Lásd #445-ös. Igaz hogy gyors, de a hatótávolsága csak 7000 méter (szemben a hagyományos torpedók 20-50km-es hatótávolságával), és az elsõ verziók nem voltak irányíthatóak. Az önirányítás ugyebár nem nyerõ, hiszen a torpedó közvetlenül nem érintkezik a vízzel, így a passzív és aktív szonár sem mûködik. A drótirányítás sem igazán mûködik, mert ilyen sebességnél megoldható a kábel megfelelõ kibocsátása. Az elsõ VA-111-esek éppen ezért nukleáris robbanófejjel (is) elláthatóak voltak...
Jelenleg az irányított verzió elõre beprogramozott pályát követ. A tervezett jövõbeni verzió, illetve a német szuperkavitációs teszt-torpedó azt csinálja, hogy megy 200 csomós sebességgel, lelassít, ha kell, akkor korrekciót végez az irányon, és újra felgyorsul.
Ramjet :,nincsenek mozgóalkatrészei, és az üzemanyag, a hidrogén égetéséhez szükséges oxigént sem kell magával cipelnie, hiszen azt a levegõbõl veszi fel. A technológia egyetlen hátulütõje, hogy a hajtómû ötszörös hangsebesség alatt nem kezd el üzemelni, mert hatezer kilométeres óránkénti sebesség alatt a levegõ nem elég sûrû és forró ahhoz, hogy beinduljon az égés.Mivel a hajtómûnek nem kell magával cipelnie az oxigént, sokkal nagyobb hasznos terhet cipelhet, a megfelelõ sebesség eléréséhez viszont kell még egy hajtómû. A kutatók ugyanakkor bíznak abban, hogy összességében mégis könnyebb lesz a rakéta, mint hagyományos társai, abban meg egyenesen biztosak, hogy mûködtetése olcsóbb lesz.
Az meg nem szuperkavitáció, de az elv ugyanaz. A levegõ kiszorítja a vízet az orr elõl ahol a torlónyomás a legnagyobb. Mi a bibi?
1. Kell sok nagynyomású levegõ. Ez helyet foglal és cipelni kell.
2. Ha tartályból lefúvatsz az reakcióerõvel jár. A súrlódás és torlónyomás csökkenésnek kompenzálnia kell az éredõ reakcióerõt és a plusz súlyt is.
3. Ugyanúgy "vak" lesz a torpedó a gyors szakaszban. Valóban nagy távolságról indítható a dolog, de a legsüketebb tengó is meghallja. Így nagyon hamar lehet ellenintézkedést tenni.
A "bármit le tudnak lõni" típusú dumától meg felfordul a gyomrom. Nincs elpusztíthatatlan eszköz, de 100%-os eredményességû fegyver. Bármikor lehet mûszaki hiba, az alkalmazásnak is vannak mûszaki korlátai (pl. víz mélységével nõ a nyomás, minél mélyebbre mész annál kevesebbet tud ez a módszer és a kavitációs is!). És akkor még nem is beszéltünk az ellentevékenységekrõl..
Valami olyat láttam, (Discovery ch.) hogy a torpedóban BENNE volt a levegõ, amit maga elõtt tolva, egy levegõburokban "repült" a víz alatt, ezzel a megoldással olyan gyors volt a torpedó,hogy bármit le tudtak vele lõni.
Többfunkciós sugárhajtómû az, amirõl beszélsz. Az elv egyszerû, a beérkezõ légáramot aszerint engedjük az égõtér felé, amilyen sebességgel repülünk. Ha pedig már a légkör felsõ határainál jármunk, a beömlõnyílást le is lehet zárni, és rakétahajtómûként mûködhet tovább. Ez az elv. A megvalósítás az, amin jelenleg dolgoznak. Összesen legalább 5 különféle NASA / DoD torlósugárhajtómûves tesztprogram létezik, tehát nagyon hajtanak erre. A probléma "csak" annyi hogy ez szép és jó, de amíg ebbõl használható jármû lesz, az legalább 10-15 év....
A Hypersoar program hajtómûvének négy lehetséges üzemmódja
Volt ilyen terv ûrsiklóra is, de akkori hajtómûvekkel nem ment volna. A Buranra eredetileg gázturbinákat is terveztek, de asszem a visszatérõ szakaszban használták csak volna. Univerzális hajtómûvet azért nehéz csinálni, mert az alsó légkörben van oxigén az égéshez, a felsõben meg nincs. Oda kell vinni az oxidálószert magaddal. A két hajtómû mûködése nem igzán hasonló finoman szólva. Olyan gépet tervezni ami mindkét módon üzemelni elég húzós.
Jaj.. Attól tartok nem tudod, hogy mi az a kavitáció és mi annal az ára. A kavitációval azt érik el, hogy a topedó egyes része nem tisztán vízzel érintkezik. Miért jó ez? A víz viszkozitása finamon szólva nagyobb, mint a levegõé. A sûrûsége szintén. Ezért lesz kisebb az ellenállás erõ. Csak hosszú távon ezt nem bírja ki egy anyag sem, de egy torpedónál ez nem gond. Az viszont igen, hogy a gyors szakaszban vankon megy elõre a torp, mert a kavitáció teljesen elfed minden más zajt.
Mi tehát az elv? Víz helyett vígõz lesz elöl. Namármost levegõbõl nem lesz nem levegõ és vákuumot meg nem tudsz csinálni a szerkezet elõtt. A kettõ fizikai elve teljesen más.
És valami olyan megoldás biztos van már hogy normális hajtómûvel repül fel x magasságig és ott átvált rakéta meghajtásra?valami ilyesmi multifunckiós JET vagy ilyesmi.Ezzel is viszonylag jól fellehetne juttatni embert vagy bármit az ûrbe.Legalábbis így elsõbre olcsóbbnak tünik bár lehet nem így van:)
Az a "kezdetleges" megoldás a szuperkavitációs torpedó. Nem új dolog, az 1970-es években fejlesztették ki a szovjetek, és az 1980-as évek elején került rendszeresítésre VA-111 jelöléssel (tehát nem csak kísérleti dolog). Annyira azért nem csoda dolog, az így elért ~200 csomós sebesség azért nem embertelen léptékû fejlõdés - de a hagyományos megoldáshoz képest. A megoldás a felületi súrlódás lecsökkentése. Na viszont a te feltételezésed ott bukik el, hogy vákumot nem tudsz a légkörben fenntartani. A gõzbuborék a vízben nem omlik össze bizonyos feltételek mellett, ez a szuperkavitáció. A légkörben ezt vákummal nem tudod megcsinálni, legfeljebb a repülõgép környezetében tudod csökkenteni a légnyomást. Ám ezzel sem tudsz átlépni egy határt. 12km/s elérése a légkörben illuzió...
Hagyományos berendezésekkel igen, de a FAA légirányítók meg sok katonai radarkezelõ személyzete látott már gyorsabb valamiket is, azok megoldották. Valami kezdetleges megoldás már alakul, de nem a repülõgépeknél, hanem a hajóknál és tengeralattjáróknál, az orr rész elõtt egy szerkezet ami a hajóknál tud elérni valamit, a tengeralattjáróknál meg a levegõburok, mint kísérleti megoldás, egyelõre a torpedóknál próbálják komolyabban, ahogy láttam. Ennek lehet valami levegõre implementált változata, amikor valamilyen bevonat van a repülõ eszközön, ami taszítja a levegõt, de nem melegszik fel, valami surlódásmentes megoldás. A cél, hogy a gépek úgy repkedhessenek a légkörben, mintha vákuumban lennének. (persze ehhez a felhajtóerõn alapuló "repüléstechnikán" túl kell lépni)
12000-13000 m/s? Vagyis 12-13km/s? Ez biztos nem elírás? Ez ugyanis nagyobb, mint a második szökési sebesség, ami ahhoz kell, hogy a Föld gravitációs erejét legyõzzed. A második szökési sebesség 11,2km/s...
A légkörben ilyen sebességet elérni... hogy is fogalmazzak... irreális...
Ha maga elõtt a légkört ionizálja valahogy, vagy valamilyen bevonat vana gépen, ami nem melegszik fel (vagy nem továbbítja befelé) akkor lehet, sõt, még gyorsabban is, persze nem rakétahajtással, csak valami mással. (a Disclosure Project tanúi között több radarkezelõ is van, aki látott radaron ilyen sebességet) Itt egy beszámoló, egy repülésirányítótól ITT egy 1965-ös NASA Top Secret Crypto Clearence fokozatú mérnök beszámoló is, hogy mit láttak a HOLD túloldalán. Sajnos, ha a rémhírek igazak, akkor nagyon meg vagyunk szivatva, márpedig nem látom, hogy ennyi ember miért kockáztatná a jó hírét, vagy a jó nyugdíját. (a szenátusi meghallgatás miatt nem folyhat ellenük eljárás egyelõre, a titoktartási szerzõdések megszegése miatt)
Egy kezdeményezés, mely többek között célul tûzte ki az összeesküvés-elméletek felszámolását: WOWS (Wide Open World Security) magyar kezdeményezés, mely indult a Google INc. által kiírt "project 10 to 100th" pályázaton. Az elindított portálon belül a kezdeményezésrõl bõvebben itt: Világbiztonság: Kapcsolat
Hol? Ez így önmagában nem definiálható. Az ûrsikló alacsony Földkörüli pályán cirka 1 óra alatt kerüli meg a Földet asszem. Számold ki ezt. Légkörben ez nem nagyon elképzelhetõ. Talán a felsõlégkörbe belépéskor az ûrsikló estén. A gond az, hogy a légkör határát definiálni elég nehéz.
Jó fél órát kerestem azt a cikket Govindananda blogjában, ahol is beszámol az elsõ indiai repülõgéprõl, amit a Védikus irodalom alapján építettek meg a Wright-fivérek elõtt. Sajna nem találtam :(
Én azért nem látom, miért ne hihetnék John Learnek? Õ félig meddig belsõs volt, CIA-nak dolgozott, tesztpilóta volt, milliomos (dollárban) a hobbija az UFó, titkos földalatti bázisok, stb.. Sokat tud a témáról, nyilván nem mondhat el mindent, de célozhat rá. Õ nem tart elõadásokat, nem ad ki errõl könyveket, NEM EBBÕL ÉL, sõt nincs is rászorulva, tehát nekem õ hiteles kutató. Az a beszámoló, amit neki meséltek, név nélkül, hogy 1980-88 között szinte folyamatos szállítás volt CEMENTBÕL, 365nap évente, ezt az egyik beszállítótól tudja, azért jelez valamit a föld alatti építésrõl. Egyszer megviccelte az AREA-51 repülésirányítóit, valamikor 1990-91 december körül arra repült (a saját gépén!) Bob Lazarral, és beköszönt nekik, hogy Boldog Karácsonyt! (de nem jött válasz) A többi itt: Alien-51
Tudod erre van egy mondás, ami sok verzióban van, röviden: palika 2x odafut az anyukájához, hogy ég a függöny, odamegy az anykája, semmi. Amikor 3x-ra télleg ég, akkor meg megaszondja neki hogy mégeccer nem baszol át.
Tudod a sok hülyeség meg ökörség meg hazukság meg fedités között lehet hogy itt ott van egy pár igazság is. Sajnos az megy, hogy állandó bizonytalanságban tartanak.
Szakmai mondás volt, hogy a Szovjetunióban az is titok, ami nem az, Európában az titok, ami valóban titok, az USA-ban pedig az sem titok, ami elvileg titok. :)
Természetes, hogy minden állam igyekszik titokban tartani a saját tudományos illetve technológiai fejlesztéseit. Ez olyan szinten él, hogy például az franciák dél-amerikai Kourou ûrbázisán építenek egy Szojuz indító állást, amelyrõl az oroszok indíthatnának hordozórakétákat, részben saját céljaikra, részben az ESA általi bérindításnak. A vicces/kínos az egészben az, hogy az új indítóálláshoz külön civil kiszolgáló és lakórészleget kellett építeni, ugyanis az oroszok nem akarják, hogy vegyüljön egymással az ESA/CNES (fõleg francia) kiszolgáló személyzet és az orosz kiszolgáló személyzet. Az oroszok szinte semmi részletesebb információt nem osztanak meg a Szojuzzal kapcsolatban, például heves tiltakozásba kezdtek, mikor a franciák az alkalmazott üzemanyag után érdeklõdtek (annyi közismert, hogy kerozin és folyékony oxigén a fõ üzemanyaga és oxidálószere a Szojuz hordozórakétáknak). Végül nagy nehezen sikerült kiszedni belõlük, miután megértették, hogy környezetvédelmi okokból van szükségük az információra (az ûrrepülések folyamán általánosan használtak a toxikus üzemanyagok / oxidálószerek, például a hidrazint).
Én is éppen ezért nem nagyon hiszek az ilyen "halálom elõtt elmondom a frankót" embereknek. Mert lehet ám olyat is mondani nekik, h rendben, te már öreg vagy, de az unokáid még fiatalok... meg lehet keseríteni az õ életüket is. Most szépen felhívod ezt a nyomozó-újságírót, és elõadod ezt a történetet... Így minden stimmel, megvan az idõs mérnök aki ott dolgozott de tényleg, csak éppen továbbra sem az igazat mondja, hanem azt, amit bizonyos körök elvárnak tõle...
Egyébként nem teljesen igaz, hogy minden titokban maradt. Mert elég sok ilyen emberke volt, aki "állitolag" ott dolgoztak az Area51-ben, és láttak ilyet olyat, dehát ebbõl kitudja mi az igaz...
Ez ismét csak azt erõsíti, hogy nyomtalanul nem lehet egy eféle titkos bázist létrehozni és üzemeltetni. Tehát most éppen Pares állítását (miszerint az Area-51 csak egy figyelemelterelés, és nem az a fõ kísérleti bázis az új technológiákhoz) cáfolod...
Egy ilyen bázison a "nem illetékes" személy nem kerül semminek a közelébe. Elég jól meg tudják óvni a titkaikat. A Boeing Phantom Works Bird of Prey kísérleti gépérõl például abszolute semmit nem lehetett tudni 2002-ig, amikor õk maguk jelentették illetve mutatták be azt. Se egy szóbeszéd, se egy fényképfelvétel, se egy elszólás, se egy utólag fellelhetõ nyom, ami a bejelentés elõtti idõkre mutatna...
Az a kifejezés megvan, hogy : AXO (Aircraft Access Only) Csak berepülni lehet, mert nincs út, nincs semmi, a sivatagban valahol a föld alatt, ahova gyalog sem tudnál eljutni, ott van valami. Lear 1980-ban 30 ilyen bázisról tudott. (na ide megy el a sok Black Budget pénz)
Az AREA-51-rõl van egy érdekes dok.film, ahol John Lear (a Learjet kifejlesztõjének fia, aki mellékesen milliomos, és ufókutató) mondja, hogy több olyan építési szakemberrel is beszélt, akik elmesélték , hogy az Area-51-be szállítottak betont, sódert, stb.. de több hónapon keresztül, éjjel nappal, kamionkonvojokkal, mert a föld alatt kicsit bõvítették a bázist. A gépek fel és leszállása is úgy megy, hogy kinyílik egy csapóajtó a sivatagban, kigurul a gép, felszáll, majd visszatéréskor a leszállópálya végén szintén egy liftszerûséggel azonnal megy le a föld alá, tehát esély sincs rá, hogy észrevegyék. Van valami óriási hangár is, ahol a hagyományos gépek felgyorsítanak, és ahogy kiértek a hangárból már fel is szállnak, tehát egy villanásnyi idõ van csak, utána már a levegõben is vannak, és 20-30km magasan meg kevesen fotóznak. ALIEN 51 (12darabban van a youtube-on, a 2.-ban beszél Lear)
NEM a helyi bennszülöttek által készített gépekrõl van szó, hanem akik éppen erre jártak, kicsik és tojásfejük van.:) Az õ gépeik nem bírták ki amikor a pár MW-os radar rájuk tapadt. (valami elektromágneses elven mûködik náluk is állítólag)
Igen, hivatalosan szupertitkos tesztelési terület. A ha szó kimaradt. Ha vannak valamiféle nem földi eredetû tárgyaik, vagy olyanok, amiket nagyon nem szeretnének felfedni, akkor azt nemhiszem, hogy egy felszinen lévõ hangárba rejtik, amit esetleg egy nem illetékes megláthat. A tesztrepülõgépek más tészta. És képzeld, vannak olyan hülyék, hogy földalatti bázisokat épitenek... Ilyenek fõleg a hidegháború alatt épültek...
Ha ezen elgondolkodsz rájössz hogy ez azért elég nagy hülyeség. Befogja a radar kiég valami és lezuhan? Évente sok száz katonai és nem katonai repcsit fognak be mondjuk STT módban. Ez meg egy olyan eszköz amit arra terveztek hogy ki be lépkedjen a légkörbõl, olyan erõhatások ellen felvértezve (napviharok és egyéb kozmikus sugárzások) amikhez képest a radarjaink csak zseblámpák. Egyébként ha már radar, mi a kis primkó szintünkön megoldottuk hogy alacsony észlelhetõségû gépeink vannak. Õk meg idejönnek megfigyelni titokban és mutogatják magukat mindenhol, radarokon, éjjel meg kivilágitva grasszálnak az égen. Jó kis titkos megfigyelés lehet.
"Egy kísérleti gépek tesztelésére szolgáló bázist nem lehet tökéletesen elrejteni, pl. elég a kifutópályákra vagy a kiszolgáló épületekre gondolni."
Sajnos ezt egyes egyének nem fogják fel. Nem veszik észre, hogy nem a kiszolgáó létesíményt kell titokban tartani, hanem azt ami odbaent folyik. Ennyi. Miért építenél bármit drága pénzen a föld alá? A sivatagból elkerítek egy 100 m2-es részt. Az ingyér van hozzá képest...
Az a terület szolgált több utólag a titkosítás alól feloldott tesztgép kivitelezésére és tesztrepülésére. U-2, TR-1, A-12/SR-71, Have Blue, Tacit Blue, Birds of Prey, stb. Mind "fekete" program volt, legalábbis bizonyos fázisokban. Szóval ha van is másik "fekete" program bázisuk, az Area-51-nek nevezett légibázis kétségkívül az egyik (ha nem az egyetlen) meghatározó bázisa a "fekete" programoknak.
Egy kísérleti gépek tesztelésére szolgáló bázist nem lehet tökéletesen elrejteni, pl. elég a kifutópályákra vagy a kiszolgáló épületekre gondolni.
Igen, állítólag azok a radarok, amik a célon maradnak, tehát amikor befogtak valamit, akkor automatikusan követik, azok "kiégettek" valami berendezést, és lezuhantak. (állítólag, az elején azt hitték, hogy fegyverek, de utána látták, hogy nem, de az USA az elején néhány lezuhanás után próbálta annak használni, állítólag azóta ezért közlekednek cikk-cakkban, hogy a radar ne tudja folyamatosan nagyteljesítménnyel, irányítottan "besugározni" õket)
Egyébként hallottam olyanról is, hogy a radarok miatt zuhannak le ezek az azonositatlan repülõ tárgyak...
Az 51-es körzet is csak figyelemelterelés a nagyközönségnek. Azért, hogy az igazit ne keressék. Komolyan azt hiszitek, hogy van ott valami? Ugyan már. Szerintem egy jól elrejtett föld alatti helyen vannak ezek a titkos komplexumok. Annyira már csak nem hülyék, hogy a sivatag közepén épitenek pár hangárt, amit számtalaszor lefényképeztek már meg mindenki tud róla, és ezt használják, mint szupertitkos létesitményt...
Kell, hogy legyen nekik, annyira nem különbözik egymástól a 2 nagyhatalom: Kasputin Jar
Ha csak arra emlékszel, h az Ûrvárost -Bajkonurt- is egészen máshova hazudták, mint ahol valójában volt, az összes térképet, sõt az utcák neveit is összekeverték, nehogy az amerikai megszálló katonák tudjanak tájékozódni. ( Persze csak magukkal csesztek ki :D ) Ha van is ilyen titkos kutatóhelyük, azt jól titkolják, nem úgy, mint az 51. Körzetet, amit még a gugli-örthön is meg lehetett tekinteni...
Megvan, a Secret KGB UFO Files, amikor a KGB a helyszínen vizsgálódik, utána meg van egy boncolás. Az az érdekes (ha igazi a fevétel) hogy a gép nagyon kis magasságú, még az a kicsi figura (akinek a maradványait boncolták) se férne bele, az "állítólagos" ufo szemtanúk, elraboltak mesélnek olyanokról, hogy kívül kicsi a jármû, de belül nagy. (na ezt hogy magyarázzák a fizkusok?) Valószínû (ha igazak a hírek) hogy a sok lezuhant jármû olyan országokban fog elõkerülni, ahol nagy lakatlan területek vanna: oroszok, USA. Állítólag az oroszoknak is van saját AREA-51-ük. (csak õk nem kötöttek szövetséget semmilyen tojásfejû társasággal, ha lehet hinni a híreknek) Itt a KGB video
Van egy jó videóm az orosz lezuhant UFO ról, amit állítólag szegény sorsra jutott KGB ügynök szerzett meg archívumból, majd jó pénzért eladta... De abban nem földi személyzet volt, hanem a roswelliekhez hasonló faj.
Amennyiben igazak a hírek a lezuhant , látott, elfogott berendezések körül, akkor KIZÁRT, hogy az mind itteni gyártású legyen, akkor viszont a lezuhanások betudhatók annak, hogy a újabb ide kirándulók nem tudnak rendesen leszállni, és becsapódnak, vagy valami gixer itt a Földdel kapcsolatban, ami miatt nem olyan egyszerû(?) leszállni, mint máshol. De ebben a témában akkor a katonai , titkosszolgálati kavarás, hogy csak az igazodik ki, aki kavarja. (külsõ civilek nagyon magas IQ val talán össze tudják rakni a mozaikdarabkákat, de az egy hiányos kép lesz)
Mondjuk logikus is lenne, hogy csak kisérletek, mert ha megnézitek, akkor az UFO balesetek többnyire mind az 50-60-70-es években voltak, azóta csönd van, legalább is én nem hallottam ilyenekrõl. Lehet hogy már továbbfejlesztették, ezért már csak repólni lássuk õket, nem lezuhanni. De ez csak puszta filozofálás...:P
Ugyan már. Nemhiszem, hogy ha az amatõr tudósok (stb.) képesek létrehozni, mégha csak bizonyos körülmények között is, akkor a nasa vagy a légierõ ne támogatna egy ilyen kutatást. Az meg már ne is legyen meglepõ, hogy nem kötik az emberek orrára a legtitkosabb terveiket. A németek is kisérleteztek ilyen cuccokkal, bér kitudja abból mi az igaz. Lehet hogy az a sok Unidentified Flying Object nem is extraterresztriális, hanem csak kisérletek? Kitudja.
Nem sima, nem homogén, vannak rajta kiszügellések, Chris Gibson (Interjú vele!) meg még a skiccen is pontosan rajzolja be a szárnyak szögét, nemhiába nyert díjakat azonnali felismerésben.
Chris Gibson nem ilyet látott 1989-ben, mert azt mondta, hogy se farok, se szárnyak, egyszerûen egy nagy fekete repülõ 3szög volt, a kísérõ gépeket mindet felismerte, de a fekete 3szögrõl azóta sem tudja senki mi az. (semmilyen kiszögellés, vagy vezérsík, vagy valami, kondenzcsíkról sajnos nem beszél, hogy a meghajtásról lenne valami fogalmunk, hagyomántos, vagy már valami fejlettebb, ami persze hivatalosan fizikai képtelenség. Atigravitációs? mert akkor nem lesz nyilvános még egy darabig)
Az Aurora programhoz kapcsolódóan eddig fizikai megfigyelés igazából csak a "kötélre fûzött fánkok" (doughnuts on a rope) szerû kondenzcsíkot párosítják. A kondenzcsík pedig inkább valamiféle pulzáló sugárhajtómûre utal (Pulse Detonating Engine). Az Aurora programra amúgy a feltételezések szerint 1993-ig élt. Jelenleg a DARPA-nak van egy hiperszonikus pilóta nélküli repülõgép programja, ami "Falcon project", Blackswift illetve HCV (Hypersonic Cruise Vehicle) néven ismert. A két prototípusra csaknem egy milliárd dollárt szánnak, és a Lockheed Skunk Works készíti õket. A meghajtásáról kombinált gázturbina és torlósugárhajtómû gondoskodik.
Nehogy elsüllyedjen a topik, itt egy érdekes gyûjtés 1videóban, a HIVATALOS és az összes ÁLLÍTÓLAGOS antigravitációs elmélet és kísérlet összeszedve, kezdve az óindiai legendákból(?) ismert VIMÁNÁKtól a németek BELL kísérletén át, az AURORA projectig, amirõl Edgar Fouche beszélt. MINDEGYIK egyezik egy valamiben: a meghajtás alapja egy szuperfolyékony plazma állapotban keringtetett HIGANY alapú folyadék. A többi itt: Above Top Secret Sokba kerülne bizonyítani bármit is, mert valószínû, hogy kis méretben csak az effektus látható, alig mérhetõ hatással. Egy 10m átmérõjû darab meg sokmillió Ft lenne, marad az elméleti kutatás, mint itt: GCT kutat Csillebércen
Mekkora bukta lenne, ha tényleg beszállnának egy felhõkarcolóba terroristák, és sem összedõlés, sem porig égés, sem hasonló anomáliák nem történnének, egyszerûen kiégne pár szint, amit eloltanának a tûzoltók, az épületet meg egy kis tatarozás után újra lehetne használni. (pesze tragikus eset lenne, csak sajnos kb. ennyi esély van rá, hogy kiderüljön, milyen egy tényleges baleset, ha repülõgép találkozik épülettel, esetleg a NASA egy 1:100-as modellen bemutathatná, hogy néz ki) Valószínû, egy ilyen esetre már fel vannak készülve, és azonnal kizárnának minden civil szakértõt és megfigyelõt, az épületet meg a "tûz miatti súlyos strukturális meggyengülés" miatt, porig robbantanák, mert a "nemzetbiztonság" így kivánná. Kb. akkor fogunk megtudni mindent, amikor a JFK ügy összes titkosított papírjai megtekinthetõk lesznek nyilvánosan, és kötelezõ tananyag lesz a merénylet igazi története.
Most nem keresek képet, de egy kicsit lejjebb is látható, h az épület már lángokban áll, a két gép pedig csak füstölög...
A lepárlásnál a gázolaj a petróleum alatt van, a petróleum tisztább, a gázolaj kevésbé az. A kerozin pedig kvázi továbbfinomított petróleum. Egy laikusnak, aki elsõre nem tudja hova rakni a kerozint, úgy a legegyszerûbb elmagyarázni, hogy végül is a gázolajnál tisztább lepárlási termék. A fõbb tulajdonságai ahhoz vannak legközelebb az általánosan használt üzemanyagok között, amik már ismerõsebben csengenek a hétköznapi ember számára is.
Érdekesség: Az átkosban (meg utána is) a lopott kerozint tankolták diesel-motoros autókba, csak Arol 2T-t kellett ráönteni, mivel a kerozin túl "száraz", nincs szinte semmi kenõhatása.
Köszönöm a válaszokat. Mindezt azért kérdeztem, mert eleve az is nagyon érdekes, h a két gép csak ott füstölgött, és nem robbant fel hatalmas tûzgömbbé válva. Ellenben a hatalmas, és tényleg biztonságosra épített WTC az alapokig összeomlott tõlük... Ez természetes. Hiszen láttuk.
Az elkövetõ terrorszervezet mind a mai napig nem jelentkezett. Senki sem vállalta, senki sem dicsekedett sehol sem a tettével. Senki sem olvasta be a követeléseit, mondván, ha nem teljesítik azokat, legközelebb még nagyobb szabású merényletek következnek... és ott a többi megoldatlan kérdés az Amerika hazugsága c. kis összefoglalóban...
Cifu, én ismereteim szerint a kerozin az nem igazán gázolaj. Az finomított petróleum. A JET A1 keró egyes adatai ismertek elõttem, de az nagyon nem gázolaj...
A szárnyakban meg integráltartályvan. A fõtartók és bordák segítségével van egy hermetikus rendszer kialakítva és nem tarály van beépítve.
Amennyire tudom már a függõleges vezérsíkban is üzemanyag van egyes gépeken.
Kilocsolt gázolaj fölött viszonylag sokáig bagózhatnál, az égõ csikket még akár bele is pöckölhetnéd a tócsába. De azért ne próbáld ki otthon, ne kísértsd az Urat :)
A porlasztott gázolaj/keró más tészta. Az ütközés után ilyenbõl lett jó sok, nem kevés gyújtóforrás társaságában: forró fémdarabok és elektromos szikrák.
Fizikailag valóban a törzsben is van tartály, de jogilag nem lehet ott, ezért azt az átmenõ szárny részének tekintik. De minden általam ismert Airbus illetve Boeing típus rendelkezik, az általad center (amit integráltnak neveztél) illetve klasszikus értelembe vett szárnytarályokkal is. Gyakorlatilag a szárny szélsõ 1-2 métere kivételével mindenhol tüzelõanyag van, illetve a rész a tüag rendszer része az egész szárnyszerkezetben, beleértve a törzsön átmenõ részt is. (vannak olyan típusok ahol még a vízszintes vezérsíkban is)
"A kerozin leginkább a gázolajra emlékeztet ebbõl a szempontból (gyakorlatilag egy tiszta gázolaj), ég, és nem robban. "
Azért én mintha láttam volna egy leheletnyi villanást a pukkanó hanghatás kíséretében.
Nem, az utasszállító gépeknél a félszárnyakban is van üzemanyagtartály. Most így hirtelen 757 / 767 géprõl nem találtam megfelelõ képet, de itt egy, ami a 777-es tartályait mutatja.
Nem fog összejönni a kellõ méretû robbanás minden feltétele. Ahhoz, hogy egy éghetõ anyag robbanásszerûen égjen el, kell megfelelõ mennyiségû égéstápláló oxigén is, nem elég csak a forró hajtómû, amely egy jó arányú üzemanyag-levegõ keveréket meggyújtana.
A tartályban lévõ gõzök és gázok begyulladhatnak, és hajthatnak végre ilyen robbanásszerû égést, ez a legvalószínûbb magyarázat a TWA 800-as járatának a levegõben történõ felrobbanására. Itt a feltételezések szerint a tartályban lévõ gázokat egy zárlatos vezeték robbanthatta be. A robbanáshoz megfelelõen zárt a tartály, és elegendõ lehetett ahhoz, hogy a gépet két részre szakítsa.
A WTC-nél igazi robbanást nem láthattunk, a becsapódáskor a szárnyakból és a törzstartályból szétfröccsenõ üzemanyagot viszont begyújtotta valami, a forró hajtómûvek hõje a legvalószínûbb.
Kerozintarály csak a törzsben tudtommal, mert integráltartály a menõ már cirka 40 éve. Mire odeérne a hajtómû a szárny és a tartály integritása már rég a múlté...
Ha nem így lett volna és a repülõgép becsapódása + az égõ kerozin hõje meggyengítette volna a szerkezetet, akkor eltörött volna derékban ( a becsapódás helyénél) a torony. De nem ez történt. Az épület szépen függõlegesen önmagába roskadt.
Ahhoz, hogy derékba törjön, az kellett volna, hogy az egyik oldalon elnyírjanak minden tartóoszlopot, ekkor valóban keresztirányba dõlt volna le a becsapódás feletti rész az alátámasztás megszûnése miatt (a tartóoszlopok függõleges irányú, és nem hajlító irányú igénybevételre méretezték).
A WTC esetén a becsapódás pont középre sikerült mindkét esetben, átnyírva a külsõ tartóoszlopokat, és meggyengítve a középsõ magot. Egyik oldalon sem végeztek teljes szélességben munkát.
Innentõl kezdve az, hogy mikor dõl össze, attól függ, hogy a szerkezet mikor enged a tömeg nyomásának, ami függõleges irányú volt. Tehát pont úgy dõlt össze, ahogy ilyen szituációban várható volt.
Az tévedés, hogy egy meggyengült szerkezet automatikusan egybõl megroppan, összetörik, összedõl. Alapvetõen minden részelemet túlméreteznek bizonyos szintig. Ez a biztonsági tartalék, ha egy-egy részelemet kiveszünk, akkor a többi képes átvenni a plusz terhelést. Egy bizonyos szintig. Ha ezt a szintet X értékkel túllépjük, az anyag elkezd 'fáradni', és enged. Eltörik, összedõl. Ahhoz, hogy az X érték egybõl hatást fejtsen ki, jelentõsen túl kell lépnünk az elõre méretezett terhelést.
Ez esetben a két gép mindkét torony esetében olyan károkat okozott, amely még nem volt elég a szerkezet egybõl való összedõléséhez, de már meggyengítette annyira, hogy ne legyen képes a végtelenségig elviselni a terhelést.
Ehhez jött még a tûz károkozása. Az, hogy valami X fokon ég, nem jelenti azt, hogy ha valamit, ami Y fokon olvad, lelocsolunk vele, és meggyújtjuk, akkor ha X > Y akkor az adott anyag egybõl elolvad.
Ennek legegyszerûbb példája a jég és a melegítés. Ahhoz nem elég 0°C feletti hõmérséklet, hogy a jég egybõl elolvadjon, hiába 0°C az olvadáspontja...
(a fentiek rossz, lyukas memóriámból elõcsalinkázott mechanikai, metallurgiai és anyagtechnikai órák tananyagából fakadó emlékekre épül, ha valahol hibáztam benne, kérem javítson ki valaki)
Valahol olvastam, annó gondoltak egy ilyen baleset bekövetkezésére a tervezõk (hogy egy az óceán felõl jövõ repülõgép beleütközhet) és igen, a gép beleütközése nem rendítette meg a tornyot
Ezt anno már az NWO topicban kitárgyaltuk ha jól rémlik. A torony tervezése idején valóban felvetették a lehetõséget, és végeztek számításokat. A számítás alapjául egy Boeing 707-es szolgált (az akkori kor legnagyobb utasszállító repülõgépe), ami még méret és tömegadatiban sem tér el jelentõsen - ám a sebességet mintegy 360km/h-ban állapították meg, mivel úgy vélték, hogy egy gép leszállás közben ütközhet csak a toronynak, márpedig ennél nagyobb sebességet ez a manõver nem indokol. Az õ számításaik szerint a gép a külsõ acélváznak adta volna át a mozgási energiáját, a belsõ magot már nem érte volna károsodás.
A toronyba csapódó gépek viszont csaknem kétszer nagyobb sebességgel repültek - ez pedig exponenciálisan növekvõen nagyobb becsapódási energiát is jelent. A gépek így mindkét esetben megrongálták a belsõ teherviselõ magot is.
Szerinted mennyi idõ alatt ég el a szabad levegõn egy telitankolt repülõgépre való kerozin?
Relatíve rövid idõ alatt, 10-20 perc függõen a körülményektõl (mekkora területen ég, milyen szélviszonyok vannak, stb.)
Ha robban, mekkora területre terjed? Mekkora hõt fejleszt? Mennyi ideig?
A kerozin leginkább a gázolajra emlékeztet ebbõl a szempontból (gyakorlatilag egy tiszta gázolaj), ég, és nem robban.
"Nos az ekkora toronyházak lengését egy nagy súllyal kompenzálják, amit majdnem a tetõ magasságában rögzített acélsodronyok tartanak az alap szint alatt."
Amennyire tudom ez nem a '70-es évek ópiuma. Akkor még szó sem volt ilyesmirõl. Ma a súly szerpét sokszor meg medence jelenti, mert az is tömeg és egyben tûzoltó víz is. ----
"Látható, h a torony a repülõgép becsapódása után is szilárdan állt, bizonyítva a tervezõk és a kivitelezõk szakszerû munkáját. Ha nem így lett volna és a repülõgép becsapódása + az égõ kerozin hõje meggyengítette volna a szerkezetet, akkor eltörött volna derékban ( a becsapódás helyénél) a torony. De nem ez történt. Az épület szépen függõlegesen önmagába roskadt."
Már kb. 1000-szer le lett írva, hogy a tûz kilágyította az acélt és ettõl a felsõ 20 emelett zuhant rá az alatt levõkre. Ettõl esett össze az épület szinte függõlegesen. ----
"Anyagvizsgálat: 10, 15, 20 mm átmérõjû köracélokat vizsgáltunk. A végük kb (nem mértem le) 30-40 mm-re vastagodott meg, h a gépbe be lehessen fogni."
Ezzel az a probléma, hogy meg sem közelíti azt az igénybevételi sebességet amit egy ütközés csinál.. Charpy féle vizsgálat nem volt különbözõ hõfokon? Na ott láthatsz igazi rideg törtést acélra, szakítógépen soha... ----
"Tényleg, te úgyis olyan nagy szakértõ vagy. Szerinted mennyi idõ alatt ég el a szabad levegõn egy telitankolt repülõgépre való kerozin?"
Hát ez így önmagában nem definiálható.
1. Mekkkora gép? 2. Mekkora felületen folyik szét? ----
"Mégis mi történik, ha az üzemi hõfokon mûködõ motorokat beletoljuk a szárnyakban levõ üzemanyagtartályokba? nem robbanna inkább? Vagy csak szimplán meggyullad és semmi robbanás?"
Nem igazán értem mire akarsz kilyukadni. Ha egy gép lezuhan / ütközik a tûz/robbanás veszélye igen magas. ----
Attól függ mit talál el, mennyi keró van benne és mekkora területen szóródék szét az anyag. Szét kell nézni az NTSB vagy az FAA nyilvános doksijaiba hátha írnak errõl, de a baleseti kivizsgáláskor gyanítom nem ezen van a hagsúly. A torony 30 percen túl égett. Primitív hõtani becsléssel tudnék mondani egy számot amennyi idõ kell 300-350 fokra melegedéséhez egy adott acélcsõnek. Hasonlósági modellezéssel otthon is lehet próbálkozni csak nagyon erõs hõforrás is kell hozzá és igencsak balesetveszélyes lenne...
Nos az ekkora toronyházak lengését egy nagy súllyal kompenzálják, amit majdnem a tetõ magasságában rögzített acélsodronyok tartanak az alap szint alatt. Látható, h a torony a repülõgép becsapódása után is szilárdan állt, bizonyítva a tervezõk és a kivitelezõk szakszerû munkáját. Ha nem így lett volna és a repülõgép becsapódása + az égõ kerozin hõje meggyengítette volna a szerkezetet, akkor eltörött volna derékban ( a becsapódás helyénél) a torony. De nem ez történt. Az épület szépen függõlegesen önmagába roskadt. Éppen ez bizonyítja, h nem a becsapódás miatt dõlt össze a torony. Jártak a liftek, több ezer ember ki tudott menekülni. Valahol olvastam, annó gondoltak egy ilyen baleset bekövetkezésére a tervezõk (hogy egy az óceán felõl jövõ repülõgép beleütközhet) és igen, a gép beleütközése nem rendítette meg a tornyot
Azért megkérdezném, télen, erõs szélben voltál-e 60 méter magas torony tetején? Tapasztaltad-e, hogy az éjszaka ráfagyott jég a napsütés hatására mekkora hangzavart rendez? Micsoda élmény az a kb fél méteres kilengés 60 méteren? Én sosem felejtem el.:D
Anyagvizsgálat: 10, 15, 20 mm átmérõjû köracélokat vizsgáltunk. A végük kb (nem mértem le) 30-40 mm-re vastagodott meg, h a gépbe be lehessen fogni. Ez még régi gép volt, papírra rajzolta a diagramot, szépen látszódott a rugalmas nyúlás határa/erõ, aztán amikor már a keresztmetszete zsugorodott és már maradandó volt a deformáció, végül a folyás és a szakadás. Már régebben volt, a pontos szakkifejezésekre nem emlékszem. Tényleg, te úgyis olyan nagy szakértõ vagy. Szerinted mennyi idõ alatt ég el a szabad levegõn egy telitankolt repülõgépre való kerozin? Ezt biztosan már lemodellezte valaki.. Mégis mi történik, ha az üzemi hõfokon mûködõ motorokat beletoljuk a szárnyakban levõ üzemanyagtartályokba? nem robbanna inkább? Vagy csak szimplán meggyullad és semmi robbanás? Ha robban, mekkora területre terjed? Mekkora hõt fejleszt? Mennyi ideig?
Off: Az asztalt meg ne csapkodd, mert fájni fog a kezed. Az asztalnak a verés nem fáj. On
"Nem. Ezek az összeesküvés elmélet hívõkre igaz. Többnyire semmilyen természettudmányos affinitásuk sincsen, de osztják az észt. Nyilvánvaló hülyeségeket beszélnek, egy árnyékot nem képesek egy fotón felismerni, stb."
Nemtom ez a felismerni nem akarás kire jellemzõbb... Nyilvánvaló hülyeségeket is csak elvakultságdban hallhattál...