kérlek, amúgy a nettó 120-130 megvolt nekem is, de nem játszottam a középosztályt, bodzát-szedret szedtem, hagymát pucoltam mellette és abból vettem a csilli-villi számítógépem. az más kérdés hogy téli idõszakban még ehetõ gomba sincs vagy vadsóska(((
Eleg egyszeru a valsag megoldasa, csak abbol nem lehet iszonyatosat lopni.
Meg eleve, elhiszi valaki, hogy valoban valsag van? Csak mert nincs. Par uzleti kor osszefogott, hogy lehetne nagyobbat lopni. Nincs valsag, csak elhitetik! A "valsag" vege az lesz, hogy rengeteg kisbefekteto elszegenyedik, sok vallalat/bank tonkremegy, az a nehany megmarado nagy az par ember kezebe kerul, es majdhogynem monopolhelyzetbe kerul. Kozben kitor nehany lazadas, amit levernek, es ezzel indokolva jol megnyirbaljak a szabadsagjogokat. Utana 20 evig megint nyugi lesz.
hát igen, kihitte volna hogy annak idején a fidesz kormányzásának a legnagyobb erénye hogy nem romlott a gazdasági helyzet)))..na jó a végén persze osztogattak egy kicsit, de minden kormány ezt teszi leváltása tudatában.
bokros most az mdf-el komázik, nem hiszem hogy kormányzó képes erõ lesz a következõ évig. inkább fidesz-jobbik koalicióra vár az áldatlan helyzett megoldása, bár kicsi a mozgásterük, vagyis még mélyebb lesz a válság jövõre, valószínüleg.
mondasz valamit mert az a gyarló gondolat jutott eszembe ha megint lesz munkahelyem egybõl beruházok egy új monitorra.)))
másrészt viszont, és tényleg érdekes...,jelentkeztem közmunkára mert nem tartom elfogadhatónak a segélybõl élést, a behívott 33 emberbõl 18-an jelentünk meg, azaz a többiek abban a tudatban sem jelentek meg hogy elveszítik a 28ezres segélyt, szóval csesznek dolgozni. - a megnem jelentek neveit nézegetve nagyrészük a mostanában szidott kisebbséghez tartoznak, így ismét alapos gyanút adva a rágalmazásukra - na ezen tényleg nehéz lesz változtatni
Így van, attól nem lesz jobb ha bárkit is hibáztatunk. Ezért érdemled meg a 28 ezer ft os segélyt. Mert túl sokat fogyasztottál. Túl sokat dõzsöltél, és keveset dolgoztál. Most eljött ennek is a bõjtje. Ezért, mert ilyen szar helyzetben élsz, nem másokat kell hibáztatni, hanem magadat. Te vagy a hibás azért mert egész nap dolgozol, mégsem vagy megelégedve a fizetéseddel.
Persze a németek, angolok, õk is ledolgozzák a napi 8 órát, õk meg vannak elégedve a havi millió ft értékû fizetésükkel, te miért nem vagy megelégedve a havi 120 ezer ft os fizetéseddel? Nem más a hibás, hanem te.
Aki így gondolkodik, az meg is érdemli, hogy sanyarú sorsa legyen. Dolgozzatok emberek, ha lehet minél többet, mert a munka boldoggá tesz, és nemesít. Sose nézzétek azt, hogy a másiknak mennyivel több van. Ne érdekeljen,hogy vannak akik életükben nem dolgoztak, mégis annyi pénzt költenek egy nap, amennyit te egy hónapban keresel. Ne érdekeljen kik vannak a háttérben, akik az életedet irányítják, tudtod nélkül. Ne érdekeljen, mert erre nincs itt semmi szükség.
Ne azt nézzétek, hogy hol hibás a rendszer, és hogy a rendszer mit tehet értetek. Nézzétek inkább azt, hogy TI mit tehettek a rendszerért. Ne a segélyeket várjátok, hanem menjetek el dolgozni, minél többet, és adjatok minél többet vissza a rendszernek, amely lehetõvé teszi számotokra, hogy egyáltalán dolgozhattok. Lusta banda.
hát inkább a válság a demokráciát nélkülözõ jött volna jó, iszlamida orzágoknak, kínának, perzsáknak, talán még az oroszoknak is, feltéve ha nem lennének érintve a globális világunkban. de érted, a spanyol nátháért nem a spanyolok a hibásak. jómagam is 28 ezer forintos segélybõl vegetálok, zalaegerszegtõl tiszaújvárosig mászkálok meló után, semmi. de azért nem gyûlõlködök, tudomásul veszem hogy engem is érint, mert jelenleg ebben a világkorszakban élek. attól nem lesz jobb ha valakit,bárkit hibáztatunk. ha van javító jaavaslatod írj obamának)))
Leszarom a zsidókat. Mindegy,hogy milyen faji családba, vagy kasztba tartozik, ha az ember ártalmas az embertársainak, akkor mennie kell.
Nincs felelõsségre vonás, azért tehetik meg velünk ezt a válságot, és majd fognak erre a válságra hivatkozni ürügyként olyan folyamatok beindításánál, amelyek tovább nyirbálják szabadságunkat.
...azt mindig elfelejted megemlíteni hogy a zsidók adták Messiást, vagy hogy mennyien hullatták vérüket példaként 1848-ban a magyar szabadságért... fura hogy mindig csak a fantázia világnézetedet erõlteted a globális pénzügyi válságról, a zsidó nemzettel kapcsolatban.
én azt nem értem, milyen érdek áll még mindig ezek mögött.. hisz már a 30's évekre annyira szénné gazdagodtak, hogy az ük-ük unokájuk a Marson nyomhatja a Dubai-t ha akkor megálltak volna a hajhászással.
amúgy Stauss-Kahn azt nyilatkozta, hogy a válság elképzelhetõ háborút fog hozni (+a napokban az IMF 500millárd dollárral növelte a kibocsátást..)
Sajnos a ROTSCHILDOK tettei azok nem a NWO marhaságok, hanem a szomorú, szánalmas, véres történelem. (persze kellettek hozzá a pénz-és hataloméhes fõrendek/uralkodók is, és a Rotschildok kihasználták az alkalmat, bebetonozták a piramis struktúrájukat, pénzalapon -nevezhetjük PONZI sémának is, haha- ma már VIRTUÁLIS PÉNZ alapon, az amerikai helytartójuk pl. a nem is zsidó Rockefeller, meg persze a FED, de a hatalom-és pénzéhség az ugyanúgy megvan)
Lényegtelen, szõrszál hasogatás, közel keleti régió.
Maximum neked barátom. Próbálj meg learabozni egy iránit. Elõször csak csúnyán néz rád aztán ki tudja mi lesz. A számodra lényegtelen dolgokról nem is kell szólni mi? Az eszem megáll...
Mondjuk inkább úgy, hogy Muzulmán ország, de ez nem nemzetiség, hanem vallási besorolás.
Lényegtelen, szõrszál hasogatás, közel keleti régió.
Azt próbáltam elmondani,hogy ha idejön makóra az exon mobil, és kiviszi a gázt, mondjuk az összeset, abból te egy fillért nem fogsz látni.
Így van ez a világ minden részén. Ez nem nwo dolgo, hanem a valóság. A világon sok olyan hely van, ahol napi 2 dolláros bérért dolgoztatnak, napi 12-15 órában, gyerekeket is. Ezt régóta tudjuk. Jöhetnek a termékek, kínából, mexikóból, dél amerikából, a munkás emberek attól még nem lesznek gazdagabbak, ellenben minden egyes termék megvásárlásával tovább nõnek a különbségek szegény és gazdag között. Ennyi. Azt hiszem ebbe nem nagyon lehet belekötni, számomra ebben a rendszerben magától értetõdõ. Kapitalizmus. Nem azért mert kommunista vagyok, fiatal vagyok én még, nem éltem kommunizmusban. Egyszerûen ellenzek minden izmust. Ezeket az emberiség ellen találták ki. A kontroll eszközei, és rajtunk embereken kísérleteznek vele.
"De õket kell megtalálnunk, rájuk mutatnunk, és a többit, majd a nép elintézi. Õket kell megölni, csak egy pár ember, de a teljes rothschild dinasztiában biztos vagyok. Akkor fellélegezhet a világ egy új szabadságban."
Ebben most hol van nwo? Az nwo szerinted egy nem létezõ dolog, törekvés. Rendben van.
De a rothschildok nagyon is létezõek, mára már több száz tagú a dinasztiájuk, linkelhetek neked wikirõl, és más hitelesebb forrásokból is. Levezethetem neked a chartert is, hogy látni lehessen, hogy a bankvilág rendszer túlnyomóan hozzájuk köthetõ. Statisztikai értékelések szerint a rothschildok vagyona közel 400 ezer milliárd dollár, nagyjából a világ vagyonának a fele. Ebbe beleértendõ minden vagyoni érdekeltség, a feléjük irányuló tartozások is, akár intézményekrõl van szó, akár országokról. Az egész világ tartozik nekik.
Onnatól lenne nwo téma, ha arról beszélgetnénk itt,hogy ezt a mérhetetlen nagy befolyást hogyan használják fel, milyen világot próbálnak formálni vele.
A probléma ezzel az, hogy itt most megint azok jártak jól, akik nem adták el tavaly nyomott áron a terményeiket. Akik tudtak raktározni, vagy eleve befektetési céllal vásároltak fel. :S
Gondoljunk Venezuelára, az arab térségekre, közel keletre, teli vannak olajjal, de mégis a kisemberek akik túlnyomó többségben vannak szegények mint a templom egere...
Nem minden arab országban van ez így. Példaként ott van pakisztán, afganisztán.
Afganisztán nem arab ország, a lakosság legnagyobb része Pastu és Tadzsik. Pakisztán szintén nem arab ország, a lakosság legnagyobb része Punjabi és Pastu.
Mondjuk inkább úgy, hogy Muzulmán ország, de ez nem nemzetiség, hanem vallási besorolás.
Afganisztán és Pakisztán továbbá olajimportõrõk, nem pedig olajexportõrök, tehát nem igazán hozhatóak fel ilyen téren példának...
Szóval majdnem jó példák, csak mégse.
De õket kell megtalálnunk, rájuk mutatnunk, és a többit, majd a nép elintézi. Õket kell megölni, csak egy pár ember, de a teljes rothschild dinasztiában biztos vagyok. Akkor fellélegezhet a világ egy új szabadságban.
Az ilyesmik miatt lett egy topic bezárva, emlékszel? Emlékeim szerint pedig a topic elsõ hozzászólásában direkt szóltam, hogy az NWO marhaságok itt nem megtûrtek...
A Rotschildok galaktikus méretû károkat okoztak ezen a bolygón, szerintem ennek még a külföldiek (alienek, haha) is a csodájára járnak. (nem valószínû, hogy máshol ilyen kialakult, nem vezet sehova, ebbõl nem lesz Star-Trek világ, márpedig az a cél. Már annak aki 80-as IQ felett van)
"Sajnos a tõke személytelen. Így csinálták meg a rendszert. De õket kell megtalálnunk, rájuk mutatnunk, és a többit, majd a nép elintézi. Õket kell megölni, csak egy pár ember, de a teljes rothschild dinasztiában biztos vagyok. Akkor fellélegezhet a világ egy új szabadságban."
Mondom, hogy ne az arab emirátusokról beszéljünk. Nem minden arab országban van ez így. Példaként ott van pakisztán, afganisztán. Ott van oroszország. Hiába a multi milliárdos olajmágnás réteg, abból semmit nem lát a poor nép.
A ide haza megnyitják a makói gázt, azt hiszitek,hogy te abból hülye magyarok, egy forintot is fogtok látni? Kb, lesz 10-12% a bányajáradéka, majd ugyan ebben az arányban megemelik az adóságszolgálatot, és amennyi befolyik a gázból, ugyan úgy kifolyik a többlet adósság teherrel. A történelem a példa rá,hogyan lehet 10 év alatt 1 milliárd dolláros kölcsönnel itt Magyarországon 32 milliárdos tartozást csinálni.
Az,hogy mennyit kell az országnak adóság címszó alatt fizetnie, mindig az ország tûrõképességéhez állítják.
Azt kell észre venni, ha magyarország véletlenül feltalálná az ingyen energia gépezetet, amibõl hatalmas vagyont tudna képezni, csak annyi történne,hogy ugyan ebben az arányban megemelik az adóságszolgálatot és mi ugyan úgy szegények maradunk. Ha hirtelen keletkezik mondjuk 500 milliárd dolláros vagyonunk, Semmi gond, ennyivel megemelik az adóságunkat és minden megy tovább.
Addig amíg az ország nevében olyan emberek vehetnek fel hiteleket, akik az tõkés réteg érdekeit képviselik, addig mi ebbõl az állapotból nem szabadulhatunk. Ugyan ez van más országokban is, mindenütt az egész világon. Szinte minden ország súlyosan el van adósodva. Az usa nemzeti adósága is már közeledik a magyar helyzet súlyosságához. Õk is legalább az ország felével már tartoznak.
Mi ez a rengeteg adóság? Ha mindenki tartozik, ha mindenki el van mérhetetlenül adósítva? Kik azok akiknek tartozik a világ???
Sajnos a tõke személytelen. Így csinálták meg a rendszert. De õket kell megtalálnunk, rájuk mutatnunk, és a többit, majd a nép elintézi. Õket kell megölni, csak egy pár ember, de a teljes rothschild dinasztiában biztos vagyok. Akkor fellélegezhet a világ egy új szabadságban.
mondjuk errõl nem hallottam, de arról igen, hogy a közintézményekbe nem kell fizetni az állampolgároknak.
Gondoljunk Venezuelára, az arab térségekre, közel keletre, teli vannak olajjal, de mégis a kisemberek akik túlnyomó többségben vannak szegények mint a templom egere.
Akkor talán nyisd ki a szemed. Jóformán az összes arab ország ÁLLAMPOLGÁRA (az nem lehet akárki!) olyan életjáradékot kap az államtól, hogyha nem csinál semmit akkor is jobban él, mint én.
Megsúgom nektek, hogy teljesen mindegy, hogy milyen ország termékét veszitek meg, mert így se úgy se lesz jobb az usereknek. Megmondom,hogy miért. Gondoljunk Venezuelára, az arab térségekre, közel keletre, teli vannak olajjal, de mégis a kisemberek akik túlnyomó többségben vannak szegények mint a templom egere. Most nem az arab emirátusokról beszélek.
Ott van kína és régiói, egy csomó cucc jön onnan, de ha azokat veszed meg, a profit nem a kisemberek kezébe kerül.
Ez egy olyan folyamat,hogy a gazdagok gazdagabbak lesznek, a szegények meg egyre korlátozotabbak, és nincstelenebbek. A probléma ott kezdõdik,hogy ez a folyamat nem folytatódhat a végtelenségig. A pénzvagyonos tõkések függenek a nincstelenek vásárlóképességétõl, munkavégzõ képességétõl. A világ amiben élünk exponenciálisan fejlõdik, amihez szükséges,hogy az erõforrásaink is exponenciálisan bõvüljön. De nincs elég munkás, megfelelõen alacsony bérért. Csak az a munka értékes amelyen profitot lehet elõállítani a tõkés osztály számára. Az a munka amely erre alkalmatlan, deficites, ezért jelent meg a tömeges elbocsátási hullám, ami egy negatív visszacsatolással tovább rontja a gazdaságot. A munkanélküli visszafogja a fogyasztását, gyengül a kereslet, így romlik a kínálat értéke, és az értékeket elõállító munka erõ értéke tovább gyengül, amely újabb elbocsátásokhoz vezet. Mivel ez a munka erõ már nem képes kitermelni a kölcsönvett tõke kamatjáradékait. Itt buktatja meg a kamatos pénzrendszer a világgazdaságot. Mert az a kamat nem egy két százalék, 10-20 % ot is szoktak számolni. Ez a kamatmechanizmus egy mesterséges extra keresletet is elõidéz. Mivel mindenki gyûjti a pénzt, hogy fizetni tudja a hiteleit, adóságát. Azért ez a pánikszerû kereslet felértékeli a pénz árfolyamát. Ez a folyamat egy újabb lufihoz vezet, a lufi már nagyon feszes. Amint bedõlnek az alapvaluták, mint a dollár, meg az euró, magával rántja a világ összes valutáját. Minden összefügg mindennel. Ez egy komplex rendszer. Aki egy kicsit belemélyed, könnyen észre veszi,hogy ez a világméretû gépezet nem az értéket elõállító ember érdekeit nézi, hanem a spekuláns élõsködõ a reálgazdaságot leszívó paraziták érdekei mentén mûködik. Ha nem tudsz számukra értéket elõállítani, akkor értéktelen vagy, és ilyenkor az utcára kerülsz. Munkanélkülivé válsz, és csak akkor engednek vissza rendszerbe ha olyan folyamatot végzel amit õk meg tudnak sarcolni.
Az sem megoldás ha magánvállalkozó vagy, én már próbáltam. Olyan súlyos adók vannak,hogy a hajad égnek áll. Ha mindet sorba veszed, több adó járulék van mint amennyit a 100% profitod. Neked kell ügyesen, vagy könyvelõvel optimalizálnod úgy hogy a legtöbbet meg tudd tartani magadnak, ami kevesebb mint az elõállított értékek fele.
Nagyon súlyos bajban van a világ.
De mi van azzal a rengeteg értékkel amit így elvonnak tõlünk? Már lassan úgy néz ki,hogy az valami nagy hatalmas megsemmisítõ kemencébe megy, ahol végérvényesen eltünik a világból. Mintha ez az egész csupán az emberek kontrollálásáról szólna.
- Orwell - - Hogyan uralkodik az ember a másik ember felett? - Úgy, hogy szenvedést okoz neki.
Ahogy a kiskereskedelmi és az adott országban forgalmazó cég haszonkulcsa is az országban marad, a szállítmányozásért felelõs cégek is Amerikában vannak, és a többi. Egyszóval úgy ostobaság, ahogy van.
Mondjuk sok marhasággal van tele:
Ha komputert veszünk, akkor Indiába és Hong Kong-ba kerül
Aham. Az Intel és az AMD is amerikai cég, nem? Végül a két meghatározó procigyártóról és az egyik meghatározó VGA gyártóról van csak szó. Milyen merevlemez van benne? A Seagate ugyanis a legnagyobb HDD gyártó, mellesleg amerikai. Soroljam tovább?
Ha kisfogyasztású és jó autót veszünk, akkor Japánba, Németországba, Spanyolországba kerül.
Ez a kedvencem. Tehát ha az én országomban nem gyártanak normális kis fogyasztású, és jó autót, azért az az ország a felelõs, ahol gyártanak ilyet. Hopp. Ez aztán a jó érv. :))
Ha semmire sem jó elektronikus faszságokra költjük, akkor a pénz Taiwanra vándorol, és nem segíti az amerikai gazdaságot.
Ez megint egy jó indok. Vajon mire gondolt? TV-kre, hi-fi-re és ilyesmikre? Vannak amerikai gyártók is, lehet venni hazait. Jah, hogy drágák és bizonyos esetekben gyengébbek, mint a konkurens gyártók? Azért is õk a felelõsek. :)
Aha. És ÁFA sehol nincs? A prostitúció nem mindhol legaláis és ritkán adóznak utána. Akkor milyen pénz marad és hol?
Levélben kaptam megosztom veletek egy befektetési guru véleményét a pénzesõ hatásáról az amerikai gazdaságról.
Dr. Marc Faber, befektetési guru, saját gazdasági lapjában:
"A központi kormányzat mindannyiunknak ad kb. 1.000 $-t. Ha ezt a pénzt elköltjük a Wal-Martban, a pénz Kínába kerül. Ha benzint veszünk rajta, akkor az araboké lesz. Ha komputert veszünk, akkor Indiába és Hong Kong-ba kerül. Ha gyümölcsöt, zöldséget vásárolunk, akkor Mexikó-é, Hondurasé és Guatemalá-é lesz. Ha kisfogyasztású és jó autót veszünk, akkor Japánba, Németországba, Spanyolországba kerül. Ha semmire sem jó elektronikus faszságokra költjük, akkor a pénz Taiwanra vándorol, és nem segíti az amerikai gazdaságot.
Az egyetlen lehetséges mód, hogy a pénzt itthon tartsuk Amerikában, ha k*rvákra és sörre költjük, mert ezek garantáltan hazai termékek. Én ehhez tartom magam."
ITTHON MIBE FEKTESSÜNK? (sör+k*rvák, vagy van valami jobb?)
Szerintem meg szimplán nem érted a szarkazmust és a tv adók politikai irányultságát... A CNBC egy középamerikai csatorna jellemzõen republikánus felfogással. Ott ekézik Obama-t ahol lehet. A CNN szintén. a FOX ellentétje és az MSNBC is.
Valamint az a rész az indexen egy véleményblog ha jól tudom... ráadásul le is van maradva...
Jól fizetett , "profi szakembereink" szerencsére állják a sarat:)
Csütörtökön ismét komoly forintesés mutatkozott a bankközi piacon. Az euróárfolyam már a 316 forintos küszöböt is átlépte, 18 órakor pedig a dollár árfolyama meghaladta a 251 forintot, miközben egy euró 1,2558 dollárba került. Nem ért véget az OTP kálváriája sem: a BUX zárás elõtt 4,32 százalékot zuhant, 9600 pontra. A vezetõ papírok közül az OTP 10 százalékot is esett, emiatt a bankpapír kereskedését fel kellett függeszteni 1365 forintnál. Miközben zuhan a forint, Simor András üdülni ment. A jegybank teljesen véletlenül zsidó elnöke évi rendes szabadságát tölti március 2. és 6. között – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Hogy hol telel az elnök, arról csak annyit sikerült megtudnunk, hogy Európában tartózkodik. Nem mellékesen az MNB elnökének fizetése 2007-ben 90 millió forint volt. Simor havi bére 7,4 millió forintra jött ki, ez az összeg nemzetközi összehasonlításban is jó érték, az amerikai Fed elnöke kevesebb mint fele ekkora juttatással is beéri. Folytatás itt
Privatizáld a profitot, és államosítsd a veszteséget.
A többi csak bullshit, kár, hogy a módszer nem visz elõbbre senkit és semmit, ebbõl nem a Star-Trek világa lesz, hanem a Freejack-é. (a technológiai fejlõdés csak eszköz, nem a cél a globalista õrültek kezében, az õ céljuk a profitmaximalizálás és a hatalom, dehát minden pszichopata õrült hatalommániás globalista ezt akarja, nem tehetnek róla)
Ne haragudjatok, beharangoztam, erre ezek a szemetek kihagyták az interjút az adásból :S
Itt van röviden az interjú lényege:
"morning - about to interview sec gen of OECD - going to ask him if certain european countries are going to go bust.... ... SG of OECD said he doesn't expect a european country to go bust. ...in those words."
Nem az volt az eddigi hozzászólásaimmal a célom hogy meghatározzam hogy hogyan kellene a dolgokat csinálni, szimplán fel akarom hívni a figyelmet arra hogy a globális cégek hatalma olyan óriási, hogy beszélni kell a társadalmi felelõsségvállalásukról. Az nem egyértelmû hogy semmiféle felelõsséggel nem tartoznak semmiért. Nézd meg #240-et, valamint gondolj bele hogy manapság milyen híreket hallani: újra az állami ellenõrzés a téma. Mindezzel csak annyit akarok mondani, hogy az általunk megalkotott részvénytársaságok, azaz ezeknek a "virtuális" jogi személyek jogainak és kötelességeinek meghatározása több évszázados téma, kb. azóta téma mióta egyáltalán léteznek. Az nem válasz a felvetésekre, hogy "ugyanmár, ez vagy az eddig is így volt, ergo sehogy máshogy nem lehet, mert ez a világ törvényszeru"ségeinek egyike". Nem az, hanem azzá tettük, ami óriási különbség.
De hogy arról is írjak hogy én mit gondolok: Az én álláspontom nagyban hasonlít arra amit a #240-es idézet sugall, tehát problémának látom azt hogy létrehoztuk ezeket a jogi személyeket, jogokat és hatalmat adtunk nekik, de sem számonkérhetõséggel, sem pozitív emberi tulajdonságokkal nem ruháztuk fel ezt a virtuális "lényt" vagy "entitást". Gyakorlatilag egy "szörnyeteget" hoztunk létre, egy "lelketlen és felelõtlen, személytelen és erkölcstelen monstrumot". Az így megalkotott rendszer táptalaja annak hogy az emberekbõl a lehetõ legrosszabbat hozzunk ki, mivel a rendszer a "szörnyeteggel" együttmu"ködni tudó/akaró embereket (a hasonszõru"eket) díjazza, ezért ezek az emberek lesznek a tömegbõl kiragadva és ezen emberekre fog a rendszer, a "szörnyeteg" egy kevés hatalmat ruházni. Az egyének sikerességét is a szerint ítéli meg a többség, hogy hány plecsnit tu"zött a rendszer az illetõ mellére, azaz akit a redszer díjaz, azt mi sikeresnek mondjuk. Én viszont nem így gondolkodom.
Én a megoldást sem abban látom hogy létrehozunk egy, a mainál jobb szabályozórendszert, és újradefiniáljuk hogy mik a részvénytársaság és mik az állam jogai, kötelezettségei. Ez csak ideiglenes (látszólagos) megoldás, ezért ez a téma csak részben érdekel engem. Azaz igaz hogy fontosnak tartom hogy lássuk hogy micsoda egy szörnyeteget hoztunk létre, de a rendszer finomhangolását nem tartom kívánatosnak, helyette más, radikálisabb megoldások híve vagyok. Finomhangolásra példa a New Deal csomag, vagy akár a mostani állami beavatkozásról szóló tervek is. Ezek egyike sem hoz megoldást, csak megerõsíti a jelenlegi rendszert a pozíciójában. Gyakorlatilag elõsegíti hogy a jelenlegi társadalmi berendezkedés, avagy világrend, avagy kasztrendszer fennmaradjon.
Én a változtatást elsõsorban az egyén szintjén tartom kívánatosnak, ami magával hozza a közösségi szintu" változásokat is. A társadalmi/gazdasági szintu", fentrõl kierõszakolt változtatásokról meg az a véleményem, hogy hacsak nem változtatunk a pénzrendszeren, minden változtatási kísérlet csõdöt fog mondani, ergo csak olyan változtatások lesznek életképesek melyek a rendszerrel való hatékonyabb együttmu"ködést szolgálják. Ezzel most sokakat magamra fogok haragítani, de én úgy látom (és most gyorsan még egyszer elnézést az õszinteségért/faragatlanságért/nyers megfogalmazásért) hogy ezzel a fórumozók többsége tisztában van és nyíltan megfogalmazza hogy tulajdonképpen csak a rendszer kegyeltjévé kíván õ is válni. Igazi változást, megoldást nem akar senki, hiszen "ki a franc akar dolgozni, ha elég ülni a pénzen, és még úgy is egyre többmindent lehet belõle venni?". A többség vergõdésének a lényege az, hogy megpróbálnak jó szolgái lenni a rendszernek, megpróbálnak egy olyan úr szolgálatába szegõdni, aki díjazza az igyekezetüket.
Ahogy az az István a királyban elhangzik:
FÔURAK: Mindig a gyôztes mellett álltunk és vérünket adtuk a hatalomért Mindig egy nagylelkû fönökre vágytunk ki hálás lesz majd a gyôzelemért SOLT: Gyarló az ember SUR: De ha nincsen birtoka, hát nem sokat ér BESE: Gyarló az ember EGYÜTT: A Jótett helyébe jót remél -ünk ISTVÁN: Léhûtõk, hitványok lelketlen szolgálók, haszonlesõk A harcokban elbújtok s osztásnál tolongtok egymás elõtt
(Érdekes ez utóbbit pont István szájából hallani, dehát érdekes világban élünk...)
Szeretném leszögezni hogy ezzel az ég világon semmi bajom sincs! Mindenki azt teszi amit tennie kell. Beleértve annak letagadását, hogy tulajdonképpen errõl van szó. Én csak leírom, hogy errõl van szó, és ez történik, mert célom az õszinteség (...mindenki azt teszi mit tennie kell). (Ezzel most némileg módosítottam/árnyaltam a #239-ben megfogalmazottakat.)
Már ajánlottam a The Corporation c. könyvet, mely többek között arról is ír hogy "hogyan jutottunk el idáig". Részletek a könyvbõl:
Csakhogy a korlátolt felelõsség elvének is megvoltak a háulütõi. Bírálói az Atlanti-óceán mindkét partján elsõsorban erkölcsi érveket hoztak fel vele szemben: mivel lehetõvé tette, hogy a tulajdonosok sértetlenül ússzák meg cégük bukását - szóltak az ellenérvek -, a korlátolt felelõsség rombolóan hat az egyén erkölcsi felelõsségére, mely évszázadokig fõ pillére volt a gazdasági kultúrának. A korlátolt felelõsség megjelenésével a befektetõk teljesen közömbössé válhatnak az általuk birtokolt társaság sorsa iránt, és megnyílik az út a korlátlan felelõtlenség felé. A Gilbert-Sullivan szezõpáros Utópia Kft. címu" szatírájában így énekel errõl egy szélhámos cégalapító:
Légy bár oly gazdag, mint egy Rothschild, Ha cégedet csõdbe viszed, gond nincs, Mert a törvény így szól: felejtsd el a károkat, És indíts nyugodtan egy másikat!
Az angol parlamentben egy képviselõ sokak aggodalmát fogalmazta meg: "A korlátolt felelõsség a kereskedelem legtermészetesebbs szabályát kezdi ki, azt, hogy minden ember az általa szerzõdésben vállaltakért a vagyonánank erejéig felelõs. Ha a korlátolt felelõsség elvét bevezetjük, és a befektetõk a korlátlan nyereség megszerzésével csak korlátozott veszteséget kockáztatnak, akkor az erkölcstelen és kockázatos spekulációkra fogjuk õket buzdítani." A tiltakozások ellenére bevezették a korlátolt felelõsség intézményét: Angliában 1856-ban, a század végén pedig sorra az USA államaiban is. (...) Az USA-ban mu"ködõ 1800 kisebb részvénytársaság 1898 és 1904 között, mindössze 6 év alatt 157 nagyvállalattá olvadt össze. Az Egyesült Államok gazdasága egy évtized alatt döntõ változáson ment keresztül: az egymással szabadon versengõ magánvállalkozások helyébe viszonylag kevés, egytõl egyig beláthatatlan számú részvényes tulajdonaként jegyzett tröszt lépet, melyeknek gyakran számottevõ versenytársuk sem volt a piacon. (...) ...a hatalmas részvénytársaságoknál a döntésekre a részvényeket birtokló személyeknek már minimális befolyásuk volt. Ha volt egyáltalán. A huszadik század elejére a részvénytársaságok jellemzõen ezernyi vagy akár százezernyi egymástól elszigetelt tulajdonos egyesülései voltak, akik így természetszeru"leg képtelenek voltak arra, hogy együttes fellépéssel a menedzsereik döntéseire hathassanak. (...) Magyarul a tulajdonosok teljességgel súlytalanná váltak az elméletileg általuk birtokolt cégben. Miután a részvényesek, a hús-vér tulajdonosok jóformán kiiktatódtak a részvénytársaság irányításából, találni kellett valaki mást, akit fel lehet ruházni a gadaságban való részvételhez szükséges jogokkal és kötelezettségekkel. Ez a "személy" jobb híján maga a cég lett. (...) Idejétmulttá vált az az évszázados felfogás, miszerint a társaságok a kormányok gazdaságpolitikájának csupán eszközei, melyeket terhes szu"kítõ korlátozások gátolnak tevékenységükben. És a részvénytársaságok egyre jobban nehezményezték, hogy a hús-vér (szintén személyeknek tekintett) polgárokhoz képest õket különbözõ hátrányos megkülönböztetések érik. Egyfajta gondolkodás szerint logikusnak tu"nt, hogy ha már egyszer jogi személyek, a polgárokhoz hasonló szabadság illesse meg a részvénytársaságokat is - legalábbis New Jersey és Delaware államok által megtette gesztusokon kívül az alkotmánybíróság döntése mögött is ez a gondolat állhatott, amikor 1886-ban kimondták, hogy a társaságok a 14. alkotmánykiegészítés védelme alá esnek, hiszen õk is személyek. Vagyis nekik is járnak az eredetileg a felszabadított rabszolgák védelmében beiktatott jogok: a tisztes törvényes eljárás és az egyenlõ jogvédelem. "A 14. alkotmánykiegészítésben foglalt jogokért a polgárháborúban hatszázezer ember adta életét. És pár évtizeddel késõbb a bírók ugyanezeket a jogokat odaajándékozták a tõkének és a magántulajdonnak. Miközben a hús-vér emberektõl megvonják õket" - mondja Richard Grossman a helyzet fonákságáról. Ahogy nõtt a részvénytársaságok mérete és hatalma, úgy vált számukra egyre szükségesebbé, hogy eloszlassák az általuk kiváltott félelmet. Az elsõ nagyobb legitimitási válságukba a huszadik század elején jutottak, amikor az amerikaiak felismerték, hogy az irdatlan behemótokká nõtt trösztök már szociális intézményeikre és kormányaikra nézve is fenyegetést jelentenek. Az emberek szemében a részvénytársaságok lelketlen és felelõtlen, személytelen és erkölcstelen monstrumok lettek. (...) A részvénytársaságok társadalmi felelõsségének kérdése a harmincas években újra elõtérbe került, midõn a megítélésük tovább romlott, majd elsõ mélypontjára zuhant. Sokak meggyõzõdése volt akkor, hogy a gazdasági világválságért a trösztök kapzsisága és rövidtávú gondolkodása a felelõs, sõt az amerikai Legfelsõbb Bíróság egy 1933-as ítéletében gonosz "frankensteini szörnyetegeknek" nevezte a részvénytársaságokat. Az üzleti élet erre válaszul felkarolta a vállalatok társadalmi felelõsségének gondolatát: az elõre menkülés tu"nt számukra a legjobb stratégiának, amivel visszaszerezhetik az emberek beléjük vetett bizalmát és elvehetik a kedvüket az állami ellenõrzés követelésétõl. (...) Nem sokkal korábban hasonló gondolatokat írt Adolf Berle és Gardiner Means a Modern részvénytársaság és a magántulajdon címu" könyvében: "a részvénytársaság a modern világ legnagyobb hatalmú intézménye lesz - vagy már most is az", menedzsereik az ipar hercegei, vállalataik a hu"bérbirtokaik. A társadalom fölött elnyert óriási hatalmuk arra kötelezi õket, hogy a választott kormányokhoz hasonlóan ne csak a részvényeseik, hanem a társadalom egészének érdekeire is ügyeljenek. Berle és Means szerint "a társaságoknak meg kell tanulni, hogy egyensúlyt találjanak a különféle társadalmi csoportok igényei között, és hogy bevételszerzést ne az egyéni kapzsiságnak, hanem a közjónak rendeljék alá. Ezen nem kevesebb múlhat, mint a fennmaradásuk." Edwin Dodd (...) már szkeptikusabb volt, és komoly kétségei voltak afelõl, hogy ezeka cégek valaha is társadalmi felelõsséget vállalnának. De hangoztatta, hogy a legitimitásukat, a hatalmukat kockáztatják, ha ezt legalább a látszat kedvéért nem kísérlik meg...
Bucserrel másról beszélgettünk. A kamatmentes pénz téma mindössze arra vonatkozik hogy elméletileg a pénz a forgalomban megjelenhetne kamatmentes pénzként is. Mégsem így történik. A példák amiket felhozol nem tartoznak ehhez a kérdéshez, ezért azokkal nem is akarok vitatkozni.
A #236 tehát kizárólag arra vonatkozott hogy a pénz kibocsátói ezt az elõjogot felhasználva nagyszeru"en megélnek (és akkor még visszafogottan fogalmaztam). De hagyjuk itt a részleteket. Bucsert szerettem volna hallani azon kérdésekkel kapcsolatban amiket felvetettem, nem akarok új vitát nyitni új emberrel fõleg nem itt, ahol csak a "realista" álláspontok elfogadottak.
Egyébként meg nem puffogok és nem irigykedek. Nincs mire irigykednem. Teszem a dolgom, élem az életem, ahogy más is. A különbség csak annyi, hogy én másban látom az élet értelmét, és másban látom a fejlõdés útját, mint a mai gazdasági rendszert nagyra tartók. Zavarni is mindössze annyi zavar, hogy torzított képet festünk a valóságról. Nem az a bajom hogy olyan a rendszer amilyen, mert ez szimplán az evolúciónknak (változásnak/fejlõdésnek) egy állomása. Hanem az zavar hogy lehazudjuk hogy olyan amilyen és ezzel megakasztjuk az evolúciót (a változást/a fejlõdést). Pl. ha a pénzrendszer azért olyan amilyen hogy lehetõséget biztosítson arra hogy egyesek kifosszanak másokat, akkor ne hazudjuk azt hogy a pénzrendszer azért olyan amilyen hogy az embereknek jó legyen. Ennyi a probléma.
És az is egy teljesen más, szorosan ide sem tartozó kérdés hogy hogyan lehetne máshogy, vagy hogy egyáltalán lehetséges-e máshogy.
Nagyon egyoldalú ez a szemléletmód, és szerintem eléggé fordítva ülsz a lovon.
Tegyük fel, hogy megszüntetjük a pénz kamatát. Szerintem ezt csak egy módon, a világon egységes pénz bevezetésével lehetne elérni. Akkor nem lenne a pénznek árfolyama, akkor lenne "A Pénz", és minden másnak az értéke ehhez legyen viszonyítva. Egyrészt ez egy lépés az NWO-tok felé, másrészt vizsgáljuk meg egy picit! Kiszûrted ezzel a spekulációt, a "pénz dolgozik helyette"-szituációt? Veszek a pénzembõl búzát amikor jó az idõ, olcsón, eladom drágán, amikor rossz a termés(bármilyen árucikk behelyettesíthetõ). Nyugodtan megy ez kamat nélkül is. Lépjünk tovább, iktassuk ki a pénzt is, cserekereskedelem: Akkor nem pénzbõl spekulálok, hanem aranyból.
Tökmindegy, a valós gazdasági tevékenység nélküli haszonszerzést nem _lehet_ kiküszöbölni a gazdaságból. Képtelenség. Vagy puffogsz rajta, meg irigykedsz, vagy beszállsz te is a bizniszbe(ha mersz). Ez a két lehetõség van.
Illetve a 100% kommunizmus lenne még egy elvi megoldás, de ugye annak nem akarunk még egyszer nekifutni?
"A kamat és fõleg inflációmentes pénz, sõt, a túl egyenletesen erõsödõ pénz gyengíti a gazdaságot. Ki a franc akar dolgozni, ha elég ülni a pénzen, és még úgy is egyre többmindent lehet belõle venni?"
Elsõ mondatod igazságtartalma mindössze attól függ hogy miként definiáljuk a gazdaságot. Az én definícióm szerinti gazdaságot éppenséggel erõsíti. Viszont a "realistának" beállított (azaz a nyugaton elterjedt) gazdasági modell szerinti gazdaságot gyengíti.
A két mondatoddal meghatározott összefüggéssel viszont egyetértek: ha olyan rendszert akarunk ahol effektív munka nélkül (vagyis az én definícióm szerinti - azaz valós - hozzáadott érték nélkül) is lehet jól élni, akkor ragaszkodjunk továbbra is a kamathoz és az inflációhoz. Nyilvánvaló hogy egy ilyen rendszer annak kedvez aki helyett ma is más dolgozik. Vagy ahogy ez a propagandában el szokott hangzani: "aki helyett a pénze dolgozik".
Ma este nézzétek a CNN-t 8-tól, Richard Quest az OECD fõmuftiját (secretary-general, az fõtitkár?) fogja interjúztatni, és a kelet európai országok jövõje lesz a téma.
Hát... Mondjuk az elég furcsa is lenne, ha nem elég, hogy elbasztam, le kell építenem a vállalkozásomat, ki kell rúgnom embereket, _ráadásul_ még meg is basznának miatta, merthogy hogy képzelem...
Vagy mégis, szerinted hogy kéne?
De nem is értem, hogy gondolod. Már miért is tartozna egy cég felelõsséggel (a törvény szabta kereteken túl) a dolgozói felé? Már hogyne rúghatna ki akit csak akar? Miért kellene ezért megbüntetni?
Amikor mérnökként vállalsz felelõsséget, az abszolúte más kérdés, akkor az elkészült termék megfelelõségére vállalsz felelõsséget. Szerintem teljesen más a két eset.
A kamat és fõleg inflációmentes pénz, sõt, a túl egyenletesen erõsödõ pénz gyengíti a gazdaságot. Ki a franc akar dolgozni, ha elég ülni a pénzen, és még úgy is egyre többmindent lehet belõle venni?
Ajánlom a The Corporation c. könyvet (magyarul is megjelent), ahol jól le van írva hogy a kapitalizmus hajnalán hogyan dobták le magukról a "cégek" a felelõsségrevonhatóság terhét. Mindezt már akkor is - ahogy azt ma is csinálják - olyan társadalmi elõnyökre hivatkozva melyekbõl semmi sem valósult meg. Ennek megfelelõen a kapitalizmus lényegi eleme több száz éve az, hogy az üzleti vállalkozások haszna felett csak egy szûk kör rendelkezik, a tevékenységükért a felelõsséget viszont az egész társadalom vállalja egységesen. Ennek a filozófiának a "terméke" az ún. externalizáció, azaz a vállalkozás költségeinek vállalkozáson kívüli szereplõkre terhelése a tevékenységbõl származó profit maximalizálása mellett. Maximum nyereség minimális kiadás és felelõsség mellett.
Ja, és mindez nem véletlenül alakult ki. A rendszert emberek alkották. Konkrét törvényeket kellett konkrét embereknek megalkotniuk. Az egész visszakövethetõ. Azokat kik aktívan részt vettek a dolgok ilyesforma alakításában, együtt nevezhetjük fõmérnököknek. És mivel a rendszert emberek alkották, így ugyanezen vagy más emberek elvileg bármikor alkothatnak másikat. A kérdés csak az, hogy kinek az érdeke az hogy minden maradjon úgy ahogy van, és kinek az érdeke a változás.
Akkor a cégek és szervezetek vezetõi mégis milyen felelõsséggel tartoznak azon kívûl, hogy legyen profit? Ház ez röhejes. Én is szeretnék olyan állást ahol 6-7 számjegyû a fizetés dollárban és semmiféle felelõsségem nincs. Ha nagyon eltolok valamit akkor max. kírúgnak. Ja, X milliós végkielégítéssel. Fú, de komoly...
Miért is van az, hogy annyira ellenszenvesek a pénzügyi világ egyes szereplõi? Lehet tippelni.
Mivel annak megtárgyalása hogy kik a fõmérnökök összeesküvés elméletnek és/vagy politikának minõsül, és ebbõl itt mindkettõ tiltva van, így inkább nem reagálok a provokatív megjegyzésedre. Ilyen körülmények között annyit tudok csak mondani hogy igazad van!
PS: Most akkor jegeltük a "kamatmentes pénz" témát? Ha már ennyit dolgoztam a válaszom összeállításán, legalább annyit írj meg hogy miért nem válaszoltál a felvetéseimre: meguntad a témát vagy nincs igazam vagy...
Akkor mégsem 0 valószínûségû. Magyarán valaki valamit elrontott. Mûszaki életben ezt nevezik méretezési hibának vagy ha szar modellel számolsz akkor történik ilyen. Érdekes módon ott van felelõs. Itt nincs?
pontosan, ált ebbõl jönnek mindig a bajok amikor amikor a csoda "managerek" és egyébb "szakemberek" elkezdenek gyk kaszinózni olyan dolgokkal amihez lövésük sincs csak azért mert jól mutat...
Ha vakon elkezd az ember bízni a quantokban ahogy az tették a bankszektorban + végzetesen félreértelmezik azokat a dolgokat amikhez nem is értenek akkor hatalmas problémák jönnek elõ...
épp ez volt a mondandóm lényege hogy tökéletesen megbízható modellek nem léteznek, viszont kicsit jobb modellek mint pl a pénzfeldobás, vagy mint az elõzõ modellek, stb., és bizonyos helyeken igen komoly szerepe van a becsléseknek, és nem kell mindig a pontos szám, igazából a valószínûségszámítás és a statisztika kb erre épül, és itt is ugyanúgy mint a szerencsejátékban +1% esélynek is igen nagy szerepe tud lenni hosszú távon
"még ezzel együtt sem tudnak tökéletesen megbízható elõrejelzést készíteni. "
Ezt nem is állította senki. Sõt, szerintem elméletileg sem lehetséges. Nincs 100% nyerõ stratégia. (tõzsde Szent Grálja)
"Azt nem vitatom el, hogy bizonyos szintig lehet velük elõre tervezni, de ez kb. olyan, mint leírni egy matematikai képlettel azt, hogy hány bolygón lehet élet a galaxisban. A képlet helyes, de pontos számot akkor sem tudunk mondani. :)"
Nem, ez egyáltalán nem olyan. Ez olyan, hogy van egy képleted, aminek a bemenõ adata az árfolyam, a kimenõ jel meg az adott pillanatban jelentkezõ "buy!" meg "sell!" jel. Ha a szignálok alapján indított trade-ek közt több a nyerõ, mint a bukó (összegre, nem darabra), akkor pénzt kerestél.
Nem világmegoldó atomképletrõl van szó(az Frayer elképzelése, nem a valóság :P ), hanem ~féltucat egyszerre teljesülõ "if"-rõl... Ami vagy bejön, vagy nem.
OK. Újrafogalmazom (utoljára): szokás a New Deal-rõl pozitívan nyilatkozni (ezt éreztem ki a te írásodból), és szokás közben elfelejteni azt hogy az inkább a kisebbségnek hozott nagy hasznot (lásd az emlegetett kartellek).
Nem a New Deal húzta ki Amerikát a gazdasági válságból, hanem a II.Vh háborús termelése. A New Deal bizonyos felületi kezeléseket próbált csak eszközölni, több-kevesebb sikerrel.
Én ettõl függetlenül állítom, hogy a modellek még ezzel együtt sem tudnak tökéletesen megbízható elõrejelzést készíteni.
Azt nem vitatom el, hogy bizonyos szintig lehet velük elõre tervezni, de ez kb. olyan, mint leírni egy matematikai képlettel azt, hogy hány bolygón lehet élet a galaxisban. A képlet helyes, de pontos számot akkor sem tudunk mondani. :)
Ezzel a megfogalmazással már jobban egyet tudok érteni. Azért írtam amit írtam, mert a New Deal-t szokás valami csodálatos dologként beállítani, ami kisegítette az USA-t a bajból. A te megfogalmazásodból is inkább ez a pozitív kép érzõdött ki. Közben meg kártékony hatása is volt a csomagnak szépen, amirõl érdemes beszélni, hogy ne legyünk alapból elfogultak mikor a múlt és a jövõ hasonló csomagjairól beszélgetünk.
Az ilyen kartellprogramok a kisebbségnek hoznak óriási hasznot, és a többségnek csak kárt okoz. Mondjuk ha a többség már annak is örül hogy nem ennél is erõszakosabb módon veszik el tõle ami õt illetné meg, akkor végülis fogalmazhatunk úgy hogy a kartellprogramok és más állami csomagok jót tesznek a többségnek is. De a téma innen úgy érzem a másik gazdasági válság topikba jobban illik.
Még mindig nem érted, hogy a válságot nem az IQ nuku hitelfelvevõk okozták. Hanem az hogy az IQ nuku hitelfelvevõk portfóója megfelelõ arányban lett keverve okos hitelfelvevõkével meg hozzáadtak állampapírt és lefedték az egyészet credit default swappal majd a minõsítést megkapták AAA-ra.
Majd ezek a 0-s bedõlési valószínûséggel rendelkezõ csomagok szétdurrantak egymás után mint a lufik.. oszt mindenki szaladt a pénze után.
Ezért hívják TOXIC assetnek. mert bárhol lehet belõle bármely befektetési portfolióban... És nem nagyon tudsz róla amíg fel nem robban a közelben egy ilyen kis csomag...
"Rosszul tudod. a FEd-et 1913-ban hozták létre a federal reserve actal." Nem állítottam az ellenkezõjét. Lásd: az egyetlen kartell melyet hasonló módon hoztak létre
"A Public kartelleket pedig egy adott cél elérésére hozzák létre mesterségesen majd a cél elérésekor feloszlatják a célból származó összes elõnybõl részesülnek a volt kartell tagok." Az nem cáfolat ha leírod ugyanazt mint én. Azt írtam hogy kartelleket hoztak létre állami támogatással (~public kartell), melyeket késõbb megtámadtak és feloszlattak. Ez miben különbözik attól amit te írsz? Semmiben. Akkor mit tudok rosszul? Semmit.
Az egyetlen dolog miben nem voltam biztos az az, hogy a New Deal idején hozták-e létre ezeket a kartelleket melyekrõl beszélek. A többi tény.
A felvetésem így ugyanaz mint eddig: a FED az egyetlen "public" (állam beleegyezésével létrehozott) kartell melyet még nem oszlattak fel.
Ez szerintem olyan volt, hogy sokan egy darabig, míg rájuk nem került a sor, csak kárörvendõen dörzsölgették a kezüket a konkurrencia bukását látva... Nem hiszem, hogy bármikor is elõfordulna az az eset, hogy látom, hogy csõdbe fogok menni, tehetnék is ellene, de mégis szándékosan megvárom...
Azért azt ne felejtsük el, hogy az egy dolog, hogy az egész világot nehezebb anyagi helyzetbe hozták, de közben saját magukat meg katasztrofálisba.
Csak éppen az út ami elvezetett oda nem két nap volt. Évek. Mégsem húzta meg senki sem a féket, sem a vészféket. Mindenki szépen ölbe tett kézzel várta a véget. Király..
Nono. Van olyan, hogy pénzügyi felügyeleti szerv. Ne vegyék sértésnek, de mi a túrót csináltak mikor ilyen hitelkonstrukciókat engedetek amirõl még én is beláttam gyakorlatilag 0 tudással, hogy ez állatság? Milyen iskolát végeztek ezek? Vagy a józan ész az kizáró ok az alkalmasságin ilyen helyeken?
Bezzeg a mérnök meg 1000000 szabvány meg elõírás között kell, hogy dolgozzon. Õket mi gátolja meg az aboszúlt felelõtlen manõverek végrehajtásában? Semmi!
Tehát egyszerûen. Szabvány, elõrírás, stb. ---> A fakezû mérnököt segítik (vagy éppen akadályozzák).
Pénzügyi világban hol van ilyen biztonsági háló? Amíg ilyen nincs addig csak nevetni tudok azon, hogy felelõsségteljes meló meg pénzügy (nem mindenkire mondom ezt, de valaki csak összehozták a mai helyzetet).
A mérnök sokszor úgy tervez, hogy figyelembe veszi, hogy nem agysebészek fognak egy rendszert vagy bármit használni. Talán nem szabadna olyan hitelkonstrukciót nyújtani amit az IQnuku brika felveszi és beledõl a fél világ a saját hülyeségébe, de engem is veleránt. Kedves...
"Az esetben pont ez a lényeg, hogy bármikor jöhet egy olyan esemény, katasztrófa (mint az ázsiai börzék esetén volt pl. a Kobei földrengés), vagy akármi, ami miatt az elõzetesen megállapított modell nem fog mûködni. Ez az, amit nem tudsz kivédeni egy modellben, ez a rizikófaktor."
Na de ez nem egy elvi probléma, ami lehetetlenné teszi a dolgot, hanem egy gyakorlati kockázat, ami viszont kezelhetõ. Viszont itt is bejön az idõtényezõ, sõt, talán ebbõl a szempontból az a legfontosabb. Mert azért az nem mindegy, hogy évente csinál 5 trédet a rendszer, vagy hetente. Nyilván, ha heti 5 tréded van, akkor hamarabb észreveszed, ha bukóba fordul. Azt le lehet reagálni. Az ember ismeri a saját rendszerét, tudja, hogy milyen drawdown van még a rendszer hibahatárán belül, és mi az, ami már azt jelenti, hogy megváltoztak a piaci viszonyok. Természetesen nagy tétekkel, hosszú távon ugyanez hamarabb juttat az utcára, minthogy kiderülne, hogy bedõlt a modell... De még ez sem törvényszerû...
Ha majd lesz alkalmad, kérdezz már rá ismerõsödnél plíz! :)
egyszerûen nehezebb valakire rábizonyítani ezt konkrétan mint egy építkezésnél
egy építkezésnél hány ember felelõs az épületélt? van egy darab építészmérnök, de nagy épületnél legyen több, még akkor is megszámolod egy kezeden, és akik építik azok is relatíve kevesen vannak, kivitelezésnél egy nagyobb épületen is kétlem hogy pár száz vagy ezer embernél többen dolgoznának (ráadásul általában elég könnyen behatárolható hogy kinek a sara volta katasztrófa pl)
azok viszont akik a pénzpiacon játszadoznak sokkal többen vannak, még ha csak egy országot nézünk is és nem az egész világot, ráadásul sokkal nagyobbak az áthatások, ami miatt pillanatok alatt visszakövethetetlen lesz hogy kinek a hibája valami (ami legtöbbször nem is egy-két ember hibája ugye)
ha megépítesz egy 10 emeletes irodaházat pl amin dolgoztak 1000-en, és az összedõl akkor igen hamar visszakövethetõ ki vagy mi okozta a szerencsétlenséget, de ettõl még nem fog összedõlni egy több ezer km-re lévõ másik épület, gazdasági kérdésekben viszont ez még csak nem is különleges esemény, ergo ha összedõl az "épületed" nem tudhatod hogy az a tervezõ hibája-e vagy az hogy valami más "összedõlt" x ezer km-re egy teljesen másik "mérnök" hibájából...
kivédeni nem lehet, igen, de a matematikai modelleknek nem is ez a célja mivel pénzfeldobással az esélyed pl legyen 50-50%, ha egy matematikai modellel csak 51%-ra nõ az esélyed már akkor megérheti hosszú távon, akik a modelleket készítik azok tudják legjobban hogy tökéletes modell-t sose fognak csinálni, ehhez egyszerûen túl sok a változó, aminek ráadásul az összefüggéseit még csak megbecsülni se tudják kb-ra se
viszont a "bajt" nem is õk okozzák, hanem azok akik a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva "csodaszernek" hiszik az ilyen gazdasági vagy egyéb modelleket, és nem mellesleg a szerencsejátékokat is lehet ugyan ilyen módszerekkel modellezni és kalkulálni velük, lásd a mostanában olyan népszerû texas hold'em és társait (kicsit gyanús hogy a "nagyágyúk" között túl sok a matematikus, nem? :P)
az meg hogy miért akarják sokan mégis a "csodaszert" a pénzügyi kalkulációikhoz? mert emberek, ez ugyan olyan mint a lotto, ott van az esély a nagy nyereségre, ilyenkor hajlamosak figyelmen kívül hagyni bizonyos kockázatokat, attól még hogy mi a szakmájuk õk is emberek, ráadásul az ilyen modellek használatáról a döntést pont nem azok szokták hozni akik értik is, hanem akik elõtt csak annyi lebeg hogy x% nõtt az esély, jó akkor az kell...
a cikk is leírta hogy David X. Li nem tévedett, nem csinált gyk semmi rosszat, csak a figyelmeztetések ellenére mások rosszul használták fel az egyenletét...
szóval a pénzügyi dolgokra is lehet készíteni egyre jobb és jobb matematikai modelleket, csak azokat ésszel kéne használni, de az hogy valaki nem ezt teszi nem jelenti hogy ettõl még ne lehetne javítani az esélyeken ilyen módszerekkel :)
Emellett nem mindegy, hogy milyen távra szól a trade, és az sem, hogy milyen a risk/reward arány. Pl mutathatok neked 99%-os win/loss arányú, mégis bukós stratégiát is, meg 50-50%-os exponenciálisan gyarapodót is(kár, hogy csak 2008.04-ig nyer, onnantól buktázik, csúnyán...)
Az esetben pont ez a lényeg, hogy bármikor jöhet egy olyan esemény, katasztrófa (mint az ázsiai börzék esetén volt pl. a Kobei földrengés), vagy akármi, ami miatt az elõzetesen megállapított modell nem fog mûködni. Ez az, amit nem tudsz kivédeni egy modellben, ez a rizikófaktor.
Itt válik a dolog egyfajta szerencsejátékká, mint a kockadobás.
Sajnos már nem emlékszem pontosan milyen kontextusban vizsgálta a diplomamunka a dolgot, anno részletesen elmagyarázta nekem, de szó mi szó, tényleg jó, ha a harmadát megértettem. Tehát a tévedés és félreértés jogát fenntartom. :)
Azért nem érted, mert nem pontosak az információid.
Eleve a technikai kereskedés leszarja a sok változót, meg leszarja az egyéneket, meg a szubjektivitást. Pont ez a lényege, a technikai kereskedés egy _EGYváltozós_ függvény, és ez az egy változó az árfolyam.
És az egészben pont az az érdekes, hogy a sok-sok különálló egyéni döntés összességében mégis szabályosnak tûnik.
A matematikai bûvészkedés meg csak annyi, hogy mik azok a feltételek, amiknek a teljesülése esetén nagyobb az esély a számodra pozitív kimenetelre, mint a negatívra. Viszont ez nem egyszerû.
Diplomamunkának persze, fel lehet venni olyan kiindulási feltételeket, amikor igaz lesz, amit "bebizonyított", de ez a kijelentés általánosságban egyszerûen nem igaz. Eszerint _képtelenség_ a pénzfeldobástól szignifikánsan eltérõ matematikai modell szerint mûködõ stratégiát írni. Ez egyszerûen nem igaz, percek alatt írok neked olyan stratégiát, ami nem mûködik, konstans bukik, margin call-ig. Myth busted. :)
Emellett nem mindegy, hogy milyen távra szól a trade, és az sem, hogy milyen a risk/reward arány. Pl mutathatok neked 99%-os win/loss arányú, mégis bukós stratégiát is, meg 50-50%-os exponenciálisan gyarapodót is(kár, hogy csak 2008.04-ig nyer, onnantól buktázik, csúnyán...)
Érdekelnének az egyéb bemenõ adatai a diplomának, mert ez így nokedli, meg nem is igaz.
Na ez benne a durva. Millók életével játszanak áttételesen és semmiféle felelõsség nem terheli ebben a szakmában dolgozókat. Ehhez képest, ha vétesz egy olyan tervezési hibát vagy karbantartási hibát amiben valaki meghal akkor jaj neked. Pedig azok akik a pénzpiacon "játszadoznak" õk is embert ölnek, csak nem olyan gyorsan és látványosan.
Ez az a helyzet, amikor egy ország gazdasága nagyon függõ lesz valamitõl. Legyen az export vagy import alapú, vagy egy adott ágazatra épülõ. Ha az adott kulcsfontosságú gazdasági rész nehézségekkel küzd, akkor az egész ország megsínyli.
Ugyanakkor én személy szerint nem vagyok biztos benne, hogy bölcs dolog a nemzetközi kereskedelmi gyengélkedést állami szinten kezelni. Nem az USA, mint állam kereskedett Kínával és Indiával, hanem az állampolgárai, amelyek most nem rendelnek olcsó árút és szolgáltatást (India és Kína is erõs például a kihelyezett telefonos és internetes szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálatok) terén), mert költségcsökkentés van.
Nehezen tudom megérteni, hogy a pénzügyi befektetéseket miért akarják olyan sokan precíz matematikai alapokra fektetni. Ez nem valami mérnöki tudomány, ahol biztosan ismert minden részadat, ez egy sokváltozós téma, amely nagyban függ az egyénektõl, amelyek meg amint tudjuk, esendõek, és nem feltétlenül gondolkoznak logikusan.
Kedvenc (bár elcsépelt) példám gyerekkori jó barátom esete, aki külkeresként diplomázott, és a diplomamunkájának témája az volt, hogy a tõzsdei befektetések terén gyakorlatilag mindegy, hogy véletlenszerû (mondjuk kockadobás alapúan) vagy valamilyen modell szerint hozza a döntéseket.
Érdekes cikk, David X. Li felmenõi most sokat csuklanak ha még élnek :D
Kissé vicces, hogy a spekulációk jutattak minket ebbe a válságba, te pedig egy még nagyobbat ajánlasz kiútként.
Egyfajta ál-függetlenségnek látom a rendszeredet. A világgazdaság egy eléggé összefonódott rendszer, ilyen típusú mozgolódást megrezné. De ha nem megyek el rendszerszintre, csak az egyes lehetséges valutaháttér országokat nézem, akkor is gond van, hiszen nincs belõlük olyan sok. Mondjuk 10-15. Mi van ha ezeken végigmentél? Az eléleted alapján úgy tûnik, mintha mindenki állna a piacon (mint a szamár :) ) te meg kedvedre ugrálsz õk meg lassan bámészkodnak. Elég vicces. Arról nem is beszélve, hogy katonai intervencióval nem is számoltál, amint eljátszod ezt egy nagyobb (erõsebb) állammal úgy jönnének ránk, hogy azt szép lenne nézni...
Én ezekre csak annyit mondok,hogy léteznek sokkal nagyobb tranzakciók, mint amennyi pénze van magyarországnak.
Azért is mondta,hogy ez a rendszer csak egy ilyen kis ország számára mûködõképes mint amilyen mi is vagyunk.
Gondoljunk csak bele mondjuk a magyar gdp nél sokszorta nagyobb megtakarítási alapokra, nyugdíj alapokra, melyeket szintén a tõzsdén és a bankközi piacokon, devizákban, részvényekben, ritkán nemesfémekben helyeznek el. A megtakarításokat ilyen alapokban szokták forgatni, hiszen a pénz amelyik nem forog, veszít értékébõl.
Ha a több ezer milliárdos nyugdíj alapok sikeresen beépülnek a világgazdaságba, akkor nehogy már egy ilyen kis országnak mint amilyen miénk, ne tudna beépülni.
Egyébként meg, nem muszáj azonnal valutát cserélnie az országnak, úgy is mûködhet a dolog, ha a pénzt egy olyan iramban csorgatja, hogy az elfogadható legyen.
Akárhogyan is, de én úgy vélem,hogy mûködõ képesen meg lehet oldani egy ilyen rendszert. Persze teljes bizonyosságot csak akkor nyernénk, ha valóban ki próbálhatnánk a gyakorlatban.
Ha jól tudom, ilyen pénzrendszer ma nem üzemel. Persze, hogy sérti a nemzetközi bankárok érdekeit. Mivel ezzel a rendszerrel be lehet bújni, más pénzrendszerekbe. Ha gebasz van, annak a pénznek a központi bankja kényszerül interveniálásra, amelyben éppen vagyunk. Egy ilyen rendszerrel, mi nem vállalunk kockázatot, de viszont kedvünkre élvezhetjük egy másik pénzrendszer pénzének az árfolyam emelkedését, ami ugyan úgy kihat ránk is. Mivel szabad piac van, szabadon ugrálhatunk egyik pénzrõl, a másikra, attól függõen, melyiknek megy jobban a sora.
Persze, ez igazságtalan mások pénzrendszerével szemben, dehát igazságtalan az egész világ. Én önzõ módon, kihasználnám más országok pénzrendszerét, és azt a gyümölcsöt szüretelném le amiért a másik ország megdolgozott.
Ha meg szarba kerül a másik ország, egyszerûen áruló módon, eladjuk a romlásba forduló valutájukat, még ésszerû idõben, ezzel egy hatalmasat lökve a másik országon, beletaszítva a szarba, ahogy magára hagyjuk. Spekuláció? Igen. Igazságtalan? Igen. Mindig az erõsebb kutya baszik. Mindig az a spekuláns fog nyerni aki több pénzt forgat, és aki a leginformáltabb.
Ha mi nyitunk poziciókat erõs pénzekkel, az meghatározza az árfolyamokat, tehát nemhogy mi leszünk a leginformáltabbak, hanem egyenesen mi irányíthatjuk az árfolyamot. Akik ellenünk próbálnak spekulálni, azoknak is el tudjuk venni a pénzüket. Mert õk soha nem tudhatják,hogy amikor poziciót nyitunk, mikor fordulunk meg, egy pillanat alatt, és amikor õk ellenünk vesznek fel poziciókat, mi azonnal kiszálhatunk, és mire észbe kaptak, már mi nyitottunk ellenük poziciót, olyan volumennel, hogy minden pénzüket ott hagyják a kezünkben.
Megoldható, ha van egy olyan kereskedési rendszered, amelyik bizonyítottan hosszú távon verhetetlen. Ez a kulcsa az egésznek. Egy kereskedõ rendszer, hatalmas emberi szakértõi erõforrással megtámogatva.
Pontosan. +Az opciós zárások folyamatos lejtmenetbe vágták a zloty-t egyfajta lavinaként elindulva. (hisz a margin callal le is zárják a pozit tehát nem lehet továbbgörgetni).
Annyiban kiegészíteném, hogy a zloty erõsödésekor az exportõrök egy logikus lépéssel védték magukat a további erõsödés ellen, ezért opciókat és határidõs ügyleteket kötöttek. Azonban a megugró kockázatkerülés miatt gyengült a zloty, ami két módon befolyásolta az exportõrök eredményét: 1. nem tudták érvényesíteni a gyengébb zloty elõnyét, hiszen a nyári árfolyamokhoz képest elõnyösebben kaptak eurót, de a piac elment mellettük ezért a piacihoz képest rosszabb áron van eurójuk. 2. a számlákon minden nap záráskor a pozíciónak fedezve kell lennie, ha nincs akkor jön az ún margin call, tehát pénzt kell a számlára tolni. Ez ugye azért veszteség a cégnek, mert azt nem az üzletre fordítja, hanem egy számlán fedezetként tartja, ami a jelenlegi körülmények között egyre több és több.