Politikai kérdés, szociálisan teljesen érzéketlenek a pártok, tisztelet a kivételnek. Tudom, hogy szar a gazdaság, meg bonyolult kérdés, meg minden, de akkor is lépni kell, támogatni a családokat, mert még lehet, hogy az kisebb terhet ró a gazdaságra, mint az, ha egyre kevesebb embernek kell egyre többet eltartani, az meg nem megoldás, hogy fölemeljük a nyugdíjkorhatárt Matuzsálem szintjére, egy bizonyos kor után nem mindenki alkalmas munkára úgy, mint fiatalabb korban. Nagyon kiszolgáltatottak vagyunk, értem ezt mind az emberekre, mind az országra. Az benne a csúnya, hogy nem kis részben magunk nehezítjük meg a dolgunkat. De az már nagyon politika, meg nagyon off. "Mesterséges élet" ide vagy oda.
Itthon pedig változtatni kell a filozófiánkon, és több gyereket kell vállalni. Versenyezni kell a kínaiakkal, mert idejönnek, nyelvet nem tanulják, adózásról még hírbõl sem hallottak, pontos számukról nincs információnk, szóval bukó lesz, ha nem csinálunk valamit. Az a durva, hogyha most ebben a szent percben meghalna a kínaiak fele, még akkor is többen lennének, mint az EU27.
Lemaradt ami a cikkhez tartozik: Egy csapás a dogmatistákon a mesterséges élet létrehozása!
Igazad van írtam is hogy az egyik pozitivuma volt a vallásnak az összetartó erõ, csak itt európában már nem az, a világban pedig kifejezetten megosztja az emberiséget SAJNOS! Az EU meg nem az amit a megálmodói gondoltak, hogy legyen. Ma inkább egy rosszul mûködõ birodalom, ami még megosztottabb mint az eddig valaha létezett birodalmak voltak... Tehát a cikkhez visszatérve, én nem az ateizmust éltettem az elsõ hozzászólással és senkit hitében megbántani, csak azt szeretném, ha a dogmák dõlnének meg, és nem becsapotságból lenne hívõ valaki! Egy idõs "egyházfi" (szándékosan nem írom ki a hitének megnevezését) mondta: "Látom, hogy nem igaz, tudom hogy nem igaz, de szép az, hogy mégis hiszem!" Egy õszinte, nem gõgös, és sokat tapasztalt bölcs ember, még akkor is ha valaki ez miatt most kineveti. Mert az embereknek van szükségük bizonyos lelki táplálékra, van akinek a hit az, nekem más, de ezért nem itélem el mást! De a bigott vallássoság ártalmas, mert nem lelki táplálék, hanem becsapás, önmaga és ami rosszabb mások becsapása!
#120: Dehogynem, valamelyik filmben is volt téma, talán többen is.
#49 toto66: ha "összkeresztényileg" nézzük, akkor az lehet alap, lényeges különbségek nincsenek a különbözõ keresztény vallások között. Ha a muzulmánoknak, vagy a zsidóknak nem tetszik, nem baj, ez itt nem "Arábia" vagy Izrael, ott lehetne reklamálni. Nagyobb összetartó ereje van, mint mondjuk kék alapon 12 darab ötágú sárga csillagnak. Igazából azt sem értem, hogy a róm. kat., az ortodox, és a görög kat. egyház miért nem tud teljesen kibékülni. Nem szorgalmazom az összeolvadást, vagy ilyesmit, de jobb viszonyban kéne lenniük. Ezt csak úgy zárójelben.
#80 ziipp: biztos a sok bevándorló bekeményített Itt sem lenne népességcsökkenés, ha már mi magyarok lennénk a kisebbség, azért a "rómák" kitesznek magukért.
Arra nem gondol senki, hogy mi van ha ez a "másolt" élet nem hajlandó az általunk felálított korlátok között megmaradni és megálíthatatlanul elszabadul?
Gyerekes azt mondani, hogy ki kezdte, de az ateisták kezdték e cikk kapcsán a vallásellenes vitát.
A vallás és a tudomány nem vitatkozik egymással, a fórumokon vitatkoznak olyan emberek akik nem tudnak semmit a vallásról, hitrõl, hívõkrõl és emberek akik nem tudnak semmit a tudományról, hipotéziseirõl, vívmányairól.
Az ateizmussal mindig együtt jár a nagypofájú bigott gúnyolódás? Mert annyira, de annyira jellemzõ.
Érdekes, hogy a vallások közül csak a katalólikus "artista" mondakör zavar... csak nem a "9 ezüstös" bandához tartozol?: ) Gyakorold még a zsászlós mondatokat ( mantráitokat) mint például Tolerancia.
Elnézést, tudod, Fogajd Isten, Adjon Isten stílusosan csak...
Ne haragudj, de egyszerûen a katolikus mondakört nem tartom vitaalapnak. A különbség a keresztény vallás, és marinéni víziója a kanapé mögötti fénylények térkapuja között 2000 év, azaz csak az idõ, és némi erkölcsi mondandó.
Kedves,hogy azt gondolod ,hogy tudom, sajnos el kell ,hogy keserítselek de nem. Mindössze annyit mondhatok ,hogy a jelenlegi ismereteink szerint az a legésszerûbb következtetés ,hogy nincs semmi misztikus ,természetfeletti a halál után, tehát megsemmisülsz. Egyéb feltételezések alaptalanok...
Értem én, de direkte megnehezíteni a kihámozást nem korrekt. Egyebekben álláspontom maradt:
Akkor baj ez, ha ezzel szükségtelenül sértõvé, nehezen átláthatóvá teszi a mondanivalóját
tehát ha ilyen nem történik, akkor nem baj.
Az én enyhén gúnyoros hangvételemet teljes mértékben igazolja, hogy Dr. Kotász csak úgy beesett ide, fogalma sincs magáról a vitáról, sem a vitázók álláspontjáról. Mert rólam itt mindenki tudja, hogy nem vagyok különösebben vallásos ember, így nem is akarom terjeszteni a .... már nem is tudom milyen jelzõvel illetett hitet, pusztán csak a tisztességet és a korrektséget várom el mindenkitõl, világnézettõl függetlenül. Ez a fekete-fehéren gondolkodók fejébe valahogy nem fér bele, mert szerintük mindenkinek be van állva vagy az ateista vagy a bigott vallásosok táborába. E szûk látókörû gondolkodásmód az oka, hogy érdemi vita általában ki sem alakul, nem a lényegrõl folyik a diskurzus, hanem csak a vagdalkozás megy. Amúgy a dr. Kotászhoz hasonlóknak, ha ugyanolyan pénzzel fizetsz, mint amivel õk operálnak, akkor fel vannak háborodva, de nagyon.
Pedig tapasztalataim szerint nyílt vitában szeretettel használja mindenki. Amikor nem feltétlenül cél a másik megsértése, inkább csak egyfajta utalás a sértésre. Nem a legjobb példa, de talán a legérthetõbb; a politikusok is elõszeretettel használják különbözõ fórumokon. A vélemény ott van benne, csak ki kell hámozni. Aki pedig nem érti úgysem veszi magára, nem néz/olvas ilyen dolgokat.
Felteszem te is inkább állod az ilyen utalást irányodba, mintha kerek perec megmondanák a véleményt rólad, nem? Humorérzék kell hozzá...
"Másfelõl, mióta baj az, ha valaki nem szeret nyíltan fogalmazni, hanem inkább a burkolt formát választja, kiváltva ezzel az olvasó gondolkozó énjét?"
Akkor baj ez, ha ezzel szükségtelenül sértõvé, nehezen átláthatóvá teszi a mondanivalóját, akár olyan szándékkal is, hogy a sekélyes tartalmat leplezze.
Érdekes. Valahogy én is éreztem némi gúnyt a hozzászólásaidban... Másfelõl, mióta baj az, ha valaki nem szeret nyíltan fogalmazni, hanem inkább a burkolt formát választja, kiváltva ezzel az olvasó gondolkozó énjét? De nem is fontos ez!
Sokkal érdekesebb lenne, ha az alant már sokak által megfogalmazott sokrétû vitát képesek lennénk kulturáltan folytatni. Mert a fenti cikk ezek szerint sokféle véleményt hoz felszínre.
"Szerintem igaza volt Doktor Kotásznak! Lehet bagatellizálni dolgokat, meg nevetségessé tenni másokat."
Bárhogy is nézem, itt Doktor Kotász kezdett el templomartistázni meg szóvirágokkal játszani, ennek fényében a hozzászólásodat nem tudom értelmezni.
Ha nem vetted volna észre, itt a Doki kezdte el a gúnyolódást. Én hozzá képest minitörpe vagyok. A problémákat nem lehet megközelíteni úgy, mint a Doki, vagy az az idiTóta, akit õ tüstént védelmébe vett. Kölcsönös tisztelet nélkül nincs párbeszéd. A butaságot, sõt a rossz, gonosz mivoltot nem lehet eltüntetni színes stílussal, meghökkentõ fogalmazással. Javasolom neked idiTóta írásainak kivonatolását, pontokba szedve a lényeges mondanivalót, és egybõl eltûnik az érdekesség, amely miatt õt pár száz netezõ olvassa.
Márpedig, ha egy mondanivaló önmagában nem tud megállni, csak a stílus, a külcsín segítségével, ott nagy baj van, hogy azt ne mondjam a sátán mûvével állunk szemben.
Szerintem igaza volt Doktor Kotásznak! Lehet bagatellizálni dolgokat, meg nevetségessé tenni másokat. Ezt jogosítványt általában azok szokták használni, akik "vesztüket érzik" egy vitás kérdésben és inkább egyszerûbb, személyiségre, érzelmekre ható módon próbálják megtenni, tények, vélemények hiányában.
"valamiért késztetésed van, hogy minnél több hasonlatosan gondolkodó híve legyen a lelencnek, akit annyira tisztelsz."
Az emberek általában azt a nézetet szeretnék másokra is ráhúzni, amit maguk vallanak. Ezt valami furcsa módon úgy beállítani, mintha csak a vallásra lenne jellemzõ, demagóg. Gúnyolódni meg gyerekes, igaza nem attól lesz valakinek, hogy nevetségessé próbál tenni másokat.
Erre azt tudom neked mondani, hogy a templomteteji artista híveinek tana semmivel sem elõrébbvaló, mint a remetének állt királyfi ne csináljunk semmit, és akkor jutalmul nem születünk újjá meséi, vagy például Ülõbika totemállatai.
A dilemma ott van, ha nem zaklatnák az artista hívei az eredendõ bûn miatti életfogytos fenyegetéssel a járókelõt, akkor egy idõ után kihallna a nézetük, és egy történelmi emlékké válna az egész mondakör, mint például a haubsburg öröködési háború. Tudjuk, hogy volt, de nem találnánk pár évszázad távolából hiteles szemtanút, akármekkora is lenne bennünk az akarhatnék.
Neked, mint a meglincselt templomteteji artista (aki mellesleg a történet szerint a transzcendens neveleõszülõkhöz lepasszolt zabigyereke)hívének, valamiért késztetésed van, hogy minnél több hasonlatosan gondolkodó híve legyen a lelencnek, akit annyira tisztelsz.
Miért okoz neked az gondot, hogy az az ember, akinek a véleménye szerint idejét múlt a népmeséd, amit annyiszor cáfolt már meg az emberi elme, úgy érzi, hogy nem lenne jó, ha sokan dõlnének be ennek a nettó hülyeségnek?
Fõleg akkor, ha a mondakör hívei a tudományba próbálnak belekotyogni.
A gépesítés lehetõvé teszi, hogy mindenkinek kevesebbet kelljen dolgozni. Ehelyett van 40+ órás munkahét és ~40%-os munkanélküliség, amirõl nem a gépesítés tehet. Ráadásként a gagyi minõségû cikkek felfújják a gyártáshoz szükséges erõforrásokat, extra munkát generálnak (Pl. ha 2x-es árból 4x addig tart ki egy borotva, akkor fele annyit kellene rá költeni).
Részben igazad van. Azonban szerintem sosem lesz olyan állapot, amikor mindenre magyarázatot tud adni a tudomány. A kérdések, amiket felteszünk számos újabb kérdést vet fel. Így tágul az az idõ, amit azok megválaszolására kell fordítani. De ha megválaszolsz egy újabbat, akkor megint kezdõdik elõröl, exponenciálisan. Amíg pedig nincs rá magyarázat, addig is kell valamit mondani rá, hogy képesek legyünk felfogni...
"Amelyikre az egyik nem ad választ, arra ad a másik." Így van csodának hívjuk, mert MÉG nem ismerjük a magyarázatát. Valójában a vallás nem ad választ a csodára, csak egy elenyészõ esélyû lehetõséget. A legtöbb esetben idõvel a tudomány feltárja a valódi okát a csodának. Persze kivételek itt is vannak. Viszont azt figyelembe kell venni, hogy amit ma még nem ismerünk, csodának tekintünk, az nem azt jelenti, hogy nincs rá tudományos magyarázat, csak még nem találtuk meg.
De ha rossz a társadalmi kör, akkor adott esetben egy szülõnek nincs ideje, energiája nevelni a gyereket. Talán mert éppen sokat dolgozik, nehezen keres pénzt, egyéb fontos teendõi vannak. Ezért alakult ki a nevelõintézetek intézménye: bölcsõde, óvoda, iskola, stb. Elvileg a tanár, az oktató lesz onnantól kezdve a nevelõje a gyerkõcnek. Egy vallásos csoport, felekezet éppúgy ezt a célt szolgálhatná, ha önzetlenül meg tudná tenni...
Mellesleg amúgy érdekes, amit felhoztál. Hogy minden pozitív tanítás mellé adnak egy negatívat is. Vajon milyen lenne, ha negatívat nem párosítanánk hozzá, azaz nem is lenne ismeretes, nem ismernék az embereke a negatív mintákat? Eltûnnének-e idõvel?
Az elõbbit erre írtam: "Vannak akik könnyen képesek erre, mindig is voltak ilyen emberek. A bibliában éppúgy találunk rá példákat, mint tudományos cikkekben. Csodáknak hívják õket, mert nincs rá tudományos magyarázat."
Igen, így van, én például a jövõbe látok, tudok jósolni.
Megjósolom nektek, hogy karácsony elõtt az a kis undok tóta W. árpi az indekszes blogján megint fog írni valami keresztényellenes provokációt.
Na, mibe fogadjunk?
"A vagyon, amin dolgokat vehetsz/cserélhetsz, hatalmat vehetsz/cserélhetsz, elismerést az élet minden szintjén"
Szóval a primitív árucsere nem is annyira primitív. Ha kicsit belegondolsz könnyen rájöhetsz, hogy a mai világot nagyon is a bartel hatja át. Igazán értékes "árucsere" csak így valósulhat meg. A pénz csak egy kitalált eszköz, mellyel mérni lehet ezt a forgalmat, de csak azért, hogy kontrollálni azaz irányítani lehessen.
A virtuális pénz létezik: számlapénz! Vannak tanulmányok arról (én nem tudom, nem vagyok közgazdász), hogy ma már virtuálisan sokkal több pénz van forgalomban, mint annak tényleges értéke. Azaz nem áll tényleges érték mögötte. Az anyagi tõke, ingósság, ingatlan, eszmei érték valószínûleg ott áll mögötte, de a klasszikus értelemben használt aranytõke már nem létezik. Szóval szerintem ez is meg fog szûnni hamarosan, vagy kitalálnak valami mást, mert idõ után túl sok lesz, hiteltelenné válik a virtuális pénz, mert nem lehet kontrollálni, irányítani. És vissza is érkeztünk a primitív árucseréhez.
Azert azt hozzatennem, hogy az erkolcsossegnek nem feltetele a vallas. Letezik nehany tanulmany, ami szerint statisztikailag nem is befolyasolo tenyezo.
Statisztikakat persze konnyu fabrikalni, de amit latok az eletben azzal korulbelul egybevag. Valami oknal fogva a vallasok a pozitiv tanitasaikat szeretik negativokkal kompenzalni. Ritkan van alkalmam vallasos emberrel beszelni anelkul, hogy elobb-utobb felszinre bukna valamifele gyulolet imprint valami mas kultura/vallas/szexualis beallitottsaggal szemben. Talan a buddhizmus kivetelevel.
A szuloi peldat sokkal fontosabbnak tartom, mint erkolcsi iranytut, mint barmelyik szervezetet.
Nah igen, erre próbáltam utalni én is! Más célokat szolgálnak. Mindkettõ az embereket, emberiséget. A probléma inkább a vallásokkal van. Hogy nem ismerik el egymást, mert mindegyik a saját igazát(?) próbálja igazolni. Korábban szolgáltatásokat találtak ki, melyekkel hívõket csábítottak magukhoz. Amelyiknek több hívõje volt, az vitte a prímet, az vitte az aranyat. Szóval ez is egyfajta erkölcsi háború. Holott mindegyik nagyjából ugyanazt a célt szolgálja! :) Erkölcsi alapot kíván szolgáltatni egy amúgy erkölcsileg labilis és érzelmileg instabil lénynek, az embernek. A tudomány viszont tényekkel machinál. Érzékeinkre hat, fizikálisan próbál bizonyítani. Ezzel segítve stabil alapokat lefektetnie az embereknek a hétköznapokhoz. Hogy tudják magukat hova tenni, megmagyarázni a lelkük mûködését, kvázi matematikailag... De a kettõ nem zárja ki egymást. Sõt, szükséges is. Amelyikre az egyik nem ad választ, arra ad a másik. Továbbmegyek. Kérdéseket vet fel mindkettõ és tálal a másiknak. Manapság már a nagy egyházak is kénytelenek elismerni a tudományos tényeket és ez kb. a "kvantum korszaktól" lehet így. Egy mai keresztény ugyanúgy használja a mobiltechnológiát, ha rákos lesz ugyanúgy az orvostudományhoz fordul...
Amúgy érdekes dolog ez, mert ott az emberi psziché meg a közismert placebó hatás. Szóval elméletileg az ember az elméjével is képes teremteni, gyógyítani. Vannak akik könnyen képesek erre, mindig is voltak ilyen emberek. A bibliában éppúgy találunk rá példákat, mint tudományos cikkekben. Csodáknak hívják õket, mert nincs rá tudományos magyarázat. Holott lehet közelebb van, mint gondolnánk a magyarázat. A gondolkodáson múlik minden, és hogy mennyire hisz valaki bizonyos dologban.
Az a gond, hogy ez a vallás - tudomány vita sosem fog változni. Szerintem mindegyik oldal rosszul látja a másikat. A "tudomány" azt hiszi hogy a vallás fölé akar emelkedni, mindenféle féligazságok, és kitalációk, megalapozatlan állítások révén. Pedig ez nem igaz, vagy ha mégis akkor az teljesen értelmetlen. És fordítva is igaz. A "vallás" azt hiszi, hogy a tudomány el akarja söpörni, pedig nem. Teljesen más. A vallás erkölcsi értékeket hordoz. Talán valami olyasmit, hogy hogyan, miként használjuk "jóra" a tudatunkat, a lényünket, azt, hogy öntudatunk van és magát a tudományt a technológiát. A tudomány segítségével, ha ezt kombináljuk a vallás erkölcsi értékeivel, akkor javíthatunk a saját és környezetünk életén, minõségén. Megismerhetjük a világot amiben élünk, a valóságot, és könnyebbé tehetjük a helyzetet. Ez mind adott, a kérdés csak, hogy maga az ember hogyan miként hasznosítja. Mindkét félre találunk pozitív illetve negatív példákat is. Mindkettõt lehet jóra és rosszra is használni. Az ember dönti el melyiket teszi. Önmagában se a vallást, se a tudományt nem lehet hibáztatni az elkövetett hibákért, csakis az embert aki felhasználta.
"Nem tudom feltûnt-e már, de amióta világ a világ a pénz mozgatja."
Nekem is feltûnt, de nem volt mindig így, a primitív árucsere megvolt pénz nélkül. A pénz nem csak rossz, jó dolog is, csak virtualizálni, elektronizálni kéne.
Nem teljesen igaz.Mert ezek a fogalmak/szavak valamit jelentenek.Pl. ha egy kõre azt mondom, hogy nincs ott (és tényeleg nincs ott!), akkor azt nem csak úgy kitalálom, meg csak úgy mondom, hogy nem igaz, hogy ott van.Hanem az tényleg úgy is van..Nyílván Teremtõt nem fogok tudni cáfolni, hogy márpedig nincs...Valamiben hinni kell az embernek, ez egy ilyen erõ...De egyébként már ebbõl kinõlt az értelmesebbje, a jövõben kellene hinni és úgy cselekedni...
Mellesleg, csak hogy a cikkre is reagáljak: ^^ Szerintem tök jó, hogy a biológia is ennyire fejlõdik. Egy kis biológia óra, hogy hogyan másolódik az emberi DNA. És ugyanez, kicsit indusztriálisabb kivitelben.
Amúgy izgis, amit wOlFbYTe felvet az #50.hszben. Valami ilyesmire lehet használni majd a dolgot. Meg persze szuper emberek klónozására, akik majd a rabszolgáink lehetnek a Mars kolonizálásakor, hogy aranyat bányásszanak!
Hmmm... Szerintem nem a tudomány vs. vallás (és nem hit - az a vallás fölött áll) vitája ez. Sokkal inkább függnek ezek a dolgok az alapvetõ intelligenciától, mûveltségtõl, kulturális nyitottságtól. Ma már élhet két eltérõ gondolkodású ember (pl. hithû vallásos és ateista) egymás mellett, mert két különbözõ HITrõl van szó. Mindenki abban hisz, amiben/akiben akar, ez szuverén jog! A másik dolog a történelmi súly, amit minden kultúra cipel. Hogy a vezetõség mennyire tartja fényesen azt a képet az emberek szeme elõtt, változó. Vannak olyan államok, ahol fontos a történelmi múlt, a tradíciók, azon kor ideológiái, amikor még az adott terület vallásos vezetõi határoztak meg irányelveket. De vannak olyanok is, ahol sikerült ezt a két dolgot kettéválasztani. Ahogy egyébként is kellene! Ugyanis az ember egyszerre van jelen két síkon. Az anyagi síkjához igenis kellenek a tudomány által megcsinált használati tárgyak, módszerek és "gyógyszerek" a kényelemhez, hogy hosszabb és teljesebb életet élhessen. Viszont ott van a spirituális énje (ezzel reflektálnék a #1. hsz-re), amihez viszont a hit ad alapot. Tök mind1, hogy kereszténységrõl, ortodox, muzulmán vagy buddhista az illetõ. Minden hit alapja az egyén maga, semmi több! Istened benned van és nem körülötted, errõl szól mindegyik, függetlenül attól, hogy milyennek képzeled el. Körülötted az van, ahogy te látni szeretnéd a világod. Ha szerelmes vagy rózsaszín, ha meghalt a kedvenc halad... ésatöbbi. (Lehet a teremtõd a szakállas öregúr, bomba nõ, fejlett robot, idegen civilizáció, ember, a saját anyád és apád génállománya, önmagad...etc.) Ezen kellene elgondolkozni és akkor már lehetne jóról és rosszról, vagy magasztos erkölcsökrõl beszélni, szvsz! És igen, erkölcsök nélküli világban élünk. Ebben nagyon-nagy szerepe van a vezetõknek! Nem tudom feltûnt-e már, de amióta világ a világ a pénz mozgatja. A vagyon, amin dolgokat vehetsz/cserélhetsz, hatalmat vehetsz/cserélhetsz, elismerést az élet minden szintjén (kezdve politikai támogatáson és úgy tömegek pártolása, egészen a barátnõd elismerõ mosolyáig, amikor virágot adsz neki). Régen vallási ihletettségû háborúkat indítottak pénzért. Ma ugyanúgy megy ez, de egy csecsemõnek is csak egyszer lehet újat mutatni és az emberek sem hülyék. Szóval fokozatosabban egyre árnyaltabb formákban kell tudni megvezetni az embereket. És hát a vallás már rég nem játszik akkora szerepet ezen a játszótéren. De a technomán gondolkodás se, se evolúció elmélet, se teremtéselmélet, se idegen civilizációk. Valahol mindezek ötvözete lesz a kulcs, szerintem...
wednes: én is ilyesmit gondolok
Felesleges fogalmakon rágódni, mint a vallás, egyház, politika, erkölcs. Úgy tekintünk ezekre a dolgokra, ami "meghatározza" az emberek tevékenységét. Mintha valami "élõ" "önálló" dolog lenne. Hogy most jó vagy rossz, szükséges vagy nem stb. Minden úgy mûködik amilyenné az ember teszi. Nincs ilyen, hogy az egyház hazug, a politika hazug. Ki hazug? Egy fogalom, amit emberek találtak ki, ami csak a mi képzeletünkben létezik? Mindenbõl az emberiség "arca" köszön vissza. Olyan a világ, amilyenné tesszük.
Mert mi van a halál után te hommer?Mesélj nekünk halandóknak.
"Sõt, most utálni fognak páran: a technika mrévén sokkal több a nem termelõ, eltartott ember. Akár a súlyos beteg emberekrõl, akár az öregekrõl beszélünk."
Igen, ez így van. A fejlett országok egyik nagy problémájáról beszélünk. A nyugdíjrendszerek egyre inkább tarthatatlanak lesznek, ugyanis nem lesz elég dolgozó, hogy megtermelje az elõzõ generáció nyugdíját. De Lengyelországban nem tököltek - fogták és rendesen megnyirbálták az korai nyugdíjba vonulás kedvezményeit. Azt mondom, jól tették.
"De pont hogy a modern technika adja meg a lehetõséget a modern ideológiáknak a pusztításra."
Igen, erre mondtam, hogy le lehet vezetni a technikai fejlõdésbõl a népesség csökkenést. Ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor azt mondjuk, hogy az egyre lassuló népesség növekedést. Jelenlegi becslések szerint 2035-re fog megindulni a valós népesség csökkenés Európában, mivel akkora már a bevándorlók által hozzáadott plusz sem lesz elegendõ.
Azt pedig, hogy azért mégse kéne ezt így levezetni, azért írtam, mert a technika nem azóta van, mióta a népesség csökkenés megindult. Már sokkal korábban is létezett, hiszen a tûzcsiholást, dárda-, edénykészítést is technikának vehetjük. Ha ilyen szemléletben végigmegyünk az emberiség történelmén, akkor azt fogjuk látni, hogy a nagy népesség növekedést általában technikai fejlõdés elõzte meg.
Most egy hullámvölgyben vannak a fejlett országok, de ez nem végleges - minden rajtunk, a felnövekvõ generáción, jövõbeli családapákon és feleségeken múlik. 50 évvel ezelõtt, a II. VH után: Baby Boom. Közelmúltból pedig a franciákat lehet kiemelni, akik nagyon belehúztak, így Európában Írország után a második legszaporább nép lettek, ezzel feldöntve minden elõzetes becslést - amik kb. ennyit is érnek.
"El kéne választani a tudományt és az emberek "kezelését" pár téren."
Úgy érted, hogy bizonyos embereket nem kéne orvosilag gyógyítani? Szerintem ez csak bizonyos esetekben elfogadható, amikor a beteg életszínvonala már olyan alacsony, hogy jobban jár ha elaltatják. A beleegyezésével természetesen.
Vallásosok figyelem! A 21. században le kell raknotok az eutanázia erkölcsi alapjait!
Nem feltétlen. Szerintem biztos van a hívõ embereknek is egy rétege, amely tudja ,hogy nem igaz amit mondanak nekik ,vagy legalábbis kételkednek benne. Egyszerûen csak nem érdekli az igazság, elhidegülne barátaitól, hirtelen sok problémával ,amikrõl eddig tudomást sem vett kéne szembenéznie , szal ki kéne vennie a fejét a homokból. Miért adnák fel ezt a kényelmes tudatot, hogy a halál után van élet ,stb... Nyilván a másik része kételkedés nélkül igaznak gondolja, ezek nem valami okos emberek.
Az én véleményem szerint(bár ez némileg változik), amit le szoktam írni az ebben a témában kialakult vitákhoz ,hogy a vallási rendszerek bármennyire is jó szándékkal jöttek létre mégiscsak feltételezéseken,hazugságokon, féligazságokon, kitalációkon, az emberi hiszékenységen alapulnak.És szerintem az ilyen rendszereknek nem lenne szabad helyet kapnia a társadalomban. De sajna a kereslet még mindig óriási rá. Talán pozitív oldala is van ,de van negatív is. Erkölcsi tanítást szokták emlegetni ,de ezt adnak az amerikai filmektõl kezdve, sok minden ad, néha jót néha rosszat. Az aktuális társadalmi rendszertõl függ, hogy mi számít jónak és mi rossznak. Szóval egy olyan rendszert kéne kreálni, ahol nincs szükség az emberek félrevezetésére, ahhoz ,hogy aktuálisan emberinek nevezett értékeket átadjuk, és akkor már tényleg nem lenne semmi szükség a vallásokra. Ilyen rendszer,amirõl beszélek már van régóta, akkor meg miért ragaszkodunk még sokan a régi idõkhöz? Az más dolog ,hogy nem mûködik rendesen és talán az emberek félrevezetésével hatékonyabban el tudjuk érni ezt a célunkat.Remélem ez változik idõvel.Bár eléggé leegyszerûsítettem a problémát, ami egyébként egy rendkívül összetett kérdés, úgy vélem van benne igazság.
Csak hangosan gondolkodtam már itt sem vagyok, válaszolni nem hiszem ,hogy lesz idõm.
"Na ilyenekre gondolok, mint káros manipulálásra "
Értem, és egyetértek. Cak arra vagyok érzékeny, hogy mert vannak buta vallásosak, abból ne következhessen az, hogy "A" vallásosak buták. Itt sokan használják ezt a fajta "logikát", és közben baromi okosnak hiszik magukat, és ez engem idegesít.
Ha valaki hisz, ne hazugság miatt legyen hívõ, ez a hívõ embereknek is fontos nem?
No én csak azt szeretném ha a manipulálóknak kevesebb eszközük lenne! Tehát ha kiveszel a kezükbõl egy érvet amivel gyõzködnek, már az is valami. Egyébként nem rég volt egy cikk a "kreacionizmus hadat üzen az evolúciónak " címmel Na ilyenekre gondolok, mint káros manipulálásra (csak azokra káros akik bizonytalanok, bármelyik oldalon szilárdan állókra nem)!
"A szélmalmok írnak dogmáktól hemzsegõ hozzászólásokat itt, esetleg õk a kreacionizmus követõi?"
Ja ok, tehát ha legközelebb egy nemvallásos ember ír butaságot, akkor levonhatom a következtetést: de buták ezek a nemvallásos emberek. Ez így aztán tök logikus, valóban. Azt hinné az ember, hogy egy felvilágosult ember tisztában van az "azért, mert minden bogár rovar, nem minden rovar bogár" tökegyszerû tételével...
"Tehát akkor azt mondod, hogy nem az egyházakkal, nem a vezetéssel, hanem magával a vallásos, hívõ emberekkel van a gond?"
Nem pont neked, de: Vallásos, hívõ emberekkel is tud gond lenni, de nem "A" vallásos, hívõ emberekkel, mert az, amit írsz, azt jelenti, hogy az "összes" vallásos, hívõ emberrel van gond, ami értelemszerûen nem igaz. Ez ugyanakkora logikai baklövés, mintha én azt hoznám fel, hogy 1. a kommunisták ateisták voltak, 2. a kommunisták kiirtottak egy halom embert 3. tehát az ateisták kiirtottak egy halom embert.
Hibás logika. Sok vallásellenes ugyanezt a hibás logikát használja, csak így: 1. a fanatikusok vallásosak voltak 2. a fanatikusok kiirtottak egy halom embert 3. tehát a vallásosak kiirtottak egy halom embert.
Ezek alapján megítélni egy vallást butaság, a "rend", "szabadság", "igazság" és egyéb sokkal általánosabb eszmék jegyében is öltek megtévelyedett emberek pont eleget. Ne a szélsõségek alapján ítélj meg valamit, mert torz eredményre fogsz jutni.
Ja, ez csak azért furcsa, mert közben máshonnan meg teljes mellszélességgel azt bizonygatják, hogy a genyó egyház köcsögségeihez semmi köze szegény ártatlan hívõknek. Te meg pont azt mondod, hogy õk minden baj forrása.
Az egyházfõkkel akkora nagy baj nem lenne. Példákat mondok: a szaúdi, az egyiptomi mollák (imámok, akármik) fatvában ítélték el a terrorizmust. Legutóbb egy afganisztáni muzulmán fõpap tette ugyanezt, mire a tálibok elrabolták és kivégezték. Tehát itt arról van szó, hogy a vallást sokszor gátlástalan, hataloméhes - amúgy hitetlen vagy esetleg bigott - emberek a saját céljaik érdekében akarják felhasználni. Ezek ellen jogos a fellépés.
Igen, a lényeg ez. Én már alig várom, hogy iparszerûen mûködjön, juhé. :-) Indulásként lecserélném pár fogam, sõt a szemeim is. Az orrom nem, mert túl nagy, abból inkább kivetetnék. :-)
"Ezt kifejthetnéd. Organikus szervek képesek szerveket növeszteni."
A cikkben még kis méretekrõl van szó, ahol kisebb szekvenciákból képesek a teljes örökítõanyagot, a dezoxi-ribonukleinsavat felépíteni mesterségesen. A DNS egy blueprint a szervezetnek, ami hordozza az összes információt az élõlény teljes felépítésérõl, aminek részegységei a szervek.
A kutatók nem csak a DNS-t, hanem a köré épülõ sejtet is megpróbálják teljes egészében mesterséges úton létrehozni, aminek a kulcseleméhez már eljutottak. Amint sikerül sejtszintre lépniük, képesek lehetnek az általad említett õssejteket a saját DNS-ed alapján mesterségesen "termelni", növeszteni, hogy abból utána a szervezetedben megtalálható szerveiddel tökéletesen egyezõt hozhassanak létre.
Szerintem ez az egyik legnagyobb áttörés, amely akár az emberi élettartam megnöveléséhez vezethet. Az elöregedett sejteket, szöveteket, szerveket egyszerûen újabbra cserélheted.
A szélmalmok írnak dogmáktól hemzsegõ hozzászólásokat itt, esetleg õk a kreacionizmus követõi?
"Ugyanis nem csak a hitrõl szól a dolog, hanem az emberek feletti uralomról is"
Nagyon kevés országban van vallási alapú törvénykezés. A Katolikus egyháznak milyen gazdasági potenciálja van? És a többinek?
Bár a hites részt már befejeztük, de megszólítatás okán: Nem a hittel van a baj, csak azzal amikor áltudományos érvekkel kivánják megvédeni! Ezen érvek egyikét cáfolja, tudnilik igaz hogy a mesterséges élet ember által teremtett, csak hogy ebben az esetben bizonyítottá válik a folyamat amely által létrejött az élet, és hogy nem kell hozzá természetfeletti erõ!
Hihetetlen, hogy abból, hogy mesterséges életet hoznak létre, egyesek azt a következtetést szûrik le, hogy akkor a "teremtés" hülyeség... Felhívnám a figyelmet, hogy itt rohadtul nem "magától" jön létre az élet, hanem pont hogy "teremtik". Ezek után én egy pöttyet óvatosabb lennék azzal, hogy ez mit is cáfol, és mit is bizonyít.
A másik meg hogy nem értem, a tudomány minden eredményét miért a vallással "szemben" sorolják fel. Ki hiszi azt, hogy a fenti tudósok közt egy vallásos sincs? Hány vallásos tudóst kell még felsoroljak, mire az ilyen primitív "dehá a vallás azeggyellõ a tüzesvassötétinkvizícióagymosással OMG!!!" mémek végleg kiírtódnak?
Hajajj hát ez szép. Már majdnem megtisztelve érzem magam, hogy ennyi minden jutott eszedbe arról az egy sorról. Érdekes a levezetésed, és úgy érzem tényleg nincs elég tudásom ahhoz, hogy eldöntsem helyes vagy sem az érvelésed. Viszont talán annyira nem különbözik az álláspont. Ahogy a #43-ban írtam : "Lehet, hogy az emberek között több a karrierista, ezért kevesebben szeretnének gyereket. Nemtom. Közvetlenül biztos nem a technika fejlõdése, inkább az emberek gondolkodásmódja miatt." Szerintem te is erre gondoltál. Hogy valamikor 60-70éve elindult egyfajta karrierizmus. Amikor az illetõ a végletekig tanul, majd a végletekig dolgozik, csak, hogy elõrébb jusson a ranglétrán, közben elfelejt élni. A család nem érdekli. A gyereknevelés csak akadályozná a karrierista nézeteit. Már itthon is megfigyelhetõ ez egy jóideje. Hogy a 28-30 éves nõ, büszke, magabiztos, tökéletes egzisztenciával rendelkezik, viszont alig élt valamit... Másrészt az is lehet, hogy a jobbra, és a többre törekednek kicsit önzõ módon a saját életükben. Amibe nem fér bele egy gyerek. Pl itthon sokan azért nem vállalnak gyereket, mert a társadalmi / gazdasági / egyéb helyzet miatt nem tudnák felnevelni a gyereket. Vagy nem tudnék olyan színvonalon felnevelni, ahogy azt szeretnék. Bevallom õszintén, én is e csoportba tartozom. 25 évesen azért nincs még gyerekem, mert nincs olyan egzisztenciám, amivel biztosítani tudnám a gyerekemnek hosszútávon is azt a színvonalat, azt a körülményt amit szeretnék. Gyereket bárki tud csinálni, azzal nincs gond. De én úgy vagyok vele, hogy nyomorba nem szülnék gyereket, az neki is csak rosszabb lenne. Na most ezzel lehet nem egyet érteni, de én nem szeretnék úgy gyereket, hogy nem tudom neki mindazt megadni, amit én is megkaptam. Szal lehet a technikai fejlõdés ilyen, nem közvetlen módon ronthatja a népességnövekedést, ahogy azt te is leírtad. Viszont talán elõ is segíti egy másik szemszögbõl. Ugye LPG azzal próbált volna érvelni, hogy a fejlõdés során a gépesítés miatt rengeteg munkahely szûnt meg. Az embert felváltotta az olcsóbb gép. Viszont szerintem nem csak ezt kéne nézni. Az új technológiák rengeteg új munkahelyet is teremtettek. Nézzük csak az IT termékek gyártására létrejött rengeteg gyárat. Ahogy a mobil telefon ipar kifejlõdött az elmúlt 10 évben. Aztán ott van a számtech ipar. Chipgyárak, memória gyárak. Manapság már külön mp3 lejátszót gyártó sorok jönnek létre. Stb stb stb... Ezek mind új munkahelyet adnak és nem csak egyfajta csoportnak. Alsó és felsõ végzettségüeknek egyaránt. Aztán röhej, de a technológia tette lehetõvé a panel ház szerû építkezést is. Tudom milyen szar mert én is abban lakok. Viszont ez olcsó technológia és rengeteg lakást jelent. Kb 2 átlagos kertes családi ház területén van 30 lakás. Ez jóval olcsóbb és elérhetõbb lakást jelent az átlag emberek számára. Képzeljük csak el, manapság egy átlag havi 80-90 ezres fizetésbõl mikor tudna megvenni, vagy felépíteni egy 20-25 milliós családi házat egy átlagos pár? Hát nagyon nehezen. Viszont egy 8 millás panel lakásra, ami nem túl nagy de családnak elég azt könnyebb kitermelni.
"De az szerinted eldöntött dolog, hogy a technikai fejlõdés által kiváltott felemésztés?" Bocsánat, de ezt a szálat el szeretném varrni, mert sokkal fontosabb, mint hogy õssejtekkel vagy a gyíkok farok-újranövesztési képességeit lemásolva gyógyítunk-e meg sérült vagy fogyatékos embereket. Mert ugye ezeket az orvosi praktikákat finanszírozni kell, ha nincs aki állja a cechet, akkor benövi a gyom a modern klinikákat, pont úgy, mint a római Kolosszeumot vagy a jordániai Petrát (épp olvastam róla a Wikin, baromira érdekes.)
A technikai fejlõdés, ha harmonikusan zajlik, nem okoz népességcsökkenést, sõt ellenkezõleg. Ha õsember vagyok, jobb fegyverekkel több zsákmányállatot ejtek, több hús jut a gyerekek asztalára, nõ az átlagéletkor stb. A problémák igazából a társadalmi munkamegosztással jelentkeznek, illetve ennek rossz strukturálódásával. A munkamegosztás kezdetben nemek és életkorok szerint zajlott, késõbb társadalmi csoportok szerint. A mezõgazdaság megjelenése rengeteg elõnnyel járt, nélküle el se lehetne képzelni az emberi civilizáció kialakulását, de a szaporodásképességet biztosan negatívan befolyásolta. Az ókor és a középkor történelme durván leegyszerûsítve arról szól, hogy a szapora állattenyésztõ (tehát már õk sem vadászó népek, õk is elõreléptek egy fejlõdési lépcsõt!) népek le-lerohanják a földet túró és városokat építõ, szakosodott társadalomban élõ népeket, és vagy kardélre hánynak mindenkit, vagy kialakul valamiféle szimbiózis, együttélés, sõt összeolvadás, hogy aztán a népfelelesleget újratermelõ puszták népe megint betörjön, megint legyen ribillió, magasabb falakat kelljen építeni, jobb fegyvereket kovácsolni stb. Európa és Ázsia számára a népfelesleg állandó forrása Közép-Ázsia, de hasonló régiók és folyamatok megfigyelhetõk a prekolumbiánus Amerikában (a történészek számára titokzatos a maja meg más híres civilizációk eltûnése, de ugye mostantól nekünk ez már nem rejtély?), de Afrikában is.
A mezõgazdasággal foglalkozó népeknél, illetve a kialakuló államalakulatoknál is persze a reprodukciót nem elsõsorban a barbárok biztosítják, hanem a gürcölõ, robotoló szolganép mellett, felett ott vannak a harcosok és büszke amazonjaik, és igazából a biológia reprodukciót a népesség 2/3-a biztosítja. Dinamikus rendszerrõl van szó, a szerepek nincsenek a világ végezetéig leosztva, mindenki próbál feljebb jutni a ranglétrán, vagy ha õ nem is, akkor áldozatot vállal, hogy utódainak majd jobb jobb lesz. A gondok akkor kezdõdnek, amikor a populáció eléri a saját és a természeti erõforrások határát. Mely határt a technológiai fejlõdés folyamatosan tol kifelé, de vannak korok, amikor ez nem elég, és a fej beleverõdik a falba. A javak elosztása ilyenkor nagyon nagy jelentõséget nyer, az államszervezetet tökéletesíteni kell, az uralkodó elit megpróbál változtatni, a harcosok egyre többet edzenek, teljes energiájukat leköti a szakma, a karrier, a család háttérbe szorul, pláne ha hónapokig tartó hadi expedíciókban kell részt venni távoli vidékeken. A verseny ilyenkor olyannyira kiélezetté válik, hogy egész életeket kell rááldozni egy-egy (rész)cél elérésére, és a szakosodás miatt a szakmák közötti átjárhatóság is csökken: dönteni kell, hogy akkor most valaki cipész lesz vagy zsoldos katona, földmûves stb. A szerepek megmerevedése (nincs már remény arra sem, hogy a gyerekeimnek jobb legyen), az elosztás egyenlõtlensége persze sokaknál frusztrációt okoz, és megjelennek a társadalomromboló jelenségek (kábítószerezés, graffitik, elõdök vagy akár istenszobrok megbecstelenítése, eszmei rombolás stb.) Nos, mint írtam, amikor egy állam eljut az erõforrásainak a határáig, akkor 2 lehetõség van: vagy belsõleg kitermeli a technológiaváltást, a termelés hatékonyságának növelését, vagy hódító háborúkba kezd, esetleg nem háborúval, hanem elõnytelen kereskedelemmel (hitelekkel) foszt ki más népeket, államokat. Ha az anyagi javak elosztása még arányos, akkor a külsõ (kreált) ellenség legyõzése esélyes - persze csak addig, amíg globálissá nem válik a világ (mert egy idõ után elfogynak a meghódítandó gyarmatok) -, ellenkezõ esetben a vesztes szerep jut. A sikeres háború hozadéka természetesen csak elodázza a problémák megoldását, mert a zsákmányolt javak mennyiségétõl függõen rövid vagy hosszabb idõ múlva megjelennek újra a problémák, pláne, hogy a háborúk miatt a szakosodás és a központosítás egyre magasabb fokán áll a nyertes állam. Ha a társadalom erkölcsi értékrendszere egészséges - a legtöbb esetben nem - akkor belsõ megújulás ráévén van lehetõség a folyamatos fejlõdésre, ellenkezõ esetben (amikor az egyes munkák megbecsültsége és díjazása nagyon eltérõ lesz) nincs más megoldás, mint megtörni a kohéziót és az alja munkákat rabszolgákkal elvégeztetni, amíg vannak ilyenek (vagyis amíg tart a gyõzelmes háborúk sora), majd a bevándorlókra bízni. Ennél a pontnál be is indul a bomlás folyamata, a mag el van vetve, a többit elvégzi az idõ. Persze, ha közben sikerül ezeket a bevándorlókat integrálni, akkor maga a kulturális hagyaték megõrizhetõ. Az ideális persze az lenne, ha mentalitásváltással (a bérezési rendszer nivellálásával) a bennszülöttek is érdekeltté válnának a piszkos munkák elvégzésében, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem nagyon jön össze. A technológiai fejlõdés persze ad okot némi reményre, mert ma egy szennyvíztisztítóban dolgozni már nem derogáló. A folytonos megújulással járó folyamatok levezényléséhez nagyon okos és erkölcsös, de társadalmi kontroll alatt álló, elszámoltatható emberekre (nem gõgös "elitre", hanem szorgalmas hangyákra) van szükség, végülis rajtuk múlik a siker, de mindent nem lehet rájuk hagyni, az általános mûveltségi szint emelésével a társadalom minden tagjának részt kell vállalni a feladatokból és tudnia kell a saját szerepét.
Ezt kifejthetnéd. Organikus szervek képesek szerveket növeszteni. Persze ez lenne a lényege. Futószalagon gyártani a szükséges szerveket a várakozás helyett. Ez hasonlít ahhoz, amit az õssejtekkel szeretnének elérni. Ha jóltudom nemrég mentették meg egy 30 éves nõ életét, hogy a saját õssejtjeibõl ültettek be neki, és új gégecsöve növekedett vagy ilyesmi... Lehet, hogy a kettõt lehetne kombinálni?
Ez a vonal legyen a vallási vita vége és a cikkhez érdemben hozzászóló dolgok kezdete.
Indítanám is a sort, hogy miért jó a mesterségesen elõállított élet:
Tegyük fel hogy apuka/anyuka vagy. A gyerekedet egy felelõtlen sofõr elgázolja, megsérül az egyik létfontosságú szerve és a gyerek csak transzplantációval "hozható helyre". Donorlistán várhat arra hogy felszabaduljon a szerv, vagyis hogy valaki más meghaljon és megkaphassa az övét.
Kérdem én, jó dolog ez? Kétlem.
A mesterséges organikus szervezetek képesek lehetnek szerveket növeszteni, akár a saját genomunkat felhasználva, így nem kell például a kilökõdéstõl tartani.
A közélet része nem lehet a hit mert nem homogén egyhitû a társadalom, és ezért ha a vezetõ erõ valamely hithez tartozik, a többi hátrányba kerül, és ez megosztottságot szül. Tehát, mind a hit ,mind az ateista világnézet a magánéletben létjogosult, ezt nem értik meg azok akik mindenáron a közéletbe viszik a hit kérdését. Vagy lehet hogy értik és direkt megosztják a társadalmat? Tehát a közéletben minden ügyet úgy kell kezelni, hogy vallási, hitbeli kérdés ne merülhessen fel! Ez nem a fej homokba dugása, ez lenne az összérdekünk, mert még a nemzet mint összetartó erõ is megszünt (a félméteres kokárdát viselõ úriembereknek semmi közük a nemzet "igazi" fogalmához). Tehát minden megosztottságot csökkenteni kellene, egyébként a multik "fogyasztó rabszolga gyarmata" leszünk (vagyunk) Nem hívõket nem akarok, hanem rosszándékú emberek által irányított embereket, legyen az ateista, vallás, vagy bármely más ideológia szerint irányított! Ehhez szükség van minden olyan tudományos ismeretre, mely megcáfol dogmákat!
Dehogy ural mindent. Ha hiszed ha nem a Föld lakosságának nagy része vallásos! Mindenkinek kell hinni valamiben. Asszem ezt pont te írtad. És ez így igaz. De senkinek semmi köze hozzá, hogy ki miben hisz vagy nem hisz. Nem kell templom, sem egyház, se semmi. Csak az információt kell elérhetõvé tenni. Hogy aki akar, az meg tudja ismerni a különbõzõ vallások tanait.
Amúgy toto66 #45-tel 100%-ig egyetértek. Nagyon jól megfogalmazta a lényeget.
Visszatérve nem hinném, hogy a technika fejlõdése közvetlen hatással lenne az EU-s népességcsökkenésre. Ez persze szintén érvek nélkül állítás volt :)