Marcelo Tosatti a 2.4 kernelszéria 21 éves karbantartója, egy példa a sok közül arra, hogy bövel van utánpótlás tehetséges fiatalok között is. 2. Magyarországon lehet 1000 computer sem volt az 1970-es években. USA-ben már akkor is más volt a helyzet. Természetesen nem a home userekböl kellene kiindulni. Nagyvállalatoknál már akkor elterjedt volt a computer, söt egy hires hisztéria is divatos volt akkoriban, miszerint a keyboardokon való gépeléstöl alár le is bénulhat a kézfej :-) 3. van egy jelentös különbség a software és hardware között. A software gyakorlatilag ~0 költséggel sokszorosítható, még a hardware esetében, bármennyire is szeretnék ezt a gyártók még jelentös költségekkel járnak. Az AMD pont azért nem tud nagyobb piaci részesedést elérni, mert eddig terjed a drezdai gyárának a kapacitása. Ha a Cpu software lenne ma sokkal jobban fájna az intel vezetöinek a feje. Egyébként az AMD 286 386 486 korában nem foglalkozott Cpu tervezéssel, egyszerüen lemásolta az intel terveit néha minimális változatatással. Az intelnek türnie kellett mert az IBM csak igy volt hajlandó felhasználni a processzorait, és az többet nyomott a latban akkor. A pentiumokkal és ez változott, és az elsö AMD saját processzorok igenis messze el voltak maradva az akkori intelektöl. Mára behozta a lemaradástát az AMD a kisebb bevételei ellenére. A fejlesztésre fordított pénz és a fejlesztés valós mértéke között bár van összefüggés, de az nem egyenes arányosság. 4. ezt Nexus6 nagyszerüen megválazolta helyettem. gondold csak át, komolyan semmi nem változott mára az egykori rabszolgasághoz képest??! ugyan már! mi ez, ha nem az a tipikus kelet-európai pesszimizmus?
Akkor pontokba szedve, 1. Még mindig Magyar (és igen kelet-európai) vállalkozó szemléletét érzem a gondolatmenetedbõl. Fiskális, pragmatikus de földhözragadt alapvetõen pesszimista szemlélet, amely irtózik mindenféle ideától. A baj csak az ezzel a szemlélettel, hogy minden igyekezet ellenére, mégsem realisztikus leképezése a világ folyamatainak. Azt jól látod, hogy a linux használatának az arányait nem tudjuk pontosan. A kereskedelmi disztribúciók eladásaiból, csak egy részére lehet következtetni. Annál feltehetõen jóval nagyobb a (legálisan!) eltöltött linuxot használók számossága. Természetesen windows esetében létezik az eladásokban nem szereplõ warez windowsok aránya. És akkor még ott van a feltehetõen nagyszámú dual-boot PC-k esete, amelyeket valóban a használat arányában éremes ide vagy oda számolni (felhetetõen nem havona félszer bootolja be a többség a linuxot, különben minek telepitette volna és foglalná a winyóját vele). Mindenesetre egy letöltött linuxot használó user is segíti a rendszerét, ha mással nem azzal, hogy beszél róla és így baráti körébõl akadhatnak akik szintén kipróbálják, iconokat rajzol stb. ha megvan benne a képesség és tudás, maga is fejlesztõvé válhat. Garancia Windowshoz sincs !! Olvasd el a MS eula-t. Néhány speciális rendszert leszámítva, nincs az az örült softwareház aki teljeskörü garanciát adna (utána mennének a találékony ügyfelek kártérítésért az eltünt milliádokat érö adataik, mint pl. tözsdeárfolyamadataik, és a jövö heti lottoszámok miatt :-)) Aki kifizeti egy SAP árát, valamit az azt telepítö software mérnönkök munkaidejét (legalább 5 nap nekem elhiheted), annak már nem nehéz megvenni egy RH Enterprise Linuxot. És valóban a supportban van a RH üzlete, nem látom ettöl miért romlana a pl. a home userek esetében a linux szabadsága. Kedves, hogy az egyetemek befolyását ilyen kevésre értékeled, ehhez képest egyelöre Magyarországon ide szaladgálnak nagynevü cégek is ha szakértelemre van szükségük. De vagyünk egy példát. Linuxra 2000-ben még nem létezett megfelelö videolejátszó program. Az MTV volt az egyetlen mpeg1 lejátszó, az is kereskedelmi, de még rendes full screen módja sem volt. Akkor jött egy magyar föiskolai hallgató (mégcsak nem is oktató vagy ph.d-s) a kandóról és nekiállt megírni az mplayer programot. Miért? Szüksége volt egy használható medialejátszóra. Ennyi, és ezzel átformálta a linux jövöjét. Innen indult ki az ffmpeg project, ami ma az alapja minden linuxos videolajtásztó programnak. Ha egy halltató ilyen befolyással tudott hatni a linuxra, talán még az eyetemeknek is van némi esélye :-) A Ms addig amég a jelenlegi üzletpolitikáját folytatja nem fog "ditkálni" a linux disztrikutoroknak, és eszük ágában sincs szüvetkezni vele. Söt az üzleti világ nagyrészére is igaz. Olvastad Asimov alapítvány könyveit? Látva, hogyan tette tönkre a Ms a régi partnereit, ma már szinte senki nem hajlandó együttmüködni vele, aki birtokol valamilyen saját szeletet az IT tortából. Nokia Ericsson Sun és még hosszan sorolhatnám elvböl nem használ Ms terméket. Így leginkább magával szüvetkezik a Ms, ami persze így is jelentös. Mint írtam lejjebb azok a linux disztributorok lettek sikeresek, akik csak free softwarekre építették a stratégiájukat. Nincs értelme, hogy változtassanak. Meröregedtek volna a linux fejlesztök és kell a pénz? LOL!! Kire gondolsz? Richard Stallman?, aki 52 éves most, ennek ellenére szilárdabban ragaszkodik elveihez mint valaha, most épp a GLP 3 verzioja köti le a fogyelmét, biztosítandó a Freesoftwarek webes jelnelétének megerösítését és az Észak amerikai software szabadalmak kezelését. Alan Cox?, 37 éves és a linux egyik fö maintainere, jól él és esze ágában nincs feladni azt a szabadságot és megbecsülést amit a szabad szoftverek fejlesztése jelent neki. John maddog Hall sem épp mai gyerek mégis jól érzi magát a Linix International élén, pedig már unokái is vannak :-) Eric Steven Raymond?, 47 évesen nemrég kulde hüvösebb éghajlatra a Ms "nagyvonalú" állását kináló fejvadászt. Linus Torvalds nemsokára 36 éves lesz és jól érzi magát a OSDL-nél, pedig neki is van 3 lánya. ...
"Az újjászervezés nem érintette a Microsoft rendkívül sokszintû rétegzõdését, mely rendkívül sok vezetõt is generál" Ismeritek azt a viccet, hogy : evezõsverseny amerikai és japán részvétellel? Persze a japán csapat jelentõsen nyer a versenyen. Erre az ameriakiak (sok pénzért) külsõ szakértõt kérnek fel annak megállapítására, hogy miért maradt el az amerikai csapat teljesítménye az elvárhatótól. A külsõ szakértõ (hosszas vizsgálódás után) megállapította, hogy az ok valószínûleg az volt, hogy míg a japán csónakban hét evezõs és egy kormányos, addig az amerikai csapatban egy evezõs és hét kormányos volt. A ameriakiak elgondolkoztak a dolgon és sok-sok meeting megtarása után újfajta, többszintû teljesítmény értékelést vezettek be az (egyetlen) evezõs számára, ezzel ösztökélve nagyobb teljesítményre. A következõ versenyen még nagyobb elõnnyel nyert a japán evezõs csapat... Ezután az ameriaiak kirúgták az evezõst (mondván, hogy nem képes megfelelni a kihívásoknak), s a fizetését felosztották a kormányosok között...
Ez részedrõl éppen egy comment volt, nem? No comment;)
1. Szerintem a M$ nem gondolja komolyan ezt a nyitást az open világ felé. Nyûglõdik, próbálkozik, hogy egy hasonlóan hatékony fejlesztési módszert találjon, mert bizony a több évtizedes unix alapokoon nyugvó Linux simán bírja a versenyt a legújabb M$, és más zárt forráskódú fejlesztésekkel! Ez a nyitás csak azt jelenti, hogy próbál fogást találni az ellenfélen: közönségtalálkozók hekkerekkel, xml támogatása, új fejlesztési rendszerek. Ezek szerinted mind annak bizonyítékai, hogy milyen frappánsan tud a cég átalakulni; szerintem meg annak jelei, hogy túlnõtte magát.
2.-3. Érdekes volt a belinkelt cikk a kompatibilitással kapcsolatban. Nekem az a véleményem, hogy nem hiszem el hogy ilyen szörnyûségeket el tudtak követni! ;)
Másrészt érdemes azon elgondolkodni, hogy melyik kompatibilitás érdekli jobban a júzert? A kompatibilitás 1000 éves senki által nem használt 16-bites DOS progikkal, vagy kompatibilitás élõ projektekkel, jelenlegi és a jövõben megjelenõ progikkal? A vista esete (hogy a cikkrõl is beszélgessünk) azt bizonyítja, hogy a kétféle kompatibilitás egymást hosszútávon kizárja. Véleményem szerint a win sikere nem a szûk értelemben vett technikai jellemzõinek, hanem mint épp te írtad a mögötte levõ marketingnek köszönhetõ. Szal ezek után nem értem miért akarod ilyen szempontból fényezni?
4. Nem teljesen értem mit akarsz ezzel írni. Azért egy mai legalább 65 évet megélõ átlagember, meg egy átlag 20 évet megélõ rabszolga között szerintem van különbség. Persze mindenkinek olyan a világ amilyennek látni akarja, ehhez mindenkinek joga van. Ezt a kelet-eu filozófiára vonatkozó megjegyzést meg abszolút nem értettem. Bocs.
Ez egy hülyeség. Valami nagyot akart mondani ez a láma. Ennyi. Ti meg még mindig itt vitatkoztok? Hát no comment.
És a 98% kompatibilitás az nem olyan nagy probléma, a maradék 2% az 5-10x több erõforrást követel mént az elsõ 98%. Csak éppen az a baj, hogy a 98% kompatibilitás az egyenlõ a nemkompatibilissel... ugyan akkora hasznod van belõlle mint a 22% kompatibilissel, mert elég, hogy egy valami amire szükséged van az nem mûködik és ez már nem megoldás. Na szerintem okosabb lenne tartani a 100% kompatibilis Linux világot, aztán meg úgyis idõvel megszületik egy univerzális platforma, amikor már nem lesz fontos, hogy Linux vagy Windows vagy XYZ, mert nem is fogunk törõdni az OS-el, egyszerûen használni fogjuk a platformát amelyen minden mûködik, persze erre még várni kell egy komolyabb idõszakot.
(1) Na akkor mondjam mégegyszer, nem arra gondoltam, hogy a Linux nem lesz free (és itt egyaránt gondolom, hogy ingyenes is meg szabad is), hanem arra, hogy a fejlesztések és ez által a filozófia mi körül fog mozogni nem az lesz ami most és ami eredetileg begyújtotta az egéssz mesét. Na de nem kötelezõ megérteni. Különben a cégeknél (és ezek a Linux második legnagyobb használói, mert az otthoni userek legnagyobb része letölti, megpróbálja, áll neki a gépén de havonta fálszer boot-olja stb., persze tisztelet a kivételeknek) a Red Hat Enterprise tartja a piac 50%-át, a Suse a következõ 20%-át, és ez már jó nagy darab, akik még itt jobban jelen vannak az a Debian, a Fedora, a Slackware..., de nem az a gond, hogy ha nincs pénzed RH Enterprise-ra, akkor veszed a CentOS-t, a cégek nem azért fizetnek a RH-ért, mert éppen az kell nekik, hanem azért mert a SAP az Oracle meg minden áltodd dolog amire nekik szükségük van az ezt követeli, Certified rendszert követel, másképp nem érvényes a support nem érvényes a garancia, ez melett a cégeknek szükségük van az RH supportra és garanciára is, ezért fizetnek nem a kódért, mert a kód az magad is tudod FREE. Az elõ számú userek (csak éppen ezektõl nincs pénz) pedig az egyetemek, azoknak meg nincs szükségük supportra, nincs szükségök SAP-ra meg Oracle-ra... és nálluk világzik a Debian a Fedora stb. De nekik sokkal kisebb ma a befolyásuk a Linux fejlesztésébe még ha nagyságrendben az elsõ számú felhasználók is, a harmadik kategória a home szerverek (általában olcsó kis gép web és e-mail szerver), ezeknek jóformán semmi befolyásuk sincs a Linux fejlõdésének irányára. Na mindegy, az amit mondtam, az abban merül ki, hogy ma a Microsoft ha botladozva is, de kezd komoly lépéseket tenni az Open Source-val való együttmûködésre, pedig õ az aki jelenleg diktálhat, akkor nem tudom elképzelni, hogy a Linuxosoknak nem lenne érdekében az MS-el való együttmûködés, fõleg ha gondolom, hogy a RH a Novell, meg a többi komoly Linux tényezõ is már öreg és pénz kell neki. Hidd el, én napról napra ebben a világban forgok, semmi sem olyan mint ahogy gondolod, semmi sem olyan mint ahogyan a neten olvashatod, fõleg nem az üzleti világban, és ne felejtsd el, hogy ennek van a legnagyobb befolyása.
(2) Az IBM vs. MS a 70-es évek stb. nem gondolod, hogy egy picit túlzott összehasonlítani egy akkori meg egy mostani idõszakot, amikor 1000 komputer volt világszerte (jelképessen) és most amikor milliárd, akkor amikor a kód milliószor kisebb tömeg volt, akkor amikor kompatibilitás nem volt tárgy, akkor amikor... na ha nem látod a különbséget ha nem tudod felismerni a piaci és technológiai kereteket akkor úgyis hiába beszélek.
(3) Képzelj el most egy céget és az legyen akármekkora, hogy megtudná e közelíteni az Intelt vagy az AMD-t, ne haragudj, de ugyanaz a mese, az AMD a processzorüzletben jelen van az elejétõl, még annak ideján gyártották a 286-osokat, 386-osokat, a fejlesztéseket szintén akkor kezdték el amikor a CPU még csak gyerekcipõben járt, és még is mennyi idõ kellett nekik, hogy elérjék azt a pontot ahol most vannak, és még most is csak technológiailag, a piaci részesedésük még mindég alul van, pedig ha elképzeled, hogy kb. ugyanazd adják (sõt néha még többet is) kevesebb pénzért mint az Intel, akkor a logika azt mondja, hogy már mindenki AMD-t kellene vásároljon, egy terméknek, legyen az szoftver, hardver vagy akármi, sokkal több dologra van szüksége, mint technológiai fejlesztésre, ezt pénzelni kell a fejlesztéseket, a marketinget, stb. és nem mondom, hogy ez egy nyitott környezetben nem lehetséges, de sokkal kisebb esélyekkel indul mint egy olyannál aki az egésszet már évtizedek óta csinálja, akinek milliárdos piaca van stb.
(4) AMi a rabszolgaságot illeti, azt amit irsz semmi értelme sincs. Én teljessen nyírva vagyok kelet-európai filozófiától, úgyhogy ez még jobban értelmetlen, és mivel itt 2000-éves mi lenne, ha volna a meg mi lett volna ha úgy lett volna-ról van szó, még annyira sem alkalmazható. Különben ha már úgy tartunk, a rabszolgaság nem veszett el, csak alakot változtatott, a legtöbb ember ma is rabszólga, minden reggel szalad a munkába minimálbérért, nem tud mozdulni mert nincs neki pénze, hogy útra keljen, nem tud mozdulni, mert nincs neki pénze, hogy tanuljon, és ha meg valahogyan megtanult is valamit, nem tud mozdulni, mert nincs neki ismerõsse, nem tud mozdulni, mert vízumra van szüksége, nem tud mozdulni, mert férje alkoholista aki napról napra veri, de a gyerekeknek enni kell..., stb. úgyhogy kedves barátom, hazudtak neked amikor azt mondták, hogy a rabszolgaság a multé, NEM! csak éppen más formákat öltött...
Elsösörban BlackRose gondolataira reflektáltam az elöbb, természetesen másoknak is szól.
Ismerös ez a gondolkodás föleg itt keleteuropaban. De gondolj csak bele 2000 évvel ezelött, mit mondtál volna? "Nagyon humánus gonolat a rabszolgák felszabadítása, de legyünk reálisak soha nem fogja megérni a nagy rabszolgatartú patríciusoknak, hogy önként megváljanak az ingyenes munkaerejüktöl, amitöl a jólétük is függ. Rabszolgák munkája nélkül a nagy bírtok csak egy gazos vadföld lenne. Lesz egy két humánus eset, de csak marginalis szük réteg" :) A linuxok pont nem 'kereskedelmi' irányba tartanak, abban az értelemben, ahogyan te irsz róla. A linux hajnalán volt valóban több fizetös 'kereskedelmi' disztribució. Caldera Openlinux telepakolva olyan programokkal mint Motif CDE, AcceleratedX majd MetroX, Open sound system kereskedelmi változat, Applixware és hasonlók. 600 dolcsis ár, bár legalább unix hagyományokhoz hiven nem gépenként kellett megfizetni. Nem is szólva számtalan azóta eltünk kereskedelmi disztribucióról (pl. plugNplay Linux). Még a Redhatbhoz is lehetett venni kereskedelmi unix programokat, de ök elég okosak voltak, hogy az alaprendszerüket csak free és open programokra építsék. Azóta a fejlesztés nagyrészét (debianos mintára) fedora néven közösségi módszerre helyezték. Mindenkinek letölthetö, és ami nekik fontos fovábbfejleszthetö a fedora. Akinek pedig a RedHat Enterprise linux kell, és nincs rá pénze szabadon letöltheti CentOS néven. Köszönhetöen a GPL licensznek is és Red6 magátol is érti, hogy müködik a jövöje. A Suse 2 éve még nem volt úgy szabadon letölthetö mint ma. (Ftp serverröl akkor is lehetett telepíteni, de kezdöknek az körülményes volt). Amióta megvette a Novell, a fedorához hasonlóan teljesen szabaddá tette Suse Openedition néven. Ök is közösségi fejlesztést akarnak, mert ebben látják a jövöt. A Debianos mintára épithezö Ubuntu, már nem csak a profik eszköze, szintén bárki kipróbálhatja letöltheti. A nemrég megszületett forrásalapú (BSD mintara) linux disztribucióknál már az elsö idöben elbukott a kereskedelmi modell. Az elsö ilyen forrásdiszto a Sorcere Linux volt. Nagyszerü ötlet, találó név (pont a harrypotter ürölet közepén) sok érdeklödö, amikor is a fö fejlesztönek fejébe szállt a dicsöség és saját kereskedelmi licenszre változtatta az addigi GPL scriptjeit, még csak fizetös sem lett. Csak arról volt szó, hogy proprietary saját licensze lett, és mi lett a vége? Eltüntek a rajongók hagyrésze, átpártolt az akkoriban induló gentoohoz. Belölük lettek késübb a gentoo fejlesztöinek a tömegei, és ma a gentoo messze az elsö forrásalapú linux disztró. Ez három fö példa volt arra, hogy a linux jövöje ma pont a kereskedelmi irányböl a teljesen free és nyitott közösségi fejlesztés modellje felé halad. A Reactosröl annyit, hogy ha abból indulunk ki amit irtál, a Microsoft még ma is a basicjét fejéesztené, mert hol volt ö a 1970 években az IBM softverrészlegének költségetésétöl, és persze az AMD sem tudná soha megközelíteni, az Intel processzorait. A bevételei még ma is joval kisebbek, és hol volt ö a K5 proc idején az intel pentiumjától?! A reactos és a wine együttmüködve van fejlesztve, csak mivel a reactos független os szabadabbak a lehetösegei. A wine és leszármazottjai, winex cedega, crossover már ma is müködteti a windowsos programok nagyrészét. A winex Cedega, a Directx 3D windows játékok 50% futtatja ma is azonos sebességgel probláma nélkül. http://transgaming.org/gamesdb/ A crossover wine Ms officen és IE meg windowsmediaplayer mellett számtalan programot támogat. http://www.codeweavers.com/compatibility/browse/cat Akárcsak az anyaproject. http://appdb.winehq.org/appbrowse.php Már ma is jóval közelebb van az 'OpenWindows' világ a 98%-os kompatibilitáshoz, mint az gondolnád. A reactos fejlesztése ezért igen szilárd alapokon áll.
Ezért nyomják a C#-ot (meg mások a Javat), az minden platformon futtatható - persze jelentõs sebességáldozat árán.
OK, csak én nem arra céloztam, hogy megszünik az Open Source model, sõl inkább arra, hogy a Microsoft is jobban fog nyitni. De ez közelrõl sem változtatja meg a helyzetet, hogy a Linux fõ fejlesztõi irányt változtatnak és az üzleti model lesz az amely meghatározza a fejlõdést, mi pedig ebbõl kimarad az csak esetleg egy hobi rendszer lehet. Különben a fõ probléma ebben az, hogy itt bináris állapot uralkodik, valami vagy open vagy nem, nincs fifty-fifty és ezért nehéz elképzelni, hogy ez a két világ együttmûködhet, bár most ebben a pillanatban, viszont szerintem egy bizonyos pillanatban az OS és az alapszoftverek elérkeznek egy olyan pontba, amikor már a Microsoftnak sem lehet majd magából a platformból direkt profitot teremtenie és ebben a pillanatban majd nyitni fognak, de addigra majd nem jut senkinek sem eszébe ezt a kódot továbbvinni, mert egyszerûen egy holisztikus platforma lesz amin minden alkalmazás fut, tehát meglesz az az ötvözött platforma amelyrõl beszélek és amely mindenhól jelen lesz, és amelyen minden futni fog. Na most mennyire laikussan hangzik, pedig szerintem egy ilyen univerzális platforma az egyetlen életképes dolog valahol nem is annyira a távoli jövõben.
Asszem egyet kell értenem haxor-al. Sokkal valószínûbb hogy egy üzleti dologból open legyen, mint fordítva. A linux meg ráadásul az open fejlesztés jelképe, és képtelenség is lenne a fejlesztését fizetõsként folytatni, mert azzal egy csomó olyan dolog elveszne, ami most éppen az elõnyét jelenti, és versenyképessé teszi a winnel szemben.
Persze a dolgok nem csak feketék és fehérek, és ahogy írtad nem csak 1 dolog lehet életképes. Viszont abban az evolúcióban nem hiszek, hogy elõbb utóbb minden lelkes fiatalnak aztán benõ a feje lágya és neki áll pénzt keresni. És ezt az egyéni élethelyzetet állítod szembe az open fejlesztéssel. Ezek /üzleti és open/ ugyanis itt sem zárják ki egymást. Az emberke lehet egy cég alkalmazottja ahol valami IT szegmensben hatalmas profitot állítanak elõ, miközben részt vesz open fejlesztésekben is. Az open lényege, hogy felhasználja azt az erõforrást, ami a cégek rendelkezésére áll de nem tudják 100%-ig kihasználni.
Az open ráadásul sokkal megfelelõbb olyan fejlesztések végrehajtásához amik az egész IT ipar egészének infrastruktúrájának megteremtéséhez kapcsolódnak. A mai üzlet sajnos már nem verseny hanem háború, nem jobb termékek elõállításáról hanem a versenytársak eliminálásáról szól. Az ideális viszont az lenne, ha az IT ben dolgozó sok kicsi cég üzleti vonalon konkurálna és profitálna, miközben az IT hátterének/infrastruktúrájának megteremtéséhez, minden egyes náluk dolgozó szakember hozzátesz.
Az openen sok embernek érthetetlennek tûnik az hogy hogy a francban lehetséges hogy a termékek fejlesztõi nem konkurálnak/versenyeznek és még is akár az üzleti termékekkel is versenyképes termékeket képesek elõállítani. Általános evolúciós szempontból nézve az open fejlesztésnél, nem a fejlesztõk konkurálnak hanem a termékek verziói!
Ez meg van a M$-nél is csak náluk ugye ez az üzletet hátráltató. a profitot csökkentõ tényezõ. (lásd elõzõ vindóz verziók kirthatatlansága, mert ugye egy 3-4 szervízpackkel feljavított windóz, sokszor jobb mint az újonan megjelent generáció)
Az open sokkal tisztább skokal hatékonyabban állít elõ értéket csak ezt az értéket marha nehéz profittá alakítani, mert nem lehet közvetlenül a versenytársak ellen fordítani, ugyan is nekik is rendelkezésükre áll.
Szerintem az evolúció nem az open egyfajta elsorvadásának irányaban hat, hanem sokkal inkább a jelenlegi vadkapitalista viszonyok megváltozásának irányában fog hatni. Az új körülmények pedig lehetetlenné fogják tenni azt a mindenkibe beleharapó magányos farkas szerû, monopolisztikus üzletpolitikát, amit edddig a M$ folytatott.
Az M$/üzleti szemléletû fejlesztés és az open csak ott fog egymással szembekerülni odapofátlankodnak olyan területekre, ahol a másik sokkal jobban helytáll. Ha a M$ fizetõs progikat akar elõállítani és ebõl profitot csinálni, ám tegye. De az egész IT-t érintõ dolgokhoz neki is csak úgy kéne hozzáállnia, mint minden más cégnek.
NEXUS6: IT kerdesben sztem csak IT szakemberek donthetnek vegso soron. Mint ahogyan vegso soron egy orvos dont arrol, hogy egy szike - amit kapott a mutethez - jo-e, vagy nem.
BlackRose: Ez igy igaz, de... A Linux igy is olyan sokszinu, hogy mindig lesznek fiatal titanok, akik ingyenes OS-t akarnak majd csinalni. Esetleg ha a kernel penzes lesz, akkor forkoljak majd. Ez puszta evolucio kerdese. Maga az eszme, az idea eletkepes, kulonben nem maradt volna fenn evek ota. Mindig lesznek ingyenes disztrok, max. idovel fizetosse valnak (vagy elbuknak). De egy GNU/Linux OS csak opensource-kent indulhat el. Es ez a lenyeg. Sztem.
Technológailag ha elegendõ információval rendelkezünk és egy átfogó ellemzést készítünk akkor Joel-nak sokban igaza van (már elég régen olvastam a linkelt cikket, de kb. emlékszek mirõl is van szó, fõleg azért mert Joel-el volt alkalmam egésszen jókat vitázni (e-mailben), fõleg a projektvezetésrõl, de azek a dolgok is szóbaestek stratégiai okokból...), de van valami amire neki is felkeltettem a figyelmét, az pedig, hogy sokszor a dolgok nem zárják ki egymást és egy optimális, sikeres mûvelethez (legyen az akármi) álltalában a meglévõ eszközök megfelelõ kombinációjára van szükségünk, és ebben a pillanatban van egy tényezõ amit sokan szem elöl vesztenek, az pedig nem más, mint a Linux alapfejlesztõinek öregedése, ami álltal maguk mögött találnak egy értékes tömeget amelynek nagy részét jómaguk fejlesztették ki, változnak a prioritásaik stb. (már többek között Linus Torvalds is oda érkezett), és kezdi õket a haszon érdekelni, meg persze a Linux-os cégek is felhalmaztak értékeket, sõt van akit megvettek pl. SUSE, és ezért a Linux-ot profitgenerálás felé hajlítják, és az OK, hogy mivel a Linux open source, elméletileg lehet fejleszteni ahogy akarjuk, de a valóságban ez nem éppen így van, a fejlesztések nagyrésze igen is ellenõrzütt, a distribeket álltalában a RedHat, a SUSE, a Debian mintáira készítik, a GNOME, KDE pedig túlságossan befolyásos a kilátszó rész fejlesztésére, és õk is lassan abba a fázisba kerülnek amikor kezdik kérdezni, hogy OK, de most már azért nem ártana pénzt is csinálni a dologból. Na amikor ez a pillanat megérkezik, amikor a kritikus tömeg meglesz, akkor a Linux fõ játékossai, megpróbálnak a piaci valósághoz alkalmazkodni, és az elsõ dolog amit megtehetnek ez érdekében az a Microsoftal való kiegyezés, mert azok ellenõrzik a piac legnagyobb részét. Persze lesz továbbra is olyan distrib amely ellenál majd ennek, de az szintén egy marginalizált rész lesz, amely éppen mire megerõsödne, szintén elérkezne abba a fázisba amikor már az anyagiak is fontossak. Ez az ember természete, nincs ebben semmi rossz, de nem szabad szemelõl veszíteni, fõleg nem ha stratégiai terveket készítünk. Különben az MS politikája mindég az volt, hogy addig próbál valamit ami neki megfelel, míg ezt teheti, amikor ez lehetetlen akkor mindég megtalálja a módját, hogy bennmaradjon a játékban és mivel még ez a harc tart, álltalában már fellálít egy de-factó szabványt, a konkurenseknek nincs más választékuk, hogy ezt minimális modifikációkkal elfogadják. Különben érdekes, de pl. az XML szabvány mögé álltak teljes gõzzel, mert tudták, hogy megállítani nem lehet, viszont nagymértékben formálhatják a fejlesztését, és ezt meg is tették, valójában az XML egy Java-hoz tervezett dolognak indult, de manapság az MS a .NET-ében jobban használja és jobban befolyásolja mint azok akik megindították az ötletet. Tehát vigyázni kell, mert a Microsoft nagyon kombinálja a dolgokat, technológia nálluk csak egy pici része a stratégiának. Na mindenesetre gondolom, hogy a technológia álltal nyújtott lehetõségek, amelyek idõvel elhozzák az abszrakt OS-t, hogy így nevezzem, egy fontos dolog amelyet a Microsoft nem tud és nem is akar megállítani, kifejezetten azért mert egy nagyon éhes cég, és mint olyannak nem felelne meg nekik a fejlõdés visszaszorítása, még akkor sem ha ez garantálná nekik az abszolút piacot.
Technológiailag valószínûleg igaza van a belinkelt cikk írójának. De volt itt egy másik cikk arról, hogy az IT kérdésekben egyre kevésbé dönthetnek az IT szakemberek.
A windóz manapság nem egyetlen os, hanem ahogy BlackRose is kifejtette, egymást eladó technológiák/termékek összessége. Lehet hogy egyre homályosabb lesz ez a technológiai halmaz, de a M$ windózra akor is fognak fejleszteni és fejlesztetni, ha a végén már azt sem tudjuk az adott termék miért windóz progi és nem más.
A M$ pedig fent fogja tartani ezt az állapotot, mert neki pont ebbõl van pénze. Egy új egységes OSszerû platform mellé csak akor fog odaállni, ha ezt windóznak hívják!!!!
Raadasul a .NET erre jo nyitas MS felol, lasd mono. Bar ahogyan elneztem, vannak specifikus (POSIX vagy WinAPI specifikusra gondolok) dolgok. De a Java mint otlet jo szerintem.
Rendeben, csakhogy a Linux (kernel) az már majd 15 éve van fejlesztve, miközben a többi rész most nevezzem itt jelképessen (GNU-nak) pedig még ettõl is régebben, különben egy átlagos distrib (mondjuk az általam is legtöbbet hasznát RedHat félék) kb. XP komplexitással rendelkeznek ami a forráskód mennyiséget illeti, csak éppen azzal a különbséggel, hogy mig a Microsoft a Windowsot mindég mind egy komplett rendszert dobta össze, addig ezek a Linux disztribet képezõ programok álltalában teljessen Linux kernel függetlenek és majdnem 100%-ban egymástól föggetlenek, a Windows részeire ez közelrõl sem érvényes. Különben ha ezeket a fejlesztéseket (GNU plusz Linux) összeadjuk akkor biztos vagyok benne, hogy legalább annyi, ha még nem több erõforrás és idõ lett elköltve mire mind a mai szintre került. Tehát én a ReacOS-ban nem hiszek, ellenkezõleg a Linux-ban igen, csak nem hiszem, hogy a desktopon fog elérni 10%-nál nagyobb népszerûséget, de a szerver oldalon és a beágyazott rendszerekben (itt pedig még csak a kezdeteken járunk) a Linux szerintem sok sikerre számíthat, de szerintem a jövõben (mondjuk úgy 10 év múlva vagy azután) az OS-ek egy absztakciót fognak képezni, valószínûleg megszünik majd a kategória úgy ahogyan ma létezik, valószínûleg egy keresztbe-kompatibilis platforma fog kifejlõdni, valami Windows, Linux, .NET, Java meg ki tudja még addig mi fog megjelenni keveréke... na de ne szaladjunk annyira elõre, mindenesetre szerintem egy platforma (OS) sem lesz képes a jövõben megmaradni ha nem lesz 100%-ban alkalmazható, vagyis 100% kompatibilis mindennel ami létezik. OK, bevallom egy picit hihetetlennek hangzik, de ha jobban belegondolunk, már most elkezdõdött a felek együttmûködése (MS, Sun, JBoss, IBM, WS-I... stb.) mind egy közös platforma kidolgozására törekszik, a különbség csak az, hogy az MS rendelkezik a többségi platform-al és ezért arra törekszik, hogy az õ platformja legyen a dolog közepe, a többiek meg nem, idõvel az MS-is és a többiek is találnak valami pontot ahol az együttmûködés teljes lesz, egyszerûen azért mert a piac konszolidációja erre kényszeríti õket.
Egyrészt igaz, hogy a windóz 2000/xp/pista a maga több tízmillió soros méretével egy szinte elképzelhetetlen nagyságú feladatnak tûnik, amit a sufniban nem lehet összedobni. Másrészt kérdés, hogy a lényeges funkciókat ezek közül mennyi hordozza?
Nem kizárt, hogy bizonyos funkciókat soha nem fognak a ReactOs-be belerakni, bár a dolog open jellege azt is jelenti, hogy amennyiben ezekre szükség lesz akkor meg fog benne jelenni.
Szal szerintem meg nem kell M$-erõforrásokkal rendelkezni egy windóz szintû, pontosabban az arra írt progikat futtatni tudó OS elkészítéséhez. Ha szigorúan nézzük a Linux fejlesztésekhez sem álltak ezek rendelkezésre, és még is nem csak hogy elérték de sok tekíntetben a lin meg is haladja a win képességeit!!!
tapasztalatom szerint a különbözõ windóz verzióknál az inkompatibilitás sokszor kimerül annyiban, hogy a telepítõ leellenõrzi a win verzióját és esetleg megtagadja a telepítést;(
OK, részben egyetértek veled, viszont azt kétlem, hogy a home user-ek warez, persze nagyon sok van ilyen is, de ezek a userek nem jelentenek gondot a Microsoftnak (persze dumálnak, hogy X veszteség meg anyámtyúkja, de végeredményben a profit megvan, tehát lényegében nem kritikus a dolog), na most USA, EU a számítástechnika, fõleg home user piacának durván 80%, és itt nagyon nagy többségben OEM Windowsok futnak a home user gépein, tehát elméletileg a Windows bele lett számítva a gép árába és nem is nagyon törõdnek vele, mert sokan nem is tudnak különbséget csinálni az OS és a hardware között. A játékok nagyrészét szintén legálissan veszik ezekben az országokban, ugyanis 50 dollár ott nem valami frászos összeg. A ReactOS, meg nem hiszem, hogy feltudja majd venni a versenyt a Windows-al, mert egyszerûen lehetetlen egy Windows szintû és Windows kompatibilis rendszert összehozni ha nem rendelkezel MS szintû erõforrásokkal (pénz, szervezet, piac, stb.) úgyhogy az lehet, hogy majd lesznek Windows programok amelyek mûködnek rajta, de gondolom, hogy elég sok Vista program nem lesz majd mûködõképes még a Windows 2000-en sem, az XP-n már más a helyzet, mert amint már említettem a Microsoft az XP-t VIsta kompatibilisé teszi . Különben ha felteszem magamnak a kérdést, hogy mit kedvelek jobban a Windows-ot vagy a Linux-ot, a válasz egyértelmûen a Linux. De ha a kérdéseket tovább viszem, és azt teszem fel, hogy melyikbõl tudok a meglévõ tudásommal, meglévõ eszközökkel a piaci valóságban több pénzt keresni akkor a válasz egyértelmûen Windows, és ha még tovább viszem a kérdéseket és azt kérdem magamtól, hogy a két dolog közül melyik a fontosabb (tetszés vagy pénz) akkor minnél öregebb vagyok annál egyértelmûbb a válasz... persze azért itt már nem errõl van szó, de el kell ismerni, hogy a technikai userek töbsége is hasonló tapasztolatokat tud maga mögött és mivel a technikai userek azok akik formálják a piacot, a többi nem-technikai már csak tisztára fogyasztó, akkor ennek elég komoly befolyása van az IT jelenlegi értékrendjére ás állapotára.
De ehhez az x program beállításainak helyét is központilag kell tárolnia, hogy tudja hol keresse, ez meg már egy registry, ami ráadásul mégcsak félig se kész, kell hozzá a rakás .ini file. Ez igazán fantörpikus lenne... :D
Bocs de veled szemben télleg nincs semmi rosszindulatom.
De hogy is mondjam, de amit írsz...ez a racionalizálás tipikus esete. Sajnos hiába illeszted bele az elméletedbe az összes létezõ elemet és tényezõt, ha eleve egy elõítélettel, beálítódással indítasz és emiatt a lényegeset kihagyod. (Ez persze rám is érvényes;))))
Sok igazság vagyon abban amit írtál a M$-rõl.
De nézzük az átlag otthoni felhasználó esetét. Menyibe kerül neki a Linux: 0Ft Mennyibe kerül neki a Win meg az offisz meg a játékok: 0Ft Melyik elterjedtebb kompatibilisebb kevésbé macerás hozzá anyagot szerezni: a Win.
Lehet itt vállalati hatékonyságot, meg termékminõséget meg mindent figyelembe venni. De az otthoni felhasználó a minimumra törexik, minimális elvárásai vanak az OS-el ofisszal kapcsolatban, sõt még a játékokkal kapcsolatban is. (PL Hányan veszik a fáradtságot, hogy a GFX karihoz mellékelt CD-n található 1000 éves drájvert a netrõl újjabbra frissítsék?)
Érdekes, hogy azokban a szegmensekben ahol nem a warez törvényei a meghatározók (mint a hómjúzernél ugye), szal a vállalati szektorban a Linux meglepúõen versenyképes. Ha majd a M$ is elköveti azt a hibát, hogy a hómjúzert úgy baszogassa mint a vállalati klienseit a jogtisztaságért, akkor csak figyeld meg milyen szélsebesen fog a Linux meg más ingyenes OS-ek terjedni.
(Arra a szitura leszek kíváncsi, hogy abból mi sülne ki, ha a Vista megjelenése, a bekeményítés hómjúzer vonalon, meg az ingyenes, szabadfejlesztésû windóz - ReactOS - használható verziójának kiadása egybe esik;))))))))
Szép dolog ha valaki szurkol a Microsoftnak és a windowsnak, csak az a baj, hogy ettõl még zéró a ráhatással bír csak az eseményekre. A windowst egyik fun rajongója sem birtokolja, még akkor sem ha megveszi, csak haszánlhatja egy gépen. Egy linux user viszont ha megfelelõ képességek és programozói tudás birtokában van, maga is alakíthatja a szabad softwaret jövõjét. És valóban birtokolja a rendszerét, csak egy dolgot nem tehet meg (GPL licensznél) nem sajátíthatja ki, elfogadható cserébe. A linux sosem vális olyanná mint a windows most. Már régóta megvan a verseny a szadab szoftverek között is: Kde - gnome, mplayer - xine - vlc, mozilla - konqueror, vagy rendszerszintem is maga a linux is versenyzik a FreeBSD NetBSD OpenBSD DragonflyBSD renszerekkel és újabban az OpenSolaris is megjelent a szabad világban. Egyszerüen hatékonyabb az opensource fejlesztési modell, a microsoft jelentõs pénzügyi forrásaival fenntarthatja a régimódi zárt modelljét, de egyre több áldozat árán.
A vista is jól fog futni 4 éves gépen, le lehet venni a csicsát, és akkor jó lesz. Ahogy az osx-nél is.
München sosem mondott ilyen, természetesen át fognak állni linuxra, persze álhíreket sokfelé lehet találni. Célszerü a hivatalos weblapokról informálódni. http://www.muenchen.de/linux A MACOSX-nek nincsenek sebességproblémái hivatalos Apple intel alapú developer gépen, ami igen nagy szó, a valaki mélyebben ismeri a hardware emuláció támakörét. A 4 éves PowerPC gépeken is nagyszerüen fuk a legujabb OSX, a Vista ugyanezt nem mondhatja majd el magáról. Nem warezgépekbõl kellene ilyen általános következtetéseket levonnod, valószínüleg driver vagy hardware probléma áll a háttértben, ez nem fogja érinteni az inteles Mac usereket.
"Ha most megjelenne Linuxra egy SuperGL-t amely jobb lenne a DirectX-tõl is meg az OpenGL-tõl is, nem változtatna semmit, nem jellene meg több játék, mert a platforma nincs elterjedve a fogyasztók között, és, hogy a fogyasztók között elterjedjen, elõször a munkahelyen kell elterjednie." - Inkább azzal mûködõ játékok kellenének hozzá.
Ez azért nem egészen így van, mert a hardvergyártók a játékokban érdekeltek, egyre komolyabb, jobb gépet igénylõ játékok nélkül ki venne videokártyát, vagy erõsebb procit? Wordre, excelre nem kell izomgép. Az egész hardveripar érdekelt a játékbizniszben, az izmosabb hardver meg egyre funkciódúsabb és szebb oprendszert is eladhatóvá tesz, a microsoft is mindig elõállhat egy új windowszal, ami újabb bevétel. És mindez a játékok miatt. Internetezni elég a celeron linuxxal, ebbõl nem lehet újabb pénzt lehúzni.
"(bár ha jól rémlik az Xp-nél is ez volt a helyzet... mégis mi van szinte minden gépen?)"
Azért mert az új gépekhez csak ez van, a régieket meg kihajítják. Egyszerûen kikerülhetetlen. De ez nem egy érdem, hanem a szomorú valóság.
Jó a Vista, csak az explorer ne enné annyira a memóriát...
Azért nem kicsit sarkos dolog a DirectX-et az OpenGL-hez hasonlítgatni, akkor már Direct3D... Aki nem érti miért mondom annak: a DirectX egy közös API, egy programozási interface, amit azért hoztak létre hogy egyszerûbbé tegyék a multimédiás programozást a windows alatt. A lényege annyi hogy a kedves programozónak nem kell idõt és fáradtságot pazarolnia arra hogy a programját felkészítse x számú és típusú video, hang, input eszköz stb. stb. használatára (emlékszik itt még egyáltalán valaki a jókis setsound.exe-re meg az imuse.com-ra? Hüpp :) ). Helyette kap egy DirectX-et, elég azt megtanulnia programozni, a többit pedig majd a DirectX megcsinálja. Magyarán ha egy program rajzolni akar egy szép teáskannát a képre ami alatt Blamázs Pali szól akkor a program szól a directxnek szabvány parancsokkal, és a directx legyen alatta bármilyen video, vagy hangkártya szépen megcsináltatja. Az egy dolog hogy jelenleg a DirectX csak win only, lehetne pl linuxra is csakhát ugye az a fránya zárt kód...
Más: visszaolvasva senkinek nem tûnt fel a hozzászólók közül hogy ez a Vista reset nem most hanem majd egy éve történt? A hozzászólásokból nekem legalábbis az szûrõdött le hogy azt gondolták sokan most történt.
Csatlakoznék még egy elöttem szólóhoz, akinek nem kell nem rakja fel a Vistát majdan a gépére (bár ha jól rémlik az Xp-nél is ez volt a helyzet... mégis mi van szinte minden gépen?) Ugyan ide tartozik, hogy nálam teszt jelleggel (jár az MSDN nem kis pénzért) fut a legutóbbi Vista Beta. Hát kösse fel a gatyáját az aki egy ennyire jól kezelhetõ, tetszetõsen kellemes, stabil operációs rendszert akar csinálni mint ez. Lehet hogy úgy néz ki mint egy csicsás Xp, de mint oly sok dolognál itt is a részletekben van a lényeg. Jó rendszer lesz ez, én már látom, és már csak a kényelme miatt is megéri váltani.
Elõre látom a flémes reakciókat erre az irományra, meg a "minek a váltás" szövegeket, de szerintem az ne nyafizzon a csilli villi után akinek a jelenlegi XP forrása ez: winxpsp2corp.iso ... Szépnapot minenkinek
Egy valami hóltbiztos, a nick-edet elképesztõ pontosággal válsztottad.
És még egy pici megjegyzés a pénzt nem azért találták ki, hogy megtakarítsd, hanem azért, hogy elköltsd. Vagyis a pénz az magában nem érték, hanem egy eszköz amely az értékek létrehozását és cseréjét lehetõvé teszi. És ez csak akkor következhet be, ha a pénz forog, ha a pénz mûködik, röviden ha a pénzt költsük. Ha nincs szükséged Vistára az OK, egyszerûen nem veszed meg. De, hogy a megoldás abban lenne, hogy ne legyen mert neked nem kell, azt erõssen kétlem. A Vista nagyon sok értéket fog generálni, közvetett és közvetlen módon, sokkal többet a usereknek mint amennyit a Microsoftnak, megnöveli majd a hardware eladásokat, sok új alkalmazást eredményez, ujjÍtásokat a már meglévõ alkalmazásokban, és nemutoljára pénz megtakarítását, amelyet aztán olyan helyen használhatunk majd fel ahol nekünk ad esélyt értéket teremteni, nem pedig másnak. Mindenkinek megvan a joga és a lehetõsége, hogy saját maga gondoskodjon jövõjérõl, lépéseirõl, akinek nem kell a Vista az nem veszi meg, aki meg van elégedve a jelenlegi helyzettel, a fejlõdés jelenlegi szintjével az OK, de nem értem miért kellene, hogy valami ne legyen mert valakinek nem kell. Úgyhogy kedves átlagember, fogadd ezt baráti tanácsként, és becsüld meg mások szükségleteit vagy éppen akaratát is, hogy azok is megbecsüljék a tied. PEACE!
Itt valaki rohadtul hazudik, vagy ködösít. Azt mondjuk el tudom képzelni, hogy mégsem merik valamiért meglépni a hálózatos, szoftverbérléses okosságot (hála istennek).
Ha a hír friss (amit kétlek), akkor ez az év híre lenne, aminek nem kárörvendölésbõl örülnék. Rengeteg pénzt takarítunk meg ugyanis azzal, hogy késik a Vista! Sok juzer ugyanis csakazértis meg fogja venni, mert most már ez a trendi, s ki fogunk adi érte egy halom pénzt akkor is, amikor az adott helyen az XP még tökéletesen megfelelt volna. Úgyhogy élljen a késés!!!
Azt én tudom, de árban is jóval több :) Én csak azért szeretem a EuroFighter-t mert az legalább valamilyen szinten "hazai" termék. :) Meg a formatervezése jobb ;) Emellett filléres az F22-höz viszonytítva. De ez tényleg OFF. :)
Ha egy komolyabb SWOT analízist csinálunk, akkor a játékok is meg minden más is valami miatt léteznek, terjednek. Na ha itt az S (Strenghts) oldalt vizsgáljuk akkor a Windows játékok elterjedése a WIndows platform elterjedésével és a képessé tevõ technológia (enabling technology) a DirectX-el magyarázható. Rehát részben igazad van, de a Windows már nagyban terjeszkedett amikor a DirectX még nem is létezett, és csak amikor a Windows már elterjedt volt, akkor kellett kitalálni a DirectX-et, mert picit goromba volt a tény, hogy élõ Windows mellett minden játék DOS-ban futott. Tehát a platform elterjedése volt az elsõ számú tényezõ, ennek eredménye lett a DirectX ami a játékok terjedésének alapjául szolgált. Lejebb éppen errõl beszéltem, hogy a szoftveripar/játékipar várja a Vista ujjításait, hogy építsen rá, de erõvel megakart valaki cáfolni, hogy nem, nem így van. Minden ilyen alaptechnológia egy egéssz sorozat terméket és szolgáltatást eredményez a Microsoft-tól is de az egéssz ipartól egyaránt. De minden ilyen dolognak az alapja elõször a platform népszerûsége, másodszor meg a képesé tevõ technológia. A platform elterjesztése a nehéz dolog. Ha most megjelenne Linuxra egy SuperGL-t amely jobb lenne a DirectX-tõl is meg az OpenGL-tõl is, nem változtatna semmit, nem jellene meg több játék, mert a platforma nincs elterjedve a fogyasztók között, és, hogy a fogyasztók között elterjedjen, elõször a munkahelyen kell elterjednie. A Windows azért terjedt el, mert (1) kompatibilis maradt a DOS-al, (2) hálózati funkciókat kapott, ezzel out-of-the-box networking-ot eredményezett, amihez azelõtt külön szoftver kellett, tehát pénzt takarított meg, (3) Word és Excel... (4) relatív kezdetleges stádiumban csípte el a gazdaságot, ugyanis még nem volt nagy pénz és munka befektetve az informatikába ezért sokkal könnyebb volt váltani... na ez persze gorombán, de ezek voltak a fõ tényezõk. Különben a kompatibilitás ma is a legfontosabb, éppen ezért most amikor nagy változásokba ment a Windows (a Vistával) akkor már nem lehet felülrõl kompatibilis maradni, ezért fordítottak és most mondhatjuk alulról lesznek kompatibilisek, vagyis az XP-re leviszik a legnagyobb változásokat (Avalon, Indigo stb.), mert a piac egyszerûen méllõzné ezeket a technológiákat ha csak a Vistán mûködnének az alkalmazások amelyek rájuk lennének alapozva, tehát itt is a Microsoft egy úgy is mondhatjuk új OS-t amely teljessen inkompatibilis lenne az XP-vel, hoz ki, de ezt az kompatibilitás problémát úgy oldja meg, hogy az XP-t teszi Vista kompatibilisé. Ugye az üzleti model borzasztó hülyéül hangzik, de így van. A Microsoft megteheti, mert mind kettõ az övé, de nagyon oda kell, figyeljen, hogy egyidõben a Vista elegendõ elõnnyel rendelkezzen, hogy a felhasználók ne ragadjanak bent az XP on steroids verzión, szerintem a Vista gyorsabb lesz, könyebb és ezáltal olcsobb lesz a karbantartása stb. Tehát elméletileg maradhatnak a userek az XP-n de ezért valami plusz vámot kell majd fizetni (nem direkt pénzben és nem a Microsoftnak, hanem a kényelemnek stb.) És egy érdekes dolog amit sokan nem vesznek észre, de az emberek mindég fizetnek azért amire szükségük van, és ezt a Microsoft nagyon is tudja. 50% Windows piac a cél nálluk, vagyis ha a Windows userek 50% vált az új Windows-ra akkor már garantálva van a platform további sikere, a maradék 50%-ból már minden egyes eset plusz, de nem gond ha mind marad az XP-n, 2000-en meg stb.
És hogy még egy pillanatra visszatérjek az elméleti SuperGL-hez ugyanis ha a SuperGL megjelenne Windowsra is akkor a Microsoftnak sok munkája lenne a DirectX versenybenmaradásának fenntartásával az biztos.
Igen, azok a játékok amelyek sikeressek és ezáltal sok kifizetõdött a fejlesztésük (olvasd - pénzt is kerestek) azok megengedhetik maguknak a Linux verziót is. Ezenkívül azok is megjelennek amelyeket nem a pénz érdekli, de ezek álltalában egyszerû kis játékok, de a középréteg az a 80% amely éppen, hogy csak tengõdik, de viszont játszható és sokan játszák is, na azok nem igen jellennek meg.
én annak örülnék igazából, ha 3 fajta windows lenne. Lenne egy csilivili a hülye hómusereknek, amit egy ötéves gyerek is el tud kezelni(és mellette persze atomstabil, mert az ötéves gyerek nem fog registryben turkálni) kell egy bizniszverzió worddel meg mindennel, erre kihegyezve. És kell egy power useres verzió, ami viszont tényleg azoknak készül akik vmennyire váják mivan és a legnagyobb teljesítményt szeretnék kihozni a gépükbõl. és nem kérdezi meg benne egy animált kiskutya, vagy gémkapocs ötször, hogy télleg meg akarom-e osztani a meghajtót.
Komolyan úgy érzem, a napi rendszereséggel megtéríteni idejövõ Windows mániások olyanok, mint egy tipikus balliberális agitátor. Nesztek.
a játékok windowson való elterjedésének a legnagyobb oka a már említett directx.
ühüm, csak tudod én például nemcsak netezek meg faszkodok a géppel, mert akkor télleg nem zavaró, hogy a gui megeszi a memóriát. de ha már komoly teljesítményt szeretnél kihozni a gépedbõl akkor már ez picit zavaró tud lenni. egyik oka például, hogy a filmiparban a maya van elterjedve, hogy az van linuxra és mekire is. nem véletlenül. amúgyha megnézel egy bármelyik másik normálisan fejlesztett szoftvert(sajna egyre kevesebb ilyen van) akkor azt veszed észre, hogy a program az új verzióval nemcsak kibõvül , hanem egyre kevesebb lesz a rendszerigénye. és nem pedig fordítva
A játékok elterjedésének semmi, de hangsúlyozom semmi köze sincs egy OS elterjedéséhez. És ez különössen érvényes ma, amikor már a világ azon a részén amely egyáltalán hozzájárulhat az elterjedéshez (USA, EU, Kelet-Azsia...) egy háztartásban átlag 2 vagy több PC is van, meg mellé még legalább 1 játék konzól. A játékok a szoftveripar ici-pici töredékét teszik ki, ezért nem sokat jelentenek egy platform elterjedésében, ha akármennyire is ez úgy tûnik egy gamernek. A világon a Windows installációk 65-75% céges környezetben van, tehát az elterjedéséhez az a fontos, hogy megfelelõ üzleti alkalmazások mellett még valami nagyon nagy, szinte elengedhetetlen elõnyt nyújtson a meglévõ platformhoz (Windows) képest. És ha ez így lenne, akkor mivel a legtöbb ember akinek otthon is van PC-je (consumer) nem igen szeretné, hogy az otthoni és munkahelyi platform különbözzön, othon is váltana, és ez eredményezné a játékok megjövetelét is. Addig még nincs széleskörû fogyasztói piac addig nincs értelme játékokat írni. De itt sorrendi kérdésrõl van szó, elõször a munkahelyen aztán otthon aztán játékok, ez máskép lehetetlen, a munkahelyen meg álltalában több a contra mint a pro tényezõ, mondom álltalában, mert sokszor éppen fordítva van.
A Vista nem erõforrásigényes... mindössze egy modernebb/átlagos gép kell hozzá.. az hogy valakinek csak p3-ra tellik, arról nem a MS tehet... lol
Csilivilinek meg nem nevezném... csupán a kor elvárásainak felel meg... bár a technika ennél jóval szebb megjenést tenne lehetõvé... ugyhogy én még visszafogottnak is mondanám--
Pet-r hez hasonló flamer/spammer idiótákat meg kitiltanám innen..
Végülis tökmindegy melyiket csinálják, bár szerintem elrejteni nehezebb a funkciókat mint lebutitani. Más. A játék bizony igen nagy gond a linuxnak, mert bármennyire is ellentmond a racionális észnek, ez jelenti az egyik fõ vonzerõt rengeteg pc használónak és nem a hiper szuper konfigurálhatóság.Igy amig linux alatt nem futnak a nagyobb és népszerübb játékok addig az elterjedése sem fog nõni.
Ami a VS-t illeti... khm, szerintem valamit nem jó csináltok... esetleg konkrétabban elmondhatnáb, mi a baj, hátha tudok segíteni, de a VS annyira konfigurálható és bõvíthetõ, hogy nem látok olyan esetet amit nem lehetne vele megoldani, pedig aztán dolgozok én elég nagy projekteken, SLOC-ban is meg emberszámban is. Ami a Windows architektúrát illeti, valóban itt vannak a fõ gondok. De abban a pillanatban amikor szerkesztve lett, elég sok volt a trade-off, valamit jól csináltak, valamit nem, a mai szempontból nézve hát nevetséges, de akkor nem így volt. De azt mondják a Vista ezen javítani fog, a következõ Blackomb meg talán még jobban.
Szerintem nem lebutítani kell, hanem elrejteni, de a háttérben megtartani a funkciókat. Akit csak az érdekel hogy klikkel és megy a progi, az is rudja kezelni, meg aki mindent a saját igényére akar szabni, az is megtehesse. Most meg van az hogy a winen minden el van rejtve, a linuxon meg semmi.
Nálunk az asm is követelmény volt, de azon kívül hogy segít megismerni a számítógép mûködését, driver íráson kívül szinte semmire nem használja már senki. Ma már akkorák a programok hogy sose lenne kész ha abban írnák, a hibalehetõségek nagyobb számáról nem is beszélve.
"Aki valódi programozó b?ven talál fejlesztléshez eszközöket GNu linux rendszeren." - Persze, meg a valódi programozó fejbõl nyomja gép kódban a legbonyolultabb programot is, de hány ilyen guru van, és mennyi lenne ezeket megfizetni? A többség nem ilyen. 2 emberre meg sehol nem építenek, ahol komolyabb munka folyik.
A probléma gyökere az hogy a linux viszont akkor tudna eltejedni igazán ha lenne is rá alkalmazás, azt meg csak akkor írnának (nagyobb számban) rá, ha elterjedt lenne. 22-es csapdája. Ezért a várható sorsa az lesz hogy elvegetálgat addig amíg össze nem gyûlik a kritikus tömeg, aztán kapnak rá a fejlesztõk. A kritikus tömeg magától nem gyûlik gyorsabban mint most, ha gyorsítani akarnak, akkor bizony be kell vállalnia valakinek hogy kis közönségnek készít programokat, aztán majd ha már lesz elég, jönnek az érdeklõdõk. De senki nem akar lesõ lenni, csak beleölni a pénzt, mindenki a másikra vár hogy elkezdje, aztán ha beindult az üzlet, beszállna a tutiba.
Visual Studio: külön dolog. Delphi: külön dolog. Nem tudom honnan vetted hogy közük lenne egymáshoz. Én azt írtam hogy ezek mindegyike egy teljes fejlesztõeszköz, javahoz meg mindenféle cuccot úgy kell külön beszerezned, és reménykedned hogy teljesen együttmûködnek egymással, nemcsak úgy-ahogy. Lehet hogy igen, lehet hogy nem. A VS, meg a Delphi viszont garantáltan, hiszen minden részét ugyanazok írták (cégen belül, mielõtt félreértelmeznéd). Fejleszésnél ez fontos szempont, sõt az is hogy áll-e egyáltalán valaki az eszköz mögött, fejlesztike-e, tökéletesítik-e folyamatosan, a felmerülõ hibákra kapnak-e javítást.
Asszem a Müncheni mondta azt hogy felmérték a költségeket, és inkább maradnak a windowsnál.
"Talán linket is irhatnál. Buherált PC volt vagy eredeti MAC?" - nem vagyok katalógus, de vagy itt az sg-n, vagy a prohardveren, hardwareoc-n, vagy hasonló ismertebb magyar oldalakon szerepelt. Bizonyára te is olvastad. Természetesen nem hivatalos mac gép volt, hisz az csak 3.2-es procival lehetne, itt meg egy 2.8-asról volt szó (nem celeron, meg 64 mega ram, s3 trioval, hanem kb. hasonló szintû). Hogy mitõl volt botrányosan lassú, arról inkább a tesztelõket kérdezd, de az eredmény eléggé lelombozó.
"a MACOSX inteles gépen gyorsabban futtatja az eredetileg PowerPC-re írt dolgokat." - Gyaníthatólag azokat is megírták már a kezdettõl fogva x86-ra is, ahogy az osx-et is, vagy ha nem, akkor úgy tervezték hogy könnyen átírható legyen. Különben minek csinálták volna meg az osx-et alapból x86-ra is?
"Wine = Wine Is Not an Emulator" - A GNU meg GNU is Not Unix. De mire jó a szójáték? :)
"Számtalan jaték, még pár százalékkal gyorsabban is fut (pl. gyorsabb adattöltés, nagyobb fps) winex/cedega használatával linuxon mint windowson. Köszönhet?en a linux hatékonyabb filekezelésének, jobb ütemez?jének cache algoritmusának stb stb." Ezek nem a directx-es játékok. :) Sok játékot - nagyon helyesen - kezdettõl fogva úgy írtak hogy win mellett linuxra is. Ilyeneke tipikusan az idsoft játékok (doom, quake), meg sok más, pl. a neverwinter nights, diablo2 (linuxra nemtom van-e, de mac-re igen). De ami directx-es, meg egyáltalán fejlesztésnél se gondoltak linux (vagy mac) portra, azok általában win only játékok. És ebbõl sajnos elég sok van.
"Emellett rengeteg opensource jeték is van" - Ezek többnyire free/shareware kategória, nem AOE3. :)
A játékfejlesztéssel az a gáz, hogy ma már nem elég hogy leülsz a gép elé és 2 hét múlva kész a cucc. Kell külön grafikus, zenekészítõ, animátor, programozó, stb, és fõleg nagyon sok idõ, akár több év fõállásban. Ezt ingyen nem sokan vállalják be. Bár vannak kivételek, pl. az igértesen indult ultima feldolgozások (ha jól tudom jogi úton letiltotta az origin), de ezek is legtöbbször elhalnak fejlesztés közben. Nekik is élni kell valamibõl, a hobbira nem jut elég idõ. A sok félkészbõl vagy tervbõl mit tud használni egy júzer?
OFF: Azt ne felejtsuk el, hogy az OSX x86 verzioja csak a fejlesztoi gepeken hivatott futni, mast elvileg nem tamogat az OS, tehat ha valahova feleroszakoljak, azon inkabb csoda hogy fut. Ellenben en meg eppen azt hallottam, hogy a fejlesztoi gepen furgebben fut, mint a melle feltelepitett XP. De ezeket csak halljuk, azt meg nem kellene reklamozni...
"Úgy kezeled a kérdést, mintha velemiféle politikai hovatartozásról lenne szó. A konzol játékra való" - Ahogy elnézem te is úgy kezeled. Vagy inkább: te kezeled úgy. Helyesen: a konzol csak játékra való. A kijelentésed azt sugallja mintha konzolon meglenne minden pc-s játék, ami természetesen nem igaz. Nagyon sok a pc only game, ahogy természetesen sok a konzol only is.
"mostanában 30-40e Ft kategória, egy egy középkategóriás PC grafikus kártya ára." - és még olyan grafikát se tudnak. Ezért készítik a nextgeneket, amik már nem ennyibe kerülnek, a PS3-nak még az árát se tudjuk, de Kutaragi már elõre figyelmeztetett hogy nem lesz olcsó. És hozzá a játékok se. Konzolon a pénz a játékokból jön, a hardvert igyekeznek minél olcsóbban adni hogy ráharapjon sok ember. Ezért hülyeség kizárólag a hardverárakat összehasonlítani. Hardver + szoftver együttesen kell. Úgy meg nem is olyan olcsó az. Fõleg ha azt nézed hogy a pc legtöbb alkatrésze amúgy is kell másra (netezés, munka, stb).
Nem vettétek észre még, hogy az SG pont az ilyen cikkere utazik. Vagy a RIAA vagy hogy p2p hálózat vagy windows kontra linux vita legyen, hogy miért? Azért h olvassátok a cuccosát :) ebbõl élnek. Így persze h kicsit provokáló címet írnak meg etc... aztán a két tábor meg csak egymásnak ugrik. lemerem fogadni h jövõhéten is lesz majd valami adagolva.
A registrynek van elõnye is, bár kétségtelen hogy eléggé sebezhetõ. Pl. adott egy játék kiegészítõje, install elõtt el kell dönteni installálva van-e az alapprogram, és milyen beállításokkal. Ezt honnan veszi elõ ha csak futtatás után válik elérhetõvé az info? Megint jöjjön a dosos idõkben megszokott 100000000 .ini file szanaszéjjel móka?
1. Más, létezõ dolgot másolni könnyebb mint újat kitalálni. 2. Inkább csússzon a vista mint hogy szart dobjanak piacra. Az xp addig is megteszi, ez már nem annyira szar mint a 9x.
Akár alárendelik, akár nem, ha a programozó azt használja, és az csak winen van, akkor nem tudsz mit tenni. A programozó meg vagy azért használja mert az ms lefizeti hogy az övét használja, vagy azért mert jobb. Jelenleg mindkét eset egybevág, és ez a legrosszabb az openglre nézve. Pedig az lenne jó ha minden játék elérhetõ lenne linuxra is, könnyebben menne az átállás. Játék nélkül a home userek nem fognak átállni (ha neki nem is, a gyereknek tuti kell), ezt tudja az ms is, ezért nyomja annyira a dx-et. De legalább most nem a szarabbat nyomja, hanem valamit csinál is érte.
Aki szerint lehetetlen a linuxot használni, meg folyton kernelt kell fordítani és a rendszert basztatni, annak javaslom, hogy nézzen körül kicsit a világba.
Például töltse le a legújabb knoppix-ot. (www.knoppix.org) Aki mégse tölti le, annak elmondom, hogy ez egy cd image-ból futó linux, ami szinte mindent felismer bármilyen gépen az adaptec scsi-tõl az intel integrált hangkütyün át, van benne office, mozilla C fordító meg egy csomó minden. Ja és ugye telepíteni sem kell. Szaktudás 0 kell hozzá és egy igen jó rendszer. Nem egy elhalálozott windows rendszeren sikerült vele segíteni, mert ezt simán fel lehetett bootolni.
Pl. az állításod. :) A linux inkább internetes szerver meg firewall, a win nt/2000/2003 server meg vállalati belsõ szerver.
Hogyhogy minek? Az f117 pl. szoftverek nélkül repülni se tudna. Az f22 legalább aerodinamikailag repképes, de oda is kell a progi az intelligens rakétavezérléshez, zavaráshoz, navigációhoz.
Nekem errõl az a plakát jut eszembe (óriásplakát) amin teljesen zöld alapon az alábbi szöveg áll, remélem jól idézem. Neked lehetõség, nekünk kihívás! Microsoft Elgondolkodtam, hogy egy létrával, egy pengével feltünés nélkül ki lehetne cserélni két szót (mondom nagyon innovatív egszínû zöld háttér): Nekünk lehetõség, Neked kihívás Microsoft de látom hogy gonosz voltam, mert ez nekik tényleg kihívás.
Kár hogy nem tudtak megfelelni neki.
A "közkincs" felfogás hátulütõje pedig a szétforgácsolt fejlesztés, inkompatibilitás. Inkább csak fejlesztgetés megy mint fejlesztés, ezt egy idõ után a kiváló alap se tudja eltakarni. Most még valamennyire, de sokmindenben a windows után kullognak (más dolgokban meg elõtte).
Igen egy egészséges versenynek én is örülnék. Számomra teljesen egyértelmü hogy a felhasználóbarát és a biztonságos oprendszer két ellentétes fogalom.Az ms minden kritika ellenére már hosszú évek óta megpróbálja úgy összehozni hogy a káposzta is megmaradjon meg a kecske is jól járjon (az xp már egész jóra sikeredett). Épp ezér csúsznak a vistával is. Megpróbáltak alkotni egy oprendszert ami nagyon biztonságos és a kezelhetõsége is könnyü, aztán rájöttek hogy lehetetlenség a kettõt egyszerre biztositani is kicsit mindenbõl lejebbvettek, és ez okozta a csuszást. Én nagyon szivesen venném ha végre megjelennének olyan linux verziók is, amik ugyanennyire könnyen kezelhetõk még az árán is hogy csupán fele annyit tudnak (a linux tudásának legalább felét igy sem használja egy egyszerü user) mint a mai verziók és akkor ellenfelei lehetnének a win-nek.De egyenlõre ettõl távol áll a linux és jobb hiján a fanok mindig azzal jönnek hogy mennyi mindent is tud és már mennyivel korábban és különben is stb...
Én azt birom, hogy az Apple Fanok tényleg mindig mondogatják, hogy ez az Apple-ben már rég megvan csinálva! :) Az egészbe az a poén, hogy az Apple is anno a Xerox-tól vette az egért és a GUI-t valamint most már úgytudom 2gombos egeret is bevezetik.
Szóval ha az Apple-nek vagy valakinek iritáló, hogy PL. az MS alkalmaz olyan technológiákat amit õ talált vagy fejlesztett ki akkor védesse le.
Egyébként én az ObjectDock-ot használom WinXP alatt és még véletlenûl sem azért mert így már olyan mintha Apple-öm lenne, hanem mert jól és látványosan használható dolognak tartom!(én szeretem ha nincs tele az asztalom ikonokkal)
ebben igazad van...de nem lenne az se baj mert úgy télleg komoly konkurenciát jelentene a win-nek...ez pedig nekünk csak jó mert versenyre kényszeríteni a win-t, hogy még jobb termékeket dobjon piacra és ez vica verza...
El kéne már fogadni a linuxosoknak is hogy a jelenlegi linux szerverekre készült, azokon tökéletes müxik és szinte minden igényt kielégit.De ha az egyéni felhasználók számitógépein (értsd:nem szervereken) is el akarják terjeszteni akkor ott teljesen már a prioritás sorrend.A felhasználónak csak az számit hogy a program teljesen f.barát legyen és nem érdeklik az apró részletek fõleg mert fogalmuk sincs róla hogy is müködik ténylegesen.Na most lehet irni egy ilyen felhasználóbarát linuxot (már most is vannak rá probálkozások) de az már köszönöviszonyban sem lessz azzal amit a linux most jelent.Akkor az már szintén egy lebutit oprendszert jelent, ami semmivel sem lessz jobb mint a win, azon kivül hogy nem lessz elterjedve. Egyébként érdekes módon én még egy windows-t használó embertõl sem hallotam hogy tegyünk a szerverekre windowst, mindenki meg van elégedve a linuxal, de senki sem akarja az xp-jét lecserélni linuxra mert egyszerüen az xp meg ott jobb.
Az el?ttem szóló kollega már említette az eclipset. Egyébkét notepadban nem szoktak kodot irni linuxon, amire gondolni akartál az a vi vagy az emacs. Ezek ismerete komolyabb helyen alapküvetelmény, és az ELTE-n programozói szakokon nem kap diplomát az, aki nem képes posix rendszeren szabvány C, C++ stb. kódot irni. Sorra buknak meg vizsgákon az egyébként egyetem mellett (állitolag) programozással foglalkozó hallgatók, "mert ez m?ködött visual C-n meg .NET-en" szogennel, és bámulják értetlen szemekkel mi van el?ttük. Aki valódi programozó b?ven talál fejlesztléshez eszközöket GNu linux rendszeren.
Hülyeség ez a vita emberek. A linux addig lessz ilyen szép és jó és jól könfigurálható amig csak kis körben van elterjedve. Ha majd a linux részesedése is lessz vagy 30-40% akkor majd szépen sorban megjelennek rá a csak fizetõs alkalmazások, az igazán elterjedt 1-2 disztrubért szintén majd fizetni kell (ahogy már ma is némelyikért), nem mindenki fejleszti a disztrubot hanem majd csak a gyártó aki végül még a forráskódot sem fogja kiadni,a felületet felhasználobbaráttá teszik, a rendszert viszont lebutitják hogy a szimpla felhasználó is tudja kezelni. Ergó kapunk egy második "windows-t" annak minden hibájával együtt.(És akkor majd a most sok linux fan elkezdi szidni a linuxot is és akkor majd megint lessz nekik egy tuti befutó op, pl a mac os, vagy vmi hasonló ami nagyon tuti mert senki nem ért hozzá de mindent meg lehet vele csinálni...) Mindenki elhiheti ha a linux elterjed ez a jövõ vár rá, mert csak ugy képes a piacon megmaradni ha hasonul az ms termékeihez. Ha példát akar bárki nem kell messzire menni nézze csak meg az AMD-t, miket müvel mostanában (AMD-ZMD...), ahogy egyenrangú partnere lett az Intelnek ugy alakult át pontosan olyanná mint a vetélytársa.
Informatika és tudomány
.
