Na tessék errõl beszéltem. Megint térdig érõ szélben kaszálod a lekvárt. Halandzsázol össze vissza.
Logikusabban is halandzsázhatnál. A merõleges helyvektoraidból számolsz mindent, és állításid szerint se tudni pontosan mekkorák és milyen irányúak, Csak az R3-ról derült ki mit képzelsz hozzá, a többirõl fogalmad sincs, mégis felírtál velük egy "képletet". És persze megfûszerezed egy kis versikélõs filozofálással. Ez nem fizika. Még áltudománynak is gyenge, egy ovist se tudnál megszívatni ezzel a sok lózunggal.
Tudom hogy most még többet fogsz írni, hogy te nem is vagy áltudós, és mindenkihülyetemegtudszmindentcsaknemértenekmeg.... ez szánalmas.
Az excel alapvetõen egy rendszerezett adatbázis kezelõ program. Természetesen lehet vele látványos dolgokat csinálni, de ha fizikával akarsz foglalkozni valami komolyabb programra lenne szükséged. Amit itt imitálsz arra igazából alkalmatlan lenne.
Nagyon jók a meglátásaid.. És valóban. Nagyon sok azonosság van a gondolatain között.. Még valahol a vektoros megközelítésedet is elfogadhatónak tartom. Bár ezzel kapcsolatban Einstein ügyesebben fogalmazott.. Se skalár, se vektor hanem egyszerre akármelyik vagy mindkettõ, azaz tenzor. Így igazából praktikusan azzal számolunk amelyik változat a "megfelelõbb" az adott célra.
A topic szûkebb témájához visszatérve hagy tegyem hozzá az elõzõekhez, hogy a Mikro Energiájú Fotonok árama a téridõ görbülettel együtt alkalmazva maga a Higgs.. A MEF is bozonok hallmaza.. A MEF-el egyaránt megokolható a tehetetlenség és a gravitáló erõ-tömeg. Tetejében a topic nyitása után betett számításokból egyértelmûen látható, hogy ezeknek a bozonoknak a hatása számszerûen azonos a mérésekkel kapott hatásokhoz. Úgy a tehetetlenség mint a gravitáció tekintetében.
Ami szintén érdekesség, hogy a MEF bozonok áramlása szintén fénysebességgel haladó téridõ görbületek sokasága. Azaz ha velük számoljuk egy külsõ pontbéli téridõ görbület értékét, mint az idõegység alatt áthaladt MEF-ek okozta szuperpozíciót, akkor kiderül, hogy a Higgs minden elvárt tulajdonságát már eddig is ismertük.. Csak legfeljebb másnak neveztük az egyes részeit..
Ha pedig azt nézzük, hogy a MEF bozonok és a Higgs bozonok azonossága mennyire szembe tûnõ, akkor az LHC-beni Higgs vadászat nagyon rossz helyen és fõleg nagyon rossz módszerrel keresi a MEF bozonjai..
"Amit itt imitálsz arra igazából alkalmatlan lenne (excel)" Azért választottam az árapály megoldásra egy diff. egyenletet. Arra feladatra pedig amikor az excelt használtam megfelelt. Többet ér egy jó becslés, mint bármely pontatlan számítás, hibás alapokon 15 tizedesjegyig.
uwu80- te kiváló minõségben hozod önmagad, a becsületes trollt.
Amit pedig én is meg kellene, hogy tanuljak, hogy a felszínen tarthassam a gondolataimat a hozzád hasonló tudósokkal szemben... Ezért mindig is félek, nehogy valaha egyetérts velem! Az azért nem lenne jó- mert így vagy kiválló kontraszt, a jelenlegi "tudományos nem gondolkodás" legmegfelelõbb szimbóluma. Kiemeled a gondolataim újszerûségét, szépséget és igazát.
Dehát akkor óh, ah, ah - mi ketten együtt létrehozhatjuk a TUDOMÁNYT!
Amihez Te is nélkülözhetetlen vagy, mégpedig pont olyannak, amilyen vagy! Mert te jelképezed a mai tudományt. Amit nem lehet megújítani, csak eldobni.
Örülök hogy látsz némi fantáziát benne. Én dimenziónak csak a "hosszúságot" tartom. A tér csak az egyik tulajdonsága, amely a hosszúság meghatározatlanságából származik.. Így a téridõ is számomra csak két dimenzió. Ha pedig megnézzük a Minkovsky teret, az is valójában két, sõt egyetlen hosszdimenzió, amelynek egyik összetevõ tulajdonsága az idõbõl képzett. Hogy miért nevezik térnek? De tényleg miért? Miért nem Klauzál tér, pl? No mindegy.
A Számvektor Algebra egyik fontos tényezõje, hogy a szám csak elsõ fokon ismerhetõ meg, mint önmaga. Nagyobb fokszámon tulajdonságaira, részeire bomlik, illetve azok csak tulajdonságok, részek. Ezért nem mondhatod X^3-1=0 esetén, hogy x^3=1*1*1. Hanem X^3=i1*i2*i3 harmadfokú egységvektorok.
Mert maga a matematika megalapozatlan, azért megalapozatlan a fizika is!
Minthogy a matemetika azt mondja, hogy a térfogat =r^3, azért mondja a fizika is, hogy a tömegvonzás képletben r/r^3=1/r^2 -nek egyszerûsíthetõ, és boldog, hogy irhatott egy egyszerûsített sületlenséget, amellyel megfosztotta a valóságot a valóságtól. Mert az R3/(R1xR2*R3) soha nem lehetne egyenlõ r/r^3- el úgy, ahogyan ma azt a fizika elképzeli... Tehát nem (csak) a fizikában van ma a hiba, hanem az a matematikánál kezdõdik, amely a lúdtalpas logikára hivatkozva ignorálja a filozófiát. Az uwu féle egysíkú gondolkodás mindent az Occam borotvájával próbál egyszerûsíteni, lesímitani. Elmehetnének mindkettem hajóasztalos-inasnak, de nem vennék õket föl. Mert még azok is meghagyják azokat a bütyköket, amelyek a szerkezeteket erõsítik. uwu80: írd le 100-szor:
1. r/r^3 nem egyenlõ R1/(R1xR2*R3) - al! (hosszúságuk azonos)
és így tovább!
Ha Einstein következetes lett volna, akkor ma sem a negatív tér, sem a negatív sûrûség, sem az antigravitáció nem lenne titok. De ez a hiba már a Newton utáni fizikusokkal kezdõdött. Látszólag apró kis mulasztás: r/V= 1/r^2 Ennyi. Hülyeség: meg van véve!!! Kiáltottak fel a nemzedékek. Dehoy ez évszázadokon keresztül, az már kissé felháborító.
A fizika minden problémája akkor kezdõdött, amikor valaki a matematikában így irta föl a gömbi tér térfogatát, hogy: V=4*(PI)/3*r^3
és nem pedig így:
V=4*(PI)/3*(R1xR2*R3)
Vagyis három azonos hosszúságú, határozatlan irányú, és sorrendû, egymásra merõleges helyvektor vegyes szorzataként. Ettõl kezdve egyenes út vezetett: - a tehetetlenség tehetetlenségéhez, - az elektromágneses- vákuum fényelmélethez - a relativitáshoz és így tovább. A matematika az, ami minden piaci logikájával együtt nem tud jó utat kijelölni a társtudományoknak. Fizika: ezennel fel vagy mentve! (észtornából...)
Nagyon érdekes kérdés, hogy egy skalár mennyiség hogyan jöhet ki három vektor szorzatából? Pedig így van. Mint ismeretes, a vektorok vegyes szorzata az skalár eredményû. Kettõ merõleges vektor vektoriális szorzata ad egy felületvektort, amely párhuzamos a harmadikkal (természetesen maga a felület azokra merõleges.) A két párhuzamos vektor szorzata pedig skalár mennyiség, amelynek elõjele a szorzási sorrendtõl függ. Ha ezeknek a vektoroknak csak a hossza ismert (azonos), de az irányuk, és a szorzási sorrendjük ismeretlen, vagyis határozatlanok, akkor gömbi teret alkotnak. Vagyis bármely vektoriális gömbi tér azonos hosszóságú, de határozatlan irányú és szorzási sorrendû vektorok vegyes szorzata. (Így kellene kezdõdjön bármely fizikai tér meghatározása.) És ennek megfelelõen a tömegvonzási gyorsulás, az erõtér vektoriális formában így kellene, hogy kinézzen:
E= G'*(ró)*R3... m/s^2 (jelentésüket korábban ismertettem már) Ami egy lineáris, vektoriális képlet, szingularitás nélkül, mert (ró), és (R3) mindenütt definiálhatók.
Ehelyett van jelenleg a:
E=G*m/r^2...m^2/s képlet, ami skaláris, a nevezõben egy skaláris sugár (r) négyzetével. Ami tehát egy alma a négyzeten, amit mindenkivel megetetnek. Pedig r=0 helyen szinguláris, mint a Big Bang is. (Ami azért rokon lelkû, mert kezdetben ugyanúgy szinguláris).
A szingularitás a jelenlegi fizika éltetõ ereje! Hiszen magát a tömeget is csupán "forrásnak" tekintik, ami ily módon örökké csak sugároz, soha semmit nem nyel el! Ezért nyilván akkora nagy hasa kell hogy legyen, mint egy végtelen gömböcnek. Mindezeket a sületlenségeket pedig a fizika békésen legelészve fogyaszja évszázadok óta, és ajánlja mindenkinek, akik köszönik szépen, és lenyelik.
(Ne törödj velem, meg a stilusommal, és ahol tanult emberekkel érintkezel, meg se említsd. Máshol meg minek?)
"De hogyan tovább?" kérdezed. Hát felépítem a gravitáció vektoriális világát. Ami nemcsak a tömegtöltésre, de bármely másikra (pl. elektromos) is hasonló! És amikor az megvan, készítek egy új fényelméletet, amely nem elektomos töltés-vákuum szerkezetû, hanem a tömeg, és elektromos, vagy bármely más tudati töltések oszcillációja. Ezzel kihúzom a talajt a kvantum fizika alól, és építek egy új "Töltés Fizikát", ami egészen más világképet sugall majd kozmologiai szempontból is, mert minõségben is különbözõ "multi- univerzumokat" jelent.
Ebbõl fakad egy új gravitáció elmélet, ami nemcsak a tömegvonzást, hanem a tehetetlenséget, sõt a relativitás elmélet egyes elemeit is megmagyarázza, a korábbi és a késõbbi gravitációs gyorsulási vektormezõk egymásra hatása révén. Ami azok (a gravitáció) véges terjedési sebessége miatt alakulhat így. (Amely tényezõ csak nemrég vált ismertté, s így sem Newton, sem mások nem használhatták még fel.)
Összességben egy teljesen új fizika készül, természetesen megfelelõbb matematikai alapokkal. Nem szóltam még az árapályról, a csillagászatról. Nagyjából egy komplex paradigmaváltás a természettudományokban. Mindez persze megviselné a köszvényes vállaimat, ezért tátogok itt olyan meredten, mint egy gólyától ringatott békafióka. Hátha valakit mégis érdekel?
Örülök hogy tetszik a vegyes szorzat, mikor megtudtam hogy mi az, én is épp úgy örültem neki mint most te.
Amire "használod" a mûveletet az egy kicsit se logikus. Egy gömb térfogata a sugarától függ. Ha beszoroznád egy kismacskával, aztán elosztanád egy kismacskával akkor is ugyan ez lenen az eredmény, mégse nõne a kismacskák jelentõsége se a fizikában, se a matekban.
Nem érdemes ám számításhoz olyan információt felhasználni amitõl nem függ az eredmény.
Egyébként indokolatlanul megfeledkezel a többi potenciális vektorról amivel még jobban lehetne kavarni a kakát. Felesleges így kitüntetni a merõleges vektorokat. Végtelen vektorhármas létezik még amik által kifeszített paralelepipedonnak ugyanakkora a térfogata mint egy r^3 kockáé. És ha nem ortogonális rendszerben gondolkodsz, ezek még inkább elõtérbe kerülnek, legalább is néhányat közülük könnyebb megtalálni.
Egy vektormûveletben a gömb térfogat is helyvektorokból számítható. Ez teszi lehetõvé, hogy benne a vektoráramlást (inkább szétoszlást), és áramsûrûséget feltételezzünk, és hogy más ilyen töltésekkel való analógiák, sõt azok kombinációi is felépíthetõk legyenek. A gravitációs erõtér pedig vektortér, így arra feltétlenül csakis ezt kell használni. Ezt elhanyagolva ugyanis elhanyagolható az is, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelõ, söt örvényes is lehet! Ezt elhanyagolva a tehetetlenség is csak egy parttalan, értelmezhetetlen jelenség, nem különben a relatív tömeg. Amelyek jelenleg a fizika misztériumai.
Irtam már valahol, hogy te, meg a többi troll kincset értek nekem! Nélkületek soha nem tudnám bemutatni ilyen hatékonyan a jelenlegi fizika ellentmondásait, és bárgyuságait, amelyet teljes melbedobással védtek. Közben azonban egyre több értelmesen gondolkodó is megismerheti azokat. És ez az, ami a számomra fontos! A te személyes problémád pedig az, hogy miközben már egyre többen látják, hogy vesztésre állsz, mint becsületes troll, mégis kénytelen vagy végigjárni ezt a kanosszát. De hangsúlyozom: én megértelek, és nekem sokat jelentesz!
immovable meg az, mint a rosebniben a fanyar mustár. Virsli nélkül ugyan élvezhetelen, de ha az is van, fölséges!
Nem felesleges kitüntetni a merõleges vektorokat, mert megérdemlik! Sokkal inkább, mint a párhuzamosak, de azért azok is megérdemlik. A többi meg pont ilyen. A térdszalagrendet viszont csak az azonos hosszúságúak kapják. Amelyek szinte egyformák, csak irányukban különböznek, és ezáltal alkotnak gömbi teret. Ilyen az, amikor a meghatározatlanság alkot valamit. Ilyen a kvantum fizika is, csak rossz helyen keresgél. Majd ha ellipszis térrõl fogok beszélni, akkor elõveszem a paralelle- pipedonomaimat is, hogy megcsodálhasd õket!
Mi van új volt a kifejezés? XD Ha tudósost játszol, meg kell tanulnod egy csomó szót, mert különben nehéz lesz térdig érõ szélben kaszálni a lekvárt. Szerencsére a szavak jelentése mellékes a te tudományodba, úgyhogy azzal ne is foglalkozz, csak így tovább!
Ha ezt elhanyagolnád, nem tudnál beszélni a skaláráramlás magnetogravitációs hipertermoelasztikus abszorbciós duálintegrálásról, pedig az aztán nagyon fontos, és mit se tud róla a tudomány. De szerencsére itt vagy te, hogy ezt megoszd magaddal, sajnos másokkal úgyse tudod, de a jelek szerint az emberiség eme fenenagy tudás nélkül is elvan.
Kedves uwu Azért sajnállak téged, mert lehet, hogy úgy gondolod: nagy szolgálatot teszel trollkodásoddal a tudománynak! Aki emiatt felment majd tégedet a trollozás bûne alól, és kijelöl bennfentesének, hálából szolgálataidért? Tévedsz! A tudománynak sokkal inkább vagy terhére, mint pl. nekem, aki inkább hálás vagyok neked. Mert ha te nem lennél, én csak néhány unalmas bejelentést tehettem volna, ami után minden szépen elcsendesik, és marad a régiben. Nem lett volna szükségem arra, hogy annak rendje mondja szerinte minõsítsem, és ébresszem az alvó tudományt. Így viszont sokkal kellemetlenebb helyzetbe hoztad! Persze, ha egy alvó tudományt felébresztenek, irtó dühös tud lenni- akkor bizony nekem is tele lenne a gatyám! De ennek egyelõre hála- nyoma sincs. Sõt, talán még meg is barátkozunk vele, hiszen nekem se célom, hogy egész életemben komolytalankodjak, mint itt... Mert én nagyon is tudok viselkedni, de csak a megfelelõ társaságban. Ami az illeti, már pontosítottam, hogy a vektorok eloszlásáról van szó. És a továbbiakban errõl meséltem volna, mert igen érdekes.
Annyira viszont én is vagyok látnok, hogy érzékeljem- itt hiába fitogtatok. Most szüneteltetem is, oké? Kivel fogsz majd tusakodni? Önmagaddal? Látod: takarékoskodnod kellene neked is velem! Mert elfogyhatok, és akkor a nagy sötétségedben kivel világítasz?
Nem gondolom úgy. A trollkodás bûn, de nekem tetszik, nem ítélem el, szórakoztat, azt is lehet jól csinálni, ennyi.
Te komolyan azt hiszed, hogy bármi jelentõsége van annak, hogy egy játékosoknak célzott oldal "tudományos" rovatába lököd a süket dumát? Tudósost játszani sokféleképp lehet, miért pont így?
Egyébként nem kell a mellébeszélés. A mondókádnak semmi értelme nincs, a napnál is világosabb, hogy azt szeretnéd elhitetni valakikkel magadon kívül hogy kompetens vagy a témában. Na most ez még itt se fog összejönni, ahová gémerek járnak. Menj még lentebb pár szintet, javaslom az óvodát, ott talán hisznek majd abban hogy tudós vagy, és tátott szájjal hallgatják a halandzsádat a kicsik, bár ennek sem sok esélye van.
Látod, hogy engem is szórakoztat a trollkodásod, sõt hasznosnak is gondolom. Bíztatlak is, hogy csináld, sõt, hogy még hatékonyabban, mert néha egészen ellustulsz. Hiszen ez nekem alkalom arra, hogy hasznos dolgokról is írjak.
Az meg, hogy ezt a tudományos rovatot gamerek nyitották, szintén nem okoz lelki tusát, hiszen cukrászok is nyithatnak ilyesmit, ha akarnak. Nyilván nem a fagylalt miatt.
Szerintem nagyon jó, és a tudománynak fontos dolgokról irok, a te trollkodásod pedig erre alkalmat ad, ami szintén jó! Folytasd is, sõt kissé erõteljesebben, hiszen ezzel mutatod akaratlanul is a tudomány azon arculatát, amely benne leginkább visszataszító. Segítesz önmagára ismerni, és megváltozni.
Ám ez a topik elsõsorban a Higgs bozonról és a tehetetlenségrõl szól. Én tehát inkább arról irnék. Tedd azt te is.
(Még kacagni se tudsz, csak mint egy fogatlan hiéna: muhaha...)
Oké, megtudták, hogy nem vagyok okos, mert ha okos lennék, akkor nem ide irogatnék, veled társalogva. De azt is megtudták, hogy a tudomány jelenleg az ezotéria legsikeresebb válfaja. Ami már megérett a paradigmaváltásra, vagyis voltaképpen arra, hogy megtagadva jelenlegi bárgyuságait, egy magasabb szintre lépjen. Ehhez néhány követ én is az orra elé hánytam, és fogok is még.
Tehát szerintem azért nincs szükség a Higgs bozonra a tehetetlenség indoklásához, mert a tehetetlenség a test tömegvonzása önmagára, ami a gravitáció véges terjedési sebessége miatt lehetséges. A tömegvonzásnak meg azért nincs szüksége anyagi részecskére, mert azt egy tudati töltés okozza, amely szellemesen tömeg töltésnek nevezhetõ. Ahogyan az elektromágnességet is egy "elektromos"-nak nevezett tudati töltés okozza. A fény pedig a tudati elektromos, és tömeg töltések oszcillációja, köze nincs a vákuumhoz, amely csak a fantáziátlan tudomány merész leleménye.
Hát hogy idehánytál afelõl semmi kétség, de hogy nincs jelentõsége az is tuti.
Aki kevés még ahhoz is hogy értelmezze a tudomány állításait mindig is azt gondolta amit az imént leírtál. Aztán úgy az embereknek úgy 20-as évei elején csábítóvá válik a gondolat, hogy nem is a képességeivel van a gond, hanem a tudománnyal. Elekzd utánanézni dolgoknak, keresi a hibát, és mivel ugye félreérti, a dolgokat talál is, merthogy nem áll össze a kép a kis fejében. De ezek többnyire nem igazi hiányosságok, csak a nemtanulás következménye. Aztán ezek az emberek vagy a többi hasonló hülye rajongóivá válnak, vagy elkezdenek áltudóskodni, és többnyire így élik le az életüket, abban a tudatban ringatva magukat, hogy van valami közük a tudományhoz. De valójában az illúzió fenntartásáért küzdenek végig. Mondjuk legalább ezeket az embereket zavarja hogy hülyék, nagyon sok hülyét ez nem izgat, úgyhogy had gratuláljak, hogy a jobbik féléhez csatlakoztál!
"Aztán ezek az emberek vagy a többi hasonló hülye rajongóivá válnak, vagy elkezdenek áltudóskodni, és többnyire így élik le az életüket, abban a tudatban ringatva magukat, hogy van valami közük a tudományhoz. De valójában az illúzió fenntartásáért küzdenek végig." Ezt te irtad, de önmagadról.
uwu. Mi a véleményed errõl a megfogalmazásomról: "A tehetetlenség a test tömegvonzása önmagára" Vagy tudsz javasolni másikat?
Szerintem ez egy nagyon tömör, és igaz megfogalmazás, más pedig mindeddig nincs. Úgy, hogy munkahipotézisként ezt fogadjuk el!
uwu, ha te szintén elkezdesz ezen gondolkodni, akkor egy idõ után rájösz, hogy gondolkodni általában is érdemes. Talán meg is tanulod ezt az emberi tevékenységet.
Andersen meséire sincs szükség a higgs bozon indoklásához. De egy ciklotron megépítéséjhez és mûködtetéséhez arra bizony szükség van. Mert ha a Higgs bozont nem is fedezik fel, de valamit biztosan felfedeznek! Hiszen megszámlálhatatlanul sok különbözõ részecske lehet, amelyik mindegyikének van tömege, van tehetetlensége... Ilyet sokat találnak majd. Ahogyan az egyszerû ács is- elõbb gerendát, azután deszkát, majd végül gyufaszálat. De végül is eredményes volt!
Neked is jobb lenen ám ha tanulnál egy kicsit, hidd el hogy több örömöd lenne benne mint az önámításban. Nagyon szorgalmas vagy, csak nem megfelelõen használod az energiáidat. Nem kell ám ennyire akarni tudósnak lenni, ez nem így mûködik. Nem az a tudós aki azt állítja magáról, hanem az akit annak tartanak, ahhoz meg okos dolgokat kell csinálni. Amit itt mûvelsz az nem az, még akkor se ha sok idegen szót tudsz leírni egymás után. Tudom hogy neked nem tûnik fel, mert nem értesz hozzá, de akinek egy kis köze van a fizikához könnyen levágja ám hogy csak halandzsálsz.
Most például nem gondolom, hogy trollkodsz. Most ezt talán komolyan gondolod, talán az is?
De engem sohase érdekelt, hogy ki tart tudósnak. Néha még szégyellném is, ha annak tartanának, mert a más és az önámítás, amit ezen a címen látok, számomra igazából szégyellhetõ lenne. Néha méla elkeseredéssel gondolok azokra, akik pl. a Big Bang szingularitását, vagy a sötét tömegekét, hirdetik, ahelyett, hogy az árapállyal foglalkoznának. Vagy a bolygók csomósodását, a Hold ütközéses teoriáját, vagy akár a Fermat sejtés megfejtését, miután meg se értették, hogy az mirõl szól, és azokra, akik ezért nekik díjakat itélnek. De csak sajnálkozom, mert úgy gondolom, hogy nem tudják mit csinálnak. Csak beleszülettek egy ábrándképbe, és azt élik tovább.
De nem lenne szabad, hogy mindez elhalmasodjon a tudományon, pontosabban az emberiségen. Amiért viszont te teljes erõbedobással küzdesz. Szerintem lesz mit elszámolnod a lelkiismereteddel.
"A tudomány fejlõdése töretlen!"
Elég nagy baj. Ideje lenne megállnia, visszalépnie a kezdetekig, és az új ismeretekkel újra kezdeni. És ezt annyiszor megismételnie, ahányszor csak kell.
A matematika, az elméleti fizika és a csillagászat bizonyos területei már megérettek a kezdethez való visszatéréshez! És nem ahogyan azt a tudományelmélet elképzeli, hogy pusztán "paradigma váltással", egy szinttel feljebb lépjenek! Újra kell kezdeniük, hogy az összes korábbi, közbencsõ lépcsõfoknál magasabb szintre emelkedhessenek. Mert az alépítményük alaptól kezdve rozzant. Csak mert az mélyen van, nem látható.
Én értem az indokaidat, el is hiszem hogy így látod, de ez tipikus tünete annak hogy túl keveset tanultál. Nem te vagy az egyedüli, az összes dilettáns áltudós ezt hiszi, és rengeteg ökörséget hordanak össze, te se vagy kivétel. Onnan lehet tudni, hogy tökéletesen rossz amit csinálsz, hogy nincsen felmutatható eredményed. Van pár rögeszméd azt annyi. Tudom hogy sose fogod belátni, mert ez egy ilyen betegség. Azt is tudom hogy nincs értelme ezt leírni, te úgyis írsz tovább ahogy szoktál...
"Azt is tudom hogy nincs értelme ezt leírni, te úgyis írsz tovább ahogy szoktál..." (De te is...) Felmutatható eredményeid azonban inkább neked nincsenek! Mert nekem vannak, és fel is mutatom õket. Csak hadd említsem meg pl. a Hubble törvény árapály kapcsolatának bizonyítását, a sötét tömegek kizárásával, ami rendkívüli, a honlapomon publikált eredmény. (Miközben a sötét tömegek kutatása miatt éppen most osztottak Nobel díjat...) Igaz ami igaz, én nem kaptam azért semmilyen díjat, hiszen "elfogadott" eredményeim még valóban nincsenek. Azonban ebben sem lehetek biztos, mert úgy vélem, hogy sokan, közöttük képzettek is elfogadják azokat. Ami az én igazi díjazásom.
De ebbõl is látható, hogy éppen te nem használod rendeltetésszerûen a kifejezéseket (felmutatható...elfogadott)! Pontosan, ahogyan a matematika sem használja rendeltetésszerûen pl. az "irracionális" terminológiát. Apró, csupán "terminológiai" félreértésnek vélhetõ! Ám mögötte súlyos szakadék van: egy egész számosztály: az "irracionális egész" hiányzik, ami nélkül a mai matematika becsülhetõen még fél értékûnek sem számítható. Továbbá hiányzik a "Számvektor Algebra" is, ami nélkül az egész fizikai, és csillagászati világképünk borul!
Azt hogy ez senki nem látja még rajtam kívül, engem is meglep!
De mert ezt a mai tudomány tudati vakságának, és a szellemi tehetelenségének rovom fel, úgy gondolom, hogy tennem kell valamit ellene! Ez történik itt, és most.
Jellemzõ mai tudományos eredmény, hogy 2004-ben egy csillagászati konferencián "szavazással" döntöttek a Plutó átminõsítésérõl. Írd és mondd: szavazással- éppúgy snoblival is dönthettek volna! Miközben az észlelõ csillagászat sikerrõl- sikerre lép (az ûrhajózás és a mérnöki tudományok segítségével)- az elméleti csillagászat- inkább szavaz! Miközben fogalma sincs a Naprendszer keletkezésérõl, helyette a süket porbacsomósodást hajtogatja, amely már szinte csõdõrért kiállt! Ha csak a Hold ütközéses keletkezési teoriáját is hozzátesszük, nem csoda, ha ma ez az elfogadott, a tuti.... Ilyen feltételek között viszont egyszerûen dicsõ, ha nincsen, csak felmutatott eredményem, elfogadott pedig egy sem! Elméletem szerint a Plutó legõsibb bolygók egyike, mert a legelsõ, általam Anonymus 1-nek nevezett , Naprendszerbõl is elszáguldó bolygó atmoszférájából kondenzálódott. A csillagászat, amely a valós testek gravitációját, az ÁRAPÁLYT nem alkalmazza, jogos örököse a tehetetlen fizikának, amely a tehetetlenséget nem ismeri, hanem a híg bozótot keresi helyette. (Nem néz tükörbe, csak azért)
"Szép vagy, szép vagy, szép virágszál, de Hófehérke százszorta szebb náladnál..."
(uwu80 már kifeküdt, jöhet a következõ troll, pl uwu81)
Szóval ott tartottam, hogy azért nincs szükség Higgs bozonra (a bozon nem keresztnév, mert akkor nagybetûs lenne!), a tehetetlenség indoklásához, mert: "A tehetetlenség a test vonzása önmagára!" Amely azért léphet fel, mert a gravitáció csak véges sebességgel terjed, és emiatt a test saját korábbi erõtere ráhat az aktuálisra"
A korábbi erõtér ez esetben analóg pl. a fizikának, mint tudománynak az emlékezetével (=memória), amely meggátolja minden új állapot, adott esetben az elõzõ definició elfogadását.
Amelynek felmutatása pedig már többször is megtörtént, elfogadása azonban még sajna (de érthetõen) egyszer sem.
Ez a hozzászólásom pedig nem offtopik, mint uwu80 minden hozzászólása eddig
és ha gyorsabban megy akkor valami Dopller effeltus szerû dologmiatt nõ a tömege vagymi?
A relatív tömegre gondolsz, hogy az hogyan nõhet meg? Arról azt gondolom, hogy azok az erõterek, amelyek korábban reprezentálták ugyanazon tömeget, adódnak össze akkor. Vagyis a saját tömeg az idõben nõ meg, korábbi önmagához adódva. Mert a korábbi erõtere mintegy összetorlódik elõtte, s így nagyobb energia kell a gyorsításához. (Az erõtér alatt ez esetben gyorsulási vektorokat képzelj) Ha a gravitáció végtelen gyorsan terjedne, ez nem történhetne meg. De mert véges (csupán fénysebességû, amit e vonatkozásban is az E=m*c^2 is bizonyít), annak eléréséhez végtelen sok korábbi tömeget kell egyszerre megmozdítani. Olyan ez, mint amikor feltorlódnak a hullámok, mert a tengerfenék emelkedik. Akkor keletkezik a cunamihatás. Akkor is a korábbi hullámra szuperponálódik egy következõ. A rend kedvéért hangsúlyozom, hogy ez még csupán egy "sejtés" szintû gondolatom, nem bizonyított. Azonban jogos minden olyan próbálkozás és sejtés, amely próbálkozik a relatív tömeg magyarázatára, mert az mindeddig értelmezés nélkül létezik. Használjuk, néha jóra, néha rosszra, azonban még mindig nem értjük, hogy micsoda. Tekintsd tehát ezt egy próbálkozásnak, egy hipotézisnek a kérdésre, amelyet eddig egyetlen fórumon se láttam még feltenni, hogy: "honnan az ördög öreganyjából származik a relativ tömeg?". Amire a test által keltett erõterek idõbeni összegzõdése szerintem egy lehetséges, de még nem bizonyitott válasz.
Nem engem kérdeztél, de én mondanák egyet:
"A tehetetlenség az, ha az ember már úgy érzi, hogy 'megfogta az Isten lábát' és amikor már már tudja, hogy sz@rba kapaszkodott, mégis képtelen elengedni"
Nem rossz példa, azonban ilyen szóösszetételt én kerülnék.
Bocs, ez nem volt tudományos, de talán annál inkább kifejezte a mondanivalót...
Akárhogyan is legyen, de a tehetetlenség mindig valahogyan az emlékezettel kapcsolatos. Legyen az megszokás, meglévõ tárgy: valami a múltból, ami a változtatást akadályozza. A gravitáció esetén a test múltbeli állapota az, aminek az emléke még él benne, a korábbi kiterjedésében, és befolyásolja a jelenét. Ettõl kezdve számtalan új kérdés merül fel már most is, és még több is, amelyek még nem is láthatók. Például hogyan, mennyi ideig él az az emlék? Mi is az az állapotjelzõ? Van e határa a relatív tömeg növekedésének, vagy az korlátozott, és egy ponton inkább minõségi változása történik? Mindenesetre kétségtelen, hogy ami a korábbi mozgásállapotból egyáltalán megõrzõdhet, hogy mint "memória", tehetetlenséget okozzon, az csak is a korábbi mozgásállapota, az erõtér, a gyorsulási vektorok maguk lehetnek! Amelyek ezek szerint meghatározott ideig megõrzõdnek. De meddig? az idõk végtelenségéig, vagy csak egy pillanatig? Mekkoráig? És hogyan lehet jelen ez a fajta relatív tömeg, ami valamely mozgásállapothoz kötõdik pl. egy atommagban, hogy azután sugárzásként egyszer felszabaduljon? Valamiféle rezgésben? Szóval kérdés- kérdés hátán, egyetlen emberi, de még a milliárdos emberközösségi "agy" által is nehezen megválaszolhatóan. Hogyan is várhatnám magamtól, hogy minden kérdést feltegyek, és megválaszoljak pusztán a saját kisagyammal (izé: kis agyammal)? Ezek tehát csak kérdések, munkahipotézisek.
Kedves Forrai!
A saját gravitáció visszahatása elv jó.. csak ..
Nem a korábban kisugárzott mezõ hat vissza, mert az már fénysebességgel elment. Ezért sem utolérni, sem kölcsönhatni nem lehet vele.. de!
Mint a topic nyitó gondolatokban láttad, nem csak a gravitációs hatást okozó, hanem az összes kisugárzott hatás (gravitáció, hõ, fény, stb) a kisugárzás pillanatában két impulzust hoz létre.
Az egyik impulzus az amit majd akkor látunk, tapasztalunk amikor a kisugárzott fotont/gravitont befogja egy részecske, és ezzel annak a részecskének átadódik..
Igen ám! De az impulzus másik fele (lévén, hogy impulzus és szimmetria megmaradás érvényes a fotonok és a gravitonok kilépésére is..) a kisugárzóra hat közvetlenül.
Sõt! Ez a hatás a gyorsulás függvényében relatív Doppler értékével módosul a gyorsulással. A gyorsulással azonos irányban elõrefelé és visszafelé két értékké alakítva az egyébként, nyugalom esetében azonos nagyságú impulzusokat.
Tehát a visszahatás stimmel, de nem korábbi hanem az éppen kisugárzott impulzusok impulzuspárja hat vissza..
Ahhoz, hogy az aktuálisan kisugárzott gravitáció-fény-hõ-stb. valós és "emlékezet nélküli" impulzusával foglalkoznál, kénytelen lennél bevezetni egy olyan "emlékezést" ami már nem szólhat bele a tehetetlenségbe..
Látom- látom. De azért egy kicsit árnyaltabb a dolog. Ugyanis teljesen mindegy, hogy milyen sebességû. - Részint mert az új állapot is olyan sebességû. - Részint mert "rálép" a régire, amely még ott van. És kölcsönhat vele. Pl. hozzáadódik.
A sugárzás kérdése is még tisztázandó. Foglalkoztam ezzel a kérdéssel, és néhány tényezõt pontosítanék! Ugyanis nem tartom jónak, sõt megtévesztõnek, hogy a részecskék sugárzását,, és a hullámjelenségeket is egyformán sugárzásnak nevezzük. Ez egy megtévesztõ dolog, a mai tudomány újabb, eddig még általam itt nem cincált trehánysága. Ha az általad említett fotonok és gravitronok valamiféle fizikai részecskék, és azok haladása a "sugárzás", akkor a hullámjelenség viszont nem sugárzás, hanem alapvetõen más. Nem is hivtam még sehogy, csak jeleztem, hogy nem "halad", hanem csak a hullámként "terjed". Nevezzük tehát el együtt. (Én Kõbánya- Kispestnek nevezném, de az már van...)
Emellett én nem beszélnék sem fotonokról, sem gravitronokról, hanem csak "tudati töltésekrõl" (pl. elektromos, tömeg stb.) Látod- látod...egymásra találtunk, beszélgethetünk. Azonban az én véleményem az, hogy semmiféle foton és gravitron nem röpköd, az mindenkinek fárasztó lenne: nekik is, nekünk is. Hanem az a borzalmas vákuum sem létezik, amiben ezek repkedhetnének szabadon. Ezzel természetesen próbálom kihúzni a vákuumot néhány menõ tudományág alól, de az nem baj, vigan mennek tovább. Hát menjenek, tõlem biciklin is akár.
Gézoo! Annál zagyvább tudományos hülyeséget, mint hogy: "a fény elektromágneses sugárzás"
életemben nem hallottam még! De mégis a legtöbben ezt használják, sõt igen gyakran én is, pusztán megszokásból... Ha ez egy hullámjelenség, akkor mit sugároz? És a rádió, a tévéadók is mit sugároznak?
Ha viszont a hullámjelenségeket nevezzük sugárzásnak (miért ne?) akkor a katódsugarak mit csinálnak? Sétálnak? És ez miért csak engem zavar?
A cipõfûzõ is egy hülye szó. Olyan mintha a kanalat levesevõnek hívnád. Na meg a te neved, az is tök gáz. És a tudomány nem tesz SEMMIT!
De komolyan: így egymás után olyan bájosak, mosolyogni valók vagytok. Tényleg, és igazán kedvellek titeket!
De mit javasoltok a hullámjelenségek nevének sugárzás helyett? (Nem tehetek róla, de nekem ilyen képies az érzékelésem.)
A hullámjelenségekre mehetne pl. a "hullámzás", nemde? De, de! Így pl. "Elektromágneses hullámzás", pl. Vagy méginkább, pl.: "Gravinerciális-elektromágneses hullámzás" Ezt pl. a leginkább támogatnám (pl.=például).
De valahogy ez se igazán jó, mert a spenótra asszociál, ami pedig nem hullámzik.
Pedig amíg ezt a problémát meg nem oldom, nem tehetek újabb felfedezéseket! Jaj, de nagy kár! No, egyelõre sziasztok.
Az izé szó nyugodtan jelenthetné a cipõfûzõt. Amúgy se jelent semmit. Tök logikus hogy egy jelentéshiányos szónak megtaláljuk a párját ugyebár, és a cipõfûzõ leváltására tökéletes lenne.
Mondhatnánk hogy köss csomót az izédre, akkor nem bomlik ki, és nem esel benne hasra. Meg hogy köss az izédre masnit, hogy csinos legyél. Meg hogy csinálj valamit mert az izéd lelóg a földre, meg ilyesmi.
Na meg a te rossz szavaidat is kicsrélhetjük valamire. Olyan csudajóra amit te találtál ki. Már csak közel 7 milliárd emberrel kell egyeztetni. Szerintem azt is meg lehetne dumálni, hogy az új elnevezéssel együtt járjon egy kis alsó index a te neveddel, így mindenki tudná hogy neked köszönheti. Ezt úgy értem hogy ha leírja mondjuk hogy hullámterjedés, indexbe vele együtt járna pici betûkkel a jobb alsó sarokba hogy forrai.
uwu Még azt a pici szmájlit is megtagadod már tõlem? Pedig egyedül annak van értelme a hozzászólásaidban. Mégis, szerinted van különbség a fény és a vízsugár között? Javasolom, nézzél beléjük, akkor majd meglátod. Egyes tudományágak, a matematika, fizika, keveset törõdnek az értelmezés és elnevezés összhangjával, aminek sajnos lényegi oka van: nem értik a jelenség lényegét. Fekete lyuk, sötét tömeg, Bing Bang (sugárzások), ezek inkább nekünk szólnak, mert olyan jó pofák. De sajna nincs mögöttük semmi.
Na de most tényleg, nagyon megbántottál! Mert nem ezt vártam tõled, és nem ezt érdemlem! Hát te tényleg azt feltételezed rólam, hogy én nem tisztelem, és nem szeretem a TUDOMÁNYT? Hiszen én írom azt nagy betûvel, te pedig a SEMMIT!
Hát ez közöttünk a nagy különbség!
Mert én még a piacon futkározó, csintalan, kisbetûs "tudománykát" is szeretem! Csak néha rászólok, "ne szemetelkedjél". És ezzel én sokkal jobban tisztelem õt, mint te, aki csak ajnározod, mindent megengedsz, és hízelegsz is neki, bármit tesz!
Most pedig megyek ebédelni, ha a felháborodásomtól még tudok, és amennyi csak belém fér...
"- Részint mert az új állapot is olyan sebességû. - Részint mert "rálép" a régire, amely még ott van. És kölcsönhat vele. Pl. hozzáadódik."
Nos éppen ez az.. A régi már nincs ott.. A sugárzás: huss elszállt.. a régi sebesség pedig csak a mi emlékeink között él.. a test nem tudhatja, nem õrzi meg az emlékét.. Nem õrizte meg az elmúlt sok milliárd évben bekövetkezett milliárdnyi sebesség változásának emlékét sem..
Tehát továbbra is marad az éppen kisugárzás pillanatában végzett gyorsulás és a kisugárzás impulzusának egymásra hatása..
Anyag hullám kelti, és anyag hullámot kelt, de a kettõ között csak repül mint a kõ.. Mint amikor egy kavics eldobásához meglengeted, azaz hullámmozgásra kényszeríted a kezedet és elengeded a kavicsot.. A kavics repülés közben már nem hullámzik.. mégis hullámzást kelt a tóban..
A hatásokat keltõ jelenségeket, az általuk keltett jelenségekrõl nevezzük el..
Gravitációt (nehézkedést), olyan hatás okoz ami elektromos áramot ugyan nem, de súlyerõt okoz.. Elektromágnesesnek azokat a hatásokat nevezzük, amik vagy mágneses erõt vagy elektromos áramot vagy egyszerre mindkettõt okoznak. Ugyan így például termikusnak nevezzük azokat a hatásokat, amik hõmérséklet változások formájában jelennek meg a számunkra.. és így tovább.
Tehát az elnevezések nem a hatást okozót, hanem az általa keltett hatást jellemzik..
Gézoo Elõbb beszéljük meg, amit kértem: hogy mi is a sugárzás voltaképpen? Mert azt nem állíthatod, hogy pl. a víz hullámzása azonnal megszûnik. Próbáld csak ki! Merítsd a kanalad a levesedbe, és figyeld csak meg- még mindig hullámzik, pedig már rég megetted. Sajnos, amíg meg nem vitattuk, hogy mi is a sugárzás, és hogy miben különbözik egy részecske áramlás a hullámzástól, addig nem folytathatjuk. De tényeg- mert amit eddig irtál, számomra emiatt nem értelmezhetõ.
Olyan érzése van itt az embernek, mint amikor két diszlexiás felolvasóestet tart. :D
Oké.. Az anyag hullámok.. Ha egy elektronfelhõbõl akár csak egyetlen elektron is fotont sugároz ki, akkor még hosszú ideig megfigyelhetõ a felhõ hullámzása a visszaható impulzus hatásaként..
Ugyanígy a befogadó oldalon, amikor egy elektron befog egy fotont, akkor az egész felhõ hullámzásba jön, és sokáig hullámzik..
Pontosan úgy mint az általad említett tó vize vagy a leves..
Nos, akkor mi lehet ez a rejtélyes foton, ami amikor van, akkor nem látszik.. Csupán a hatása a születésekor és a megszûnésekor..
Ha Einstein lustaságát venném át azt felelhetném, hogy ne foglalkozzunk azzal, hogy mi ez, hanem ehelyett inkább helyettesítsük egy haladó téridõ görbület matematikai leképzésével..
Azaz igazából nem maga a foton a téridõ görbület.. de ennek ellenére egy ilyen fogalommal szépen helyettesíthetõ..
És egy süketnéma meg hallgatja, artikulálatlanul közbe- közbe szólva...:-)
Azaz nézzük, hogy mi lehet az a valami ami a foton nevû csomagban van..?
Ha például fénysebességû m=E/c² nagyságú tömeg lenne, azt hogyan látnánk?
Nos, sehogy... azaz éppen úgy mint a fotont.. Amikor kilökõdik impulzust hagy hátra és csökken a kilökõ test nyugalmi tömege hajszál pontosan m = E/c² tömeggel.. Az átvitt és visszalökõ impulzus egyszerre jellemezhetõ I=m*c alakban ...
Azt állítod tehát, hogy az anyagáramlás: az sugárzás. Az elektronfelhõ hullámzása pedig =? = hullámzás?
Ebben megállapodhatnánk, persze. De ezek szerint a fény sem elektromágneses "sugárzás", mert sem elektronok, sem mágnesek nem röpködnek. De hát akkor mi a fény?
uwu és immovable. Most még kaptatok tõlem egy- egy pluszt, de mára már nincs több, hiába is jösztök! Nem lehet így kihasználnotok engem, még elfogyhatnak!
Azért írok ilyen keveset, hogy ne zavarjak. Csak nem akarom hogy úgy tûnjön mintha két rögeszmés ábránder letanyázott volna a gémerek tudományos játszóterén. Folytassátok mintha itt se lennék. Ennél többet nem tehetek.
Miért nem mész te is akkor inkább játszani? Egyébként megnéztem, alig néhány játékkal foglalkozó topik van! Tehát lehet, hogy alapításakor még játékfórum volt, és lehet, hogy abban te is alapító tag voltál. De ma már szerencsére ez egy sikeres, általános, részben tudományos fórum, ahol te már csak a "lapító" tag lehetsz.
Másfelõl: ez nekünk is játék, ha nem látnád. Gamerek vagyunk mink is. Csak mi nem töpörtyüvel lövünk célba. A "tudomány", amelyre "lövünk", ebben a játékban csak díszlet, kis és nagy betûvel egyaránt. Miért zavar téged, hogy ezt nem emberfigurákkal tesszük? Írjak a tudomány szó helyett a jövõben krumplit? "A modern kvantum-krumpli azon nézetei..."
Hát, ami azt illeti...
Ünnepélyes Nyilatkozat!
Ezennel a magam, és a saját nevemben is megköszönöm az SG fórumnak, a fórum Elnökének, Alelnökének, tagjainak, és alapító tagjainak, hogy ezt a játékos fórumot megalapították! Továbbá, hogy megengedik, hogy abban a magam, és a saját nevemben is egyaránt részt vehessek, és hogy a kedvem szerinti "Tudomány" játékban másokkal együtt játszhassak.
Azt is igérem, hogy betartom a fórum szabályait, és csak azt hülyézem le (a tudományon kívül) aki engemet is!
A moderátorok akaratának pedig alávetem magam, és ha kell, emelt fõvel töltöm ki méltatlan kizárásom idejét!
Hálából viszont teljes erõvel azon leszek, hogy azt az unalmat, amit egyes fórumtársak elvárnak mindenkitõl, szellemes gondolatokkal megtörjem!
Felülirott Kelt, mint mindig.
Nyugi, nem csináltál semmi rosszat, ez a hely ezért van, csak szívattalak.
Van egy féllábú fényelmélet, amelynek a jobb lába az elektromos töltés, a másik oldalát pedig egy asztal, a vákuum támasztja alá. Mióta Maxwell ezt a felfedezést tette, ezt a vákuum asztalt rengeteg tudományág hasznosítja, s így lett a semmibõl SEMMI, de nagy betûvel. A fényelmélet bal lábát keresve lehetne rátalálni a tömegtöltésre, amely pont olyan, mint az elektromos. E kettõ oszcillálva periódusonként alkot egy "fényatomot, amelyen a fény mint hullám terjed. Így a fény az érkezése helyén megjelenhet tömegként, anélkül, hogy maga a tömeg egy grammot is egy centire "sugárzott" volna. A fényatomok sokasága, mint valamiféle gáz, tölti be az univerzumot. A fény ennek hullámaként terjed, és ahogyan a hangsebesség, a fénysebesség is ennek sûrûségétõl függ.
Ugyan uwu, nekem is röntgen szemem van. Kezdettõl átláttalak (és kicsit én is szivattalak). A probléma inkább az, hogy én komolyan gondolom, de elmarháskodom.
"TITITA TITUTU TIIIPATITITUUU, TUTUTU TUTUTU TUTUTU TUTUTUUU TUTUTITITUUU" Ez meg neked jár!
"Azt állítod tehát, hogy az anyagáramlás: az sugárzás."
Nos, nem ezt írtam.. Azt nevezzük anyag áramlásnak ami a sugárzást létrehozza vagy azt amit a sugárzás okoz.. A kettõ között nem tekintjük anyagnak, mert az anyagra jellemzõ egyetlen tulajdonságot sem tapasztalunk.. És csak azt tekintjük anyagnak, ami mutatja az anyagokra jellemzõ tulajdonságokat..
"De hát akkor mi a fény?" Na ez egy nagyon jó kérdés.. Valami olyan, amirõl igazából éppen a fénysebessége miatt nem lehet információnk.. Miután fénysebességgel halad, ezért a róla szintén fénysebességgel elinduló hatások soha nem érik el a megfigyelõt. Azaz a megfigyelõ számára nem mutatja az anyagok jellemzõit.. Ettõl még lehet, hogy anyag.. Csupán számunkra nem látszik anyagnak..
Nos, Maxwell.. Dettó, mint az eldobott kõ.. Minden anyag mutatja a hatásokat, de az anyag mentes vákuum nem mutatja, akkor ez a tulajdonság nem a vákum tulajdonsága, hanem az összes anyag közös jellemzõje.. Gondolok erre: Az üres vákuumnak sem dielektromos állandója sem permeabilitása nincs.. Mindkettõt kizárólag az anyagtól pontosan egy méteres távolságon ébredõ erõkbõl vezette le Maxwell..
Nyilván a fénysebességnek sincs a vákuumhoz semmi köze, hiszen mindkét összetevõ csupán anyagi jellemzõ.. a vákuumhoz egyiknek sincs semmi köze sem.. Ezért még csak utalást sem vélhetünk a vákuumbeli fénysebesség értékére a szorzatuk gyökébõl.. Azaz megint csak "másra kenjük" .. éppen úgy mint az okozott hatások elnevezését az ismeretlen okozóra,..
Persze ha lenne egy olyan függvény ami megmutatja, hogy a vákuumban megtett út hosszától miként függ a fény sebessége.. Na akkor elmondható lenne, hogy van valami köze a vákuum tulajdonságainak a fény sebességéhez.. De ilyen függvény nincs.. egyenlõre egyáltalán nincs olyan tudományosan elfogadott függvény ami összefüggést határozna meg az anyag mentes vákuum és a fénysebesség között..
Pedig-pedig, az LHC korában az lenne a minimum, hogy egy ilyen alapvetõ összefüggést, függvényt ismerjünk..