Ez a példa arra valóban jó, hogy ha lehetséges, megpróbálják beszaratni az ellenséget. De a tervezéskor ez a sziréna kb zéró szerepet játszott a forma kialakításában. Ha van olyan harckocsi/vadászgép akármi példa, hogy direkte úgy tervezték meg, hogy félelmetes legyen, akkor várom, mert komolyan érdekel. Ez a stuka sziréna azonban kb olyan, mint amikor cápafejet festenek a gép elejére, csak annál hatásosabb.
Nem, a gép állásszgöét is figyelembe veszi. Neten látható olyan, hogy a gép nagyából állandósult sebességû fordulóban van és akkor is bólogat a szívócsatorna.
Jó példa a német stukáknál a beépített sziréna, amit zuhanóbombázás elõtt bekapcsolnak. Semmi haszna, fizikailag, csak pszichikailag. Van példa aeea is, hogy egy harckocsinál is figyelembe vatték a kinézet és a pszichikai hatások közötti kapcsolatot. A T34 viszont azért olyan, mert az alakja miatt könnyebben lepattanhat róla egy lövedék, meg egyszerûbb volt legyártani gyakorlatilag harangöntési technológiával, mint acéllemezeket összeszegecselni. Ha lát az ember egy T34-et közelrõl, akkor ámul-bámul, hogy milyen dudoros. hepe-hupás a lövrgtorony felszíne. Csak kiöntötték egy kupac homokba.
Szóval igaz, hogy a fõszempont a praktikum, a funkció, de az is igaz, hogy más szempontok is vannak.
Az eltérõ kinézet az eltérõ alapkoncepció miatt van. Ha változik, akkor a kinézet is hasonló lehet A ruszki Black Eagle tank is már nyugatinak tûnik, nem a jellegzetes orosz formának. Gondolom a megkülönböztethetõség miatt írtad, de ez sem ok. Egyrészt mondtam az eltérõ koncepció miatt eleve különböznek (de mint látható vannak kivételek), másrészt ha olyan a szitu ez nem fog megmenteni. Amcsi Abramsok simán lõttek szét Bradley-ket az elsõ öbölparádén. Amúgy meg vannak barát-ellenség rendszerek a repülõkön, ezeket használják, nem szemre azonosítanak.
"A természetben is van rá példa, mikor a hímnek nagyobb az agancsa, tollazata, színesebb, stb. hogy azt a látszatot keltse..." Mit? Ezt nem értem. Adj egy példát kérlek, hogy jön a katonai repülõkhöz/földi harcjármûvekhez egy olyan dolog, hogy egyik állat a tollazatával figyelmet akar kelteni a nõstényeknél.
Nem feltétlenül kell aktív felületnek lennie, mert a Canard sok mindenre jó. Ismereteim szerint a fixet úgy lövik be, hogy a repcsi üzemi tartományában hamarabb következzen be rajta az átesés, mint az elsõdleges hordfelületen. Ilyenkor ugye lecsökken a repcsi elejénél a felhajtóerõ, és csökken az állásszög, így a szárnyon már nem következik be az átesés.
A KFIR ugye fix Canardokkal felszerelt Mirage III, és talán más üzemeltetõk is drótoztak ilyesmit erre a gépre. Ha jól rémlik, az átesett delta becsületes dugó helyett jóideig mindenféle disznóságot mûvelt.
Az F-15 szívócsatorna vezérlésével kapcsolatban kerestem arra infót, hogy a mozgatásnál tisztán csak a hajtómû levegõigényével számolnak, vagy figyelembe veszik a kormányfelület szerepét is. Amit találtam, aszerint csak a hajtómûvek szempontjai szerint mozognak.
"Figyu kishaver, nekem olyan fájdalmas votl az egész téma, mintha el kellett volna magyaráznom, hogya fû zöld, a víz meg nedves.
Jöttek itt mindenféle nevetségs elméletekkel. 5 sec google elég lett volna... "
Hát neked a tanulságot nem levonni sikerült, hanem kivonni az egész történetbõl.
Továbbá neked sem sikerült az 5 sec google. Mert leírást, ami magyaráz, azt nem sikerült összehoznod. A látványos video az nem az, mert az pont az ellenkezõje felé vinné az embert. Mert látszólag nem folyamatos hangrobbanás van, hanem egy. Továbbá az angolnyelvû leírással kitörülheted a segged... Ugye nem szorul magyarázatra miért?
A "figyu kishaverrel" meg tetézed az egészet. Tök nagy csalódás volt ez az egész...
Minden gyártó jól felfogott érdeke, hogy terméke külalakra is különbözzön a riválisától. A természetben is van rá példa, mikor a hímnek nagyobb az agancsa, tollazata, színesebb, stb. hogy azt a látszatot keltse...ezek apróságok, de nem elhanyagolható tulajdonságok.
A Canard lényege, hogy nem fix, hanem aktív felületként mûködik. Ezeknél LERX felületéként funkcionálnak.
Egylébként meg az F-15 szívócsatorna elsõ része bólinthat +4 és -11 fok tartományok között.
Az általad felsorolt elrendezésû gépek esetében, ideértve még az F-15-öst és a MiG-25-31 párost, a szívócsatorna beömlõ felsõ éle fix canardként mûködik, noha nem olyan optimális módon, mint egy különálló felület. Valószínûleg ennél az elrendezésnél ezért hagyták el a dedikált aerodinamikai felületet.
Olyat nem is írtam, hogy azért vennék meg mert szebb.
Vagy egy másik példa.
Hát nem néz ki tök jól egy sima BMG-109 vagy Harpoon összeveve? Képességekben is verze ezeket. Mi volt a bibi? Hát sanszosan az ára. Egyetlen amerikai haderõnem sem bír repülõgéprõl indítható szuperszonikus nagy havótávolságú irányított rakéta fegyverzettel mind a mapi napig. Pedig milyen cool kiénzete van ennek. (Szó se róla, az STM baromira hasonlít a Kh-31-re.)
Minumum a '60-as évek óta úgy megy a vadászgépek tendereztetése, hogy adott követelmény rendszer szerint ponzották õket. Elvárt teljesítmény paraméterek vannak szinte mindenre, ami mérhetõ és fajlagosítható az aboszlút értékek mellett, egyéb tényezõkkel súlyozva. Az FX tender során annyi cool kinézetû konstrukció felmerült azt nézd meg, hogy mi lett a vége... Mai szemmel, elsõ ránézésre egy tök hagyományos kinézetû repcsi...
Az YF-22 és F-22 sem ugyanaz külsõre. Nem azért tervezték át, mert a nem létezõ designer csapatnak nem tetszettek a gép vonalai...
M1 Abrama harkocsit sem azért nem vett az NSZK és Franciaország, mert a Leo II vagy az Ariete vonalai szebbek...
Az Arleig Burke rombolók sem a szebb felépítémny alak miatt váltják le részeben a Ticonderoga cirkálót és az elõd romobólókat...
Most azért a stílust kizárva el kéne ismerni, hogy Molnibalage keni vágja a haditechnikát, pláne a repülõs részleget. Ha azt mondja, hogy nincs design csapat egy vadászgép tervezésénél, akkor miért nem lehet elhinni? Mert nektek nem tûnik logikusnak?
Nekem a formatervezés/design a szakmám. Elárulom, mert én magam is átélem minden nap, hogy egy Porsche 911 tervezésénél is már szinte "öldöklõ" harc megy a design csapat és a mérnökök között. Mert 300 km/h-nál k*vára számít, hogy adott elem 3mm-el jobban kifelé áll-e, mint kéne. És ez egy civil kocsi, de már nagyon bejátszik a fizika.
Most komolyan, szerintetek akkor a design egy harckocsi tervezésnél számít? Ne vicceljetek már! Mi ez, hogy azt veszem meg, amelyik jobban néz ki? Azt veszed meg, amire tellik, és adott összegért többet tud! És senki nem fog semmit rápakolni, amitõl szebb lenne, mert az azt jelenti, hogy van még feles súly/hely, ahova lehet pakolni, és akkor oda olyasmit tesznek, ami segít Joe-nak túlélni a harctéren. Az Avatar-ban lehet, számított, hogy néz ki, de a valóság más.
Ha szépen néz ki egy harci jármû, az azért van, mert a fizika szabályai szerint jó, és ezért szép. Lásd nagy fehér cápa, vagy delfin formája. Ott sem volt design csapat, de a fizikát kihasználják, és ezért -mellékesen- még jól is néznek ki.
Ha harci gépet/tankot akármit láttok, és tetszik a forma, akkor a mérnököket dicsérjétek, mert designer nem járt arrafelé, mikor tervezték.
Mármint úgy értem, ha valami jól is néz ki azon felül, hogy funkciójának megfelel, azt azt sugallja, hogy a gyártó a saját munkájára igényes. Nyilván nem szépségverseny van egy m1abrams és egy lav25 között :)
Én úgy gondolom, hogy egy új harci eszköz bemutatójánál, magának a harci eszköznek a kinézete is hatással lehet a döntésre, hogy megveszik e vagy nem. Nyilván nem az lesz elsõdleges sem másodlagos szempont, de az összképet javíthatja. Picit olyan ez, mikor tesztelnek pl. gitárerõsítõket. Felnyitják az erõsítõt és az elektronikát is megnézik, milyen ránézni. Fullmindegy egyébként, a funkciójába semmit sem szól bele, hogy belül milyen egy erõsítõ, fõleg, hogy azt aztán a kutya se fogja nézegetni, de mégis, valamiféle igényességi szintjét elárulja a gyártónak.
#93: Nyet. Poenból írtam az olasz és francia hozzáállás karikírozását, egy vadászgéptendert sokkal hamarabb dönti el, mennyire sikerült vastagon megvajazni a döntéshozókat. Aztán a korrupciós, politikai, gazdasági szempontokon túl esetleg még szakmaiakat is figyelembe vesznek.
Ha esztétikai szempontok nem is érvényesülnek, a fejlesztésben azért bizonyos nemzetközi trendeket meg lehet figyelni. Ez sok körülmény eredõje, a technológiai környezetnek, az azonos fejlesztések közötti formális vagy informális (ellenérdekelt országok között titkosszolgálati módszerekkel végzett) információcsere eredménye. Tekintsük csak az EuroCanardokat (Rafale-EuroFighter távoli mostohatestvérek, Gripen) a ferde szemû rokont, a J-10-et, vagy a hetvenes évek nyilazott szárny alapkoncepcióját, vagy késõbb az integrált sárkányszerkezetet és trapéz szárnyakat. Minden fejlesztésnél jól jön az irány külsõ megerõsítése, ha pedig ötlet kell, lehet meríteni a szomszédtól.
Egyébként feltételezem, a canard-trend valamilyen mértékben a svéd Saab J-37-essel szerzett kedvezõ tapasztalatok alapján alakulhatott ki, lévén ez volt az elsõ kacsa, amivel széles körû, évtizedes kedvezõ tapasznyalatot szerezhettek
Alapvetõen trendekre gondolok, ne kezdjünk el apróságokon ugrálni.
ok, lehet hogy igazad van. De ha két egyformán jó konstrukció közül kellene választanod, akkor a jobban kinézõt választod.
Az adott gépek kb. azonos méret és fukciót képviselik adott fegyverkonfiggal.
F-16 MiG-29 Rafale
Mennyire hasonlítanak egymásra? Pedig mind vadászgép, ami csapásmérése is alkalmas. Az eltérõ alap koncepció és technikai szint is számít meg az, hogy hol engednek a követelménybõl.
A mutatott Rodney csatahajó is okkal néz ki úgy ahol. A Washingtoni flottaszerzõdés miatt korlátozva volt a vízkiszorítás. Ez hatott a páncélzatra is. A tûzerõt meg akarták õrízni, hát spóroltak a sebességen és páncélelrendezésen. Ettõl született az, ami.
A fenti gépek esetén is vannak ilyen tényezõk.
Röviden, tessék elfelejteni a lenti marhaságot. Soha nem az szülte egy fegyver alakját, hogy mennyi "cool" a kinzéete. Én ilyenrõl még nem is halottam...
Ok, nem vagyok repülõmérnök, bár konyítok valamennyit a mûszaki dolgokhoz, de mostanában már inkább csak a külalakjukra fókuszálok, ha már éppen. Pl. egy idõben a villanymotorokat gyûjtöttem, azokon feltétlenül látszik a funkcionalizálódás. (Szerintem a régiek szebbek) És ha már repülõgépek, akkor azokra gondoltam amiket persze azonos "mûködési tartományban" használnak. Persze hogy ne hasonlítsunk egy vitorlázógépet egy vadászhoz, hanem a vadászt a vadászhoz.
Csak még egy kiegészítés. Minden repcsinek van egy tervezési pontja, ahol a legjobban mûködik. Szerined menyire hasonlít egy vadászgép egy utasszállítóra? A fõelemek funkciója kb. azonos, de totál más a mûködési tartományuk.
A nyolcvanas években Hajdószoboszlón nyaraltam, és ott rendszeresek voltak a hangrobbanások.Hangosabb volt, mint a villámlás. Utána meg a hajtómû hangja sokkal csendesebb volt. Ha lettek volna akkor autoriasztók, szerintem beindultak volna.
Ha te így élted meg, akkor más világban élsz, és más vesz körül. Semmi sem így történt.
Gforce9 írását olvasva tök világos volt minden. Utána néztem meg a tiédet, és hüledeztem, hogy mit csapkodsz itt össze-vissza. Gyakorlatilag csak hülyézted az embereket.
Ha te ezt másként élted meg, akkor valami nem tiszta, vagy csak hiúságból hazudsz.
Fogadd be a kritikát és kész, és ne mindenkivel úgy viselkedj, mint egy hibbant összeesküvéshívõvel, aki szerint nem is volt WTC, az épületet is kitalálták, hogy valami filmtrükkön összedõljön, és lehessen háborúzni.
köszi, érdekelne, de 3 hónap nagy idõ egy ember életében. Ha nem felejtem el, feltétlenül megnézem :)
Ezek szépek. Azért szerintem létezik olyan, hogy ipari design, azon túl ami funkcionálisan "kötelezõ" a design része feltétlenül igazodik a kor esztétikájához, hovatovább hogy valamilyen érzelmi reakciót váltson ki mind a katonákból és az ellenségbõl. Ezeken az ábrákon fel lehet fedezni az aktuális kánonhoz való igazodást, ugyanis sose lehet merõben elszakadni az elõzményektõl, mindig valamihez képest alakítják a kinézetet és ez nem minden esetben a mögöttes technológia.
Rohadtul nem volt szempont, sem a SZU-ban, sem nyugaton. Sõt, soha nem is volt. Elég megnézni azt, hogy milyen furcsa formák születtek egyes fegyverknél már a 30-as években is, ami mai szemmel is furcsa, vicces vagy futurisztikus.
Harkocsik és vadászok tekintetében 100%, hogy ez fel sem merült. Okkal néznek ki úgy a szerkezetek ahogy.
A katonát nem az alak tüzeli fel, hanem az, ha a harkocsi frontpánéclja megfogja az ellenfél pct. lõvedékét és az, ha a géprõl indított légiharc rakéta eltalálja a célt.
Kb a 70-80 as évekig szempont lehetett, egy über brutál kinézetû gép feltehetõleg tüzelte a katonákat, az ellenséget megfélemlítette. Manapság inkább az számít, hogy mennyit tud zúzni, ill milyen technológia van mögötte.
X-35 pl már jóval "stílusosabb". Kecsesebb, de ugyanakkor tekintélyparancsoló repülõ.
"Holy shit, imma too damn hiiigh!" :)
Amúgy érdekes téma ez a dizájn-hatékonyság kérdéskör a repülõknél és a fegyvereknél is. Kíváncsi volnék, pl az országok hadseregeit mennyire befolyásolja mondjuk, hogy egy adott vadászgép, jól néz-e ki.
Konkréten nem az esztétikusságára gondoltam. Nem derült ki számomra, milyen sebességtartományra optimalizáltatták ezt a formát. Tekintve, hogy a Comcorde-t emlegeti, feltételezem valahol M 2+ környékén lehet a munkapontja, azt viszont nem tartom valószínûnek, hogy ez a forma nagyobb sebességeken jól mûködne, elmés duplaszárny konstrukció ide vagy oda.
Az X-32 sem volt egy szép gép, attól függetlenü tudta amit tudott. Manapság már nem mindig igaz az a régi mondás, hogy ami jól néz ki, az jól is repül.
Kérdés, mennyire szuperszónikus, az eredeti cikkben sem láttam az optimális sebességtartomány megjelölését, ezt az emeletes elrendezést meg valahogy nem tudom elképzelni, ahogy M3-mal veret.
Nem a hangsebessség átlépésekor van hangrobbanás. Folyamatosan, amíg hangsebesség felett mész. Ergo teljesen mindegy a csendesítés szempontjából, hogy milyen gyorsna léped át..."
2.: "Ez a téveszme honnan a fészkes fenébõl jön...?"
3.:"Sajnálatos, hogy ma itt tart az oktatás... "
4.:"Szeritem hagyad abba, mielõtt nagyobb boldondot csinálsz magadból az erõlködéseddel... "
És majd csak ezután kezdted el azt kifejteni, hogy miért is hülyeség amit az elején írtak. Abban igazuk van a többienek, hogyha az elsõ kommenttet lecseréled pl olyanra: "Ez tévhit! A valóságban így mûködik a hangrobbanás: link, link"
2 mondattal le lehetett volna tudni és ez az egész vita nem is lenne, ha ezek után még mindig erõsködik 1-2 jóképességû, akkor már lehet elõször finoman, majd erõsen elküldeni. (félre ne érts, jelen pillanatban a téged fikázókkal sem értek egyet) De a fórum 10%-a tartalmaz így hasznos infót, a többi csak acsarkodás.
Hogy a témához is szóljak: Ezt a szuperszonikus repülõt én sem értem, hogy minek kell ez nekünk. Iszonyatosan erõforráspazarló, néhány órányi idõért. Fõként, hogy manapság nem kell elutazni sehová, csak azért mert üzleti megbeszélés. Videokonferencia, aztán kalap.
"ami inkább a jármûre hat, vagy inkább hatott, amíg megfelelõ aerodinamikai újításokkal ki nem küszöbölték" - Mármint a negatív hatásait természetesen, nem a hangsebesség átlépését
Ja, csak "omg mind hülyék vagytok" helyett megmagyarázhattad volna érthetõen, hogy miért nem igaz amit hisznek, és mi van helyette, és miért. Amúgy is baromira nehéz belinkelni ezt vagy ezt (ha valaki nem ért angolul, akkor ott vannak a képek, animációk), vagy elmesélni, hogy rosszul emlékeznek középiskolából, mert nem azt mondta a tanár, hogy egyszer történik hangrobbanás (aminek valljuk be elég szar az elnevezése), hanem hangrobbanást akkor tapasztalsz, amikor a hangsebességnél gyorsabban haladó objektum által kibocsátott hanghullámok feltorlódva, egyszerre érnek el hozzád (tehát valójában "hangtorlódás"), és nem összekeverendõ a hangsebesség átlépésével (ami inkább a jármûre hat, vagy inkább hatott, amíg megfelelõ aerodinamikai újításokkal ki nem küszöbölték). Valójában inkább a Doppler-effektussal kell egy lapon kezelni, és ebbõl már sokaknak leeshet, hogy mennyire számít, hogy a megfigyelõ által tapasztalt dolgok fontosak, hiszen egy mentõautó utasai mindig ugyanúgy hallják a szirénát.
Ebbõl már meg lehet érteni azokat a dolgokat, amiket magyaráztál, és be lehet látni, hogy egy folyamatos dologról van szó, ami amúgy egy egyszerû megfigyelõt csak egyszer ér el, hacsak nem fordul meg a repülõ. Aki meg többet akar tudni, az elolvassa a linkelt wikioldalt. Egyébként meg jóval bonyolultabb dologról van szó, mint ami az emberek fejében van, avagy amit az ábrák sejtetnek (pl. két hangrobbanás, ami nem a kétszeres hangsebesség miatt van).
És nem tartom magam semmiféle szakértõnek, csak vettem a fáradtságot, és kb 15 percet gugliztam meg olvasgattam.
Egyébként mit kellene megérteni egy téveszmén...? Olyan, mintha kitartóan bizonygatná, hogy az ég nem kék, hanem sárga, a Nap meg sötét és nem világos.
Mondom, hogy nem vagy képes megérteni azt, amit a másik ír, csak hajtogatod a magadét.
Már rég túl vagyok azon, amit te még nem érzékeltél.
Felfogtam. Képzeld. De Gforce9 volt az, aki nem csak hajtogatta, hogy de nem, de nem, de nem, hanem érdemben reagált.
Még mindig nem érted basszameg, hogy nem az álláspontod nem tudtam elfogadni, hanem azt kritizáltam, hogy nem voltál képes érdemben reagálni az általános tévhitre. Gyakorlatilag három bõvített mondatban összefoglalhattad volna, hogy miben téves az általános tévhit, és mi a valóság, mi annak az oka, a magyarázata, és mi a leglényegesebb különbség. Helyette inkább háborogtál, meg arról elmélkedtél, hogy kínodban hányszor fejelted le az asztalt, meg jó hogy nem azt, hogy Chuk Jager forog a sírjában.
Ez kellett volna az elso kommentbe es mindenki megerti. A mezei bameszkodo csak egyszer hall egy baszott nagy dorejt, mikor odaer hozza a lokeshullam azt kesz.. Csak eppen az a robbanas folyamatosan halad a geppel egyutt, igy meg ertheto az is, hogy miert van tiltva surun lakott terulet felett.
Ok igazad van Mybusteres-en van de én erre gondoltam http://www.youtube.com/watch?v=6o0zmafxTmE&feature=player_embedded#! ez nem tul jó példák gyüjteméne.
Mondom, hogy nem érted mit írnak a többiek.
Én abszolút nyitott vagyok, és valószínûsítem, hogy még igazad is van a hangrobbanással kapcsolatban.
Az a lófasz, hogy nem értetted meg, hogy mit hisznek az emberek -ezek szerint tévesen - a hangrobbanásról, és nem arra reagáltál.
A közhit az, hogy mivel a hangforrás együtt halad a hanggal, az feltorlódik egy rövid ideig, ezért robbanásszerûen hangos. Azt kellett volna kifejtened, hogy ez tévhit, és a jelenséget leírni.
Bocs Molni de a linkelt repülös videokon nincs hagrobbanás talán csak az utolson, de lehet hogy az sem az. Én gyerkkoromban kunmadaras környékén laktam és még emlékszem amikor az oroszok át lépték a hang sebességet na az nagyon durva volt beleremeget az egész környék. Ha azok a videokon nem túl magasan, az emberektöl nem messze lépték volna át a hangsebbeséget ott az emberkék már meg feküdtek volna.
Tessék. 10 sec google. Ha ennyi megy, akkor gyere vissza...
So imagine now this plane in a level flight. Before the plane passes you, you can only see it but you can not hear anything. The pressure cone is trailing behind the plane. Once your ears intersect the edge of this cone, your will hear a very loud sound - the sonic boom. Therefore you will hear the sonic boom once your ears intersect this cone, and not when the plane breaks the sound barrier (as it is commonly misunderstood)
A fenti videókon azt is láthatod, hogy az álló figyelõ miért csak egyszer hallja. Azért, mert a géppel együtt halad a zavarás és nyílik a kúp. Egyszer áthalad a hullámfront rajtad és utána nagyon hamar lecseng a zavarás.
Ha a parton állsz és elmed melletted a hajó, akkor az általa kellett hullámok is egyszer érnek téged, nem terjed hátrafelé az információ.
Érhetõ már?
(A hajós példa azért nem túl szemléletes, mert a víz összenyomhatatlan, erõsen viszkózus és baromi sûrû közeg a levegõhöz képest, ezért a hullámegyenlet megoldása is más. A modell nem teljesen analóg.)
Az emberek többségében, köztük bennem is az a nézet alakult ki, hogy a hangrobbanás azért alakul ki, mert a hanggal egy sebességgel halad a hang kibocsátója, ezért egyfajta speciális interferenciaként egy szélesebb idõintervallum hangkibocsátása egy rövidebb idõintervallumba sûrüsödve éri el a megfigyelõt.
Elhiszem, hogy ez nem igaz, csak akkor adj egy magyarázatot is, mert ez így egy lófasz. Mert nyílván tisztában vagy azzal a ténnyel, hogy az emberek mit hisznek hangrobbanásnak.
Ez tök ugyanaz, mint amikor az emberek azt hiszik, hogy az elektromos energiát az elektronok közvetítik. Akkor én is kifejtettem, hogy ez miért nem igaz. Hogy az elektron csak kísérõjelenség, az energiát a két vezetõ közötti szigetelõben az elektromágnesestér szállítja.
Az lófasz, hogy kijelentesz dolgokat akkor, ha arról alapvetõ és általánosan elterjedt téveszmék társulnak.
Igen, ez magyarázza azt is, hogy miért taréjosodik a hullám a parthoz közeledve, a sekélyvízi hullámterjedés sebessége miatt van ez, a hullámsebesség nem állandó.
(Nyílt felszínû csatornákban ez különbözteti meg a normál áramlást a "rohanástól".)
Mit kellene még mondani? Mit nem értesz abból, hogy a gép körüli kialakuló lökéshullámrendszer okozza? Mit nem értesz azon, hogy az Mach szám függõ és szuperszonikus áramlás estén adott Mach szám és egyéb fizkai paramétereknél állandó? A Scliren optikás felvételeket mondanak valamit?
Az IAF és Kairó példa nem világítja meg a lényeget?
Hát ez? A gép körül ott van folyamatosan a lökéshullám. Látni a vizen is. A gép teste maga okozza a hullámokat, tehát azok úgymond folyamatosan keletkeznek. Ha valami folyamatosan létezik, akkor folyamatosan zajt sugároz.
Az, hogy semmit nem tudni meg, az a fogadó oldal hiányossága. Apám már sírva röhög két napja, én már csak sírok...
(A repülõmérnök ismerõsnek be sem merem linkelni ez a topikot, mert a végén még a kardjába dõlne, hogy hol tart ma az oktatás...)
Tegnap valahol találtam egy olyan körülírást, hogy úgy kell elképzelni az egészet, mintha vízen csónakkal mennél, míg lassan haladsz a csónak által keltett hullámok terjedési sebessége nagyobb, mint a csónak haladási sebessége addig túl sok vizet nem zavar. Ahogy gyorsul a csónak, egyszercsak átlépi a hullámok terjedési sebességét és kialakul a csónak után egy V alakú hullám. Ennek az ereje, lökése, többszöröse annak, amit egyébként a csónak szimplán a haladásával kelt. Minél gyorsabb ez után a csónak, annál szûkebb V alakú hullám szöge és annál nagyobb az ereje. A hullám hatását pedig akkor érzi teszemfel egy gyanútlan strandoló, amikor õt a V alak egyik szára metszi, nem pedig akkor, amikor a V alak kialakul. Nem tudom mennyire korrekt a hasonlat, de nekem elég jó párhuzamnak tûnik.
Basszus Molni, lényegében semmit nem tudni meg a hozzászólásaidból. Annyira hulladék véleményed van hogy szánalmas. Az alapján amit írsz semmit nem tudni meg. Lehet hogy tök hülyeséget írsz, mint sok máskor, lehet hogy nem. Ne oszd az észt, ha nem akarod. Vagy tiszteld a többi embert és mond el amit gondolsz vagy kussolj.
Talán onnan jön a dolog, hogy magán a gépen csak átlépéskor lehet hallani a hangrobbanást.
Honnan jön ez a téveszme? Egyre jobban megdöbbenek... Csak egy nagyon egyszerû példa. Ha csak átlépéskor lenne baj, akkor nem tiltanák, mert akkor csak kétszer lehetne hallani.
A Concorde repülése alatt az A-óceánon lehetett hallani hangrobbanást.
Maga a lökéshullám rendszer okozza a hangrobbanást. Az meg folyamatosan létezik a gép körül, amíg szuperszonikusan repül..
a robbanást az összes, egyirányba menõ hang adja. Az 1sec elöbbit utoléri a 0.999 azt a 0.9998 és így tovább. Ez mindt egy pillanatban éri el a megfigyelõt. Ez a robbanás. De ez csak 1x van, amikor eléri. Utánna ilyen nem fog elõfordúlni hiszen lehadja és nincs még egy lehetõség, hogy minden hullám egyidõben egy helyen legyen. Ha ez így lenne akkor több hangfal átlépés is lenne, de ilyen nincs. Még akkor sem ha a gép 1Mach után 3-ra gyorsúl, hiszen amiért a gép gyorsabb a hangnál a gépbõl kijövõ hang sebessége nem lesz gyorsabb (ezért hagyja le) Ez a többszörös robbanás csak akkor menne ha a 3Mach-al menõ gépbõl kijövõ hang is 3Mach-al menne, mert akkor megint az összes hullám egyidõbe kerûlne a megfigyelõhöz. De a hang nem lesz gyorsabb attól amiért az õt kiváltó tárgy baromi gyorsan megy. Nagyobb hang az biztos, hogy van, hiszen a hullámok erõsíthetik is egymást de robbanás már nem lesz.
A legjobb, ha úgy gondolsz a hangsebesség fölötti repülésre, hogy akkor a repülõ olyan gyorsan megy, hogy a körülötte levõ levegõ nem tudja követni. Ahol a repülõgép az egyik pillanatban volt, ott utána vákuum lesz. A vákuumba visszaáramlik a levegõ és ez lökéshullámot gyakorlatilag kis robbanásokat kelt (lásd vákuumbomba).
Az elsõ esetben nem találkozhatnak a hanghullámok egymással. A második esetben egyszerre érnek megfigyelõhöz, ezért van hangrobbanás. A harmadik esetben meg szintén metszhetik egymást a hanghullámok, nem? Azaz szintén valamiféle hangrobbanás, vagy nagyobb hang kell hogy legyen. A repülõ kiad egy hangot vagy lökéshullámot vagy mit, utána marha gyorsan arrébb repül (közelebb a megfigyelõhöz) és újra kiad és a kettõ egyszerre ér a megfigyelõhöz. Nyilván folyamatos a hangkiadás, csak a példa kedvéért írok kettõt.