A másik dolog ami baromi nagy szemétség az egészben,hogy fûnek-fának ész nélkül hitelt adtak és ezekután semmi felelõsséget se vállaltak. Talán esetleg nem kellett volna olyan hiteleket kiadni,ami látható volt hogy nem bírja majd az illetõ kifizetni. Majd a többi ember fizeti meg ennek az árát,mert ugye ha a bank bajba kerül majd állambácsi besegít.............. Menjenek a p.....ba!
Elolvasva a hozzászólásokat,részemrõl de ahogy látom más se eszi be ezt a szöveget a bankoknál hogy ekkora vesztességet termeltek. Azt szintén nem hiszem el,hogy egyes banki magas beosztású emberkék lemondanának drága kocsijaikról és egyéb szép magas béreikrõl.Halottam már pár érdekes dolgot biztosítókról is,hogy megy az alul dolgozók bérezése.... Azért amit Petko a 11-es hozzászólásban (1. pont),van benne igazság. Kétve hiszem,hogy a bankok nem tettek ez ellen megfelelõ lépéseket.
Valamit (mar megint) felreertettel. Nem allitotta senki, hogy attol fugg a hitelessege, hogy milyen nyelven van. Azert nezzel bele. ;)
Valamit nagyon benézel. Amit én írtam nem devizából, hanem KIZÁRÓLAG CHF-bõl eredõ számok. Igen vicces lenne, ha a CHF hitelezésbe bele akarnád keverni a bankba betett jelentõs EUR mennyiségeket, gondolom nem kell magyaráznom, miért.
Ami a Gyurcsány névre hallgató bábot illeti, a mögötte állókra (bankárkormány) kell figyelni. Ami az MNB-t illeti (az offshore lovagokat), hááát ... azok után hogy '90-ben elherdálták a teljes aranytartalékunkat, dollárt vettek rajta, ami amúgy tök egyértelmû volt, hogy bukni fog ... majd erre mikor rájöttek és már elvesztette értéke harmadát, gyorsan vettek eurót ... úgyhogy mára az az arany több mint 2x-esét érné ... Szerinted, normális az ilyen? És ha nem tudnád, az MNB nem fogadhat el utasítást senkitõl (magyar államtól se) ... kivéve az EKB. Ja, hát ez természetes, miért ne, hisz részesei vagyunk az EUR övezetnek ... ja várj, mégse.
"A forint elszállására pedig állandóan figyelmeztették Gyurcsányt és MNB-t." Gyurcsányt fölösleges, mert hülye a témához. MNB-t meg ha figyelmeztetni kell akkor régen rossz, hiszen ott elvileg olyanok ülnek, akinek súlyos aranyrögökkel fizetünk azért, hogy õk legyenek a legokosabbak.
Azt meg hogy ki mit csinált direkt meg véletlenül azt pont lesz.rom. Az ég világon semmit se változtat azon, hogy egy bank jellemzõen nem szerencsevadász technikát folytat, ha a hitelei finanszírozásáról van szó. Vagyis nem kezdi el masszívan más devizanemen finanszírozni a kiadott hiteleit, mivel az fölösleges kockázat - a bankközi és lakossági hitelek kamatai közötti különbségen, illetve deviza esetén az ügyesen megválasztott vétel idõpontjával simán jól tud keresni. Nem kell olyan meredek manõverekbe fognia, hogy forint betétbõl finanszíroz deviza hitelt, és az vagy bejön 8 év múlva vagy nem, ha azzal is jól tud keresni (azonnal), hogy a 10-i törlesztés árfolyamánál olcsóbban veszi meg az elõzõ hónap folyamán (vagy még régebben) a szükséges deviza mennyiséget. A deviza alapú hiteleken a legnagyobb nyereség a bankok számára pont ebbõl adódott - az ügyfél nem törleszthetett devizában, a bank meg akkor tudott devizát venni, amikor olcsó volt.
Ezt szerintem benézted, mert 2006 dec 31-én, devizában az általad kedvelt 4 szám: Ügyfelekkel szembeni követelések: 778Mrd Hitelintézetekkel szembeni: 124Mrd A források pedig: Ügyfelekkel szembeni: 345 Hitelintézetekkel szembeni: 326 Vagyis 902Mrd vs 671 Mrd, azaz 25% az, amely nem deviza hitelbõl/betétbõl ment.
Persze mindez elég durva egyszerûsítés, de hát még így se mûködik a dolog, bármennyire szeretnéd.
Most 70% Na és mi volt a helyzet mondjuk 2006-ban, a devhitelezés aranykorában ?
CHF: hitel ügyfeleknek: 522 Betét, swap meg minden: -134 Különbség: 388 Ez bizony azt jelenti, hogy mindössze 25% ment ténylegesen CHF-bõl, a többi bizony forint volt. És ha megnézed a számokat, akkor bizony azt látod, hogy durván túlhitelezték magukat, az utolsó petákjukat is kihelyezték.
A forint elszállására pedig állandóan figyelmeztették Gyurcsányt és MNB-t. Ha jól emlékszem az elsõ durva figyelmeztetésre az volt a válasz, hogy 25 bázispontot emeltek a marhák csakazértis. És tudjuk kik hintáztatták (Soros és pribékjei), majd döntötték be a forintot. Máshol elég nagy felháborodást keltett (na nem itt), ahogy shortolták a forintot és ellene spekuláltak. Izraellel hasonlóan kekeckedõk pl fura halált szoktak halni.
Valamint, amikor mintha kezdett volna talpra állni a forint Viktor császár beiktatását követõen, emlékszel-e, hogy mi történt, hogy eset egy nap alatt 20-at az EUR-al szemben ? Ha esetleg nem, súgok egy szót: államcsõd (na nem volt persze) Sõt, egy igen érdekes cikket olvastam nemrég, hogy Viktor-Matolcsy ezt direkt csinálja ám, így garantálva, hogy a forint ne erõsödjön túl, ezért áll ilyen esetekben mindig ki egyikük valami marhasággal ami visszagyengíti a forintot. És hogy is mondta Matolcsy: tele van a fiókja további (ilyen) tervekkel
"Több dolgok vannak a földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes"
Értem mi fáj neked: hogy csak kb 70%-nyi deviza hitelük + betétjük van, mint amennyi deviza hitelük, a többit meg Ft betétbõl finanszírozzák. Értem.
Na most azt magyarázd el, hogy abban mi az üzlet, hogy 2004-ben bankközi piacon mondjuk 1-2%-ra kapható deviza hitel helyett 10-12%-ba kerülõ Ft betétbõl finanszírozzák meg a 3-4-5% kamatú CHF hitelt? Mert ugye 2004 környékén ez lett volna a helyzet, ha azt csinálják, amirõl te beszélsz: vagyis hogy Ft betétbõl/hitelbõl gyártanak deviza hitelt, hogy aztán jól bezsebelhessék a profitot az árfolyam különbözeten. Aztán ha nem száll el az árfolyam - vagy amíg nem szállt el - addig meg mi van? Írogatják le a veszteséget, mint a kis angyal? Ugyan már.
Nyilván most, hogy a Ft betétre már nem kell annyit fizetni (mert lejjebb ment a jegybanki alapkamat), illetve a CHF hitelért meg többet kell fizetni (mert romlott az ország, és ezzel a bankok adósság besorolása), így egy értelmes alternatíva lett az, hogy Ft betétbõl finanszírozzák a deviza hitelt.
Most nem mondod, hogy úgy vitatkozol velem, hogy a legelemibb ismeretekkel sem rendelkezel? Komolyan, nekem kell leírnom, hogy a nyilvános beszámolókat hol kell keresned ?
Na fussunk neki ennek még1x. 1. Nem írtál forrást. Az hogy az agyadból kipattan 5 irreleváns szám, az engem nem érdekel. Linket kérek.
2. Tegyük fel hogy nem légbõl kaptad a számaidat. Akkor is igaz az, hogy saját szád íze szerint kiválogattad. Leírtál 2-2 deviza kötelezettséget/követelést (ami nem feltétlen fedi le az összeset, de tegyük fel hogy...), és összese 1 Ft kötelezettséget. A másik 3 hová lett? Most gondolok itt olyanokra, mint pl ügyfelekkel szembeni Ft követelések, mert ugye az köztudott, hogy a magyar állam egyik legnagyobb magyarországi hitelezõje a K&H (talán OTP-nél is több állampapírral rendelkezik). Vagyis van 1382Mrd betétje, meg ennek a többszöröse, követelésként, állampapírban.
Szóval be lehet fejezni a tények saját szád íze szerinti eltorzítását, amit felénk egyszerûen csak hazudozásnak hívnak.
Jajj, jajj, nehogy már a bankok saját hirdetményei, valamint mérlegfõösszegei ne lennének már tényadatok
"Ha tisztán Ft alapú lett volna a hitel, akkor a kamata lett volna kb 13-14%, vagyis 10%-al több mint alapban" Ha... ha. Nem "ha"zni kell, hanem megnézni a bankok nyilvános, általad is megtekinthetõ mérlegeit. Úgy mellesleg, mutasd meg szépen kérlek a bankok kimutatásaiban az általuk felvett deviza hiteleket. Lássuk. Várj, segítek:
K&H, csak deviza (MFt): Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek: 541.572 (ennyi dev hitele van) Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek: 345.243 (ennyi dev betéte van)
Hitelintézetekkel szembeni követelések: 50.351 Ügyfelekkel szembeni követelések: 1.051.272 (ennyi dev hitelt adott ki)
Hogy akkor honnan is adta ki a sok dev hitelt? Hát innen (MFt): Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek: 1.382.659 (HUF betétek)
Hooppppááá, fájó dolog ám a betonra pofáraesés
A többit meg gondold gyorsan még 1x végig amit írtál. Akkora egyértelmû butaságokat tartalmaz, hogy még leírni is lusta vagyok.
1. Hitelt másik hitellel kiváltani mindig is lehetett. A végtörlesztésnek általában díja se volt - a tárgyévi kamatot meg kellett fizetni, és annyi. Kovács néni ezt simán megtehette volna 2008 nyarán, és vehetett volna fel helyette forint hitelt. Persze csak akkor, ha azt is megkapta volna. Viszont figyelembe véve az anyagi helyzetét, nem valószínû hogy az 1.5-2x törlesztõ részletû hitelt folyósították volna neki. A bankoknak nyilvánvalóan volt mozgásterük, hogy mikor vesznek/adnak el devizát - többek között ezért is volt olyan alacsony a CHF alapú hitelk THMje, amilyen. És ezért nem törleszthetted a CHF alapú Ft hitelt CHF-ben.
2. Az hogy egy cég mennyit fizet az alkalmazottainak, alvállalkozóinak a saját dolga. Piaci szereplõknél nem divat más zsebében turkálni. Itt nem közpénzekrõl, közbeszerzésekrõl van szó, hanem magánvagyonokról. Egyébként K&H-nál az ez évi bónusz keret 0, azaz 0Ft banki szinten. Szóval sem Csülök Bandi CEO, se senki az ég világon nem fog kapni egy kanyi prémiumot sem. Céges autókból is a felét kb visszavették és értékesítették. Persze ettõl függetlenül piaci környezetben neked is megvan a lehetõséged, hogy konkurenciát támassz. Még csak bankot sem kell alaktanod - takarékszövetkezet jóval olcsóbb, és ugyanúgy lehet betétállományod, ugyanúgy adhatsz hitelt.
4. Igen, és a bankközi piaccal mi is a gond? Mármint amit onnan megvesznek aktuális deviza árfolyamon devizát, annak miért is nem kell léteznie?
Másik 4. Folyószámla továbbra is egy likvid eszköz. Amellett hogy tényleg van egy olyan része, amire lehet számítani, hogy meglesz holnap is, de van egy csomó kifejezetten ehhez kapcsolódó költség. Pl. a fizikai készpénz fenntartásának költsége (automaták, ezek biztonsági rendszerei, pénz feltöltés, szállítás, stb). Egy automatába beleborítanak mondjuk 10MFt-ot, a pénzszállító cég meg kap ezért 100eFt-t. Hopp, rögtön ugrott 1%. És lakossági szektorban inkább ez a jellemzõ, mivel az ország 95%-a egyik hónapról másikra él. Vagyis megkapja 10-én a fizetést/nyugdíjat, 20-ára már a fele elment számlákra, és következõ hónap 30-án kiveszi róla az utolsó 20ezrest is. Ezeknek a fenntartása nem nagy üzlet.
+1 Az a baj, hogy foteltudósék mindig úgy számolnak, hogy költség, az nincs. Csak profit. Pl 8% kamat, 9% hitel, mert a kisvállalkozás alacsony kockázati szintû. K&H esetében tudod mennyi a bedõlt hitelek aránya? Bõ 10%. Hoppá - meg is van miért 5% a betétkamat, és 11% a hitelkamat? Igen, azok miatt az idióták miatt, akik megvették a pukimentes suzukit (a 200ezres rozsdaboglya helyett, amire reálisan lett volna pénzük), meg az új építésû lakást (a 40 éves panel/albérlet helyett, amire reálisan lett volna pénzük). Igen, mi fizetjük az õ buktájukat jelenleg az alacsony betétkamattal, és a magas hitelkamattal. Evvan.
1. Melyik tankönyvben van ilyen, hogy a bankrendszernek így kéne mûködnie? Nekem el kellett annakidején néhány banktan tankönyvet olvasnom, de egy szó nem volt errõl. Persze a lakossági kis ügyfél hitelszerzõdésének megkötése idõpontjában és a folyósítás során a bank bizonyára felvett egy valag svájci frank forrást a svájci jegybank refinanszírozási hiteleibõl vagy svájci bankközi piacról az anyabankját bevonva (mi már sose tudjuk meg, honnan pontosan). A svájcifrankhiteles Kovács néninek lehet volt egy égi sugallat által megérzése 2008 nyarán, hogy itt baj lesz és elment az õ kedves bankjába megkérdezni, hogy nem e lehetne a konstrukciót átkonvertálni forint alapra magasabb kamatot is vállalva, de a bank természetesen a szerzõdést és ÁSZF-et lobogtatva kinevette. De mivel bankocskánkban talán egykét pénzügyekben járatosabb ember ül, - és kicsit nagyobb piaci ereje van, mint Kovács néninek, - valószínûleg 2008. szept. 15.-én délután, vagy akár az is megeshet hogy már 2008. szept. 14.-én egy nem igazán égi sugallatra szépen a svájci jegybanknál, vagy az anyabankon keresztül a svájci bánközi piacon kb. 5 perc leforgása alatt szépen megszabadultak a teljes svájci frank kitettségtõl, és átkonvertálták euróra vagy itthon forintba, az akkori tetemes néhány százalékos buktával. (Persze ezt mi sosem tudjuk meg, ez az un. fekete doboz, csak a józan ész logikája szerint valószínûleg nem nézték ölbetett kézzel a pénzpiaci források gazdálkodásával megbízott illetékesek, ahogy szépen az árfolyamok miatt a kitettség meredeken emelkedik mint a taipei 101, mert nekik csakis csakis ez az egy feladatuk van, hogy pont ilyenkor lépjenek)
2. Itt nem a számlapénzre gondoltam. Gondolom itt ha a bankok nyereségét boncolgatjuk, arra vagyunk kiváncsiak, hogy mennyire hatékony piaci szereplõ, mennyire versenyzik, és mennyire igyekszik leszorítani a költségeket. Számvitel etekintetben lószart se ér. A bank megvesz az külföldi anyabankjától egy tolltartót 12e forintért és máris lám 12e forint költség merült fel, szegény bank veszteséges lesz a vérre menõ piaci verseny miatt. Ráadásul a Csülök Bandi CEO-nak is most kellett kifizetni 420 millió prémiumot, meg az igazgatói gárda kocsiparkja is elavult és épp most kell beszerezni 24 Audi A8-at. Ilyen kíméletlen körülmények között, hogy is lehetne szegény bank nyereséges...
4. "Mutasd meg kérlek, hogy a magyarországi bankoknak mekkora volumenû svájci frank vagy japán yen forrás alhatott rendelkezésre betétesektõl." Pontosan amekkorát kiadtak. A betétes alatt pedig nem a magyar betéteseket kell érteni, mert ha a magyar bankok a megtakarításokkal tudnának csak gazdálkodni, akkor 1/10 hitelt se helyeznének ki. Hanem külföldi betétesek, vagy külföldi bankoktól felvett deviza alapú hitelrõl van szó.
Hát elég valószínûtlen, hogy néhány fura figuránál több külföldi devizabetétese lett volna ezeknek a bankoknak. 99%-a a forrásoknak jegybankoktól vagy bankközi piacról van, külföldi bankoktól (illetve az anyabakoktól). Lásd. 1. pont. (De végül is ha neked az is betétesnek számít, akkor szószerint õ is "betesz", csak fogalmilag a betétes kisbefektetõ-lakossági ügyfelet jelent nálam.)
4. Folyószámla lehet neked mint kisügyfél likvid, de a banknak pooling következtében a felhalmozódó állandó maradvány iszonyat mennyiségû ingyen pénzt jelent. A bankközi piacon pedig már óránkénti lejáratokról is beszélük, azaz ezen (is) iszonyatot kaszál. A megtakarításinál meg el lehet érni az állampapír hozamot? (de általában még azt se). Hogy is van ez? A kvázi kockázatmentes hozamot jelentõ állampapír hozam magasabb mint a kockázatosabb bank betét? (Mert a lakosság "megszokásból" a bankba viszi a pénzét?) A bank meg ezen a forráson állampapírt vesz és gyakorlatilag arbitrázs mûveletet csinál, azaz ingyen pénzt? A (forint) hitelezésnél meg jóval magasabb az alapkamatnál a hitelkamat, azaz csak felveszi a jegybanktól a refinanszirozási hitelt és továbbadja jóval magasabb áron? Azaz ez ilyen WIN-WIN szituáció. Ha a bankrendszer normális kerékvágásban mûködne, akkor a közgazdaságtan és a pénzügyek modelljei szerint az állampapír hozamok felett kellene a betétkamatot fizetnie és ezekbõl a betétekbõl finanszírozni a forint hiteleket. A kettõ közötti marge pedig a banktevékenység bevételét jelentõ üzemi költségek fedezetének kellene lennie (plusz a hitelezés kockázati felára), azaz az iroda, ügyintézõnõ, számítógép stb. Mivel minden számítógépen megy, egyre több az e-banking, egyre hatékonyabb az adminisztráció, feltehetõen ennek a margenak már csak néhány százaléknak vagy tized százalékosnak kellene lennie. Azaz ha én beteszem a bankba a pénzecskémet, akkor nekem most kb. adhatna 8% kamatot, és ha egy kisvállalkozás, ami nagyon alacsony kockázatúnak minõsül, akkor kaphatna 9% ért hitelt. Ehelyett valami 5% - 11% az arány. WIN-WIN
Na kezdem én a linkekkel, mert más úgy látom csak jobbik propagandát tud fújni: K&H nyereség csökkenés 25-rõl 1 milliárdra csökkent a nyereség. (kieg: az általuk fizetett bankadó 16MrdFt volt 2011-ben). És hogy mekkora kasza a végtörlesztés: 48,9MrdFt veszteséget okozott nekik.
Mindenképp áthárítják a bankok az összes adót, meg a mûködésük minden költségét az ügyfelekre, mert nem a veszteségekbõl élnek. Ami pedig a politikusok szólamait illeti, az vagy eleve hülyeség, vagy ostoba hazugság! És aki ezeket elhiszi, az nem életképes ebben a világban.
Engem rohadtul nem érdekel, amit a képviselõk hazudoznak. Nézd meg a bankok 2011-es és 2010-es adózás utáni eredményét, illetve az általuk befizetett bankadót. Ez 3 szám bankonként - hajrá.
"Az elszállt deviza árfolyamok csak egy dologra jók, hogy a forintban felvett, forint fedezetû, de devizában elszámolt hitelek után 2x annyit kelljen visszafizetni, magyarán a kamaton felül 100% TISZTA haszon." Ez egy szar, jobbikos hazugság. Hogy lehetett volna Ft alapon 3-4% a kamat azon a CHF hitelen amit a sok ökör felvett 2004-ben az EU csatlakozás után, mikor a jegybanki alapkamat 11% volt? Egy hitel kamat _mindig_ magasabb mint a jegybanki alapkamat. Ha tisztán Ft alapú lett volna a hitel, akkor a kamata lett volna kb 13-14%, vagyis 10%-al több mint alapban. Ez 20-25 éves futamidõ esetén durván dupla törlesztõrészletet jelent.
"A végtörlesztéssel szerinted mekkorát kaszáltak a bankok?" Nem akarsz te is ekkorát kaszálni? Veszel tõlem 300-ért eurot, és visszaveszem tõled 250-ért.
"A legtöbb az utolsó petákig túlhitelezte magát. Likviditási gondok, bankcsõd ... mondanak neked ezek a fogalmak valamit? Mert közel volt." Aha, de miért? Mert ez a kibaszott kormány nem engedte nekik, hogy a jelzáloggal terhelt vagyontárgyakat árverésre bocsáthassák. Vagyis konkrétan meglopták a bankokat, pisztolyt tartottak a fejükhöz, és a végén maffiózóként kiegyeztek a bankokkal annyiban, hogy "csak" az 1/6 részét lopjuk el tõletek, nem a teljes összeget (a bank 300-on fizette vissza külföldre az euro hitelét, és 250-et kapott érte). Ez az, amiért normális befektetõ nagy ívben kerüli az országot, mivel ezt, hogy a gazdasági környezetet az aktuálpolitika alapján folyamatosan variálják nevezik a kiszámíthatóság teljes hiányának. Ez Dél-Amerika, nem Európa.
"Így lemondván extra-hiper (+100%) profituk egy részérõl csak hiperprofituk (+50%) lett (CHF: 120 -> 180 Ft-ra = +50 %)." Valójában 240 helyett kaptak 180-at, mivel a bankok éven belüli hitelekkel dolgoznak egymás között (mással nem is dolgozhatnak).
"És mielõtt sírva fakadnánk, hogy mekkora rendibandik, mondjuk utána is számolhatnál, hogy az annuitásos hitel esetén mennyi volt a havi törlesztõdbõl a kamat, és mennyi a tõketörlesztés." És tedd mellé a kamatos kamat számítást, aztán örüljél, hogy annuitásos hitel esetén mennyivel kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyit ugyanarra az összegre kamatos kamatként adni kell az évek során. Az annuitásos hitelnél az adós számára kedvezõbbet még senki se talált ki (nyilván úgy, hogy a betétes kamatját fedezze). De ha tudsz jobbat, akkor írd le ide konkrét számokkal, mondjuk 10MFt, 20 év, 10% kamatláb - sorold a törlesztõket - lehetõleg legyenek azonosak, végig. Kaphatsz érte egy közgazdasági Nobel díjat, ha jobb lesz.
"Mennyi lehetett a THM így összesen, 70-150% ? Várj, nem ezt hívják jobb helyeken UZSORÁNAK ?" Nem, ezt hívják tudatlanságnak, mivel a THM az 1 évre vonatkozó teljes hiteldíj mutató (vagyis kamat és kezelési költség, együtt).
1. A bankrendszer mûködése miatt ez pontosan így volt. A különbség csak annyiban jelentkezett, hogy bank másik (külföldi) banktól nem vehet fel éven túli hitelt, így évrõl-évre újra felvette az aktuálisan fennálló összeget.
2. Mekkora elvakult ökörség már az, hogy a nyereség nem könyvelt értékben számolandó? Hát hogy bazmeg, mikor az egy könyvviteli fogalom? Azt nézzük kinek hány zsák krumplija van? Nyilván a pénz is csak úgy jelent valamit, ha az arany formájában létezik. Vagyis számla pénz nem pénz. Ez esetben mondj le minden technológia fejlõdésrõl mondjuk a gõzgépek után, mivel ezek nem jöhettek volna létre, ha a bankok meg nem finanszírozzák õket a nem létezõ számlapénzbõl. Egyébként természetesen a számlapénz létezik. Az hogy ezt nem nyomtatják ki, illetve nem "hígítják" az aranypénzt tovább - mert megtehetnék ezt simán - az csakis takarékossági okokból van. Vagyis azért, hogy ne 30, hanem 10%-ot kelljen fizetned a hitel kamatért. Vagy egy boldogabb országban ne 11, hanem 1%-ot.
"Mutasd meg kérlek, hogy a magyarországi bankoknak mekkora volumenû svájci frank vagy japán yen forrás alhatott rendelkezésre betétesektõl." Pontosan amekkorát kiadtak. A betétes alatt pedig nem a magyar betéteseket kell érteni, mert ha a magyar bankok a megtakarításokkal tudnának csak gazdálkodni, akkor 1/10 hitelt se helyeznének ki. Hanem külföldi betétesek, vagy külföldi bankoktól felvett deviza alapú hitelrõl van szó.
"Továbbá old fel azt az ellentmondást, hogy az elõbbi állításoddal szemben miért alacsonyabb a legtöbb folyószámla vagy megtakarítási számla konstrukciónál a magyar bankok által nyújtott hozam az állampapír hozamoknál." A folyószámlának általában nincs is hozama. Az ok egyszerû: ez egy likvid eszköz - a bank nem használhatja fel bátran a hitelei finanszírozására, ahogy azt egy lekötött eszköz esetén megteheti (nyilván addig, amíg le nem jár). A megtakarítási számláknál meg el lehet érni állampapír környéki hozamokat, mivel a bankok is jellemzõen állampapírt vesznek ezekbõl a pénzekbõl. Mivel nem te veszed közvetlenül (nincs is rá jogod), így megfizeted a "nagyker" árrést. Azt se felejtsd el, hogy kamat adót is kell fizetned, amelyet bár a bank von le tõled, de nem õ kap meg, hanem az állam.
Válaszolni kívántam neked, de petko megelõzött. Lényegében leírta. Amúgy ha hiteles számokra vágysz az áthárításról, javaslom sûrûbben nézegesd a parlamenti közvetítéseket. Nem egy jobbikos felszólalás volt ez ügyben. Ha emlékezetem nem csal, Z Kárpát foglalta össze legjobban, TÉTELESEN számokkal alátámasztva. Válasz persze nem volt rá a sunyiktól.
Az elszállt deviza árfolyamok csak egy dologra jók, hogy a forintban felvett, forint fedezetû, de devizában elszámolt hitelek után 2x annyit kelljen visszafizetni, magyarán a kamaton felül 100% TISZTA haszon. Ja, meg a kamat is kétszeres term, mivel kétszeres a tõketartozás. Nem rossz üzlet, mi? És ehhez csak a betétesek forintjait kellett kitenni forintban, hitelnek.
A végtörlesztéssel szerinted mekkorát kaszáltak a bankok? A legtöbb az utolsó petákig túlhitelezte magát. Likviditási gondok, bankcsõd ... mondanak neked ezek a fogalmak valamit? Mert közel volt. Így lemondván extra-hiper (+100%) profituk egy részérõl csak hiperprofituk (+50%) lett (CHF: 120 -> 180 Ft-ra = +50 %). És mielõtt sírva fakadnánk, hogy mekkora rendibandik, mondjuk utána is számolhatnál, hogy az annuitásos hitel esetén mennyi volt a havi törlesztõdbõl a kamat, és mennyi a tõketörlesztés. Bizony, akár 60-70% elején a kamat, és csak 20-30% a tõketörlesztés, tehát 5 évig amit fizettél, annak mindössze jó ha 30%-a amivel csökkent a hiteled, 70% volt a kamat. Mennyi lehetett a THM így összesen, 70-150% ? Várj, nem ezt hívják jobb helyeken UZSORÁNAK ? Mindjárt sírok, szegények éhen vesznek ...
"...arra mutathatnál valami konkrét példát, hogy..."
Te meg mutathatnál például arra hiteles információt, hogy:
1. A bankok gazdálkodásában az általuk magyar lakosság számára kihelyezett deviza alapú hitelek forrása egy az egyben végig a bank számára is deviza kitettségként jelenik (jelent) meg.
2. A bankoknak hogy csökkent durván a nyeresége. Itt nyereség alatt természetesen nem a könyvelt eredményre gondolok, mert az természetesen reál értelemben semmit sem jelent.
Egyéb kérdések:
"A bank betétese meg legalább annyit szeretne kapni a pénzéért, amennyit akkor kapna, ha állampapírt venne, így nyilván a hitelek kamatát is fel kellett húzni erre a szintre."
Mutasd meg kérlek, hogy a magyarországi bankoknak mekkora volumenû svájci frank vagy japán yen forrás alhatott rendelkezésre betétesektõl.
Továbbá old fel azt az ellentmondást, hogy az elõbbi állításoddal szemben miért alacsonyabb a legtöbb folyószámla vagy megtakarítási számla konstrukciónál a magyar bankok által nyújtott hozam az állampapír hozamoknál.
Azért arra mutathatnál valami konkrét példát, hogy a bankadó hogyan lett áthárítva. Nem cikkekre meg hasonló hülyeségekre gondoltam: ekkor ennyi volt a tarifa, akkor annyi lett - a difi éppen a bankadó.
Ami a hiteleket befolyásolta az az, hogy elszálltak a deviza árfolyamok - amirõl a magyar bankok nem sokat tehetnek -, illetve elszállt a Ft hitelek kamata is, ami meg leginkább annak köszönhetõ, hogy az állampapírok kamatai is durván megemelkedtek (ugye államcsõd szélén egyensúlyozva 10%-os hozam még alacsonynak is mondható). A bank betétese meg legalább annyit szeretne kapni a pénzéért, amennyit akkor kapna, ha állampapírt venne, így nyilván a hitelek kamatát is fel kellett húzni erre a szintre. Gondolom az nem tûnt fel, hogy a bankok olyan árfolyamon váltották át Ft hitelre a deviza alapú hiteleket, amilyen se a CHF, se az EUR nem lesz soha többé. Ezt a buktát is õk nyelték le (részben).
Egyébként a legtöbb banknál elég durván csökkent a nyereség. K&H tavaly nullszaldós lett úgy, hogy 15%-os leépítést csinált - ez durván 10-15 milliárd nyereség csökkenés, ami éppen az általuk befizetett bankadónyi. Raiffeisen lehet kivonul, akkora veszteséget termelt, ami partiban van elõzõ 5 évének a nyereségével. MKB-nak szintén a torkán a kés.
A módszert úgy hívják, hogy szerzõdés. Mármint mindkét félre kötelezõ, a két fél beleegyezése nélkül nem módosítható szerzõdés. Akkor nem tehetnék meg egy laza csuklómozdulattal, hogy módosítják az ÁSZF-ben a szerzõdés összegét, ahogy ezt se te, se én, mint porbafingó kis senkik, nem tehetjük meg. A multik, akik fizetnek az aktuális törvényhozó párt(ok)nak milliárdokat meg kérhetik azt, hogy olyan legyen a törvény, amely megengedi nekik azt, amit a közember - pl. az õ alvállalkozójuk - nem tehet meg.
Nyilván új szerzõdéseket köthetnének magasabb díjszabás mellett, de azt nem tehetnék meg, hogy elkötelezik az ügyfeleiket 2 évre, és utána 1 hónappal árat emelnek.
De hogy lehet az áremelést megakadályozni? Hogyan lehet ezt a mai rendszerben megtiltani? Ha akarja akkor indoklás nélkül is árat emelhet az adott cég.
Nagyon helyes a Jobbik javaslata, nagyon helyes. A bankadót is (a kis sunyi engedélyével) azonnal hárították az ügyfelekre a bankok (amelyek egyébként is hiperüberextra profittal dolgoznak, pláne most hogy mindenki 1,5-2x-es áron fizeti vissza nekik épp a forintban felvett, de valutában elszámolt hitelét) A sárgacsekk adó is egy vicces dolog, mert nem azok fognak ám ott sem szívni, akik 100 milliárdokat mozgatnak (hála az utolsó pillanatban hozzátett költségplafonnak), hanem a kisember.
Informatika és tudomány
