Biztosítást mindenre lehetett kötni, azonban a nagyobb rizikójú dolgokat természetesen nehéz volt biztosítani. A biztosítók már akkor sem voltak jótékonysági szervezetek, hanem kõkemény kapitalisták. A veszteségeket minden eszközzel kerülték.
És az akkori baleseti rátát figyelembevéve egy léghajó elveszetése megfektette az embert. Ahhoz képest -1 gép elvesztése gazaságilag simáb türhetõbb volt.
Egyéblént mondjuk a 30-as években voltak kártérítések repülõgépbalesetbem elhunytaknak, vagy akkor ezt a kor sajátosságának tartották?
Illetve egy nagy léghajó ára olyan 200000 birodalmi márka körül járt. Egy négymotoros utasszállító meg olyan 20-30 ezer körül mozgott. Bár az elsõ három-négyszer több utast szállított, de a második kétszer-háromszor fordult ugyanannyi idõ alatt. Hamarabb behozta az árát a tulajnak.
Azonkívül a repülõgép sokkal üzembiztosabbnak bizonyult a végén. És az utasok nem azért ülnek a repülõgépre, hogy az lezuhanjon velük.
Részemrõl befejeztem. Nem érdekel a téma, meg az, hogy egy leírt szöveg értemét nem vagy képes felfogni. Pláne nem érdekel, hogy miért akarod mindenáron megmagyarázni a hibáidat azzal, hogy az én szövegembe belemagyarázol mindenfélét.
Nem tudom, hogy milyen útvonalat repült a gép, csak annyit tudok, hogy 3500 kilométer hosszúnak mondták. Pont.
A New-York-London távolságát egyetlen szóval sem vontam kétségbe.
Azt mondtam, hogy ez a távolság viszont nem egyezik meg az Európa és Amerika között mérhetõ legrövidebb távolsággal!
Elbeszéltek egymás mellett. Teddybear nem a NY-London távolságot vonta kétségbe, hanem azt mondta, hogy van annál rövidebb, te meg folyamatosan a NY-Londont bizonygatod.
Ismered a viccet a medvérõl meg a vadászról? Vadász vadász, te sz*** jársz ifr...
Én a NY - London távot írtam. Pont. Konkrét volt. Pont. A távolság stimmel. Pont. Te ezt vontad kétségbe. Cáfoltam. Meg is teszem lentebb ismét. Mi a pékért kötekedsz...? Igen, van más transzatlanti járat, de én a tipikusat írtam. Nagyon jól tudom, hogy pl. John Alcock és társa rövidebb távon ment, mert a legkeletibb pontról szállt fel gyakorlatilag. De ez ki a túrót érdekel, ha a transzatlanti forgalom döntõ része NY, Washinton és környéke, + Miamo és Atlanta tájára megy?
Egyébként meg. http://www.angelfire.com/md2/timewarp/cursortrail.html
Biztos ezek a távolságok is véletlenül stimmelnek. Mennyi linket rakjak be? A GE pontosan mér, az elv helyes. Mutass egy forrást vagy számítást, ami szerint tévedek én vagy a linkjeim, vagy a GE vagy a GM útvonalkeresõje. Kicsit sok emberrel szállsz vitába és kicsit nagy arccal...
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak.
Szerintem meg ismerd el, hogy tévedsz és hagyd abba a trollkodást. Igen, bárdolatlan a stílusom, de akkor is nekem igazam van basszad már meg. Hány forrást, adjak még neked? Az egész világ, a Google programozói és térképészei, mindenki rosszul számol távolságot csak te nem ugye...
"Azt hiszed, hogy mérnök létemre ilyen amatõr hiábt csinálok?"
Igen. Elõször is, Amerika nem csak New-Yorkból áll. Mint ahogy Európa sem csak Londonból. Már itt hibáztál. Én sohasem mondtam, hogy a gép arra repült. A cég oldalán is csak Európát és Amerikát említik, nem pedig név szerint Londont, és New-Yorkot.
Másodsorban, Európa és Amerika partvonala például a második képen is jól láthatóan közelebb esek egymáshoz, mint a London-New-York távolság.
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak.
Útvonaltervezõ.
Ez a hibás, a sárga útvonalat mutatja. Csak, hogy lásd a legrövidebb útvonalat méri a GE, hiszen gömbben gondolkozik, ahogy én is, te is.
És végül a legrövidebb. 5592 kilometers = 3 474.70771 miles
Akkor most ki esett pofára...?
Azt csináltam, amit te íesz Mi a pékért akadékoskodsz mikor a jelek szerint ki sem próbáltad egyetlen módszerrel sem? Azt hiszed, hogy mérnök létemre ilyen amatõr hiábt csinálok? Most csak a te kedvedért képen is megmutatattam. Hármoszor a gyengébbek kedvéért...
Komlyan mondom, hogy nem értelek. Általában értelmesen szólsz hozzá, de ez esetben iszonyatosan nagy bakot lõttél...
He-he. Aztán van pofára esés, mert mégis akad más. Az a baj, hogy kétdimenzióban gondolkodsz, nem pedig a térben, akár a legtöbb ember. A legjobb lenne, ha vennél egy nagyobb földgömböt, és egy darab fonállal el kezdenél méregetni. Hamar rájönnél, hogy a síktérkép szerinti egyenes út, egyáltalán nem a legrövidebb.
Egyrészt minden térkép torzít, másrészt a programozók többsége tök hülye a térgeometriához, és a hosszútávú navigációhoz. Akárcsak a legtöbb mérnök. Sajnos.
A Földön két pont között a legrövidebb út egy olyan gömbmetszet külsõ kerületére esik, amely áthalad mindkét ponton, és a középpontja megegyezik a föld középpontjával. Ez a nagytávolságú navigáció elsõ alaptörvénye.
Nem. Ha északon repülsz, van rövidebb út is. Egyrészt, nem kell Londonból indulni, Lehet Norvégiából is, vagy éppen Írországból, az is Európa, másrészt van közelebb is város, mint New-York.
Ha már a Titanicot emlegetted, például pont azért süllyedt el, mert a legrövidebb úton próbáltak vele eljutni Amerikába. Ezért kitértek az egyenes útvonalból északnak, hogy rövidítsenek. A nagytávolságú navigáció már csak ilyen fura dolog.
Az összes léghajó az akkori a legmodernebb technikai szinten épült meg, akár a korabeli repülõgépek. Szabad volt a verseny közöttük, a léghajó elbukott.
De mindig akad egy-két fanatikus, aki szembe megy a valósággal. Meghát vannak, akik a méltóságteljesen mozgó (rohadt lassú) léghajót bámulva elbambul.
Egy észak-atlanti repülõút úgy 3500 kilométer. A leggyorsabb léghajó ezt olyan 90km/ó sebességgel repülte le. A DA42-nek erre 12.5 órája ment rá. Egy modern utasszállító ezt olyan 6-7 óra alatt tudja le.
A léghajó vs repülõgéprõl annyit, hogy ez a társadalmi/politikai hozzáállás eredménye is lehet hogy a repülõ "nyert". Biztosan a régi világban is szerették ha valami pár nap alatt célba ér, pláne a mai világban a mai emberkék többek között jómagam is azt szeretik hogy ha valamire fened a fogad és megszületik a döntés hogy megveszed, akkor akár másnap át is veheted a csomagodat. Régen bármit is szállítottak, nyerõbb volt ha hamarább célba ért, emiatt hosszútávon a repülõ nyert.
A léghajóval NEM mûködik bár mûködhetne simán az ami ma: megrendeléstõl akár egy nap alatt kiszállítanak valamit több száz kilométerre is. A léghajóhoz ugyanis kellene egy "kritikus" tömeg, hogy megérje szállítani. Például Budapest - Nyíregyháza depó útvonalon. Egy menetben elvisz 100tonna árut mondtam egy számot, tehát a rendeléseknek mindenképpen halmozódnia kellene napokig vagy inkább hetekig. Ma az történik ha van annyi rendelés valamibõl, ami belefér egy tranzitba/kamionba, már szállingózik is Pestrõl vidékre. Több száz jármû is kifuthat a fõ elosztóból egyetlen depóhoz, mire egy léghajónyi rakomány összegyûlne szállításra. A "bajt" tetézte anno a technológia betegségei, tûzesetek, szél általi fizikai igénybevétel, de nyugodt vagyok afelõl, ha nincs repülõgép, akkor kényszer nagyúr alapon, megcsinálták volna úgy a léghajót 100év alatt hogy megbízhatóbb legyen.
Aztán Magyarországon hogy jönne az ki, hogy a drága üzemanyagból fele annyi fogyna, ha költséghatékonyabb megoldással vinnék a dolgokat. Vasút és léghajó a kiforrottabb fajtából. Sokkal nyerõbb az államnak ha azt a 100tonna árut amit egy léghajó simán visz, azt tucatnyi kamionnal, meg több száz tranzittal oldanak meg balesetveszélyes közúton, mert ha véletlen baleset van az is csak pénzt termel az államnak... Jó lezuhanhat a léghajó is, de ha olyan szinten mûvelnék 100éve mint a repülõt ugyanott lenne megbízhatóságban.
SZVSZ a léghajó akkori technikákkal problémásabb volt mint egy repülõ, akármilyen mûveletnél szükség volt a gyors reagálásra adott esetben, ezért felhagytak vele. Ma megtudnák fainul csinálni, de minek mikor van repülõgép. Nagy tömegekben olcsón lehetne sztem szállítani vele.
Ezek az adatok kicsit megtévesztõek. A DA42 fogyasztása 60-75%-on érvényes, míg a Z NT-nél három hajtómûnél, holott egy hajtómû üzemel cirkáláskor. A DA42 rendelhetõ ugyanazzal a hajtómûvel, mint a Z NT, korántsem olyan nagy a különbség.
Amúgy léhajóknál a méret a lényeg, nem a Zeppelin NT-t kell nézni.
Csak a fejlett nyugati világnak van felesleges pénze egy ilyen játékszerre. Egy fejlõdõ országban olyan megoldás kell, ami azonnal, és fõleg olcsón mûködik.
Mikor szakadsz végre el a fejlett nyugati világban történõ felhasználástól? Rajtad kívül szerintem senki nem beszélt még arról, hogy VÁROSBAN mi haszna lenne... Ez szalmabáb-érvelés így.
Két dízelmotoros, 4 személyes(1 pilóta+3 utas) üzleti repülõgép.
Motorteljesítmény 2x101 kW, fogyasztás 5.74 gallon/ óra. (21,73 liter) Hatótáv kb. 1700 km. Póttartállyal, egy személlyel 3500 km. Max. sebesség: 356 km/ó utazósebesség: 280-300 km/ó
Felhasználása: személyszállítás, túra és üzleti utak.
2. szereplõ
Zeppelin NT
három motoros, irányítható, félmerev szerkezetû léghajó, a térfogata 8225 m³ 4 db épült, egy szélroham miatt leszakadt a kikötõoszlopról és megsemmisült, egyet gazdasági csõd miatt szétszereltek.
Hatósugár 900 km. motor telj. 3x150 kW kapacitás 2+12 fõ (+ legalább három fõ kell a kikötéshez) Max. sebesség 125 km/ó Utazósebesség 60-70 km/ó Fogyasztás: ~50-60 liter/ó Max. a repülés idõtartama: Körülbelül 24 óra, de menetben mindössze 6 óra.
Hiába 50-60 éves a gép, ha egyszer egy 80 éves gép teljesítményével vetem össze.
Nem, nem gondolom, hogy a repülõgép maxon nyomja utazósebességen, de abból indultam ki, hogy a leghatékonyabb esetben se fog fele vagy harmad "gázzal" menni. De ha másképp tudod szívesen fogadom az érveket.
Most a végzettségeddel mit csináljak? Érveket várok, de te 80 évvel ezelõtti érveket hozol. Jelentõsen megváltozott ahhoz képest a helyzet.
Ha a te adataid a pontosak az An-22-rõl, akkor még rosszabbul szerepel az összehasonlításban, mit én gondoltam. Nagyobb sebességgel és terhelhetõséggel számoltam.
"Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget..."
Arról van szó, hogy a léghajó gazdaságosabb-e a repülõnél. Szerintem igen és érveket is hoztam. Elméletben azért, mert a repülõgépnek arra is energiát kell fordítania, hogy a levegõben maradjon. A gyakorlatban a B52 bombázó két és félszer annyi üzemanyagot használ el ugyanakkora távon, mint az Akron.
Na jó, de piszok ritka. Természetfilmnél meg inkább hõlégballont, vagy helikoptert használnak. A hõlégballon csendesebb, a helikopter meg mozgékonyabb. Sportközvetítésnél is inkább helikoptert használnak. Sokkal hamarabb ott van az eseményeknél.
Léghajót inkább mozgó kijelzõnek, vagy hirdetõtáblának szoktak használni. Vagy felvágásból, érdekességnek.
Nagyon speciális esetekben van. Pl. természetfilm készítéséhez jó, mert csendes és nem félnek tõle annyira az állatok.
Sportközvetítéseknél szoktak ilyenekrõl filmezni. Ezeknél úgymond a hozzáadott érték a nagy, szó sincs szállításról idõre. Áttételesen kell valami, amit tud a lgéhajó, de semmi köze szállításhoz. Szimplán platformok.
Ja és a példákat te hoztad fel. A versenyló-igásökör hasonlattal azt próbáltam elmondani, hogy a két példád nem éppen összehasonlítható. Egy hadiléghajót és egy korszerûtlen teherszállítógépet nem érdemes összehasonlítani.
Nincs olyan eset, ahol ne lenne olyan megoldás, ami kikövetelné a léghajó alkalmazását. A léghajó egyszerûen túlhaladott technika, akár a gõzhajó vagy a telex. Van jobb, olcsóbb, és gyorsabb.
"Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget..."
Nem, valójában az a gond, hogy szerinted a telivér versenyló minden téren jobb, mint az igás ökör, és hogy szerinted az igás ökörnek ezért nincs is létjogosultsága.
Igen, vannak problémák a léghajókkal, ezzel senki nem vitatkozik. De vannak esetek, ahol esetleg lenne haszna a léghajóknak is. Ha létezne biztonságos léghajózás a repülõk mellett, senkinek sem lenne rosszabb.
Facepalmos az, hogy egy cirka 50-60 (!) éves gép teljesítményét írod le, az meg még nagyobb, hogy szerinted az utazósebességen max. teljesítményen mennek...
Akkor elmondom neked, hogy a Kossuthban érettségiztem, Csepelen. Az eredeti szakmám repülõgép-mûszerész. Neked mi a szakmád?
Szóval alaposan beégtél...
A példádhoz meg add hozzá, hogy az Akron hadiléghajó volt, sohasem használták üzletszerû szállításokra, és az utazósebessége olyan 90 kilométer/óra körüli volt, a csúcssebessége 140 kilométer. Az AN-22 terhelhetõsége max. 60 tonna, utazósebessége 580 km/ó, Csúcssebessége 650 km/ó motorteljesítménye 4×11 190 kW (össz. 44 760 kW).
Egyszóval, egy interkontinentális utat az AN-22 kevesebb, mint hetedannyi idõ alatt letud, mint az Akron, elég hozzá 6 fõ személyzet(de már kettõ is elvezeti, ha kell), míg az Akronnak ehhez 75 fõs legénység kellett.
Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget...
Az a baj, hogy fogalmad sincs a léghajókról és tele van a fejed téves elképzelésekkel. Ilyen volt az hogy merev vázasak vagy hogy a gondola a ballonhoz van rögzítve. Ugyanezért veszel alapul egy kis méretû léghajót, holott a méret növekedésével a használt gáz térfogata, és vele együtt a léghajó terhelhetõsége köbösen növekszik, miközben a légellenállásnál számító felülete, és ezzel együtt az igényelt motor teljesítménye négyzetesen növekszik csak. Nagy léghajóknál ez brutális eltérést okoz. Legyen itt konkrét példa is:
USS Akron léghajó - 81 tonna hasznos teher - 8 x 420 kW = 3.360 kW motor Antonov An-22 repülõgép - 80 tonna teher - 4 x 11.030 kW = 44.120 kW motor
Ráadásul a léghajó alacsony sebességnél (70km/h) a motorteljesítmény mondjuk a harmadát, esetleg felét használja terheléstõl függetlenül. Ezzel szemben ha az An-22-est megterheled, hát ennél jobban fogja használni a motorjait.
Az hogy kis területen lenne piaca az nem számít, elég speciális ahhoz, hogy csak adott területeken legyen elõnye. Viszont új piacok nyílhatnának vele, hiszen a léghajó lényege a többi szállítóeszköztõl jelentõsen eltérõ jellemzõi. Akárhol helyben fel/leszáll, óriás kapacitású, alacsony fogyasztású. Ezt sehogy nem lehet kompenzálni. Olyan dolog ez, hogy amíg nem csinálja meg valaki addig nem látja a piac, hogy használható. De amint megcsinálnák, helyet csinálna magának.
De jó, hogy úgy érvelsz, hogy utána se nézel a valóságnak!
Az a léghajó, amelyik az egyik James Bond filmben szerepelt(Roger Moore fõszereplésében verõdött neki a Golden Gate hídnak), két 125 le teljesítményû motorral van felszerelve, és hat ülõhelyes. Ekkora motorteljesítmény a szokásos a hasonló kategóriájú kisgépeknél is.
"A léghajós szállítás még a rajongók szerint is legalább 100, de reálisan megegyezik a repülõgépessel."
Ez szinte kizárt. A léghajókban a repülõgépekhez képest alig van motor. Nagyságrendi eltérés van a teljesítmények között. Például lehet hogy ha akarna se tudna annyi üzemanyagot fogyasztani.
""Amit a legevõben visznek tényleg azért viszik, mert sürgõés és / vagy nagy értékû. "
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg."
Ez a szállítmányozási üzlet legkisebb területe. Ráadásul a legtöbbször kiderül, hogy a hagyományos repülõgépek pont el tudják végezni az ilyesmit, vagy elég a földi szállítóeszköz is. Szibériában és Alaszkában például télen szállítanak mindenféle súlyos rakományt, teherautóval(kamionnal) a befagyott folyók jegén.
Csernobil leállította a '80-as évek erõmûépítésit. Ennek volt köszönhetõ a japán bibi. Ha az nincs, akkor már mindenhol 3. gen. reaktor lenne. Csak a sok toboló sötétzöld és populista politikának köszönhetõen nincs. Danke...
"Amit a legevõben visznek tényleg azért viszik, mert sürgõés és / vagy nagy értékû. "
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg.
Nem, hanem azért, mert annál nagyobb nyomás nem kell. Valójában minél kisebb a nyomás annál jobb, de kell egy kis plusz azért, hogy a ballont kifeszítse.
"BTW a hõtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben..."
Pontosan, régebben léghajóbalesetek és emberhalálok történtek amiatt, mert a nap rásütött a hatalmas felületre, mire az felmelegedett és a léghajó vagy elkezdett felszállni, vagy esetleg kilyukadt a gáztároló. Ezt ma már lehet kompenzálni. Pl a gázt tartályba pumpálod, hogy csökkentsd a nyomást, vagy egy levegõvel telt "lufit" tartasz a gázban és ilyenkor levegõt eresztesz ki belõle, hogy legyen hely a gáznak. Ezek a módszerek egy része igazán mai technológiával lehet csak hatékonyan használni. Szénszálas, nagynyomású tartályok, automatizálás stb. Régebben ilyen nem volt, ezért nem érdemes nyolcvan évvel ezelõtti technológiával számolni.
Nem. Amikor a Hindenburgot megépítették, már rendszeres repülõjárat volt például London és a nyugat-indiai angol gyarmatok között. Az akkori utasszállító hidroplánok kb. 30 óra alatt tudták le az egyik irányban az utat, szemben a Hindenburg négy napos menetidejével.
Mert annak megvan az a bosszantó tulajdonsága, hogy nehezen úszik a szárazföldön. Kell hozzá vasúti vagy közúti szállítás is. De pl egy Hong-Kong - Szentpétervár út már lehet, hogy jobban megérné légvonalban, mint körbehajózva három komplett kontinenst, vagy 50 retúr úttal, repülõvel. Az eredeti elképzelés, a transzatlanti személyszállítás tényleg elvetélt ötlet. De lennének alkalmazási területei.
Na pont ez az, hogy nem "nem bírta a versenyt", hanem csak mindenki összeszarta a nadrágszárát. A Hindenburg elvette a kedvét a léghajóktól az egész nyugati világnak, aztán az oroszok is néhány baleset után döntöttek úgy, hogy inkább akkor mégse. De ez nem kapitalista versenyben alulmaradás, hanem pánikreakció. Kb mint egy tõzsdekrach, annyi különbséggel, hogy itt nemcsak brókerek, hanem úgy en bloc mindenki ráparázott. Vagy képzeld el, hogy a csernobili baleset 30 évvel korábban történik meg... Ma nem lenne atomerõmû sehol.
Az tény, hogy 100 éves lemaradást nehéz behozni, de azért van, aki próbálkozik.
A gond az, hogy tehetszállításra is. Amit a legevõben visznek tényleg azért viszik, mert sürgõés és / vagy nagy értékû. Ha már nagy a tömeg és nem sürgõs, akkor minek léghajó? Ott a hajó...
És miért csak annyival? Mert annyit bír el. Viszon számold már ki, hogy az mekkora erõt jelent. Iszonyatosan nagy a felület amit terhel, ezért az erõ is iszonyatosan nagy. Ha nagy nyomás lenne benne, akkor hogyan is emelkedne? Hiszen akkor a fajlagos sûrûsége a gáznak nagyobb lenne, ergo a felhajtóerõ is kisebb lenne. Van egy optimuma a gáznyomásnak odabent. BTW a hõtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben...
Amikor a fénykorát élte a zeppelin, akkor a kor csúcsanyagait és építési eljárásait használták a megépítésükhöz. Védõgázban hegesztett alumínium rácstartók, a legkorszerûbb motortechnika. A léghajóipar mégsem bírta a versenyt az olcsóbb, gyorsabb, egyszerûbben kiszolgálható repülõgépekkel. Most sem bírná.
A mostani csúcsanyagokból ugyan jobb léghajót lehetne építeni, de az megint nem bírná a versenyt a hasonló anyagokból felépített repülõgépekkel. Ráadásul sem a szükséges gyártó, de a kiszolgáló struktúra sincs meg. Azt is fel kéne építeni a semmibõl, az is sokba kerülne.
Ábrándnak persze nem rossz egy léghajó, de csak ennyi. Fel kéne végre ébredni.
Általában ül ez az érv, de ebben az esetben nem feltétlen. Ugyanis a bizalmatlanság és a Hindenburg utáni pánik az egyik fõ oka, ami miatt nem éri meg. Mert senki nem akar léghajózni, ha az csak úgy, egyik pillanatról a másikra a kénköves pokol tüzévé tud változni. És ez nem múlt el 100 év alatt sem, és mivel nincsenek pozitív ellenpéldák, ez így is fog maradni.
Pedig a többi jármû hagy neki életteret, pl nagy távolságra, szárazföldön, ahol nincs infrastruktúra kiépítve, ott hasznos lehetne. Afrika szerintem tudná hasznát venni, vagy épp Szibéria... Olyan helyekre lenne alkalmas, ahová nem lehet csak úgy odahajózni, vasút nincs, a repülõ meg kevés.
Ezt én sem értem. Ráadásul olyanok erõltetik a témát, akik nem repülõs szakemberek. A megjegyzéseik igen gyakran teljes tájékozatlanságról tanúskodnak, mint mûszaki, mint pedig gazdasági oldalon.
Én ehhez azért hozzátennék annyit, hogy amikor menõ volt a léghajóépítés, a ma repülõgép- és ûrhajógyártásban használt anyagok közül kb még semmi nem létezett.
Pl a szénszál-erõsítésû mûanyagok (mint amibõl ez a helikopter is készült) eléggé jó teherbírású és könnyû anyagok. De a titánium is alkalmas lehet.
Szal oké, hogy vannak tapasztalatok a léghajóépítésben, de azok olyanok, amiket elsõ körben ki kell vágni az ablakon, mert ma már semmit nem érnek. Egy modern léghajót kb nulláról kellene elkezdeni tervezni.
"Szóval nem kell fûteni a mûszereket, nem fújja el a szél, stb...? A B-2 meg nem felderítõ repülõgép." Tudom, hogy nem az. Fûteni kell. És? Hol a gond? azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy fentmaradjon.Fûteni kell és? Attól még energia mentesen lebeg.
"Itt végképp buka. Fûteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia." bukta öcsém ott van, hogy nem tudsz olvasni: azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy ott maradjon. Többszõr nem írom le. Amiket te írtál azokat válaszold meg te, én nem írtam semmi olyat amit számon kérsz rajtam
De tudod mit: simán megoldható ez is. Napelemek a tetején. Vagy a motorok álltal termelt hõ felhasználása. De ahhoz, hogy maradjon (pl. 30km magasan) nem kell energia. "Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?" mert én nem ezt írtam, viszont a szõrnyû az, hogy vitába szálsz bárkivel csak nem volasod el azt amit írt, holott beidézted azt amit írtam és arra válaszoltál elvileg. Egyékbént a repûlát is kell fûteni, csak neki ahhoz is energie kell, hogy fentmaradjon: már nagyságrendekkel több energiáról van szó.
B2: kb. pont úgy ahhogy te felépítetted a párhuzamott a bombázok és a léghajók közt.
"Már a 4-5 km magasan repülõ gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani..." Melyik repülõ megy 30km magasan? Talán 1-2... megfigyelõ hely meg egyáltalán nincs ilyen magasan. Ha te mondod, akkor biztos az én fülem a rossz amikor hallom a gépet ami NEM 4km magasan megy, hanem cska egy apró csík formájában látható. Igaz baromi halkan,de halható meg már rég elment a gép mire a hang a földre ér, továbbá mûszerekkel is kimutatható. Míg a léghajó lebegés közbe csöndben van. Nincs hangaj. Anyaga 100%-ban olyan anyagból lehet ami nem veri vissza a radar jelet ui. ellentétben a repülõvel neki nem kell olyan nagy erõket kibírnia, gy.k. mûanyagból is lehetne (most ebbe kössél bele :) )
"Most akkor 0 energia vagy sem?" 30km-en tartásához öcsém! Kár, hogy minden mondatba beleteszed de a kedvedért beidézem ide azt ímre hivatkozol: "Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik." látsz te itt olyat amirõl hadoválsz? nem írtam, hogy mozog. Nulla energia kell, hogy ott maradjon. Ne repekdjen meg ilyesmi.
"A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be.." jelek szerint a DARPA-nál csupa iditóa van akik több száz millió dollárt költenek marhaságokra... Bezzeg mi okosok mi? :o (egész pontosan több mint 400millát...)
"A léghajó ugyan lebeg, és ehhez nem kell energia, de sokkal nagyobb légellenállással rendelkezik, mert sokkal nagyobb a homlokfelülete."
Persze, de ez alacsony sebességnél még nem olyan jelentõs, ezért repülnek hatékonyan a léghajók 70-90 km/h-s tartományban.
"Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg."
A repülõgép tízszer akkora táv megtételéhez 20-30-szor annyi üzemanyagot használ. Konkrétan a B52 bombázó 2,5-szer annyi üzemanyagot cipel magával mint a USS Akron tette ugyanakkora távolsághoz. Csak míg a léghajónál a terhelés nem befolyásolja a távot, addig a repülõgépnél jelentõsen csökkenti.
"A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülõgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területérõl szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetrõl felszállva járõröztek, és most is járõröznek az Atlanti-óceán felett."
"Mert ugye a félmerev vázú léghajó utasgondolája gyakorlatilag a gázballon alján csüng."
Nem, a belsõ vázhoz kapcsolódik, azt terheli.
"A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de elõbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is."
A léghajó gázának belsõ nyomása maximum 1-2%-kal haladja meg a külsõ légnyomást, sérülés esetén nem durran. Ha meg belsõ falakkal is el van választva, akkor a gáz csak egy részét veszti el.
"Ennél többet is elvisz az An–225 Mrija. 200 tonnát is. A 120 tonnát meg az AN-124 is elcipeli."
Az An-225 maximális teherbíróképessége 250 tonna, az An-124-nek pedig 150 tonna. Csak nézd meg a hatótávolságukat és hogy mekkora teljesítményû hajtúmûveket használnak. 4ezer kilométerre tudják ezt elvinni 15-20-25-ször akkor teljesítményû hajtómûvekkel, miközben a léghajó a motorjai harmadát használja csak. Egyszerüen a repülõgépek óriási energiát fektetnek abba, hogy a levegõben maradjanak, miközben a léghajó erre semmi energiát nem fordít.
"Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz."
A léghajóknak nem feltétlenül kell repülõtér. Futómûvel felszerelve meg kiszolgáló személyzet is elhagyható akár.
egy léghajó lebegéséhez nem kell energia. Egy B2-es meg nem tud lebegni. Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik.
Szóval nem kell fûteni a mûszereket, nem fújja el a szél, stb...? A B-2 meg nem felderítõ repülõgép.
Akár komplet személyzettel együtt.
Itt végképp buka. Fûteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia.
Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?
Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhetõ. 25-30km magasból meg be sem kell repûlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Nem igazán értam a B-2-es emlegetését. Az egy csapmásmérõ / bombázó gép, nem felderítõ. BTW mennyi idõ alatt ér a célterület közelébe egy ballon? Hetek kérdése. '73-ben a döntéstõl számítva néhány óra alatt megvoltak a felvételek a Yom Kippúr háború aznapi helyzetérõl...
Ráadásúl ellentében a repülõkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti.
Már a 4-5 km magasan repülõ gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani... BTW ki érdekel az zaj, ha 30 km felett csak hagsebesség felett lehet fennmaradni merevszárnyú géppel normális sebesség és hasznos tehet mellett?
Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek.
Most akkor 0 energia vagy sem?
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létezõ légijármû szállítási kapacítását...
A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be...
Egyébként ez a mi a jobb, partalan vita: jelenleg is nagyon sok cuccot hajóval szállítanak holott még a kamion is gyorsabb nála.
Nagyon elbaszott példa. És melyik kamion megy át az óceán túloldalára? A Föld 70%-a víz. A nemetközi kereskedelem 90%-a vagy még magasabb aránya hajó bevonását igényli. Fajlagosan a legolcsóbb szállítás szinte mindenre, csak lassú és nem tud árut teríteni.
A kérdés az, hogy hány repülõ/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replõbõl???
Egyetlen repülõeszköz sem filléres dolgok kell, hogy szállítson normál esetben.
Na ez a léghajó elõnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülõ lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülõ, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya...
Báehol? Mutass egy helyet a Deák-téren, ahol le tud parkolni egy ekkora dög és kirakodod. Pont akkora hely kell neki, mint egy fél reptér...
És nagy viharban nem tud repûlni, mint ahhogy a repülõket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerõsség felett.
Csak a repülõgépeknél ez az év mondjuk 0,01%-a, a léghajónál meg a világ egy részei szó szerint tiltott zónák. Pl. a sarkvidéki területek felett soha a bödüs életbe be nem zavarnak egy ilyet, mert iszonyatosan veszélyes.
Csak ismételni tudom magam, mem értem, hogy egyesek miért erõltetik azt, ami nem megy. Okkal nincs léghajó. Ha megérné, akkor régen csinálnák.
Tisztára olyan ez a vita, mint NEXUS + szuperszonikus repülés. A valóságot tagadjátok.
Ööö, elsõ levegõnél könnyebb szerkezet Montgolfier testvérek 1783. Az 1938-as léghajó mögött elég hosszú múlt volt, még ha ipari háttér nem volt mögötte. A Writgh fivérek gépe akkor alig 30 éve szállt fel. Ahogy az erõforrások fejlõdtek a repcsik csípõbõl lenyomták a léghajókat és a fizika törvényei miatt tejesen kiszorultak.
Nem érem, hogy egyesek miért erõltetik azt, ami nem megy...
Repcsivel fõleg nyaralni megy az ember, vagy üzleti utakra. Namármost ki fog kapni 2x4 + ottartozkódásra szabadságot azért, hogy meglátogassa rokonait a nagy víz túloldalán...? És ez még csak picsányi tágvolság, egy NY-Párzsi. Hol van ez egy London - Tokio, London - Syndey, stb. távtól. Sehol.
egy léghajó lebegéséhez nem kell energia. Egy B2-es meg nem tud lebegni. Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik. Akár komplet személyzettel együtt. Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhetõ. 25-30km magasból meg be sem kell repûlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Ráadásúl ellentében a repülõkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti. Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek. ÉS csönd van. Annyi van, hogy néha korrigálni kell a magasságot, mert ezek a cuccok nem súlytalanok. Alapból nagyon lassan ereszkednek. Különben hiba esetén fentmaradnak az emberek a rosszabb az ha folyamatosan emelné a cuccot.
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létezõ légijármû szállítási kapacítását...
Sztem minden jármûnek meg van a maga területe. Nagy nehéz terhek szállítására (amennyiben az idõ nem számottevõ tényezõ) lehet a léghajó lesz hosszú távon a nyerõ.
nos nincs összehasonlítási alap... a 30-as években a Hindenburg átrepûlte az óceánt. Ez akkor nagyon nagy áttörés. Azóta nagyon nem fejlesztgetik. Egy 1930-as évekbe gyártott repülõ sem arról volt híres, hogy 10etzer km-t tesz meg leszállás nélkûl.
Jelneleg a technológia adott arra, hogy a léghajó minden marhaság nélkûl 20-25ezer km-t repüljön. Tehát ne a 80 éves technológiát hasonlítgasd a maihoz. Egyébként ha utánna olvasol akkor találhatsz olyan léghajót is ami 130-150mph-val megy. IGaz ez sem gyors, de közben akár 500tonnát is tud szállítani.
Egyébként ez a mi a jobb, partalan vita: jelenleg is nagyon sok cuccot hajóval szállítanak holott még a kamion is gyorsabb nála. A kérdés az, hogy hány repülõ/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replõbõl??? Na ez a léghajó elõnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülõ lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülõ, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya... Akár a vítz felett lebegve is át lehet pakolni, akár úgy is kiköthet mint egy hajó és aztán átrakják a cuccokat a kamionokra, stb... Nagyságrendekkel mobilisabb mint a repülõ. És nagy viharban nem tud repûlni, mint ahhogy a repülõket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerõsség felett.
Sztem a luxus utak netovábbja a léghajó. Akárcsak régen a repülõ v. az autó még régebben a sima lovaskocsi volt
egy picit emelkednek az üzemanyagárak és bárki képes lesz fizetni azért, hogy olcsóbban utazhasson :) kár 8 órát is... Akinek meg fontos, az úgy is meg fogja venni (lásd Concorde 1millióHUF/db jegyárát... )
"Ugyan. A repülõgép energiájának nagy részét arra fordítja, hogy levegõben maradjon. A léghajó erre semmi energiát nem használ. Ezzel lehetetlen versenyezni. Jó példázza, hogy a nagyobb léghajók hatótávolsága 20-22ezer km, azaz a gyakorlatban a Föld bármely két pontja között leszállás nélkül tudnak közlekedni. Repülõgépek sehol nincsennek ehhez."
Szokásos hozzá nem értésbõl adódó tucatérvek. A léghajó ugyan lebeg, és ehhez nem kell energia, de sokkal nagyobb légellenállással rendelkezik, mert sokkal nagyobb a homlokfelülete. Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg.
A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülõgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területérõl szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetrõl felszállva járõröztek, és most is járõröznek az Atlanti-óceán felett.
"Akkorát építesz, amekkorát nem szégyelsz." "Nem. A merev vázúaknál a légköri jelenségek magát a vázat terhelik. Félmerev vázúnál a léghajó teste valamennyire rugalmas, a merev gerincvázra nem kerül közvetlenül akkora teher."
Meg amekkorát a felhasznált anyagok engednek. Mert ugye a félmerev vázú léghajó utasgondolája gyakorlatilag a gázballon alján csüng. És ha túl súlyos, akkor a ballon falát a szerkezet súlya fogja széttépni. Szakítószilárdság is van a világon. A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de elõbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is.
Ennél többet is elvisz az An–225 Mrija. 200 tonnát is. A 120 tonnát meg az AN-124 is elcipeli. Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz.
Röviden. Ez ugyanolyan baromság, mint a Gróf-féle vízzel hajtott autó, megfejelve egy jókora mikróval. A vegyi ide-oda alakítgatások lenullázzák a reakciók energiamérlegét, nem kapsz több hõenergiát, mint amennyit betápláltál.
Jobban jársz, ha a mikró tápjával meghajtasz egy villanymotort, és hagyod ezt az ide-oda reagáltatást a fenébe.
Amcsiban az állam(hadsereg) a II.VH. körül kivonult a léghajós témából, azóta állandóan "napirenden van a legújabb fejlesztésû merevvázas szuperléghajó". Megépülni viszont csak pár félmerev szerkezetû, kisebb(4-12 személyes) léghajón kívül semmisem épült meg. Szóval én a helyedben nem igyekeznék léghajórészvényt venni.
"A léghajók inkább a normál hajókkal tudnának versenyezni."
Sajnos nem. Mindkettõ ugyanazon elv alapján mûködik, de a hajó nagyságrendekkel hatékonyabb. A léghajó a kamion konkurenciája. Azonos sebességgel és üzemanyagfogyasztással mûködnek.
Informatika és tudomány
