"Imádom ezt a statisztikai adatot. Ebben már az is benne van amikor a fûtõelem ráesett valaki fejére. :|"
Igen, az is benne van, sot az is, amikor leesik a munkas a szeleromurol. Ezert halnak meg tobben meg a szeleromuvekben is, mint az atomeromuben. Irtam lejjebb, hogy egy jol mukodo atomeromu kevesbe sugaroz, mint egy szeneromu. Nem mondtam, hogy az atom veszelytelen, de jelenleg ez a legjobb. Ha nem akarunk ugy elni, mint a kozepkorban, akkor ezt kell hasznalni.
"Nemreg neztem egy statisztikat, mely szerint az atomeromuvekben (es hozza kapcsolodo balesetekben) 1 terawatt villamos aram eloallitasa soran nagysagrendileg kevesebb ember hal meg evente, mint pl. a szen-, foldgaz-, vagy akar a nap- es szel-eromuvekben. Es ebbe bele van szamolva Csernobil is."
Imádom ezt a statisztikai adatot. Ebben már az is benne van amikor a fûtõelem ráesett valaki fejére. :| Bezzeg az nincs benne hogy a járulékos sugárzás mennyi kárt okozott. Ugye olvastál már a mutáns fejlõdésû rákokról, és mindenféle tengeri élõlényekrõl? Ahhoz ugye semmi köze az utólagos sugárzásnak? Ha pedig ott hat akkor biztos szerinted az emberre nem. Ezt melyik statisztikában lehet olvasni? Homályosíts fel légyszives!
Az atomreaktor akkor is a leheto legtisztabb. Meg a nap es szeleromunel is. Sokan hajlamosak elfelejteni azt, hogy mekkora szennyezessel jar a napkollektorok legyartasa es a szukseges anyagok kibanyaszasa. Ha hiszed, ha nem, a szennek is van sugarzasa es egy szeneromu jobban sugaroz, mint egy atomeromu. Az atomhulladekot lehet tarolni a kimerult uranbanyakban. Ugyis ott volt addig is az uranium. Nemreg neztem egy statisztikat, mely szerint az atomeromuvekben (es hozza kapcsolodo balesetekben) 1 terawatt villamos aram eloallitasa soran nagysagrendileg kevesebb ember hal meg evente, mint pl. a szen-, foldgaz-, vagy akar a nap- es szel-eromuvekben. Es ebbe bele van szamolva Csernobil is.
"Hagyományos PWR reaktorokkal 80-800 év közötti készleteket adnak meg attól föggõen, hogy mit enged meg magának a becslés. Tenyésztõ reaktorokkal évmilliós nagyságrendekrõl beszélünk tórium nélkül is."
A hozzá kötõdõ szennyezés pedig nem számít. Igaz már az amcsiknál himbálóznak az elhagyott hajók és a tenger által sodort szemét. Persze a rádioaktív tengervíz biztos eltûnt valahol. :S Becslések szerint a fukushimai katasztrófa már a csernobili katasztrófa többrszörösét ártottak. Nem lehet tudni, a tenger mindent elnyel, de meddig? Nos tudós barátom? Erre valami számítás, képlet, miegyéb?
Jogos, az EU-t nem is. Nagy volt a lendulet, es nem irtam oda, hogy a melyik uniot. United States of America -ra gondoltam. Azt viszont fegyverrel. #82
Hagyományos PWR reaktorokkal 80-800 év közötti készleteket adnak meg attól föggõen, hogy mit enged meg magának a becslés. Tenyésztõ reaktorokkal évmilliós nagyságrendekrõl beszélünk tórium nélkül is.
Annyi urán van, hogy sose fogy el, és mivel ma kevés a kapacitásuk, lehet õket bõvíteni is ám. Tóriumból még több van, ráadásul százas nagyságrenddel kevesebb tórium kell ugyanannyi energia elõállításához. Az urán erõmûveket azért fejlesztették ki, mert atomfegyvert azzal lehet elõállítani. Tíz év elég volt ahhoz a technológiához a II. VH után. A tórium még biztonságosabb is. Ráadásul lehetne szaporítóreaktorokat is építeni, ha még mindig az uránban gondolkodnánk. Az atomenergia tényleg korlátlan lehetõségeket rejt. Évszázadokra képes eltolni a problémánkat.
A hadikiadás sehol sem fellendítõ. Mindenhol csak teger a gazdaságnak. Szükséges rosszként, elviselhetõ szinten tartani megoldható. Ha túlzásba viszik, akkor meg egyértelmûen káros. Annak az idõszaknak már vége, hogy területet szerzünk, és kizsigereljük. Efyrészt ez jogilag sem megy már, tehát az már nem kivitelezhetõ, mint régen, hogy adókat vetnek ki a leigázott területekre. Ma csak cégeken keresztül piacon lehetne gazdasági hasznot húzni, az meg megy háború nélkül is.
Az EU-t nem fegyverekkel hozták létre. Pont. Ezen nincs mit vitázni, erre nem szükséges ellenérveket felhozni, csak ki kell mondani, hogy ez az egész egy baromság.
Én úgy látom a cikkbõl hogy azért nembaj ha lesz mögötte legalább egynegyed rész kõolaj. Az ITER-be is belevertek már egy vagon pénzt kábé és ott tartanak hogy még 50év mire elkezd elterjedni.
Nem azt mondom hogy ne csinálják, de érdekes hogy Magyarországon a zöldek miatt kidobtak nagyjából 1GW (1000MW, azaz 1millió kW) lényegében zöld kapacitást, helyette nemrég épültek olaj és gázpöfögik.
OK. A túlzásba vitt analógia egy idõ után érvénytelenné válik, ezt aláírom.
Azonban nem tudom hogy mit akarsz azzal mondani, hogy "Különbség van egy globalizált világ és a világháborús között". A 20-as évek világa épp elég globalizált volt ahhoz, hogy baj legyen belõle, amikor az amcsi tõzsde megadta magát. Aztán az, hogy a válságot vagy 10 évig nem tudták megoldani vezetett bizonyos erõk relative megerõsödéséhez. No globális erõként ugyan nem tudott fellépni, mert nem volt elég nagy flottája, de helyi szinten már elég hadereje volt, hogy lerendezze az ellenfeleit, és ugyan így Japán is.
Ezeknek a konfliktusoknak nem kellett volna feltétlenül összekapcsolódnia és ettõl még az angolszász hatalmak bõven megtarthatták volna a pozíciójukat. A konfliktusok 41 környékén véget érhettek volna sokkal kevesebb véráldozattal egy egységes Európával, nagyhatalmi ázsiai birodalommal és szétesett SZU-val.
Na most ugyan ott vagyunk 65 évvel késõbb, csak pl meghalt plusszba vagy 15 millió ember, az Angol birodalom meg szinte azonnal a háború után szétesett. Az Amcsik persze jól jártak, eddig.
Még 10 évig nyüglõdünk, hogy nem tud felpörögni a világgazdaság, ez elég idõ lesz, hogy a nyugati országok hadereje teljesen leamortizálódjon és az eddig középhatalmi státusszal bíró országok feljöjjenek. De most már Kína, Brazília, India stb. Az õ életszínvonalukban azonban a nyugathoz képest akkora a különbség, hogy nekik egy nagyobb konfliktus sem jelentene gondot, a nyugati polgárok viszont nem szívesen vállalják, ergó az újak diktálnak. Ha háborúzni akarnak, fognak is!
Na most a spekuláció vagy nem a spekuláció miatt dõlt be az amcsi gazdaság, meg a többi is. Szerintem továbbra is egyértelmû. A kockázati tõke aránya jócskán meghaladja a befektetési szándékúét ma a világgazdaságban. Az amcsi állam meg balfax volt, egyszerre akart háborús hisztériát kelteni, a spekuláns tõkének kedvezni, és a reálgazdaságot ösztönözni. Ezek közül egy is ha rosszul sül el recessziót, vagy hatalmas költségvetési hiányt okozhat. Bush és kicsiny teamjének mûködése az idiotizmus ékes példája, bárcsak egyedül lenne ezzel a világpolitikában!
Amerika agresszorrá vált, és ezt a gyereket mi szültük meg itt Európában, a mi szabadságvágyunk, a mi hatalomvágyunk. Az Uniót fegyveres erõvel hozták létre, és azóta folyamatosan terjeszkedni próbál. Keresi az ellenségeit, annak ellenére, hogy igazán komolyan megtámadták volna. Isszuk a levét rendesen, de nem is folytatom, bocs mindenkitõl, ma valahogy indulatosabb vagyok mint kellene...
Különbség van egy globalizált világ és a világháborús között. Akkoriban, ha pénzt öntöttek egy gazdaságba fogyasztási oldalon, az az adott ország gazdaságát élénkítette szinte kizárólag. Ma sokkal nagyobb az import részaránya a kereskedelemben, így ha felpumpálják a fogyasztást, az külföldön köt ki.
Tehát ma nem lendít fel semmit az, ha fegyverkezésre költi a pénzt egy ország, mert a melósok bére nem a belsõ gazdaságot pörgeti fel, hanem az importot.
A párhuzamokban való gondolkodás nagy csapdája ez. Ami korábban bevált, az ma nem fog.
Egyébként a válságot nem a spekuláció okozta, hanem az amerikai háborús kedv. Nagy lett a költségvetési hiány, ami felszívta a hitelforrásokat a gazdaság elõl, ami megdrágította a kamatokat és visszavetette a gazdaságot is egyszerre. EGyre nagyobb lett a törlesztõ a kamatemelkedés miatt, és egyre többen veszítették el az állásukat a gazdaság lassulása következtében, így egyre több hitel dõlt be, ami egy spirált indított be lefelé.
Ez a spekuláció miatt van minden, ez egy dilettáns nézõpont. Ráadásul ezt már megelõzõen a termelés egyre inkább ázsiába került, ami szintén válságot okozott volna, csak egy kicsit késõbb. A háborús költekezés csak siettette, korábbra hozta a recessziót. Az okok struktúrálisak és költségvetésiek.
Szokj le arról, hogy egyszerre egy kommentben két embernek válaszolsz, mert ebben az esetben a nekem szánt válaszodban, olyat is idéztél, amit nem én mondtam!
A 20-as évek végi nagy gazdasági világválság, ugyan olyan globális válság volt mint a 2009-es, ugyan úgy amcsiból indult, és ha kicsit lazábban nézzük ugyan úgy a spekuláns tõke hazárdjátéka volt az oka. A spekuláns tõke nem akar piacot, nem akar termelni, egyet akar még több tõkét, minnél gyorsabban. Elég dúrva kartel és más monopólium ellenes, valamint spekulációt csökkentõ szabályozást csináltak utána, amit nagyjából 2000-re szépen vissza is bontottak.
Amcsit meg összességében nem a New Deal húzta ki a csávából, hanem sokkal inkább a háború, ami még a New Dealhoz képest is hatalmas állami megrendeléseket jelentett, termelési kényszert. Illetve az, hogy az egész cehet külföldi kormányok állták, valamint a háború után a xarrá bombázott világ gyakorlatilag abszolút szûz piacot jelentett.
Ez a dolog fél évszázada tökéletesen mûködött, Amerikát versenytársak nélkül lõtte ki az ûrbe, sajna a háború túl kecsegtetõ üzlet ahhoz, hogy ki lehessen hagyni!
Végre a tudósok is olvasnak Asimovot? A megatrendek[sic] megállíthatatlanok és szükségszerûek. Ezek formálják újjá a társadalmat, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük. Szerintem a háború már zajlik, csak nem fegyverrel, hanem tõkével vívják. A "nyugati", "fejlett" országok kaptak is egy jó nagy gazdasági atomot nemrég :D
Egyebkent tudtommal Kinaban is allami tulajdonban van a cegek nagy resze, megis nyeresegesek es nagyon gyorsan fejlodik a gazdasag.
"A válság éveiben, ha egy szakképzett gyár 0 profitot termelt úgy hogy elküldött egy csomó dolgozót és a megmaradottakat meg kifizette, már összetette a kezét, szerinted egy állami vállalat jobban tudna mõködni mint egy magán vállalat? Pont attól jó egy privát vállalat hogy profit orientál ezáltal rá van kényszerítve arra (vagyis racionálisan az a jó) hogy hatékonyabban, olcsóbban termeljen.
Másik hogy a vámok semmi esetben sem jók. Az egy hibás gazdaság politika, mert lehet hogy a hazai termelõk nyernek rajta mert kiszorítják a külföldi termelõket, de a hazai fogyasztók meg sokkal nagyobbat buknak rajta mint amennyit a haza termelõk nyernek, bár ezek nehéz válaszok igy elsõre, de ha akarod bõvebben is kifejtem. Alkalmazták már egy kétszer a vámokat, de hosszú távon nem kifizetõdõ. Mit gondolsz miért támogatják annyira a szabad kereskedelmet?"
Ha nincs vam, akkor egy ideig valoban jobb a fogyasztoknak, hisz olcsobban hozzajutnak mindenhez, de ha a hazai ipar szetesik es ok munkanelkuliek lesznek, akkor hiaba olcsobb a termek, akkor sem tudja megvenni. A szabad kereskedelmet az USA tamogatta, mert annak idejen o arasztotta el a vilagot olcso termekekkel. Szerinted miert nem akarta Anglia elfogadni a szabad kereskedelmet a 2. vilaghaboruban? Vegul persze az USA segitsegeert cserebe el kellett fogadja, ossze is omlott par evtizeden belul a Brit birodalom.
"A viddes az, hogy azt hiszed, hogy ami veszteséget termel, az fenntartható. Minden gazdaság csak akkor mûködik, ha van profit."
Erdekes, de az USA kereskedelmi merlege mar 30 eve durvan deficites es meg mindig mukodik a gazdasaga.
"A román autógyártás én úgy tudom, hogy nagy részt külföldi(francia) tulajdonban van, tehát nem állami cég. Azt megteheti Magyarország is, hogy megkerülve a törvényeket keres valami kifogást valamilyen adóra, amivel hátrányos helyzetbe juttatja azokat a vállalatokat, amelyeket nem Magyarországon gyártanak. Feltéve ha sikerül találni ilyet. De azon az alapon, hogy akkor most megadóztatjuk mert külföldi, azt nem hinném, hogy megtehetik retorziók nélkül. A vámot meg szerintem az EU szabályozza itthon. De ha mi kirakunk vámot, akkor más országok is raknak ránk, akik eddig nem raktak. Szóval a vége az lenne, ha mindenki ezt csinálná, hogy ez az egész globális kereskedelem összemenne. Mi sem tudnánk külföldön eladni, csak nagyon nehezen. Nem tudom, lehet Magyarországnak ez jó lenne, de sok országnak meg nem. Ezen a wikipedia oldalon lehet látni, hogy akik priossal vannak a térképen azoknál több az import:Balance of trade. Szerintem nem lenne jó ha Magyarország kereskedelmileg elszigetelõdne, de az jó lenne, ha nem Kínában és hasonló helyeken gyártanának mindent a vállalatok."
Igen, nagyreszt francia tulajdon, de a romanok a kulfoldrol behozott autokra mindenfele adot raknak, hogy a Logant vegyek.
Magyarorszag tobbet importal, mint exportal, ugyhogy tobb haszna lenne a vamokbol. Egyebkent furcsa, hogy pont azok az orszagok minuszosak kulkereskedelemben, akik kitalaltak a szabadkereskedelmet. Egyebkent nem kell mindenre vamot vagy valamilyen illeteket rakni, csak arra amit itthon is termelnek, vagy meg tudnak.
A válság éveiben, ha egy szakképzett gyár 0 profitot termelt úgy hogy elküldött egy csomó dolgozót és a megmaradottakat meg kifizette, már összetette a kezét, szerinted egy állami vállalat jobban tudna mõködni mint egy magán vállalat? Pont attól jó egy privát vállalat hogy profit orientál ezáltal rá van kényszerítve arra (vagyis racionálisan az a jó) hogy hatékonyabban, olcsóbban termeljen.
Másik hogy a vámok semmi esetben sem jók. Az egy hibás gazdaság politika, mert lehet hogy a hazai termelõk nyernek rajta mert kiszorítják a külföldi termelõket, de a hazai fogyasztók meg sokkal nagyobbat buknak rajta mint amennyit a haza termelõk nyernek, bár ezek nehéz válaszok igy elsõre, de ha akarod bõvebben is kifejtem. Alkalmazták már egy kétszer a vámokat, de hosszú távon nem kifizetõdõ. Mit gondolsz miért támogatják annyira a szabad kereskedelmet?
Szerintem többe kerülne normálisan eltartani õket, mintha segélyt kapnának. ha meg nem tartod normális körülmények között õket akkor abból nagy felháborodás lenne.
Ezt mond azoknak is akik dollármilliókat invesztálnak a területbe. Az új harmadik generációs bioüzemanyagok nagyon ígéretesek és a technológia folyamatosan fejlõdik. Szerintem elhanyagolható mértékben vagy egyáltalán nem kell kõolaj az elõállításukhoz.
Nem kezelné rosszul. Ha a saját források szûkösek, és éhezik a nép [emiatt(?) válság van] de katonailag erõsek vagyunk, racionális döntés lehet egy pusztító háború megindítása, mert egy háború nagy veszteségek árán gyõzelemhez segítheti az országod (bár van benne rizikó is), viszont ha gyõzelemmel ér véget, a megmaradt kevesebb túlélõ osztozik a meghódított területen zsákmányolt javakon. Napjainkban is úgy nézne ki ez - gondolom -, mint a nagy háborúkat követõen, hogy egy kiírtott kontinens összes java a gyõztes hatalmaké lehetne (a háborút követõ újraelosztás folyamán átszabva az országhatárokat is), míg mondjuk a leigázottakra sanyarú sors várna, de azonnal nem lennének munkanélküliek, hiszen lehetnének például a gyõztesek rabszolgái. És máris nincs válság. Cserébe itt az új középkor... Persze reméljük, a döntéshozóknak nálam racionálisabban gondolkoznak... :-)
Értem, de ahogy azt már az egyik korábbi hozzászólásomban írtam itt nem az a cél, hogy páncéloshadosztályokat állítsunk fel és normális lövészeket képezzünk, hanem egyszerûen az emberek elhelyezése: "Persze, ha normális, jól felszerelt hadsereget akarunk, akkor ez nem elég, de most nem a harcképességen, hanem a munkaerõ felszívásán van a hangsúly (meg persze vannak dolgok, amiket olcsón is el lehet végezni, ha más nem egy fekvõtámaszozásban és lövészárok ásásban/betemetésben igen képzett hadsereget össze lehet hozni)" Én kizárólag azért hoztam fel ezt, mert olcsóbbna tûnik elsõre, ha a népesség mondjuk 5% -t kaszárnyákban tároljuk és minden nap megfuttatjuk, mintha ugyanennyi embernek annyi segélyt vagy olyan jövedelmet biztosító állami munkát adnánk, amellyel ezzel megegyezõ színvonalon, de külön-külön képesek élni(persze ezzel lehet vitatkozni, de egyikünknek sincsenek pontos adatai azzal kapcsolatban, hogy mi mennyibe kerülne, mert nagyon sok mindentõl függ a dolog).
Rosszul kezelné a munkanélküliség problémáját a hadsereg. Ugyan is az a legdrágább, költségesebb munkahely. Mondok egy példát. Egy targonca sokkal olcsóbb, mint egy tank. A hadseregnek csak költsége van, profitot nem fog termelni. AZ a legolcsóbb, ha nem csinálnak semmit, csak ülnek a laktanyában, mert akkor a költség a legalacsonyabb. Bevétel ekkor sincs, de ha bármi adódik, ami eltér ettõl az idilli állapottól, akkor a költségek rohamosan megugranak, de bevételt az sem hoz. Csak további kiadást. Például ellövöldözik a lõszert, azt folyamatosan biztosítani extra költség. Bizonyos munkaeszközök leamortizálódnak, amire a legjobb példa, ha az ellenség kilövi a tankunkat. Az pedig nem olcsó. Nem tudom, hogy érted-e mirõl beszélek?
"Pont ezert irtam azt, hogy gyarakat epitunk a kinyomott penzen. Ezek pedig erteket termelnek, ergo mar van a penz mogott ertek. Ha ebben az evben nyomtatjuk a penzt, akkor az iden felnyomja az inflaciot, de jovore mar elkezdenek gyartani a gyarak, ami gazdasagi fellendulest okoz, es visszaesnek az arak."
Ha az adott pillanatban nincsen a pénz mögött érték, az nem vígasz, hogy késõbb lesz. Már abban a pillanatban nem ér semmit, és inflálódik, mielõtt felhasználnád. Egyébként, ha meg ûgy szeretnéd, hogy legyen mögötte, és nem csak úgy kinyomod, azt meg kölcsönnek hívják, és mástól kéred.
"Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szûk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek mûködni." Erre azt akartam írni, hogy részvénytársaság formájában megoldható, csak lemaradt.
A gond az, hogy valószínüleg az állam 10 milliárd forintból egy olyan céget hozna össze, amit egy magánvállalkozás 5 milliárdból vagy kevesebbõl. Emelett, igenis kell mindenhez bizonyos fokú szaktudás, legalábbis ha a piacon sikeres terméket kívánsz elõállítani, maga a költséghatékony gyártás és értékesítés is igényli ezt. Ha 0 profittal dolgozik, még akkor is elõfordulhat, hogy kétszer annyiért adja ugyanazt a vasalót, amit egy német központú, de Kínában gyártó magán vállalat. Ha van két kb ugyanolyan jó termék, de az egyik fele annyiba kerül, akkor a munkás azt fogja megvenni.
"Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szûk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek mûködni."
"Mondj egy országot, aki gazdaságilag jól jár azzal, hogy nagy hadsereget tart fenn!" A felvetésemnek az a kiinduló pontja, hogy a cikkben említett hatalmas munkanélküliség elkerelhütetlen. A célja pedig az, hogy ezt minél jobban kezelje. Azon a feltételezésen alapul az egész, hogy fajlagosan egy katonára kisebb összeget kell költeni, mintha valamilyen munkanélküli segélyt adnánk nekik vagy dolgoztatnánk õket.
"A jelen gazdasági rendszernél a jelen életszínvonal a nem fenntartható. A magas fogyasztás és energiaigény ennél a népsûrûségnél elkerülhetetlenül összeomlást okoz. az elektromos jármûvek nem jelentenek mindenhova megoldást"
A jelenlegi gatdasági rendszer nem lenne fenntartható a faszénalapon sem. Tehát te a 19-ik században azon aggódnál, hogy a jövõben súlyos problémákat fog okozni a szalma biztosítása a lovak etetéséhez, és a lószar feltakarítása az utakról komoly logisztikai kihívás elé fog állítani minket. Én akkor azt mondtam volna neked, hogy ott van a szén, de te arról ugyanúgy nem vennél tudomást. Ma azt mondom, hogy ott az atomenergia, de te most ezt hagyod figyelmen kívûl. Nem én vagyok túlságosan optimista, hanem te nem gondolkodsz logikusan. Vsak a jelenben tudsz élni, és számodra a változás értelmezhetetlen. De azt hiszed, tudsz globálisan gondolkodni, ezért világvégét vizionálsz.
"Elõbb utóbb szembe kell néznie a világnak azzal, hogy ez a fajta gazdasági rendszer nem fenntartható. A vicces az egészben, hogy a technológia fejeltség lehetõvé tenné egy elöregedõ társadalom viszonylagos jólétben lévõ fenntartását egy másféle rendszerben amit nem a profit határoz meg."
A viddes az, hogy azt hiszed, hogy ami veszteséget termel, az fenntartható. Minden gazdaság csak akkor mûködik, ha van profit.
Lefordítom neked mezõgazdaságra. Az ókorban az volt a profiz, hogy elvetettek egy tonna vetõmagot, és kinõtt a földbõl öt tonna. A négy tonna volt a profit.
Ha egy tonna vetõmag elvetése után kinõne a Földbõl 800 kilo, akkor az meg veszteséges lenne. Ugye belátható, hogy az nem lenne valami jó. Ha nincs profit, akkor szegényedés van.
"Abból a szempontból logikus a háború, hogy a munkanélkülieket nagyszerûen el lehet helyezni a hadsergeben. Feltételezve, hogy egy átlagember kb 20-tól 60 éves koráig, tehát ~40 éven keresztül aktív, ha kiírnának 5 év kötelezõ sorkatonai szolgálatot, akkor 12,5% -kal csökkenteni lehetne a rendelkezésre álló munkaerõt, ezáltal pedig a munkanélküliséget is."
Mondj egy országot, aki gazdaságilag jól jár azzal, hogy nagy hadsereget tart fenn!
"A II. VH elötti és a mostani helyzet eseményei meglepõen hasonlítanak. Most nem közvetlenül a VH elött vagyunk, hanem ott ahol a 20-as években lehetett a nyugat. Ha hasonlóan alakulnak a dolgok, akkor 5-10 év alatt kinövi magát egy katonailag erõs hatalom és nekiáll a világ erõforrásait újraosztani."
A globalizáció szükségtelenné teszi a hábotút ebbõl a szempontból. Korábban le kellett horgonyozni a kikötõben egy bazi nagy hadihajóval, és ha az nem volt elég, akkor vitték a tankokat is, hogy megszerezzék a befolyást. Ma elég odamenni nyakkendõben, és felépíteni egy összeszerelõ üzemet.
"Ha a legfõbb hatalmak nem engedik a kicsiknek a radikális változtatást, akkor hiába próbálkozik bármelyik, új útra törekvõ ország a változtatással, meg lesz kötve a kezük."
Szerintem ez a cikk másról szólt, mint amit kihámoztál belõle. Pont az általad nagyoknak tûntek vannak a bajban és pont azzal, hogy nem képesek kontrollálni a folyamatokat. A globalizáció azt jelenti, hogy már senkinek nincs befolyása az eseményekre. Van akinek kedvez, van akinek nem, de a legtpbb ami tehetõ, a hozzá történõ alkalmazkodás.
Igazatok van, el is fogadom, hogy az áram elõállítása maga környezetszennyezõbb, mint egy belsõ égésû motor, mert ugye azt csak beletöltjük. De, ha arra gondolok, hogy az a kõolajat bányászni kell (egyre inkább nehezen elérhetõ helyekrõl: tengerfenék, alaszkai olajhomok) és ez a bányászat -csak a bányászat- óriási gépparkot és üzemeket igényel és a finomításról és a szállításról ne is beszéljünk, akkor én úgy érzem, hogy egy elektromos alternatíva egész jónak tûnik, persze nem a hagyományos erõmûvekbõl származó villamossággal, hanem teszem azt "házilag" elõállított elektromossággal, mint például napfény segítségével víz bontása, majd azt üzemanyag cellákban használva áram elõállítása, ami tény, hogy ez megint berendezés igényes, de én úgy gondolom, hogy lényegesen barátságosabb megoldás, mint több km átmérõjû külszíni fejtésekkel szétbarmolni a tájképet (és itt most ne a sötétzöld baromságot értsd, hogy mentsük meg a bolygót, hanem azt a pofátlanul önzõ felfogást, hogy nekem nem tetszik). És akkor máris egy elektromos meghajtás a hatékonyabb. Szerintem, mint laikus.
A román autógyártás én úgy tudom, hogy nagy részt külföldi(francia) tulajdonban van, tehát nem állami cég. Azt megteheti Magyarország is, hogy megkerülve a törvényeket keres valami kifogást valamilyen adóra, amivel hátrányos helyzetbe juttatja azokat a vállalatokat, amelyeket nem Magyarországon gyártanak. Feltéve ha sikerül találni ilyet. De azon az alapon, hogy akkor most megadóztatjuk mert külföldi, azt nem hinném, hogy megtehetik retorziók nélkül. A vámot meg szerintem az EU szabályozza itthon. De ha mi kirakunk vámot, akkor más országok is raknak ránk, akik eddig nem raktak. Szóval a vége az lenne, ha mindenki ezt csinálná, hogy ez az egész globális kereskedelem összemenne. Mi sem tudnánk külföldön eladni, csak nagyon nehezen. Nem tudom, lehet Magyarországnak ez jó lenne, de sok országnak meg nem. Ezen a wikipedia oldalon lehet látni, hogy akik priossal vannak a térképen azoknál több az import:Balance of trade. Szerintem nem lenne jó ha Magyarország kereskedelmileg elszigetelõdne, de az jó lenne, ha nem Kínában és hasonló helyeken gyártanának mindent a vállalatok.
Egyebkent szerintem a vamok bevezetese miatt nem vonnak az orszagot kereskedelmi blokad ala, hisz a vilagon sok orszagban vannak vamok. Eszak-Koreat es Irant a nuklearis programja miatt blokadolnak.
Az 1800-as, 1900-as evekben eleg jol mukodtek az allami vallalatok is.
De pont azert lenne olcsobb es ennelfogva eladhatobb, mert az allam nem kell akkora profittal dolgozzon. Mondom, hogy pl. Romaniaban is kulonfele adokkal sulytjak a kulfoldi kocsikat, azert, hogy a Logant vegyek, megsem blokadoljak Romaniat. Ezt ki lehetne terjeszteni tobb termekre is.
"Elméletben szerintem akár nagyobb hatékonyság is elérhetõ erõs állami kontroll alatt, a gyakorlat azonban ettõl eddig mindig jelentõsen eltért."
Persze, mert allami ceget mindenki lop, mivel az nem az ove. Pedig pont hogy az ove. Eros allami felugyelet es rendorseg eseten viszont nem lopnak szet a ceget.
Ahhoz, hogy egy mûködõ céget létrehozzon valaki, ahhoz azért több minden is kell. Pl vegyük az általad is említett bútorgyártást. Egyrészt szükség van piacra, a piac márpedig valószínûleg telített különféle privát cégekkel. Ebbõl részesedést kihasítani nem egyszerû, szerintem valamennyi kockázat azért van, hogy nem teljesen térül azért meg.
"Allami gyarakat letre lehet hozni, vagy nem? A banyakat es a BKV-t is tamogatja az allam."
A BKV az egy kiemelten fontos vállalat, tömegközlekedés nélkül nem tudna munkába menni az emberek jókora része, visszaesne a gazdaság. Az ország természeti kincseinek kiaknázásába meg szintén jelentõs beleszólása van a helyi államoknak. De pl bútorgyárat szerintem nem hozhat létre állam még ha megérné sem. Vagy ha létrehozna, akkor azt a többi állam nem nézné jó szemmel és akár kereskedelmi blokád alá is vonnának minket.
Az államosítás, amirõl te beszélsz az ugye a kommunizmus egyik meghatározó eleme volt. Szerintem nem egyenlõ azért a kommunizmussal, az több mint csak ez. De ott mégis bebizonyosodott, hogy az állami cégek nem képesek annyira hatékonyan mûködni, mint a privát tulajdonban lévõ cégek. Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szûk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek mûködni. Elméletben szerintem akár nagyobb hatékonyság is elérhetõ erõs állami kontroll alatt, a gyakorlat azonban ettõl eddig mindig jelentõsen eltért.
Haboru nem lesz, legalabbis addig, amig szabadkereskedelem van. Nem erdeke az USA-nak megtamadni egy erosebb orszagot es erovel elvenni a nyersanyagot, ha megszerezheti ugy is, hogy nyit egy banyat az adott orszagban es kitermeli maganak. Irakot is azert tamadtak meg mert nem ok termeltek ki az olajat, az orszag pedig gyenge volt es nem szamoltak nagy vesztesegekkel.
Az inflacio manapsag abbol lesz, hogy a nyomott penzt nyugdijakra koltik el, amibol kovetkezo evben nem lesz bevetel. De ha befektetjuk, akkor visszajon a penz.
Elektromos keszulekek, butorok osszerakasahoz, mezogazdasaghoz nem sok szakertelem kell, hazai munkasok is kepesek lennenek ra. Hazai piacra termelhet, ha vedi valamilyen vammal, akkor megveszik. Romaniaban is vedik pl. a Daciat.
Pont ezert irtam azt, hogy gyarakat epitunk a kinyomott penzen. Ezek pedig erteket termelnek, ergo mar van a penz mogott ertek. Ha ebben az evben nyomtatjuk a penzt, akkor az iden felnyomja az inflaciot, de jovore mar elkezdenek gyartani a gyarak, ami gazdasagi fellendulest okoz, es visszaesnek az arak. Azert kell fogyasztasi javakra kolteni. Pl. TV, szamitogep, telefon, elelmiszer, butor stb gyarat epiteni, hisz a legtobb ember erre kolti a penzet. Ha iden a 10%-os munkanelkuliseget megszuntetjuk egy halom gyar felhuzasaval, akkor az a 10% ember akinek mostmar van keresete vasarolni fog, ez dragulast okoz, de jovorere mar ok is termelnek ami visszanyomja az arakat. Allami gyarakat letre lehet hozni, vagy nem? A banyakat es a BKV-t is tamogatja az allam.
Ha ez ilyen egyszerû lenne... Valószinû még 0 profittal sem tud semmilyen gyárat sem csinálni az állam, mert egyrészt nincs szakértelme igy mindent drágábban tud csak csinálni másrészt nincs rá kereslet akkor mit csináljon? Meg arról sem feledkezzünk meg hogy miért az államnak kéne csinálnia ezt? ahhol lesz annyi profit hogy megérjen megcsinálni egy gyárat ott meg fogják csinálni, de ezekszerint nincs.
Nem feltétlenül jár együtt a háború a haderõ felduzzasztásával, csak azt mondom, hogy növekszik a valószínûsége. Abból a szemponból pedig megéri, hogy a munkanélkülieknek egyébként is adni kéne valamiféle segélyt, amibõl normális szinten meg tudnak élni. Egy olyan közösségi intézményben, mint a hadsereg vagy egy egyetemi kollégium, ahol sok a közös helység és berendezés, egy szobában/teremben az átlagosnál jóval több ember elhelyezhetõ, sok mindenen tudnak osztozkodni, fajlagosan lehet, hogy kevesebbet kell költeni egy-egy emberre, mintha biztosítani akarnánk a munkanélküliek számára legalább ugyan ilye szintû életkörülményeket, de mindegyiküknek külön-külön. Persze, ha normális, jól felszerelt hadsereget akarunk, akkor ez nem elég, de most nem a harcképességen, hanem a munkaerõ felszívásán van a hangsúly (meg persze vannak dolgok, amiket olcsón is el lehet végezni, ha más nem egy fekvõtámaszozásban és lövészárok ásásban/betemetésben igen képzett hadsereget össze lehet hozni )
Észak Koreában még most is éheznek, pedig most már tudnának elvileg termelni. Mondjuk nem tudom mekkora ott a bevethetõ terület. Fejlett mezõgazdaság megoldható kõolaj és földgáz nélkül is. A mezõgazdasági gépeket is át lehet alakítani, mehetnek pl új generációs bioüzemanyagról vagy elektromossággal. A hidegháború végén még csak nagyon kezdetleges formában álltak rendelkezésre alternatív technológiák. Mára már azért jobb a helyzet.
A pénz nem más, mint egy jegy. A neve is az: bankjegy. Ha van Nálad egy koncertjegy, akkor bemehetsz arra a koncertre, és zenét hallgathatsz a jegyedért, ha buszjegyed van, akkor utazhatsz vele. A bankjegy mögé értéket kell csatolni, hogy vásárolni lehessen vele. Pl.: a kereskedelemben valamit elad az eladó valamiért cserébe. Ha Te el szeretnél adni valamit, akkor joggal kérhetsz érte valami más hasonló kategóriájú értéket cserébe. Ennek a „közvetítõeszköze” a bankjegy. Ha nincs a bankjegy mögött érték, akkor Te az értéktelenbõl veszel valamit, aminek viszont értéke van ( gyárhoz a tégla és a gép ).Vásárláskor kicseréled az eladó termékét a bankjegyre, aminek ha nincs értéke, a kereskedõ rosszul jár. Becsapod a kereskedõt, hiszen õ értéket adott Neked, miközben Te nem adtál neki cserébe értéket. Abban az esetben, ha kinyomtatunk egy csomó bankjegyet, ami mögött nincs valós érték, -hiszen csak úgy találomra kinyomtattunk belõle egy csomót- akkor a „semmibõl” teremtettünk valamit. Javarészt ebbõl lett a mostani „gazdasági” világválság.
Hát szerintem elég abszurd párhuzamot vonni a mostani és az 1920-as évek között. Annyi minden más, sokat változott a világ. Egy globális háború ma már nehezen elképzelhetõ. Esetleg ha az amcsik kifejlesztenek valami tuti biztos rakétavédelmi rendszert akkor lehet nekiesnek valamelyik nagyobb országnak, mint pl Oroszország és elviszik a nyersanyagaikat, de még így sem feltétlen lesz a háború globális.
Hasonló dolgok már nekem is eszembe jutottak. Én nem vagyok pénzügyi szakember, de ha jól emlékszem nem olyan rég pl amikor az állam megpróbálta kisegíteni a malévet, akkor utána egy jókora pénzbüntetést kellett fizetni. Azon az alapon , hogy az államok csak úgy nem adhatnak pénzt a versenyszféra egyik tagjának. Persze ha vásárol valamit vagy kiír valami pályázatot, akkor azzal megteheti. Az ország szempontjából kiemelten fontos cégek, pl az áramellátást biztosító cégek azok más kategóriát képeznek. De azoknál a cégeknél amelyek a nemzetközi piacra termelnek/szolgáltatnak ott a többi állam nem nézné jó szemmel, ha pl Magyarország beavatkozna és szankciókkal súlytanának szerintem. Ha pedig azt mondod, hogy akkor csak itthonra termel az sem tetszene nekik, mert akkor az õ privát tulajdonban lévõ cégeiket érné hátrány és egybõl lobbiznának, hogy legyenek szankciók. Én sem értem 100%, hogy mûködik ez, szóval ne kezeld biztosnak amit mondtam, de szerintem valahogy így mûködik.
Egyebkent nem tudom, miert nem lehet csak ugy kinyomtatni mondjuk 10 milliard eurot forintban, azon a penzen alapitani egy allami epitoipari ceget, akik aztan egy halom masik gyarat epitenek. Fogyasztasi eszkozoket gyartsanak allami cegek. Ok, tudom, hogy a penznyomda inflaciohoz vezet, de ha kesztermeket eloallitasaba fektetjuk, akkor mar nem lesz. Az uj munkahelyek teremtese megszuntetne a munkanelkuliseget, ez kevesebb allami miadast jelent, ugyanakkor tobb bevetelt. Tobb a munkahely, nagyobb a vasarloi kedv, nagyobb a kereslet az allam altal legyartott termekekre. Ha nem eleg versenykepesek az allami termekek, akkor olyan aron adjuk, ami meg epp nyereseget hoz a gyarnak. Az allamnak akkor is megeri fenntartani a gyarat, ha 0 a profitja, hisz igy is jovedelmezo az elobb emlitett kedvezo tenyezok miatt. Ezzel szemben egy kulfoldi maganvallalatnak kell legyen minim 10%-os profitja, hogy novekedni tudjon.
Sajnos ebben a tulzott liberalizmusban a nemzeti kormanyok mar nem tudjak megvedeni a hazai vallalatokat. A vamok megszuntetesevel a kisebb nemzeti vallalatokat elnyomtak a nagy mamutcegek.
A lézengõk felszívására már ma is jó módszerek vannak, marketingeseket, jogászokat, banki szakembereket kell belõlük képezni, meg plázacicusokat.
A gond az, hogy a kormányok nincsenek épp a toppon, ezért a nagy igyekezetükben, hogy modernizálják a társadalmat szépen tönkrevágják a reálgazdaságot. Kalányos Károly így aztán, aki elõtte mondjuk nagyon kiváló uránbányász volt, max mehet színesfémszakértõnek, csak mert a plázába nem elég dekoratív, habár az esze meg van hozzá.
Az olyan országokban, ahol a reálgazdaságnak valami erõs ága jól mûködik ott érdekes módon nincsenek különösebb gondban, és még is tudnak hipermodernek lenni, a dolgozót sem kell csapágyasra hajtani, mint Kínában - lásd Norvégia.
"Jaj, de okos vagy megint. Elektromosság, az olajjal ellentétben végtelen mennyiségben elõállítható; még ezzel sem vagy tisztában? Ha lesz is VH, annak már semmi köze nem lesz az olajhoz."
A zöld energia kifejezés egy vicc. Ha nem sápolnák meg a többi iparágat és nem támogatnák õket, akkor egy szem "zöld" erõmû sem épülne, mert gazdaságilag versenyképtelenek...
A jelen gazdasági rendszernél a jelen életszínvonal a nem fenntartható. A magas fogyasztás és energiaigény ennél a népsûrûségnél elkerülhetetlenül összeomlást okoz. az elektromos jármûvek nem jelentenek mindenhova megoldást. A fõ problémát a mezõgazdaság fogja okozni. Az olaj nélkül a legfejlettebb technikákkal 1 fõ 4 másikat volt képes ellátni. Most 50-100 embert. És ez nem csak a gépek miatt van, hanem a mûtrágya gyártása nagyon energiaigényes. Ha egy társadalmat elvágnak az olcsó energiától, ott éhíség lesz. Lásd É-Korea. A hidegháború végén megyszûnt az olcsó földgáz és kõolaj, a mezõgazdaság visszaesett. Azóta 3 millióval csökkent a népesség, míg Dél-Korea növekedett.
Az USA friss földgázlelõhelyeinél a shale-gázra gondolsz? Az tény, hogy rengeteg van belõle, de a kitermelési módszerei kicsit problémásak. Európában nem véletlenül ódzkodnak tõle. Ahol már folyik a kitermelése, ott több százszorosra nõtt a rengések száma, mivel a módszer szerint agresszív vegyszereket sajtolnak nagy nyomáson a földbe, hogy megrepesszék a gáztároló közel tömör (és nem összefüggõ szivacsos) kõzetet. A zsebbõl elõhúzott földgázalapú erõforrások: A SHELL már lassan egy évtizede dolgozik az átálláson. Az övé a jelenlegi legnagyobb földgázból üzemanyagot elõállító ipari létesítmény, és ausztália partjainál is foyamatosan dolgozik az új kitermelési és szállítási módokon. tehát az új technikák komoly elõkészületeket igényelnek. UI.: Az ÖMV is most hazardírozza az olajról földgáz fele való eltolás, de még kétséges, hogy van-e hozzá elég ereje.
Elõbb utóbb szembe kell néznie a világnak azzal, hogy ez a fajta gazdasági rendszer nem fenntartható. A vicces az egészben, hogy a technológia fejeltség lehetõvé tenné egy elöregedõ társadalom viszonylagos jólétben lévõ fenntartását egy másféle rendszerben amit nem a profit határoz meg.
Sosem értettem, hogy ha egyre fejeltebb a világ miért kell többet dolgozni? Miért ne lehetne csökkenteni a munkaidõt 6 vagy 4 órára, hogy más is hozzáférjen? Az üres idõkre meg nem csak a fiataloknak mindenkinek iskolákat szervezni. Tehát napi x óra munka mellet kellene x órát tanulni is.
Teljes szemléletváltás kell, hogy legyen életünkben vagy tényleg olyan feszültségek fognak keletkezni a világban ami polgárháborúhoz vagy nemzetek közötti háborúhoz fog vezetni.
„Kereskedéssel sokkal többet nyerhetnek, mint háborúval.”
Egy energiaválság, vagy egy környezeti katasztrófa kiránthatja a „kereskedõk” talpa alól a talajt. Nem feltétlen világháborúra kell gondolni, az elégedetlen tömegek is borsot törhetnek az orruk alá.
A jelenlegi megalomán, zsigerelõ szemlélettel nem lesz hosszú jövõjük, mert a végtelenségig nem lehet a növekedést tartani, valami elõbb-utóbb elfogy, az elveiket márpedig nem fogják feladni.
Aztán szerencsésebb esetben jöhet egy kiegyensúlyozottabb világ.
Nem lesz itt világ vége, csak most nagyon felkapott ez a téma. De ha megnézzük a történelmet mindig kitaláltak valamit.
Jah és még egy két gondolat: 1. az elektromos autóhoz kellõ energiát nyerhetjük más forrásból is, gondolok itt a zöld energiára. Ehhez a témához még az hogy akkor nem a városban pöfékel a kocsi az orrod alá hanem ott az erõmûben ahol esetleg meg lehet oldani hogy ne szennyezze a környezetet vagy csak kevésbé. 2. Gazdaságtörténelem bizonyítja, hogy a természeti kincsek, köztük a mezõgazdasági termékek árai, a termõföldét is beleértve, jóval rövidebb idõn át emelkednek, mint amennyi ideig csökkennek, illetõleg stagnálnak. Magyarul: a nyersanyagok reálértéken nemhogy nõnek hanem csökkennek. Nem ártana, a tévhitben lévõk tisztában lennének a következõvel: az elmúlt kétszáz évben reálértékben valójában a nyersanyag-és energiaárak nem felfelé, hanem egyértelmûen lefelé tendálnak . Ennek a piacnak az egész történelme csak egy valamihez szolgál bizonyítékul: a technológia folyamatosan megújul, a jó elõre beharangozott nyersanyag- és energiahordozó-készletek elapadása, kifogyása sose következett be, inkább ellenkezõleg, mindig újabb és újabb készleteket fedeznek fel, eközben folyamatosan találnak és alkalmaznak alternatív lehetõségeket, a föld hagyományos kincseit pedig egyre hatékonyabban, takarékosabban használjuk fel. Emögött a technológia megállíthatatlan fejlõdése húzódik meg. A mezõgazdaságra, az emberiség élelemmel való ellátására ez éppúgy igaz, mint az iparra. 3. az olaj kiváltója (már ahol ki lehet) nagy eséllyel a földgáz lesz amibõl van dögivel. Az usában most fedeztek fel annyi földgáz lelõhelyet hogy az ott lévõ földgázzal a pesszimisták becslése szerint is 150-200 évre elegendõ olcsó energiát tudnak termelni
Jaj, de okos vagy megint. Elektromosság, az olajjal ellentétben végtelen mennyiségben elõállítható; még ezzel sem vagy tisztában? Ha lesz is VH, annak már semmi köze nem lesz az olajhoz.
Hát csak azt elfelejted hogy a katonaság is pénz, és azt a pénzt egyik állam sem szeretné nagyon most elkölteni, mert konkrétan nincs neki. Nem lesz itt semmilyen háború (fejlett világon belül). Kina vs. valakiben vagy Orosz ország vs valaki már nem vagyok annyira biztos, mert nem érdeke senkinek. Csak a pénzt viszi a fejlett világban. Kereskedéssel sokkal többet nyerhetnek, mint háborúval.
Abból a szempontból logikus a háború, hogy a munkanélkülieket nagyszerûen el lehet helyezni a hadsergeben. Feltételezve, hogy egy átlagember kb 20-tól 60 éves koráig, tehát ~40 éven keresztül aktív, ha kiírnának 5 év kötelezõ sorkatonai szolgálatot, akkor 12,5% -kal csökkenteni lehetne a rendelkezésre álló munkaerõt, ezáltal pedig a munkanélküliséget is. [Egyébként valamelyik régebbi sci-fi novellában, sajnos már nem emlékszem melyikben, pont ezt (is) fogalmazták meg, hogy a gépek miatt az emberek legnagyobb része katona, mert máshova szinte már nem is kell az ember.] Egy másik lehetséges elhelyezése az embereknek az oktatás, ha kitolják a kötelezõ határt és növelik a keretszámot felszívhatják a "lézengõket", és talán még be is hozza az árát. Nem tökéletes megoldás egyik sem, de fajlagosan még mindig olcsóbb, mint normális munkahelyeket létrehozni.
Egy mai modern belõ égésû motor tudtommal 33-40% hatásfok... Elektromos autót hagyjuk, annak legjobb esetben is 25-30% hatásfok. Miért? Az erõmûpark átlag kábé 35% hatásfok Magyarországon (gázpöfögik 50-60%, atom 33%, szén 30%. Mire hozzád elér az áram, pont annyit kapsz meg, mintha helyben a dízel termelné a konnektorba. Na most ezt az áramot beletöltöd az autóba, és mire eléri a kereket azért 5% el-el vész hiába nem olyan energiaigényes a hajtáslánc, mint a dízel/benzin kombónál, ott akár 10% is lehet a veszteség.
1ébként kéne már állni a környezetvédelmi emissziós fasságokkal: 2011-es évjáratú nem nevezem meg traktor, normál üzemi körülmények között 12-16liter/óra, a legkorszerûbb motor, ezt szajkózzák. Hót régi ócskavas ruszki traktor ha ütöd-vágod is ennek csak a fele... 6-8liter/óra.
Azonos kategória, szinte azonos teljesítmény csak újabb és más a gyár... EU termék. Na, ilyenkor mi van?
"Soha nem értettem, hogy az idõsebb korosztályok miért döbbennek meg a mai fiatalság húgyagyúságán... Ti neveltetek minket ilyenné" NAGYON-NAGYON igaz, és pont. Aki mást mond az hazudik.
A II. VH elötti és a mostani helyzet eseményei meglepõen hasonlítanak. Most nem közvetlenül a VH elött vagyunk, hanem ott ahol a 20-as években lehetett a nyugat. Ha hasonlóan alakulnak a dolgok, akkor 5-10 év alatt kinövi magát egy katonailag erõs hatalom és nekiáll a világ erõforrásait újraosztani.
Anno a németek gyors sikeréhez a legnagyobb részben a nyugati országok viszonylagos katonai gyengesége járult talán a legnagyobb mértékben hozzá. Ez azért viszonylagos, mert õk gyõztesként az I. VH után nagy arányban építették le a katonai erejüket. A németek meg néhány év fejlesztés után mentek neki Európának, ami azért elég kevés. Valójában a háború elején gyengébbek is voltak, mint a franciák, vagy az angolok, pláne együtt. Csak bejött Hitler haditerve.
"Tudomásom szerint egy belsõ égésû motor hatásfoka olyan 10-15% körül van (tehát egy liter benzinbõl 1dl az, amitõl elõre megy az autó), míg az elektromosé jóval magasabb."
Hááát, ha csak a jármû hatásfokát nézzük akkor a belsõégésû azért ennél jóval magasabb, 2-3X ekkora. A villany meg persze kb 90%-os hatásfokkal csinál az akksijában tárolt energiából mozgási energiát.
Azonban, ha a villanyáramot valami ótvar lignites hõerõmûvel állítjuk elõ, akkor a villanykocsi valszeg alacsonyabb hatásfokú, ezért aztán környezetszennyezõbb, mint a benzines!
"elektromos autó? na ne röhögtess, az elektromos autó többet fogyaszt mint egy olajjal mûködõ, még ezzel se vagy tisztában?"
Az elektromos autók hatásfoka egyre jobban nõ, köszönhetõen a jobb akkumulátoroknak és a könnyebb anyagoknak. Én nem kételkedem benne, hogy ki fogjuk tudni váltani a kiesõ kõolaj kitermelést fokozatosan. Aztán majd késõbb a földgázt és a kõszént is, kénytelenek leszünk. Ha a szükség úgy hozza elképesztõ dolgokra képes az emberi elme.
" te nem tanultál történelmet? vagy talán nem néztél meg pár filmet ami pl 2.VH-ról szól?" "világvége? ugyan már, nem lesz világvége. háború lesz. bebuktuk és most se lesz igazunk? te nem tanultál történelmet? vagy talán nem néztél meg pár filmet ami pl 2.VH-ról szól?"
A 2-ik világháború kirobbanásának körülményei és a mostani körülmények szerintem egyáltalán nem hasonlítanak. A tömegpusztító fegyverek, valamint a gazdasági és kulturális összefonódás nagyban csökkenti egy globális háború esélyét. A gazdasági válság önmagában és a megnövekedett esély a szélsõségek hatalomra jutására még nem feltétlen vezet globális háborúhoz.
Szinte már vallássá fejlõdött ez a civilizáció összeomlásába vetett hit. Itt az angol wikipedia cikk is rólatok: Dommers.
Informatika és tudomány
)
