A "Számvektor algebra" lehetne a közvetítõ láncszem az algebra, és a vektoralgebra, a Matematika, és a Fizika között. Ami pedig most még hiányzik, és a számvektor algebra nélkül prof. R. Langsland és mások nagy bánatára örökre hiányozni fog. De ne féljetek, én már rajta vagyok, és elûzöm a gondokat (akkor is, ha Ti meg a gondolatokat!)
A matek köszöni szépen jól van a hülyeségeid nélkül is. Mindig kérdés, hogy az axiómák számát lehet-e csökkenteni. Lásd pl.: Bolyai. Te meg be akarsz vezetni egy újat! Ráadásul egy tök fölösleges haszontalan lózungot. A matematikusok veled ellentétben nem szófosással foglalkoznak.
Azt mindenki láthatja, hogy te magadat tudósnak tartod. De nem attól lesz ám tudós valaki, hogy annak vallja magát. Kéne csinálni valami elismerésre méltó dolgot. Az hogy elképesztõen sokat írsz kevés lesz. De még mielõtt csinálnál valamit, szükséged lenne tudásra. A tévedéseid amik még egy középiskolában sem lennének tûrhetõek, errõl a hiányosságról tanúskodnak.
Ez a minõsíthetetlen kontárkodás amit mûvelsz nem jó semmire. Nem mindenki lehet ám tudós. Ha egy tehetségtelen fasz vagy, és még tanulni se vagy hajlandó, csak nagy arccal halandzsázol, ne csodálkozz ha pofán köpnek! Ezzel a magatartással ugyanis lealacsonyítod sok más, igazi tudós érdemét.
A tudati vakság csak azoknál szánni való, akik dicsekednek vele. uwu-neked én valóságos kincs vagyok, látod, már immovable is csatlakozik hozzád! Nem vagy egyedü tehát. Nekem meg így se jó, se rossz, vagyis mindegy. Hozzátenném: A tanulás, a képzetség egy olyan mérlegen, ami a valóságé, alulmaradhat az informáltsággal, és a kreativitással szemben. Persze ez azokra, akiknek sem ez, sem az nincs, nem érvényes. Titeket lehet, hogy deriválni kellene ahhoz, hogy belõletek valami eredmény adódjon.
Az axiómák csökkentéséhez a múvészetben a L'art pour L'art hasonlíthatnám. Amirõl többnyire kiderül, hogy vagy azért tetszik (nem tetszik), mert a mûvész mégis adott értelmet (érdeket) neki, vagy pedig azért, mert a nézõ. Tudat (érdek) nélkül semmi nincs. Bár veletek társalogva ezt lehet, hogy felül kell bíráljam.
A tudósok érdemét azok alacsonyítják le, akik szentirásnak, és teljes tekintik minden eredményüket. És lusták lévén azt kiegészíteni, addig farigcsálják, amíg fogpiszkáló, vagy használhatatlan forgáccsá nem válik. Newton mûvét óriásinak gondolom, de nem teljesnek, mert azzá nem lehetett akkor . Ma sem lehetne és talán sohse lesz. Azonban tudva, hogy a gravitáció véges sebességû, az egész mai modern frittyen- frityet újra kellene gondolani. Ehelyett sötét tömegekkel, energiákkal, vagyis a semmivel tömködik a fejeteket. Hát ebbõl én kiszáltam! Nézd, engem kinevethettek, majd amikor ezt valaki angolul írja le, hasra feküdtök az ámulattól. (Én meg angolul csak a Beatleseket, meg Hamlet monológját tudom.)
Én már egy ideje azt hiszem értem mit mondasz, de hogy miért az homály. Lehet azt mondani hogy ne cask i-nek a négyzete legyen -1 hanem j-nek és k-nak is és i*j=-k, és tök jó, feltalátuk a kvaterniókat, de emelett meg kell mutatni hogy azok jók is valamire. Annak ellenére hogy a kavterniók önmagukban is szépek, mégis ha nem lehetne velük dolgokat kiszámolni, akkor senkit nem érdekelnének. Mi az amit számvektor algebrával szerinted könnyebben meg lehetne tenni mint anélkül? Mert például polinomiális egyenleteket nem lehet vele megoldani. Amit mondtál az eddig a sima vektortér furcsa megfogalmazásának tûnik (vannak dolguk amik két részbõl állnak: van hosszuk meg irányuk, skalárral szorozhatunk, akkor nõ a hossz, a négyzetre emelés viszont nem értelmezett). Mit tenne ez hozzá a jelenlegi matematikához? Nekem úgy tûnik hogy te csak valami filózófiai vagy vallási nézetet próbálsz megideologizálni. Azt is lehet persze, csak nem sok matematikust fog érdekelni.
Jobb ha ontom, mintha bennem marad, ahogy nálad :-)
Mi az a kopasz r ? Én nem látom be!
Csak javítani próbáltam egy hibát, de amúgy is van még benne, úgyhogy mindegy.
Itt sokan mondják: a matematika nem gyakorlat, hanem elmélet. A kvaterniókat is valaki felfedezte, berakta egy könyvtárba, nem azzal vásárolsz a piacon. Lehet, hogy valaki valamire használja õket, én is foglalkoztam velük. De az elmélet: pénz is. Lásd a Wolfskehl díjat. Mire jó egy szép festmény? Ez a kérdés még általam se megválaszolható. Szép, és kész! Valaki egymilló dollárt kifizet érte, amibõl kb 1000 tonna benzin vehetõ. Tehát annak a képnek az energia egyenértéke: 1000 tonna benzin. Pedig a festõ csak egy páros juhbél virsbõl festette, ami 200 Wh.
Nem baj, én meg majdnem tenzort írtam kvaternió helyett. Azzal viszonylag nagyon beégtem volna.
Jó, de algebrai konstrukciókat senki nem vásárol pénzért. Mivel végtelen sok van belõlük, sõt bárki kitalálhat egyet. De csak azok maradnak meg az utókornak amikkel lehet valamit csinálni is.
Így van. Mellettem nem lehet beégni, csak a trolloknak, mint az uwu. Ha nem égett volna be már százszor, nem próbálna egyenlíteni. Vele szemben jobb taktika, ha látszólag beégek, akkor elfelejthet engem!
Jáj, uwu, nagyon beégtem miattad! Akkor mostantól békén hagysz?
De veled, JMáté, méltóan szeretnék társalogni. Ha megnézed a www.mek.oszk.hu/01800/01849 -en a hatványösszegelméletet (ami a Newton -Girard képlet, más formában), sok új, éedekes alkalmazást találhatsz benne. Például, hogy én egy három változós hatványösszeget (Newton binom), hatszor kevesebb együtthatóval írok fel, és a Pascal háromszög helyett egy sajátos, gyorsabb algoritmust adok. Ennek pl. talán lehetne szerepe a számítástechnikában.
Ez igaz. De én nyugdíjas mérnök vagyok, aki még dolgozik, és nincs szükségem rá, hogy eladjam akár a hózentrógeromat is. Ide se azért jövök, a Nobel díjat meg nem igénylem, jelenleg a helyett épp savtúltengésem van, amit sokkal érzékenyebben élek át. (Most egy idõre kilépek a társalgásból)
Egyébként én nem hiszem el hogy mérnök vagy. Mondjuk vannak kibaszott hülye mérnökök is, de te alkalmatlan vagy bárminek a megoldására. Még közmûvesnek se lennél jó.
JMáté Egyes polinomiális egyenleteket is meg lehet oldani vele, mégpedig megadott pontossággal, közelítés nélkül, ami másnak nincs. (Newton is csak közelít, megadott pontossággal, ehhez meg nem kell!). Megnézheted ugyanott (www.mek.oszk.hu/01800/01849), az elsõ kötetben. Ott a páros hatványokra, valós gyökökkel bizonyítom. De mert szerteágazok, a többire nem csináltam még meg. De ha csak ezt veszem, ez is teljesítmény. Ugyanott, az olvasói levelek között találkozhatsz uwu-levelével is, ami szintén sajátos teljesítmény. Ezzel õ is beörökítette magát a tudománytörténetbe.
De a lényeg inkább az, hogy a Fermat sejtés éppen a hatványösszegek elméletével megoldható, amit Fermat is ismert. És fõképpen a kis Fermat tétel kell hozzá, amelyet egyébként õ talált ki. Az eredmény pedig egy irracionális egész, amely végtelen sok számjegyû, és amelynek csak a bináris számításokban ismerhetõ a legelsõ számjegye, hogy "1". A többi egyszerûen nem állapítható meg. Irracionális. Ez a hatványösszegek elméletével bizonyítható. Õ, akit a korabeli matematikusok alig becsültek, legfeljebb féltek már tõle, szarkasztikusan a megoldását az ismert, többszörösen átirt, és félreértelmezett margón történt bejegyzésben jelezte! " nem fér el a margón " (mert végtelen sok számból áll). Ha olyan volt, mint én, akkor pedig a mondat végére nem is tett pontot, jelezve, hogy az végtelen. Ezt sajnos bizonyítani nem lehet már, mert az eredeti elveszett, a fia által kiadott másolatra pedig a jól képzett szerkesztõ, vagy a szedõ oda tett egy bizonytalan írásjelet, ami inkább vesszõ. Ezt a rombolást jól képzett matematikusok tovább folytatták, Fermat tételét sejtéssé fokozva, hogy a végén egész mást oldjanak meg. Így az egész Fermat tétel sajna egy Papp Jancsi viccé vált, aminek a végkifejlete inkább szomorú játék. Az emberi hülyeségé.
Aha, szóval irracionális egész. Így már mindent értek. Egy egésztört nem lenen jobb? Vagy egy negatívpozitívnemnulla? Szerintem vezesd be a természetellenes-városi számok számok halmazát.
Egyébként tényleg megpróbáltad megállapítani az 1 után következõ végtelensok számjegyet? Mikor hagytad abba? XD
Az irracionális törteket miért nem röhögik ki? És miért kell éppen az irracionális egészeket kiröhögni?
Fermat felfedezte, hogy nemcsak irracionális törtek, de egészek is léteznek, ami "...nem fér el a margón..." Ezt bizonyítottam a hatványösszeg algoritmussal.
A röhejes az, ahogyan a tételét fokozatosan átirták, és sejtéssé avanzsálták, hogy végül egy nem létezõ megoldást találjanak helyette. Ami számodra ellenõrizhetetlen, ezért azonnal el is fogadod. Ja, meg angolul van.. Sõt- ez kevesebb, mint röhejes. Ez szomorú.
Most elmegyek, majd jövök,
Állítás: Nem létezik irracionális egész szám Bizonyítás(indirekten):TFH létezik H irracionális egész szám,vagyis ez az egész szám nem írható fel két másik egész szám hányadosaként(H=P/Q). Szorozzuk meg ezt a H számot egy Q nem 0 egész számmal(P:=H*Q). Egész számmal való szorzás nem vezet ki az egész számok halmazából. Mivel Q!=0,ezért P/Q hányados értelmezhetõ. P és Q egész számok és H alapfeltevés szerint egész szám. Villám.
Nem jó a bizonyításod, semmilyen értelemben. Eghy szám nem azért irracionális, mert egész számok hányadosa. A szám irracionális, mert ird be, hogy mi az irracionalitás definiciója. A tört szám csak egy formája, hogy nem lehet.
A Fermat tétel szerint, (amelyet Sophie Germain, és a követõi is vizsgáltak, elég sikeresen), nem az az eredmény, hogy nem létezik olyan egész szám, hanem az, hogy létezik, de az irracionális, végtelen hosszú, nem rendezhetõ számsor! Alapvetõ eltérés ez az A. Wiles bizonyításhoz képest, és mutatja, hogy annak köze sincs a Fermat tételhez. Õ igazolta a moduláris formák, és az elliptikus egyenletek egyes válfajainak azonosságát, vagyis a Taniyama-Shimura sejtést, véletlenül az utolsó elõtti pillanatban, hogy a Wolfskehl díj érvényessége lejárt.. Dicsõség érte. De a Fermat sejtéshez köze sincs.
Az én bizonyításom a hatványösszeg algoritmusra, és a kis Fermat tételre épül, amelyeket õ is ismerhetett. Vagyis másodikként reprodukáltam az õ elsõdleges bizonyítását, mégpedig olyan úton, amin úgy látom, hogy Sophie Germain, és a többiek is elindultak. Csak én végig mentem rajta, a hatványösszeg algoritmmus segítségével, amelyet a www.mek.oszk.hu/01800/01849 I. kötetben, minden külsõ információ nélkül egyedien bizonyítottam, függetlenül mások létezõ bizonyításaitól. Több évtizedes, kemény munkával. (Esetleg megtehetnétek emiatt, hogy nem köpködnétek le minden hozzászólásotokban.)
A bizonyítás lényege az, hogy a hatványösszeg algoritmusssal bizonyítható, hogy minden a=2np+1 alakú prim (- p hatványkitevõ - n természetes szám) amelyekbõl bizonyíthatóan végtelen sok van, valamelyik változó osztója kell, hogy legyen. Ezáltal a változók a már említett irracionális egészekké fajulnak. Ilyen egyszerû a bizonyítási formula. Ezért irta Fermat "nem fér a margóra" Feljegyzését már az elsõ kiadásnál a szerkesztõ, vagy a szedõ "kijavította", beirva a vesszõt a Fermattól végtelenített mondat után. Késõbb jól képzett matematikusok elõbb a latinról- latinra, majd a világ összes nyelvére össze- vissza fordították. Hogy végül belecsapva a lecsóba, egészen mást oldjanak meg, az ámuldozó fórumnickek örömére.
"Velem úgyis csak a hülyeségeddel kötekedsz" Ez nem igaz! - Elõször is: nem kötekedem! - Másodszor: Te nem az én hülyeségem vagy, hanem jóformán az egész emberiségé!
Szeretném leírni a FERMAT TÉTEL („sejtés”) valóban tanulságos történetét.
Fermat, aki nem matematikus, de informált, kreatív GONDOLKODÓ volt, számos egyéb matematikai felfedezése mellett (pl. kis Fermat tétel) egyfelõl megfogalmazta a Nagy Fermat Sejtést, mint problémát, másfelõl „csodálatos bizonyítást” talált is rá (lényegileg):
„Az a^3+b^3-c^3=0 egyenlet kettõnél nagyobb „p” hatványokon csak olyan egész számokkal teljesülhet, amelyek végtelen számjeggyel írhatók le, és rendezetlennek”
Lefordítva a szokásod terminológiára: irracionálisak, pont mint pl. a harmadik gyök 35, ami az a^3=2^3+3^3 azonosság megoldása a -ra, amely ugyan végtelen törtszám, de végtelen sok számjeggyel, és szintén rendezetlenül írhatók csak le, s így ezért irracionálisak. (Az irracionális egészekrõl annyi tudható, hogy csakis bináris számrendszerben, és csakis az elsõ számjegyük, az egység=1 lehet ismert.)
Mindezt egy könyv széljegyzeteként, tréfálkozó szellemének megfelelõen a korban szokásos találóskérdésként irta le: „…A margó túlságosan keskeny, mintsem leírhassam” Az írásjel hiánya itt most nem véletlen, mert nagy valószínûséggel Õ sem tett pontot a mondata után. Amivel „kiálltóan” jelezhette bármely tudati vakságban szenvedõ érdeklõdõnek, hogy a megoldása végtelen hosszú, azért nem fér el.
Kedves tréfája azonban szomorúan, balul sült el!
- A kézirata ugyanis kissé szokatlanul, de idõközben eltûnt. - Amikor a fia elõször még kiadhatta, vagy a szerkesztõ, vagy a szedõ bizonytalan, inkább - vesszõnek tûnõ írásjelet tett a mondat után. - Az alkotói lázban szenvedõ próbálkozók az eredeti latin szöveget elõbb többszörösen latinról - latinra újra fordították, majd más nyelvekre is, teljesen megváltoztatva a mondatrendjét, és az értelmét is. - A próbálkozok száma erõsen kibõvült, amikor komoly díj lett kitûzve rá. - Közeledett a díj lejárta, ami már kényelmetlennek tünt a Matematikának is. Találtak tehát egy olyan felírást, ami ugyan egészen másról szólt, de ha nehezen is, legalább egy részét meg lehetett oldani, És megis történt a csoda! Mert azt a részét heje-huja- idõben megoldották- „nem lehet egész megoldása” (hogy miért, az most kacskaringós lenne itt)! De nem a Fermat sejtést oldották meg, mert az, mint már említve volt, arról szólt, hogy van egész megoldás, csakhogy egy új, egy máig ismeretlen számkörben!
Fermat a sejtését korának, és saját eredményeinek ismeretében oldotta meg. Ezt az utat követhették a késõbbi, e téren sikeres kutatók, az elsõként egy hölgy: Sophie Germain, csak nem mentek végig azon az úton. Holott a hatványösszeg algoritmus segítségével már régen megtehették volna (Newton- Girard képletek). Jelen hsz. Szerzõje végigment az úton. (www.mek.oszk.hu/01800/01849, és www.megismerhetetlen.com Matematika; I.; IV. kötetek). Amely valóban nagyon szép, sõt csodálatos. És amelyrõl újabb utak indulhatnának, pl. a számvektor- algebra, amely a jelenlegi „bizonyítással” még ezredévekig homályba tûnhet. Amely az algebrai egyenletek gyöktényezõs alakjából indítható, és a szabályai szerint eleve értelmetlenné tenné a Fermat sejtésnek még a kérdésfelvetését is! Emellett megteremtené a hiányzó kapcsot az algebra, és a vektoralgebra, a matematika és a Tudatos Létezés többi egyede (pl. fizika) között, ami számos gondolkodónak (pl. R. Langlands, Princeton) kifejezett célkitûzése. De a legfontosabb, ami más humán és reál tudományágakban is fellelhetõ, az emberi gondolkodás és haladás buktatói: a mindenütt jelenlévõ tudati vakság, ami a valóságot látni nem engedi. Ezt a hozzászólást leírva, a többi már felesleges. (De azért lesznek még…)
Nyilván mindenki hülye csak te nem. Szeptemberben úgyis elkezdõdik az egyetem, javaslom fáradj be valami komolyan matematikát tanító intézmény matematika tanszékére és terjeszd az igét.Vagy akár az Akadémiára. Esetleg el is megyek megnézni mit szól hozzá az a sok "hülye" ember akik ezzel foglalkoznak egész életükben.
Elég gyengécske a matekod. Mintha néha összetévesztenéd a versírással. Az irracionális szám olyan szám amelyik nem racionális. A racionális meg olyan ami felírható két egész szám hányadosaként. És most figyeld ezt a trükköt: ezért aztán amelyik nem írható fel 2 egész hányadosaként, az irracionális. Azért ez a neve, mert így nevezték el, és mindenki ezt érti alatta. Fura mi? Ha te mást értesz alatta, azt jelenti nem tudod a matekot.
Megjegyezném azt is hogy egy "végtelen jegyû szám" is végtelen kellene hogy legyen. Az más kérdés hogy a "végtelen jegyû szám" elnevezés is eléggé el van baszva, de hát mit várhat az ember egy akkora hülyétõl. A végtelen ugyanis soha el nem érhetõ, csak végtelenül megközelíthetõ, így aztán ilyen számok ne mis létezhetnek.
Figyuzzatok! A 437-es Összefoglaló hozzászólásom olyan tömör, és olyan jó, hogy nincs értelme tovább ragoznom! Azért nem is válaszolok már nektek, csak annak, aki tényleg hozzászól.
ragozhatod ugy, ahogy akarod. akkor is nyilvanvalo az ostobasagod.
A 17. században Fermat megfogalmazta a sejtésést, miszerint az a^n+b^n=c^n egyenletnek nincsenek egész megoldásai n>2 esetén. Õ úgy gondolta, hogy talált rá egy nagyon szép megoldást, de ezt a megoldást nem írta le annak a bizonyos cikknek a margójára. Fermat n=4-re és n=3-ra ismerte a bizonyítást (a bizonyítás módszere és az akkori kutatási területe félig meddig igazolja, hogy Fermat valószínûleg nem arra gondolt, amire te).
Fermat késõbb valószínûleg rájött, hogy a "csodálatos bizonyítása" hibás, és ezért nem tette közzé. Ez az is bizonyítja, hogy A Nagy Fermat-tételnek máig nincs elemi bizonyítása (és valószínûleg nem is lesz).
sGt Pepper Neked szívesen válaszolok. Te úgy gondolod, ahogyan írtad. Én meg úgy, hogy Fermat megtalálta azt a bizonyítást, és úgy adta közzé, hogy "...nem fér el a margón..." Mert egy végtelenül sok számjegybõl álló, valamely elv alapján nem rendezhetõ számsor akármilyen széles margón, akármilyen kis betûkkel nem fér el. Ezt az eredményt elõbb bizonyítottam, mint Fermat tréfáját megértettem. Sõt, csak a bizonyítás által jöttem rá. Tréfát ilyen nehezen még senki se értett meg! Ha ha, ha! Amit még azzal is megerõsített, hogy vagy egyáltalán nem tett pontot a mondata végére, vagy pedig csak vesszõt, hiszen mind a kettõ végül is végtelenséget jelez. Sajnos azonban, valaki beleköpött a tréfába: a bejegyzése (állítólag) eltûnt, a hozzáértõk a Schõnherzbõl- Herzszalámit fordítottak (Karinthy), így a tréfa jelenleg Papp Jancsi viccé változott. Ami azonban, ha úgy nézzük, több, mint csak vicc! Nézd, ha máshoz nem, de a tréfálkozáshoz értek, szerintem jobban, mint ti. Ti ennek a történetnek a tragikomikumát, és éppen úgy a lényegét nem fogjátok föl soha. Talán jobb is. Hogyan lehet jó A. Wiles megoldása, amely messze távol van az addigi összes részmegoldástól? Csak úgy, hogy ahogy sok mindenhez, Ti ahhoz se értetek.
Kiegészítés. Az összefoglalóm kiegészítéseként néhány szót írok még a számvektor algebráról, azután talán ide se nézek. Talán valaki, akit érdekel, megnyitja még.
A "Számvektor Algebra", mint a Tudatos Létezés EGYEDE, jelenleg már létezik, mert megfelel annak minden kritériumának: - Alkotni képes által, annak - Alkotói szándékából - Az alkotás folyamatában létrejött - Tulajdonsággal (minõséggel) bíró - Körülhatárolható (mérhetõ) - Névvel azonosítható - Rendeltetéssel bíró MEGISMERHETÕ egyed! (Aki (ami) ezekkel az ismérvekkel nem rendelkezik, az MEGISMERHETETLEN, mint az irracionális egészek, amelyek pl. nem körülhatárolhatók!) Az alkotó pihenhet, de mások még nem. Mert a számvektoralgebra is csupán egy gondolati DNS még, amelyet növeszteni, öltöztetni kell. Lehet hogy mindez hasonlít valamire, amirõl hallottatok már, de soha se olvastatok, legalább is nyitott tudattal? Jól képzettek vagytok, szó se róla... Szóval, viszlát, tovább ez nem érdekel.
Nem! Semmit sem értesz abból amit fórumtársad leírt. Pedig részletesen, jól érthetõen kifejtette. Ezek a gyerekes benyögések -amiket csinálsz-, sem nem humorosak, sem nem értelmesek. Miért gondolod, hogy egy komoly dologra ilyen primitív módon kell reagálnod?
Azt hogy attól még, hogy tudományosnak tûnik a laikusoknak ez a "számvektor algebrás" meg "irracionális egészes" szófosás semmi köze nincs a valósághoz.
Szerinted. Merthogy mindössze ezt felejtetted el odaírni.
Ugyanis szerintem meg hibátlan logika és magasrendû matematikai tudás áll az indoklás mögött.
Én nem találtam benne hibát. Ha te igen, mutass rá és indokolj részletesen! Az egymondatos beleugatás ide kevéske. Vagy indokolsz, vagy elhúzol innen! Világos?
A matematika nem vélemény kérdése. Meg még nagyon sok minden más sem.
Lehet véleményed arról, hogy mi szép, meg mi jó, de ez pont nem ilyen téma. Forrai halandzsázik, ez tény, csak vissza kell olvasni. Ennyire egyszerû a képlet. Gondolom jót röhög rajtad a hátad mögött, hogy te is beszoptad.
Azért mert hazudsz. Forrai állírásai számtalanszor cáfolva lettek már, persze csak azok amiknek volt legalább nyelvtanilag jelentése. Nem ártana visszaolvasni mielõtt felelõtlen kijelentéseket teszel. Ezzel csak lejáratod magad. Sohasem értettem hogyan nem zavartak el még téged innen.
Azért mert hazudsz. Forrai állírásai számtalanszor cáfolva lettek már
Nem, ez nem így van! Nem lettek cáfolva. Gyerekes beszólásaitok voltak csak, azok nem tekinthetõk metamatematikai bizonyítások cáfolatának.
Egyébként mégegyszer megkérdezem, miért személyeskedsz és hogy-hogy ezt neked szabad csinálnod? Miért vagy te kivétel az sg.hu topikjain? Hagy találgassak: A tulajdonos fia vagy?
quetol Véletlenül jó a felvetésed. A körülhatároltság a feltétele annak, hogy valami MEGISMERHETÕ legyen teljesen! Ez pl. a bibliai "világosság teremtésében" van világosan, nagyon érthetõen megfogalmazva. Hiszen ami nem körülhatárolható, arról nem tudhatod mettõl meddig terjed, tehát teljesen nem ismerheted meg. Egyébként nem feltétlenül súlyról, hanem sokféle mértékrõl van szó. Egyébként azt se állítottam sehol, és soha (Gödel óvatosságra int), hogy pl. a Számvektor Algebra teljességgel megismerhetõ? Kevés fogalmam van még a kezdetérõl, a végét messze nem látom. Ha tehát a számvektor algebra ismeretköre befejezhetõ, és lezárható, akkor persze az is megismerhetõ. Az ugyanis a tudatról szól, és nem lókolbászról, amit kilóra mérnek. Egyszóval kedves quetol- ha találkozol egy akkora ökörrel, hogy nem látod a túlsó végét, akkor te se lehetsz biztos abban, hogy ott is nincs egy feje? Sõt- magadról sem, csak ha a tükörbe nézel, vagy mást kérdezel meg, és hiszel is neki. (Mert nekem nem hiszel...)
"Nem minden arany ami fénylik és nem minden tudományosnak látszó marhaság igaz."
yooyoo
Ezzel tökéletesen egyetértek. Hiszen Fermat azt bizonyította, hogy létezik olyan természetes számokból képzett egész szám,"..ami nem felírható...nem fér el a margón" (Ezt Singh könyvébõl idézem ...) Azután 350 év múlva megjelenik valaki, aki azt állítja: nem létezik olyan egész szám, és megkapja a Wolfskehl díjat?
No lám, ha így folytatod még a velem való eszmei azonosulásig is eljuthatsz.
yooyoo, az elõzõ hozzászólásom a válasz erre is. Az hogy valaki teleírt többszáz oldalt, nyilvánvalóan nem yoo, ha ellentmond az alaptételnek, amit Fermat irt. Igazán jó védõm vagy máris!
uwu80 Jót röhögök rajtad, meg a többieken, hogy beszopták az A Wiles megoldást, kritikátlanul. Azonban, amikor senki nem lát, sírni van kedvem....(ühüm, bühüm...) Innentõl kezdve annyira üresek vagytok, hogy még nekem se jut eszembe valami szellemesség...
...Ez a néhány üres sor itt feljebb a tudati vákuumotok helye
Az jó lehet, de próbáld ezt valahogy kifejteni is: hogyan, és miért nem?
Én is éppen ezen szorgoskodom, eddigi troll partnereim örömére. Jó lenne, ha veled legalább a tárgyról beszélgethetnénk...
Szóval: Fermat akkor felfedezett egy új, természetes számokból szorzással képezhetõ, azonban "nem felírható", ezért általam "irracionálisnak" nevezett, új számosztályt.
Azonban minthogy õ nem adott neki nevet, a második meg én vagyok, hát ezt a nevet illik használni rá: IRRACIONÁLIS EGÉSZ. Persze késõbb megváltoztathatom, ha találok (lunk) jobbat. Mert ezek olyan egészszámok, amelyeknek csak a bináris számrendszerben, az elsõ számjegyük (1) bizonyosan ismert. Más számrendszerekben már az sem, pl. a tízesben- kilencszeresen meghatározatlan. Emellett végtelen számjegybõl állnak! Érezhetõen irracionálisok...
"Nem felírhatók... nem férnek el a margón"...írta Fermat róluk, és bizonyára pontot se tett a mondata végére, mert az "végtelen". (Azt a vesszõt(?), ami látható most, talán a könyv szedõje szerencsétlenkedte óta...mert hiányzott neki?). Miért tett így Fermat? - Talán szégyelte, hogy csak ezt fedezte fel, és nem a papundeklit? - Vagy talán bízott benne, hogy angol matematikus barátai ezt így is kitalálják? - Vagy legalább késõbb Sophie Germain, vagy mások, akik ugyanazon uton indultak el (csak nem mentek rajta végig)? - Vagy szándékosan csinált ilyen tréfát, hogy amíg míg élt, mulathasson rajta? Foglalkozása nem volt szívderítõ....
Így, vagy úgy, de végül mégis angol matematikus "oldotta meg" a problémát, csak kicsit másképpen. Az idõk folyamán ugyanis Fermat felírását latinul és a világ minden nyelvén tovább alakítva sikerült megoldaniuk valamit, aminek köze nincs ahhoz, amit Fermat megálmodott. Viszont sikerült megmenteni a matematika "becsületét" (kicsit beárnyékolva a Matematikáét, és ivartalanítva az idõk végeztéig azt), és megmenteni a lassan eloszlani látszódó Wolfskehl díjat is.
Ugyanis semmibe véve Fermat, az amatõr matematikus eredményét (figyeljük csak meg, hogyan válik szépen külön az ezotéria a tudománytól?)a matematikának a mai napig sikerült elpapjancsizni azt a számosztályt, amit Fermat fedezett fel. ...Persze, azt nem lehet megadóztatni... gondolhatta, és gondolják vele most is sokan.
...Kéhem ahlássan, ez a bejegyzés nem tudohomályos ehozotéria...ami csak nagyon alaposan cenzúrázva jelenhetik meg!
Ez egy olyan nyílt kinyilatkozás, hogy még egy tisztatekintetû, becsületes trollnak is díszére vállhatna!
(Ki is másolom, hogy megmaradjon, amikorra kiradírozzák innen!)
"Az idõk folyamán ugyanis Fermat felírását latinul és a világ minden nyelvén tovább alakítva sikerült megoldaniuk valamit, aminek köze nincs ahhoz, amit Fermat megálmodott."
Na-igen, itt van a kutya elásva. Lefordították, ahelyett, hogy megtanultak volna azon a nyelven beszélni és gondolkodni.
Jáj!!!
Mielõtt elfelejteném: ha igaz a "Langlands program", amely szerint az egységes matematika egyes területeinek eredményei a másikra átvihetõk, (már pedig ez az elliptikus egyenletekre és moduláris formákra is igaz), továbbá, mert igaz a Nagy Fermat Tétel, hogy annak irracionális egész megoldásai vannak, amelyek nem felírhatók, akkor igaz az is, hogy léteznek "nem ábrázolható moduláris formák" is! Ez a tétel a piaci matematika számára persze nem eladható, de a Matematika számára igencsak érdekes lehet!
Én meg majdnem elfelejtkeztem róla, hogy az utolsó lépést így nem csak a Fermat sejtés, hanem a moduláris formák tekintetében is én tettem meg! Átkozott aggkori szenilitás!
Dehát akkor Ihaj- Csuhraj!
(Fermattól megtanultam, hogy az életet csak így, mórickásan lehet kibírni)
"Fermattól megtanultam, hogy az életet csak így, mórickásan lehet kibírni"
és senki által meg nem értetten, elfeledetten, sufnitudósként meghalni
Összegezzük mit állítasz: Számvektor algebra segítségével bizonyítottad hogy a Fermat-sejtés megoldása irracionális. De nem azt érted szám, vektor, Fermat-sejtés és irracionális alatt mint a másik néhány milliárd ember a bolygón. Ez így leírva elég hülyén hangzik, nem?
Amúgy meg ha jól gondolom hogy mit értesz irracionális egész alatt akkor van egy hírem: az összes ilyen szám egyenlõ egymással. És a megszámlálható végtelennel. És ez középiskolás anyag. Divergens sor.