Várható volt, ez az egész bejelentés egy trójai faló volt. Azon kívül, hogy 2010-re le kell állniuk a siklóknak, gyakorlatilag semmi konkrétumot nem tartalmazott.
Most jelentettek be hogy a qrva Mr. Bokor "tervei" miatt egyszeruen nem marad penz olyan letfontossagu projektekre mint pl a Hubble karbantartasa... A bejelentes az 5. karbantartas kimaradasarol szol, NEM elhalasztasarol... Egyszoval a Hubble-nek annyi... :CCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCC
Azért ezt nem mondanám sûrû mûholdfellövésnek:
Mission Primary Payload Launch Date Landing Date STS-113 International Space Station Flight 11A, P1 (P-One) Truss 11/23/2002 12/07/2002 STS-112 International Space Station Flight 9A, S1 (S-One) Truss 10/07/2002 10/16/2002 STS-111 International Space Station Flight UF-2, Crew Exchange, Mobile Base System 06/05/2002 06/19/2002 STS-110 International Space Station Flight 8A, S0 (S-Zero) Truss, Mobile Transporter 04/08/2002 04/19/2002 STS-109 Hubble Space Telescope Servicing Mission 3B 03/01/2002 03/12/2002 STS-108 International Space Station Flight UF-1, Crew Exchange, Raffaello Multi-Purpose Logistics Module, STARSHINE 2 12/05/2001 12/17/2001 STS-105 ISS Assembly Flight 7A.1, Crew Exchange, Leonardo Multi-Purpose Logistics Module 08/10/2001 08/22/2001 STS-104 ISS Assembly Flight 7A, Quest Airlock, High Pressure Gas Assembly 07/12/2001 07/24/2001 STS-100 ISS Assembly Flight 6A, Canadarm2, Raffaello Multi-Purpose Logistics Module 04/19/2001 05/01/2001 STS-102 ISS Assembly Flight 5A.1, Crew Exchange, Leonardo Multi-Purpose Logistics Module 03/08/2001 03/21/2001 STS-98 ISS Assembly Flight 5A , U.S. Destiny Laboratory 02/07/2001 02/20/2001 STS-97 ISS Assembly Flight 4A , P6 Truss 11/30/2000 12/11/2000 STS-92 ISS Assembly Flight 3A , Z1 Truss and PMA 3 10/11/2000 10/24/2000 STS-106 ISS Assembly Flight 2A.2b 09/08/2000 09/20/2000 STS-101 ISS Assembly Flight 2A.2a 05/19/2000 05/29/2000 STS-99 Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) 02/11/2000 02/22/2000 STS-103 Hubble Space Telescope repair - 3A 12/19/1999 12/27/1999 STS-93 Chandra X-Ray Observatory 07/22/1999 07/27/1999 STS-96 1st International Space Station docking 05/27/1999 06/06/1999 STS-88 First International Space Station Flight 12/04/1998 12/15/1998 STS-95 John Glenn’s Flight; SPACEHAB 10/29/1998 11/07/1998 STS-91 Ninth and final Shuttle-Mir docking 06/02/1998 06/12/1998 STS-90 Final Spacelab mission 04/17/1998 05/03/1998 STS-89 Eighth Shuttle-Mir docking 01/22/1998 01/31/1998 STS-87 United States Microgravity Payload - 4 (USMP-4), Spartan-201 rescue 11/19/1997 12/05/1997 STS-86 Seventh Shuttle-Mir docking 09/25/1997 10/06/1997 STS-85 Cryogenic Infrared Spectrometers and Telescopes for the Atmosphere-Shuttle Pallet Satellite-2 (CRISTA-SPAS-2) 08/07/1997 08/19/1997 STS-94 Microgravity Science Laboratory-1 (MSL-1 reflight) 07/01/1997 07/17/1997 STS-84 Sixth Shuttle-Mir docking 05/15/1997 05/24/1997 STS-83 Microgravity Science Laboratory-1 (MSL-1) 04/04/1997 04/08/1997 STS-82 Second Hubble Space Telescope (HST) servicing 02/11/1997 02/21/1997 STS-81 Fifth Shuttle-Mir docking 01/12/1997 01/22/1997 STS-80 Orbiting and Retrievable Far and Extreme Ultraviolet Spectrograph-Shuttle Pallet Satellite II (ORFEUS-SPAS II) 11/19/1996 12/07/1996 STS-79 Fourth Shuttle-Mir docking 09/16/1996 09/26/1996 STS-78 Life and Microgravity Spacelab (LMS) 06/20/1996 07/07/1996 STS-77 SPACEHAB; SPARTAN (Inflatable Antenna Experiment) 05/19/1996 05/29/1996 STS-76 Third Shuttle-Mir docking; SPACEHAB 03/22/1996 03/31/1996 STS-75 Tethered Satellite System Reflight (TSS-1R); United States Microgravity Payload - 3 (USMP-3) 02/22/1996 03/09/1996 STS-72 Space Flyer Unit (SFU); Office of Aeronautics and Space Technology Flyer (OAST-Flyer) 01/11/1996 01/20/1996 STS-74 Second Shuttle-Mir docking 11/12/1995 11/20/1995 STS-73 United States Microgravity Laboratory - 2 (USML-2) 10/20/1995 11/05/1995 STS-69 SPARTAN 201-03; Wake Shield Facility -2 (WSF-2), 09/07/1995 09/18/1995 STS-70 Tracking Data and Relay Satellite-G (TDRS-G) 07/13/1995 07/22/1995 STS-71 First Shuttle-Mir docking 06/27/1995 07/07/1995 STS-67 ASTRO-2 03/02/1995 03/18/1995 STS-63 SPACEHAB-3; Mir rendezvous 02/03/1995 02/11/1995 STS-66 Atmospheric Laboratory for Applications and Sciences - 3 (ATLAS-03); 11/03/1994 11/14/1994 STS-68 Space Radar Laboratory - 2 (SRL-2) 09/30/1994 10/11/1994 STS-64 LIDAR In-Space Technology Experiment (LITE); SPARTAN-201 09/09/1994 09/20/1994 STS-65 International Microgravity Laboratory-2 (IML-2) 07/08/1994 07/23/1994 STS-59 Space Radar Laboratory-1 (SRL-1) 04/09/1994 04/20/1994 STS-62 United States Microgravity Payload-2 (USMP-2); Office of Aeronautics and Space Technology-2 (OAST-2) 03/04/1994 03/18/1994 STS-60 Wake Shield Facility (WSF); SPACEHAB-2 02/03/1994 02/11/1994
"STSek muholdfellövéseirõl nem is beszélve, a nagyon nagy terheket csak az ürrepülõ tudta felvinni"
Tudnál esetleg példákat mondani? Ez nagyon sántít, a Challanger katasztrófa óta nem nagyon visznek fel kereskedelmi mûholdakat, inkább a sima rakétákat használják ilyen célokra.
az iss azért rohadt sok pénzt hozott is, rengeteg alkalmazott kutatást végeztek/végeznek rajta az ürhajosok fellövéskor meg van adva hogy ezt és ezt a kapszulát ide és ide rakjátok, és ezért a nasa többtiz vagy százezer dollárt is kap az STSek muholdfellövéseirõl nem is beszélve, a nagyon nagy terheket csak az ürrepülõ tudta felvinni
Nekem egyre inkább úgy tûnik hogy nem érem meg a Mars emberes felderítését... :(
Rosszul tudod, a probléma az (és ezt még a beszédet kritizálók is elismerik), hogy nem volt a NASA-nak konkrét terve, hogy milyen irányba is legyenek összefogva a kutatások, nem létezett egy átgondololt ütemterv. Igen, valóban voltak olyan tervek, hogy 2015-ben már induk a Mars-misszió, de ezekkel a tervekkel az volt a baj, hogy nem állt ki érte a politikai éa tudományos vezetés teljes szívvel. Márpedig így nem lehet rá pénzt szerezni.
Most van egy viszonylag kidolgozott üttemterv, amely még betarthatónak is tûnik. Az anyagi részét leszámítva. Egy ilyen volumenû programra öt év alatt 1 milliárd $ plusz támogatást bejelenteni legalábbis nevetséges. Az elkövetkezõ 5 évben ugyan lesz 12 milliárdjuk erre, ami már nem kis pénz, de milyen áron? Máris keseregnek egyes tudósok, hogy az elmúlt 10 évben az ISS vonta el tõlük a pénzt (csaknem 100 milliárd $-t áldozott az USA az ISS-re eddig!), azt a keveset, amit pedig valahogy mégis ki tudtak harcolni, most bizonyosan kicibálják a kezükbõl, merthát kell a Bush-programra...
Félek tõle, hogy ennek a beszédnek, illetve a témáját adó programnak is csak az lesz az eredménye, hogy tovább nehezíti a NASA helyzetét, és lassítja a fejlõdést (az elmúlt 10 évben legalább 3 emberes ûrhajó fejlesztését kezdték már meg, de egyiket sem fejezték be)
-Egyfelõl bejelentették, hogy készülni fog egy "Crew Exploration Vehicle" (~Személyzettel ellátot Kutató Jármû -CRV), amelyel magasabb orbitális pálya is elérhetõ lesz, illetve akár a földkörüli pályát is el lehet hagyni. -Volt egy szép igérete, miszerint 2015-re az USA újra a holdra lép, hogy bázist épitsenek ki, elsõsorban a következõ nagy lépés, az emberes Mars-utazás elõsegítésére. -Felkérte a NASA-t, hogy a 15 partnerországgal eggyüt találjanak módot arra, hogy befejezzék az ISS-t (arról nem beszélt, hogy a korábban általa lelõtt amerikai lakómodult "visszakapja-e" a NASA). Valamint azt taglalta, hogy a NASA-nak az ISS-re és új hordozó- és ûrjármûvek készítésére kellene koncentrálnia. -Bush a'szondja, hogy keres még 1 milliárdot valahogy a NASA számára, ami igazából annyit jelent, hogy a konresszust megkéri, hogy emelje a NASA költségvetését fokozatosan, hogy 5 év múlva 1 milliárdal többet kapjanak éves szinten. -Bush felkérte a NASA-t, hogy 11 milliárd $-t csoportosítson át házon belül az általa felvázolt dolgokra!!! Ez annyit tesz, hogy valószinüleg sok programot lelõnek, mert kell a pénz Bush bácsi eszméire (sajnos úgy tünik, tényleg búcsút inthetünk a JIMO-nak...)...
Nos, a beszéd megvolt, nem mondott semmi forradalmit, ennyit az apja is elmondott már 89-ben... Suxx.
Akinek gondja vannak az idõzónákkal, azoknak bonyolultul: A Keleti Idõ (GMT-5 óra) szerint du. 3-kor tartott beszéd nálunk, Közép-Európai idõ (GMT+1 óra) szerint este 9-et jelent...
Hát igen ez az, amire nem lehet értelmesen válaszolni, és rámutat arra, amit annyira szeretek az emberiségben - hogy olyan következetesen tud cselekedni...
Hidd el, ez is csak a politikai hozzálláson múlik. Ha a 70-es évek anno a Mars-versenyrõl szóltak volna, akkor bizony nem aggályoskodtak volna a NERVA miatt, hanem simán megépítik a végsõ változatot. Csakhogy akkor éppen olyan volt a politikai hangulat, hogy a kutya sem foglalkozott (képletesen persze) az ûrkutatással, nem voltak látványos eredmények, nem voltak kellõen inspiráló célok.
Azt is tegyük hozzá, hogy azért a NERVA-hoz képest a Prometheus-terv hajtómûvei sokkal fejlettebbek.
2. Nos. A kulcsszó: olcsóság. Megfizethetõ a használata nem úgy mint az ûrrepülésnek. (Persze nekem semmiképp sem elérhetõ 16 éves csoró diákként de a vágyak éltetnek-nem? Akkor is ha sosem lesz ilyenem mert mire megengedhetném már nem fog érdekelni és ez biztos de akkoris. Talán OFF volt de úgy igazából nem érdekel bárkit is zavar.
1. Te tudod. A technikai fejlõdés sosem abból jött hogy a már létezõ, a végletekig kihasznált dolgokat poroltak le, (lsd. ökörfogattal 200km/h-t hiába akarsz menni) Az antianyagot meg dõreség tárolni, elég az elõállító (már létezõ) technikát felcuccolni és lecgó. A 2090-es jóslatod pedig csak egy tipp, sosem lehet tudni mikor jön meg az áttörés. Lehet hogy egy tudós Sapporoban épp most találta fel a szobahõmérsékletû szupravezetõt, lehet hogy a szép unokája fogja 100 év múlva a Tau Cetin. Nem tudhatni.
Megtartotta már? Mit mondott? Talán ezt: Sorry it was just a muthafuckin joke! eh-eh-eh 8)
Ezzel csak az a baj, hogy a Smart1 is csak közvetett bizonyítékkal szolgál (spektrogáf felvételekkel). Akkor lehetne egyértelmûen kijelenteni, hogy a holdon is van víz, ha egy szonda leszálna valamelyik sarkon, és lefurhatna pontos elemzéshez...
Tíz év még belefér, de az ezer milliárd kicsit durva.:) 5-6 év óta 15 milliárd a NASA költségvetése, a Mars misszióra mondanak 2-500 milliárd dollárt. A pár ezer vmi eszméletlen sok.
Pontosan! A szörnyû az, hogy egyenlõre nincs "következõ" lépés a holdkutatásban. A külsõ bolygók felé irányuló szondákra adnak pénzt (pl. JIMO), de a holdszondákra nem.
az urprogramok léte vagy nemléte nagyban függ attol hogy ki lesz az elnök, illetve ugy néz ki hogy az ürprogram maga is politikai témává vált, választási kérdéssé (aminek mondjuk lehet örülni)
NINCSENEK következõ generációs holdkutató cuccok (jelenleg a Holdra se tudnánk lépni, nincs mivel) - tervek vannak, de pénz kell a kifejlesztéshez/megvalósításhoz
56-58%, egy biztos ti europaiak sohasem fogjatok megerteni az amerikai valasztasi logikat...
Én arra gondoltam, hogy 56-58%-os Bush támogatottsága a biztos szavazók között. Bár kissé félreérthetõen írtam le, ez nem vitás. Az pedig tény, hogy "mi" sose fogjuk megérteni az USA választási rendszerét. Pokolian kacifántos egy dolog
Ha pedig erdekel az USA politikai vilaga, akkor ha ide jonnel latnad, hogy mennyire sokan Bush ellen vannak, a statisztikai felmeresek nem tukrozik a nep akaratat, Bush ellenes szervezetek tucatszamra alakulnak sot meg olyan emberek is Bush ellen fordulnak mint pl. Soros Gyorgy.
Nem tudom, én csak a TV-bõl és az internetrõl értesülök arról, hogy is mennek dolgok odaát, de mindenesetre úgy tünik, hogy mindkét oldal képviselõi meg vannak gyõzödve saját nézeteikrõl. Ezt csak onnan veszem, hogy egy eritelaz nick alatt futó illetõ az Index.hu fórumán pedig megrögzött republikánus, õ meg arról írt, hogy a demokraták teljesen szétestek, semmi egységet nem mutatnak, és hogy Bush simán le fogja mosni bármelyiküket. Most aztán találgathatom, hogy melyikõtök mond igazat
Viccen kívûl, a legtöbb USA-béli és EURÓPAI hírportálon azt olvasom, hogy Bush fölénye elég meggyõzõ, és a demokratáknak egyenlõre nincs olyan embere, aki tényleg lemoshatná a színrõl.
A CNN az egy szuperprofi halozat, es a legjobban mukodik a vilagon, altalaban elsokent jelent a vilag minden tajarol es en is naponta nezem, de amikor manipulaciorol van szo akkor is szuperprofi. Hazudni nem szokott, de oruletessen felnagyitja ami tetszik neki, es vagy elhalgatja, vagy iszonyatossan lekicsinyiti azt ami nem tetszik neki... erted?
Hidd el, nagyon is tisztában vagyok a média sötét oldalával. Nem vitás, hogy sok dolgoban ferdítenek, emiatt is szeretem jobban a BBC-t, szvsz õk talán a legjobbak a mûfajban. Persze azt is el kell ismerni, hogy egy ilyen világban élünk. A hazugságok, félrevezetések - a bulvár világában... De mondjuk volt egy fél évig Fox News-unk is, és ahoz képest a CNN a tárgyilagosság világítótornya :)
Ha igazan erdekelnek a valasztasok akkor www.google.com es minnel tobb helyrol olvass, asztan pedig legyen meg a sajat velemenyed, nem pedig a CNN-e!
Ha hiszed, ha nem, legalább két tucat hírportált szoktam olvasgatni, szóval elhiheted, hogy nem vagyok CNN-függõ. Viszont a linket azért tettem be, mert talán a CNN oldalán van legátláthatóbban kifejtve az egész, ismertetõk az indulókról, fontos dátumok, poll-eremények, stb. De ha tudsz egy oldalt, ahol érthetõbben, könnyebben emészthetõbben van kifejtve a 2004-es választás, nosza, tárd elénk...
Itt konkrétan arra próbáltam rávilágítani, hogy milyen bonyolult dolog az ilyen fejlett technológiák kifejlesztése, és az idõrendet azért írtam le, hogy legyen egy nagyságrend, amit emberünk maga elé képzelhet.
Itt elég jól le vannak írva a dolgok, bár van egy tippem, hogy mi, európaiak sose fogjuk megérteni az amerikai választási rendszer logikáját :))
Amúgy Clark nekem is szimpatikus, de egyfelõl nem õ az esélyes a demokraták közül, hanem Howard Dean, másfelõl nem látsztik úgy, hogy Bush-t meg lehetne verni 2004-ben. A jelenlegi körülmények között az elõrejelzések szerint 56-58%-ra számíthat, ami bõséges fölénynek tekinthetõ.
Az ûrben használatos napelemek részben azért drágák, mivel a különféle sugárzásoktól (elsõsorban az ultraibolya sugárzástól) védeni kell õket, de kisebb, egyetemek által készített szondákon állítólag sima, sarki boltban vásárolható napelemtáblák is elvoltak egy ideig.
Én úgy tudom, hogy az igazán nagy hatásfokkal szemben inkább a megbízhatóságot tartják szem elött.
"Na egyszer mar president Moron is valami jot tesz... nem kell felni mert nem fogjak ujravalasztani, de persze az utodja (Wes Clark valoszinuleg)"
Lehet offtopik, de beszélnél egy kicsit a választási rendszeretekrõl? Ha jól tudom, mostanában lesznek primary-k, ezek tulképp micsodák? Itt dõl el, hogy egy párt elnökjelöltjei közül ki lesz a végleges jelölt?
Egyébként miért veszed ilyen biztosra, hogy Wesley Clark fog Bush-sal szembeszállni? Vannak mellette más demokrata jelöltek is... Olvasgatva Clark honlapját + a közelmúltban róla megjelent cikkeket, szimpatikus embernek tûnik, hatalmas tervei vannak, és elég frankó dolgokat mond. De nem lehet, hogy azért ennyire 'álmodozó', mert nincs sok esélye, és ígérhet bármit...?
Nem tudom egyre gondolunk-e, de tavaly év végén (alig pár hete) volt egy sikeres teszt a Nuclear Electric Xenon Ion System (Nexis) projecten belül, amely a JIMO (Jupiter Icy Moons Orbiter) ûrszonda hajtómûvére vonatkozott. Ez egy Xenon-al mûködõ ion-hajtómû, amely 20kW-os energiájú, két tonna üzemanyagot visz magával és várhatóan legalább 10 éves lesz az élettartama.
A Vikingeknél sem mindenki indult neki az ismeretlennek, közöttük is volt egy maréknyi ember, akik valóban éhezték a kalandot, a felfedezést. Akkoriban viszont más volt a világ, a kalandhoz, felfedezéshez nem kellett más, mint egy hajó, és egy maréknyi felspanolt ember, és ezt nem volt nehéz elõteremteni.
A probléma ott van, hogy egy marék felspanolt embert ma se lenne nehéz találni, de ellenben a "hajó" megépítéséhez komoly erõforrásokra van szükség, és ezek elõteremtése civilek számára jelenleg reménytelen, az országok vezetõi pedig nem látják elég vonzónak erre költeni...
Nézõpont kérdése. Van rá egy tippem, hogy mi már nem fogjuk megélni az elsõ kisérleti anti-anyag reaktor felépítését. Ezt abból szûröm le, hogy az elsõ (remélhetõleg) valóban huzamosabb ideig mûködõ, és pozitiv energiamérlegû fúziós reaktor, az ITER megépítése lassan 15 éve húzódik, és a jelenlegi ütemterv szerint sem is készül el 2010 elött, de inkább 2015 a reális idõpont. Namost mindezt úgy, hogy már az 1970-es években voltak Tokamak-reaktorok, amelyek ha csak rövid ideig, de képesek voltak plazmaáramot létrehozni, igaz úgy, hogy több energiát kellett befektetni, mint amennyit ki lehetett volna nyerni belõlük.
Az antianyag terén jelenleg úgy állunk, hogy már képesek vagyunk elõállítani néhány antianyag-atomot (iszonyú összegekért, speciális gyorsitókkal, nagy energiaráfordítással), sõt, néhány óráig még meg is tudjuk óvni a környezettõl az antianyagot, tehát jelenleg még a gyártás és a tárolás problémáival küszködünk.
Talán 2010-2020 környékére sikerül ezt megoldani, és megkezdõdhetnek az elsõ kisérleti anti-anyag reaktorok tervezése és építése. Az nyilvánvaló, hogy rengeteg elõre nem látható problémával fognak szembesülni, így mondjuk 2030-2050 között már talán mûködni is kezd az elsõ kisérleti reaktor, amely azonban még csak a reakcióval való kisérleteknek fog otthont adni. Ezek után még kell úgy 10-30 év, amíg a felmerülõ problémákat megoldják, és csak ekkor kezdik majd el az elsõ energiatermelésre készülõ antianyag-reaktor felépítését, ami ismét 5-10 évet jelent. Vagyis optimista becslésem szerint 2045, pesszimistább (de még mindig igen optimista - hiszen azt veszem, hogy sikerül megoldaniuk a felmerülõ problémákat) becslésem szerint 2090 körül már sikeresen mûködni is kezd az elsõ pozitiv energiamérlegû antianyag-reaktor. 2045-ben 67 éves, 2090-ben pedig 112 éves lennék. És ekkor még csak egyetlen kész antianyag-reaktor van a világon...
Döntse el mindenki, hogy ki az, aki reálisan látja a témát, és ki az, aki nem...
Mit akarsz te itt a szar kémiai meghajtással amikor az nem olcsó, nem volt olcsó, és NEM IS LESZ OLCSÓ!
Légyszives ha ilyen jól informált vagy, akkor mond is el, milyen árakkal is kell számolnunk a kémiai rakétahajtómûvekkel, és a kombinált kémiai hajtómûvek (pl. gázturbina+rakétahajtómû vagy kombinált scramjet) esetén. Csak mert gondolom ha ilyesmiket írsz le, akkor tisztába is vagy a tényekkel...
De ez kémia hajtómûvel ami ócska, primitív, nagy, gyenge, egyszeri, ez nem fog menni!
1.: Egyszeri, itt a kulcsszó, tehát újrafelhasználható eszközökre van szükség, és itt jön képbe a Kombinált Scramjet, amely ugye még mindig csak a jövõ zenéje, de sokkal effektívebb lesz, mint a sima, egy ûzemmódos rakétahajtómû...
2.: One bike rule them all-Aprilia RS125
Ez van hozzászólásod alján. Megkérdezhetem, hogy miért istenitesz egy olyan jármûvet, amely "ócska, primitív, nagy, gyenge" kémiai erõforrásal rendelkezik? Ebben csak az a pláne, hogy a szárazföldi közlekedésnél már most vannak nagyon jó hatásfokú és igen modern meghajtással rendelkezõ eszközök.
Fel nem tudom fogni, akkor miért ezt a benzinfaló szörnyet imádod...
Nem szállok le a földre mert akkor olyan földhözragadt lennék mint te! Mit akarsz te itt a szar kémiai meghajtással amikor az nem olcsó, nem volt olcsó, és NEM IS LESZ OLCSÓ! Majd amikor majd pár millió huf lesz egy pár napos tartózkodás földkörüli pályán azt mondom ez valami! De ez kémia hajtómûvel ami ócska, primitív, nagy, gyenge, egyszeri, ez nem fog menni!
A holdra hasznalatos Ion hajtomu meghajtasa nuklearis, uzemanyaga pedig vszeg nem xeon lesz, hanem a holdon megtalalhato anyag.
Én úgy tudom, hogy cseppet sem mindegy, hogy mit ionizálnak, és én eddig fõleg Argon, Xenon, Higany és Cézium hajtóanyagról hallotam, sajnos ezek egyike sem túl gyakori a Holdon...
A folos energia elvezetese egy problema, amit meg kell majd oldani. Pl. hatekonyabb nuklearis reaktorral maris kevesebb energiat kellene elvezetni.
Súlytalanságban megfelelõen mûködõ atomreaktort sem könnyû létrehozni, hát még nagyobb hatékonyságot elérni, különösen úgy, hogy e téren még igencsak gyerekcipõben járnak a kisérletek (ill. jelenleg inkább állnak).
Ezt majd megoldjak a tudosok, ez a dolguk.
Véletlenül nem marketingesnek tetszik lenni? Azok szoktak ilyen bölcsességeket mondani :) Ezzel az erõvel miértnem rögtön antianyag-reaktort akarunk?
A napelemes ion hajtomuvek gyorsulasa van 10^4-10^3 kozott, a nuklearis iondrive jobb, bar nem tudom, hogy mennyi pontosan.
Egy 1986-os Szovjet Mars-program terveiben 45 kgf tolóerõvel számoltak, amelyet egy Xenon hajtóanyagú ion-hajtómû szolgáltatott volna, az energiaforrás két atomreaktor lett volna, amelyek együttesen 15MW-os elektromos teljesítményt adtak volna. Ennek a tervnek az alternatívája lett volna az 1989-ben született orosz Mars-program, amely a fentihez nagyon hasonló lett volna, csak éppen az energiát nem reaktorok, hanem két, egyenként 200x200m-es napelemtábla szolgáltatta volna. A hajtómû ugyanaz a 45 kgf tolóerejû Xenon hajtóanyagú ion-hajtómû, amelyhez nem kevesebb, mint 165 tonna hajtóanyagot vittek volna, úgy, hogy a hajó teljes tömege 355 tonna...
Viszonyításképpen egy 1994-es orosz tervezet, amely nukleáris meghajtással rendelkezett volna, 20,000 kgf tolóerõt számolt, az amerikai 1991-es Mars Direct terv pedig ~45.000 fontnyi tolóerõvel, amelyet szintén egy nukleáris hajtómû nyújtott volna...
A holdra hasznalatos Ion hajtomu meghajtasa nuklearis, uzemanyaga pedig vszeg nem xeon lesz, hanem a holdon megtalalhato anyag. Mivel az anyagot ugyis plazma allapotig hevitik, ezert majdnem mindegy, hogy gaz-e vagy nem, mert plazma homersekleten minden gaz (illetve plazma).
A folos energia elvezetese egy problema, amit meg kell majd oldani. Pl. hatekonyabb nuklearis reaktorral maris kevesebb energiat kellene elvezetni. Ezt majd megoldjak a tudosok, ez a dolguk.
A napelemes ion hajtomuvek gyorsulasa van 10^4-10^3 kozott, a nuklearis iondrive jobb, bar nem tudom, hogy mennyi pontosan.
A NASA mar evek ota teszteli a ion hajtomuvet. (Ion drive) Ezzel fognak elmenni a holdra. Hagyomanyos hajtomuvekkel eleg a legkor hataraig kiemelni a rakomanyt, onnan pedig egy ion hajtomuves egyseg felkapja es felviszi Geostat palyara, ahol felhasznaljak. Pl. ott epitik meg az urhajot darabokbol. Igy nem kell nagy raketakat epiteni, eleg sok kisebbet. Ha mar all a holdbazis, a holdrol lehet kitermelni az ionhajtomu uzemanyagot, a foldrol egyre kevesebb dolgot kell majd felhozni.
Ebben mi a különleges? Azthittem valami spéci államkötvényrõl van szó :)
bond = államkötvény, azaz igy van ez itthon is. Az állam költségvetési hiányát kötvényekkel pótolja, amit ha te megveszel, tuti nyersz a kamaton - most 5% körül van az infláció, kincstárjegyet meg 11% körül vehetsz (az alapkamat 12.5 asszem)
...ami pedig az oktatasi koltsegvetest illeti az pl. 2000-ben 37.52 milliard volt 2004-ben pedig 61.38 milliard ami szerintem kozel sem csokkenes...
Mindez úgy, hogy közben egyes tagállamok egyre többet spórolnak az oktatáson, mivel másra kell (szerintük) a pénz (nem csak Kaliforniában áll rosszul a tagállami kassza...). Az USA költségvetése ezért is szán 2004-ben ekkora összeget erre - plusz ne feledjük, hogy 2004 választási és. Nézz vissza, mekkora összeg volt 2002-ben...
...egeszsegugy pedig 2000-ben 403 milliardot kapott, 2004-ben pedig 540 milliardot, tehat itt sem all az allitasod...
Ismét azt tudom mondani amit fent. Plusz azt, hogy olyan dolgokon spóroltak, mint a munkanélküliek képzése (2003-ban 700 millió $-al kaptak kevesebbet (-11%), ami miatt volt is felháborodás), vagy egyébb szociális költségek...
Kulomben az USA-ban nem igen szoktak csokenteni a kiadasokbol, inkabb novelik a beveteleket ha lehet,
Ez a demokratákra jellemzõ, Bill Clinton idején ez is volt a helyzet. Csakhogy Bush republikánus, és republikánus többséget élvez emlékeim szerint mind a szenátusban, mind az alsóházban...
vagyis ha BOND-ba teszem a penzem akkor biztossan nyerek, pedig a BOND nem mas mind kolcson a kormanynak, vagyis a deficit betomese.
Érdekes, ezt nem is tudtam, tudsz errõl valami linket adni? Most hirtelen elkezdtem keresni, de csak egy rakás használhatattlan dolgot találtam.
mert a mai konvencionalis raketak nem masok mind TNT... nem szabad az ismert vilag hatarain belul gondolkozni, mert akkor falba utkozunk...
Figyelembe véve, hogy az ismeretlennel packázni eléggé veszélyes dolog, talán ez a hibás hozzáállás. Példáddal élve a nukleáris fegyverek kifejlesztésénél akkora károkat okoztak saját maguknak és a környezetnek, hogy talán jobb lett volna a pusztítás kevésbé hatékony, de mégis hatékonyabb módjait kutatni úgy, hogy nem teszünk gigászi területeket sugárszennyezetté, és nem sugározzuk be embereink ezreit csak azért, hogy lássuk, mi lesz az eredmény...
Ja ha pedig a rekord deficit erdekel akkor az a II. Vilaghaboru idejen volt a legnagyobb amikor a GDP 30.3% anak felelt meg.
A II. világháborús költségvetést azért már csak ne hasonlítsuk a maihoz! :)
A NASA koltsegvetese pedig stagnalt, vagyis valojaban csokkent realertekben. Ideje ezen valtoztatni, na de nem nez az ki egy picit nevetsegesnek evi 5% az kb. 700-800 millio, amikor pl. masik kiadasok tobb tiz milliardal bovultek 2-3 ev alatt?
A NASA költségvetése csökkent 2000 óta, hiszen akkor leállitottak több programot is (Venture Star, CRV, ISS lakómodul) és csökkentették más programok költségvetését. Emlékeim szerint a Clinton-kormányzat idején volt, hogy több, mint 20 milliárd dollár volt a NASA állami támogatása... Csak érdekességként: a NASA durván 15-16 milliárdot kap 2004-ben, a védelmi minisztérium (DoD) csak a fegyverrendszerek fejlesztésére/építésére 62,8 milliárdot...
National Interplanetar Flight Administration... vagy valami hasonlot
Aligha hiszem, hogy a törvényhozás megszavazna egy ilyen törvényt. Amúgy a NASA-nak van egy eféle "leányvállalata", a NIAC...
Egy kis elõzmény: Ramjet (Torlósugárhajtómû): olyan sugárhajtómû, amelynél a levegõ sûrítését maga a sebesség (repülési sebesség) végzi (ugye a "sima" sugárhajtómûnél ezt turbinalapátok sora végzi), emiatt a torlósugárhajtómû beindításához bizonyos (néhányszáz km/h-s) indulósebességre ven szükség. Elõnye hogy (az üzemanyag szelepeket leszámítva) nincs mozgó alkatrésze, ami miatt nagyon könnyû, olcsó és egyszerû szerkezet.
A Scramjet (Supersonic Combustion Ramjet - kb. Szuperszónikus Égetésû Torlósugárhajtómû (itt van egy kis keverés, az angol Ramjet és Scramjet is Torlósugárhajtómû a magyar nyelvben)), olyan torlósugárhajtómû, amelynél a beáramló levegõnek már szuperszónikus sebességel kell haladnia. A Scramjet hatásfoka magas sebességnél jobb, mint a Ramjet-é, viszont indítási sebessége a hangsebesség fölött van. Ugyanakkor a nagy sebességû levegõáramlásnál fellépõ problémák miatt nem könnyû megtervezni egy jól mûködõ Scramjet-et.
A Ramjet-ek álltalában néhányszáz km/h-tól kb. 3-4x hangsebességig használhatóak kellõ hatékonysággal, a Scramjet-el akár 5-7x hangsebességnél (un.: Hiperszónikus sebességet) is jó hatásfokkal mûködnek, sõt talán még nagyobb sebességnél is (beszélnek 10 mach-ról is). A tesztek jelenleg az X-43A-val folynak (errõl volt már nem is egy hír az SG.hu-n).
A Scramjet hajtómûvel önmagában persze nem képes felszálni egy gép, de erre létezik pár alternatíva, mint az, hogy gázturbinás hajtómûvel gyorsulna fel a gép hangsebesség fölé, és ott lépne mûködésbe a Scramjet. A kombinált Scramjet-hajtómû esetén a hajtómû úgy van kialakítva, hogy az tud Ramjet-ként, Scramjet-ként és rakétahajtómûként is mûködni. Így rakétahajtómûként szálna fel, majd átváltana Ramjet módba, és így emelkedne a magasba, ahol a megfelelõ sebesség elérése után átváltana Scramjet módba - és ha az ûr a cél, akkor nagyon-nagy magasságban (50km körül) ismét rakétahajtómûre váltana és így hagyhatná el az atmoszférát.
Lehet kérdezni, hogy ennek mi értelme van? A lényeg az ûrbe való jutásnál az, hogy jelenleg szinte minden inditójármû rakétafokozatokat használ indulásnál, így a földrõl való elemelkedésnél magával kell cipelnie az oxidálószert is, ami komoly súlytöbbletett jelent. A sugárhajtómûvek ugye a légkör oxigénjét használják, így nincs szükségük külön oxidálószerre. Logikus lenne, hogy a hordozóeszköz amíg lehet, a légkörbõl nyerje az oxigént, és csak akkor váltson rakétahajtómûre, amikor már tényleg muszály. Ez a kombinált Ram/Scramjet-el válhatna igazán valóra, hiszen egy ilyen hordozóeszköz akár 50km-es magasságba is eljuthat, és ott már 7-10x hangsebességet is elérhet, vagyis pont a legproblémásabb részén jutna túl úgy, hogy sokkal kevesebb üzemanyagra lenne szüksége (egy átlag hordozórakéta az 50-60km-es magasságba való jutáshoz tömegének 70-80%-át kell felhasználja, ennek csaknem egésze üzemanyag...). Egyszóval a Scramjet igen igéretes technológia, ám mégse áldoznak rá (szerintem) elég pénzt. Jelenleg gyakorlati szinten csak az X-43A/B/C tesztgépeken dolgoznak, alig néhánytízmillió $-os összegbõl. Persze jellemzõ, hogy az USA légiereje máris terv szinten dolgozik a saját hiperszónikus gépén, amit HyperSoar-nak neveznek. Ez alkalmas lenne elméletileg úgy nagysebességû (kis reakciódejû) bombázására, mint mûholdak ûrbe juttatására.
Itt egy kép a HyperSoar-ról (klikk a nagy képért):
...csak az olyan kvázi-létezés szintjén van meg, mint a Zenit-rakéták, amelyek leszerelt ICBM-ekbõl lettek átalakítva...
Áhhh... Ilyen fáradtan minek állok neki gépelni... Természetesen nem a Zenit, hanem a Ciklon 3 hordozórakéta van ICBM-ekbõl (8K68 - NATO: SS-9) átalakítva...
Penz lessz nem kell felni, mindeg is volt amikor megvolt az akarat, akarmennyi is az USA koltsegvetesi hianya...
Nem igazán mozogsz otthonosan politika kapcsán. Tudod ezeknek van egy olyan rossz szokásuk, hogy ha hiány van (és hidd el, ekkora hiánya az USA büdzséjének régen volt), akkor elõször az oktatástól, az egézszégügytõl és egyébb olyan területektõl vesznek el, amelyek "fájdalommentesek", tehát le fogják nyelni a "sértettek". Ezt mellesleg nem csak az USA-ban gyakorolják, hanem itthon is ez a helyzet...
....a baj csak ott van akarnak e adni, vagyis a baj ott van, hogy nem akarnak beruhazni, mert nem eleg nagy a haszon.
A #41-es hozzászólásomban pont ezt írtam. Mondjuk ez a mai gazdaság egyik rákfenéje - a kereskedelemben vannak nagy pénzek, nem a gyártásban. Nem véletlen, hogy itthon is inkább felhúz két-három Hipermarketet és plázát a külföldi befeketetõ, minthogy építsen egy gyárat...
Ja es ha mar a penznel tartok elmondanam, "akarmilyen okos vagy semmit sem er penz nelkul, ha viszont penz van akkor lehetsz a legbutabb is..." :) nem jo, de sajnos igaz!
a Marsra kéne menni amikor még földkörüli pályára se tudunk ócsóért feljutni!
Nos többek között ezért nem hiszek a Bush-beszédben. Anno ott volt a Venture Star, amely ha kissé döcögõsen is, de haladt, és elméletileg 2004-ben (idén!) már el is készühetett volna az elsõ Venture Star ûrsikló, amelynek üzemeltetése sokkal olcsóbb lett volna, mint az STS. Csakhogy ehez még kellett volna 1-2 milliárd $, és a Bush-adminisztráció erre azt válaszolta, hogy nem. Hát ennyi...
Kéne valami agrav meghajtás vagy antianyag rakéta hogy olcsó legyen...
Szálj le a földre, és ne a Sci-fi filmek alapján képzeld el a jövõt. Nekünk elég lenne egy kellõen hatásos kémiai hajtómû is - amit történetesen már fejlesztenek egy ideje. Scramjet-nek hívják... Amúgy az antianyag egy iciri-picirit drága...
És van egy rossz hírem: Kolumbusz úgy halt meg, hogy õ Indiába jutott el, csak nyugat fele megkerülve a földet....
Na most te elhiszed, hogy a vilagot olyan mertekben fenyegeti a terrorizmus mint ahogyan elhitetik az emberekkel?
Nem, de épp ez a dolgok lényege. Lásd át a problémát, vizsgáld meg minél több szemszögbõl és ezek alapján alkosd meg saját véleményed. Az általam ismert tények (a kínai ûrprogram jelenlegi állása, a kínai ûrprogram költségvetése, és egy hold-bázis kifejlesztésének és megépítésének hozzávetõleges árának ismerete alapján) ki merem jelenteni, hogy 2020 elött a jelenlegi feltételek mellett nem lesz/nem lehet Kínai ûrbázis a holdon. Ahoz sokkal több pénzre lenne szükségük a kínai tudósoknak...
ja es meg valamit, a nagy urkiadasok sokkal tobb penzt hoznak a konyhanak mind amennyibe kerulnek, meghuzza az ipart, minden szempontbol, mert vele jarnak az uj hadifejlesztesek is...
Az "ûrkiadások" valóban sokat hoznak a konyhára, de ennek csak egy kis hányada váltható zöldhasúra. Az ûripar még gyermekcipõben jár, gyakorlatilag a hordozórakéták terén a költséges új hordozóeszközök fejlesztése teljesen állami megrendelésekre mennek (mint az Európai HOPPER vagy a megszünt USA-béle Venture Star), magáncégek hordozórakéták terén inkább csak vegetálnak (mint a SeaLaunch), vagy elbuknak (mint a Rotary Rocket). Az ipart jelenleg a szorakoztatótechnika, az autógyártás és efélék húzzák, mivel ebbõl lehet nagy profitot besöpörni. Az ûripar egyenlõre túl rizikós és kis haszonnal kecsegtetõ magánbefektetõk részére... A hadifejlesztéseket pedig kár idesorolni, a kettõnek nem sok köze van egymáshoz, max. annyi, hogy ezentúl több Kínai kémmühold lesz az égen. A hordozó-rakétatechnológia és a katonai rakétatechnológia az 50-es években elvált egymástól, és csak az olyan kvázi-létezés szintjén van meg, mint a Zenit-rakéták, amelyek leszerelt ICBM-ekbõl lettek átalakítva...
...az amcsi gazdasag repult az egekbe a '60-as evek versengesenek idejen, most ugy gondolom hasonloak lesznek a dolgok...
Az amcsi gazdaság nem az ûrkutatástól repült az egekbe, és igazából a növekedése az 50-es években kezdõdött meg, amikor mindenki saját autót vett, saját házat épített, rádiót és TV-t vásárolt, és a többi. Aztán jöttek a 70-es évek és jött a Vietnami-háború szindróma, az olajválság, stb. És a gazdaság hanyatlani kezdett, mert a vásárlóerõ csökkent. Pedig ugye a 70-es években is komoly pénzek mentek el az ûrkutatásra (Skylab-program, az STS kifejlesztése, stb.), és akkor is rengeteg új fejlesztés volt...
...es a Holdra/Marsra utazas fo nyertese valojaban a legikozlekedes lessz, mert nem kell megijjedni nem ugy fognak a Holdra menni mint ahogyan azt tettek az Apollo programban...
E kettõnek mi a köze egymáshoz? A légi közledekés pl. jelenleg afelé tendálódik, hogy minél olcsóbban tudjanak minél több utast célhoz jutattni. A fejlõdés nem lesz látványos, max. az A380 után jöhet a BWB, amely egy gigász repülõ szárny, akár 1000 utas számára. Ez IS fejlõdés, mégha neked nem is tünik annak.
maga utan huzza a tobbit, a jelenlegi urprogramok eppen ezert "dogledeznek" mert a muholdak mar minden elehetot elertek es nincs hely a tovabbfejlesztesre a jelenlegi technologiakkal
Nem értek egyet. A jelenlegi (emberes) ûrprogramok azért dögledeznek, mert politikai alapon lettek létrehozva, és nincs olyan nyomás, amely rákényszerítené a politikusokat arra, hogy komolyan áldozzanak rá. Amúgy a jelenlegi egyetlen emberes ûrprogramot úgy hívják, hogy ISS (nemzetközi ûrállomás)... Tervek vannak, de mivel ezekhez rengeteg pénz kellene, és nem túl látványos eredményekre (a Venture Star-al is állitólag az volt a baj, hogy ez is "csak" egy ûrsikló, nekünk már van egy ilyen, mégha ha 10x olyan drágán is mûködik...).
>...mert ha nincs ellenfel akkor elveszettnek erzi magat, ezert talaltak ki a terrorizmus veszelyt, mert megkerdojelezodik a "hatalmas ero"-re valo szukseg ha nincs ki ellen hasznalni, az amcsi hadero egy elkepeszto ero akinek ellenfelre van szuksege, ha nincs kivel harcolnia (egyenranguan) akkor nem marad neki mas hatra mint, hogy sajat magat zavarja
Tévedés. Van alternatíva, amelyet a Clinton-kormányzat megpróbált, de sajnos elsikadt. Ennek lényege az összefogás, a nemzetközi programok eröltetése, a közösségi fejlesztés. Ez lett volna az ISS, amely nem egy nemzet, hanem nemzetek sora épített volna fel és mûködtetett volna. Tervként szépen nézett ki, de sajnos mégis zátonyra futott, mivel az orosz fél csak szavakban állt ki a kezdeményezés mögött, és büszkeségében sikeresen aláásta a csapatmunka lényegét: az egymásban való bizalmat. Kezdve azzal, hogy a Mir-re öszpontosítottak még akkor is, amikor már az ISS-re kellett volna, át azon, hogy miattuk éveket késett a program és a többi. A jelenlegi amerikai kormányzat úgy vélekedik, hogy elég abból, hogy másokkal szövetkezve a pénzünk olyasmire menjen el, amely nem mûködik, mégpedig egyes társaik hozzáálása miatt. Érthetõ magatartás, ám igazából azt asztalra kellett volna csapni, gatyába rázni a programot és ha valaki akadályozza a munkát, akkor feltenni neki a kérdést, hogy tényleg akarja-e csinálni? Sajnos a Bush-kormányzat nem ezt tette, hanem egyszerûen leépítette a programot, hogy kevesebb pénzt kelljen kiadni rá.
<I>...csak a nepet kell rabeszelni, hogy konnyen adja a penzt, es erre eppen megfelelnek a Kinaiak, megha sohasem mennek el a Holdra akkor is. Nem kell lenezni az amcsi politika manipulaciojat...
Úgytünik nem értetted meg, mit is írtam le korábban: a Kínaiak nem fognak eljutni a holdra a közeljövõben. És a helyzet az, hogy az amerikaiak sem, mivel egyszerûen nem ad ahoz elég pénzt a Bush-kormányzat, hogy ez megvalósulhasson. A politikai manipuláció itt annyit tesz, hogy úgy tesznek, mintha valóban akarnák, miközben magasról sz@rnak az egész hold-programra...
az egész NASA egy cirkusz, semmi uj technologia , se normális ürhajo olyan rakétákat használ aminek a müködését egy 10 éves gyerek magátol kitalálja ha kilyukaszt egy szodáspatront
szép dolog ez, csak az a baj, hogy hegemonia-törekvés áll a háttérben. A Mars nem tudományos szempontból érdekes a hivatalos usának, hanem mert birtokba akarják venni, mint mindent mást.
"USA ûrhajósai Armstrongék (caution! plágium ON) a világûr vikingjei de nekünk Kolumbusz kéne!"
Nagy lol az egész. 5% költségnövelés semmi, ismétlem semmi. Nem a Marsra kéne menni amikor még földkörüli pályára se tudunk ócsóért feljutni! Nem száni szerintetek egy felhõkarcolónyi rakéta ami 160millió lóerõt tol emelkedés közben és az eredmény két szkafanderes fickó ugrándozik egy olyan helyen ami naprendszeri szinten is csak a hátsókert... Kéne valami agrav meghajtás vagy antianyag rakéta hogy olcsó legyen mertt különben úgy ahogy van elhal az ûrkutatás. Lsd. Vikingek is meghódították AMerikát 500 évvel korábban de nem bírtak megmaradni ott és senki sem tartja õket számon Amerika felfedezõiként annak ellenére hogy kolóniát hoztak létre Új-fundlandon és egészen Mexikói-öbölig hatoltak le (lsd. Kecalkoatl mítosz) ugyanígy az USA ûrhajósai Armstrongék (caution! plágium ON) a világûr vikingjei de nekünk Kolumbusz kéne!
széthulás= széthullás
Ja, sztem is kell egy versenyhelyzet és az oroszok kieste után egy Kína épp' elég jó ellenfél. Szal, ha nem akarják megvárni, hogy édes-savanyú csirke legyen a menõ kaja a Holdon, oda viszik elõbb a (meg)hót dogot. :o) Ez nekünk sci-fi és ûrtech fanoknak csak jó, még öreg korunkban láthatjuk a TV-ben, hogy unokáink kirándulnak a Holdra nyaranta. Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy amolyan Kennedy féle "még az évtizedben eljutunk a Holdra" volumenû kijelentés lesz-e, vagy csak valami porhintés...
Bár Bush majom helyzetén mit sem javít mit mond, bukni fog, és akkor talán az USA nem jut a széthulás szélére...
Ezzel csak az a baj, hogy a Kínaiak a 2010-es években még csak szondákat készülnek a Holdra indítani, az emberes holdbázis csupán propagandaszöveg, reálisan a 2020-as évekre várható. Emiatt sem törik magukat az amcsi politikusok. Majd ha már arról lesz szó, hogy Kína valóban azon dolgozik, hogy Holdbázist építsen, na majd akkor...
Amúgy azért sem kell kézpénznek venni a kínai "a Holdba megyünk" propagandaszöveget, mert anno, az 1980-as években a kínaiak hasonlóan nagy csindadtrattával bejelentették, hogy egy ûrsiklón dolgoznak, és ennek szimulátoráról még képeket is mutogattak. Mondanom sem kell, hogy azóta még csak egy skicc sem látott napvilágot a kínai ûrrepülõgéprõl, dehát akkor, a 80-as években az Amerikaiaknak már voltak ûrsiklóik, és az Oroszok is építették a sajátjaikat. A nagy Kína pedig ugye szeretne felnõni valódi szuperhatalommá...
Én úgy tudom ha nyer akkor ez lesz az utolsó ciklusa mert többször már nem választható meg. Ergo ilyenkor le lehet ígérni a csillagokat is égrõl mert ha nem teljesíti az ígérteket már úgy sem lesz semmi következménye a jõvõjét illetõen. Szerintem ebbõl az egészbõl nem lesz semmi csak választási propaganda.
Végre valaki tudja, hogy miért alacsony a dollár! Egyébként még mindig a legnagyobb eséllyel Bush indul a választásokon, habár mostanság az õ népszerûsége is csökkent!
remélem végre fejlõdhet a NASA, mert ez a pénz hiány állandóan visszatartja a nagyobb tettektõl.. :/
Kívánom hogy nektek akik bíztok ebben legyen igazatok és ne nekem.
Nagyon érdekes szavak.
"Az állomáson zajló kutatások az emberek egészségének megtartására az ûrben koncentrálnak."
Ehez vajon mit fognak szólna azok a tudósok, akik évek óta várják, hogy az ISS-re elõkészített kisérleteiket végre megvalósítsák?
"Az orbitális ûrrepülõgép projekt átalakul legénységi felderítõ jármûvé..."
Khmmm... Legénységi MENTÕ jármûvé, amely az ISS-rõl lenne képes kimenteni a legénységet, és állótalg már az is eldölt, hogy úgy fog kinézni, mint egy megnagyobbított Apollo-parancsnoki kapszula (csonkakúp alakú lesz).
"Az ûrsikló flotta megszûnésével az új kezdeményezés a Delta 4 és Delta 5 hordozórakéták mellett a nemzetközi jármûvekre is támaszkodik, mint a Szojuz és az Ariane. Jelenleg nincs tervbe véve egy új nagy erejû, Saturn 5 osztályú hordozórakéta kifejlesztése"
1.: Érdekes lesz látni, ahogy egy amerikai mûholdat vagy teherûrhajót mondjuk az Angara vagy az Ariane V. lõné fel... 2.: Már jó tíz éve tervezgetik a NASA-nál a Magnum-ot, amely elméletileg ~130 tonnát lett volna képes LEO pályára állítani. Úgytünik végképpen elúszot ez is...
És a többi...
A szavak szépek, csak éppen egy politikus szájából nem túl hihetõek. Elsõ Bush választási kampányában is igért hasonlókat, aztán jól elfelejtette azokat...
gondolom tudjátok hogy clark csak "rigó" - ha ugy látják hogy csak kicsit marad el bushtól, azonnal visszalép, és hillary clinton lesz a demokraták fõ elnökjelöltje bill clinton népszerusége még mindig az egekben van, és a felesége az aduász viszont hillary még tartozkodik hogy bejelentse hogy indul az elnökválasztáson, mivel 1. õ new york állam kormányzónõje, és azt igérte a választóinak hogy a ciklusát kitölti 2. egy elnököt elég nehéz megverni (az elnök alapból mindennap benne van a tévében, pénzügyileg erõsebb, stb.), viszont 2008-ban már nem lehet bush (1szer lehet ugye ujraválasztani) és akkor tuti nyerõként indulhatna
másrészt, ha bush veszit (iraki háboru, katasztrófális amerikai gazdasági helyzet -> lásd gyenge amerikai dollár), akkor hillary sziv, mivel ha clark megverheti busht, akkor õ még könnyebben megverhette volna, és akkor eluszik az egész elnökség, mert clark ellen nem indulhat 2008ban (saját pártja ellen)
Huh, kicsit utánaolvastam Clarknak... Nem tudom, úgy általában milyen tervei vannak, de az ûrprogramot eléggé a szívén viseli, régebben ûrhajós akart lenni.:) Ahogy a vak is mondta: majd meglátjuk!:))))
Nagyon szép elképzelések, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a választások közeldte miatt ez már a kampánynak is betudható! Nagy tervek, nem tudni mi fog megvalósulni ezek közül!
Informatika és tudomány
