A New Braunfels Utilities energiaszolgáltató egy PPA keretében 2,5 c/kWh áron fog vásárolni áramot egy texasi naperőműből (Long Draw Solar), amely már jövőre meg fogja kezdeni működését.
Először is egy PPA keretében történik az értékesítés, sehol sincs a sokat emlegetett kötelező átvétel. Pedig tudhatnám, hogy kötelező átvétel:
Másodszor: 2,5 cent, az kevesebb mint amennyibe egy szénerőmű vagy sok atomerőmű működtetése kerül. Olcsóbb egy új naperőművet felhúzni, mint szenet lapátolni egy már meglévő szénerőműbe. Ezek után aki arra számít, hogy majd valamiért leáll a naperőművek építése, az egy párhuzamos dimenzióban él.
ez most kicsit olyan, mint mikor azon rugózik valaki, hogy (szerinte) olcsóbb kurvázni, mint feleségül venni egy rendes nőt.
A fotovoltaikus hatást Alexandre Edmond Becquerel francia fizikus demonstrálta először sikeresen 1839-ben, Charles Fritts amerikai feltaláló 1883-ban építette meg az első modern értelemben vett napelemet, melynek hatékonysága 1% volt és egy new yorki ház tetején helyezték el.
Az első modern félvezető napelem szabadalmát a tranzisztorok kutatásával foglalkozó Russel Ohl jegyezte be 1946-ban. Az első hatékony, széles körben alkalmazható, szilícium félvezetőn alapuló napelemet 1954. április 25-én mutatták be a Bell Laboratories szakemberei.
A következő két évtizedben fokozatos fejlesztések történtek, éppen a haladás miatt azonban a napelemek ára magasan maradt. Azokat ugyanis elsősorban az űrtechnológiában történő felhasználás irányába fejlesztették, a lehető legnagyobb hatásfokú megoldást keresve, akár nagy költségek árán is. Így a kevésbé hatékony, egyben kevésbé költséges megoldásokkal ebben az időben nem foglalkoztak a kutatók. Az árakat elsősorban a félvezető ipar határozta meg, s a költségcsökkentést végül azt tette lehetővé, hogy az 1960-as években átálltak az integrált áramkörök használatára. 1971-re egy watt napelemmel történő előállításának költsége 100 dollárra csökkent.
Az első hullám
A földi alkalmazásokra előállított napelemek fejlesztése akkor indult igazán be, amikor az amerikai kormány létrehozta fejlett napenergiás alkalmazások kutatásával és fejlesztésével foglalkozó részlegét 1974-ben. Az olajválság is jelentősen előmozdította az érdeklődést a napelemes rendszerek irán.
Az eredmény: az 1975-ös 2 MW-ról 1983-ra 20 MW-fölé nőtt a telepített kapcitás, az ár $100/Wattról 20$/Watt alá esett.
Az első hullám 1983 után az olajár stabilizálódásával alább hagyott és a 90-es évek közepéig egy lassabb szakasz követte.
Fritts szeléniumos napeleme 1883-ból egy new yorki háztetőn.
A Bell Laboratories által kifejlesztett első szilíciumos napelemes cella.
Lugo PV Station (Kalifornia), az első igazi napelempark, 1MW-os kapacitással. Egy olajvállalat telepítette 1982-ben. Természetesen a maga korában még nem volt versenyképes a fosszilis energiával, így néhány év működés után szétszedték és alkatrészként értékesítették.
Amerika egyik legrégebbi napelemes rendszerét 1980-81-ben telepítették. A videó készítésekor panelek 33 évesek voltak és még mindig 80%-os hatékonysággal működtek, rácáfolva arra a vélekedésre, miszerint "ezeket a szarokat 10-15 év után ki kell dobni".
Toledo Pv, Spanyolország. Európa legrégebbi napelemparkja idén 25 éves. 3 évvel ezelőtt upgradelték, hatékonyabbakra cserélve a paneleit, így megnövelve a kapacitását.
A második hullámban Japán vette át a vezető szerepet. Az 1995-ös kobei földrengés során súlyos károkat szenvedett az elektromos hálózat. Áram hiányában nem működött a gáz és vízellátás sem. A japánokban tudatosult, hogy a decentralizált napenergia ellenállóbb a természeti csapásokkal szemben, és az ugyanebben az évben a Mondzsu atomerőműben történt baleset hatására nagyarányú telepítések kezdődtek. Japán mellett Németország, Amerika, Ausztrália, Kína és Hollandia látott még nagyobb mértékű növekedést. Németország 1991-ben a világon elsőként bevezette a kötelező átvételi árat, példáját más országok is követték. Ennek köszönhetően, szemben az első hullámmal, ebben az időszakban már túlnyomórészt hálózatra termelő rendszereket telepítettek.
Az eredmény: A világban 1995-ben kevesebb mint 200 MW a beépített kapacitás, amely 2004-re 3 GW fölé nőtt. A panelek ára a 90-es évek elejére jellemző $6-$7/Wattról 4$/Wattra csökkent.
Az időszak végére megépült az egyik első hálózati méretű (40 MW-os) akkumulátor telep is, az alaszkai Fairbanksben.
A harmadik hullám 2004-2013
Németországban 2000-ben megalkották az Erneuerbare-Energien-Gesetz (EEG) azaz a megújuló eenergiákról szóló törvényt, amely kedvező befektetői környezetet biztosított a napenergia számára. A kialakuló boom hatására az ország 5 évvel később már át is vette a stafétát Japántól, és a világ vezető napenergia hatalmává vált. A csúcson, 2010-2012-ben évi több mint 7 GW kapacitást telepítettek. A költségek elszállása miatt a kormány 2013-tól adminisztratív eszközökkel fékezni kezdte a növekedést.
Németország első napelemparkja a Bavaria Solarpark, 2005-ben épült és a mai napig vígan termeli az áramot.
A harmadik hullám földrajzilag sokkal diverzebb volt az előzőeknél. Szinte egész Nyugat- és Dél-Európában, Csehorszégban, Romániában, Bulgáriában és Cipruson hasonló törvényeket hoztak hasonló eredményekkel. Olaszországban különösen magas szintet ért el a napenergia aránya, megütve a 7-8%-ot is. Ugyanakkor az időszak végére szinte valamennyi országban alább hagyott a növekedés, vagy teljesen meg is állt. A tengeren túlon az USA, Chile, Japán, Korea, Thaiföld, Ausztrália, valamint Kína és India vette ki a részét a növekedésből.
Egyes magasabb penetrációjú régiókban az időszak végére megjelent a curtailment is.
Az első PPA-k még 2002-2003 környékére nyúlnak vissza, de csak a harmadik hullám idején kezdtek általánossá válni.
A hálózati méretű akkumulátoros energiatárolók is az évtized végén kezdtek el terjedni.
Az eredmények.
A 2004-es bő 3 GW-ról 2013-ig 139 GW-ra nőtt a világ naperőművi kapacitása. Egyúttal a 2004-es 0,01%-os arány után 2013-ban már 0,6%-ot ért el a világ energiatermelésében. A korábban csak zoknis-szandálos megszállottak hobbijának tartott technológia statisztikailag is kimutatható tényezővé vált és egyes régiókban a konvencionális erőművek piaci részesedését is képes volt csökkenteni. Más szóval kezdett egy tüskévé válni a szénerőművek körme alatt.
Ami az árakat illeti, hatalmas volt a csökkenés.
A panelek ára az 1975-ös $100/Wattról 80 cent/Watt alá csökkent, ami bő 99%-os csökkenés röpke 40 év alatt. Ha csak a 3. hullámot nézzük, a 2004-es $4-os árhoz képest is 80%-os csökkenést láthatunk.
De hogy teljesebb képet kapjunk az árakról, nézzük meg az ekkoriban már meglévő PPA-k árait is:
Az időszak elején jellemző $200/MWh fölötti árak 2013-ra $100/MWh alá csökkentek.
Az energiatárolás költségei is jelentősen csökkentek, 2010 és 2013 között 44%-kal lett olcsóbb a Li-ionos akkumulátorok ára.
Mielőtt továbbmennénk a 4. hullámra, röviden tekintsük át az Energiewende történetét is.
1. rész
Maga a kifejezés először 1980-ban bukkant fel az Öko-Institut egyik tanulmányában illetve a környezetvédelmi minisztérium által tartott szimpóziumon.
1991-ben lépett hatályba a kötelező átvételi árról szóló törvény (Stromeinspeisungsgesetz, StrEG). A törvény szerint a szolgáltatóknak
- minden új megújuló erőművet be kell kötnie a hálózatba - az általuk termelt áram átvételét prioritizálniuk kell - 20 éven keresztül egy a piaci áron felül egy fix prémiumot kell fizetniük a megtermelt áramért
Mivel itt az átvételi ár a piaci árhoz volt kötve, a volatilitás miatt a megtérülés bizonytalan volt, a napenergiára pedig túl kevés volt a támogatás, így a 90-es években inkább csak a szélerőművek terjedtek.
2000-ben lépett hatályba a már említett EEG törvény. A törvény hatálya alá tartozott a szél, a nap, a víz, a biomassza és a geotermális energia.
- A törvény szerint a termelők egy fix összegű, garantált összeget kaptak 20 éven keresztül, ami meghaladta a piaci árakat.
Mi volt ennek a célja? Szorítkozzunk a napenergiára: ebben az időben még túl drágák voltak a panelek ahhoz, hogy piaci alapon megérje őket telepíteni, ezért egy olyan árat kellett kínálni a befektetők számára, amely vonzó megtérülést jelentett.
Az átvételi ár folyamatosan csökkent, ahogy egyre olcsóbb lett a telepítés. Vagy úgy is nézhetjük, hogy egyre olcsóbb megoldásokra ösztönözte a temelőket.
Mint látható, 10 év alatt kevesebb mint felére esett vissza.
- Az átvételi ár finanszírozására egy alapot hoztak létre, melynek a bevételét a fogyasztók által fizetett EEG-díj jelentette. Ahhoz hogy a német ipar versenyképességét megőrizzék, a nagyobb fogyasztókat kivették az EEG-díj fizetési kötelezettség alól, ami azt jelenti, hogy a terheket lényegében a lakosság és akis fogyasztók viselik. Másik oldalról viszont a nagyfogyasztók által fizetett díj nem számít magasnak Európában.
- A törvény hatálya alá tartozó termelők által betáplált áram itt is prioritást élvezett a konvencionális erőművekkel szemben.
A törvény 2010-ig 12,5%-os, 2020-ig pedig 20%-os megújuló arányt írt elő. A 2010-es célt 2007-ben, a 2020-ast pedig 2011-ben érték el.
Az Energiewende története 2. rész
A napenergia árának rohamos csökkenése egy hatalmas telepítési hullámhoz vezetett a 2010-es évek elejére. A szabályozás csak futott az események után, a kiadások nőttek, így a rendszer reformra szorult.
2014-től a következőképpen változott a szabályozás:
- Új célokat határoztak meg a megúkulók részarányára vonatkozóan:
- A nagyobb (750 kW fölötti) erőműveknek maguknak kell értékesíteniük a megtermelt energiát, az EEG alapból a piaci ár és a garantált ár közötti különbözetet kapják meg.
- 2017-re áttértek a tendereztetésre. Korábban lényegében bárki, aki csatlakozási engedélyt tudott szerezni, jogosult volt a garantált átvételi árra, az új rendszerben azonban a nagyobb erőművek csak tendereken nyerhetikel a jogot. Évente csak annyi tender kerül kiírásra, ami a fenti célok fokozatos eléréséhez szükséges. A résztvevőknek licitálniuk kell arra, hogy mekkora átvételi árat szeretnének. A legalacsonyabb licitet benyújtó pályázók nyernek.
- Meghatároztak egy maximális keretet arra, hogy legfeljebb mennyi erőmű részesülhet az EEG szerinti garantált átvételi árban. Ez a limit 52 GW. Ha az összes beépített naperőművi kapacitás eléri az 52 GW, és nem változtatnak a törvényen, újabb erőművek már nem részesülhetnek támogatásban, és csak piaci alapon épülhetnek. Jelenleg kb 48 GW-nál járunk és várhatóan 2021 elejéig elérik az 52 GW-ot.
Az új szabályok hatására a növekedés üteme beállt egy évi 1-3 GW-ra, a tendereztetéssel pedig megjelent a verseny is a rendszerben és már 5 cent/kWh alatti árakat is láthatunk.
Ami a célokat illeti, a 2020-ast 2017-ben elérték, a 2025-ös célt pedig valószínűleg még az idén el fogják.
Most hogy az Energiewende lényege már ismert, nézzünk meg néhány közkeletű téveszmét.
Kötelező átvétel van a megújulókra
Ilyen nincs, kötelező átvétel nem szerepel a törvényben, helyette prioritizált átvétel van. Mit jelent ez? Azt, hogy az igényeket elsősorban megújulókból kell kielégíteni. Ha túl sok az áram a rendszerben, először mindig a konvencionális erőműveket kell visszaszabályozni, ha már nincs visszaszabályozható konvencionális erőmű és exportra sincs lehetőség, akkor viszont a megújulókat is visszaszabályozzák. Ilyenkor jön a curtailment:
ami át is vezet a következő téveszméhez, miszerint
A német hálózat instabil és bármikor összeomolhat a megújulók miatt
Ami igaz is lehetne, ha valóban létezne kötelező átvétel, de mivel nem létezik, normál üzemmenetben nem kerülhet a szükségesnél több áram a hálózatba. Ez a feltevés annyira nem igaz, hogy a német az egyik legstabilabb hálózat Európában:
Németek importálnak áramot? Ha igen, akkor milyen időszakokban és miért?
Az, hogy priorizáltnak nevezzük nincs olyan nagyon messze a kötelezőtől tekintve, hogy a legmagasabb prioritást élvezi egészen addig, amíg az a rendszer kárára nem válik. Tehát ha nincs túltermelés, akkor mindenképpen átveszik, sőt ha jól értem, akkor előbb szabályozzák le a többi erőművet, tehát azok alkalmazkodnak a megújulókhoz, amik meg ugye közel sem pontosan előrejelezhetően termelnek, ellenben a többi konvencionális erőművel. Érdekes elgondolás, de vajon mennyire drágítja meg a többi erőmű használatát az, hogy folyton a megújulókhoz kell magukat igazítani? Mert én teljesen laikusként azt gondolnám, hogy ez igenis többletkiadást jelent. Meg mennyibe fájt a németeknek, hogy egy ilyen stabil rendszert építettek? Mert az is biztos, hogy ezt a megújulók miatt kellett. Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.07.23. 14:02:58
Lehet hogy közelinek tűnik a két fogalom, de a kötelező átvétel egy bináris kategória, az vagy van, vagy nincs. Olyan nincs hogy kicsit kötelező átvenni. Ez a binaritás (létező szó, megnéztem :D) a különbség aközött, hogy összeomlik a hálózat vagy sem. Ezért nagyon fontos a különbségtétel. Molnibalage szerint a kettő ugyanaz, és várja a nagy összeomlást már 2013 óta, mindhiába. Sőt, ő azt sem tudta, hogy az inverter vissza tudja szabályozni a napelemek termelését...
"mennyire drágítja meg"
Ezt nehéz így szétszálazni, hogy mi mennyire drágítja meg pontosan. A következő posztom pont a költségekről fog szolni, de annyi elmondható, hogy alapvetően a fosszilis erőművek szabályozzák a megújulókat. Mi van egy olyan országban, mint pl Franciaország vagy Magyarország, ahol magas az atomenrgia aránya? Az atomenergia termelése egyenletes, viszont az igény egész nap változik, tehát az atomerőműveket ugyanúgy fosszilis erőművekkel kell szabályoznod. A harmadik megoldás egy fosszilis alapú hálózat, ahol meg egymást kell kiszabályozniuk: a szénerőművek mennek non-stop, és a gázerőművek szabályoznak. Összefoglalva, a szabályozást sehogy nem fogod tudni megúszni és az mindig drágább lesz, mint az alaperőművi termelés. Persze az egyes megoldások eltérő mértékben drágák.
Speciálisan Németországnál maradva, itt mostanra már a szénerőművek is be lettek vonva a szabályozásba, ami nekik nem jó, mert ők folyamatosan szeretnének termelni. Ez egy nagyon kimerítő téma lenne, de a lényeg, hogy a német szénerőművek veszteségesen üzemelnek és sorra csődbe fognak menni. És ez jó dolog.
Az hogy mennyibe fájt nekik, arról meg Molnibalage tett már be árakat korábban.
Nem, mert nem lehet egy bizonyos ponton túl leszabályozni az alaperőműveket. Ez a szint egy lignites vagy atomerőműnél 40-70%, gázerőműnél jóval kevesebb, és Németországban kb 20-30 GW-ot tesz ki, miközben az igény 40-80 GW között szokott mozogni. E szint alá csak akkor tudsz lemenni, ha erőműveket egy időre teljesen leállítasz - ez történt idén több szénerőművel is. Tehát a gridben mindig lesz egy bizonyos mennyiségű fosszilis és atomenergia, ami határt szab annak, hogy mennyi megújulót tudsz betáplálni. Ha ennél többet termelsz, akkor vagy exportálni kell, vagy jön a curtailment.
Amíg meg nem oldják a tárolást, hogy este a legnagyobb fogyasztás közben is stabil legyen a hálózat, addig kell valami, ami a stabilitást biztosítja. Eleve energiabiztonsági szempontból nem tudom mennyire életképes a lakossági termelés, ahol a lakosokra van bízva a karbantartás.
A következő kérdéskör: miért került annyiba az Energiewende, amennyibe?
A molnibalege-i válasz erre az, hogy a megújulók aránya egyenesen arányos a költségekkel. A helyzet természetesen ennél azért árnyaltabb. Tegyük egymás alá a telepítés ütemének és az árak csökkenésének grafikonjait.
A 2000 és 2013 között telepített napelemek átlagos ára valahol $1,5/Watt körül volt. Ma ez úgy 25 cent/Watt lenne, vagyis hatoda. A mennyiségnél tehát fontosabb lehet az hogy mikor (azaz milyen áron) történt a telepítés. Ma olcsóbb mint tavaly volt, de drágább mint jövőre lesz.
A következőkben pedig arra keressük majd a választ, hogyan jutott idáig Németország. Molnibalage persze rávágná, hogy mert hülyék. És igazából bele is trafált, mert valóban az emberi hülyeség vezetett idáig, csak nem úgy, ahogy ő gondolja. Ez is érdekes lesz majd.
Miért alakult így az Energiewende? "Mert a németek meghülyültek és kitalálták, hogy telerakják megújulókkal a hálózatot" - jönne is azonnal a válasz. A hülyeség stimmel, de valójában senki nem így gondolta.
Menjünk vissz a nyolcvanas évekig. Realcsabi egy szem kristálycukros hasonlata tökéletesen megállta helyét. Egy szem cukor, meg még egy szem is még szinte semmi. A kor tudósainak és mérnökeinek konszenzusa szerint a napelemek fejlődése elérte a fizikai lehetősége határait, már nem várható nagy mértékű növekedés, az egész csak zoknis-szanadálos megszállottak hobbija marad... (Hol is hallottam már ilyet?) Az első hullám lecsengesé még meg is erősíthette őket.
Jött a kilencvenes évek, újra beindult a növekedés, de még mindig statisztikailag kimutathatatlan volt az egész. Ekkoriban vált a klímaváltozás a közbeszéd részévé. A politikában két csoportosulás alakult ki, nevezzük őket eko-csoportnak és öko-csoportnak.
Az eko-csoport az energiavállalatok érdekeit képviselve abban volt érdekelt, hogy maradjon minden a régiben, maradjanak meg a nagy szén és atomerőművek és ne avatkozzon be az állam. Az öko-csoport ezzel szemben több, decentralizált megújulót szeretett volna látni a rendszerben. Ennek érdekében a 90-es évek végén kidolgozták az EEG tervezetét.
Hans-Josef Fell, a zöldek politikusa és az EEG egyik szellemi atyja.
Az eko-csoport természetesen ellenzte az EEG-t, de végül nem tanusított kellő ellenállást, így a törvény életbe lépett. Alábecsülték a megújulók erejét, elaludtak a kormánynál és mire felébredtek, már késő volt. De miért is ne becsülték volna alá? A kor tudósai és szakemberei ismét meg voltak róla győződve, hogy "a napelemek fejlődése elérte a fizikai lehetősége határait, már nem várható nagy mértékű növekedés, az egész csak zoknis-szanadálos megszállottak hobbija marad." A nyolcvanas, kilencvenes években számtalan tanulmány született, amely a megújulók jövőbeli lehetőségeivel foglalkozott.
Egy összefoglaló grafikon a tanulmányokról, a vastag kék vonal a valóság. A 2020-as célokat 2005 előtt elérték. Aki azt gondolta, hogy a hagyományos erőmveknek nincs mitől tartaniuk, egy álomvilágban ringatta magát.
Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy az öko-csoport viszont ekkora mértékű növekedésre számított. Ezt még ők sem látták előre, máskülönben beépítettek volna fékeket is a rendszerbe, és nem utólag kezdenek el kapkodni.
A PV technológia fejlődésének ereje mindenkit meglepetésként ért - néhány holdkórost leszámítva. Őket azonban senki nem vette komolyan.
Szerinted ha a politika nem látott volna benne bevételt, legyen az anyagi vagy politikai tőke, akkor bármi is megvalósult volna az Energiewende-ből? Ez nem igazán a klímaváltozás megállításáról szól, ugyanaz a menekülőútvonal, mint a környezetbarát autók, amik nem is annyira környezetbarátok. Ha tényleges változást akarna a politika, akkor arra meg lenne a lehetősége, hogy tényleg jót csináljon, az egyszer használatos műanyagok "betiltása" igazán jól példázza ezt az álságos környezetvédelmet. Sajnos az emberek fejében van a probléma, a politika pedig ezt maximálisan kihasználja. Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.07.26. 09:29:21
Hogy mi ebből a tanulság? Hübrisz. A kor szakemberei, az energiavállalatok mérnökei is, mindenki meg volt győződve róla, hogy ők jobban értenek a témához, és márpedig szerintük nincs már további fejlődés, nincs további árcsökkenés, nem lehet több megújulót integrálni a hálózatba. Pedig csak rá kellett volna nézniük az akkor már 30 évre visszanyúló grafikonokra és egy egészen más kép rajzolódott volna ki előttük. De nem tették. Ezt azóta is minden évben eljátsza a szakma. Most már tényleg nem lesz olcsóbb. Most már tényleg nem lehet többet telepíteni, mert összeomlik a hálózat. Elég csak ide benézni. Vagy megnézni ezt:
Aki konyít egy kicsit a tőzsdei elemzéshez, ismerheti a mondást: Trend is your friend Vagyis soha ne fogadj a trend ellen, mert nagy valószínűséggel pofára fogsz esni. A trend pedig egyértelmű: több és több és még több napenergia.
Amíg a trend él, miért hallgatnék a 40 éve folyamatosan tévedő szakértőkre? Trend is my friend.
Folytassuk a történelemórát.
A negyedik hullám 2013-2018
2013-ban Kína vette vette át a vezető szerepet. Ez a hullám földrajzilga kevésbé volt diverz az előzőnél, a növekedés elsősorban néhány nagyon országra koncentrálódott. Kína mellett az USA, Japán, India és Ausztrália, Európában az Egyesült Királyság járt élen.
A kínai Energiewende
Bizony a kínaiak koppintottak a németektől, miattuk mégsem szokott dührohamot kapni senki. 2010-től vonzó kötelező átvételi árakat vezettek be, ami beindította a telepítési boomot. Gyárak nőttek ki a földből, az árak csökkentek, így egyre több és több telepítés történt minden évben. 2011-ben a kitűzött cél 2020-ra 20-30 GW kapcitás volt, amit 2014-re elértek. A 13. ötéves tervben a célt megemelték 105 GW-ra, amit 2017-re elértek. A tervgazdaság szépségei. A sztori hasonló volt a némethez, a nem várt árcsökkenés nem várt boomhoz vezetett, az állam kiadásai pedig kezdtek elszállni. 2018 május 30-án az állam néhány speciális program kivételével befagyasztotta az új erőművek építését.
Ezzel párhuzamosan, 2018 júliusában India 25%-os vámot vetett ki a kínai napelemekre, egy kétéves periódusra. 2018 januárjában Amerika is 30%-os vámot vetett ki a kínai modulokra egy 4 éven át tartó időszakra. Mindezek oda vezettek, hogy 2018 végére lelassult a növekedés és lecsengett a 4. hullám. A kínai gyártók között végigsöpört egy kisebb csődhullám, ami csak jót tett a piacnak, hiszen a legjobbak voltak csak képesek talpon maradni. Mondanom sem kell, hogy az árak is jelentősen bezuhantak. Nem minegyik országban volt azonban visszaesés, üdítő kivételt jelentett Ausztrália és Magyarország, ahol rekordok dőltek meg.
Ebben az időszakban Amerikában és Ausztráliában dinamikusan nőtt a PPA-k száma, de a világ többi részén ezek még mindig ritkának számítottak.
Megkezdődött a hálózati méretű tárolók kommercializálódása is, bár ebben az időszakban még inkább csak pilot projekteket láthattunk, amelyek mind a megrendelők, mind a kivitelezők részéről az új üzleti modellek életképességének vizsgálatát jelentette. A leghíresebb ilyen projekt a Tesla ausztráliai akkutelepe volt.
És további újdonsága volt az időszaknak, hogy megjelentek az első olyan erőművek, amelyek állami támogatás nélkül épültek.
Az Anesco angliai napelemfarmja, amely nem kapott állami támogatást.
Az eredmények
A 2013-as 140 GW-ról 5 év alatt 500 GW fölé nőtt a beépített teljesítmény, a napenergia részaránya a világ áramtrmelésében fél százalékról 2% fölé nőtt. A panelek ára 75 cent/Watt-ról 25 cent/Wattra csökkent. A PPA árak az időszak végére a 2 cent/kWh árat ostromolták.
A paneleknek nem csak az ára, hanem a hatékonysága is nőtt.
A hatékonyságnövekedés miatt az egy Wattra eső egyéb költségek (pl. munkaerő, szállítás, segédanyagok) is csökkenni tudtak.
Éppen ezért ne hallgassatok molnibalage-ra amikor olyanokat mond, hogy a munkaerő meg az acél miatt drágul a telepítés. Az új technológiák és a hatékonyságnövekedés hosszabb távon bőségesen ellensúlyozza az árak emelkedését.
A napelemeknél is jobban csökkent az akkumulátorok ára, 2013-hoz képest majdnem a negyedére esett vissza.
Nos kértem személyre szabott árajánlatot, napelem telepítésre a házamra.
Éves fogyasztás: 7560kWh (ebből havi átlag fogyasztás: 630kWh) Éves villanyszámla: 268eft Ajánlott megoldás: 25db 280W-os 1,6nm-es panel, 10 év napelem és inverter garancia Ár: 3'044'000ft
A fenti rendszer a saját árát sem hozza be a 10 éves garancia idő alatt!!!
Ha a mai 3mft 10 év alatt állampapír pluszban több mint fél milló kamatot termel, amitől ugye a napelem miatt elesek, hozzáadom a napelem költségéhez, akkor annak megtérülése 13,5 év, ha semmi sem változik. (amit azért kötve hiszek, lásd zöldrendszám reformja)
Másrészt!
Ez a mechanikus acél Rolex óra (mutatja az időt, dátumot, és egy extra időzónát) szintén 3mft körüli összegbe kerül, és a Rolex (éves termelése úgy egymillió óra) nem tud belőle eleget gyártani, ~3 éves várólisták vannak rá.
Napelemet a jelenlegi magyarországi árviszonyok szerint, a gazdagok és a megvezetett - számolni nemtudó - emberek telepítenek.
Megveheted a Svájci órát (3 év múlva ha sorra kerültél), vagy még ma feldobhatod a tetőre a Kínai napelemet és mindkettőtől jobbnak érezheted az életedet... ... ha éppen ez kell hozzá.
Csak számolni tudó mérnököknek ne próbáld azt beadni, hogy ma Magyarországon ez anyagi szempontból megéri.
Ebben az időszakban egy új jelenség ütötte fel a fejét Ausztráliában, a grid defection.
Mielőtt erre rátérnénk, tekintsük át az ausztrál viszonyokat röviden.
Mit érdemes tudni a gridről?
Szigetüzemben működik, nincs kapcsolata más országgal. Bár mostanában szó van egy tengeralatti kábelről, ami összekötné Szingapúrral, de ez elég nagy őrültség a költségeket tekintve. 3800 Km... Sőt valójában nincs is olyan hogy ausztrál grid, mert elég sok létezik egymás mellett. A legnagyobb, a National Electricity Market (NEM), ami a maga 203-204 ezer TWh/év termelésével 80%-os részesedést ér el. Tasmania is ide tartozik. A második legnagyobb a nyugat-ausztrál hálózat, a South West Interconnected System, amit a világ legelszigeteltebb hálózatának is szoktak nevezni. Északon van még két kisebb grid, és rengeteg mikrogrid. Mivel a NEM számai elég jól korrelálnak az országos számokkal, és vannak róla élőben frissülő adatok, Ausztrália alatt a továbbiakban a NEM-et értem.
Mi adja a termelés gerincét?
70% hazai termelésű, olcsó szén és lignit.
Hogyan viszonyul a politika a megújulókhoz?
A szövetségi kormány a háta közepére kívánja, ők teljes mellszélességgel a szénerőművek oldalán állnak.
Hogy miért, azt nagyon jól összefoglalja ez a videó:
Összefoglalva: a kormány úgy gondolta a 2000-es években, hogy az áramigény jelentősen nőni fog, ezért 45 milliárd dollárnyi hálózatfejlesztést hajtottak végre, amit zsíros haszonnal együtt a szolgáltatók ráterheltek a fogyasztókra. Ettől közel németországi szintre emelkedtek az árak, és láss csodát, elmaradt az igénynövekedés. Az eredmény: a világ egyik legdrágább és legpiszkosabb árama. Érdekes módon azonban ettől itt senki nem szokott dühromot kapni.
Egy ideje olvasgatom a topicot és azt vettem észre, hogy 2 tábor van és ez a két tábor destruktívan beszél egymáshoz és nem konstruktívan. Mit jelent ez? Hogy mindenki a saját igazát hajtja , de nem képes elfogadni a másik oldal pozitív vagy épp negatív véleményét vagy hatását. Egyik részről vannak a szén atom és a hagyományos erőművek pártolói, akik érvelnek a stabil és olcsó villannyal, de amikor a negatív érvelésre kerül a sor a napelem és a megújulás energiákkal akkor a Gizi néni gémkapocs használatáig mindent beleszámolnak, de az atom és szén előállítási és hulladékanyag tárolási költségeiről problémájáról sokszor megfeledkeznek.A használt fűtőelemeket most lehet eltárolják és talán őrzik is, de azok az anyagok nem 10 évig lesznek veszélyesek hanem 100+. Addig meg egy cég sem lesz és elhagyva újabb veszélyforrást okoz esetleg a tartályokban nem várt reakciók keletkeznek a hosszú tárolás alatt.
A zöldek meg azt felejtik el , hogy amíg nincs egy bizonyos százalék felett a rendszerek kiépitése nemcsak országosan hanem világ szinten addig tényleg kell egy párhuzamos rendszer amivel a kisebb nagyobb kimaradásokat pótolni tudják.
ÉS a két tábor egymással vitatkozik ,de eddig még sehol nem láttam vagy olvastam, hogy hogyan lehetne a megujulókat fenntartható stabil fejleszthető rendszerré alkotni.
Mert azt mindenki elfelejti, hogy nem a kisember fogja azzal meghatározni, hogy neki megéri e napelemet tenni a házára hanem azt fentről majd belekényszerítik. Széllel szembe ugye nem igen lehet és érdemes pisálni.
Ha belegondoltok a gáznál is ez volt. Előtte mindenki fával, olajjal fűtött, aztán bejött a gáz olcsóbban , állami támogatással stb. mikor már az ország 70% a gázt használt meg drágább lett mintha fával tüzelt volna a család, de akkor már nem volt visszaút, mert a kazánt és egyéb dolgokat lecserélte, esetleg hozzászokott a jóhoz, hogy nem kell télen fát hasogatni kimenni az udvarra.
Most ugyan ez játszódik le. A nemzetek elhatározták a megújuló energiás irányvonalat és a hagyományos erőmű pártiak hiába vergődnek, előbb utóbb mindenhol ilyen lesz és ami érveket felhoztak, hogy nem stabil és nem lehet tárolni, azt meg fogják oldani és lehet hogy nem lesz olcsó, de kényelmesebb lesz, mert egy csomó olyan üzem létesítmény nem kell hozzájuk ami a hagyományosakhoz igen.
Ez kb olyasmi átállás mint amikor a gőzgép után bejött a robbanómotoros korszak.Az elején gondolom ott is panaszkodnak, hogy büdös meg füstöl a robbanómotor a tiszta vízgőz helyett, de ahogy terjedt és javult a technológia mégis mindenki átlát rá és ma már hol tartunk ahhoz az időhöz képest és nem kell szenet égetni a gőzgépbe . Csak ugye az akkori időbe könnyebb volt az átállás,mert nem volt ennyire elterjedve a használatuk a köznépnek akkor nem volt ekkora (látszólag)beleszólása mint most .
Itt a topicban is mindenféle gazdasági és politikai ellenérveket olvasni csak ami mindig csak az egyik oldal igazát támasztja alá kis részigazságokkal, mert egy ember úgyse tudja átlátni, hogy mi miért is történt a valóságban akkor és úgy. ÉS a jövőben is miért lesz az ami.
DE egy szem olyan cikket vagy érveket nem olvastam ami bármelyik oldal technológiai tényeken alapuló fejlődéseket mutatná, hogy hogyan lehet megszüntetni a jelen fennálló problémákat amivel a jövőben egy tisztább energiát tudunk előállítani.
Érdekes ez a gondolkodásmód, magyarban jártál suliba ? Felvázolsz egy helyzetet és a problémát, ez eddig oké, de nem merülnek fel kérdések benned a vajon miértre ?
Tehát nyögik a hálózatfejlesztést, vajon miért? Hmm hmm ha tippelnem kellene, az ausztrálok nem egy afrikai törzs gazdasági szintjén vannak vajon mi lehet náluk a probléma ? Az egyik ok pl: lehet, hogy 7,74 milló km²-es kontinens gazdaságát a 23 milliós népesség (2,74 fő/km²) tartja fent és ha azt akarom, hogy "mindenkinél legyen "vellany" bárhol is él" akkor az egy lassan megtérülő beruházás lesz. Ellenben az Eu 10millió km²-vel és 744 millós népességgel (72.9 fő/km²) operál.
Miért füstölnek szénnel, "biztos gyépés minden ausztrál, tuti nincs net náluk és a googlit sem ismerik . . . ." vagy mire gondoltál ? Nincsenek túlságosan oda az atomenergiáért link wiki a lakossági ellenállás miatt más választásuk így nem maradt csak a szén és gáz . . .
Azzal vitatkoznék, hogy "eddig még sehol nem láttam vagy olvastam, hogy hogyan lehetne a megujulókat fenntartható stabil fejleszthető rendszerré alkotni." illetve hogy "egy szem olyan cikket vagy érveket nem olvastam ami bármelyik oldal technológiai tényeken alapuló fejlődéseket mutatná"
Legalább egy példát már mutattam a közelmúltban, ez pedig Kauai szigete volt, #586 -os hozzászólás.
Kauai mivel egy sziget, zárt rendszer, nincs mellébeszélés. Nincsennek szomszédok, akik kisegíthetnek. Vagy van 0-24-ben áram, vagy nincs. Márpedig van. És nem egy kis szigetről beszélünk pár kunyhóval, hanem egy turistaparadicsomról, 68 ezer lakossal. Azt is láthattuk, hogy az ottani solar + storage megoldás olcsóbb mint a hagyományos fosszilis áramtermelés, tisztább, megbízhatóan működik éjjel-nappal. Jelenleg már a sziget harmadrészt napenergiával működik és az arány tovább fog nőni. Ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, de a fejlődés ezt is lehetővé tette. A történelmi visszatekintésem éppen ezt a fejlődést mutatta be, hogy honnan indultunk és hová jutottunk. Ez a modell végül tovább fog terjedni a világ többi részére is.
A történelmi sorozatom nem fog véget érni a jelennel, hiszen a történelem sem áll meg. Lassan haladok ugyan, de be fogom mutatni, hogy mi lesz a legvalószínűbb jövő.
Amit a napenergia feltétlen hívei és felkent pápái osztanak az kb. hit. Amikor a valódi rendszerek által hozott értékeket megmutatjuk, akkor meg megy a mellébeszélés ezerrel. Ez a tempó náluk.
De bizony felmerült bennem is a kérdés a miértre és először én is arra gondoltam amire te. Logikus nem? Csak aztán kicsit jobban beleástam magam.
A 90-es években amikorra már befejeződött a villamosítás és létrejött a NEM, Ausztráliában világviszonylatban is olcsó volt az áram. Azután jött a privatizáció. Jól látszik, hogy az árak a 2009-2014 közötti hálózatfejlesztés idején szálltak el.
De hát a videóban éppen erről volt szó, a miértről.
"This was never clearer than during last week’s islandwide outage and the days that followed.
KIUC has 209.9 megawatts of generating capacity, more than half of which is renewable: a combination of solar (utility scale and distributed), biomass and hydropower. So when two of our three largest diesel generating units failed, why didn’t renewables pick up the slack? With 118 megawatts of generating capacity, our renewables should have been able to carry Kauai’s 75 megawatt peak load.
The answer is as simple as lack of sunshine. The bulk of our renewable generating capacity available on demand comes from battery energy storage systems (BESS) at the Tesla and AES Lawai solar facilities.
On a sunny day, while renewable energy sources are often producing enough power to meet 90 percent, or more, of the island’s power needs, these BESS systems are busy storing more than 150 megawatt hours of electricity for later use.
The problem is when the sun doesn’t shine these solar energy resources provide minimal output, and our hydropower and biomass facilities can meet only a fraction of our load.
So while we strive on a daily basis to maximize our use of clean, renewable power – which by the way is less expensive than diesel — we must also face the reality that when the sun doesn’t shine or the water doesn’t flow, our renewables need a backup.
Reliable and low cost renewable generating resource options that do not rely on solar are limited for our island."
A tárolandó nukleáris hulladék tömege és térfogata röhejesen kevés. Bátaapáti már elkészült és már tárolnak ott anyagot. A Paksi alapban több száz mrd HUF van most és lesz még 2037-ig.
A szélkerekek és naperőművek eltakarítási költsége hol van? Sehol. Azok ott rohadnak, ahol hagyják őket, ha már nem éri meg...
Ismerem az esetet, kiesett két nagy dízeles erőmű (alaperőművek ugye, amik mindig megbízhatóan meg folyamatosan termelnek, aham), amik még mindig a termelés gerincét adják, és ettől összeomlott a hálózat. Mivel a javításuk napokig tartott, ezért áramkorlátozások kellettek. A naperőművek annak ellenére is 35%-on mentek , hogy esett az eső (pedig állítólag felhős időben nem termelnek). A megoldás pofon egyszerű, még több olcsó solar + storage kapacitás beépítése, ami még az esős napokon is elegendő áramot termel. És akkor el lehet felejteni az alaperőművek által okozott áramszüneteket.
"A megoldás pofon egyszerű, még több olcsó solar + storage kapacitás beépítése" Hihetetlen :D Korábban a saját grafikonod mutatta hogy az ötödére képes visszaesni a termelés. Szóval csak annyi a megoldás ilyen esetben, hogy ötször annyi solar kell. Pofon egyszerű. Egészen egyszerűen zseniális vagy még mindig. :D
Jah, aztán a végén 5x annyi hulladék is lesz. Mekkora ötlet már.
Pontosan ezt irtam az első postomban . Hogy mindenki csak azért hogy igaza legyen felkutatja a neten a neki igazat adó postot, Most te is betettél egy 30-40éves technológiát használó szélerőmüvet amit elhagytak, de nem tudod a hátteret mögötte, hogy becsődolt a cég politakai vagy gazdasági megfontolásból hagyták öket szétrohadni. a másik , hogy akkor is mi történt ha ezek igy hagyták, a vizuális rondaságokon okoznak bármi gondot a természetben ? Még az aktiv szélkerekek mellett is 5 m-en belül termöföldeken dolgoznak senkinek nem okoznak problémát. Ha politikai gazdasági és emberi akarat lenne akkor azokat amiket linkeltél elhagyott szélerőmüveket ha mást nem a lábakra uj generátorokat lehetne szerelni és müködik.Ezek amiket linkeltél mind emberi érdekek miatt történt és nem azért mert az alternativ energia megbukott, a tükrös erőmü is azért lett otthagyva mert a technológia nem volt elég hatékony nem érte már meg nekik fenntartani, mert jött ujabb olcsobb hatékonyabb megoldás.
Most ezt egy atom erőmünél , hogy van, egyrészt nem hagyhatod csak ugy magára , kettő biztos , hogy lehet találni olyan képeket amik az első atomreaktorokrol készült, de fogadok azok sem a földdel egyenlöen takarították el és rekultiválták a helyét, hogy utána bármi egyébre hasznosítani lehessen a területet.
Az atomhulladéknál nincs olyan , hogy röhejesen kevés mennyiség. a Braziliában kilopott röntgen gépből 90g (gramm) cézium izotopot loptak el. az eredmény 4 halott 2000 fő nagy dózis miatt megbetegedett és egy egész várost kellett miatta mentesíteni. Egy erőmüben ennél azért jóval több sugárzó anyagot használnak és marad is vissza, föleg hogy vonatokkal szállitják és nem egy aktatáskába hamár röhejesen kicsi mennyiség. A tárolást akkor is megfigyelt örzött helyen kell végezni amit mint mondtam nem években hanem év századokban kell érteni, mert bármi kikerül onnan az nagy gondot okoz. Mig egy szél vagy napelemnél ,mi olyan anyag van amit ha nem semmisitenek meg akkor öko katasztofával fenyegetne? Nem tudom, hogy milyen érveket hoznátok fel ha mondju 1000ft lenne egy napelem elöállitása .Akkor az emberek azt használnák és nem érdekelné , hogy az atom erőmü stabilabb . mert ugy már visszahozná az árát hamar nekik.Egy ilyen esetben meg a fejlesztőkön lenne a nyomás, hogy kifejlesszenek egy olyan technológiát ami fentarthatóvá stabillá teszi minden időben a nap és szélerőmüveket is. ÉS elöbb utóbb eljön ez a fordulópont.Mert most ez a trend a megujjulókat nyomatják és meg fogák oldani azokat a problémákat ami, most a gondokat okozza. De egy ilyen rendszer még mindig csorsabban fejlödik mint egy atom erőmü. Mondjuk napelem és szélenergiára lehet 20 év mulva már fenntartható rendszerek lesznek , mig a most megépitett atomerőmüveket meg még 50+év mulva is kell használni hogy gazaságos legyen ,miközbe mindenki más már el is fogja felejteni, hogy olyan technológia létezett egyáltalán.
Ez elég nagy lemaradást fog okozni vagy plusz pénzugyi tehert, hogy vagy elöbb bezárják az atomerőmüvet vagy csak alapgázon fentartani az egészet, hogy nehogy valami gond legyen mint csernobil vagy fokusihimán.
Nem kell semmit kutatni. Az zöldek felkent papjai jönnek mindig azzal, hogy így olcsó és úgy olcsó. Aztán soha nem tudják megmagyarázni, hogy miért nőnek mindenhol az árak, ahol elkezdik a nap- és szélerőműveket tömegesen telepíteni. Megmutatod nekik a kemény tényeket, az korrelációt és ok okozati viszont és akkor jönnek ilyen propaganda kommentekkel, mint Manfred.
És de, van olyan atomerőmű, aminek a helyén egy szép zöld park áll. Persze te sem néztél utána, hanem jött a "fogadok" duma. Én meg ettől robbanok fel.
Mi köze van egy energetikai létesítmény reaktorában levő fűtőanyaghoz és annak, hogy a lusta terhány brazilok ott felejtettek orvosi hasadóanyagot a kórházban, amit aztán elloptak...?
Az ugye megvan, hogy azok hülyék még szét is fűrészeltek dolgokat?
Az eszem megáll... A legostobább marhaságokkal jössz te is. Nekem meg ilyenekre nincs időm huszadjára sem. Vagy legyen? Neked fog fájni... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.04. 19:19:55
De nem annyi a naperőmű és kész. Szóval kit a tökömet érdeki? A naperőmű nem csak PV cellából áll. Egyébként meg pontosan a bibi az, hogy ha ingyen lenne, akkor sem tudnád egy ponton túl a gridbe rakni őket. A probléma az, hogy a termelt áramhoz képest iszonyatosan drágák és rövid élettartamúak.
Pontosan ugyan olyan példa mint a tieid vagy másé, szélsőséges és egyedi esetek ,nem ez az átlagos. Ign an amin szép zőld park an a helyén ez is egy ugyan olyan ellenpélda mint a te elhagyott szélerőmüves dolgaid. Az igazság valahol a kettő között van. NEm csak fekete fehér létezik. Ezt mondom, hogy nem tudod azt amit a neten megtalálsz cikkeket azok már csak a kész dolgokat mutaták meg, hol egyik hol másik oldalról, de azt nem , hogy milyen motivációk ,eseméynek vezettek odáig ,hogy ez bekövetkezett.
Azt meg tényként kijelenteni, hogy nem lehetne tisztán megujjulóbol kiépiteni rendszert megint badarság. A mai technologiával vagy csak az amit ma egy földi halandó össze tud keresni magának infokat az alapján igaz, de 15-20 év mulva kifejlesztenek uj akksikat hatékonyabb napelemeket stb és máris lehetséges. ÉS itt jön az , hogy ha nem tudsz mást mondani akkor meg , hogy nem érdekel. ez is egy hozzáállás.
ez ugyan olyan hozzáálás, hogy ki a tökömet érdekelne, hogy oldják meg a gridbe illesztést,vagy, hogy kinek mennyit fizet érte az állam, ha nekem olcsobban kihozzák az áramomat egy napenergiás vagy más megujjulóval ? DE némelyik ember ugy ragasztkodik a saját technológia pártolása mellett mintha osztalékot kapna azért, hogy megvédi a saját oldalát.
Erre mondtam, hogy destuctivan forumoznak, nem konstruktivan. Mert mindegyiknek van igaza, de egyik sem fogadja el , hogy nem csak fekete fehér létezik és van szürke is.A közös pont az , hogy mindegyik a múltat és a jelent hozza fel példának ,hogy mit miért nem lehet. de egyik sem meri elképzelni, hogy mi van ha azokat a korlátokat megoldják amik most vannak akkor muködhet a dolog.
Nekem azért szimpatikusabb a megujjuló, mert nem hiába lehet magánembernek is használni a dolgokat, mert nincs benen olyan ami bármilyen kockázatot jelentene a természetre vagy a használójára, egy atomreaktor nem ilyen. 50+ évig ugyan azt a technológiát használja nem sok fejlesztési potenciál van benne a müködése után még ennél is több évbe telik , hogy a hátramaradt anyagait tárolják . a megujjuló 50 év alatt rengeteget fejlödhet és ha megteheti az egyén cserélheti akár saját házán is. ha megsemmisitik ,nem kell örizni semmit sem utána, mert olyan anyagokbol áll amit bárhol felhasználhatnak máshol is. az elektromos kocsik is ha elterjednek elég egy saját töltö a házra és független vagyok mindenkitől . Az ember önző, ha neki jó és megéri akkor a többit leszarja ,aki mást mond az álszent.
Azt meg tényként kijelenteni, hogy nem lehetne tisztán megujjulóbol kiépiteni rendszert megint badarság. Azt hiszem, hogy ezek után ignorálni kell téged is, mert ezek szerint neked a matematika és természettudomány nem jelent semmi, a történet gazdasági oldaláról sem. Le mersz írni ekkora veretes dolgot úgy, hogy láthatólag lövésed sincs arról, amihez vetted a bátorságot leírni.
Szíved joga mit teszel ,nem lesz töle állmatlan éjszakám. Amugy is azért irtam, mert gondoltam, hogy még nem térsz vissza egy darabig és talán lesz akivel értelmes társalgás lesz. Nem egy egos fölényeskedő Molni szerint a világ nézőpontjából.
DE ha megértetted volna amit irtam akkor nem irtad volna ezt.Mert pontosan tudom , hogy amit eddig felvázoltatok azzal mi a helyzet, de ugy látszik azt nem vagy képes elfogadni, hogy a technológia fejlödik és pár éven belül megoldják azokat a dolgokat amik ma még nincs . 20 éve nem volt még egy tisztán elektromos önvezetésre alkalmas autó sem sorozatgyártásban, ma már kb 10 különbözö is van és megközelitik a benzines autók hatótávját is. ujabb 20 év mulva el lehet képzelni mi lesz. Az atom reaktor meg még mindig a 20 évvel ezelöti technológiát használja majd.
És az is tökk mindegy, hogy én vagy te mit gondolunk HA a világon az lesz a trend, hogy mindenhova megujjuló kell akkor az lesz, ha meg az, hogy minden falu határába felhuzzanak egy atomreaktort, akkor az lesz. A kisember meg ugy is megszopja, nem lesz ugyse ingyen energia ,se atomból , se megujjulóbol és itt a pont.
"20 éve nem volt még egy tisztán elektromos önvezetésre alkalmas autó sem sorozatgyártásban, ma már kb 10 különbözö is van és megközelitik a benzines autók hatótávját is."
Én tudtommal még 4-es generációjú önvezető autó sincs nem, hogy 5-ös, pláne nem sorozatgyártásban, de ha elmondod, hogy melyik ez a 10 különböző, akkor biztosan okosabb leszek. Vagy mi számít neked "önvezetésre alkalmasnak"? Önállóan közlekedőből sem tudok egyetlen olyat se, ami 4-es lenne és sorozatgyártásban lenne, de nem állítom, hogy minden tudás birtokában vagyok.
" ujabb 20 év mulva el lehet képzelni mi lesz. Az atom reaktor meg még mindig a 20 évvel ezelöti technológiát használja majd."
Lítium aksik alapját 1912-ben tették le de a 70-es években lehetett először kereskedelemben kapni lítiumos elemet, a Sony fejlesztése révén került forgalomba az első lítiumos aksi 1991-ben. Ez alapján kiszámolhatod, hogy az a tárolótechnológia, amit ma a napelemek energiájának eltárolására lehet használni, milyen idős technológia.
Az a baj, hogy semmi konkrétumot nem mondasz csak beszélsz össze-vissza, ha állítasz valamit, akkor próbáld már alátámasztani valamivel, ne csak úgy a levegőbe beszélj mert teljesen hiteltelen lesz, amit mondasz és még egy normális párbeszédet vagy vitát se lehet olyannal lefolytatni, aki a tényeket nem ismeri vagy nem tényeken, hanem képzelgéseken keresztül, akar valamit mondani/bizonyítani. Molninak a stílusa csapnivaló nem véletlenül kapta (megérdemelten) a bannt (ő az SG Sheldon Coopere), de legalább próbálja alátámasztani a nézeteit de a te hiteddel nem lehet vitatkozni és nincs is értelme. Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.08.05. 09:24:20
Fölényeskedő? Aha...
Megint arról van szó, hogy benyögöd, hogy 100% megújuló. Arra sem vetted a fáradságot, hogy minimálisan számolj. Jeleneg 107 GWe beépített nap+szél van Németországban és ezzel ez jön ki.
Ha a barom németek nem kapcsolják le az atomreaktorok felé, akkor ennyi pénz elbaszása után még mindig csak annyit termelne a 107GWe "zöld" erőmű, mint 20 GWe atomerőmű.
Na, akkor ezek után képzeld el, hogy leteszel mondjuk 600 GWe ilyen sztyok erőművet, amivel közel lennél a 90-100% energia mennyiséghez. Csak éppen számtalan olyan helyzet lenne, amikor így sem termelnek SEMMIT vagy sokszorosan többet termelnének, mint az ország fogyasztása. A gradienseket és más dolgokat meg inkább nem is említem.
Kérlek akkor vezessed már le, hogy műszakilag hogyan lehetséges 100% megújuló úgy, hogy már ezt a 107GWe-t is kényszerexport és importtal balanszolják ki és paraziták Európa hálózatán. Ha csak egy szomszédjuk olyan kretén lenne, mint ők, akkor már több blackout lett volna.
Te most csak azért állsz bele megint a hülyeségbe, mert én írtam. Az, hogy műszaki tényekkel, számokkal érvelj, az neked is megugorhatatlan akadálynak tűnik.
Persze a mai közbeszéd odáig jut, aki látja az ilyen balfasz kijelentést és kurvára elege van belőle, az "fölényeskedő" és "konstruktív vitára képtelen". Pedig csak arról van szó, hogy kb. annyira reális az ötleted, mint csákánnyal agyműtétet végezni vagy pizsamában holdraszállni.
Az autó kereket használ, 3000 éves technológia. Tehát az autó szar. Értem...
Várj, az első szélmalom elmúlt 800 éves. Akkor a szélkerék is szar?
Segítek, a PV-s naperőművet leszámítva minden áramtermelési mód úgy működik, hogy generátort forgat meg vele az ember.
Kit érdekel, hogy a 2.5 gen atomeraktor hány éves technológia, ha megfelel a célnak? Az ugye megvan, hogy kb. a sötétzöldek és a politikai populizmus miatt kapott komoly féket az nukleáris energia terjedése a világ nagy részén? A franciákat nem érdekelte. Na, a fejlett világban kb. ott a legtisztább és legolcsóbb az áram. Fele a németnek. Perpill a német CO2 kibocsátás nyolcszorosa a franciának és tízszerese a svédnek. Mindkét helyen komolyan alapoznak az atomenergiára.
Szerintem repvez ezt ne erőltessed, mert egy így gáz. Nagyon. A leggyakoribb műszaki analfabéta hülyeségeket puffogtatod, jelentéstartalom nélkül. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.05. 09:30:22
"a vizuális rondaságokon okoznak bármi gondot a természetben ?" Látom te is inkább "Gyűrük ura"-t olvastál, mint gazdasági vagy műszaki cikkeket, könyveket.
Úgy írsz a szántófőldek mellett hagyott rothadó szél- és naperőművekről, mintha kizárólag naptól fakuló lemezből meg bádogból állnának. Tudod egyáltalán milyen anyagokból épülnek fel, hogy évekig kibírják a különféle időjárási viszonyokat, nyáron kánikulát, télen a szétfagyást?
Hamár szántófőld, vagy csak simán természet (hisz ezen is megy itt a vita), meg kellene nézned, hogy milyen zőldségek, gyümölcsök, növények teremnek egy ilyen ott hagyott rothadó szar környékén. Úgy is van, ázzon bele az egész szar a főldbe, majd mi megesszük...
"biztos , hogy lehet találni olyan képeket amik az első atomreaktorokrol készült, de fogadok azok sem a földdel egyenlöen takarították el és rekultiválták a helyét, hogy utána bármi egyébre hasznosítani lehessen a területet" hát találj, hamár te hoztad szóba mutass egy olyan atomreaktort, ami már valaki más főldjén vagy birtokán van, és önkényesen nem takarították el
Miért ne hallgassatok molnibalege-ra amikor azt mondja, hogy a németek paraziták 1 rész.
Így nézett ki a német export-import 2018-ban:
Az áramfelhasználásuk 6%-ának megfelelő import és 14%-ának megfelelő export.
Tehát így néz ki egy "parazita" export import profilja: 6%/14%
Akkor most bemutatnám a franciák profilját:
3%/15%
Nincs lényegi különbség a két ország export-import profilja között.
De nézzük meg 2019 első négyhavi adatát is:
Németország: 4%/14% Franciaország: 3%/12%
Mint két tojás.
Konklúzió: ha a németek paraziták, a franciák is azok. Ha a franciák nem paraziták, a németek sem.
Ez amikor magyarázod a bizonyítványt. A probléma az, hogy olcsón kényszerexportálnak - van amikor fizetnek az áramért, hogy vegyék meg tőlük - és drágán importálnak. Még a költség összetételben is ott van, hogy ez nem bevételt, hanem kiadást generál.
Ez az igazi tipikus sötétzöld mentalitás. Kiragadsz egy számot és akkora hazugságot teszel mögé, hogy csoda, hogy a fórummotor nem roppan bele...
Mi sem állhatna távolabb a valóságtól. Jól látható, hogy idén egyetlen hónap kivételével minden hónapban drágábban exportáltak mint amennyiért importáltak:
Ha megnézzük hosszabb idősoron, akkor is azt láthatjuk, hogy az Energiewende idejének túlnyomó részében drágábban adták az áramot mint amennyiért vették:
Ha még azt is hozzávesszük, hogy ez alatt az idő alatt végig nettó exportőrök voltak, akkor kiderül, hogy a német energia export-import szaldó masszívan nyereséges volt.
Iagzából nem is értem, honnan szeded ezt az őrültséget.
Ilyen egyszerű dolgot sem értesz meg, pedig ott a forrás a kezedben, de még használni sem tudod. Tessék, ugyanazon oldal adatai csak nem price (tudod mennyiség is van) és nem hagyom rád, hogy hülyeséget jelenítsél meg. A lehető legegyszerűbben, hogy te is értsed.
2018 energia mérleg itt. 31 TWh ipomrt 80 TWh export
2018 pénzügyi mérleg itt. 1334M Euró kiadás importra 1859M Euró bevétel exportra
Na ebből mi jön ki?
Az import ára 1334M/31 TWh = 43,0M EUR/TWh Az export ára 1849M/81 TWh = 23,2M EUR/TWh
Nahát. Meglepődtél? Én nem.
Ha ennyire nem figyelsz és nem érted meg, akkor nem tennéd meg azt a szívességet, hogy csendben maradsz és / vagy befejezed a a trollkodást? Szavakat nehéz találni arra, amit előadsz.
Félrevezetsz, ferdítesz hazudozol és sem, itt sem a HTKA-n nem vagy hajlandó felállítani a modellt és behelyettesíteni az értékeket, amiket itten elő performanszolsz, hogy miért, meddig és milyen arányban lehetne mondjuk itthon beépíteni szél/napenergiát és annak mi a kimenete.
4 db adat kiolvasása és 2 db osztás nem sikerült neked, meg az eredmény összehasonlítása. Erre mit mondjak most? Ez valahol ált. isk. 6 osztály. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.05. 15:54:30
Ez után a kis figyelemelterelés után térjünk vissza a történelemhez. Ott tartottunk, hogy Ausztráliában megjelent a grid drfection nevű jelenség.
Mi az a grid drfection?
Amikor egy fogyasztó leválik a hálózatról hogy önellátó legyen. Tágabb értelemben ide tartozik az is, amikor egy új fogyasztó, bár megtehetné, de nem csatlakozik a hálózatra. Beszélhetünk részleges grid defectionről is, amikor valaki nem válik ugyan le a hlózatról, de egy napelemes rendszer és akkumulátor segítségével nagyobbrészt önellátóvá válik.
"Sok embernek elege lett a hálózatból, a magas költségek és az áramkimaradások miatt" - mondta el Jerry Robinson, a The Greenhouse Effect nevű napelemes cég vezetője. A cég egy Yarra-völgybeli ingatlanon épített ki szigetüzemű rendszert egy 46 kW-ás napelemes rendszer és 300 kWh akkumulátor segítségével, mely az ingatlan napi 100 kWh-ás fogyasztását fedezi. A Melbourne külvárosában élő tulajdonos saját elmondása szerint megelégelte a heti rendszerességű áramszüneteket.
Trent Rogers, Northern Rivers Renewable Energy: "Csak ebben az évben 30 ügyfelet vittem off grid. Egyre több és több embert frusztrál a jelenlegi helyzet. Néhány nagyobb ügyfelünk besokallt, mások csak spórolni akarnak. Új-Dél-Wales-ben csak a rendszerhasználati díj évi $540. Akik mobil lefedettség nélküli helyen élnek, és nem lehet okos mérőórájuk, egy óraleolvasásért $45 fizetnek. A nyugdíjba vonuló generáció tagjai eladják sydney-i házukat és az így kapott pénzből a vidéki ingatlanárak mellett megengedhetik maguknak a függetlenséget."
Nos valahogy így kezdődött a folyamat Ausztrália peremvidékein néhány évvel ezelőtt. Ahogy Trent Rogers fogalmazott, a hógolyó már elhagyta a hegy tetejét. Nyilván nem egyik napról a másikra lesz érezhető a változás, de hogy ez néhány évtized alatt hova vezethet, az már egy másik történet.
Remek. 46kWe rendszer és Ausztrália és gazdaság. Ebből aztán extrapolálni Magyarországra és Európára ahol a szigetüzemnek 0 értelme van. Tudod, a 20-szor említett Pellworm kísérlet....
Végezetül pedig néhány szó a szentimentről, amit már érintettünk korábban Németország kapcsán.
Tudomány és szakmai körök
Mint ahogy arról már volt szó, bár voltak a periférián szélsőséges nézetűnek tartott szervezetek (pl. Öko Institut) és személyek, akik reálisabban látták a jövőt, a tudományos és szakmai élet rendre alábecsülte a napenergia erejét és jelentőségét. Ez az elmúlt években elkezdett változni és bár még mindig kisebbséget képviselnek a 100%-os vagy többségében megújulókon alapuló hálózatok képviselői, de egyre több ilyen témájú elemzés készül és egyre többen állnak be az elképzelés mögé. A mainstream tudományos és szakmai közösség is egyre kijjebb tolja a határokat, amit korábban elképzelhetetlennek tartott, ma már sokkal kevésbé elképzelhetetlen még számukra is. Ha pl. korábban úgy gondolták, 10% fölé nem lehet menni, ma már 20% a határ. Mindemellett az előrejelzéseik még mindig túl konzervatívak és évről évre felfelé kell módósítaniuk.
A politika és az állam
Az állami szabályozás elsősorban a szakmai érdekcsoportok és a tudományos közösség hatása alatt működik. Persze voltak progresszívebb államok, pl. Németország vagy Kalifornia, de a többség a konzervatívabb elveket követte és csekély szerepet szánt a napenergiának. Ma már ez is változóban van, egyre több állam fogalmaz meg 100%-os megújúló arányra vonatkozó célokat, és bár ezek az államok még mindig kisebbsében vannak, a többiek is egyre agresszívebb célkitűzésekkel rendelkeznek. Gondoljunk csak például arra, hogy nem rég még az egyik fideszes politikusunk azt kérdezte, hogy mi lesz éjszaka, ha nem süt a nap, ma pedig már a kormány 50% napenergiát akar.
A média
A sajtó feladata, ha csak nem Fox News szintű alternatív valóságot gyártó műhelyekről van szó, hogy beszámoljon a különböző eseményekről, vagy éppen elemzéseket közöljön. Akkor pedig, amikor egyre másra dőlnek meg a különböző rekordok, akár az árakat, akár a növekedés ütemét nézve, és egyre optimistább elemzések születnek, akkor a sajtó sem tud mást tenni, mint lekövetve a változást és egyre bullishabbá válni.
A közvélemény
Az emberek többsége azonban a bulvársajtóból tájékozódik, így a változás itt a leglassabb. Nem is csoda, ha a többség olyan hülyeségeket hisz, mint hogy pl. a németek az atomerőművek bezárása óta több szenet égetnek. És bár mindig lesznek alufólia sisakos idióták, a többieknek legkésőbb akkorra be fog köszöni a valóság, amikor a szomszéd ház tetején megjelennek a napelemek.
"hogy pl. a németek az atomerőművek bezárása óta több szenet égetnek."
2011-óta nem volt olyan év, amikor több szenet vagy lignitet használtak fel, mint az előző évben?
2008-10 tájához képest 2017-18-ban is alig 16%-kal kevesebb szénhidrogént sikerült égetni úgy, hogy csak az éves zöldáram adója ebben az időszakban bőven meghaladta a 100 mrd EUR-t. Ez csak a direkt adó, ebben nincs a telepítés költsége. Ez szerinted megérte Manfred? Ilyen 0 eredmény a ráfordított összeghez képest?
Csak az adóból, a szutykok telepítési költsége nélkül úgy nagyjából 9 db Paks 2 húzható fel, tehát úgy 20-21 GWe nuki kapacitás lett volna felhúzható a meglevő 20GWe megfelezése helyett, ami valóban számottevően csökkentette volna a CO2 emissziót.
Hogy ezt elbírná-e a hálózat? Egy komoly részét bizony igen, de ha csak a felét húzzák fel és a másik felét értelmesebben költenék el, akkor ma tartana valahol Németország. Szarabb az emissziójuk éves szinten, mint a magyar. LOL.
Tessék. Tessék, télen jobban kinagyítva. Stabilan vannak olyan időszakok, amikor a zsinór igény az összes szén alapúból meghaladja a 20GWe-t a meglevő 10 GWe kapacitás mellett.
Évszakosan kellene adott esetben manőverezve változtatni a zsinór alapot, de kevésbé rángatna az egész, mint a szutyok nap és szélárammal együtt. Ja, és olcsóbb is lenne, mert a meglevő atomerőművek kihajtanák a profitot magukból és bizony életciklus alatt olcsóbb az atom akárhogyan hazudozol.
Nagyon is megérte. Hiszen ha, mondjuk 2009-et vesszük a kiindulási pontnak, és akkor kezdtek volna el 20 Paks2-t felhúzni, abból mostanra még egy sem készült volna el, de még csak közel sem lennének hozzá. Ezt honnan lehet tudni? Magyarországon 2009-ben döntöttek a paksi bővítésről, és azóta még egy kapavágás nem történt a reaktorral kapcsolatban. Tehát az elmúlt 10 évben szenet kellett volna égetniük, és még további 10 évig kellene.
Ezzel szemben a napenergiába belefektetett pénz globális szinten összeomlasztotta az árakat. Meg lehet nézni lentebb, hogy 2009-ben $150/MWh körül voltak a PPA árak, most meg vannak $30 alatt. 2009-ben a globális napenergia termelés 20 TWh volt, az évi 20 TWh termeléshez képest az elmúlt 10 év többlettermelése 2650 TWh volt. És akkor ez csak a napenergia, a szél az még erre jön rá. Ennyi fosszilis tüzelőanyag elégetését spórolták meg a németek. (Persze a németek nélkül is lett volna fejlődés, de nem 2650 TWh lett volna a spórolás, hanem jóval kevesebb.)
Minden cent jó helyre ment, a világ jobb hely lett tőle és minden évben egyre jobb lesz.
És kit érdekel, ha mára nem készül el csak pár évvel később, ha valóban működik és megenné azt a szénhidrogén mennyiséget, amit most is bőszen égetnek?
Ja, és ezt miből veszed? A franciák 20 év alatt átálltak. Ja, hogy szégyen lett volna külföldiekkel építtetni erőművet?
Minden cent jó helyre ment, a világ jobb hely lett tőle és minden évben egyre jobb lesz.
Sírva röhögök. Persze, ha a te zsebedbe is ment, akkor értelek... Hová ment jó helyre, amikor most is gőzerővel éget szenet és gázt a nagy Germánia...? Nézd már meg a linkelt oldalon, hogy 2010 telén és 2018 telén mennyit változott az összes széhidrogén zsinór és max. arányban használata? Szinte semmit.
Jó helyre ment. LOL
Remélem téged a magyar energetika közelébe nem engednek. Soha. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.08. 16:31:03
Trend elemzéssel? Röhögök. A legalapvetőbb összefüggéseket vagy nem ismerted fel eddigi kommentjeid során, vagy lehazudod. Ez alapján trendekről beszélni epic fail.
Senkit nem érdekel a PV panelek áresése, ha már nem az a markáns komponens az erőmű árában. Ha az erőmű árának csak 20%-a a PV panel és annak árát megfelezed, akkor csak 10%-kal lesz olcsóbb az erőmű. Ha Tizedannyi lenne a PV cella akkor is csak 18%-kal. Ezért van az, hogy pl. az általad linkelt 10 MWe Pécsi erőmű drágábban épült, mint több nemzetközi erőmű 4-7 éve, mert drága lett a munkaerő, tehát a szállítás és szerelés, az acél ára is magasabb, ahogy másé is. Az, hogy kicsit olcsóbb lett esetleg a PV cella meg kerekítési hiba.
A német áram trendje az, hogy ahogy teliszórták a hálózatot a naperőművel, akkor lőtt ki igazán az ára az áramnak. Meg az, hogy a CO2 emisszió csökkenés fele 1990 óta kb. az ipar szerkezetének és a gazdaság szerkezetének a megváltozása, nem a nehézipar a domináns már annyira, a hozzáadott érték másból jön.
És minden országban így van, hogy 10 év alatt egy kapavágás sincs vagy csak direkt hoztál fel egy ilyen példát? Te ezeket tényleg komolyan gondolod? Lignites kérdésemre se válaszoltál, a szénre se adtál korrekt választ ott is egyből ment a ferdítés. Azt is kihagytad, hogyha a németek nem építik le az atomenergiát, akkor kevesebb szenet kellene égetniük. Ráértek volna azt a legutolsónak leépíteni, de a szavazatok többet értek a politikusaiknak. A legnagyobb probléma benne, hogy ez az EU legnagyobb gazdasága, ami emiatt egyre jobban függ majd az orosz, török gáztól. Ha jön egy válság az ránk is hatással lesz. Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.08.09. 07:21:15
Ebben az évezredben talán ha egy reaktor volt Európában, ami belefért a 10 évbe, az is Oroszországban. Olkiluoto 2005 óta épül, Flamanville 2007 óta. Ez a norma. A szénbe beleértettem a lignitet is. Semmi ferdítés nem volt benne, mert azt írtam, hogy a közvélemény tudása le van maradva, ergo akinek 2013-as az utolsó infója, az 6 évvel le van maradva, teljesen megfelelő a példa.
Csudálatos. Vetted kb. az atomerőművi létesítés időszakának mélypontját és a világ első 3. gen erőművét, ami egyébként még 7500 USD/kWe telepítési árával is olcsóbban termel majd, mint a szutyok naperőművek.
Ezzel az erővel vehetném a 2000-es évek eleji naperőmű telepítéseket és abból extrapolálhatnék a végtelenben. Te kb. ilyen szintű ostobaságot művelsz. Az meg külön vicc, hogy feltesz neked az ember egy kérdést és folyamatosan témát választ, meg terelsz. Ha megcáfolják a sok őrjítő hülyeségedet, akkor előállsz egy újjal. Igazi géppuska "érvelés".
"Semmi ferdítés nem volt benne, mert azt írtam, hogy a közvélemény tudása le van maradva"
Nem azt írtad! Még arra sem emlékszel, amit pár hsz-el azelőtt írtál, de segítek:
"Nem is csoda, ha a többség olyan hülyeségeket hisz, mint hogy pl. a németek az atomerőművek bezárása óta több szenet égetnek."
Én egy egyszerű eldöntendő kérdést tettem fel, amire neked fájt volna azt írni, hogy igen volt ilyen. Mint ahogyan a 2014-15-ös stagnálást is biztos fájna beismerni de sebaj. Ez így teljesen parttalan vita.
Zárszóként annyit tennék hozzá, hogy tökjó dolog ez, hogy a szénről átállnak egy olyan dologra, ami még több szemetet juttat a világba és a legyártásuk is co2-t juttat a környezetbe és ha a napelemezés máshol is felpörög, akkor még több napelemet kell gyártani. Ha hozzávesszük az elektromos autókat és az aksigyártást, akkor érdekesen fog ez alakulni, mert még több áramra lesz szükség, de majd az idő eldönti, hogy kinek lett igaza.
Nincs sok időm és energiám ennyire beleásni magamat mint nektek, hogy csak azért is találjak a net valamelyik szegletében egy olyan cikket vagy adatot ami valamelyik szélsőségre hivatkozva éppen nekem ad igazat. És mint ahogy az előző posztjaimban is írtam , Hozhattok bármilyen példákat ezek nyers adatok , de senki nem tudja, hogy azok miért történtek úgy ahogy.
De a tendencia most az, hogy a megujjolókat nyomatják, hiába mutatnak mást a számok, hogy ez nem jó irány, ha a nagy-emberek akik döntéseket hoznak ezt akarják akkor ez lesz , ha feje tetejére álltok is. DE a fejlődés meg oldja a problémákat, lehet, hogy egy 3. féle energia forrással.
Ezért nem fokom se pro és kontra cáfolgatni a dolgokat, mert nem attól fog változni .
DE azt is meg lehetne érteni, hogy a mostani időszak egy átmenet.És mint ilyen pont mindig vannak hiányosságok . Írtad,hogy a napelem előállítása is Co kibocsájtással jár. igen mert még nincs olyan gyár elterjedve ami mondjuk megujulót használ arra. De az ellenoldalog meg nem számolod bele az uránbányásztat, dúsítás és a szállítás tárolás közben termelt co-t és az atomreaktorok építkezéséhez is ugyan úgy kell acél és más nyersanyag amit meg a napelem telepítésre felszámolsz, hogy emiatt emelkedik az ára. Gondolom régen is úgy volt hogy gőzgéppel állították elő azokat a dolgokat amik később majd a robbanó motorhoz kellett, hogy majd leváltsa a gőzgépet , de míg ez megtörtént addig lapátolták a szenet napestig.
ÉS apropó
" tárolandó nukleáris hulladék tömege és térfogata röhejesen kevés. Bátaapáti már elkészült és már tárolnak ott anyagot. A Paksi alapban több száz mrd HUF van most és lesz még 2037-ig."
"
A szerinted röhejesen kicsi mennyiség az :2011 jelentés A Paksi Atomerőmű négy blokkja VVER-440 típusú fűtőelemekkel üzemel. A dúsítás 2,4-4,2%. Jelenlegi ismereteink szerint az atomerőmű élettartama végéig (2037) – a tervezett 20 éves üzemidő-hosszabbítást is figyelembe véve – keletkező, és az országban maradó kiégett kazetták száma kb. 17 900 lesz, 2123 t nehézfém tartalommal. Korábban, 1989 és 1998 között összesen 2331 fűtőelem-köteget szállítottak vissza a Szovjetunióba (később Oroszországba) 273 t nehézfém tartalommal. Az atomerőmű folyamatosan növeli az üzemanyag kiégetési szintjét, s ezzel csökken az erőmű tervezett élettartama alatt keletkező kiégett kazetták becsülhető mennyisége. 2010. december 31-én 1804 fűtőelem kazetta volt az atomerőmű pihentető medencéiben, és 6547 kazettát tároltak a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában.
Magyarországon nagy aktivitású hulladék alapvetően csak a Paksi Atomerőműben keletkezik, évente viszonylag kis mennyiségben. Ezt átmenetileg a reaktorcsarnokban levő, erre a célra tervezett 1114 csőkútban tárolják. A 222,8 m3 tárolási kapacitásból 2010 végén mintegy 94 m volt elfoglalva. A keletkező nagy aktivitású hulladékok mennyisége 3-5 m3/év,
Szóval neked ezek a mennyiségek nevetségesen kicsik, mikor amit linkeltem a 90g-os röntgengépes sugárforrás képes volt egy várost beszennyezni.és ez csak 1 erőmű Paks, a világon meg még van vagy 1000 amit 100 évekig vigyázni kell És jöttél, hogy ott hülyék voltak mert felbontották és egymásnak adták. De a fenti mennyiséget több mint 50 évig kell tárolni és azalatt bármilyen üzemzavar hanyag ,felelőtlen emberi mulasztás, tervezési probléma előállhat. A linkelt jelentésben írják, hogy természetes légszellőzés van és 400 fokos a max hőmérséklet a csöveknek, tehát nem az van, hogy csak letesznek egy két konténert és elvannak, hanem megfelelő hűtés kell , hozzá ami bármely üzemzavarnál viszi a többit is ami egy légtérbe van vele.
ÉS azért ha figyelembe veszed , hogy a 1990as évek elején még egyáltalán nem volt általános, hogy mindenhol villany legyen 100 év alatt nézd meg hova fejlődött a rendszer .kb 50 éve jelent meg az atom ami abban az időben jó is volt, de ha most egy új reaktort akarsz építeni azzal ujra 50 évig bebetonozod magad egy technológiára, ami nagyon sok idő ahogy a fentieken is látni.mind az energia igény változni fog, mind a környezet . Tehát amit ma és pár éve igaz volt arra amivel példálózol, 20 év múlva már csak egy rossz emlék lehet bármelyik. mind a szél mind a nap energia mind az atom. De míg az atomot 50 évig nem tudsz hozzányúlni addig egy napelemet szélerőművet akár évente tudod fejleszteni cserélni . ÉS az 50 éves atomod leszerelése után még újabb 50-100 évig gondoskodnod kell a hulladékáról. A megujjuló elemeinek is vannak káros komponensei, de egyik sem olyan amit ne lehetne megsemmisíteni , újrahasznosítani , hogy évekig őrizni kelljen.
És igen mondhatjátok , hogy az atom az alatt az 50 év alatt is stabilan és co mentesen termel, igen igaz, de ennyi erővel azt is mondhatnátok, hogy a Ford T modellel is el lehet menni mindenhova , javítani is lehet van hozzá alkatrész, de azért mégse azt választaná az ember ma már.
" Az meg külön vicc, hogy feltesz neked az ember egy kérdést és folyamatosan témát választ, meg terelsz. Ha megcáfolják a sok őrjítő hülyeségedet, akkor előállsz egy újjal. Igazi géppuska "érvelés"."
"
Nem is tudom , hogy hol és kitől szoktam ilyet olvasni? jaa megvan Molnibalagetól és az interneten bármelyik topikban ahol feltűnt.
"Nem is csoda, ha a többség olyan hülyeségeket hisz, mint hogy pl. a németek az atomerőművek bezárása óta több szenet égetnek."
Jé, pont azt írtam, ami a grafikonon van. A legutóbbi teljes évben kevesebb szenet égettek, mint az atomerőmű bezárás előtti években. Akkor lehetne igazad, ha 2013-at írnánk.
"Nem azt írtad! "
Volt előtte is egy mondat, amit szándékosan kihagytál:
"Az emberek többsége azonban a bulvársajtóból tájékozódik, így a változás itt a leglassabb"
Akkor talán mégis emlékszem, hogy mit írtam, és te nem emlékszel rá hogy mit olvastál?
Nincs sok időm és energiám ennyire beleásni magamat mint nektek, hogy csak azért is találjak a net valamelyik szegletében egy olyan cikket vagy adatot ami valamelyik szélsőségre hivatkozva éppen nekem ad igazat.
Tehát nem ástad bele megad mégis elég vaskos kijelentéseket teszel. Hm....
És mint ahogy az előző posztjaimban is írtam , Hozhattok bármilyen példákat ezek nyers adatok , de senki nem tudja, hogy azok miért történtek úgy ahogy.
Mi az, hogy nyers adat...? Senki nem tudja, hogy miből jön az X TWh napáram, amikor Y GWe a kapacitás és tudjuk, hogy a direkt zöld adó majd 7 Eucent? Neked elmentek otthonról?
De a tendencia most az, hogy a megujjolókat nyomatják, hiába mutatnak mást a számok, hogy ez nem jó irány, ha a nagy-emberek akik döntéseket hoznak ezt akarják akkor ez lesz , ha feje tetejére álltok is.
Itthon jelenleg éppen nem ez, pont annak kéne útjába állni, hogy mindenféle oköbarom hatalomra jusson és a német módit kezdje másolni. Mert egyesek ezt erőltetik teljes hittel. A kulcsszó a hit. Mert kb. egy középiskolás fizika példát nem tudnának megoldani, de okoskodni akarnak energetikában. Gusztustalan.
DE a fejlődés meg oldja a problémákat, lehet, hogy egy 3. féle energia forrással.
Semmilyen műszaki fejődés nem fogja elérni azt, hogy a Nap éjszaka süssön vagy a szél máshogy fújjon. A Nap teljesítménysűrűsége sem változik meg, és hatalmas baj lenne, ha ez máshogy lenne.
DE azt is meg lehetne érteni, hogy a mostani időszak egy átmenet.
Miféle átmenet? A németek 20 éve nyomatják lassan ezt a hülyeséget és a nukleáris ellenességgel párosulva kijelenthető, hogy kb. 500-1000 mrd elköltése után egy maratoni futóversenyen tettek előre kb. 500 lépést. Ezt jelenti, hogy a nagy összképet nézve egy valag pénzt költöttek a nagy semmire, aminek töredékét elköltve kb. nyolcadolható lett volna a villáram termelés emissziója. Igen vastag arcből kell kijelenteni azt, hogy ez egy átmenet...
Tudod mi az átmenet? Az, hogy a franciák belekezdtek az atomprogramban és a '80-as évek elején még alig 1/3 áramot termeltek nukleárisan. Az átmenet volt abba az állapotba, hogy ma ez bőven 70% felett van még mindig és úgy, hogy közben az éves termelés nem 250 TWh, mint 30+ éve, hanem 500 felett van. Még a 1990-hez képest is a francia áramtermelés 25%-kal nőtt és mégis nőtt az atom részaránya is. Ez átmenet egy 1972-ben kb. 60%-ban szénhidrogén alapú termelésből a 70%+ nukleárisba úgy, hogy az áram ára több, mint elviselhető maradt.
Az, amit a németek művelnek az méregdrága stagnálás és inkább visszafele lépdelés minden propaganda ellenére.
Ha nem zárják be atomkapacitásukat, akkor az ábrán a 2008-10 körüli többlet termeléssel a coal csökkenthető lett volna ahogy a gas is. Abból a pénzből, amit elkúrtak a vicc erőművekre szénenergia, mint zsinóráram igény 100%-ban kiváltható lett volna. De ezt más is megfogalmazta. Kb innen nézd úgy 1-1,5 percig.
Írtad,hogy a napelem előállítása is Co kibocsájtással jár. igen mert még nincs olyan gyár elterjedve ami mondjuk megujulót használ arra.
Ez az a pont, ahol kezdek kételkedni abba, hogy te a középsulis matekkal is tisztában vagy-e vagy van-e fogalmad a matematikai logikáról-e. Nincs olyan, hogy "megújulót használó gyár." Ez az ökobarmok találmánya. Villamos hálózat van, amibe minden pillanatba termelők teszi bele a teljesítményt.
Egyébként, szerinted ha egy olyan erőmű termeli az áramot, ami alacsony áramár esetén a saját költségét sem termeli ki 40 év alatt, akkor annak az áramával gyártva még további szar erőművet szerinted mi a végeredmény...?
De az ellenoldalog meg nem számolod bele az uránbányásztat, dúsítás és a szállítás tárolás közben termelt co-t és az atomreaktorok építkezéséhez is ugyan úgy kell acél és más nyersanyag amit meg a napelem telepítésre felszámolsz, hogy emiatt emelkedik az ára. Gondolom régen is úgy volt hogy gőzgéppel állították elő azokat a dolgokat amik később majd a robbanó motorhoz kellett, hogy majd leváltsa a gőzgépet , de míg ez megtörtént addig lapátolták a szenet napestig.
Neked elmentek otthonról? Szerinted, aki bányássza az uránércet, az merő hobbiból nem teszi rá ezeket a költségeket, amíg az uránércből urán lesz? Vagy a dúsító, ami gyártja a fűtőelemhez az uránt az sem? Vagy aki legyártja magát a fűtőelem kazettát az is hobbiból csinálja?
Az atomáram mindezen költségeket beleszámítva olcsó, mert iszonyatos energiasűrűsége van terméknek. A HTKA villamosáram topikjában erre is van számítás.
Tessék, konkrét számítás, hogy mibe kerül a dúsítás. Itt. És ebből is látszik, hogy milyen iszonyatos tartalék van ár szempontjából a jövő erőműveiben, amik természetes uránnal is tudnak menni sőt, a szaporító reaktorok és LFTR (Th alapú) is egy dolog.
Mondjuk úgy, hogy ha ezeket tömegesen alkalmaznánk, akkor szél és naperőműnek kb. szarral meszelnének.
Ismételten megkérdem. Mi a búbánatos fasz köze van az atomerőmű biztonságának ahhoz, hogy Brazilíban egy kórház leépítését felelőtlenül szervezték meg? Vagy szerinted atomerőműbe Kis Gazsi és Kolompár Árpi majd bemegy és szétfűrészeli a rozsamenetes fűtőelem kazettát?
Tömören. Eszemfaszom megáll. Ráadásul ez volt a világ egyetlen esete, de te ebből azt szűrőd le, hogy az atomenergia és atomerőmű veszélyes. Az, hogy évente hányan halnak bele háztartási vegyszer mérgezésbe azt persze semmi. Akkor nem azzal kéne foglalkozni? Boldog boldogtalan vehet halálosan mérgező lenyelhető vegyszert, de neked az orvosi hasadóanyaggal van bajod, amikor az atomerőmű nem kórház.
No offense, én már csak azt látom rajtad, amit a Falcon topikban. Lövésed sincs a témáról, de csak azért is tolod és tolod, teljes gázzal fejjel a falnak. Csak akkor nem kéne játszani itt az okos bácsit azzal szemben, aki számol is és ebben a közegben mozog. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.09. 19:53:02
Attól, hogy nem töltöm az eglsz életem a net elött cikkekre és adatokra vadászva, hogy másoikat meggyözzek a saját elképzelésemről még lehet véleményem , még akkor is ha neked vagy másnak nem tetzsik vagy ellentétes velük. Csak veled ellentétben és nem személyeskedek és nem teszem szóvá és nem minősitem a másikat , hanem elfogadom , hogy ö másképp gondolja. Sőt ha értelmesen nem támadólag akarja az érveit rám erőszakolni még el is fogadom ha igazak.
Az a baj, hogy te meg elvakultan nem vagy képes értelmezni elvonatkoztatni a szövegeket és csak azt szűröd le amibe bele tudsz kötni.
Amikor a nyers adatokról írtam, , az , hogy pont amiket írtál ezeket látod csak , de azt nem, hogy mi volt mögötte a politikai gazdasági egyéb döntés elhatározás ami azokat az adatokat eredményezte, hogy a németek a megújulásra esküsznek a franciák meg az atommal. ezért írtam, hogy az adatok egy dolog hogy mit mutatnak ha a döntéshozók meg más akarnak , senki nem tudja a háttérben milyen érdekek fűződnek.Nekik meg sose volt érdekül, hogy a kisember jól járjon, vagy , hogy az olcsóbb egyszerűbb,ésszerűbb megoldást válasszák.
Ez is épp olyan hülyeség amiket írsz mint amiért engem mindenfélének beállítasz, hogy a szél és a nap nem változik. ami igaz, csak a szél erőművek generátora és a nappanelek hatékonysága növekszik, hogy egységnyi napból több energiát állítson elő.az akkumulátorok is sokkal több energiát tudnak tárolni tovább ugyan akkora méretben Vagy amiért a németeket leparazitázod, ha minden nemzetnek az lenne az érdeke , hogy működjön a rendszer akkor nem csak a termékeket hanem az energiát is ugyan úgy exportálnák importálnák, akár kontinensek között is, mert ugye a földön nem mindenhol vagy egyszerre este és szélcsend.
És még egyszer mondom, hogy nem állok be egyik oldalra sem, csak veled ellentétben el tudok képzelni más verziót is az atomon kívül
az atom hulladékkal meg csak az , hogy nem az a lényeg amit te kiragadtál, hanem , hogy ha 90g sugárforrás ekkora szennyezést tud végezni akkor a több ezer tonna szted mit csinál? Oké nem most és nem 20-30 év múlva lehet csak 100- vagy 150 év múlva, de az akkor is ez a tárolás csak tudod mi Mint mikor a szemetet a szőnyeg alá söprőd , hogy ne lássák és pár hónap múlva nem tudod miért büdös a szoba vagy miért jöttek elő a hangyák. Vagy azt hiszed, hogy ez a beton és a vas hordó majd örökké tart és nem mállik szét nem rozsdásodik meg és a tartalma nem kezd el reakcióba lépni valamivel?.és ezek az anyagok még a felezési idő elején járnak majd, és 100 150 év múlva elképzelni sem lehet mekkora változok jönnek mikor ezek az anyagok még mindig problémát és veszélyt jelentelek,
és szintén nem offensive, de Te meg bárhol megjelensz ott egyből parázs vita alakul ki bármiről amiről neked más a meglátásod és világmegváltásba kezdesz ,, képtelen vagy elfogadni, hogy nem fekete fehér minden és rajtad kivül másnak is lehet vélemyéne , még ha ellentétes is a tieddel.