A gyakorlati graviMágneses eszközökrõl azt állítani, hogy a gyakorlatban nagy hatása van az hamisság, de elméleti vizsgálatokat végezni róla nem hamisság hanem jó fantasztikum.
Jól gondolod pontosan ”az elektromoság és a gravitáció analógiája” alapján jött az öttlet. Ki is számoltam a nagyságát: borzasztó kicsi értkû még a nagy tömegek áramlásakor is, de akor is nem semmi. Nem az áramló tömeg sugárzása okoza, nem az áramlás részecske fizikájában keresendõ, hanem az áramló tömeghez direkt szükségszerûséggel járul a graviMágneseség erõtérmezõje, mert tisztán a kibõvített ”mezõ elmélet” alapján áll. Két graviMágnes egymásra {kicsi} erõvel hat, az igen gyorsan változó flukszusú graviMágnes pedig {kicsi} gravitációs teret indukál és fordítva is a gravitációs flukszus gyors változása {kicsi} graviMágneses mezõt indukál, ez csodálatos jelenség!
Azt is nagyon jól gondolod, hogy a gravitáció, a graviMágnesesség, az elektromos tér, a mágneses tér ”egyetlen fajta hatás változata ” csupán, csak nem közvetlenül a termodinamika az alapja nekik. Ha a tömeg körbe áramlását forgásnak tekintjuk, akkor a forgó tömeg körül graviMágneses tér keletkezik, ezt biztosan érted. Ha egy absztrakt szilárd tömeg úgy forog hogy a tengelye a negyedik dimenzió irányába mutat, akkor a körülöte kialakuló erõtérmezõ épen pontosan azonos lesz az elektrosztatikus mezõvel {ezt én találtam fel, lásd a linkemben}. A mágneseség pedig a forgó töltés körül alakul ki {a körkörös elektromos áramlást tekintjuk forgó töltésnek}. Tehát mind a négy erõtérmezõ a tömeg kör áramlásával van összefüggésben, csak az elektrosztatikus tér a negyedik dimenzió irányába csinálja ezt miközben a három dimenzión belül van.
Ha úgy gondolod akkor megírhatnád nekem az e-mail címedet. Írd bele, hogy SG-fórum és hogy Albertus!
http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu/ Ezen a linkemen van minden róla !!! Udv.: Erdos Attila .sk
Néhány barátommal az a véleményünk, hogy kicsit másként kellene osztályozni a kölcsönhatásokat. Eddig megkülönböztettünk gyenge és erõs, valamint elektromos és elektronszegény, stb. kölcsönhatásokat. Ez majdnem jó, de úgy tûnik, hogy kissé téves, mert a lényegrõl elvonja a figyelmet.
Ha pedig úgy skálázzuk a hatásokat, hogy a hatást okozó "sûrûsége" vagy "koncentrációja" alapján milyen okozatot hoz létre, akkor azt találjuk, hogy nem a hatást keltõk különböznek egymástól, hanem a hatások alanyai szerintiek a megkülönböztetések.
Hasonlatként vegyük a levegõ mozgását.
Állónak látszó levegõben is van diffúziós áramlás, valamint a legparányibb hõmérséklet különbség is kinetikus energia különbözettel járva, szintén áramlást okoz. Ennyire csekély áramlást, az áramlás mérõkkel nem tudunk kimutatni. Ezért besoroljuk az álló levegõ kategóriába.
Amikor már a pókhálót, a lebegõ porszemeket mozgatni képes az áramlás, akkor nagyon gyenge szellõrõl beszélünk.
Majd a falevelek elsodrásához elegendõ erõsség mellet szélrõl, és a többi, egészen a hurrikánok épületeket elsodró erejû áramlásáig.
Pedig csak egy és ugyanazon levegõnek a különféle sebességû és ezzel, különféle molekula sûrûségû áramlásairól van szó.
Ezért arra a megállapításra jutottunk, hogy helyesebb lenne a fizikai jelenségek csoportosítását is az okozójának a sûrûségével osztályozni.
Miért kezdtem ezzel a bevezetõvel?
Azért, hogy bemutathassam azt, hogy a gravitációt, a mágneses hatást és minden fizikai jelenséget okozhatja ugyanazon egyetlen fajta hatást keltõnek a különféle sûrûségû áramlása. Az áramlás sûrûségének (tulajdonságainak) és az éppen vizsgált alany tulajdonságainak megfelelõ jelenségeket keltve.
Ezzel a szemlélettel nézve, amikor a graviMágneseségrõl vagy gravomágnesességrõl beszélünk akkor szintén olyan jelenség elnevezést használunk amelynek a hatása alapján "adtak nevet".
Az persze teljesen más kérdés, hogy a "graviMágneseség" hatása olyan-e mint amint a káoszt kihasználók állítják.
"Mert szerintem a tömegáramlás körül ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!" Gondolom analógiaként jött ez az ötleted. Az elektronáram mágneses teréhez hasonlóan, a semleges tömeg áramlása okozná. Felteszem azt, hogy az áramló tömeg által keltett sugárzások eredõjének térbeli mozgása kellõen nagy sebességû változást okozna ahhoz, hogy a hatása alá kerülõ részecskék más jelenségeknél nem tapasztalható módon, speciálisan reagálhassanak, akkor lehetne beszélni külön ilyen jellegû hatásról. Ebben az esetben ilyen kísérõjelenséget, mint ahogyan azt említetted nagyon csekély hatása folytán a jelenlegi méréstechnológiával valószínûsíthetõen ki sem lehetne mutatni.
A graviMágneses eszközökrõl pedig azt állítani, hogy bármit képesek hatni, mint például a falszárítók vagy a gyógyító eszközök, az már egyenesen szándékos csalás kategóriájába tartozó bûn.
Sziasztok! No ugye, hogy megmondtam. A mikrohullám lesz benne a dologban. Csak az alagút hatás helyet az üregrezonátor hatás jobban elhihetõ. Adhatnál nekunk róla magyar linket az internetrol! Figyeljetek csak ide egy kicsit. Mi a véleményetek a grviMágneseségröl? {komolyan vagy játékosan} Mert szerintem a tömegáramlás körül ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú! Udv: Erdos Attila .sk
A gömbvillámmal az a probléma, hogy ritkán, rövid ideig elõforduló jelenségek; és akik látják, csak igen szubjektív, nem éppen releváns élménybeszámolókat (amelyek aztán növelik a misztikusságát, a nem magyarázható viselkedésével kapcsolatos legendák számát); vagy kis felbontású kézikamerás felvételt tudnak produkálni róla. Így elég nehéz jó modellt alkotni.
Ennek ellenére elég szép számú elképzelés/laborkísérlet van a keletkezésükrõl - kezdve a mágneses tér okozta hallucinációtól, a sziliciumos táptalajon mikrohullámmmal "nevelt" gömbökön át, a villámcsapást követõ iontöbbletet sem elfelejtve...
Megpróbálom egyszerûen (nem pontosan de talán érthetõen), mert ha elkezdek precízkedni, az a tippem egy szót se fogsz belõle érteni.
A foton nagyjából attól foton hogy vénysebességgel halad. Az anyag meg a fénye az két különbözõ dolog. Ha látsz egy fényes göböt bármibõl lehet csak fotonból nem.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Plazma Plazma: ionok, elektronok....nagyok azok az üveghez. :) A fotonok nem. :) A mikrohullám meg nem tud anyagként "viselkedni". Hullám. :) :)
Kedves Kúlágas !
A gömbvillám nem lehet egyszeru plazmagömb, mert a termodinamika szerint igen gyorsan kikellene hûlnie. Az atombomba plazmája is aránylag gyorsan kihûl. http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6mbvill%C3%A1m Valami mikrohullámú plazmajelensg lehet, mert az uragrezonátorban is keresztul megy az uvegen a mikrohullám.
Figyeljetek csak ide egy kicsit. Mi a véleményetek a grvaMágneseségröl? Mert szerintem a tömegáramlás körul ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!
Van egy kérdésem hozzátok: Milyen fizikai törvénynek mond ellent a gömbvillám? Sokszor állítják, hogy nem magyarázható a viselkedése a mai fizika alapján. Véleményem szerint megtévesztõ az elnevezés és nem biztos, hogy megfelelõ a kiindulópont. Sokszor említenek olyat, hogy a gömbvillám keresztül megy az ablaküvegen anélkül, hogy bármi történne, de van ahol megolvaszt fémeket, stb. Követ gépjármûveket, embereket, lámpák, gépek közelében gyakoribb. Villámnak, plazmagömbnek tartják. Ennek gondolva azt mondják a fizikának nem megfelelõen viselkedik. Máshogy nevezem most el: nem gömbvillámnak nevezem, hanem fénygömbnek. Nos vegyük azt a feltételezést, hogy bizonyos hatásokra a fény gömbbé rendezõdik, sok foton igen sûrû elrendezésben egy gömböt alkot. Ahogy mozog, ill, a levegõben van "megakadnak bizonyos anyagi részecskék a fotonok között, máshogy kezd viselkedni. Átmegy az üvegen, miért is ne tehetné, hisz fény (hétköznapi jelenség furcsa formában) Jellemzõ rá az, ami jellemzõ a fényre: hol anyagként, hol hullámként viselkedik. Más anyagokkal "teletûzdelve máshogy kezd viselkedni, pl. változó töltése lesz...stb. Energiát veszít, ha mozog, a környezetébõl energiát vesz fel és arra igyekszik haladni, ahol ez számára a legkönnyebb, lehet töltése, vonzhatják fémek...stb. sorolhatnám a furcsaságokat. Nos milyen mai fizikai törvénynek mond ellent a fénygömb (gömbvillám) ha így közelítjük meg és figyelembe vesszük, hogy a környezet hatással lehet a szerkezetére, tulajdonságaira? Nem találtam eget rengetõ ellentmondást, sõt nagyon is megfelelni látszik a fizikai törvényeknek így nézve. Szerintetek?
Egy épületet fûtésére az ún. dinamikus fûtést használjuk: 1. A fûtõanyagot elégetjük egy hõerõgép tûzszekrényében, amelynek hõmérsékletét állandó T1 értéken tartjuk (ez a hõerõgép felsõ hõtartálya). Az épület fûtésére a hõerõgép T hõmérsékletû hûtõvízét használjuk (ez a hõerõgép alsó hõtartálya). 2. A hõerõgép egy hõszivattyút mûködtet, amelynek alsó hõtartálya egy tó T2 hõmérsékletû vize, felsõ hõtartálya pedig a hõerõgépet hûtõ T hõmérsékletû víz, amely egyúttal az épületet fûti (T1>T>T2) . A tûzszekrényben q égéshõjû anyag ég, a hõerõgép és a hõszivattyú veszteség nélkül, Carnot-hatásfokkal mûködik. Határozzuk meg, mennyi hõt kap a fûtendõ helyiség egységnyi tömegû fûtõanyag elégetése árán!
Nagyon megörültem, hogy valakinek ebben a Föld bolygó fórumában néha eszébe jut a gravitáció is. Ugyanis a gravitáció is a fizikához tartozik, akár példákat számolunk róla akár a róla szóló elméleteket vizsgáljuk. Azt üzenem neked, hogy az egyik elméletbõl a másikba össze-vissza oda-vissza ugra-bugrálni nagyon helytelen dolog. A mezõ elmélet jól leírja a gravitációs mezõt is a nívóvonalakkal, az általános relativitás elmélet szintén jól leírja térgörbülettel a gravitációt, a kvantum elméletnek a hipotézise a graviton virtuális részeszecske. Ezeket az elméleteket a saját keretükön belül kell vizsgálni és nem kevergetni õket egymással és akkor kijöhet valami értelmes belõle.
A gravitáció a mozdulatlan tömeg távolba hatását jelenti. A forgó tömegnek nem csak gravitációs hatása van hanem még az úgynevezett graviMágnesesség erõhatása is van. Minden tömeg áramlás körül graviMágneses tér jön létre. Ez a graviMágneses tér eszméletlenül kicsi, de akkor se semmi. A gravitációs teret a graviPermittivitással jellemezhetjük, a graviMágneses teret pedig a graviPermeabilitással jellemezhetjük, én találtam ki õket. A graviPermittivitással és a graviPermeabilitással együtt képezik a gravitációs hullámot. Tehát a gravitációs hullám szerintem két komponensû és nem egy mint ahogy azt Einstein elképzelte.
Nem mehetek el szótlanul a hipertér, metaUniverzumok, multiverzum, ...stb. elméletei mellett sem. Érdekes téma a fekete lyukak is, sokféle képen foglalkoztak már vele. Ezen a http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu portálocskán van egy bomba jó tanulmány az újszerû fizikáról, ezt neked is el kell olvasnod.
Üdvözlettel: Erdös Attila .sk , (a hiperfizikus)
Gyorsan átpörgettem a linket... rémlik, hogy ezekrõl volt szó egyik elõadáson, hogy a sima rétegelt lemezen is ébred felhajtóerõ, ha ferdén tartom bele az áramlásba, meg a szimmetrikus szárnyprofilon is a mûrepülõ gépeknél (csak azoknak ugye mindig lógatniuk kell a farkukat). Sõt, volt video olyan modellrepülõrõl, aminek nem klasszikus szárnya volt, hanem valami forgószárnya (nem helikopter, inkább valami kombájnra hasonlított). Csak ez nem volt követelmény zh-ra, így nem is jegyeztem meg nagyon :D
Alapvetõen a Bernoulli-egyenletet szokták magyarázatnak mondani, aminek a magyarázata engem sem elégített ki teljesen, de beértem vele, mert ugye "the show must go on". Ezt alapvetõen a matekban kellõen nem felkészült embereknek szokták mondani. Aki aerodinamikával foglalkozik, annak levezetik a cirkulációval, érdemes lehet megnézni egy jó áramlástan TK-ban szerintem.
Itt egy rövid írás errõl matek nélkül, csakhogy látszódjon mit kéne keresned.
Röviden leírom amit tudok (mert nem tudok ám mindent), aztán remélem jön majd valami okosabb, és elmagyarázza jobban :)
Elõször is ismerni kell a Bernoulli-egyenlet nyomásdimenziós alakját, ami valahogy úgy néz ki, hogy: p(statikus) + p(dinamikus) = állandó. Ebbõl a p(dinamikus) részt ha kibontjuk egy kicsit, akkor kapunk egy olyat, hogy ró/2 * v^2, ahol a ró a közeg sûrûsége, v pedig a közeg áramlásának a sebessége. Az egyenletbõl látszik, hogy ha nõ az áramlás sebessége, akkor nõ a dinamikus nyomás is, viszont a statikus és dinamikus nyomás összege állandó, így a statikus nyomásnak kutya kötelessége csökkenni. Na mármost a szárnyprofilokat szándékosan úgy alakítják ki, hogy ha elkezd áramlani körülötte a közeg, akkor a szárny felett gyorsabb legyen az áramlás, mint a szárny alatt. Ily módon nyomáskülönbség alakul ki a szárny alsó és felsõ fele között, és ez a nyomáskülönbség a szárnyon egy felfelé ható erõként jelenik meg.
:D Na, az ilyet szeretem! Valami ilyesmi kellene a megoldáshoz: 1.) Fel kell írni, mennyi hõ keletkezik egy elemi vékony, 1m2 felületû jégréteg kialakulásakor, a jégréteg alján. 2.) Ez a hõ a már meglévõ vastagságú jégen halad keresztül a környezet felé (mert az alulról határoló víz azonos hõmérsékletû, mint a keletkezett jég). Ez a hõáram tartalmaz J/s mennyiséget 3.) A keletkezett 5cm jégréteg kialakulásakor tudjuk, mennyi hõ fog felszabadulni 4.) Ezt a hõt kell az elemi rétegek kialakulásakor elérni, azaz úgy kell rendezgetni a kis jégréteg kialakulására kapott egyenletünket, hogy azt egy adott vastagság kialakulásáig integrálva éppen ezt a hõt kapjuk meg. Ebbõl lesz meg az idõ. Még lehet tippelni is tudnék, mivel a hõáram sík felületeknél egyenesen arányos a hõmérséklet különbséggel és a vastagsággal is, ezért ezek az elemi kis hõáramok összege négyzetesen fog függni az idõtõl, azaz az idõ szinte biztos, hogy ebbõl kifejezve négyzetgyökös lesz. Vagy fordítva :DDD
RÉVAI LEXIKON ÉS PALLASZ LEXIKON: Gravitáció: Két test, mely sem elektromos, sem mágneses állapotban nincs,egymásra vonzó erõt gyakorol; e jelenség neve G. A vonzó erõ arányos a két test tömegével, m1 és m2-vel, s amennyiben a két test méretei a távolságukhoz képest elhanyagolhatók, fordítva arányos a távolság négyzetével. A G. eme törvényét úgy fejezzük ki, hogy két tömegpont m1 és m2 egymásra vonzó erõt gyakorol. . .
Szerettem volna egy jó definíciót találni, mert ez nem tetszik. Amolyan XVII. század-ra jellemzõ. Ki tud jobbat?
Csak mert olyan szépen kérted... :) Most spóroltam neked egy csengetést magántanárnak kb. 2000Ft-ot, nameg egy hétvégi utat ebben a gedva hidegre váltós idõben... (Persze lehet, hogy Baliról írsz...)
Mekkora egy 40 g tömegû test rugalmas és mozágsi energiája a rezgésidõ nyolcadában, h a rezgõ test max. kitérése 16 cm és a frekvenciája 0,625 Hz?
Hali! Egy feladatban kérnék segítséget, bár úgy érzem h. nem sok fizikust találni errefelé. Szóval a feladat így szólna:
1, a y(t) = 7 cm * sin 10.47 1/s * t És ez egy 40 g tömegû rezgõ test kiteres-idõ fuggvenye.
a, Mekkora max. kitérése és a frekvenciája?
b, mekkora a sebessége és a rugalmas energiája az 1,4 s-ban?
c, ábrázold grafikonon a gyorsulás-idõ függvenyt! d, mekkora a rezgés max. sebessége? e, mennyi idõ alatt éri el a test kitérése amplitudo 2/3 része?
2, Egy 17 cm maximális kitéréssel rezgõ test max. sebességû állapota között eltelt idõ 0,6 s. Mekkora a legnagyobb gyorsulása?
3, Mekkora a 60 g tömegû test rugalmas és mozgási energiája a maximális kitérés felében, ha a rezgõ test max. kitérése 18 cm és a rezgésideje 1.8 s?
Tudom h. mindenki nagyon elfoglalt, de ha mégis valaki megcsinálná azt nagyon megköszönném. :)
Sziasztok!
Két egyszerû kérdésre szeretnék választ kapni(némi magyarázattal egybekötve):
Stabil-e a szabad pozitron (az elektron antirészecskéje) egy szál magában?
Kb. mennyi benned a neutronok tömegaránya?
Köszi.
Mi a gravitáció?
"Felteszik, hogy a gravitációs kölcsönhatásnak is van közvetítõ bozonja, a graviton. Valójában azonban a részecskefizikusok hiába rendeznek hajtóvadászatot a graviton megtalálására, sehogy sem tudják detektálni. Úgy néz ki, hogy a graviton elmélete hamarosan megdõl, és a fizikusok visszakanyarodnak Einstein általános relativitáselméletének gravitációs összefüggéseihez." . . . .
1.) A vonzó Gravitáció Teóriája vágyálmokon nyugszik. Óh, be szép is volna, ha az égitestbõl láthatatlan erõvonalak indulnának a másik égitest felé, mégpedig annál sûrûbben, minél nagyobb a tömege. Eközben egy kisebb égitestrõl is elindulnak az erõvonalak, persze ezek ritkábbak. Félúton találkoznak, összekapcsolódnak, majd rövidülni kezdenek. Ezáltal fejtik ki a vonzóerõt. Sajnos az elmélet egyetlen eleme sem tûnik életképesnek, de mellette szól, hogy hallgatólagosan bár, de ez a hivatalos verzió.
2.) Görbülõ Tér Az ötlet az 1910-es években pattanhatott ki Einstein agyából, amikor görcsösen próbálkozott a gravitáció és a gyorsulás egyesítésével. Az elsõ konkrét eredményig 1915-ben jutott el, amikor 1,7 szögmásodpercben jelölte meg a Nap melletti gravitációs fényelhajlás várható értékét. A számértéket jól eltalálta, azonban egyszerûen bizonyítható, hogy ezt nem a térgörbület, hanem a gravitáció fotonokra gyakorolt kettõs hatása okozza. Ennek utána a térgörbületet, a fizikai valósághoz nem tartozó naiv, alaptalan ötletnek tekinthetjük.
3.) Graviton Teória . . .
4.) Nyomó Gravitáció . . .
5.) HHH, Hiper Hõ Hipotézis . . .
A pontokba szedett teóriákat kicsit késõbb ki fogom egészíteni, és kérem a hozzászólásokat.
Nem tudom, te mibõl indulsz ki, de úgy érzésre kicsit túlértékeled az egyetemi tankönyvek szerepét. Én elsõ félévben vettem utoljára tankönyvet az egyetemen. A továbbiakban saját jegyzet, fénymásolt nyomtatott jegyzet, fénymásolt elõadásfóliák, fénymásolt kézzel írt jegyzet tanártól, fénymásolt kézzel írt jegyzet diáktárstól, internetrõl letöltött jegyzet, és nagyon ritkán kölcsönkért tankönyv volt az eszköz, amibõl tanultam. És nálunk ez volt az általános, olyan 10-15 emberre jutott egy könyv, ami körbejárt a társaságban, az árát meg inkább elbuliztuk. Használhatóságuk is erõsen kérdéses volt mindig, például találkoztam jegyzettel, aminek egy fejezetében egy komplett témakörben konkrétan egyetlen gyakorlófeladat sem volt hibátlan, mindegyik el volt baszva valahol. Persze ez szélsõséges eset volt, de nem egyedülálló.
Az érdekelne engem, hogy az egyetemek vagy a fõiskolák menyire és hogyan vannak ellátva tankönyvekkel, mert nekem gyanús, hogy kifogásolhatók.
Üdv: E.A. .sk
Ott nem vizsgálják, hogy mi történik, miután gördülni kezd. Valamint az ott megadott µ lehetõvé teszi, hogy a csúszásból tiszta gördülés legyen, stakypot feladatában viszont kicsi ehhez a váltáshoz. De mivel az általad linkelt általánosabb esetrõl szól, így persze benne van a stakypot feladatnak a megoldása is - mondjuk az eredményeket tekintve sok a szám a betûk rovására :).
Azt nem tudom, hogy a súrlódási munkát hogyan szokás értelmezni ezen esetben, ugyanis lehet csak a veszteségként, mint az általad linkeltben - lehet pont ez a szokásos jelen esetben. De szerintem lehetne úgyis, hogy veszteség + forgatásra fordított munka. Mivel a súrlódási erõ forgatja meg a testet, így az is a munkavégzéséhez tartozik. De ez csak definíción múlik.
Amit linkeltem, abban vizsgálja a két esetet, érdemes megnézni. Végülis ott olyan feladat van, hogy egy "megpörgetett" - lejtõre felfelé mászni akaró - testet helyezünk lejtõre, ami elkezd lefelé csúszni és az a kérdés, mikor kezd el gördülni lefelé, azaz a csúszó mozgása mikor vált át gördülõbe.
Itt ugyanaz az eset van, attól eltekintve, hogy a kezdeti szögsebessége (amikor felpakolják a lejtõ tetejére) nulla. A feladat megoldási menete tökéletesen ugyanaz.
Nem egy az egyben a megoldás, de sztem ebbõl meg lehet világosodni, h mirõl is van szó. Habár a végén már túl tömören fogalmaztak, ennyire futotta a doktoranduszok szabadidejébõl vagy nem akartak túl sok "fölösleges" dolgot leírni. De kérdezhetsz, h melyik része nem világos, én úgy látom, h megértettem az egészet.
Egyébként együtt érzek veled olyan szempontból, h az egyetemi "tanárok" (mert gyakran nem azok tanítanak) és oktatás a középsulim után számomra is nagy csalódás volt. Vagy megszoksz vagy megszöksz. Esetleg addig küzdesz, amíg végül te nem teszed "jobbá" xD De ez inkább a Tanítás, oktatásban téma.
Én hivatalból értenék hozzá, de ezen a linken jobban értenek hozzá, szóval olvasd el, próbáld megérteni és kérdezz. Addig talán én is (és mások is) megpróbálják megérteni...:
"Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Most már tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni..."
Old meg magyarázd el és rakd ide föl, mert eddig még csak az derült ki hogy csak a pofád nagy. Mellesleg arról sincsen fogalmad hogy a tandíjas meg egyetemi költségvetés csökkentéses mizéria mirõl szól...
"marhára nem írja le hogy az a henger forogva gurul le."
tipikus mindenki hülye csak te vagy helikopter mentalitás. ha 2 év alatt ,ár negyedszer kapod ua.-t a példát, de még mindig nem vetted a fáradságot, hogy megoldjad helyesen ezt a középiskolai feladatot, akkor nagyon nincs helyed az egyetemen. jó is lesz a tandíj az ilyen lufifejek ellen, akik azért mennek nulla motivációval egyetemre, mert nincs jobb dolguk.
Lent az alján ez pont elfogy, viszont lesz helyette súrlódási veszteséged, meg forgó és haladó mozgási energiád.
m*g*h=Fs*s+(teta*omega^2)/2+(m*v^2)/2
Innen többi már csak behelyettesítés. Súrlódási erõ geometriából, tehetetlenségi nyomaték szintén, szögsebesség és haladási sebesség összefügg, az az egyetlen ismeretlenünk.
Sziasztok! Valamikor régen szerettem a fizikát de az egyetemen meggyûlöltem. Kedden jegymegajánló zh lesz belõle. Bemegyek már csak a poén kedvéért is, nem sok kell a ketteshez. Másodjára vettem fel ezt a sz@rt de itt van egy feladat amit én még most sem értek, a harmadik könyv került a kezembe amiben vannak ilyen feladatok, de már nem érdekel. Rózsa néninek innen is üzenem hogy ahelyett hogy a hallgatókat vágják ki az egyetemrõl a sok nárcisztikus vadbarmot kellene akik tanárnak nevezik magukat és otthon arra verik hogy ma is de kib@sztak a világgal.
VAn egy lejtõ amin van egy henger. Legurul, lejtõ alján mekkora a sebessége, és mennyi t múlva ér el oda. Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Mostmár tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni...
Mi mit jelent benne, miért alakul át a helyzeti energia mozgásivá. Minek kell bele tehetetlenségi nyomaték. mgh = 1/2mV^2 szerintem marhára nem írja le hogy az a henger forogva gurul le. Hogy kell kiszámolni és miért?????????????????????????????????
Azért itt kérdezem mert : Az egyetemen még fogadó órában sem hajlandóak az emberre idõt szánni, kérdezni nem lehet mert akkor megszivatnak vizsgán. Minden tanár doktor de jó nagy tahó mindegyik mert köszönni se tudnak. Fizika órán meg nem lehet semmit sem érteni, mert se füle se farka nincs az egésznek...
Elõre is köszönöm a segítséget!
Mondhatni. Javallott Faraday 1831-es kísérleteit átnézni, az elektromágneses jelenség és indukció témakörének felfrissítése végett.
Köszönöm a gyors válaszokat. Ezek szerint a mágnes, lényegileg az egyes atomok körül keringö elektronok mozgásából nyerik folyamatosan megujuló erejüket? A téma érdekel, mivel ingyenenergia készülék témával foglalkozom már több mint 2 éve. Ebben az irányban vannak eredményeim, tapasztalataim. Remélem ez itt nem Off topic. Ha igen, akkor átlibbenek a témának megfelelö dialógusba.
(a példában valójában búgócsigának a szubatomi részeket tekinthetjük, az elektront a feles spinje (kvantumszám 1/2) alapján ami a csiga perdületének felel meg)
vannak elektromágnesek (gerjesztett mágnesek) és eredendõen mágneses tulajdonságú anyagok, utóbbiak (többek között, egyszerûsítve) a ferromágnesek. Ott atomi szinten a mágneses momentumok (dipólmomentumok) a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A dipólmomentum a spinnek (egy elektronhoz tartozó kvantumos tulajdonság) és az atomban mozgó elektronok esetén azok pálya menti mozgásának megfeleltethetõ impulzusmomentumnak az eredõje.
Konyhanyelven élve hasonlattal:
Felnagyítjuk az anyagot, nézzük meg közelrõl: az atomok apró búgócsigák, melyek (+) és (-) irányba forognak és tengelyük erre-arra áll a Szerjózsa minden irányába. Igen ám de a mágnesnek NEM! Ott azt látjuk, hogy minden kicsiny búgócsiga egyazon irányba mutat, katonás rendben állnak mintha csak egymás másolatai lennének, mint egy abroszminta. Ezek a kis búgócsigák ráadásképpen ugyanazon irányba forognak, teljesen megegyezõ fordulatszámmal. Összegzésül közös (kvantummechanikai) munkájuk gyümölcseként (eredõjeként) adódik a makroszkópikus mérettartományban a ferromágneses fizikai tulajdonság.
Meg tudja e valaki magyarázni, honnan ered az állandó mágnes folyamatosan megujuló ereje? Az elektromágnes pl. addig mágneses amig áram folyik benne. Az állandó mágnes ereje fenntartásához nincs szükség semmilyen energiabevitelre, mégis folyamatos vonzóeröt biztosit hosszú ideig.
:D nincs és valóban nem értem a tükörben látott képet, sajnos...
gondolj bele kicsit, hogyan "mûködik" a tükör. A fényt tükrözi tulajdonképpen vissza. Így fejjel lefele nem fordulhat meg semmi. Annyi történik, ha valaki szemben áll veled, akkor szembõl nézve a jobb keze a bal keze. Viszont egy tükörben, a jobbkezed ugyanúgy a jobb oldalon verõdik vissza. Az lenne inkább a fura, hogyha tükörrel szemben felemelnéd a jobb kezed, és a tükörben a neked bal oldali kéz mozogna. Nemtudom érthetõen magyaráztam-e kb, próbáltam leegyszerûsíteni.
Nagyon konyhanyelven: nem a jobb/bal oldalt cseréli meg a tükör hanem az elõre/hátrát. Ez invert testet hoz létre ("izo-test") ami pedig nem vág össze az eredetivel. Ha az eredeti egy "R" test akkor a tükörképe egy "L" invert test lesz amit a tükörbõl kifordítva az "R" test mellé azt kapjuk hogy a két testen ellenkezõ oldalon van a "jobb kéz". Ennek megfelelõen a feliratok is olvashatatlanná válnak. Nem vág egybe a két test.
(az invert test tükörképe pedig egy az egyben megyegyezik az eredeti testtel)
De ha egy feliratot tartok magam elé a tükörben az visszafelé olvasható, míg a velem szemben álló ember a feliratot el tudja olvasni, azaz nem látja visszafelé. Viszont mindkét esetben az alja és teteje "helyén marad".
Nem a "semmit magyarázom", ha nem érted amit mondok gondolkodj még rajta kicsit (de nyugodtan kérdezz meg egy fizika szakos tanárt ha nekem nem hiszel). Ismétlem: a körüljárási irány változik. Minden a helyén marad egy síkon túl. Ez a sík maga a tükörfelület. A leképzés nem eltolás hanem tükrözés. A leképzési távolság(ok) nem konstansok hanem a leképzendõ pont síktól való távolságával egyenlõ. A dolgok teteje a "helyükön marad" szerinted. Igen így látod. A dolgok alja is a "helyükön marad", így látod. A dolgok jobb oldala is jobbról marad, a bal oldal is balról marad csakhogy a tükörképed nem elõre néz amerre Te hanem FELÉD! Pont visszafelé, vagyis: kifordul a test. Megváltozik a körüljárási irány. A tükör miatt van a Tûzoltóság visszafelé felírva a tûzoltó kocsikra pl.. stb.
De ha egy feliratot tartok magam elé a tükörben az visszafelé olvasható, míg a velem szemben álló ember a feliratot el tudja olvasni, azaz nem látja visszafelé. Viszont mindkét esetben az alja és teteje "helyén marad".
Amúgy én igazából tudom, hogy a kérdés a hibás, csak az érdekel, hogy hogyan kell jól feltenni, hogy ne a semmit magyarázzuk.
Az is igaz, hogy valójában lusta az ember átgondolni, mi is történik, amikor a tükörben látott képet nézzük. Sokan sztem azt sem gondolják át, hogy a fenti okok miatt a tükörben "beállított" frizurájuk, ruhájuk, egész megjelenésük éppen fordítottja annak, amit a vele szemben állók látnak. Azaz soha nem nézünk ki úgy tükörben, mint annak, aki szembõl néz minket.
Egyáltalán nem cseréli meg az oldalakat. Tükrözve leképzi az elõtte lévõ teret, a közeli pontokat közelebbre a távolit távolabbra képzi le, ettõl a "domborulatot" fordítja inverzbe, azaz a körüljárási irányt változtatja meg.
Új vagyok, (: 30 napig URL címet nem adhatok meg) . A fizikának vannak határterületei, ilyen a metafizika is bizonyos értelemben . Szívesen foglalkozok a graviMágneseséggel és a multiverzumokkal . Titeket menyire érdekelnek az ilyen tézisek ? Kedvelem a Teve stílusú írást{; az interneten(NET) találkoztam vele valahol}, persze nem mindenüvé való . Hosszabb idõ alatt megalkottam egy fizikai elméletet, amit szeretnék ajánlani nektek, kb. 88 oldalas mû, ezért ami nem érdekel benne azt nyugodtan ugorjátok át, legfeljebb késõbb visszatértek majd arra a részre ismét . Nézzétek meg, olvassátok el, mondjatok véleményt róla:
Ne haragudj Kalash17-ka, de te csak ne(!) dugdos csupasz drótokat a csatlakozóba, ne játszál légvezetékekkel, mert a végén még agyon üt a villanyáram ! És nagyon sajnálnánk ha hiányoznál a fórum látogatók körébõl .
Összetört búrájú izzó + laposelem, bár ha szilárd anyagot kell begyújtani ez kevés. Ilyenkor bejöhet az izzó helyett a gyolyóstoll rugó. Az is baromi meleg tud lenni, ha egy laposelemet rövidre zársz vele. Ha komolyabb kell, amit akksira lehet kötni, akkor érdemes tényleg egy kis ellenálláshuzalt keresni vagy egy kibuherált vasaló, fõzõlap, stb... Sima forrasztópákához kapható rézhuzal(?) is jó lehet, ez utóbbit nem tudom micsoda pontosan, mert soha nem használtam effélét.
Sziasztok!Szakmai segítséget szeretnék kérni.Házilag készítettem cukros rakétákat, és szeretnék rá elektromos gyújtást...Létezik valami módszer amivel meg tudom oldani hogy egy kis méretû áramforrással, vezetékeken keresztül valamit felizzítsak?Elõre is köszönöm a választ!Ha nem probléma ide kérném a választ: [email protected]
Volna. Sõt! Szerintem mindenkinek van, csak legfeljebb nem tud róla, hogy hogyan. Még nem jutottam odáig, hogy megtegyem.
Mondjuk ki lehet fejezni, hogy az ütközés elõtti v1, v2 esetén milyen ütközés utáni u1 és u2 sebesség lesz (nekem a fv táblázatomba is le van írva). Annyiszor fognak ütközni, amíg a 100-as tömegû sebessége nem lesz nagyobb, mint az 1-esé. Ezt a rekurzív módszert még egy excel táblában is gyorsan ki lehet számolni, mert nem olyan sokszor fognak ütközni. Persze lehet van valami elegánsabb megoldás is.
Azon törtem a fejemet, hogy hogyan lehetne az ütközések n számát kifejezni a tömegarányokkal. Gyakorlatilag a következõ a feladat linalgosan megfogalmazva: un=A^nv Ahol un az n. ütközés utáni sebességek vektora, A mátrix adja a tömeg viszonyokat, jelen esetben a11=99/101; a12=2/101; a21=-200/101; a22=99/101, v pedig a kezdeti sebességek vektora (jelen esetben [1,0]^T). A feltétel pedig, hogy n akkora kell legyen, hogy u2>u1 (u2 a 100-as test sebessége, u1 az 1-esé) legyen. Felhasználva, hogy v=[1,0]^T, tudjuk, hogy A^n elsõ oszlopa adja az un-t, ami kifejezhetõ a tömegek arányával. így megkaptam a nem rekurzív képletet un-re, de ezt elég rondának találtam, illetve még nem sikerült leegyszerûsítenem ahhoz, hogy n-et kifejezhessem belõle.
A befújt lobbanékony gáz robbanás közben való kiterjeszkedése felfújja a gumit. Viszont amint lehûl, újból lapos lesz, tehát ez csak rövid idõre nyújt segítséget.