtaték a Szent Lélektõl. József pedig, az õ férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará õt gyalázatba keverni, el akarta õt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék neki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektõl van az. Szûl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert õ szabadítja meg az õ népét annak bûneibõl.”
A mi Turul-mondánk és a bibliai szeplõtlen fogantatás közötti párhuzam egyértelmûvé teszi számomra, hogy a Turul a Szentlélek szerepét tölti be mitológiánkban. Emese álma pedig maga a szeplõtlen fogantatás. Dúcz László Jézus és Álmos személye között is több hasonlóságot vél felfedezni. Idézem õt: „Mindkettõjük anyját a Szentlélek szállta meg, mielõtt fiúnak adtak életet. A katolikus egyház ugyanis a Szentlélek jelölésére ma is madarat használ. Mindkét gyermeknek szellemi vezetõ szerepe volt. Jézus élete a 12–31. életévéig ismeretlen, Álmos mint uralkodó visszavonultan élt, tehát az élete is tulajdonképpen ismeretlen. Mindketten áldozatként haltak meg…”
A Karácsonyról:
Atilla, a nagy hun király zászlaján is ott találjuk a Turulmadarat, ami az õ esetében sem csak díszítõelem volt. Hatalmas seregével bevehette volna Rómát és „Isten ostoraként” akár Szent Péter székébe is beülhetett volna, de szakrális királyként hallgatott az isteni hangra, visszavonulót fújt, és gyakorolta a Turul szellemiségébõl következõ ingyenkegyelmi aktust. Krónikáink arról számolnak be, hogy Atillától származik a késõbb Árpádháznak nevezett Turul-dinasztia, amely így csaknem 900 esztendeig uralkodott a Kárpát-medencében és több Szentet adott az Egyháznak, mint bármely más európai királyi ház. Több kutató véleménye az, hogy a Turulmadár tulajdonképpen a kerecseny¬sólyom. Ezt támasztja alá az alábbi részlet egy boszorkányper jegyzõkönyvébõl: „Ágota özvegy, Ithe sámánról vallja a következõket: Amikor karácsonykor a fiatalság az elsõ, új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítani az ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetébõl kiveszni ne hagyja... csak egy bizonyos Kozma, a következõket mondja: ...In festo falconnarium vulgare karasun dicto... – a solymárok ünnepén, amelyet népi nyelven karácsonynak neveznek.” Valószínûleg a kerecseny szóból származik a Karácsony szavunk, ami abból a szempontból is érdekes, hogy a fent említett szkíta Turul+hegyikecske ábrázolás a fény felemelésének aktusáról szól, azaz szintén a téli napfordulóra, a fény születésének ünnepére, tehát a Karácsonyra utal. A Megváltónak is természe¬tesen ekkor kell megszületnie, hiszen a legsötétebb idõszak (és hely) az, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ebbe a képbe tökéletesen bele is illik népünknek az a hagyománya, hogy a téli napforduló idején kerecsensólymot röptetnek, hiszen õ a mi fényhozó madarunk és általa fordul a napkerék és születik újjá a napfény. Az év legsötétebb napja december 21-e. Azonban a Nap – szemmel is látható mértékben – csak december 25-én indul meg felfelé ívelõ pályáján, ezért a sólyomröptetést e nap hajnalán kezdték meg. Sumér nyelven a TUR fiút, illetve kicsit jelent (L.144), míg az UL fényt (L.441). A Turul tehát a fény fia. A fent leírtakat figyelembe véve, ez immár nem szorul magyarázatra.
Még mindig a Karácsonyról:
A Nyilas idõszaka az esztendõkörös változásban az ember életében a rejtõzködõ védelemnek, a magzati állapotnak felel meg. Várjuk, hogy megszülessen a Fény. A befelé fordulás, az elmélyülés idõszaka ez, hiszen a Fény bennünk születik meg. Ezt ma már külön hangsúlyozni kell, hiszen különösen a városi ember ilyenkor csak a kirakatok fényét látja, ami elvakítja õt és képtelenné teszi arra, hogy rendezõdhessen a lelke. Az igazi örömet a lélek adja és azt áldozat elõzi meg, a beteljesedést pedig hosszú várakozás, vagyis Advent. Régen Karácsony elõtt hat hétig böjtöltek eleink, ez késõbb négy hétre zsugorodott, és legkésõbb András napján, november 30-án el kellett, hogy törjön a hegedû, vége volt minden vígasságnak. A böjttel csend és tisztaság lesz a lélekben. A Nyilas idõszaka az, amikor igazán hatékony lehet a testi örömök háttérbe szorításával a lélek csatornáinak megnyitása, miáltal közelebb kerülhetünk a Teremtõhöz. Ezt a tételünket megerõsíti az a már fentebb kifejtett asztronómiai tétel, hogy a Tejút éltetõ energiája csak a Nyilas csillagképen keresztül tud behatolni az Univerzumba. És mivel – átlépve az asztrálmitológiába – a magyarság e csillagjegyben fogant, a révült állapot számunkra talán még könnyebben elérhetõ. Az Advent elengedhetetlen kelléke mai napig a koszorú. Molnár V. József szerint eredetileg nemcsak kört formált, hanem körkeresztet, hiszen a kör és benne a kereszt adja csak ki a teljességet, mert a kör önmagában meddõséget takar. A kereszt hagyományunkban az Ige, amelynek metszéspontján Isten belép a világunkba. A kereszt négy végére kerülnek a gyertyák. Minden vasárnap (az Úr napján) eggyel többet gyújtunk meg belõlük, a Nap járásának irányát követve. Elõször a keleti oldalon lévõt, aztán a délit, majd a nyugatit gyújtjuk meg. Az é(j)szaki gyertya fellángolásával immáron megszületett a kegyelem még azok számára is, akik mindig a sötét oldalon voltak. Figyelemre méltó, hogy honfoglalás korabeli magyar sírok leggyakoribb lelete az egyenlõszárú mellkereszt! Valamint a Szent Korona felülnézetbõl pont egy körben lévõ kereszt jelét adja…
Sokkal bonyolultabb annál a végvárak jelentõségének megítélése, hogy most egy kommentben kifejtsem, ha lesz rá idõm, megpróbálom késõbb összefoglalni róla az ismereteimet, az álláspontomat.
Most csak annyit tennék hozzá, hogy mint köztudott, kétszer a végvárak ellenére is megostromolták Bécset (1529, 1683), igaz, sikertelenül.
"Vitézek voltak-e a magyarok, vagy csak németajkú zsoldosok védték a nyugati "kultúrát " a töröktõl?"
is-is
"voltak-e végvári ostromok, és volt-e ideje a török seregnek egyáltalán nagy erõkkel odavonulni, vagy csak odamentek egypáran, lövöldöztek 1 kicsit, aztán kész?"
Akkor sztem itt lenne az ideje eldönteni, , h voltak-e végvári ostromok, és volt-e ideje a török seregnek egyáltalán nagy erõkkel odavonulni, vagy csak odamentek egypáran, lövöldöztek 1 kicsit, aztán kész? Vitézek voltak-e a magyarok, vagy csak németajkú zsoldosok védték a nyugati "kultúrát " a töröktõl?
Nem igaz. Minek kellett annyi mindent mozgatni? Mert a végváriak nem adták megmagukat. Mert nem sz*rtak be 100000 török látványától.