"Ez azert igy nem igaz. Repulogepeknel a jellemzo balesetek egy szereplosek, kozuton ellenben nagyon gyakori a masik jarmu miatt bekovetkezo baleset. De hat ez eppenseggel egyik osszetevoje a repules biztonsagosabb voltanak, igy nem illik kihagyni a szamitasbol."
A közúti balesetek java része is "egyautós". Van itt a közelben egy meredek út, egy csalós kanyarral, amelynek az árka minden ónos esõ után teli autókkal. Aztán meg van olyan is, hogy gyalogost, biciklist, motoros üt el a kocsi.
Csak hát nem minden autós balesetet jelentenek be, mert nem kötelezõ, ha nincs sérült, vagy a felek meg tudnak egyezni.
"es ugy emlekszem, ILS-es leszallasra is kepesek."
Csak ha a repülõtéri és a gép ILS - rendszere egyaránt alkalmas rá. A legtöbb reptéri kiépítés csak bizonyos magasságig és távolságig tudja lehozni az ILS segítségével a gépet, aminek szintén alkalmasnak kell lennie az automatikus leszállításra. A londoni repülõtér például alkalmas az automatikus leszállításra.
Eppen onnan indult az egesz vita, hogy nem bizunk a robotokban, amik repuloket vezetnek, pedig az sokkal egyszerubb kornyezet, mint a kozut. A mai robotpilotak is vegigvisznek egy repulot egy megadott utvonalon, es ugy emlekszem, ILS-es leszallasra is kepesek.
Szerintem meg nincs eleget foglalkozva a kérdéssel, talán most, hogy a google kocsik tesztjei sikeresek lehet megkezk ennek is az implementációja. Ha a nagy gyártók közül páran összefogtak volna és kínáltak volna megoldást a luxus kategóriában a többi gyártó is csatlakozott volna. Sajna biztos ezzel is mind saját megoldást akarna ami után jogdíjat szedne ezért lehet nincs semmi megegyezés. Az elsö elég lenne ha elõre jelezne néhány egyszerû dolgot, mint a sebesség függvényében a követési távolság controllja. Aztán lehetne egyre komolyabb, a volvonak már van sõt fékez is de minek a bonyolult rendszer ha nem teszik az olcsóbbakba, oda eléglenne a figyelmeztetö is az azért nem ûrtechnika és a ráfutásos balesetek drasztikusan csökkenhetnének már ettõl is.
Mert megint hülyén, abszolút számokat nézel. A teljes halálos áldozatok számát tekintve nézd meg, hogy az ütközés ebbõl mennyit. Konkrtéan a no1. légikatasztrófa két gép összütközése volt Tenerifén. Ha mindkét gép tele lett volna, akár 1000 halott is lehetett volna a vége, de "csak" 583 halott volt.
A repülõnél is van, csak ott annyi a difi, hogy nem csak a két pilóta, de odalentrõl is figyelnek és TCAS is van egy ideje a nagyobb gépeken. Ennek ellenére még mindig csattannak egymásnak, mert a kisebb gépek eltalálhatják a nagyobbakat. Erre is volt példa, egy kisgép kinyírt egy nagyot, legalább egyszer.
Nem értem, hogy egyeseknek miért fáj az, hogy a repcsi a legbiztonságosabb...
Nézd meg, hogy hány ütközéses baleset volt repcsiknél. Ott is zsúfoltság van, az az átlagember nem érzi át a léptékek miatt. Az utaskm-ra fajlagosítás az, ami pontosan egyenszilárddá teszi az összeshasonlíást.
A hajtómûveknél is a minõséget is fajlagos szám fejezi ki. Egy nagy hajtómû nagy tolóerõ csinál. Hogyan hasonítasz össze két hajtómûvet? Hát a fajlagos fogyasztással...
Szerintem eleve nehéz a kettõt összehasonlítani, ha az autóknál is lenne valami elektronikus rendszer ami jelezné a keresztezõdésben a többi jármû helyzetét, irányát, sebességét, valamint sávelhagyás jelzõ, stb, stb akkor drasztikusan lecsökkenne az autos balesetek száma. Sajna ezzel még ma sem foglalkoznak eleget pedig technikailag nincs semmi akadálya.
"Nem számít, hogy mennyi autós és mennyi repülõs van."
Ez azert igy nem igaz. Repulogepeknel a jellemzo balesetek egy szereplosek, kozuton ellenben nagyon gyakori a masik jarmu miatt bekovetkezo baleset. De hat ez eppenseggel egyik osszetevoje a repules biztonsagosabb voltanak, igy nem illik kihagyni a szamitasbol.
"Ha a hegyomlás/árvíz kocsistól lesodor az útról, az is autóbalesetnek számít."
Ez igy van, de ha a fel/leszallo gepet a foldhoz csapja a szelnyiras, az is. Az altalad emlitett vis major helyzetek ritkak kozuton. Szerencsere.
Nem. Száz repülõgépre kiszámolva is sokkal kevesebb balesetet kapsz, mint száz autóra.
Komolyan ennyire félsz a repüléstõl? Hogy muszáj hazudnod?
Akkor jobb ha tudod, hogy én már sokszor repültem, és nem csak utasszállítóval, de mindenféle kisgéppel is. Soha, semmilyen balesetem se volt. Autóval viszont már több karambolom is volt, szerencsére inkább koccanások.
A legnagyobb repülõs katasztrófák pont két gép összeütközésébõl adódnak, mégis sokkal kevesebb ilyesmi van, mint autós ütközés.- kevesebb, mert a repülõ is kevesebb.
De számít. Egy bizonyos szám fölött már egyszerûen összeütköznének a levegõben. Pesze még jóval az elõtt logisztikai problémák lépnének fel.
Nem számít, hogy mennyi autós és mennyi repülõs van. Egyszerûen a repülés sokkal biztonságosabb. A legnagyobb repülõs katasztrófák pont két gép összeütközésébõl adódnak, mégis sokkal kevesebb ilyesmi van, mint autós ütközés.
Ami pedig a légi-folyosókat illeti, azok már túlzsúfoltak. A legsûrûbb forgalomban néhány másodpercnyi repülésre követik egymást a gépek.
De például a gazdagabb brazil üzletemberek már régóta helikopterrel járnak a vidéki otthonuk és a belvárosi irodájuk között. Így sokkal gyorsabb, és nem fordulhat elõ, hogy egy drogos idióta rájuk lõ a piros lámpánál....
Szerintem az összehasonlítás, nem kivitelezhetõ tudományos alapossággal. Még akkor sem, ha utaskilómétert számolunk. Mivel személy autóból nagyságrenddel több van, ezért ott olyan problémák merülnek fel, amelyek egy kisebb volumenû közlekedés esetén nem lennének. Én hiába közlekedek biztonságosan, ha a szembe közlekedõ nem így jár el. Ha a hegyomlás/árvíz kocsistól lesodor az útról, az is autóbalesetnek számít. Ha több millió repülõ repkedne minden percben, elkerülhetetlenül túlzsúfoltak lennének a légi folyosók. Továbbá, a repülés esetén a kis volumen miatt a képzett személyzet biztosítása nem okoz gondot, ellenben ha több millió lenne a pilóták száma, akkor elkerülhetetlen lenne hogy néhány a hülyék százával csússzanak át a szûrésen. Továbbá, a pilóták jellemzõen nem saját géppel repülnek, tehát ha ittas, akkor mehet kapálni. Míg autóban a lebukás esélye sokkal kisebb, ezért a deviáns viselkedés elõfordulási aránya nagyobb.
Menthetetlenül hülye vagy... A halálos áldozatokat fajlagosítják utaskm-re...
Ami pedig a "robotvezérlést" illeti, a legtöbb nagy gép szinte mindig robotpilótával repül, azt nem fárasztják a hosszú, több órás repülõutak, ha jól programozzák be, nem téved el, nem alszik el alkalmatlan pillanatban. A pilóták a repülés java részében csak felügyelik a gépet, és csak akkor avatkoznak közbe, ha baj van, esetleg unatkoznak, esetleg a légi-irányító új parancsot ad.
Gyakorlatilag sok olyan útvonal van, ahol egy megfelelõen felkészített gép már most is a felszállás pillanatától kezdve egészen a célrepülõtéri leszállás kigurulásáig automatán meg tudja tenni, ha a többi gép nem zavar bele.
Félelmetes, hogy mennyire távolról ugatják itt a hozzászólók a repülésbiztonságot.
Egyrészt ugye ott van az a pár illetõ, aki a repüléstõl való félelmét próbálja kibeszélni, mert az "érveik" mögött csak ez van. Másrészt vannak azok, akik rosszul tájékozottak a témából, de szakértõnek hiszik magukat.
Elõször is; a repülési baleseti statisztikában nem csak a nagy utasszállítók repülési eseményei vannak benne, de a kicsi utasszállítóké is, sõt még az is, amikor egy vitorlázógép tesz a reptér körül egy kört, és lepottyan, a fedélzetén egy tanulópilótával.
De még így is sokkal jobb az esély repülve, mint a közúton.
"A 2013. május 10-12. közötti idõszakban a rendõrök összesen 175 személyi sérüléssel végzõdõ közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek: kilenc halálos kimenetelû balesetben kilenc fõ vesztette életét, 60 baleset súlyos, 106 könnyû sérüléssel végzõdött. "
Ennyi volt a legutóbbi hétvége "termése", és csak Magyarországon. Ugyanakkor én nem tudok nálunk hétvégi repeseményrõl. Persze vannak ilyenek, és sajnos nem is kevés. Manapság már mindenkinek adnak pilótaengedélyt, csak legyen elég pénze. Repülõgéphez jutni sem nehéz, ismét csak pénz kérdése, és egy kisgép már csak annyiba kerül, mint egy jobb autó.
Aztán az is ott van, hogy olyan 25-30 ezer nagy utasszállító van a világon, ezek közül is le-leesik némelyik, néha igen látványosan. És még több az apróbbak közül, mert azokból sokkal több van. És azokat is sûrûn használják.
De míg minden utasszállító lezuhanása még mindig HÍR, addig arra már a kutya sem kíváncsi, hogy például hány motorost vittek be az utakról a héten hullazsákban.
"mig autok eseten nem kotelezo egy muanyag karoszerias..."
A mostani muanyag karosszerias autok sokkal biztonsagosabbak. Marcsak mert a kulso burkolat ugyan muanyag, a belso vaz es az utas cella viszont egyre erosebb acel. Azt mar tenyleg csak halkan emlitem meg, hogy a full karbon utascellas szupersportoknal biztonsagosabb auto keves van.
Itt van a statisztika a milliard utazasra eso halottakrol is, de az szerintem nagyon torzit, mert az autos utazasok nagyon szornak tavolsagban. Beleszamit, ha Joe elmegy a mallba, ami amugy 300 meterre van, meg az is, ha Joe elindul a keleti partrol a nyugatira, es egyben lehuz 800 km-et.
"Egyebkent aki fel a nagy magassagbol torteno lezuhanastol vagy a nagy sebessegu autobalesetektol, az utazhat alacsonyabban repulo, motornelkuli siklasra is kepes repulovel"
Nincs ilyen utasszallito, illetve szinte mind ilyen. mindegyiknek egesz jo a siklasi tenyezoje(vagy minek hivjak). 10 Km-es utazo magassagbol majd 100 kilometert lehet siklani, de sokra nem mesz vele, mert baj mindig a leerkezessel van.
"Az egyetlen gond, hogy a legtobb legitarsasagnal manapsag nem lehet egy lasabb es biztonsagosab repulot valasztan."
A lassabb repulo nem biztonsagosabb. Az embert a foldbe csapodas oli meg, es ahhoz meg a lassub gepek atesesi sebessege is tul magas, hogy komoly eselyed legyen. 100 km/h-val autoval fejre allva is eselyes, hogy ott marad az ember, ennyivel meg erdemi utasszallitasra alkalmas gep nem marad a levegoben.
Szerintem az a statisztika lenne erdekes, ami a megtett utazasokra eso halalos aldozatokkal jaro balesetek szamat hasonlitja ossze. Tehat amiben egy feloras autout a bevasarlokozpontba ugyanugy egy utnak szamit, mint egy repulout. Ez nem veszi figyelembe a kisebb baleseteket es nem veszi figyelembe a tavolsagot.
Van 31 millio kereskedelmi repules (tehat katonai es magan gepek nelkul). Ebbol kb. 200 zuhan le. Azaz minden 155000-odik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki naponta 5x utazik autoval, akkor az evente 1825 ut (gyerek, munka, gyerek, bevasarlas, haza). Tehat autoval a fenti statisztika 84 ev alatt jonne ossze, azaz ha minden nap hasznalja a kocsijat 5x, akkor a repulesi statisztikakkal megegyezo baleseti aranynal kb. ennyi ido alatt halna meg valaki autobalesetben.
Autokra ugyanez az usa-ban: 960 ut/ev jut minden emberre, tehat napi 2.5 autos utazas. Kb. 40 ezren halnak meg autobalesetben. Ez a 300 millios lakossag eseten 288000000000 autout / ev, amibol 40 ezer halalos. Azaz minden 7200-adik autout halalos.
Minden repuloutbol kb. minden 155000-edik vegzodik halalos balesettel, mig az autoutakbol minden 7200-adik. Ez alapjan kb. 21.5-szer biztonsagosabb a repulo az autonal, ha csak a megtett utak szamat es az erre eso halottakat nezzuk.
Egyebkent aki fel a nagy magassagbol torteno lezuhanastol vagy a nagy sebessegu autobalesetektol, az utazhat alacsonyabban repulo, motornelkuli siklasra is kepes repulovel vagy utazhat sportauto helyett valami lassabb, erosebb kasztniju jarmuvel. Az egyetlen gond, hogy a legtobb legitarsasagnal manapsag nem lehet egy lasabb es biztonsagosab repulot valasztani, mig autok eseten nem kotelezo egy muanyag karoszerias, vazmerevites nelkuli sportautoval utazni, raadasul mindezt padlogazzal. Mondjuk a tavolsagi buszoknal is azota nott meg az aldozatok szama, amiota a merevitett onhordo kasztniju ikaruszok helyett egyre tobb az alvazas, puha felepitmenyu nyugati meg azsiai busz.
ps: Lehetne biztonsagosabb repuloket epiteni es lehetne biztonsagosabb autokat kesziteni. Ahogy elnezem, egyikre sincs piaci igeny, mert a biztonsagosabb repulore joval dragabb lenne a jegy (kb. 10x-ese), mig a biztonsagosabb autoval csak joval lassabban lehetne kozlekedni (mondjuk max. 60-al).
"De ha az egy balesetben bekövetkezõ halálos áldozatokat nézem, vagy a túlélési esélyeket akkor a repcsirõl látszik, hogy mennyire nem biztonságos."
Az meg hagyjan, de ha mondjuk a sibalesetek halottainak szamat veted ossze a kolibri-tamadasokeval! Az se nagyobb faszsag, mint amit most eloadtal.
"Egy autó nem azért biztonságos mert nem balesetezik, hanem azért mert ha balesetezik a tulélési esély nagyon jó (megjegyzem: egy frontális 60-ból még épésékben kiszálhatsz,..."
Ahogy Kohn bacsi mondana, ugyes. Alig eszrevehetoen ugy igazitottad a korulmenyeket, hogy a repulobaleset lezuhano utasszallitot jelent(vagyis a legsulyosabb esemenyt), mig az autobalesetbe csendesen bevettel mindent. Pedig akkor oda is csak a legsulyosabb eseteket illene bevenni.
Btw.: Ezen logika szerint az Alpokban sielokre nagyobb veszely a fejukre zuhano 50 kilos meteorit, mint a lavina, hiszen ha megtortenik, az utobbinal nagyobb a tulelesi esely.
egyébként azért van az utaskilométer stat. hogy szépen lehessen kozmetikázni a dolgokat. Mert mivel a repülõvel értelem szerüen nagyobb távolságot teszel meg ezért a távolságra bontott balesetek száma pici. De ha az egy balesetben bekövetkezõ halálos áldozatokat nézem, vagy a túlélési esélyeket akkor a repcsirõl látszik, hogy mennyire nem biztonságos. A biztonság ott kezdõdik, hogy nem zuhan le, de ha még is, akkor jók a túlélési esélyeim. Egy autó nem azért biztonságos mert nem balesetezik, hanem azért mert ha balesetezik a tulélési esély nagyon jó (megjegyzem: egy frontális 60-ból még épésékben kiszálhatsz, de egy 120-as földbecsapódásnál jó eséllye halsz meg azonnal, ui. a gyûrõdõ zóna a te tested lesz...) Így viszont már szánalmas eredményeket mutat a repülõ, ami korunk csúcstechnológiáját kellene képviselnie. Mert lehet, hogy ritkán balesetezik de ezt csak az utaskilométer stat. szépíti. Ui. a közütakon sokkal több jármû és ember közlekedik mint repülõ+utas. Ennek fényében a 2 baleset is sok. Ha mellé teszem, hogy a tuklélési esély gy.k. 0 a géppel történt balesetnél, míg egy autónál eléggé nagy. (feltéve, hogy nem állat módjára vezet az illetõ, de ugye a gépeket sem vadászpilóták vezetik) Az egyetlen pozitív dolog a gép életében az az, hogy nagy távolságra viszi az utasokat.
A saját utaskilométer statisztikám szerint átlagosan 40-41ezer kilométerenként történik velem egy baleset. Ez nem sok. De ha mellé teszem, hogy a két koc között max. másfél év telik el akkor eléggé szar sofõr lehetek nem? Mert az igaz, hogy 40ezret lenyomtam, de másfél évente balesetezek is. Az idõre bontva qurva szar vagyok. A távolságra bontva meg egészen jó, hiszen a Földet kerûltem meg két baleset közt. Na ez a helyzet a gépekkel is.
"Azt nézd meg, hogy 100.000 repülõ hány utast szállít, hány kilométerre és 754millió autó hány utast szálít hány kilométerre. Azután a belesetek számát kell összevetni a szállított utasok+megtett kilométerrel."
Ööö, igen, eleve így vannak a statisztikák, különben hogy a viharba lehetne összehasonlítani a két dolgot, kell valami közös nevezõ. És ez alapján jobb a repülõ.
És te azon, hogy a valamibõl milliós nagyságrenddel több közlekedik egy napon mint a másikból akkor érthetõen sokkal nagyobb a baleset esélye? 100.000 gép : 754.000.000 millió autó (monjduk ennek a 40%-a az utakon is van naponta) Az utas kilométer meg nem igazán jelent semmit. Evidens, hogy egy 400fõt befogadó gép utasaira bontva jobb statisztikát kapok mint egy 1 fõs gépnél nem?
Azt nézd meg, hogy 100.000 repülõ hány utast szállít, hány kilométerre és 754millió autó hány utast szálít hány kilométerre. Azután a belesetek számát kell összevetni a szállított utasok+megtett kilométerrel. Nem biztos, hogy a repülõ olyan szuper statisztikát fog mutatni.
én is szeretem a statisztikát. Szóval 2012-ben átlagosan 2millió ember repûlt az USA-ban naponta Ugyan itt 254millió regisztrált autó van. Mondjuk ezeknek a 10%-a naponta úton van. Már 10x több ember közlekedett aznap autóval mint repülõvel. Amennyiben jó magyar szokás szerint ott is 1autó/koponya akkor ez 25millió autót jelent az utakon egyetlen nap. Van ennyi repülõ a levegõben egyetlen nap? Nemhinném. De legyenek 4-es csoportokban. Akkor is több mint 6.3millió autó megy az utakon. Ennyi repülõ meg nincs egyidõben egy ország légterében sem. Az ilyen nagy különbségek miatt jönn ki az, hogy a repülõ biztonságosabb pedig egyáltalán nem igaz, érdemes nézegetni a légikatasztrófák nyomában c. mûsort. Olyan hibák miatt zuhan le 1-2 gép, hogy a hajam égnek áll. Ja és még van valami ami az autó biztonságossága mellett szól: a légibalesetek szinte 100%-a halálos kimenetelû a résztvevõkre nézve, míg az autós balesetek nagyrésze nem halálos kimenetelû.
Az europai nagysebessegu halozat jelenleg Londontol Nemetorszagig er. Becsben eppen most fejezik be az uj palyaudvart, tehat talan mar iden Becsig eljut. A szlovakok pedig elkezdtek Becs fele kiepitei a vonalat, ezert igazabol mar csak Magyarorszag, Lengyelorszag es Romania maradt ki. Delen Olaszorszagig mar a 60-as evekben megvolt az osszekottetes, ezt azota csak fejlesztettek. Jelenleg 2 ataszallassal juthatunk el Budapestrol Londonba, de ha a DBAG-t beengedik vegre Londonig, akkor vegre lesz kozvetlen Becs-London vasuti osszekottetes.
Amikor az a nagy hamufelho jart eppen europa felett, amit a kiejthetetlen nevu izlandi vulkan gyartott, akkor szinte mindenki vonattal kozlekedett aki amugy repult volna. Peldaul en a Pest fele tarto railjet-en talalkoztam egy Londonbol Isztanbulba tarto utassal, aki valahol nyugat europaban szallt at eloszor, majd Becsben masodszor es fel nap alatt mar Pest fele ment vele a vonat. Ha nem ragaszkodunk az elso osztalyhoz, akkor nagyjabol fapados repulos arakon lehet vonatozni is, csak hasonloan elovetelben kell megvenni a vonatjegyet. Mondjuk ha indulas elott par perccel esik be az ember a penztarba, akkor sem olyan veszes, en mar mentem ugy, hogy hajnali 4-kor en keltettem a penztarost a keletiben hogy kerek egy jegyet es a fel oraval kesobb indulo, Nemetorszag fele tarto vonaton a kalauzon kivul senki mas nem volt csak en. Ez a vonat egyebkent koradelutanra celhoz is ert Nemetorszag tolunk legtavolabbi vegebe.
Most hirtelen a Stuttgart-Parizs utvonalat talaltam, ami joval gyorsabb, meg olcsobb vonattal, de az csak azert, mert ott mar van nagy sebessegu vonat, repulovel meg csak idiota utvonalakon lehet odajutni(Pl.: Stuttgart-London-Parizs). Szoval van meg hova fejlodni.
Ez EU-s hálózat jelenleg kivitelezés alatt áll, de kérdéses, hogy mikorra lesz teljesen kész, mert minden ország máshogy áll hozzá. Addig meg nem fog mûködni a dolog, amíg csak egy-egy hosszabb-rövidebb szakasz van kész, országhatároknál meg kell állni. Aztán ott van az ár kérdése is, fapados légitársaságokkal nem hiszem, hogy fel tudják majd venni a versenyt.
A vasuthalozat fejlodik, es tolunk nyugatabbra mar szerintem 1000 km-t megkozelito tavolsagban is versenykepes a repulessel, ha a haztol hazig menetidot szamitjuk, es az arat is figyelembe vesszuk.
A kommentnek semmi köze a repbiztonsághoz, szó nem volt eddig árakról... Senki sem tagadta azt, hogy a vasút is iszonyatosan biztonságos a világ nagy részén az autózással összevetve... A költségek terén már egyáltalán nem vagyok meggyõzõdve, mind repcsinél mind a vonatnál az átlagos kihasználtság igen fontos. Egy 80%-osan tele repülõ gép utaskilométerre esõ fajlagos fogyasztása egy személyautó alatt van, 130-as autópálya tempót feltételezve...
Mit befolyásol a vonat a repülõ vs. autó halálozási arányokban? Attól, hogy a vonat jobb, mint a repülõ, még az autó lehet mindkettõnél tízszer rosszabb. Plusz hiába lenne versenyképes kisebb távokon a vonat, ha nincs kiépítve még egy rendes vasúthálózat ilyen sebességekhez.
mea maxima culpa, a képlet a reciproka, tehát halottak száma / utasok * megtett km
Az hogy neked negatív tapasztalatod van a statisztikákkal (uram bocsá' nem is érted õket) nem jelenti azt, hogy rosszak. A vonatot most nem is értem minek keverted hirtelen ide, eddig repülõ vs közútról volt szó. Kicsit (mondjuk 3 percet) ha hajlandó vagy gondolkozni akkor tedd félre a lõzungjaidat és gondolkozzál el a következõn: utasok száma * megtett kilométerek / halottak száma képletbõl tudod kiszámolni, hogy ha te egyik vagy másik közlekedési módot választod, mekkora eséllyel fogsz elpatkolni. Igen persze innentõl jönnek a statisztikai kimutatás okosságai (amirõl beszéltél) hogy te vagy e a hibás vagy a másik, hogy télen mennyi (csúszós út) meg nyáron mennyi, meg a 10évesnél öregebb autók között mennyi stbstbstb. DE a lényegen nem változtat: utasok száma * megtett kilométerek / halottak száma a te túlélési arányod kilométerenként. Ezeknek a számoknak a meghamisítása a repülõgép lobby által (ahogy Te hívod) igencsak macerás! 1, lezuhant gépeket és meghalt embereket kéne a légiközlekedésben eltitkolni és/vagy 2, meghamisítani (növelni) a ksh adatokat a közúti balesetekben elhunytakról és/vagy 3, a megtett utaskm-ek számát hamisítani egyik vagy másik kimutatásban
Megnyugtatlak, a légi közlekedés nagyságrenddel biztonságosabb mint az autókázás vagy a buszozás. Most lehet - ha akarsz - arról is beszélni hogy a vonat esetleg még biztonságosabb-e.
De persze az is lehet hogy az elemegyógyból írok, vagy a repülõs lobby fizette hogy ezt ide beírjam. Ha neked úgy könnyebb.
"Nahát, hogy mik derülnek ki, ha nem a repülõlobby a statisztika megrendelõje..."
Ami kiderul, hogy osszevissza hadovalsz. Nem volt szo az arakrol. A nagy sebessegu vasut mostmar nagyobb tavolsagokon is versenykepes a repulessel arban is, meg idoben is.
"Termeszetesen minden statisztikanal(mi sem konnyebb, mint eltitkolni egy utasszallito lezuhanasat es mondjuk 100 ember halalat.) megbizhatobb a te hasrautesed." Pont elég az, ha bizonyos légitársaságokat kihagynak a statisztikából. Te észre se veszed, hogy az csak egy részhalmazon dolgozik, mivel az csak 1 szó lesz egy unalmas bekezdés vége felé a 100 oldalas PDF-ben.
"A baleseteket utaskilométerre szokás fajlagosítani, de oda se neki..."
Nyilván az árakat meg az autó kmárához - idõnként egyenesen a taxitarifákhoz - szokták hasonlítani, holott elég kevés kereskedelmi repülõgép visz háztól-házig. A vonattal való összehasonlítás sokkal korrektebb volna, csak hát ugye: az a fránya megrendelõ, nem korrekt adatot szeretne, hanem a repülés számára kedvezõt. És nézzük csak meg a vonatbaleseteket, meg hogy azokban hány utas is hal meg? Jéé, hogy sokkal biztonságosabb? Esetleg ha sebességet nézünk, ahol már van TGV ott 1000 km alatt nem is igazán gyorsabb a repülõ a ki-be checkolás miatt? Nahát, hogy mik derülnek ki, ha nem a repülõlobby a statisztika megrendelõje...
"Ezt a statisztikat nem vegyuk be, ha lehet. Szinte biztosra veszem, hogy a repulotarsasagok penzeltek es szepen atplasztikaztak." Ebben teljesen biztos lehetsz, hiszen elég sok cég abból él - többek között az is, ahol én dolgozom - hogy pontosan olyan statisztikát készít, amilyenért a megrendelõ fizet. A tények nem zavarják ezeket a cégeket.
Eleg randa eset: Serules az egyik hajtomuben, fust az utasterben. A pilotak tudjak, melyik hajtomu latja el az utasteret levegovel, es szepen le is allitjak. A hibas hajtomubol eredo razkodas csokken, erosen orulnek, es belerepulnek a repter elott egy toltesbe. A jol mukodo hajtomuvet allitottak le. Miert? 1. A pilotafulkebol nem latszanak a hajtomuvek, a kisero szemelyzettol nem kerdezik meg. 2. A gep ujabb tipusaval repultek, amely mindket hajtomubol kap levego betaplalast, ez vezeti oket felre. 3. A vizsgalat megallapitotta, hogy a hajtomuvek rezges meroi nem jol leolvashatoak. 4. A remeges azert szunt meg a hajtomu leallitasakor, mert a bekapcsolt toloero automatika a rossz hajtomu fordulatszamat is csokkentette, hogy ne legyen asszimetrikus a toloero.
"Ezt a statisztikat nem vegyuk be, ha lehet. Szinte biztosra veszem, hogy a repulotarsasagok penzeltek es szepen atplasztikaztak."
Termeszetesen minden statisztikanal(mi sem konnyebb, mint eltitkolni egy utasszallito lezuhanasat es mondjuk 100 ember halalat.) megbizhatobb a te hasrautesed.
Az fasza. Csak azt gondold vegig, hogy kb az elso repules ota osszesen nem volt annyi repulegep a levegoben mint amennyi auto ebben a masodpercben uton van.
A baleseteket utaskilométerre szokás fajlagosítani, de oda se neki...
Egyébként egyetlen kereskedelmi repülõ tudod, hogy mennyit repül egy nap...? Van olyan gép, ami napi 16+ órát van a levegõben. 500 km/h átlagsebességgel hány ingázó napi távját teszi ezt ki...? Csak, hogy lásd a nagyságrendeket, ha már ennyira tévesen köelíted meg a problémát...
Kis hazánkban évente csak közúti balesetekben 600-700 ember hal meg évente. A nagy kereskedelmi utasszállítóknál már a '80-as években volt olyan, hogy ha a terrorcselekményt és a szovjetek által lelõtt gépet kivontad volna, akkor 800 alatti halott lett volna 1983-ban. Vágod? Egész világ légiközlekedése vs. Mo. kozút. Sem utasszámban sem utaskm-ben labdába nem rúgnak a repcsik a közúti balesetekhez képest...
A nagy kereskedelmi gépeknél a katasztrófáknál sokszor nehéz eldönteni, hogy mi az ok. Mert pl. egy egyszerû mûszaki hibát, ha pl. nem old meg a személyzet, akkor az mûszaki hiba vagy pilótahiba...? Az olyan mûszaki hiba, amit a hanyag karbantartás okoz vagy gyártási hiba, az emberi vagy mûszaki hiba? Ez már inkább jogászkodás...
Szerintem olvasgass a témában, mert eszméletlen baromságokat írsz. Ajánlak könyveket?
Ezzel az a gond, hogy mi garantálja, hogy a kapcsolat soha nem vész el? És ha elszáll a "vevõegység"? Tény, hogy ma már a robotpilóták képesek végigvinni az elõre betáplált útvonalakat, sõt, adott esetben az erre alkalmas repülõterekre is képesek leszállni, bár ha nem lehet kommunikálni a géppel, az ebben az esetben is óriási baj. Nem bíznám senki életét egy adag elektronikus rendszerre, mindenféle felügyeleti lehetõség nélkül. Bár remélem, õk sem úgy gondolták, hogy hús-vér pilóta nem ül a gépen, aki adott esetben képes közbeavatkozni, átvenni a teljes irányítást. Ha ez így van, akkor végül is nem rossz ötlet, mert még mindig megbízhatóbb, mint a valóban túlhajszolt és kizsákmányolt "emberi lóerõ". Hiszen ma is a legtöbb kereskedelmi forgalomban repülõ gépet robotpilóta vezet majdnem a teljes útvonalon.
Idézek a cikkbõl:"A repülési pálya minden módosulását jelentettük a földi pilótának, aki ezután utasította a gépet a megfelelõ pályamódosításra" - mondta." Tehát a fedélzeti rendszer jelezte, hogy útban van valami(plusz még rádión is bemondták neki), ekkor földi pilóta módosította az útvonalat. Jól értem? Akkor ez miért robotrepülõ? Ez csak egy nagy RC repcsi. Kiborg
Szerintem tisztaban vagyok vele mennyi muszaki eszkoz van egy gepen. Azert irtam igy: "Minel tobb muszaki cucc van egy gepen annal nagyobb az esely arra, hogy el is romlik valami."
Gondolom a statisztikara hivatkozol ezzel. Az fasza. Csak azt gondold vegig, hogy kb az elso repules ota osszesen nem volt annyi repulegep a levegoben mint amennyi auto ebben a masodpercben uton van. Ha egy auto az arokba fordul pl. akkor max 5 ember balesetezik (nem feltetlen hal meg). Ha egy repulot valaki a talajhoz basz tuti, hogy az emberek 90% meghal (100 fobol 90 es akkor nem is nagy geprol beszelunk). A legtobb repulos baleset meg muszaki meghibasodas es nem pilota hiba szerintem. Ezt a statisztikat nem vegyuk be, ha lehet. Szinte biztosra veszem, hogy a repulotarsasagok penzeltek es szepen atplasztikaztak. Ez a "robot" utasszallito kicsit olyan mint az a vedooltas amit force-olnak, hogy neked szukseged van ra, de az orvos aki beadja mar nem oltatja be magat.
Ha ez 12 éve már mûködött volna, Mohamed Atának nem kellett volna felszállnia a repülõre.
A legi kozelkedessel semmi gond nincs, mint ahogy az automata repulogepekkel sem, csak jo lenne ha a gepeket kicsit biztonsagosabba tennek. Ertem en hogy statisztikailag kicsi az eselye egy balesetnek, de azert az uj gepeken nem kellett volna a redundans rendszereket elhagyni es fem helyett muanyagbol kesziteni oket. Vagy ha igen, akkor jo lenne egy nagyobb ejtoernyo a teljes utaskabin tetejere. (kisgepeknel ez mar egy letezo technologia)
A cikkben emlitett technologiara ketfele megoldas van. A tavoli vezerles, mint a katonai embernelkuli repulogepeknel vagy az automata uzem. Valahogy az utobbiban jobban megbizok, mert hianyzik belole az emberi tenyezo es a serulekeny adatkapcsolat. Szoval egy szamitogepnek jobban elhiszem, hogy el tud vinni a-bol b-be, mint egy embernek. Ez a kozutra is igaz. Csak hiba eseten le lehessen huzodni a (legi)ut szelere. (erre lenne jo az a bizonyos ejtoernyo)
Igazan nem akarnam megbantani, a nagyerdemut, de a Google robot autoja mar most is biztonsagosabban kozlekedik, mint a human soforok 90%-a. A kozuti balesetek elhanyagolhato szazaleka tortenik muszaki hiba miatt, altalaban emberi hulyeseg, vagy figyelmetlenseg az ok, amire egy szamitogep egyszeruen keptelen. Az elofordulo muszaki hibakkal, es a gep kepessegeit meghalado specialis helyzetekkel egyutt is biztonsagosabb a robot sofor, mint az elo, csak egyszeruen nem szoktunk hozza eddig, hogy egy gepre bizzuk az eletunket. (Amugy gyakran megtesszuk, csak nem vagyunk tudataban.)
a stressz nem ok erre a marhaságra. ha gond van a géppel, az ember a földi helyszínrõl is rosszul tud dönteni (nem is beszélve arra, hogy ha kell két földi csóka folyamatos figyelése, akkor ennek az egésznek csak az az üzenete, hogy féltik a pilóták életét...) azt hiszem stewardessként biztos, hogy nem akarnék ilyen gépen dolgozni.
"A reptársaságoknak nem jó (anyagi szempontból sem) reputációt - és egy gép árát - bukni egy zuhanással, ezért nem kell ettõl annyira parázni."
ez megint csak nem érv, hiszen igaz a pilóta által vezetett gépre is...
Manapság a repülésbiztonság fényévekre van a 20-30 éves helyzettõl, minden szerencsétlenség elõrébb mozdította ezt. Nem hinném, hogy valaha is pilóta, vagy legalább is olyan személy nélkül repülne egy utasszállító akinek mûszaki és repülési szakirányú képzettsége van. A kissebb elõfordulo mûszaki hibákat a helyszinen valakinek el kell tudni hárítani. Amúgy szerintem. a központi irányítás megszünése esetén tuti lesz a fedélzeten olyan számitógép ami lekezeli maga az irányítást.
Totál ezen a véleményen vagyok én is.
Persze azt azért hozzátenném, hogy jelen pillanatban jogos félelem lehet a biztonsági tényezõknél, az ehhez hasonló drónok/sofõr nélküli jármûvek feletti uralom átvétele. Bár a hadseregben bizonyított technológiáról van szó, és ez lesz majd átültetve civil felhasználásra is. (Most az, hogy az hogy Irán tényleg el tudta-e téríteni azt a drónt, ha egyáltalán igaz, az szerintem nagy hiányosságokra vall. Persze mindenbõl lehet tanulni) IT biztonság terén mindig van hová fejlõdni, és biztosan a hekkerek is célba veszik majd ezeket a jármûveket a jövõben. Viszont ez a jelenre is érvényes, egy atomerõmû, bankok, kórházi, gazdasági rendszereket ugyan úgy kell védeni, mint egy pilóta nélküli drónt, vagy forgalomban közlekedõ autót.
aki még nem látta: http://www.imdb.com/title/tt1907668/
A reptársaságoknak nem jó (anyagi szempontból sem) reputációt - és egy gép árát - bukni egy zuhanással, ezért nem kell ettõl annyira parázni.
Általában minden komolyabb rendszerben, amit _tényleg_ kitaláltak, az emberi tényezõ a leggyengébb pont. Az a baj, hogy az emberi malfunkció nem kiküszöbölhetõ. Tehát ha megállapítják, hogy egy gép a pilóta hibájából zuhant le, akkor ugyan átnézik, hogy a szabályzaton kell-e vmt alakaítani, de alapvetõen semmi nem garantálja, hogy egy hét múlva nem ismétlõdik meg a "hiba". Mûszaki problémát pedig - ha sikerült feltárni az okot - meg lehet a jövõben elõzni.
Akkor megnyugtatlak, egy mai repülõgép fel sem tudna szállni mûszaki eszközök nélkül. Plusz az ember is gép, csak biológiai anyagból. Ugyan úgy el tud romlani, sõt sokszor tud irtó logikátlan és helytelen döntéseket hozni pl stresszhatás, kimerültség miatt. Egy többszörösen túlbiztosított rendszer, fejlett szenzorokkal (olyan amilyen az embernek soha nem lesz) igenis biztonságosabb lehet egy emberi pilótánál/sofõrnél.
A légiirányításnak ugyan olyan felelõssége van, ha lezuhan egy gép. Ne gondold, hogyha épp vesztébe zuhan egy gép, egy légiirányító hibája miatt, nem érzi ugyan azt szinte, mintha a gépen ülõ pilóta hibájából történt volna. Csak utóbbi éppen halálfélelmében lapozza az vészintézkedési könyvet, és kb imádkozik. Egy földön lévõ személyzet pedig meglehet, hogy sokkal higgadtabb döntést tud hozni, mivel akár megosztva a feladatokat, konzultálva több másik szakemberrel megoldja a problémát.
...hogy ki is fexik valami. A fene nem utazna ilyen gepen.
Inkabb igy fogja mondani : vanjegy hagyomanyos gepre 230 ezerert es van jegy 75 ert. De az lehet hogy porogve a vecsesi muvelodesi hazba csapodik... Ami elromolhat el is romlik. Minel tobb muszaki cucc van egy gepen annal nagyobb az esely arra h
Megnevettettél. De ha azt hiszed ma nem fordul elõ ilyen, akkor naiv vagy. :) Mármint "legkésõbb hajnali 2-kor lépek. Reggel 5-kor viszek egy gépet kínába 300 utassal." vagy akár részeg/súlyosan másnaposan beülõ pilóta. Ha ott alszik a személyzet a célállomáson, akkor bizony sokszor megesik, hogy a "sztyuvikat" vágják partiba hajnalig a derék pilóták. Tudnak élni.
Én sem szállnék fel egy pilóta nélküli gépre. Még az automata metrókocsikban sem bízom igazán, jobb ha legalább egy ember felügyeli.
"Van jegyünk 230.000 forintért Amerikába. De van itt a automata pilótás fapados 75.000-ért. "
Nem a pilóták bére teszi olyan drágává a repülést, hanem az üzemanyag, a karbantartás és a repülésbiztonsági elõírások. A fapados légitársaságoknak is meg kell ezt fizetni, de õk külön terhelik az utasokra, mint reptéri illetéket.
Mármint hogy odaslattyognak a távvezérlõ szobába, és pisztoly dugnak a "pilóta" tarkójához? Egy õrzött, védett telephelyen, ahova egy embernek is nehéz bejutni?
Vagy a gép felszállása után elõkapják a fegyvereiket, és keresik a nemlétezõ pilótafülkét?
A légi közlekedés alapvetõen drága. Viszont rengeteg pontja van, ahol sokat lehet spórolni rajta úgy, hogy a biztonság remélhetõleg, látványosan nem romlik. Nyilván minden egyes ilyen spórolást meglépnek a légitársaságok tulajdonosai, mivel ha van 10ezer azonos gép, abból úgyis csak 1 fog lezuhanni, és utána kiderítik hogy melyik spórolás okozta a problémát a 200 aktuálisan teszt alatt lévõbõl. Azt az egyet megszüntetik, a maradék 199 meg ketyeg tovább, idõzített bombaként. Nyilván van akinek ez megfelel - az repül. Nekem nem felel meg - így én nem repülök. Nyilván más lenne a helyzet, ha saját repülõgépem lenne, mert azon tudnám biztosítani a megfelelõ karbantartást és személyzetet. De amíg nem lesz, addig én nem kérek ebbõl az orosz rulettbõl. Még akkor se, ha 10ezerbõl csak 1 pozícióban van golyó.
"Másrészt, a földi pilóta pontosan ugyan olyan felelõsséggel rendelkezik, mint a gépen ülõ" Ja persze - mögötte állnak tokarevel, és ha lezuhan a gép tarkón lövik - nyilván.
Engem nem az nyugtatna meg, ha pilóta ül a gépben, hanem ha a tulajdonos. Mert akkor valószínûleg nincsenek elspórolva a kötelezõ karbantartások, illetve a pilóta se félhülye, hanem a legjobb.
"...hat alkalommal repultem egy evben...". Igy helyes.
Nem hinnem, hogy azok a gepek teljesen, fedelzeten akar keszenletben levo pilota nelkul repulnenek. Szukseg van az emberi felugyeletre. Az igaz azonban, hogy oriasi konnyites lenne a pilotak szamara. Multkor repultem Amszterdambol Malagara, es megallitott egy pilotaegyenruhas, idosebb uriember papirral a kezeben. Kerdezte, sokat repulok-e. Mondtam, igen. Akkor -mondja o- megkerem, hogy irja ala ezt a peticiot, a pilotak szalszervezetenek tiltakozasat. Nagy vonalakban elmagyarazta, mi a lenyege. Iszonyuan meglepodtem. Kiderult, hogy a repulotarsasagok rossz anyagi helyzete miatt keptelenek elegendo szamu pilotat alkalmazni, ehelyett szo szerint kizsakmanyoljak az alkalmazottaikat. A megengedett repulesi idonel akar 30 szazalekkal is repulhetnek tobbet, pihenesi ido semmi szinte, van, aki olyan kimerult, hogy szo szerint elalszik a pilotaulesben. Az elmult evekben volt, hogy 6 alkalmommal repultem, az 12 ut oda-vissza, hat nagyon megnyugtato volt hallani a beszedet... Alairtam, termeszetesen. Az ilyen problemak kikuszobolesere tokeletes lenne egy automata repulogep, bar ketlem, a pilotak tiltakoznanak rendesen ellene.
Pilóták beszélgetnek. -Szevasz Józsi! Te idén mennyi gépet vágtál földhöz? -Csak kettõt. És te? -Én 2 teherszállítót meg egy 747-est 600 utassal. -És nem viselt meg nagyon? -Nem mert mindig kikapcsolom a fejhallgatót zuhanás közben. idegesítõ az a nagy sikoltozás. -Akkor idén te nyertél. Iszunk pár sört? -jah, de legkésõbb hajnali 2-kor lépek. Reggel 5-kor viszek egy gépet kínába 300 utassal.
Eleinte kicsit szokatlan lesz, aztán pár évtized múlva már az lesz a furcsa, ha pilóta lesz a gépen...
Gondolj csak bele, hány baleset történt amiatt, mert a pilóták a brutális stressz miatt olyan súlyos hibákat vétettek, hogy lezuhant a gép. Sok részt láttam a légikatasztrófákból, és bizony megesik.
Másrészt, a földi pilóta pontosan ugyan olyan felelõsséggel rendelkezik, mint a gépen ülõ (ahogy a légiirányítás is) Szerintem a "fotel" még elõnyére is válik, hiszen higgadtabban tud dönteni, ráadásul azonnal tud segítséget kérni, ha valami gond van.
ne kapkodd el a kijelentésed! Majd jusson eszedbe mikor ezt kérdi tõled egy kedves hölgy a reptéren a kasszánál. -Kedves uram! Van jegyünk 230.000 forintért Amerikába. De van itt a automata pilótás fapados 75.000-ért. Melyiket választja?
Informatika és tudomány
