Igen bulvárszintû hírek keltették fel az érdeklõdésemet. Aminek nálam magamra is szörnyû következményei szoktak lenni. De te elõbb azt képzeld el, hogyan csomósodott az fél kilós darab? Utána meg azt, hogy a kisbolygó õv, a szaturnusz gyûrûk, sõt az egész világegyetem miért nem csomósodik? Ha most azt hallanám, hogy holnaptól a világegyetemünk csomósodik, hát én menten dobnék egy hátast ijedtemben!
Te fizikus vagy, én meg nem. Megértem- nem mondhatod egyszerûen, hogy- "öregem- most nagyon beletrafáltál". Az érveid meg számomra már egyszerûen mulatságosak. Még hogy a bolygók lassú csigavonalban a napba zuhannak! Ha- ha-ha. Ez még túlzásnak is gyenge. Egyébként-tudsz ilyen mérésrõl? Sajnos én nem. Illetve egyrõl: a Holdról, dehát az 4 cm távolodást mutat. Ennyit méreteztem én is, sõt kezdetben ~20 cm/évet. A porbacsomósopdás elmélete ilyen szürkevakságot is okoz.Talán, most, hogy vitatkozunk róla, esetleg nekidurálják magukat, és a Jupiter földjére is tesznek tükröket? Én ott tízméteres táv A fizikusok életükben nem gondolkodtak még azon, mi az, hogy árapály? Sajnos a csillagászok sem. Ez nekem már szinte fájdalmas. De hát, az élet sok más területein is ezt tapasztalom.
Mert az általam elsõként bevezetett "árapály- csatolási tényezõ" F~E-5...E-6 nagyságrendû a Napra vonatkozóan. (Ami jellegét tekintve egy hidraulikai veszteség tényezõ, mint az áramlástanban a zeta, amely megmutatja, hogy a dinamikus nyomásnak hányad része lesz a nyomásveszteség. Ugyanakkor mégsem ugyanaz, mert ez F<1-nél nem lehet nagyobb, hiszen külsõ energiabevitellel most nem számolunk.)
Ebben a tartományban a bolygók távolodási görbéi gyorsan konvergálnak, kis változása is az indulási, érkezési helyzetüket ugrásszerûen változtatja. Figyuzz- jó néhány Nobel díj van abban, amit irtam. Inkább segítenél, mert nekem már minek lenne az? A Nap meg tele van vassal, (megfelelõ arányban) ami stabilizálja a fúziót. Te is hallottál róla, hogy a fõsorozatbeli csillagok, mint a Napunk, egyszerre, nagyjából 5-6 Mrd éve "indultak" be.Mert valószínûleg akkor kaptak valahonnan (most arról nem írok) egy adag vasat, és más nehéz elemeket, amelyek képesek stabilizálni a fúziót, az ahhoz szükséges feltételeket, pld. hõmérsékletet. Mert a vas sem nem bomlik, sem nem fuzionál. Megpróbálok berakni egy képet a Nap ionizált vas eloszlásáról. Szóval a Nap nemcsak hidrogénbõl áll. Hélium is van benn e rengeteg. Néha kételkedem, hogy tényleg fizikus vagy e? (Az nálam dícséret)
Forrás Legalábbis én ezt a kérdést tettem fel magamnak.
Hogy ha a gravitációs erõ függ a sebességtõl akkor hogy lehet hogy nem sérül az ekvivalencia elv?
Nem haragszom rád, és nem marakodunk. Youtube-os linket én küldtem neked, innen jött az a reakcióm, hogy lehet hogy többet vársz el, de tõlem nem fogod megkapni. (Mások nevében nem nyilatkozhatok.)
BOLYGÓK állnak össze, pont ezekbõl az általad emlegetett ötkilós (meg nagyobb, soktízezer tonnás, meg apró,porszemnyi) darabokból.
Komolyan kérdezem, hogy a picsába van pofád kritizálni egy olyan elméletet, amirõl a leghalványabb lila fingod sincs? Most tényleg, elolvastál két bulvárszintû cikket errõl a témáról, és azt hiszed, hogy ettõl már szakértõ lettél, holott még _megértened_ sem sikerült?
Te komolyan azt hiszed, hogy valamit érdemben hozzátettél a témához? Amit leírtál, az sem részleteiben, sem egészében nem értelmezhetõ, komplett halandzsa, és a tapasztalható jelenségeknek homlokegyenest ellentmond.
Olyan dolgokból indulsz ki, amik egész egyszerûen nem igazak. Aztán kicsit kavargatod a szart, és kihozol belõle valami totális hülyeséget.
Nem állok le mondatonként szétszedni ezt a rengeteg baromságot, mert úgysem fogadnád el, de még csak nem is fognád fel, nem értenéd, amit mondok. Teljesen felesleges.
A velem való kapcsolatnélküliséged csak annak az eredménye, hogy te csak mondani-mondani-mondani akarod a saját hülyeségeidet, figyelni, engem meghallgatni eszedben sincs. Úgyhogy nem fárasztom magam. Ha téged nem érdekel, hogy miért hülyeség az, amit leírtál, akkor nem erõltetem rád a tudást.
Csak úgy címszavakban, idõben visszafelé néhány tévedésed: 1. A csillagászat köszöni szépen, jól van. Amcsik, japók, kínaiak, indiaiak és oroszok mind-mind igen komoly szinten foglalkoznak ûrkutatással. 2. A bolygók csomósodása mégis hogy lehetne statikus? Egy _folyamatot_ ír le, a folyamat meg jellegébõl adódóan változások sorozata, ami meg pont ellentéte a statikus helyzetnek. 3. Nem tudom mit számoltál, de szabadesésbõl elérni szökési sebességet _lehetetlen_. Pontosan a Nap belsejében lévõ irdatlan gravitációs gyorsulás miatt _lehetetlen_, hogy onnan bármi is kikerüljön. Napkitörés az egyetlen módja, de a kilövellt anyag is visszaesik a Napba. 4. A bolygók nem hidrogénbõl állnak a Nap meg igen, nem tudom feltûnt-e? 5. A Nap nem csinál úgy, "mint egy reaktor", mert fúziós reaktor még nem létezik, fissziós meg nem úgy mûködik, mint a Nap. 6. A Jupiter nem "kis csillag". Baromi messze van tömegben attól, hogy beinduljon benne a fúzió. 7. Az árapályról valami totálisan elbaszott tévképzeteid vannak. Egész egyszerûen olyan dolog nincs, amit te árapálynak nevezel, az árapály maga meg nem csinál olyat, amit te leírtál. 8. A bolygók _egyáltalán_ nem távolodnak a Naptól, hanem lassú spirális pályán zuhannak bele. Viszont ezt olyan lassan teszik, hogy a Nap elõbb fog kifogyni a hidrogénbõl, minthogy akár a Merkúr belezuhanna. 9. Csak szólok, hogy a Hold a Földtõl _a_Nap_miatt_ távolodik, nem azért, ahogy te azt elképzelted. Ha jól érzem, akkor ebbõl a távolodásból költötted ezt a csodás elméletedet. Na, hát ez nem azért van, amit te képzelsz mögé. 10. Az lehet, hogy az elméleted konzekvens, csak éppen köszönõviszonyban sincs a valósággal.
Legyen elég egyelõre ennyi, ennyibõl talán megérted, hogy miért nincs értelme érdemben foglalkozni az elméleteddel. Ha már a kiindulási adataid elbaszott hülyeségek, akkor egészen pontosan nulla esélyed van arra, hogy helyes eredményt hozz ki.
Képzeljetek el egy amorf, ám nem töredék meteorit alakzatot! Egy jó nagy óriásit! Mondjuk, vagy fél kilósat, amint éppen csomósodik! Ha nem sikerül, és kiváncsiak vagytok a folytatásra- csak szólnotok kell nekem!
Tudod kedves Zéró, szerintem a csillagászat, és a fizika most már csõdközeli állapotban vannak, s így biztos csõdre, izé -"csõdõrre", bocsi: csõdbiztosra! van szükségük. (Egyik bizonyára jó). Ez persze onnan belülrõl sajna nem látható, kivülrõl azonban hamarosan mindenki látni fogja, nemcsak én, egyedül. De elhatároztam, hogy nem rontom tovább a szinteteket, és nem írok be többé sem értelmes, sem szellemes dolgokat. Eddig se nagyon írtam, de az még minden elhatározás nélkül volt. (Ez Rejtõ Jenõ plágium, de tetszik).. . Köszönöm az eddigi figyelmeteket. Különösen a veled való kapcsolatnélküliséget sajnálom majd, hiszen pont olyan szellemesnek tûnsz, mint én vagyok. Különben felhatalmazom a modifikátort, hogy minden hozzászólásom kihúzza, de akkor mindet, és egyszerre, és véglegesen. De külön- egyet sem, mert csak együtt nem értelmezhetõk. Hogy ez a topik végre visszajuthasson abba az állapotába, amilyen elõttem volt, és ami oly kívánatossá tette számomra is, hogy belépjek, és valamit hozzátegyek.
Hát ezek után szerintem már mindenkinek. Rég olvastam ennyi baromságot egyben.
Ezek után vajon kinek tetszhet úgy a bolygó- csomósodási elmélet, hogy minden ellentmondása ellenére, hogy az egy égimechanikai paradoxon, hogy egyetlen gázbolygó õvben sem történik meg, hogy általa semmilyen történés, ami látható a Naprendszerben, vagy az exobólygoknál nem magyarázható meg- mégis "hivatalos, fennen hangoztatott" elmélet maradhat? Neeem, tudós barátaim, ez nem maradhat így! Elég a szevilizmusotokból!
Másodlagos Nap- unokák, amelyek körülötte bóklásznak: Szedna, Plutó, Mars, Föld, Vénusz, Merkur, és még ki tudja hány, kicsi és nagy, amelyek a Nap körül keringenek. De ugyanígy másodlagos a gázbolygók holdjainak többsége is, amelyek viszont nem a nagymamájukat (Nap), hanem a mamájukat (gázbolygó) választották, aki most is árapállyal böfögteti õket. (Hogy szeretettel gondoljanak valamelyik másik gázbolygó-nénikéjük térdekalácsára...)
Harmadlagos Nap dédunokák: A Charon, a Phobos'Deimos (aki szétrobbant), és a Hold. Ezek születésekor természetesen sok törmelék és magzatvíz is kondenzálódott. Ja, hogy volt a Napnak porkorongja is? Az csak egy porfészek volt, amit még a kiszakadó gáz, és szilárd bolygók percek alatt összesöpörtek. Mindez azonban nem egyszerre játszódott le! Árapály méretezéssel bizonyítható pld., hogy a Merkur sokkal késõbb született, mint a többi szilárd bolygó. Vagyis ehhez a folyamathoz évmilliárd kelhetett. Ha ez nem hasonlít arra, amit eddig tudtatok, ám tekintsétek mesének. Hiszen a valóság nagyon is mesébe illõ.
folytatás : egy csillagban kialakul hirtelen a fúzió! Ami azt jelenti: egy viszonylag lassú lökéshullám mögött kolosszálisan megnövekedik a nyomás, és a hõmérséklet...a folyamat gyorsul. Mint egy reaktor...volt rá sajna példa. A Nap gravitációs gyorsulása pedig mélyen benne éri el a maximumát, ami többszöröse annak, mint a felületén. Ami pedig a maximum mögül indul, annak a kezdõsebessége az 1000 km/s-ot is meg kell, hogy haladja. (ezek olyan dolgok, amelyeket modellezni, és számítani próbáltam, természetesen csak közelítõleg.) Ezért a legelsõ, a Jupiternél is nagyobb tömegû gázbolygó, (voltaképpen kis csillag), még a gravitációs maximumon belülrõl (~0,1-0,15Rnap)indulhatott, nekilódulva a világûrnek, kitaszítva magát a Napot is az Orion kar belsejébõl (vagy egy másikéból?), elhajlítva annak pályasíkját, és egy olyan impulzust is adva neki, amely járatja vele az 1000 fényéves táncát a galaxis forgássíkja alatt, és fölött. Mert mondanom se kell, mindez még akkor történt, amikor a Nap még 2-5 órás fordulattal pörgött! Mégis, a kiszakadás a kialakuló nagyon intenzív áramok miatt nem a forgássíkjában, hanem meredekebb irányba történt. Nagy kezdõsebessége miatt ez az Anonymus-1 gázbolygó igen hamar ki is lépett a Naprendszerbõl, ránk hagyva rengeteg, a légkörébõl kikondenzálódó törmeléket, bolygót, meteoritot, üstököst, amelyek eloszlottak az Oorth felhõben, nagy szögben az ekliptika síkjához. Alégkörébõl kikondenzálódó szilárd anyagok így bármely alakúak és tömegüek lehettek, bármely amorf formával, hiszen kondenzálódtak, és nem ütköztek, vagy olvadtak. (Persze létezhetnek olyanok is). Feltételezek még egy ismeretlen, vagy inkább csak gyanított, gázbolygót is, ami már késõbb, közelebb az ekliptika síkjához indult, és a közelebbi Kuiper övi elemeket "szülte" meg, ugyancsak kondenzálással. Az általam ideiglenesen Anonymus 2- nek nevezett gázbolygó lehet, hogy a tömeges kihalásokat gyaníthatóan okozó X bolygóval azonos. A többi kiszakadó "Elsõdleges" gázbolygót már ismerjük: 4 db van belõlük. Mind akkora, hogy kiszakadáskor a tömegvonzásuk képes volt egybe megtartani õket! És amikor 700-1000 km/s sebességgel elindultak, megõrizték a Napban lévõ forgási IM-jüket, a Nap pedig távolodva is elvesztette azt! Sõt lehûlve maguknak a gázbolygóknak a forgása még gyorsult is! Így amikor néhány nap, vagy hét alatt a szilárd összetevõk kikondenzálódtak a légkörükben, akkor a Nap még erõs vonzása, és a gyorsuló pörgés miatt azok lemaradtak, és a Nap körüli pályára álltak. Mint kis unokák a nagymama körül, aki ezért nagyon gazdagon - az ÉLETTEL- ajándékozta meg legalább az egyiküket: a Földet! Hogy melyik gázbolygó a Föld szülõje? Én az Uránuszt gyanítom, aki bele is rokkant, hiszen forgástengelye nem tud kiegyenesedni azóta se! Igen ám, de amikor a Föld még olvadékként kiszakadt, hûlni kezdett, és forgási sebessége megnõtt!. Ekkor, még az olvadék Földbõl szakadt le a Hold! Kezdõ távolsága 25000-100000 km lehetett. Onnan az árapály távolította. Hiszen ha 38 mm távolodást 4,6 Mrd évvel szorzok, akkor is 175000 km lenne a távolodás (éppen nemrég csodálkoztak, hogy a Hold a Földdel azonos korú). Márpedig a kezdõ árapály távolodás számításaim szerint 5-6 szor nagyobb volt. Semmi kétség: a Hold egy ~1-2 óra forgású, még olvadék Földbõl szakadt ki, és távolodott az árapály hatására. Márpedig-- ha õ Föld sápadt arcú leánykája, akkor a Napnak tulajdonképpen a dédunokája? Így most már jó uton vagyok ahhoz, hogy a Holdunk nénikéjét is meghatározzam, hogy a Naprendszer családfája kerek, és ne szögletes legyen, és hogy tudjunk kit- hová küldeni. Persze elõsejtem a reakciótokat, de csak annyit elég egyitek is pisszegjen: "ne folytasd!" és én abbahagyom. Hiszen nagyon nehéz, akár több százezer leütés kell még, hogy mindent elmondhassak. Nekem is önkinzás.
Jó ne, álliíthatom, hogy et a sintiszuta tudomány. De ennek a történetnek egyes szakaszait elég jól számítással is bizonyítottam. Más szakaszait pedig inmtiutív illewsztettem. Mert kalorikus gépészként van fogalmam arról, mi történik , ga egy csillagban valamiért kialakul HIRTELEN! a fúzi
Most én nem értelek. Nem kérdeztelek ugyanis- miért haragszol rám? Érdekesnek tartottam a hozzászólásaidat. Ne marakodjunk. Ha valakit érdekel, "elmesálem" az árapályt, párhuzamosan a Naprendszer keletkezésének "kiszakadásos" teóriájávál. Amely a porkorongok "porbacsomósodásának" statikus világképével szemben egy dinamikus, ma is élõ, sõt kalandosnak mondható folyamat. Amelyben a fizikai hatások minden skálája megtalálható.
A Napból annak instacioner, kezdõdõ fúziójú idõszakában több gázbolygó is kiszakadt. Olyan(ok) is, amelyekrõl már nem is tudhatunk, de emlékül itt hagyták nekünk a Kuiper övet, az Oorth felhõt, és még sok mindent, amitõl lehet okunk félni, hogy egyszer a nyakunkba szakad! Hiszen csak nem gondolható, hogy az 50 gr tömegû vasmeteoritok is csomósodtak? Vagy akár a Phobos, vagy a Deimos? Nem ezek nem csomósodhattak a világûr hidegébõl, hanem ugyanúgy, mint egy 5 kg amorf vasmeteorit, amelyen látszik, hogy nyilvánvalóan nem +csomósodhatott, sem nem törhetetzt lev alahonnan, - csakis kikondenzálódhatott egy gyorsan hûlõ forró plazmából.
Amely viszont gázbolygóként a Napból szakadt ki. És amelynek elég nagy tömege volt, hogy együtt maradjon, és elég nagy kezdõsebessége, hogy elszáguldjon kezdetben a Naprendszerbõl, késõbb meg egyre kisebnb távolságokig. Átengedve még a Nap körüli pályára a leghamarabb kikondenzálódó szilárd bolygókat (Mars, Föld...), és maga után hurcolva a csak késõbb kikondenzálódóakat víz (jég), és metán. Ez az egyedül logikus története a Naprendszernek, azzal kiegészítve, hogy miután a szilárd és a gázbolygók pályára álltak, utána még az árapály is folyamatosan távolította õket a Naptól. Az meg csupán csak ráadás, hogy a kondenzátumként kiszakadó szilárd bolygók még foladékként,lehûlve felpörögtek, és ketté szakadtak- Így keletkeztek a Föld-Hold, Mars-Phobos'Deimos, Plutó-Charon párosok. A Nap kezdeti fúziós idõszaka egy telivér termékenység idõszaka vot! Ez figyelhetõ meg az exobolygóknál is, amelyek nem zuhannak, hanem az árapály éppen távolítja õket. Ezt az árapály- távolodást tudom méretezni.
Egy 4 éves is tud homokvárat építeni, mégse hívja magát tudósnak. És játékkatonákat állít a bástyákra, és szépen le tudja modellezni a valóságot a maga módján. Mégse az õ modelljével azonosítjuk be a valóságot.
Most én nem értelek. A kérdéseidre nem tudok válaszolni. Nem is értem a kérdéseidet. Viszont pár szerintem kapcsolódó dologról írtam. Ennyit tudok, többet nem.
Pl. le tudom írni azt, hogy az egyes emberek univerzuma is pont úgy korlátos ahogy te univerzumaid. És nem csak hogy korlátos, de néha az egyik univerzum megismerhetetlen a másik univerzumból. Ez van.
Mert azok tudnak ezt azt, és le is tettek pár dolgot az asztalra. Te se pötgyögnél a billentyûzeteden a netre, ha õk nem lettek volna. Csak ezért. Nehéz elképzelni mi, hogy nem mindenki tök hülye?
Biztosan ide járok még, de már inkább azt szeretném olvasni, amit mások írnak. Hogy többet nézhessem a you tube-t. Pld.: ".. kör közepén állok, körbe vesznek jóbarátok, körbe vesznek jóbarátok, s rosszak...Kör közepébõl ha kiállok, rám többé nem találtok..." stb.
Vagy mostanában Peter Gabriel a "Nursery crime"-ben, az valami csoda! Ja és a Presser! "Szeretném, ha szeretnének...csak érzéssel töltsd ki a kesztyût- gyerünk bokszzz!...". Nagyon idegnyugtató. Klasszikusok ezek! Van itt ilyen forum? Meg is nézem.
A világon annyi mindenki tévelyeg össze-vissza a sötétben tapogatózva... miért pont a tudósok lennének kivételek?
Asimovot is ajánlom. A baj az, hogy egyetlen tárgyi kérdésemre egyiketek se válaszolt. Én meg elismerem, hogy amit irtam, az nem "tudományos", mert nem felel meg azoknak a kritériumoknak,amit ti annak véltek. Így rendben?
De adna lehetõséget. Sõt, bizonyára ad is. Csak mi nem fogjuk még fel. De most itt nem idegen világokat keresek. Amelyek ráadásul egész más töltés-kombinációjú fénybázisokon is létezhetnek, amelyekkel közvetlenül tényleg nem kommunikálhatunk. Sõt- nem is tudhatunk róluk. Ennyi errõl.
Ezek nagyon jól hangzanak, jó is ilyeneket olvasgatni. Van pár scifi író akik ennél cifrább viágokat is kitalálnak. Kedvenvem a warhammer wilága, bár nem nagyon merûltem el benne.
Csak ezek az írók nem állítják, hogy az a valóság, és a tudósok rossz utakon tévelyegnek. És nem is erõltetik a tudományos halandzsát, nem is akarnak meggyõzbi senkit, csak szórakoztatnak. Vannak viszont akik szórakozából fényezik magukat, fikázzák a tudósokat úgy, hogy alapvwetõ dolgokról nincs tudomásuk. És fura nekik, hogy ami az üres kis búrájának megfelel, abba mások egybõl meglátják gyengécske gondolkodásuk hibáit.
Kit érdekel, amíg fogalmunk sincs, hogy te a "gravitáció" szón azt érted-e, amit fizikában szokás? Mert amennyiben nem a szokásos definíciót tekinted mérvadónak, akkor te nem a gravitációról beszélsz, úgyhogy a szövegedben az összes "gravitáció" szót lecserélhetjük "kisnyúl"-ra, és érdemben nem változik a dolog.
Leszarom, hogy erõ-e, vagy gyorsulás, nem fogok vele addig foglalkozni, amíg nem érted az alapokat. Egyébként tökmindegy, hogy az erõket összegzed vektoriálisan, vagy elõször kiszámolod az erõk okozta gyorsulásokat, és aztán azokat összegzed vektoriálisan. Ez a két lépés felcserélhetõ. Csak és kizárólag erõ okozhat gyorsulást.
"Ne haragudj, de túl konzekvens az elméletem ahhoz, hogy bárki könnyedén elnyomja."
Alapfogalmak ismeretének hiányában a Mikulás is tökéletesen konzekvens.
"Az ezoról meg azt mondom: jogos- amíg a fizika nem ad megfelelõ magyarázatot."
Semmilyen magyarázat nem elfogadható, ha légbõl kapott.
"Márpedig nem ad, hanem újabb dedós- ezós teóriákat kovácsol."
Azok legalább valós megfigyeléseken lapulnak, nem úgy, mint a tiéd, ami szintúgy dedós-ezós szinten van, de pluszban még totál valótlanságon is alapul.
Egy kérdés: a Big Bang teoriában a gravitáció túlhatol rajra, vagy nem? Mi fékezi le? Ha igen, hová hatol? Erre feleljen valaki. (Mert én tudok)
Nem erõ: ez gyorsulás! Ami a világról alkotott képem illeti- jobb mint bármelyik. Én ugyanis azt bizonyítom, hogy a mi univerzumunk gravitációs gyorsulási hátterét alapvetõen befolyásolja a "szülõuniverzumunk" sûrüség eloszlása. Hogy ismerve a galaxishalmazok eloszlását nálunk, következtethetnénk a szülõuniverzum "közeli" sûrüségeloszlására, mert a gravitációt az eseményhorizont nem gátolja. Ne haragudj, de túl konzekvens az elméletem ahhoz, hogy bárki könnyedén elnyomja. Az ezoról meg azt mondom: jogos- amíg a fizika nem ad megfelelõ magyarázatot. Márpedig nem ad, hanem újabb dedós- ezós teóriákat kovácsol. Mint a sötét tömegek, amelyek már semmiféle SCHWARZSCHILD univerzumba nem férnek bele! (Hogy miért nem D-Kovácsnak hívták- most nagyobb lehetne bárkinél?)
Nem, az ezoteria táptalaja a végtelen emberi ostobaság. Az nem a fizika hibája, hogy vannak még nyitott kérdések. A kérdések léte nem hiba. Ott válik hibává, amikor az ezós seggfejek a seggükbõl rántanak válaszokat, és a sok barom meg elhiszi.
Árapályról majd késõbb.
Erõkkel kapcsolatban meg az totál alapvetõ hibád, hogy a NAGYSÁGÁNAK a képletébe akarod beleerõszakolni az IRÁNYÁT. Nem kell, semmi értelme. Ez alapvetõen matematikailag úgy mûködik, hogy van egy skalárod, ami az erõ nagysága, és a képlet adja meg, meg van egy, megfelelõ irányba mutató egységvektorod, amit megszorzol a skalárral. Tehát az irányát NEM képletbõl kapod meg. Azt képletektõl függetlenül meg kell tudnod állapítani. Eddig érthetõ?
Csak tudod az a gond, hogy ezek után a nagy büdös világról alkotott nézeteidet igen nehezen lehet komolyan venni. Ha egy ilyen totál egzakt és egyértelmû témában képes vagy elveszni, akkor nem sok esélye van annak, hogy a világról alkotott képed helyes legyen, gyakorlatilag a tévedéseiddel kizártad azt a lehetõséget.
"Sõt, azon is gondolkodom, vajon mi lehet ennek az oka?"
Azt kérdezed, hogy miért használják fel a természettudományokat a valóság elrejtésére, miközben az lenne a feladatuk a definíció szerint, hogy a valóságot megismerjük?
És annak mi értelme, hogy egy adott terméket egész addig gyártanak, míg azt a piac megveszi, attól teljesen függetlenül, hogy tudna-e a gyártó nyereségesen gyártani az adott terméknél 10x jobbat is?
Miért jó a fejlõdés lelassítása? Miért jó a profitmaximalizáció?
Ezek szerintem civilizáció-menedzsmenti kérdések. Van ilyen topik? Az NWO-n kívül? (Mert az egyeseknek nem elég tudományos.) Kell-e egyáltalán másik topik?
Tudod, a "szárnyalás", amit elkezdtem, csodálatos dolog, ám elég, ha csak egyetlen tollat (ékezetett) kihúznak belõle, s lám- mivé fajul? Azt az egy tollat meg mindig kihuzzák. Miért? Mert "Júlia nem akar a földön járni"?
Írd már le az erõk definiciójá, hogy megértsem! Az árapály-potenciál egyébként nem gyorsulás. Ezt meg Te nem tudod? Pont azt magyarázom, hogy az ezotéria minden válfaját, az UFO kabinokkal együtt éppen a mai fizika hiányosságai okozzák. Köztük a gravitáció fél értelmezése is. Vagyis hogy a mai fizika: az ezotéria táptalaja. Sõt, azon is gondolkodom, vajon mi lehet ennek az oka?.
A baj abban van, hogy az a képlet torzítja a szemléletet. Miatta nem lehet megérteni a tehetetlenséget, és a tömegtaszítást. Miatta suttogunk az antigravitációrol, holott nyugodtan is beszélhetnénk róla.
Egyébként- ne bántsuk egymást. Én elviselem, ha tévedtem, pedig az nagy dolog. Jó, tévedtem. Nem a Föld forog. Ennyi az egész. De ne sérgetessük egymást.
Te most ezt tényleg komolyan gondolod, hogy ilyen kérdéskörben kompetens vagy, mikor nem érted az erõk definícióját?
A fizikusok nem szürkítenek semmit sehová. Õk a VALÓSÁGOT vizsgálják, nem a vad fantáziavilágokat, amik a hozzád hasonló álmodozó laikusok fejében élnek. Ezért tûnik neked szürkének.
Valójában a kozmológia egy baromi érdekes téma, csak a hozzád hasonlóak eddig jutnak el, hogy ha nincs élien, nincs ufó, nincs világvége, akkor már szar.
Kedves Remark. Végre elolvashattam a "Minden fekete lyukban egy külön univerzum rejtõzik?" Az abban leírtakkal többségében egyetértek. Így van- minden "fényzárt" objektum egy fény- atom "téglákkal védett ház" egy másik, higabb univerzumban, akármilyen sûrûnek gondoljuk. Természetesen eltérõ fénysebessége van a nagyobb sûrûsége, eltérõ kompressziós modulusa miatt. Azt, hogy bármely ilyen fényzárt univerzum inhomogén sûrüségû, könnyen bizonyítható, ha a SCHWARZSCHILD képletet a belsejének bármely részére felírjuk. Vagyis a tejútbeli Saggitárius "A" fekete lyuk (észveszejtõ szókombinációk adódnak, miért pont az zavaró, amit én mondok?) szintén egy külön Univerzum, amelynek eseményhorizontján a fénysugárzás ugyan nem hatol át, de a monovalens, és más töltésû multivalens sugárzások igen. Amelyen belül üres terek, közepes sûrûségû, és még sûrûbb fényzárt terek vannak, és amelyek egyikén a nálunkénál értelmesebb lények lehetnekl. Az szürke homály, amit a Big-Bang teoria kelt, elfed egy sokkal színesebb világmindenséget, amelyet a belevaló fizikusok a végtelenségig csodálhatnának. Miért fontos az nekik, hogy mégis elszürkítsék azt? Káprázik bele a szemük? Meglehet szokni!
Albertus csak nyalja a segged. Szokott ilyet, Gézoo haverjának úgy tûnik már elég fényes. Pontosan emiatt képmutató és sunyi.
Egyébként meg azért nem jobb, mert egyrészt nem idomított majmoknak kell, hogy megfeleljen, hanem olyan embereknek, akik értenek hozzá és tudják használni, másrészt az a képlet még mindig csak a gravitációs erõ NAGYSÁGÁT akarja megadni, az irányát meg nem. Nem célja, egész egyszerûen, az irányát másképp határozzuk meg.
Az meg, hogy neked mi tetszik, vagy mi nem, az nem igazán szempont a fizikában.
Ja- még a matematikát, a hidraulikát, a közgazdaságtant, és a mûvészettörténelmet is tisztára próbálom seperni! Az orvostudományhoz, és néhány másikhoz azonban nem mernék hozzányúlni. Annak ugyanis következményei lennének nem csak másokra, de rám is.
Végre már erre válaszolj!!!
Figyuzz- lehet, hogy én is a képmutató sunyi fajta vagyok (nem tudom mire gondolsz), de Albertussal valahogy jobban kijövök. Persze én ahogy mondtad, annak a szórakoztató, ám unalmas alfaja lehetek. Ivarérett, ám kivénhedt, "male" formátumú, aki vonzódik a "female" formátumúhoz. Most mondd el azt nekem, az öreg sunyinak, miért jobb egy szinguláris képlet, négyzettel a nevezõjében, mint egy lineáris, tiszta kék vagy fekete szemû, ám egyenes jellemû?
Ízlés kérdése, én meg a te képmutató sunyi fajtádat rühellem, mint a szart. Ez van, nem leszünk barátok.
Sajnálattal nyugtáztam, hogy intelligenciádat még alacsonyabb szinten deklaráltad, mint az a jó szándékkal remélhetõ lett volna.
Ezután már bármit írsz, akkor az már esetedben sikernek minõsül, hogy eltaláltad a billentyûzetet, értelmet nem fogunk keresni a betûhalmazaidban. Mielõbbi gyógyulásodat kívánom!
Nem "külön" kell értelmezni, hanem ÉSSZEL. Látom ez neked nem megy. Egyébként a kinetika, kinematika és a statika foglalkozik ezzel, ezt a három tudományágat akarod egy mozdulattal lesöpörni az asztalról.
Csak most szólok, hogy nem fog menni, ha megpróbálod, akkor csak hülyét csinálsz magadból.
Azért szórakoztató vagy, bár sokkal kevésbé, mint amennyire fárasztó.
Az ismetetett lineáris képletet használom sok helyen, mert programozás szempontjából is kényelmesebb. Persze nehézséget okz, hogy a tömeget a "viszonyítási sûrûségre" kell átszámolni. De hát a mi életünk az õskortól már piacon zajlik, ott pedig csak a tömeget ismerik.
Most értettem meg,hogy "elhivatott" kell, hogy legyek! (Ha már szamár nem lehetek, mert itt más, vagy mások azok). Zéró- kedvellek téged: ezért is kérlek, meggondolatlanul inkább ne szól hozzá! Hiányoznál, de kibírom talán.
De Zéró, ahogy itt elmagyaráztad, mit hogyan kell értelmezni- külön a nagyságát, és külön a nagyságost (izé, az irányt) az a mai fizika csõdjének legteljesebb bizonyítéka! Innét tovább az utolsó kételyem is elfogyott, hogy helyes e, hogy outsiderként meg mertem mukkanni!
Mert nincs értelme, talán azért. A legtöbb esetben elég az, hogy "lefelé", amikor nem, akkor meg szemléletbõl eldöntöd. Össze tudsz kötni képletek nélkül is két pontot. Még talán számítógépes modelleknél van egy kevés haszna a vektoros szopásnak, de ott meg inkább a koordináta-rendszerre vonatkoztatott vetületükkel érdemes dolgozni.
Az árapállyal addig nem érdemes foglalkozni, amíg nem érted, hogy az erõ miért vektor, és hogy a gravitációs erõt hogy célszerû felvenni, addig ne bonyolítsuk. Már régen leírhattam volna, hogy mirõl is szól az, de nem értednéd meg jelenleg. Majd, esetleg rátérhetünk késõbb arra is.
Vigyázzatok, mert ha megtanulom az alapfogalmaitokat is, akkor nem marad mivel érvelnetek! Én akkor vagyok ilyen, ha semmit- semmirõl nem tudok! Persze, ha megtanulom, amit tanítotok, lehet, hogy elgyengülök...
Egyébként, a skalárnak és a vektornak is megvan a maga helye. Sajnos, a számokat nem tekintjük vektornak is! Vagyis fejétõl bûzlik a matematika. A számoknak nincs definiciója jelenleg. A szertehanyatló matematika utólagos "egységesítése", az arra irányuló törekvések a Matematika legmélyebb problematikája. Ami kihat az egész tudományos gondolkodásra. Jelenleg nincs meg a tudatos létezés fizikai és szellemi elemeinek kompatibilis egysége. Gyõzött a piaci logika. Amely szerint 1*1*1=1. "De ha egyszer egyszer egy az egy, Egy miért nem egyszer egyszer egy?"
Hanem a három egységgyök? Ez perszenem idevaló, kihúzhatjátok.
Te tarsd meg magadnak a süket dumád, mert idõvel belátod- totál nevetségessé tetted magad. Nekem viszont célszerû elmondanom- azért van ez a fórum, nem? Vagy hogy ajnározzam a jól ismert véegyenlõnégyzetgyökkétgéhát?
Ezt a vektoriális gyorsulás képletet, ha jól emlékszem, csak egy geofizikai közleményben láttam. Minden elismerésem a geofizikáé, azonban az csak a saját sajátos szempontjai szerint kell, hogy vizsgálódjon. Az árapály viszont alapvetõen Fizikai téma, amelyet az gorombán elheseget magától, hogy helyette misztikus árnyjátékokat ûzhessen.
A gravitációs gyorsulás képlete vektoriális alakban: "a"=4(Pi)/3*G*(ró)* "r" m/s^2 Itt "a" és "r" kövér betûs vektorok. Világos, lineáris vektorképlet, folytonos, szingularitás nélküli, hiszen a (ró) = 0 kg/m3 helyen se fordulna végtelenbe. Mutass tankönyvet, ahol így tanítják. Sem nektek, sem nekem nem volt Miért?
Az, hogy te NEM TUDOD, hogy mikor alkalmazzuk és mikor nem, az nem azt jelenti, hogy nem alkalmazzuk.
Ugyanis modellfüggõ, a felvett fizikai modelltõl függ a gravitáció iránya. "Földközeli" középsulis fizikapéldákban a gravitációs erõ egy térerõ, és "lefelé" mutat. Térbeli, kozmológiai modelleknél meg úgy van definiálva, hogy a gravitáció iránya a két testet összekötõ szakasz, és a másik test felé mutat, a NAGYSÁGÁT meg az a képlet adja meg, amibe te bela akarod erõszakolni az irányt.
Az, hogy egy definíciót nem ismersz, vagy nem PONTOSAN ismersz, attól még nem a fizika téved.
Képleteket meg minek írjunk? Megtalálod a négyjegyû függvénytáblázatban. Vagy tényleg azt várod, hogy itt alapszintû fizikai ismerete témában korrepetáljunk?
Van itt valaki, aki azt állitja magáról, hogy fizikus, közbe csak trollkodik. Nyilván nem én- én szégyelném). Egyetlen kérdésemre nem felelt. Feleljen legalább arra, hogyan lehet egy egyenlet egyik oldala vektor, ha a másik oldalon nem szerepel szorzatként egy se?
A helyvektornak van iránya és nagysága, és a felületvektornak is. A fizika ezeket kellene használja, ezt is teszi, ahol persze az eszébe jutott. Mert a gravitációnál nem jutott az esébe, nem használja. Hihetetlen kemény a fejed. Eddig még egy képletet se sikerült leírjál. Szinte kételenség, hogy min -NEM- vitatkozunk! Hogy a gyorsulás nem attól lesz vektorrá, hogy az egyenlet bal oldalára nagy kövér bold betûs "a" -t írsz! Hanem az a nagy kövér már az egyenlet jobb oldalán is ott kéne legyen valahol! Te pedig, aki olyan figyelmes vagy, és a legkisebb "újbotlásomat" is észreveszed (köszi egyébként), ezt hogyan nem látod meg? És dumáltok nekem, hogy a tér nem vektorként számolható? Kész tragédija.
Tényleg rosszul állok! És te még ebbe is jobb vagy nálam! Hát persze, hogy a vegyes szorzat! Pont azt akartam írni! Már az újbegyemen volt! Kösz, hogy kisegítettél... Így kéne mindig együttmûködjünk- én a reszketõ agyú, szenilis öreg, ám sokat tapasztalt sunyi róka, és te, a feltehetõleg ifjabb titán!
Nos, a fizika már a hetvenhetedik dimenziónál tart, csak azt nem tudja, hogy a skalár tér részei irány és a felületvektorok. Így azután, nem is tud mit kezdeni a gravitációs körárammal, amely tekintetében minden pont forrás, és nyelõ egyuttal.
Na azt kurvagyorsan felejtsd el, hogy te nekem bármit is megszabsz vagy meghatározol. Örülj, amikor hozzád szólok, és örvendezz, hogy a figyelmem egy pillanatra rád vetült. Ezt akár sikerként is értékelheted, mert ennél több elismerést a fizika témában nyújtott teljesítményedért nem fogsz kapni.
Mindennek van iránya és nagysága is. Például a faragatlanságod iránya és nagysága arra mutat, hogy rendre intselek!
Kérlek tartsd be a minimális udvariasság normáit!
Köszönés nélkül, ordináré módon ne szólj bele egy beszélgetésbe! Ne ferdítsd el a valóságot, ne trollkodj.
Köszönöm!
Már megint alapfogalmakkal vannak problémáid? Nem mintha bármi is meglepne tõled, a klasszikus fizikás pofáraesésed óta...
Ez mekkora faszság már, hogy mindennek van iránya? A hõmérsékletnek hol van iránya? Nem, ezt a kérdést sem fogod érteni, már elõre látom, és meg fogsz próbálni valami eszemet baromságot belemagyarázni. Ne fáradj, nem érdekelnek a hülyeségeid.
Neked van valami belsõ késztetésed, hogy fizika témában a legnagyobb ökörségek mellé beállj bégetni?
Az illendõség úgy kívánja, hogy ha én "Kedves Uwu!" megszólítással illetlek, akkor minimum ezt viszonozd. Valamint mellõzd a "Mit halandzsázolt?" tartalmú kifejezéseket.
Fõleg akkor amikor butaságokat írsz!
Ugyanis mindennek van iránya és nagysága. Még akár a zéró értéknek is.
Nem az irány vagy a nagyság hiánya teszi bonyolultabbá esetenként a vektoralgebrai leképezést, hanem például a mûveletek elvégzésének módja. Ilyen példaként a vektori szorzat és a skaláris szorzat matematikai és fizikai tartalom különbözete. De ez nem jelenti azt, hogy vektoralgebrában nem végezhetünk a skaláris szorzással azonos eredményt adó mûveletet. Hanem csupán azt jelenti, hogy egyszerûbb a skalárok szorzatát a skalárokból képezni.
Az elõbb nem részleteztem, de most megemlítem, hogy az én kedvenc ábrázolási módom a differenciál, a differencia hányadosok határértékei. Mert bár igaza van Forrainak abban, hogy bizonyos esetekben a skaláris alakban felírt függvényekhez képest, több információ kapható a vektoralgebrai felírással, de.. Kétségtelenül még több információt kapunk egy függvénybõl a differenciálok felírásakor.
Akkor most korholjalak mindkettõtöket, hogy te a skalárjaiddal, õ pedig a vektoraival a kinyerhetõnél sokkal kevesebb információt adó módszereket alkalmaztok a legszívesebben? Nem, nem.. Mindenkinek szíve joga, hogy milyen módszert szeret..
Aztán majd, ha egy mûvelet helyes eredményének eléréséhez rákényszerülsz a vektori szorzat alkalmazásához a vektoralgebra használatára, vagy éppen egy differenciálhányadossal kaphatsz meg egy eredményt.. akkor majd te is, magadtól alkalmazni fogod ezeket az ábrázolási módszereket, ha a helyes eredményt szeretnéd megkapni..
Mit halandzsázolt? Mitlyen leképezést bonyolít? Aminek van iránya és nagysága, vektorral kell jelölni, különben a matematikai modell nem lesz korrekt. Vektorokat egyébként másra is lehet használni, nem csak erre, de ilyen esetben kötelezõ.
Nem lehet, hogy mikor a vektorok szorzását próbáltad felfogni, nem sikerült, és azért írsz ilyen ökörségeket?
Szerintem ez tévesztett meg tébed: Az a, b és c vektorok VEGYES szorzatának jele: abc. Értéke: abc = (a × b)·c, ahol „×” a vektoriális szorzatot, „·” pedig a skaláris szorzatot jelöli. Ennek a számnak az abszolút értéke megegyezik a három vektor által kifeszített paralelepipedon térfogatával.
Hogy esetleg szerinted nem praktikus mindenre alkalmazni a vektoralgebrai ábrázolást, az egy dolog. Hogy ebben esetenként, amikor tényleg bonyolítja a leképzést, teljesen igazad van, az egy másik dolog.
Forrainak a kedvence a vektoralgebra. Neked is van bizonyára kedvenc ábrázolási módod. És igen, nekem is van..
Nagy ügy! Szíve joga mindenkinek, hogy mi a kedvence. Attól még te sem vagy buta, mert nem a Forrainak a kedvencét, vagy nem az én kedvenc ábrázolási módomat alkalmazod.
Rosszul állsz ezzel a vektor témával. Tanuljál már egy kicsit. Minden rossz amit írtál. Ezt szándékosan csinálod, vagy tényleg ilyen buta vagy? Nézegesd a wikit!
He meglátom a szenvelgõ tudósokat, ahogyan a Big-Bang univerzum utolsó 3 percérõl beszélnek, azt kivánom, hogy az mielõbb, még az én életemben következzen be, hogy utána még nevethessek rajta!. (Izé: benne!)
A fizikában a térfogatot csak vektoriálisan lehet felírni! A kettõs szorzata lesz skalár! Lassan furcsállak- azt mondod: a gravitációs gyorsulás vektor, közben a képlete, amivel száámoljuk, nem az? Mélyedj el egy kicsit a vektoralgebrában!
Ha lesz idõm, megírom a "számvektor algebrát" is. Mert a matematika úgyszintén talajtalan, keresi önmagát, csak mi errõl nem tudunk, hiszen outsiderként semmihez se értünk. Jelzem: A. Wiles nem a Fermat sejtést oldotta meg, hanem a Tanijama-Simura sejtést, (az elliptikus egyenletek és moduláris formák közötti kapcsolatot), ami valójában Frey megoldási útjának csupán a záróköve. Az a megoldási út viszont hibás volt! Így fogadjuk el, hogy a Fermat sejtést elsõként Fermat oldotta meg. Eredménye az "irracionális egész számok", amelyeknek csak a bináris számrendszerben, ott is csak az elsõ számjegye a megismerhetõ (=1). Mert az összes többi végtelen nem szakaszos- sõt meghatározhatatlan! Nem csoda, hogy "nem fért el a margón". Ezzel jelezte Fermat a megoldását.
Zöldség, amit írsz. Ez a fizika bûne(most kisbetûvel), csak te még nem látod. Mert az, hogy Newton elmondta egy probléma egyik felét, az neked elég. Hiszen a fizika is mindennek a felét ismeri, a többit meg csak hozzáképzeli. - Elfogadja az elektromos töltést a fényben (ami csak az egyik töltés), a másik töltés (a tömeg) helyett pedig a vákuumot képzeli hozzá. - Elfogadja a tömegvonzást a gravitációban, a tömegtaszítást és a tehetetlenséget pedig az ezotéria, az UFÓ hívõk kezébe adja. (Lehet, hogy ebbõl valami haszna van? Milyen?) - Ismeri a Hubble törvényt, de nincs tisztába az árapállyal, ami a távolodást okozza. Helyette valamiféle sötét tömeget keres, (és sajna meg is találja, mégpedig nagyon közel). - Tudja, hogy a Hold az árapály miatt távolodik. Arról azonban hallani se akar, hogy a többi bolygó, és minden égitest is ugyanúgy. - A bolygók por(c)korong csomósodásáról szövegel. Távol álljon tõlünk, hogy ez az égimechanikai paradoxon (rendezett keringésû porkorongban) létrejöjjön. Még az a szerencse, hogy a szemetek láttára nem is jön létre sehol. - Az exo bolygok oly közel a napjukhoz ugyebár vélitek - "zuhannak", (persze úgy zuhannak, hogy bele, és nem körbe körbe!). Holott az árapály erõk hatására valójában igen intenzíven távolodhatnak is, ha túl vannak annak USP pályáján! Amit csak azért nem "szinkron" pályának mondok, mert a fizika legáltalánosabb, világunkra leginkább érvényes tényezõje, s így általánosabb univerzálisabb) jelentõségû, mint csak egy bolygó szinkronpályája. Mert érvényés bármely, a legkisebb forgó tömegre is.
Végül, ha valaki el kezd rajta gondolkodni,szörnyû képzavart tapasztalhat a fizikában. Igazán fura, hogy fungál még valahogy.
Paul Davies: Az utolsó három perc, 10. FEJEZET-Hirtelen halál és újjászületés. (Világ-Egyetem-soroat, KULTURTRADE KIADÓ KFT, 1994. Magyar fordítás: dr. Both Elõd)
-szerintem meg csak simán k*rvára uborkaszezon van...
Az origón is volt róla cikk már. Elsõ körben a Physics Letters B címû szakfolyóirat április 12-i számában jelent meg, onnan szedték ezek is.
"Bár az ötlet érdekes, egyelõre komoly bizonyíték nem támasztja alá, így leginkább csak egzotikus lehetõségnek tekintendõ." Ez a vélemény egyébként szerintem egy az egybe igaz a kozmológiára is.
Azon töprengek, hogy ha valóban annyira rendhagyó a nézeted, mint amilyennek én érzékelem, akkor vajon kitõl vársz reakciót? A rendhagyóra általában nincs reakció azon kívül, hogy "hülye vagy". Szimplán azért, mert annak elég kicsi a valószínûsége, hogy a rendhagyó átszivárogjon azokon a szûrökön, mely lehetetlenné teszik hogy mások maguktól is felismerjék a rendhagyót. Itt élünk egymás mellett "karnyújtásnyira", de az eltérõ tudatállapotunk idegenekké tesz minket.
Persze ha most fél órát dolgoznék rajta, akkor a fentiek is sokkal jobban hangoznának. De most erre nincs szükség. A lényeg a lényeg.