Én az utolsó eredményekrõl,lövészetrõl beszéltem ott minden faszán mûködött
Én arra reagáltam, miszerint meglepte és elszomorította volna az amcsi szakértõket az, hogy a régi orosz rakéták is mûködtek rendesen. Mert ez azért messze nem olyan magától értetõdõ.
De a militarypapers.hu-n(vagyis egy netes oldalon ezt írták...
A Borej osztály elsõ példánya elvileg 2006-ban lesz vízre bocsátva, legalábbis a legutóbbi igéretek szerint. De igértek már sokmindent vele kapcsolatban, ezért írtam a #182-ben, hogy hiszem, ha látom. Ráadásul a vízre bocsátás és a szolgálatba állás nem ugyanaz, az pedig meglehetõsen meglepõ lenne, ha egy vadonatúj hajóosztály elsõ példánya a vízrebocsátás évében már szolgálatba is állna.
Most találtam egy orosz oldalon egy képet a Dimitrij Donszkoj- ról ahol éppen békésen úszkál.
Mint írtam vala, a Dimitrij Donszkoj nem a Borej, hanem az Akula-osztály (a NATO Typhoon-osztályként ismeri) tagja.
Most találtam egy orosz oldalon egy képet a Dimitrij Donszkoj- ról ahol éppen békésen úszkál. A cím www.sevmash.ru/index.php?lg=r&news=35
Én az utolsó eredményekrõl,lövészetrõl beszéltem ott minden faszán mûködött.A Borei rendszerbe állásáról meg újságban olvastam elõször.De a militarypapers.hu-n(vagyis egy netes oldalon ezt írták:"2005-ben elkészült az oroszok új SLBM hordozó tengeralattjárótípusa és az új Bulava SLBM rakéták. A két Bulavával szerelt hajót az idén adják át:Yury Doloruky és Dmitry Donskoy.A Bulava-k a Topol-M-ek tengerészeti változatai,azaz a legújabb orosz technikai színvonalat képviselik az elrettentõ ballisztikus rakétaarzenálban,ami az országnak máig magabiztos elrettentõ hátteret szolgáltat." Ezután hittem el én is a rendszerbeállítás tényét mivel úgy tudtam hogy csak késõbb lesz kész a tengeralattjáró.Amúgy a netes cikk elõbb keletkezett mint az újsághír csak én késõbb találtam rá.Amúgy az újságcikk és a netes cikk is 2005-ben keletkezett de az újságcikk a késõbbi mint említettem.Ennyi.Amúgy nézd meg a militarypapers.hu-oldalt ott megtalálsz a dolgokról mindent meg a Skval torpedókról is olvashatsz a modern tengeralattjárók nevezetû képre kattintva ahol megjelenik a cikk.
Hát nem egy és nem két régi orosz SLBM mondott már csõdöt éleslövészeteken, volt olyan is, hogy Putyin személyesen szemlélt volna meg két indítást, de mindkét indítás kudarcott vallott (az egyiknél ráadásul nem a rakéta, hanem az indítórendszer döglött be egy Delta IV.-osztályú tengón)...
Állt, múlt idõben?!?! Errõl van valami infod, mert egyik netes, haditengerészetekkel foglalkozó weboldalon sem láttam erre vonatkozó hírt.
Egyébként a második Borej osztályú tengó neve Alexander Nevszkij, a Dmitrij Donszkoj (Tk-208) egy 941-es osztályba (NATO: Typhoon-class) tartozó tengeralattjáró neve.
Még valami.Az oroszok novemberben(ha jól emlékszem) szerveztek egy rakéta éleslövészetet.Ezek során tesztelték a legújabb fejlesztésû (bármilyen rakétavédelmi rendszer kikerülésére képes)és régi ballisztikus rakétáikat is.Szárazföldrõl és tengeralattjáróról is indítottak rakétákat.És bizony az öreg régi rakéták is eredményesen ektalálták a célt a kamcsatkai lõtéren.Ez meglepte és elszomorította az amcsi szakértõket fõleg az hogy a régi rakéták is eredményesen üzemeltek.Mivel az õ régi rakétáikról ugyanezt nem tudják elmondani.A militarypapers.hu-n megtaláljátok a lövészet részleteit.
A Borei osztály elsõ két hajója ahogy hallottam már az idén szolgálatba állt.Ezek a Dimitrij Donszkoj és a Jurij Dolgoruki. A tegeralattjárósok most kapják a pénzt épülnek a hajók megidult a fejlõdés.
A 12 SSBN-el az a baj, hogy van legjobb esetben is három "Typhoon" (Akula), amibõl egy per pillanat felújítás alatt van, vannak továbbá a "Delta III." és "IV." hajók (Kalmár és Delfin), amibõl 7 illetve 6 van elvileg bevethetõ állapotban, bár ez megkérdõjelezhetõ (más forássok szerint a Delta III.-asokból csak 4-5 bevethetõ, a Delta IV.-esekbõl szintén csak 4). A Delta III.-asokat elvileg már ki kellett volna vonni, a legfiatalabb is 25 éves. A Borej osztályból eddig hármat kezdtek el építeni, a legjobb esetben is csak az évtized végén állhatnak rendszerbe, a hivatalos orosz bejelentés szerint 2006, 2007 és 2010 a rendszerbe állítás tervezett idõpontja (hiszem ha látom).
Hogy mennnyire lesz csendes, azzal kapcsolatban azért vannak elõítéleteim - továbbra is két hajócsavaros megoldással készülnek az orosz SSBN tengók, ami azért érdekes...
Nem lehet inkább, hogy azon orosz SSBN-ekhez hasonlítja a kínai hajókat, amiknek még hasonlóan kicsi teljesítményû/hatótávolságú rakétái voltak, de az oroszok felúsztak a célpontig, a kínaiak meg a sárga tengeren maradnak? Egy másik cikkben az is elhangzik, hogy az amerikaiaknak igen komoly nehézségeik lennének a legújabb orosz típusokat követni (egyelõre SSN-ek, SSGN-ek), ha azok kimozdulnának. 1996-ban, amikor a Kuznyecov a Földközi tengeren járt, egy Akula (I vagy II) "tisztogatta" az utat elõtte, és néhány NATO tengeralattháróval is találkozott. Az egyik Improved Los Angeles osztályú szerint az orosz hajó 6-9 csomó közötti sebességnél már követhetetlen volt.
Az oroszok szerint minimum 12 SSBN kell nekik a hiteles második csapásmérõ képességhez, a mûködõképes hajóik, és rakétáik száma pedig egyre csökken. Putyin azonban ûgy tûnik a Kurszk óta nagyon megszerette a tengeralattjárókat, és megnyitja a pénzcsapot, tehát hamarosan érkeznek majd az új orosz SSBN-ek, minden bizonnyal új rakétákkal. Ha ezeket az SSBN-eket is ilyen csendesre tervezik, akkor valszeg igencsak feladják a leckét az amiknak.
Az Ohio-osztály esetén én pont ezen átcsoportosítás miatt kérdeztem, mert eléggé valószinû, hogy az Atlanti-óceán szerepe csökkent (5 Ohio SSBN, abból átlag 2 van állandóan a tengeren), holott ezek a tengók azok, amelyek az Urál hegységtõl nyugatra lévõ célokat elérhetik.
Ami a cikket illeti, nekem ez ütötte meg a szemem:
Q: Does the U.S. trail Chinese subs?
Perhaps. China does not operate its nuclear subs in a way, the Soviet Union did. They do not go far from Chinese territory, and mostly play defensive role. Moreover, Chinese subs are very noisy. Thus, they can be trailed at a long distance. Presumably, surface ships are more efficient platforms to accomplish this task. There is no need to use submarines.
Persze ez is valószinüleg fõleg az SSN, SSGN-ekre értendõ.
Az vadi új OPLAN-ról, amit 2004 óta folyamatosan módosítgatnak nagyon keveset tudok (asszem érthetõ okokból). Hogy manapság mit csinálnak, és merre tevékenykednek az Ohiok, arról gõzöm sincs. (a 4 SSGN Ohio természetesen más eset). Tehát a válasz az, hogy csak feltételezés. (ugynakkor még egyszer átgondolva, továbbra is logikusnak tûnik)
A 90-es években azonban (netes cikk, alapján, amit most sajnos kurvára nem találok) az általam említett gyakorlatot követték (nem csoda, amekkora "fenyegetést" a Jelcini oroszország jelentett), most a helyzet annyiban változott, Putyin miatt Oroszországra is, valamint Kínára is nagyobb figyelmet kell fordítani. Elképzelhetõnek tartom pl. ,bár nem valószínûnek, hogy az "anyaföldtõl" távol, Diego Garcia környékén hajózzon egy-két Ohio, kifejezetten Kína, illetve Taiwan miatt. Taiwan körül is csak az utóbbi 5-6 évben (Hong-kong visszadása után) lett megint ilyen forró a hangulat.
Most a britekrõl is olvastam új anyagot, ami alapján valószínûnek tûnik, hogy az õ szerepük csökkent, hiszen Blairék csak egyetlen SSBN hajójuk vízen tartását garantálják békeidõben (másik kettõ azért rövid idõn belûl kihajózható.)
Az Ohio támaszpontokról most ennyit lehet tudni, ettõl még azonban továbbra sem tudom mennyire merészkednek közel orosz vizekhez: "During the past few years, the navy has significantly changed the homeporting of SSBNs to meet new planning requirements. It transferred two SSBNs from the Atlantic to the Pacific Ocean in 2002 and another in 2003. On August 17, 2005, the Louisiana left Naval Submarine Base Kings Bay, Georgia, on patrol. Rather than roaming the Atlantic during its 58-day patrol, the sub sailed around Cape Horn and ended up at its new homeport, Naval Submarine Base Bangor, Washington. On September 27, 2005, the Maine left Kings Bay on a similar journey, bringing to nine the number of SSBNs in the Pacific. Five subs remain in the Atlantic."
Az oroszok viszont 100.000%, hogy jelenleg is a Barents-, Fehér, és Ohotszki tengeren járõröznek (már amelyik képes elhagyni a kikötõt)
Hmmm, ha gondolod olvasd el ezt, ugyan a kérdésedre nem válaszol, de rohadt érdekes, az amerikai-orosz tengeralattjáró ütközésekrõl szól.
Van egy mondat, ami rámcáfolna, amennyiben a cikk "attack-submarine" alatt az SSBN Ohiokat ért. Azonban a szöveg természetébõl adódóan sokkal inkább SSNekre következtetek.
Remélem segítettem.
illetve a rendszert a szerzõdésben megengedett "1 area" területen hagyták csak meg
LoL, és tényleg bezárták a Stanley R. Mickelsen bázist. Magyarul az 1. area sem mûködik. Épp errõl írok most a következõ részben. :)
De semmiképp sem hajóznak benne a a nyílt vizekre.
Feltételezés vagy valami konkrét info?
Én meg azt olvastam valamelyik cikkben, hogy az ABM szerzõdés után kivonták (illetve a rendszert a szerzõdésben megengedett "1 area" területen hagyták csak meg) Elképzelhetõ, hogy ez még megvan(bár a számaid kicsit soknak tûnnek ehhez), de nem tudom mennyit foglalkoztak a folyamatos korszerûsítésekkel, és fejlesztésekkel. Vagy esetleg a 30 év raktár után lerohadt rakétákat/robbanófejeket újra hadrendbe állították volna? Nos, én nem tudom.
A ohioknak nem kell nagy terület, hiszen a brit tengeralattjárók robbanófejei képesek az URAL-ig mindent feneyegetni (és az összes brit robbanófej NATO alárendelt), a keleti partot pedig alaszkai, és csendes óceáni támaszpontokról (tehát hazai vizekrõl) fenyegetni lehet. Közép szibériát csak ICBM-ekkel lehet reálisan fenyegetni, hiszen ehhez még az Ojioknak is fel kéne úsznia nagyon közel a partokhoz, ami túlságoosan nagy kockázat. Tehát a feladatukat, amennyiben azt ésszerû kockázattal választják meg, és saját vizeikhez közel is teljesítik, nem korlátozottak.
Az ohiok mûködési területe valóban némileg nagyobb lehet mint az oroszoké, mert az oroszoknak jelenleg nincsen kepacitásuk az amerikai atomhordozók folyamatos követésére és megfigyelésére. (Ugyanakkor Putyin felszólalt a nagymértékû korszerûsítés mellett, és várhatóan nem sokáig marad ilyen lerohadt a flotta.) De semmiképp sem hajóznak benne a a nyílt vizekre.
Az anti-ABM szerzõdés "1 helyszínre" limitálta az atomfejes, ballisztikusrakéta elhárítást, errõl is írtam már. Ez elõtt az idõpont elõtt amerika használt safeguard típusú atomfejes elhárító rakétákat, amiket a szerzõdés után (azzal a kis kivétellel) kivont.
Én úgy tudom, hogy a Safeguard a mai napig üzemel 70 Sprint és 30 Spartan rakétával.
A Yankee "tragédia" komolytalan érv az állításod mellett. Nem todom pontosan, hogy az elsüllyedt hajó Yankee I, vagy Yankee II típus volt-e, de még ha feltételezem a modernebb típust is, amiken SS-N-17 (= R-27) rakéták voltak, azok hatótávolsága sem haladta meg (töltet súlyától függõen a robbanófej súlyától függõen a ~3500km-t. Maximális töltettel pedig 2000Km volt csak. Ez némileg elmarad a Typhoonok, illetve Delták rakétáinak hatótávolságától, nem gondolod? (~8-10000km). Ilyen rakétákkal nyílván mélyen be kell hajóznod nemzetközi vizekre. A Bermudáktól északra elsüllyedt Yankee-d valószínûleg az amerikai Keleti partot fenyegette volna egy amerikai elsõ csapás esetén :P
Tovább rombolja az érved, ha az a hajó egyy SSGN-né átalakított Yankee volt (Yankee Notch), ez esetben azt hiszem nincs mirõl beszélnünk.
A K-219 egy 667AU osztályú tengó (Yankee I.) volt, R-27U rakétákkal, melyek hatótávolsága 3000km körüli. Így már érthetõ, miért kellett a bermudákig elmerészkednie. Ebbõl látható, hogy nem ICBM-rõl van szó.
Úgyhogy az állításod te kapkodtad el, a modern rakétáhordozók baromi ritkán hagyják illetve hagyták el a saját vizeiket. Ugyebár mostmár csak Delták, Ohiok, Typhoonok vannak fegyverben (leszámítva a brit, francia, kínai rakétahordozókat, de azok sem), ezek aztán egy tapodtat sem tesznek a biztonságos vízekrõl, ha nem muszály (pl. át kell települni messzi támaszpontra, nagyjavítás, vagy anno a jég alatti tesztek, vagy rakétatesztek stb.)
Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy az Ohio-osztály közvetlen az amerikai partok közelében, az amerikai felségvízekben rejtõzködnének. Már csak azért sem, mert így jelentõsen beszûkülne az a terület, ahol mûködhetnének. Szerintem nyilván használatba veszik a nyílt óceánt is. Ugyanez az oroszoknál annyiban módosul, hogy õk fõleg az északi-tengert veszik igénybe, kivéve persze a távol-keleti Delta III.-asok, amik viszont valószinüleg tényleg nem nagyon merészkednek ki a nyílt óceánra.
Sajnos muszály ide is bepostolnom, mert miután ismét elolvastam, megemésztettem a hozzászólásod, úgy gondolom, hogy túlságosan is sok hibás gondolat van benne ahhoz, hogy ezeket ne korrigáljam. Ha nem fórum lenne, már rég hagytam volna a fenébe, csak sajnos ezt mások is olvassák, és nem akarom, hogy rossz gondolatok maradjanak meg bennük, akár a témáról, akár rólam.
OMG, ez a kijelentés hol implikálja azt (még úgy is, hogy így kiragadod a szöveg- és fórumkörnyezetbõl), hogy a Ballisztikus rakétákon jelenleg ilyenek találhatók? "Ma már GPS-el, GLOSNASS-al azt találsz el olyan pontosan, amit csak akarsz."
Feltételezem nem gondolod, hogy nem tudok különbséget tenni a jelen, és a múlt között. Az elvi lehetõség MA már adott !!!! Azonban ismételetem mondom, hogy a robbanófejek túlnyomó része idõsebb, mint a GPS!!!!!!!!!! Teljesen hülyének azért ne nézzél.
Egyetlen egy helyen sem cáfoltam meg azt az állításod, hogy jelenleg nem GPS-t használnak, hiszen ezzel magam is tisztában voltam és vagyok! Én azon akadtam ki, hogy te megvalósíthatlannak és megfontolásra sem méltónak tartottad az ötletet, és elkezdtem cáfolgatni a "bizonyítékaid". A legmodernebb rakéták CEP-jérõl beszéltünk akkoriban, amikor ez a hozzászólás készült és arra gondoltam, hogy a rakéták 200m körüli CEP-jével szemben pl. a mûholdvezérlés alapú, "okos" konvencionális fegyverek ugyebár elivleg akár néhány méteres pontossággal dolgoznak. Te sem gondolhatod komolyan, hogy azt hittem, hogy GPS vezérlést használnak, ugyanakkor ehhez képest mégis iszonyatosan rossz, 100 méteres nagyságrendû a pontosság.
(Tomahawkokon amúgy van ilyen is az inerciális vezérlés mellett mostanság (GPS Block III), ezekkel a néhány méteres, vagy annál is kisebb hiba miatt AKÁR bizonyos atomsilók is támadhatók (bár nem erre lettek kifejlesztve), és ezeknek is van 2000km feletti a hatótávolsága. Az amerikaiak pl. 3 vagy 4 Ohio osztályú hajót át is alakítottak SLBM hordozóról ilyenekké, a STARTok, illetve a SORT miatt, nézz utána) Ezért fejtettem ki neked pár hozzászólás alatt az öteletemet, hogy GPS-t lehetne rakni az ball. rakétákra, az elsõ csapás minnél hatékonybbá tétele céljából.
De hogy nem teljesen légbõl kapott az ötlet, és nem csak én gondolkodom így, itt egy egy idézet (http://www.answers.com/topic/multiple-independently-targetable-reentry-vehicle)
"Accuracy is crucial, because doubling the accuracy decreases the needed warhead energy by a factor of four. Accuracy is limited by the accuracy of the navigation system, and the available geophysical information. Some writers believe that most government-supported geophysical mapping initiatives, such as GPS, and ocean satellite altitude systems such as Seasat, probably have a covert purpose to map mass concentrations and determine local gravitic anomalies, in order to improve accuracies of ballistic missiles."
Amúgy úgy látszik ez az elég nagy galiba abból indult ki, hogy olyan kijelentéseket tulajdonítottál a hozzászólásaimnak, amik explicit nincsenek leírva, csak SZERINTED "minden magyarul beszélõ ember arra következtet". Légy szíves ne következtess saját szakálladra, legközelebb inkább kérdezz rá pl. : Szerinted ma GPS-el vezérlik az atomfejeket? vagy: Te úgy tudod a robbanófejeket GPS vezérléssel juttatják ma már célba? Ezzel sok felesleges, és értelmetlen vitától kíméltél volna meg. Ugyanakkor bizonyára én is hibáztam, hiszen volt legalább egy ember, aki félreértette amit mondtam, és ez a megfogalmazást is minõsíti. Legközelebb megpróbálom minden egyes mondatomat úgy felépíteni, hogy önmagában se lehessen félreérthetõ senkinek.
---------
Rosszul tudod, az ionoszférát a MAGASLÉGKÖRI és az ÛR robbantások érintik fõleg, nem a SREMP! SREMP esetén az ionoszféráig nagyon kevés töltött részecske jut már el (természetesen kilotonnás kategóriában gondolkodva)
"az angol szövegben is az van, hogy sokkal kisebb az ilyen robbanások által lefedett rész" "Persze. De arról egy szó nincs, amit #153-ban írtál (3-8 km magasan kell robbantani)." Sajnos most nem tudom elérhetõ az oldal, azért szívesen megnézném.
De kérlek, ne lovagolj már ezen, ha valóban félre is értettem az erre vonatkozó ott leírtakat, az égvilágon semmi jelentõsége nincs, hiszen nem ellentmond más állításaimnak, hanem egyszerûen másra vontakozik! (ha visszanézed, ezt a mondatot direkt ZÁRÓJELBE is tettem anno, a mondandóm szempontjából nem volt fontos). Ami viszont biztos hogy a site-on megtalálható, hogy SREMP esetén a céltól távolodva rohamosan csökken az elektromágneses térerõsség. A hatás LOKÁLIS! Ezt más cikk is állítja, és az általam említett tudományos magyarázatok miatt teljesen logikus is.
Az atom-elhárító töltetekkel kapcsolatban pedig: Az anti-ABM szerzõdés "1 helyszínre" limitálta az atomfejes, ballisztikusrakéta elhárítást, errõl is írtam már. Ez elõtt az idõpont elõtt amerika használt safeguard típusú atomfejes elhárító rakétákat, amiket a szerzõdés után (azzal a kis kivétellel) kivont.
Amerika 4 éve kilépett az ABM szerzõdésbõl, azóta szabadon fejleszthet, nem tudom mikor fog, ha fog-e újra ilyen atomfejes ABM rendszert hadbaállítani, és azzal a kormányzati központokon, és egyéb, kiemelten fontos vélon kívül bármit is védeni. (Én inkább a lézerre gyúrnék a helyükben). Úgy tudom jelenleg csak az oroszok használnak atomfejes ABM-et, azt is kizárólag Moszkva körül. Márpedig a "(disarming) 1st strike" koncepciója NEM a nagyvárosok terrorbombázására irányul (azt lehet késõbb is, ha kell, egyetlen metropoliszt sem ürítesz ki 1-2 óra alatt), hanem minnél több ellenséges robbanófej elpusztítására. Másrészt ezeknek a rakétáknak hatótávolsága lényegesen kisebb, mint amilyen magasságból/távolságból az elsõ hullám robbanófejeinek kivetése történik. Márpedigpedig a kivetés után meg már les***om mit EMPzik az ellen, itt már rég nincs szükség a GPS-re, a kérdés itt már egyedül az, hogy egyáltalán túlélik-e a robbanófejeim az elhárítást.
(Ennek kapcsán jelzem nem tudom milyen megfontolások alapján beszélsz arról a #157-ben, hogy a pontosságot már csak a légkörbe visszalépés után, aktív irányítással lehet a jelenleginél tovább növelni. A pontatlanságot nem a reentry után, légkörben "szedik össze" a robbanófejek, hanem az inerciális mérés, azon belül is a gyroszkópok mérési pontatlanságaiból. Ami azért még így is lélegzetelállító, hiszen 10000km-es hatótávon okoznak ~100m-es hibát. Ez egy tízezred százalékos hiba. Ennél lejjebb menni szinte fizikai képtelenség azzal a technológiával, nem laboratóriumi körülmények között. Tehát a boost, és a bus fázis alatt megoldható a még pontosabbá tétel, nem kell ehhez feltételn aktív irányítás, mint amilyenrõl írtál)
--------------
Ha elolvasod a belinkelt SSBN-evolóciós cikket világosan kiderûl, hogy az SSBN-ek ÉGÉSZÉBEN megtorló fegyverek, leagalábbis ezzel a szándékkal épültek, és ilyen okból tartják õket üzemben. De legyél okosabb te is nyugodtan az általad oly nagyrabecsült katonai elemzõknél. Ezek szerint akad még egy általad említett "szakértõ" a kis hazánkban.
A Yankee "tragédia" komolytalan érv az állításod mellett. Nem todom pontosan, hogy az elsüllyedt hajó Yankee I, vagy Yankee II típus volt-e, de még ha feltételezem a modernebb típust is, amiken SS-N-17 (= R-27) rakéták voltak, azok hatótávolsága sem haladta meg (töltet súlyától függõen a robbanófej súlyától függõen a ~3500km-t. Maximális töltettel pedig 2000Km volt csak. Ez némileg elmarad a Typhoonok, illetve Delták rakétáinak hatótávolságától, nem gondolod? (~8-10000km). Ilyen rakétákkal nyílván mélyen be kell hajóznod nemzetközi vizekre. A Bermudáktól északra elsüllyedt Yankee-d valószínûleg az amerikai Keleti partot fenyegette volna egy amerikai elsõ csapás esetén :P
Tovább rombolja az érved, ha az a hajó egyy SSGN-né átalakított Yankee volt (Yankee Notch), ez esetben azt hiszem nincs mirõl beszélnünk.
Egyébként azt sem tudhatod, hogy az akkoriban már rendkívûl korszerûtlennek számító Yankee osztályó hajók, amelyeknek kivonása már akkor is folyamatban volt, nem egyszerû kémkedési feladattal volt megbízva, miután eltávolították a rakétákat. A szovjetek többször is vesztettek tengeralattjárókat ellenséges kikötõkhöz közel, mûszaki hiba, vagy éppen zátonyra futás miatt. Svédek Karlskrona bázisán is megfeneklett 1981-ben , akkor már kivonás alatt lévõ hajóosztály hajója, egy Whiskey. De ne ebbõl induljunk ki, ez valóban csak feltételezés, hogy esetleg kémkedett volna.
Úgyhogy az állításod te kapkodtad el, a modern rakétáhordozók baromi ritkán hagyják illetve hagyták el a saját vizeiket. Ugyebár mostmár csak Delták, Ohiok, Typhoonok vannak fegyverben (leszámítva a brit, francia, kínai rakétahordozókat, de azok sem), ezek aztán egy tapodtat sem tesznek a biztonságos vízekrõl, ha nem muszály (pl. át kell települni messzi támaszpontra, nagyjavítás, vagy anno a jég alatti tesztek, vagy rakétatesztek stb.)
---------------------------
Elismerni nem fogom egyetlen állításomról se hogy téves, amikor azok nem azok, vagy HITELESEN nem cáfolod, hogy azok. Hibás állításom a csak GPS-ek geostac pályán keringésére, valamint a az angol szöveg egy félreértett mondatára vonatkozott, amikett te korrigáltál, a hibát elismertem, ezzel együtt egyiknek sem volt kiemelt szerepe abban, amit akkor állítottam. Ellenben valóban több mondatom is hibás volt, amiket te adtál a számba vagy értelmeztél rosszul, aztán ügyesen megcáfoltál. Ezzel szemben te nem voltál képes elismerni a hibádat az SSBN-ekrõl, amikoris pedig egy elõzõ hozzászólásban azt mondtad, hogy ha mutatok az állításoddal ellentmondó anyagot, akkor visszavonod az álláspontod. Nem tetted meg, továbbra is kardoskodsz egy hibás állítás mellett.
------------------------
A fölényeskedõ stílus a hozzászólásod végen, nem tudom hogy megalapozott-e, ha te valamelyest árnyaltabb kifejezésekkel, finomabb hangnemben, de ugyanúgy az én szellemi képességeimre, tettél megjegyzést (pl. "érteni magyar?!"). Amúgy a #86-ban elhangzó "Ezt lököm már egy ideje, csak képtelen vagy felfogniért" elnézést kérek, ha ez neked olyan "agresszív nekedugrás" (#94), ami elõtt nekem kéne "gondolkodnom" >> amely amúgy a te általad használt logikai láncon (következtetésen) keresztül azt implikálja, már jóval az én hasonló mondataim elõtt, hogy én gondolkodás nélkül írogatok.
A stílusom valóban nyersebb (talán betudható az életkoromnak is) ugyanakkor a tudásom a témáról (már most) bizonyosan nem kisebb. Személy szerint asszem sose hülyéztelek le, ha valaha ilyet mondtam volna azért elnézést.
Még a programozás oktatóm tanított anno, hogy amikor egy "meetingen" valaki feldob egy ötletet (kódrészt, algoritmust), ami rossz, akkor sosem szabad az embert lehülyézni, hanem a gondolat elhibázottságáról, vagy ha ha hibákat sorozatosan elköveti, akkor a módszereinek hibáiról lehet beszélni. Ugyanígy ha valakinek nehéz a feje (most ezzel váltom ki a "képtelen vagy felfognit", talán ez számodra kevésbé agresszív megfogalmazás, és kevésbé érzed magad sértve tõle), akkor az nem (feltétlen) az illetõ butaságát jelenti, hanem hogy alapulhat téves, pontatlan, vagy rosszul értelmezett alapinformációkon, hibás következtetéseken alapuló további gondolatokon, egymásnak ellentmondó következtetéseken, vagy akár a továbblépés képességének a hiányán.
Én sem szeretek hibázni, ugyanakkor ha megtettem (de csakis akkor!), elismerem. Általam el nem követett dolgokért ugyanakkor sosem vállaltam felelõsséget, és nem is fogom soha. És lehetõleg egyértelmûen ne jelentsd ki semmilyen állításomról, hogy hibás, ha ezt egyértelmûen, logikusan, az állításom igaz mivoltát ténylegesen kizáró módon nem cáfoltad. Mint a hozzászólás elején mondtam, 2 ilyened volt, amibõl mindkettõ helyes, bár egyik sem volt túlságosan lényeges. Neked egyelõre, teljesen egyértelmû cáfolatok mellett sem sikerûlt elimerned semmilyen hibádat. Ehhez a mentalitáshoz szerintem ne ragaszkodj, mert megnehezíti a tanulást, márpedig tanulni az elkövetett hibákból is lehet, sõt, ezekbõl tanulsz a legjobban.
Peace
Hu, jo cikkek, grat az ironak!
De mire elolvastam az osszes hozzaszolast... :) Mondjuk megerte, erdekes volt.
Akit esetleg kíváncsi a válaszra, annak elküldöm privátba.
Megkértem hogy ne terheld tovább ezt a fórumot. Privátba válaszolok.
Ilyet hol is állítottam? Igen, a post-boost vehicle végez önirányítást, mielõtt elengedné a tölteteket.
"ez a rész még a mezoszférában zajlik"
...ami alacsonyabban van, mint az ionoszféra, amit az EMP támadások fõleg érintenének...
"a földközeli robbantások EMP-je nem ér addig fel"
"Ha mégis zavarnának, a hatásuk már elég kicsi ahhoz, hogy kiküszöbölhetõ legyen az adóteljesítmény növelésével mondjuk."
Én bevallom, nem tudom. Szerinted nem zavarnak, szerintem lehet. Az biztos, hogy ez nem "érzésre" kérdés. Zavarja vagy nem zavarja, magyarán hogy az adóteljesítmény növelése elég, egy nagyon légbõl kapott állítás. A legvalószínûbb, hogy a szakértõk se tudják, hogy megzavarná-e 70-80 km magasan a GPS forgalmat egy földközeli robbantás. De mondok mást: a beérkezõ töltetek között robbanó ABS elhárító töltetek viszont EGÉSZEN biztosan tönkrevágnak minden rádiókommunikációt. Nem véletlen használnak az ICBM-ek kizárólag inerciális navigációt. Mindenesetre ez a kérdés csak egyetlen pontot érint a három közül.
"az angol szövegben is az van, hogy sokkal kisebb az ilyen robbantások által lefedett EMP rész"
Persze. De arról egy szó nincs, amit #153-ban írtál (3-8 km magasan kell robbantani).
"Én nem azt mondtam egy szóval sem, hogy GPS-t jelenleg használják!!!"
Jó, nézzük csak vissza. Az egész vita abból a #50-beli megjegyzésedbõl nõtt ki, hogy
"Ma már GPS-el, GLOSNASS-al azt találsz el olyan pontosan, amit csak akarsz."
Látod azt a MA szócskát ott?
Erre írtam, hogy aligha, mert GPS-t nem használnak az ICBM-ek, és igazam volt. Erre a következõvel reagáltál:
"Ha meg az ûrbe robbantasz egy atomot, saját terület felett, hogy lehetetlenné tegyed a célterület (saját országod) felett az ellenséges rakéták számára az ilyen mûholdas navigációt, akkor akkora EMP-t kap az az összes, nem védett integrált áramkör (számítógépek) pár ezer mérföldes körzetben, meg úgy általában az egész elktromos hálózatod, hogy napokig nem állítod helyre (már ha marad belõle valami)."
Ebbõl szerintem minden magyarul beszélõ ember arra következtet, hogy #50-es megjegyzésed a GPS-re az ellenséges terület feletti irányításra vonatkozik. Errõl kiderült, hogy nem így van. Ezt el is ismered #160-ban, de itt beszélsz elõször feltételes módban. #160-nal nem vitatkozom, valóban javítana a pontosságon, ha le tudnák küzdeni a GPS alkalmazása elõtt tornyosuló akadályokat, de arról, hogy ez csak egy javaslat, eddig a hozzászólásodig szó sem volt.
"nem a meglepetésszerû EMP csapás miatt kéretted az ICBM (vagy akármilyen hordozókat), hanem a telepítendõ atomfejes elhárító mûogoldakhoz"
Elõször annyit írtam, hogy a mûholdakat lövik le/sütik meg. Utána rájöttem, hogy ez se kell, bõven elegendõ a GPS megzavarására egy EMP töltet, amirõl pedig szerintem 99%, hogy sor kerülne. #110-ben ezt teljesen nyilvánvalóvá tettem, sajnálom, hogy nem értetted meg.
Az SSBN-ek természetesen részben megtorló fegyverek. Írtam talán mást? Ott van #157 végén feketén-fehéren: vannak ilyen céllal telepített tengeralattjárók mindkét oldalon. Nyilván nem egy Tájfun fog Floridáig behajózni. De a többi hajóosztály tagjai bizony idõrõl-idõre mindkét oldalon felkeresték az ellenség partmenti vizeit. Keress rá a K-219 tragédiájára, ami például Yankee osztályú rakétahordozó tengeralattjáró volt, bizony-bizony, ICBM-ekkel, és Bermudától északra süllyedt el 1986-ban. Az akár néhány száz mérföldre is lehet az amerikai partoktól. Biztos eltévedt szegény, mert #165 írásod alapján elõ sem fordulhatott volna ott. Nem emlékszem komoly külpolitikai feszültségre 1986-ból, mintha egy Gorbacsov nevû bácsi kezdett volna karriert akkoriban, szóval elég egyértelmûen levonható a következtetés, hogy az amerikai partokat felkeresõ SSBN-ek (de akár csak a vadásztengeralattjárók is képesek robotrepülõgépeket indítani) nem számítottak túl nagy számnak a hidegháborúban. Újabb elkapkodott állításod.
Személyeskedni te kezdtél #86-ban, amikor elsõ ízben megjegyzést tettél szellemi képességeimre, miszerint valamit én képtelen vagyok felfogni. A továbbiakban végig kioktató stílusban adtad elõ magad, miszerint világosodjak már meg, tegyem magamévá a jó szokásaid, és ugyan gondolkodjak már végre, ami nyilvánvalóan azt sugallja, hogy nem szoktam. A vitában aztán a kölcsönös félreértések mellett több állításodról is kiderült, hogy nem igaz, és ezekre én hívtam fel a figyelmed - más kérdés, hogy ennek elismerésére, úgy tûnik, nem vagy képes. Szerintem ha egy vitapartner legalábbis bizonyos kérdésekben erõsebbnek mutatkozik, legkésõbb akkor érdemes elkezdeni tisztelni annyira, hogy nem hülyézzük le. Ha már ez nálad nem default. Ennyit a stílusról. De ítélje meg minden fórumolvasó maga, melyikünknek milyen a stílusa.
MIRV: Multiple Independently Targetable Reentry Vehicles. Olyan (atom)robbanófejek, amelyekbõl a hordozórakéta többet szállít, és külön-külön célravezethetõek bozonyos távolsági korlátok mellett. Tehát egy rakétával rombolható több város is mondjuk.
SREMP: Surface Region Electro Magnetic Pulse. Felszín közeli robbantás által keltett elektromágneses impulzus.
SSBN: Az amerikai jelölési terminológiában: SS = tengeralattjáró B = ballisztikusrakéta hordozó N = atommeghajtás (G = irányítottrakéta hordozó)
Legyen szíves valaki magyarázza el, hogy melyik mi, mert már kicsit összekavarodtam. Értem itt a: MIRV, SREMP, SSBN, ICBM, SLBM rövidítéseket. Köszönöm!
Cifu:
Valóban, a lehetõség adott. Azonban komoly érvek szólnak az SLBM-ek tartalékolása mellett
T.i. nem egy atomhatalom van. Az elsõ csapás egy másik szuperhatalom ellen majdnem biztosan iszonyatos nemzetközi tiltakozást, és dühöt vált ki, és a többi atomhatalommal szemben, alaposan megcsappant robbanófej készlettel szemben még mindíg biztosítani kell az elrettentést. Ha pl. Oroszország leatomozná az USA-t, akkor majdnem biztos, hogy a Kínaiak sakkban tartására szükség lenne jónéhány robbanófejre, hiszen egyszerre több szuperhatalom elleni elsõ csapás végrehajtására jelenleg egyetlen fél sem képes. Nos ezen elrettentés biztosítása megbízhatóan csak SSBN-ekkel sikerülhet, hiszen ha erre a célra szárazföldi rakétákat hagysz meg, akkor azok maguk is könnyen válhatnak egy másik hatalomtól származó elsõ csapás áldozataivá, és akkor ott a baj.
A másik ok, bár ez talán kevésbé meggyõzõ számodra, hogy a szárazföldi indítású rakéták orosz oldalon 4-5000 kilométerrel, amerikai oladalon néhány ezerrel messzebb hordanak, mint az SLBM-ek. (Kínai SLBM-ek jelenleg 2000km alatti vicc kategóriájú hatótávolsággal rendelkeznek.) Egészítsük ki mindezt azzal ,hogy az SSBN-ek, a korábban említett okokból a part menti vizeken hajóznak (preferáltan legfeljebb néhány száz kilóméterre eltávolodva a saját partoktól). A jellemzõ célpontok: Amerika nyugati partja, Keleti part nagyvárosai. Másik oladalról Vlagyivosztok, Khabarovszk, Arhangelszk, Murmanszk stb. (Moszkva és Petrográd könnyedén elérhetõ a brit rakétákkal, amik telejes mértékben a NATO alá vannak rendelve). Tehát amit mondani akarok, hogy nem az általában ország belsõ részein található ICBM állások eléréséhez alkalmas vizeken járõröznek (ugye az elsõ csapás legfontosabb prioritása ezeket támadni), hanem elrettentõ erõként a part menti nagyvárosok eléréséhez szükséges távolságon belûl. (Kínát és a kis atomhatalmakat leszámítva az összes robbanófej legalább 40%-a a tengeralattjárókon van)
Ha tényleg ki akarod használni azt, hogy az SSBN-ekrõl, közel az ellenséges partokhoz gyors elsõ csapást adj (leszerelõ elsõ csapást a célország belsejében lévõ ICBM-ekkel szemben, nem "terror" elsõ csapást), ahhoz elõbb közelebb kell úsznod vele. Ez elég komoly provokáció, ha van valamilyen elõzménye az atomháború kirobbanásának, akkor nem biztos hogy szó nélkül hagyják.
Nem azt mondom, hogy egy-egy SSBN sosem hagyhatja el a parti vizeket, hanem azt, hogy ha erre sor kerûl, biztosan megkülönböztetett figylemet kap, pláne ha egyszerre több SSBN hajt végre hasonló mûveletet.
Szvsz az, hogy az SSBN-eket elsõ csapás, vagy nem elsõ csapás fegyvernek használják, csak és kizárólag elhatározás kérdése. Minden további nélkül parancsot lehet adni az SSBN-eknek az elsõ csapásra is.
Jajj, közbe rájöttem miért hihetted azt, hogy az SSBN-ek first-strike-ra vannak. Biztos sokszor nézted meg a "Vadászat a Vörös Októberrét"
Ja és most már tényleg off, majd a Cifu-sorozat harmadik részébe folytathatjuk, ha szükség van rá. Én nem szeretném, mert egyrészt a hozzászólásainkban egyre több a személyeskedõ-jellegû mondat, és már nem tanulok belõlük semmi újat.
hmmm, nem is rossz, csak egy bekezdést felejtettem bent kvázi duplán. Kár hogy az SG fórum motroja nem tud prewiew-t :(
Szigorúan tanító szándékkal:
B@sszus kukacos. Te nagyon rosszul tudsz néhány dolgot. A robbanófejek nem manõvereznek, ezek nem GPS bombák, vagy cirkálórakéták. A busról való leválás után ballisztikus pályán érkeznek a cél felé. Nincs rajtuk semmiféle hajtõmû, vagy mozgatható aerodinamikai felület.
Ezen a képen a fekete kúpok a MIRV-ek.
A MIRV nem attól MIRV, hogy saját maguk kormányozzák magukat a cél felé, hanem attól, hogy a bus még nagy magasságban, az egyes töltetek kivetése elõtt pici booster rakétákkal elfordítja magát az újabb célpont felé, és úgy veti ki a következõ töltetet. Ez a rész még a mezoszférában zajlik, és ehhez a bus a inerciális vezérlést használ. Nézz utána!!! Ebbõl következõen a lokális EMP effekt már baromira nem érdekli az esetleges ilyenekre rakott GPS vezérlést, hiszen annak összes folyamata is a magaslégkörben zajlana, tovább pontosítandó a célzást, és a földközeli robbantások EMP-je nem ér addig fel!!! Az angol szövegben is az van, hogy sokkal kisebb az ilyen robbantások által lefedett EMP rész! Elolvastam még pár írást róla, és egyik sem említi, hogy az SREMP robbanás helyétõl néhány kilóméternél távolabb komolyabb hatása lenne a keletkezõ EMPnek. Ne feledd, kb. 10km-es magasságig megtalálható az összes légköri részecskék 4/5-e. Ezek a molekulák megfogják a gamma sugarakat, és bár kiütnek jópár elektront, épp azért, mert itt a légkör még sokkal-sokkal sûrûbb, szinte azonnal találnak reakciópartnert a robbanás által ionizált többi molekula "személyében", hogy az egybeolvasással ismét kisebb energiaállapotba kerülhessenek. Ami ionizált részecske feljut a troposzféra fölé, az nem jelentõsebb, mint amit egy-egy ütõsebb napkitörés okoz, ráadásul ezekenek közben át kell verekednie magát az ózonrétegen. Ha mégis zavarnának, a hatásuk már elég kicsi ahhoz, hogy kiküszöbölhetõ legyen az adóteljesítmény növelésével mondjuk. Ha csak néhány métert téved az inerciális vezérlés, az ennek többszörösét okozhatja, amikor a robbanófej földet ér. Márpedig a GPS-el nem tévedsz néhányszor 10 centiméternél többet. Amit problémaként el tudok képzelni, hogy a jelenlegi vevõkészülékek nem képesek extrém sebességeken és magasságokon pontos helymeghatározást adni, de ez semmiképp sem leküzdhetetlen probléma.. Ráadásul adott esetben légkör legfelsõbb rétegeiben lévõ vevõegység jóval többet láthat a GPS szondák közûl, mint egy földi, ami tovább javíthatja a mérés pontosságát.
Más: te a korábbi írásaidban nem a meglepetésszerû EMP csapás miatt kéretted az ICBM (vagy akármilyen hordozókat), hanem a telepítendõ atomfejes elhárító mûogoldakhoz. Olvass vissza! Én erre reagáltam, hogy kötve hiszem, hogy több tucat mûhold telepítési ideje belefér egy hirtelen konfliktus lefutási idejébe. Nem az EMP-be kötök bele, hiszen ahhoz elég EGYETLEN töltet is.
Egy kis vita, mert megint mellébeszéltél: Én nem azt mondtam egy szóval sem, hogy GPS-t jelenleg használják!!! Ezt el is imerem. Hogy is tehetnék, mikor a robbanófejek jó része idõsebb, mint maga a GPS redszer!! Én csak azt propagálom, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén igenis érdemes lehet GPS vezérléssel besegíteni, módosítani a jelenlegi tölteteket, ha mondjuk az USA komolyabb megelõzõ "disarming" csapás képességet akar (amely amúgy jelenleg is az atomdoktrína részét képezi), anélkül, hogy megszegvén a korlátozó egyezményeket, több robbanófejet telepítene. Persze pénzbe kerülne, talán nem is kevésbe, de ezzel biztosan nem szegné meg a nemzetközi szerzõdéseket.
Te a korábbi írásaidban nem a meglepetésszerû EMP csapás miatt kéretted az ICBM (vagy akármilyen hordozókat), hanem a telepítendõ atomfejes elhárító mûoholdakhoz. Olvass vissza (nagyon)! Én erre reagáltam sorozatban, vagyis hogy kötve hiszem, hogy több tucat mûhold telepítési ideje belefér egy hirtelen konfliktus lefutási idejébe.(Nem az EMP-be kötök bele, hiszen ahhoz elég lehet EGYETLEN keringõ, vagy fellõtt töltet is.) Hiába van akár több tucat rakétád raktáron, indítóállásból kevés van, és ezért sok idõbe telik a pályára rakásuk.
Tessék b+, ha te mindenáron csak szövegnek hiszel, olvass csak: az SSBN nem-elsõ csapásról: http://www.bharat-rakshak.com/MONITOR/ISSUE4-6/shah.html
EZ EGYÉRTELMÛEN LEÍRJA, HOGY AZ SSBN-ek "RETALIATORY" FEGYVEREK, TEHÁT CÉLJUK AZ ELRETTENTÉS, NEM PEDIG AZ ELSÕ CSAPÁS!!!
Az SSBN-ek iszonyatosan értékesek egy nukleáris háborúban, és célszerû nem kísérteni az elsüllyesztésüket.
Nem tudom, biztos van még midet megcáfolni, vagy számba adott, de általam nem mondott, vagy általad félreértelmezett dolgokat korrigálni, csak kicsit belefáradtam a tudatlanság ellen vívott küzdelembe... <sóhaj> Ja és ne várd tõlem, hogy minden mondatomra belinkelegessek forrásokat, az információim egy tekintélyes részét könyvekbõl (adott esetben p2p-rõl szedett PDF formában), BME-s tantárgy elõadásaiból szereztem, és az internetes források egy részét is jó rég olvastam, f@szom se emléxik milyen URL-en. De ha nagyon nem hiszel nekem, és akarsz olvasgatni üssél be pár kulcsszót a google-be, és biztos megvilágosodsz.
Nagyon köszönöm, hogy szakembernek tituálsz (mégha süt is belõle az irónia), kettõnk között alapvetõ különbség úgy tûnik, hogy én szeretek gondolkodni, problémákra megoldásokat keresni (nem az interneten -.- ), nem pedig elhinni, hogy ha valamire azt mondja sok ember, hogy lehetetlen, akkor az az is. Szerencsére nagyon sok ember nem hitte el eddig a történelem folyamán, ha az akkori tudományos társadalom valamit "lehetetlennek" tituált. Többek között így lehetnek ma levegõnél nehezebb repülõ eszközeink is, beleértve a ballisztikus rakétákat :)
1890 körül: a híres fizikus, lord Kelvin (sir William Thomson, 1824-1907) "nem létezhet levegõnél nehezebb repülõ szerkezet", és az amerikai csillagász, Simon Newcomb: (1835-1909) az 1900-as évek elején:"A [levegõnél nehezebb] repülés a problémák azon osztályába tartozik, amivel az ember soha nem fog megbirkózni"
Peace
Én nem azt mondtam, hogy ICBM-el nem oldható meg a feladat, hanem azt, hogy kurva sok meló kell az átalakításhoz. Amúgy ha ennyire piti dolog, akkor mondd meg, ugyan miért nem ICBM-ekkel indítják mai LEO mûholdakat?
Nyugaton azért, mert nem szeretnék a civil piacot veszélyeztetni (amennyibe egy Atlas V. vagy egy Delta IV. kerül, mondjuk csodálom, dehát...). Keleten viszont kicsit más a helyzet. A Cosmos-1 is egy orosz tengeralattjáróról indított Volna ICBM orrán figyelt. Igazán komoly átalakítás nem történt, amiért mégsem túl népszerû ez a megoldás, az az a probléma, hogy a már kissé koros, szovjet-éra beli rakéták megbízhatósági faktora... nos... némileg kritizálható...
A 350kg pedig nem "nevetséges", hiszen kevés ország rendelkezik egyáltalán olyan rakétával, amely akár csak ennyit is képes legyen LEO pályára jutattni, és egy vadász-mûhold számára tökéletesen elég a 350kg is.
Szomorú vagyok, hogy befejezitek! Komolyan élmény volt olvasni.
"mik azok a rendkívûl nyomós érvek, amik miatt a nagy ûr-EMP nem várhatja meg az elsõ hullám becsapódását?"
Leírtam már, de összefoglalom még egyszer:
1. várható nyereség óriási, 2. nincs semmilyen elõnye a késleltetett EMP-nek, mert mint kiderült, nem használják a GPS-t a terminális fázisban, 3. az EMP hatások úgyis bekövetkeznek az elsõ robbanások során.
"Az általad idézett cucc, megintcsak már teljesen ionizált légkörre állapítja meg a GPS használhatatlanság, nem pedig a nekleáris háborút indító elsõ csapás néhány percére."
Az indításkor senkit sem érdekel, hogy helyezed pályára a rakétát. Akár direkt radaros irányítást is használhatsz, otthon vagy. Itt végig a terminális fázisról beszélünk, ahogy azt egyértelmûen világossá tettem #110-ben, tehát az ellenséges célterület feletti manõverezésrõl, amihez, mint kiderült #152-bõl, senki sem használ GPS-t. Nem tudom, miért térsz vissza folyton a kezdõ navigációra, ami senkit sem érdekel, a körkörös szórást az tutira nem fogja csökkenteni, a légköri belépés során végzett aktív önirányítás nélkül nem növelheted a pontosságot. A #152-ben beidézett szövegbõl pedig világosan kiderül, hogy az egész elméleted értelmetlen, mert a MIRV töltetek nem használnak GPS-t. Ez van, tessék szépen elismerni.
"csak a magaslégköri, és világûr robbantások termelnek számottevõ környezetben EMP-t"
Ezt senki sem vitatja, de a céltárgyak közelében az ott felrobbanó tölteteknek nagyon erõs lokális hatása van, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni és ugyanúgy megzavarja a cél közelében manõverezõ töltetek rádiókommunikációját. Talán nem csak azt a részt kellene kiemelni a beidézett forrásból, ami az állításodat látszik támogatni. Ugyanott áll az is, hogy
"The asymmetry from a low-altitude explosion occurs because some electrons emitted downward are trapped in the upper millimeter of the Earth's surface while others, moving upward and outward, can travel long distances in the atmosphere, producing ionization and charge separation."
Magyarán atmoszferikus zavarokat kelt. Emellett nem értetted meg a forrás szövegét, szó nincs arról, hogy 3-8 km magasság kell az optimális EMP-hez, hanem épp hogy a legerõsebb EMP hatás kb. 3-8 km távolságban észlelhetõ.
"vitatkozom bármilyen könyvvel"
Hát biztos igazad van. A DoE által szponzorált könyv, ami átlagamerikaiaknak akar túlélési tanácsokat adni, nyilván baromságokat ír, hadd hulljon a férgese, aki nem olyan okos, mint te. Én csak örülök, hogy ez a kis ország ilyen profi atomfegyver-szakértõket tud kitermelni anélkül, hogy lenne nekünk ilyesmi :)
" ha ennyire piti dolog, akkor mondd meg, ugyan miért nem ICBM-ekkel indítják mai LEO mûholdakat?"
Én más kérdezek: ha olyan nagy dolog, akkor vajon miért indítanak jópár mûholdat ICBM-ekkel? Nagyon örülök, hogy felsoroltad az átalakítás fázisait, de én egy pillanatig sem álítottam, hogy nincs vele munka. Azt mondtam, hogy ezek a munkák minimálisak ahhoz képest, amit egy teljesen új fegyverrendszer kifejlesztése jelent. Ha elolvasod az állításaim, annyit írtam, hogy bármilyen ICBM-mel rendelkezõ nagyhatalom birtokában van annak a rakétatechnikának, amivel meg tudja oldani egy Föld körül keringõ atomfegyver telepítését. A tárolásról, szállításról, kilövésrõl szóló aggályaid ellenében annyit említenék, hogy minden nagy hadseregnek tucatszám vannak tartalék hordozói, amivel a kémmûholdakat tudják pályára állítani. Ezek a kémmûholdak az USA esetében akkorák, mint a Hubble. Így aztán szerintem teljesen értelmetlen amellett érvelni, hogy a nagyhatalmak nem tudnak meglepetésszerû EMP csapást mérni az ellenségre, de ezt ítélje meg mindenki maga, miután ezt itt tutira nem mi fogjuk eldönteni, mert ezek a tervek, ha léteznek is, nyilván szupertitkosak. Ha én atomháborút terveznék, tutira fellõnék ilyen "kémmûholdat" pályára.
" legfeljebb a TE "józan eszednek" mond ellent a válaszcsapásra fenntartott SSBN"
Elolvasod egyáltalán, amit írtam? Beszélni magyar? Ott van #151-ben, hogy a "válaszcsapásra is vannak tengeralattjárók", ezek voltak a Tájfunok és az Ohio-k. Igen, ezek orosz partmenti vizekrõl indítanák a tölteteket, vagy épp az Északi-sark jege alól, DE ugyanakkor nyilván más tengeralattjárók az USA partmenti vizeirõl próbálkoznának gyors indítással egy elsõ csapásmérés esetén. Hogy leszedik-e õket vagy sem, azt szerintem a legjobban hozzáértõ stratégák se tudják. De ott van a könyvben is leírva, megint azt mondom, hogy én nekik hiszek, nem a te elméleteidnek. Ezek a kérdések ugyanis erõs szakértelmet igényelnek, és innen a meleg szobából nem lehet eldönteni, és egy hiteles forrásnak abszolút elõnye van bármelyikünk elméleteihez képest. Ez fordítva is igaz, ha mutatsz egy forrást, ami ellentmond annak, amit mondok, azonnal igazat fogok adni neked. Ez eddig nem történt meg.
Egyébként ma és régen is csak az elsõ töltet becsapódásának megerõsítése után indult volna az ami válaszcsapás. Biztosra kell menni a támadást illetõen. Mert ha bárki tévesen reagál, nincs visszaút....
huhh, kettõvel alább a hosszú hozzászólásban a kimaradó utalószavakért, és helyesírási hibákért elnézést, elég sokáig készült, nem volt már türelmem visszaolvasni...
Ja és Cifu, asszem adtunk néhány tippet miket kellene belerakni a következõ részekbe :) Lehet csemegézni ;)
Kukacos:
Akkor sorold fel légyszíves akár könvbõl,akár magadtól, hogy mik azok a rendkívûl nyomós érvek, amik miatt a nagy ûr-EMP nem várhatja meg az elsõ hullám becsapódását?
Én nem azt mondtam, hogy van rajtuk fegyver, hanem azt, hogy megéri erõfeszítéseket tenni valamilyen egyéb vezérlési módra is, amely pontosabbá teheti a jelenleginél a fegyvereket, amire kézenfekvõ, és olcsó megoldás lehet a GPS.
Az általad idézett cucc, megintcsak már teljesen ionizált légkörre állapítja meg a GPS használhatatlanság, nem pedig a nekleáris háborút indító elsõ csapás néhány percére. Tájékoztatlak továbbá arról, hogy csak a magaslégköri, és világûr robbantások termelnek számottevõ környezetben EMP-t (mivel föld/földközeli robbantásnál az ionizációra képes nagy enrgiájú röntgen- és gamma sugarak (fõleg az utóbbi) rendkívûl gyorsan elnyelõdnek a környezõ sûrû légkörben. Ezért van a tûzlabda. A légkör sûrûsége lefelé haladva exponenciálisan növekszik és mindezt összevetve azzal, hogy a tipikus MIRV-fejek a néhány tucat kilotonnás kategóriába tartoznak, az EMP effekt csak lokálisan számottevõ), tehát az elsõsorban ellenséges robbanófejeket támadó és ebbõl kifojólag földön/ nagyon földközelben robbantott elsõ hullám töltetei NEM.
http://www.fas.org/nuke/intro/nuke/emp.htm
itt az SREMP részt kéretik elolvasni, és jól megjegyezni, mielõtt butaságokat mondunk. Ez tiszta fizika, ezt nyugodtan elhiheted.
A lényeg belõle: The radiated EM field falls off rapidly with increasing distance from the deposition region (near to the currents the EMP does not appear to come from a point source).
(Amúgy a cikk szerint, a földi célok elleni EMP leghatékonyabb robbantási pontja a troposzférában van 3-8km magasság között)
Igen, vitatkozom bármilyen könyvvel, ha az nem képes meggyõzni és erre a szomkásomról nem vagyok hajlandó lemondani, ha a saját gondolataim elõbbre visznek. Inkább tedd magadévá te is ezt a jó szokást.
Kezded felb*szni az agyam: "A múholdas telepítésrõl: szerinted a nukleáris nagyhatalmak nem rendelkeznek olyan hordozórakétákkal, amivel meg tudnák oldani a vázolt feladatot? :) Nevetséges. Az ICBM-ek konvertálhatóságáról írtak sem állják meg a helyüket. Minden ICBM-es ország képes rá, hogy minimális munkával mûholdakat juttasson pályára ICBM-mel, mint ahogy ezt a leszerelésre ítélt hordozórakétákkal rendszeresen meg is teszik. Mi több, az oroszok valamelyik mûholdat egyenesen egy Delta-IV-rõl indították pár éve (vagy legalábbis megpróbálták). Vagy csak ott van a japán Mu-5 rakéta, ami szilárd hajtóanyagú, és valamiért roppant hasonlít a Peacekeeperre, szinte koppintása ... :D Krízishelyzetben gyorsan telepítendõ fegyverrõl volt szó, és nem kell évekig keringjen odafent."
Én nem azt mondtam, hogy ICBM-el nem oldható meg a feladat, hanem azt, hogy kurva sok meló kell az átalakításhoz. Amúgy ha ennyire piti dolog, akkor mondd meg, ugyan miért nem ICBM-ekkel indítják mai LEO mûholdakat? Amikor amúgyis tucatjával kell azokat leselejtezni a korlátozások miatt, tehát gyak. pénzbe is alig kerülne? Ráadásul au USA-nak kurvára érdekében lenne, hiszen amerikai rakétákkal lóf*szt nem lõnek fel mostanában. Csak nem azért NEM ERRE TALÁLTÁK KI?
Az elsõ orosz felbocsátás amúgy 1999-ben volt tudomásom szerint (egy ex-SS18-cal nagynehezen sikerûlt 350 kilót felrakni az oroszoknak 650 km magasra, kb. nevetséges adatok a civil rakétákhoz képest)
Az amerikaiak pedig kilenc sikeres indítást hejtottak végre 12 év alatt ilyen rakétákkal.
De itt van, hogy mi mindent kell egy Titan-II-essel csinálni, hogy bármit is fellõhess vele:
From ICBM to Space Booster
Changing a Titan 2 ICBM into a space rocket required:
Modifying the end of the second stage to hold a satellite (hoppá)
Manufacturing a 10-ft. diameter payload fairing, or cover, of variable lengths plus payload adapters (hoppá)
Refurbishing the Titan's liquid-fuel rocket engines (hopppá!)
Upgrading the inertial guidance system (hoppá)
Developing command, destruct and telemetry systems (hoppá)
Emelett még : Modifying Vandenberg's Space Launch Complex-4 West for the launchesthe rocket.
Én nem az ICBM-ek átalakíthatóságát tartottam lehetetlennek (hiszen egy szinte teljesen új rakétát is építhetsz ugyanabba a hengerbe, akkor nyílván menni fog. Bár lehet még így akadnak típusok, amikkel nem tudnák megoldni így sem), hanem a te azon kijelentésed (emögé nem raktál könyv idézetet asszem) hogy ezeket az "elhárító mûholdakat" hirtelen kipattanó krízishelyzetben kvázi "silós", gyári vagy majdnem-gyári ICBM-ekkel gyorsan telpíteni lehetne tucatszám. Mert abban ugyebár egyetértettünk többé-kevésbé, hogy jelenleg ilyen nem kering odafenn. A fenti listából látszik, hogy ez nem két napos meló, az amerikaik több mint egy évig dolgoztak a kivont ICBM-el az elsõ indítás elõtt. Felteszem a rutinjuk most már lehetõvé teszi, hogy néhány hónap alatt legyártsák az alkatrászeket, és összedobjanak egyet ha akarnak (ami persze jó idõ a kereskedelmi indításokhoz szükséges idõkkel szembeállítva, de az általad vázolt feladathoz képest mégis nagyon sok) Erre valszeg azt mondod, hogy elõre legyártasz sok ilyet, mint ahogy az amerikaiaknak van is még pár darab raktáron (ami azért kevés néhány darabnál több ilyen atom-elhárító fejet pályára rakni, hiszen nagyon kicsi a kapacitás). Igen ám, de mint azt a fenti listából látod, a szállítás, összeszerelés, indítóállványra helyezés, elõkészítés így is nepokat igényel minimum, és jelenleg csak 1 kilövõállványról lehet ilyet indítani, tehát egy rakéta után várnod megint stb stb. Ha esetleg még az idõjárás sem kedvez, akkor meg lehet még többet kell várnod, vagy sokkal nagyobb rizikót vállalsz az indítással.
A tenferalattjárókról meg annyit, hogy ezek az orosz SSBN-ek, éppen a rakétáik nagy hatótávolsága miatt, megtehették, és meg is tették hogy a számukra sokkal biztonságosabb Barents-, Balti- és Okhotszki-tengeren hajókáztak (gyorsan kapj elõ egy atlaszt), a saját partok követlen közelében ugyanis jóval nehezebb leszedni õket a követõ amerikai tengeralattjáróknak. Így biztosítva volt a válaszcspás, ráadásul a dollármilliárdos atomhordozó se süllyedt el feltétlenûl a visszaúton az indítást követõen, és ha megmaradt valami hsaználható bázis a honi partokon, akkor jó eséllyel épségben jutott el oda, esetleg lésõbb kaphatott újrakétákat stb. Tehát legfeljebb a TE "józan eszednek" mond ellent a válaszcsapásra fenntartott SSBN. Mindezek következtében a SLBM-ek idõelõnye minimális volt a szárazföldi ICBM-ekkel szemben.
Az emcsik persze ígyis igyekszenek követni a fontosabb orosz tengeralattjárókat, nem egy amerikai-orosz tengralattjáró-ütközés történta hidegháború után ennek következtében. Mivel a ballisztikusrakéta indítás elõkészületei nyílvánvalók, és a megfelelõ hanglokátorral érzékelhetõk, ezért, ha csak nem elõre bejelentett tersztindításról vagy hadgyakorlatról van szó, szerintem igencsak viszketne az amerikai Los Angels/Seawolf/Virginia osztályú tengealattjáró parancsnok újja a torpedóindító gomb felett (amit persze valóságban külön tiszt kezel természetesen).
Az Ohio-k "szokásait" nem ismerem, felteszem a Trident II-esekkel már azok se virgonckodnak a nyílt vizeken, messze a saját partoktól, ugyanis nincs rá szükség.
Az idézett "hivatalos" vezérkari álláspontokra vonatkozóan, amit idézel: Az amerikai/orosz vezérkar jelenlegi koncepcióját nem ismerem, feltételezem te sem, különben meg kellene ölnöd mindenkit, aki ezt a fórumot olvasta. Figyelem mikor kopogsz...
Elhiheted azt, amit a hadászati koncepciókról a témában össze-vissza megtalálhatsz a NYÍLVÁNOS sajtóban. Én errõl már leszoktam, a java részét inkább fenntartásokkal kezelem, több forrást is megvizsgálok, és gondolkodom. Gondolkodni jobban szeretek, mint elhinni minden sz*rt, pláne ha a forrás ~20 éves.
Ezzel én tekintem lezártnak a vitát, mivel kezd terméktelenné válni (számomra legalábbis), meghát némileg offtopic már.
Ez az amerikai National Security Space Road Map kutatási kezdeményezései között van, 1999-es a doksi. Idézet az egyik tervezett elvégzendõ kísérletbõl:
"(U) Antenna Technology, Missile Technology Demonstration (MTD-5) Flight 5: A key element in using the GPS-aided technology in the demanding missile environment is maintaining unhindered communication between vehicle and GPS satellites. Plasma, high temperatures, long range, high speeds, and jamming make advances in antenna technology essential. This project extends the current GPS state-of-the-art to ICBM temperatures, distances, and signal jamming environments and provides demonstrations on an ICBM flight."
Szóval a világ legnagyobb hadserege egyelõre tervezgeti, hogy majd eccer talán szerel GPS-t a MIRV-ekre. Azt hiszem, vita lezárva...
"NEM KELL LEMONDANI AZ EMPrõl CSUPÁN 15 PERCCEL ELHALASZTANI, FOGD MÁR FEL VÉGRE :)"
Bármily hihetetlen, felfogtam, amit mondasz. Továbbra is elhibázott ötletnek tartom az elmondott okokból, és úgy tûnik, nem csak én gondolom így, hanem az igazi nukleáris stratégák is. De tessék meggyõzni az amerikai/orosz vezérkart, ne engem.
"mint írtam, az orosz rakétahordozókat folymatos megfigyelés alatt tartják az amerikaiak, ami tengeren van, azt követik is legalább 1 hajóval. Szerencsére ezek a ruszki vasak még mindíg jó hangosak :)"
Most a könyvvel vitatkozol? Tehát nem kell azzal számolni, hogy elõzetesen robbantgatnak, mert az amcsik úgyis leszedik az összes tengeralattjárót?
Nézzük csak: Nuclear War Survival Skills, Updated and Expanded 1987 Edition, Cresson H. Kearny, With Foreword by Dr. Edward Teller, Original Edition Published September, 1979, by Oak Ridge National Laboratory, a Facility of the U.S. Department of Energy.
Bocsika, nekik jobban hiszek, mint neked.
"Ja és alacsony légkörben, illetve földön robbantott atom nem csinál számottevõ EMP-t (világûrbe érõt tuti nem)."
De igen. Kisebbet és a töltet méretétõl függ, de az ionoszférát a robbanás felett az is tönkrevágja, a GPS navigációt lehetetlenné téve ezzel.
"Amúgy az SLBM-ek, a jelenlegi doktrína szerint VÁLASZCSAPÁS végett vannak vízen. Pont azért, mert sokkal nehezebben azonosítható a helyzetük, mint egy rakéta silóé, radásul ez még mozog is."
Tehát nem is próbálnának gyors csapást mérni partmenti tengeralattjárókról? Amelett, hogy ez a józan észnek is ellentmond, megint a könyvvel vitatkozol. Persze a válaszcsapásra is vannak tengeralattjárók, erre vannak az Ohio-k/Tájfunok, de nem véletlenül szokott idõnként gyakorlatozni az orosz tengeralattjáró flotta az amerikai partok mellett.
"Ez csak a civil hálózat szívásáról szól, és egyáltalán, felhívom a figyelmed a feltételes módra, amit a szöveg alkalmaz"
Mint elmondtam, a dolog titkosított és egyszerûen nem lehet kiszámítani egy EMP csapás hatását. Lesznek katonai rendszerek, amelyek tönkremennek, megsérülnek, de lehet, hogy percekkel késlelteti a reagálást mondjuk az az egyszerû tény, hogy nem mûködik egy lift valahol, és nem vették figyelembe... bolond lenne bárki kihagyni ezt a lehetõséget.
A START és egyéb szerzõdések után mindkét fél a mobil eszközeit igyekszik meghagyni. Atomtengeralattjáróra pedig nem szokás ICBM-mel lövöldözni. Bár kétségkívül van hatása a robbanófej-csökkentésnek, én nem mondanám, hogy innentõl csakis és kizárólag korlátozott nukleáris háborúról lehet szó. Bármelyik atomhatalom 1-2 év alatt megint fel tudja futtatni a fegyvertermelését, a hasadóanyagok, amihez sok idõ kell, megvannak. A kasztnit meg legyártják gyorsan, ha úgy adódik a nemzetközi helyzet.
A múholdas telepítésrõl: szerinted a nukleáris nagyhatalmak nem rendelkeznek olyan hordozórakétákkal, amivel meg tudnák oldani a vázolt feladatot? :) Nevetséges. Az ICBM-ek konvertálhatóságáról írtak sem állják meg a helyüket. Minden ICBM-es ország képes rá, hogy minimális munkával mûholdakat juttasson pályára ICBM-mel, mint ahogy ezt a leszerelésre ítélt hordozórakétákkal rendszeresen meg is teszik. Mi több, az oroszok valamelyik mûholdat egyenesen egy Delta-IV-rõl indították pár éve (vagy legalábbis megpróbálták). Vagy csak ott van a japán Mu-5 rakéta, ami szilárd hajtóanyagú, és valamiért roppant hasonlít a Peacekeeperre, szinte koppintása ... :D Krízishelyzetben gyorsan telepítendõ fegyverrõl volt szó, és nem kell évekig keringjen odafent.
Sokan sajnos nem fogják fel, hogy küsõ behatásra EGYETLEN töltet sem fog felrobbanni! Még amit SAJÁT MAGUK akarnak felrobbantani, még azok sem pukkanak mindig.
Pár.pl Már említett B-52-es Spanyolhon mellett. Légitankolás közben történt baleset...
Egy Mineutman rakéta elsõ fokozata beindult és ÁTTÖRTE a siló tetejét és lesett a robbanófej és többszáz méterrel odébb találták meg. SEMMI komoly baja nem volt. Se szivárgás, se semmmi. JAVÍTHATÓ maradt!
Én személy szerint atomháborúnak sok esélyt nem adok. Ennyire még nem hülyék az emberek. Néhány full fanatikus muzulmán vezetõbõl persze kinézném. De ilyenek hivatalosan nem kerülnek kormányok élére. Így pontos megtorlást sem lehetne idítani. Teszem azt Az Al-Kaida felrobbant egy ruszkiktól vásárolt pár száz kilotonnás vatgy kissebb bombát egy autóban New York fõutcáján. Nem egy állam nevében tette így nincs kit megb*szni. Atomal nem legalább is.
Rakéta elhárítás. Egyszerûen kivédhetõ. Építek egy rakat ICBM-et de nem látom el robbanófejjel. És semmi high-tech extrával. "Olcsón" megvan. Aztán kilövöm a rendes rakétákkal együt. Az ellennek van pár perce meghatározni melyik az igazi és melyik nem. Bár sztem meg sem fordulna a fejükben, hogy hamis rakéta is van/lehet köztük. Ha meg igen akkor is mire meghatározzák már késõ. Találomra meg....
2.-ra: Ruszkik amcsikhoz és fordítva. Két dolgot tudok erre mondani. 1: Mind a két fél oda rejti a fegyvereit ahova csak szeretné. Moder technika ide vagy ode. Teszem azt egy gránait hegy beleséjebe. Ott találd meg hülye amicsi/ruszki. (Honnan nézzük). A "nyílvános raktárak" meg csak kirakatok. Nézd ennyink van itt van. Aztán mind a két fél vigyorog bárgyúan és röhögnek a markukba, hogy jaj de jó jól elhallgattam elõlük, hogy mink is is van igazából. 2: Folyik a hidegháború a szinfalak mögött. Leszerelnek néhány töltetet a látszat érdekében de a többit eldugdossák és néha néha a kirakatokon túl ide is beengedik az embert, hogy azért lásd ezek is itt sorakoznak szóval csak óvatosan. A többi kis számú fegyverrel rendelkezõ országnak (Anglia, Francia, India) meg elég a kirakat az elrettentéshez. Minnek is fedjék fel az ütõkártyáikat.
MIRV robbanó fejek... Ha atom háború törne ki onnan úgy is teljesen mindegy lenne, hogy mivel lövöldöznek egymásra; az elsõ csapás után legalább is. És ha már pusztítani kell és egyszerûen akkor én az SS-18 mod 6ra a maga 20 Mt-jával szavaznék. Drága de miután mind Észak Amerika és Ázsia és/vagy Európa és/vagy közelkeleti térség több 1000 Rad besugárzást kap onnan már az is mindegy. Hidegháborúban is ezért jelentette az elrettentést az atom. És nem mondjuk a tank. Mert néhány rakéta és volt nincs civilizáció. Ilyen értelemben... Ha egy vki kilõne egyet akkor akinek van az követné kihasználva a helyzetet.
Azt tudom, hogy egy atomtöltet nagyon sok mindet kibír. Ki kell bírnia. Én úgy gondoltam, hogy a pilóta robbantja. Élesíti a töltetet felszálláskor. A radarja úgy is jelzi, ha jön vmi aztán húzza a megfelelõ ideig és imádkozik hogy elég közel jusson/elég jól manõverezzen. Aztán bumm.
Fellövöldözök én is néhány mûholdat egy két kilotonnás robbanófejekkel. 14et szám szerint (tudtomal ennyi GPS mûhold van).
24 aktív mûholdja van a GPS rendszernek (plusz 3 tartalék kering még pályán), ez 27 összesen. Figyelembe véve mindent jelenleg csak az USA engedheti meg magának, hogy 27 ilyen "vadászmûholdat" feljutasson, mivel igen költséges játék lenne. Ráadásul vannak olcsóbb mûhold-elhárító rendszerek is...
Amcsi repülõgép anyahordozók. Kontra kínai vadász. Egy atomtöltettel a kínainak is van esélye. Nem feltétlenül kell az kilõnie, ledobnia stb. Kamikaze. Meg van az az elõnye, hogy ha megpróbálják kilõni a gépét felrobbantja ott ahol van. Ha elég közel van akkor okozhat károkat.
Attól, hogy felrobban a hordozógép, még nem fog automatikusan a töltet is felrobbani. Sõt. Nem egy baleset történt nukleáris bombákkal felszerelt szerpülõgépekkel, de bomba 1x sem robbant fel, még akkor sem, amikor négy termonukleáris bombával a hasában lezuhant egy B-52-es.
Atomfegyvereknek célra vezetésében az inerciális vezérlésük végett talán nem okozna gondot de repülõ pl. Annak beüthet. Bár vannak egyéb rendszerek is de nem ez a léyneg. Gondot okozhat így vagy úgy.
Amcsi repülõgép anyahordozók. Kontra kínai vadász. Egy atomtöltettel a kínainak is van esélye. Nem feltétlenül kell az kilõnie, ledobnia stb. Kamikaze. Meg van az az elõnye, hogy ha megpróbálják kilõni a gépét felrobbantja ott ahol van. Ha elég közel van akkor okozhat károkat.
Elsõ csapás kérdése mûholdak stb. A háború általában nem úgy kezdõdik, hogy vki feldob egy érmét és ha fej akkor támadok. Értelmes ember felkészül a lehetséges eshetõségekre, következményekre. Legyen Kína USA pl. Ha én Kínai vezetõ lennénk és bögyömben lenne az usa nem küldenék nyílt hadüzenetet stb. Rajtaütésszerû megelõzõ támadást índítanék (Lásd Japán vs Amerika 1941 december 7 Pearl Harbour, vagy Izrale kontra egyiptom 6 napos háború!) ezel növelve az esélyeim hisz én vagyok a gyengébb fél. Ha váratlanul csapok le akkor... USA GPS mûholdjait: Fellövöldözök én is néhány mûholdat egy két kilotonnás robbanófejekkel. 14et szám szerint (tudtomal ennyi GPS mûhold van). A pályájuk ismer így a saját mûholdjaimat szinkron pályára tudom állítani. Aztán ha itt az idõ egy kis pályakorrekció majd bumm. Vagy a robbanás vagy az emi kiüti a gps-t és volt nincs.
1.: Errõl majd a cikk késõbbi részében terveztem egy rövid kitérõt, a lényeg az, hogy a leszerelés nem azt jelenti, hogy minden nukleáris fegyvert dobnak a kukába, hanem azt, hogy csökkentik a bevethetõ szinten tartott stratégiai nukleáris fegyvereket. 2.: Ugyanúgy, ahogy az orosz nukleáris intézményekbe, bázisokon amerika megfigyelõk látogatnak el, az amerikai intézményekbe és bázisokon is idõnként tiszteletüket teszik az orosz megfigyelõk.
Válasznak a #134-esre ment, azért nem értettem. Korábban a nukleáris robbanófejû ABM-ek ha jól rémlik a Nike-Zeus rendszer kapcsán merültek fel, példaként.
Nem azért emberek de miért hiszi el mindeki azt amit a sajtó lés egyéb hírforrások(pl: net) állítanak? Hogy a ruszkik meg az amcsik tényleg leszerelnek, meg betartják a külömbözõ egyezményeiket? Mondani bármit lehet. Nem egy ember megfogalmazta itt is, hogy a hozzáférhetõ információk csak az igazság nagyon kis hányadát tartalmazzák. Hogy tikon mi folyik az már megint egy másik kérdés. Legjobb példa az amcsik. Õk a jampik õk ellenõriznek mindet. Pontosabban szeretnének. De õket senki sem ellenõrzi más szóval azt csinálnak amit csak akarnak!
Én aktatáskabombákról beszéltem, nem ABM-ekrõl, nem értem az összefüggést a hsz.-ed és az én hsz.-em között.
ElektroMagnetikus Pulzus. A nukleáris robbanásban szabad elektronos jönnek létre, amelyek olyan káros elektromagnetikus hatása van, hogy az elektromos berendezéseket károsítják.
Electro Magnetic Pulse a noklearis robbanaskor letrejovo elekromagneses hullam ami a toltet erejetol fuggen jopar kilometer sugaru korben megbenit/zavar/kieget minden elektronikat vedettsegi foktol fuggoen. Monibalage a Harpoon3-at megvettem, neten. 50dollar korul van, nem osszeg.
Voltak speciális "aktatáskabombák", amiket viszonylag könnyen lehetett mozgatni, ezekrõl is szó lesz a következõ részben. Elképzelhetõ, hogy ezeket ilyen célra használták fel, de konkrét példáról nem tudok.
NEM KELL LEMONDANI AZ EMPrõl CSUPÁN 15 PERCCEL ELHALASZTANI, FOGD MÁR FEL VÉGRE :)
Ez idõ alatt legfeljebb az amúgy is készültségben lévõ bombázók tudnak felszállni.
A polgári hálózat kiesése amúgy teljesen normális, és számolnak is vele. Az áramellátás és a kommunikáció a (fontosabb) katonai létesítményekben többszörösen redundás. (pl. az amerikaiak szerint a kommunikáció minden körülmények között biztosított a fizikailag épségben lévõ (fonstosabb) egységekkel) A legfontosabb helyeken pl. direkt elektroncsöves(!) eszközöket alkalmaznak a hagyományos IC megoldások helyett. (persze itt nem hatalmas, ENIAC korabeli e-csövekre gondolj, hanem jóval kisebbekre. Ilyenek vannak pl. MIG-29 esekben is, még asszem a Top Gun írt róla anno) Ezek ugyanis legfeljebb 1-2 perccel egy EMP után már újraindíthatók, és mûködnek, szemben az integrált áramkörökkel, amelyek akár órákig is meghülyülnek a szabadon rohangáló elektronoktól.
Az idézet amit betettél: "Since some enemy submarines would be only a few hundred miles from their targets, some SLBMs would explode on American targets about 15 or 20 minutes before the first lCBMs would hit. " >>> mint írtam, az orosz rakétahordozókat folymatos megfigyelés alatt tartják az amerikaiak, ami tengeren van, azt követik is legalább 1 hajóval. Szerencsére ezek a ruszki vasak még mindíg jó hangosak :) Ja és alacsony légkörben, illetve földön robbantott atom nem csinál számottevõ EMP-t (világûrbe érõt tuti nem). Amúgy az SLBM-ek, a jelenlegi doktrína szerint VÁLASZCSAPÁS végett vannak vízen. Pont azért, mert sokkal nehezebben azonosítható a helyzetük, mint egy rakéta silóé, radásul ez még mozog is.
"Three or four nuclear weapons skillfully spaced and detonated at high altitudes over the United States would produce EMP effects that might knock out most public power, most radio and TV broadcasting stations lacking special protection against these effects, and most radios connected to long antennas."
Ez csak a civil hálózat szívásáról szól, és egyáltalán, felhívom a figyelmed a feltételes módra, amit a szöveg alkalmaz.
kukacos: 10% nálam oszt vagy szoroz, ugyanis gõzõd nincs arról, hogy a bekapott elsõ csapás után hány robbanófejed marad, milyen területi eloszlásban, adott esetben egész sor célpontról le kell mondanod, mert nem tudnád elérni a megmaradt készletekkel. Ne feledd, a START II (phase 2) szerint nem több tízezer, hanem kevesebb, mint négyezer robbanófejjel gazdálkodsz majd, és ennek csak egy bizonyos része lehet ICBM-eken/SLBM-eken (kb. a fele). Ja és ami a legfontosabb, megtiltja, hogy MIRV fejet rakj ICBM-ekre! De az (igaz az oroszok tökölõdése miatt még nem ratifikált) START II phase 1 is megnegyedeli a hidegháborúban szokásos mennyiséget, az általad említett és idézett tanulmányok pedig még az akkori hatalmas robbanófej-mennyiségeken alapulnak.
Az oroszok amúgy még durvább leszereléseket kell hogy végrehajtsanak, már a phase I szerint:
"In contrast to the US, Russia must eliminate almost all MIRVed ICBMs and their associated silos and mobile platforms except 105 SS-19 ICBMs which can carry 6 warheads each. In addition, Russia is not going to convert strategic bombers, and, assuming that 120 SS-N-20 SLBMs will be downloaded from 10 to 8 warheads to meet the Treaty requirements, Russia’s total breakout capability will not exceed 800 warheads." Azért ennyi már tényleg elég kevés!
Egy nagyváros elpusztítása pedig már önmagában fél- /egy tucat szimultán robbantott töltetet igényel. Megerõsített célpontok ellen meg még több kellhet.
A mûholdaidról meg annyit, hogy az ICBM-eket ehhez baromira módosítani kellene, vagy lehet, hogy meg se lehtne csinálni, ugyanis azok egyszerûen nem arra lettek kifjlesztve, hogy 6-800 kilóméteres pályára egy vagy több többszáz, összesen akár jópár tonnányi robbanófejet fel tudjanak rakni. Nézd meg egy minuteman III súlyát (32 tonna), 12 méter magasság, és 2 méter körüli átmérõ mellett. Egy Proton, amiz ma elõszeretettel használnak a kereskedelmi mûholdak pályára állitásához, kb. 700 tonna, és négyszer olyan széles és magas, mint egy Minuteman, igaz, ez akár 10 tonnát is felrak, ha megoldod hogy elférjen a raktérben. Egy minuteman bornout-speedje 4-5 Mach-al marad el egy LEO pályához szükséges sebességtõl. Ezt a hajtõmû (vagyis maga a rakéta) cseréje, vagy jelentõs farigcsálása nélkûl nem lehet megoldani. Tehát nem órák, hanem legalább hetek, hónapok kérdése egy ilyen mûholdat ICBM-ekkel feljuttatni.
NEM UGYANAZ valamit ballisztikus pályára hajítani és ugyanazt a tömeget 600 kilóméteren olyan sebbeségre gyorsítani, hogy az ne essen vissza!!! Alcsonyabb magasságú pályán néhány hónap alatt elég. Ha csak nem raknál kis hajtómûveket, és tüzelõanyagot is a robbanófejekre :)
(Anno épp azért tiltották meg a nukl. fegyverek világûrbe való telepítését, mert ezzel kvázi a Föld tetszõleges pontjára eljuttatható "ICBM-ekhez" justsz.)
Ha meg hagyományos rakétát használsz az ICBM helyett, az is jó sok elõkészületet igényel (szállítás, összeszerelés, kilövõállásra vontatás, felállítás stb. miatt). Ez az idõtartam már valóban bõven meghaladhatja egy hirtelen konfliktus lefutási idejét.
"Szegény oroszoknak gõzük sincsen egy csomó robbanófejük konkrét hollétérõl ("öööö, izé, valamelyik raktárban"), nincsen lajstromuk, de errõl a felbomlás utáni káosz, a 90-es évek iszonyatos pénzhiánya és "szarok a hadseregre" mentalitása tehet. Most IAEA-s, EU-s, USA pénzbõl végzik a számbavételt." - ebben azért nem lennék ilyen biztos. Egyrészt ezzel a látszólagos tudatlanságukkal nem kell megsemmisíteniük egy csomó robbanófejet, titokban továbbra is tárolhatják ott, ahol eddig volt, hisz a másik fél sem tud róla(!) , illetve kedvükre eladhatják, ha akarják. És emellett még az anyagi támogatás is jól jön. Nem hülyék az oroszok.
Sajnos a stratégák a valóságban nem ezt gondolják. Egy EMP támadásnak egyszerûen olyan potenciális hatása lehet, hogy nem hagynák ki. Zûrzavart és káoszt hagyna maga után, a katonai rendszerek nagy részét is tönkretenné, talán még olyanokat is, amelyek hivatalosan védettek ilyen támadás ellen - egyszerûen azért, mert a legtöbb rendszert nagyon nehéz tesztelni éles körülmények között. Nézd meg pl. a Threads c. BBC filmet a 80-as évek elejérõl (igen szakszerû). Ott azzal kezdõdik a támadás, hogy egy EMP-vel kiütik egész Anglia civil kommunikációs rendszerét és áramszolgáltatását. A támadás valószínû idõzítésérõl nézd meg ezt:
http://www.ki4u.com/free_book/s73p913.htm
"To destroy our bombers before they could get away, the first SLBMs would be launched at the same time that ICBMs would be fired from their silos in Europe and Asia. U.S. surveillance systems would detect launchings and transmit warnings within a very few minutes. Since some enemy submarines would be only a few hundred miles from their targets, some SLBMs would explode on American targets about 15 or 20 minutes before the first lCBMs would hit. [...] Sudden power and communications failures caused by the electromagnetic pulse (EMP) effects of nuclear explosions also could serve as attack warnings in extensive areas. [...] Three or four nuclear weapons skillfully spaced and detonated at high altitudes over the United States would produce EMP effects that might knock out most public power, most radio and TV broadcasting stations lacking special protection against these effects, and most radios connected to long antennas."
Az egész EMP kérdéskör mai napig magas szinten titkosított. Ez is érdekes:
http://www.nonuclear.net/theblackoutbomb.htm
"csak 10%-kal több robbanófejet pusztítasz el, máris több tucat milliónyi embert menthetsz meg"
Szerintem nem. 10% robbanófej nem oszt, nem szoroz, minden cél többszörösen túl van biztosítva. Annyiról eleve felteszik, hogy mûszaki hiba miatt el se ér a végéig.
"Az általad említett mûholdtípus kifejlesztése pedig önmagában is éveket igényel"
Egész pontosan megfelelõ Föld körüli pályára kell állítani egy atomtöltetet, amelyet gombnyomásra fel kell tudni robbantani. Ebben mi az, amit évekig kell fejleszteni? Bármelyik ICBM-mel rendelkezõ ország képes rá. Tulajdonképpen minimális módosításokkal bármelyik ICBM képes rá.
"és a telepítéshez szükséges idõ sem összemérhetõ egy hirtelen krízishelyzet lefutási idejével"
Hát, ki kell lõni... nézzük csak... 30 perc? Nagyon rövid krízisre (pl. Putyin orrát megfricskázza Bush) biztos nem :)
"Abban pedig biztos vagyok, hogy jelenleg semmilyen hasonló eszköz nincs "odafent"."
Én ebben nem lennék biztos. Az ellenséges kémmûholdakat ritkán szokták felboncolni. Mellesleg az Outer Space Treaty semmilyen ellenõrzési mechanizmust nem ír elõ. Mindenesetre szerintem sem valószínû, hogy most van ilyen álmûhold fent, de abban biztos vagyok, hogy órák alatt lehetne telepíteni és a tervek minden félnél megvannak hozzá.
Kryon: 1)Olyan atom ami kilóméterekrõl teszi a dolgát (legalábbis megerõsített célok ellen), azt bõven a megatonnás kategóriában kell keresned. (Amúgy jelenleg ilyen robbanófejek már az állomány elenyészõ százalékát alkotják csupán a nagyhatalmaknál). "Becsempészhetõ" méretben néhány kilotonna a legerõsebb töltet, amit készíteni lehet. Ezeket gyakorlatilag max. 200 méteren belûl kell leraknod a célponttól a biztos pusztításhoz.
2)A vezérkar esetleges megsemmisülése esetére (ami egyértelmûen atomháborúra utal) ott vannak a elõre betáplált célpontok a megtorlásra (Egy város nem mászik el több nap alatt sem.). Ilyenkor újonnan kinevezett fõmanuszok, illetve bizononyos feltételek teljesítése esetén maguk az ütegek, illetve tengeralattjárók vezetése is engedélyezheti az indítást. A kommunikációs csatornákat nem tudod kiütni, mert iszonyatosan redundánsak, többek között épp az ilyen esetek elkerülése végett.
Az is elég durva,hogy katonai elemzések arra vezettek,hogy totális atomháború esetén,az elsõ csapás indítójának lennének jobbak a túlélési esélyei.Ami azt jelenti,hogy egy nagyon elmérgesedett konfliktus esetén,"megérné" elsõként megnyomni azt a bizonyos piros gombot.....
Amúgy jó látni, hogy ennyire megmozgatja az embereket a téma, örülök hogy a hidegháború elmúlta azért még nem jelenti azt, hogy az emberek elfeledkeznek ezen fegyverek által jelentett fenyegetésrõl.
exxile: Iránnak azért nem lehet atomfegyvere, mert a jelenlegi atomhatalmak, illetve ENSZ BT állandó tagok nem engedik. Kínának és Oroszországnak sem érdeke, hogy Irán a dzsihád nevében leatomozza Izraelt, vagy bármelyik szövetségesét, az meg visszalõjön, és ezzel teljesen destabilizálja a Perzsa-öböl környezetét évekre. Arról nem is beszélve, ha kirobbantja a harmadit világháborút. De nem kell feltétlen támadó szándékot fletételezni, Iránnak az is elég lenne, amire az atomfegyverek helenleg jók, vagyis hogy az azokat birtokló államok gyakorlatilag hagyományos háborúban nem támadhatók. Vagyis Irán gyakorlatilag évtizedekre, vagy mégtovább konzerválná a jelenlegi politikai állapotokat, és szabadon "garázdálkodhatna" a környezetében. Paskisztán és India között, mióta mindketten atomhatalmak, gyakorlatilag nem volt mai értelemben vett háború, legfeljebb határvillongások, vagy államilag ösztönzött terror. Pedig a köztük lévõ feszültség nem lett kisebb, sõt... (Amúgy csak tájékoztatásul: Indiában, bár ott kisebbség, mégis több muzulmán él, mint (Kelet- és Nyugat-)Pakisztánban együttvéve, tehát a Pakisztáni területi igények nem légbõl kapottak, de a jelenlegi állapotok az atomfegyverekkel konzerválódtak)
1-Direk azért használnának atomot,mert bevinni nem lehet,így olyan kell,ami kilóméterekrõl is megteszi a dolgát... 2-Nem feltétlenül az efféle "elsõszámú" célpontokra kell itt gondolni. Ha pl. megsemmisíted a vezérkart,és a kilövéi parancshoz szükséges kommunikációs csatornákat,már azzal annyi idõt nyerhetsz,hogy fegyvereid célba érnek,és elpusztítják az elsõszámú célpontokat is.
Milyen létesítmények mellé gondolsz ilyet telepíteni? Városokba lehet ilyen mini-bombákat rakni, azonban stratégiailag fontos építmények több kilóméteres körzetben, többszörös szögesdrót és õrtorony rendszerrel védettek (Franciaországban saját szememmel is láthattam ilyet, legalábbis a külsõ gyûrût). Elképzelehetetlennek tartom, hogy 1-2 nagyon szerencsés esetet eltekintve sikeresen bevihetne bárki ilyet az ellenség szigorúan õrzött katonai létesítményeire. (az atomerõmûvek hasonlóan jól õrzöttek) Arról nem is beszélve, hogy ha lebukik az ügynököd, akkor a tény, hogy fegyvert (pláne atomfegyvert) telepítesz egy azt jóvá nem hagyó állam területére, a nemzetközi jog szerint az állam szuverenításának egyértelmû megsértése, és gyakorlatilag azonnal hadüzenetet vonna maga után.
Ugyan már miért ne lehetne Iránnak atomfegyvere? Ha az USA, Izrael, India stb rendelkezik vele akkor õket miért tiltják? Egyébként szerintem meg inkább Izrael fejére kellene egy jó kis atompukk... Csak a miheztartás végett.
Ha esetleg valaki megkérdezné, hogy akkor miért is vannak ABM-ek, arra itt a válasz:
The ABM Treaty was signed at Moscow May 26, 1972, and ratified by the US Senate August 3, 1972. It entered into force October 3, 1972. The US and the USSR signed a Protocol to the treaty which entered into force in 1976 which reduced the number of ABM deployment areas from two to one, deployed either around each parties national capital area or, alternatively, at a single ICBM deployment area. The USSR deployed an ABM system around Moscow, but the US elected not to deploy an ABM system and in 1976 deactivated its site at Grand Forks, North Dakota, around a Minuteman ICBM launch area. The Treaty has subsequently been extensively modified by amendment, and various common understandings and protocols. Five-year review meetings are held in Geneva.
Tehát összesen EGY meghatározott területû város(részt), illetve ICBM bázist védhettél , ha akartál. (Az USA 2001-ben bejelentette visszavonulását az ABM korlátozó szerzõdéstõl. Azóta gyakorlatilag szabad a vásár.) Az oroszok atomfejes rendszerrel védik a kormányzati központot (Moszkva), amerikaiakról momentán nem tudni semmit.
Az USA felrúgni készül ezt az egyezményt és ezután annak betartását már más országtól sem lehet elvárni...
Felröppentek olyan hírek régebben,hogy az atomhatalmak esetleg nukleáris tölteteket csempészhettek egymás területére,és ezeket tucatszám helyezték el fontos létesítmények közelében,pl.hogy távirányítássa robbantva õket elsõcsapás esetén,megsemmisítsék a célpont válaszcsapás mérõ képességének jórészét. Tudod esetleg,hogy ennek mennyi lehet az igazságalapja???
Éppen az egyensúly érdekében tiltották meg anno az ABM rendszerek kifejlesztését. Ez az összes létezõ, illetve leendõ START egyezmény alapja. Ha ABM birtokában bármelyik fél kockázat nélkûl, vagy minimális kockázat mellett támadhat, ettõl a kedvét csak a robbanófejek számának exponenciális (vissza)növelésével, vagy hasonló ABM rendszer kifejlesztésével lehetne elvenni (de ez utóbbinak ugye technológiai korlátai vannak, méghozzá jelentõsek).
kukacos:
Akkor összefoglalva:
Te azt mondod, hogy hogy az elsõ csapást indító fél szinte azonnal le EMPzi a mûholdakat a célterület felett.
Án meg azt, hogy várjunk 15 percet, amíg az elsõ hullám töltetei találnak. Szerintem összehasonlíthatatlanul kisebb hátrányt szenvesz ezzel a kis várakozással, hiszen az atomháborúban lényeges információkat (honnan, hány rakéta, milyen pályán halad), tényleg pár perc alatt megszerzi az ellenfél (rögtön az indítások után), a katonai kommunikáció pedig (például a megtorló SSBN-ek felé) iszonyatosan redundás, több egyéb csatornán keresztûl is megoldják. Ellenben ha az átlagosan mondjuk ~50m-el pontosabb, mûholdas helymeghatározással segített találatok miatt csak 10%-kal több robbanófejet pusztítasz el, máris több tucat milliónyi embert menthetsz meg a sajátjaid közül. Szerintem nem nagy áldozat azért a negyed óráért.
Az általad említett mûholdtípus kifejlesztése pedig önmagában is éveket igényel, és a telepítéshez szükséges idõ sem összemérhetõ egy hirtelen krízishelyzet lefutási idejével. Abban pedig biztos vagyok, hogy jelenleg semmilyen hasonló eszköz nincs "odafent".
Ja és az egyezményeket kéretik komolyan venni, ugyanis tudomásom szerint az összes nukleáris-jellegû egyezményt a legjobb tudásuk szerint igyekeznek betartani (és betartatni!) az azokat ALÁÍRÓ felek. Szegény oroszoknak gõzük sincsen egy csomó robbanófejük konkrét hollétérõl ("öööö, izé, valamelyik raktárban"), nincsen lajstromuk, de errõl a felbomlás utáni káosz, a 90-es évek iszonyatos pénzhiánya és "szarok a hadseregre" mentalitása tehet. Most IAEA-s, EU-s, USA pénzbõl végzik a számbavételt.
Maónak,mint általában a "nagyvezéreknek" voltak eszement ötletei,nagyon is elképzelhetõ.Még jó,hogy a szovjeteknek volt elég eszük,és nem vették komolyan az efféle felszólításokat.....
Errõl jut eszembe: Ki az abszolút éber? Aki mielõtt felvenné a kesztyût azért megnézi, hogy nincs -e benne az ellenség keze.
Hol lehet megszerzni ezt a Harpoon 3-at?
Red Strom Rising -ot olvastam. Technikai szemszögbõl érdekes(elég precíz, bár a magyar fordítás pocsék elég sok helyen), de az hogy egyes NATO országok nem teljesítik benne az alapokmányban foglaltakat... Haha. Röhej.
A közeljövõben épp az jelenthet komoly kockázatot,hogy az új technológiák,pl.lopakodó rakéták,robotrepülõk,elhárító fegyverek,tengeralattjáró felderítõ és elhárítóezközök,és belsõ "szabotázs technológiák"...stb.,esetleg lehetõvé tehetik,hogy egy jól felkészült ország úgy indítson elsõ csapást,hogy a célországnak nem sok esélye marad akár csak minimális válaszcsapás indítására sem.Ezáltal az évtizedek alatt kialakult egyensúly felborulhat.....
"Visszanézve nekem úgy tûnik, a hidegháborút a kölcsönös bizalmatlanság indukálta, és nem a támadó szándék bármely fél részérõl."
Úgy tudom kínában elég komolyan gondolták, hogy szükséges a teljes világra kiterjeszteni a kommunizmust. Régebben hallottam talán egy elõadáson valami olyasmit anekdótát, hogy mao a szemére is hányta a szovjeteknek, hogy vajon miért nem támadják meg közösen az USA-t, mert hogy az lenne a logikus lépés az eszme rendszerük alapján. Rákerestem a neten de semmit nem találtam errõl. Nem tudom mennyi a valóság alapja, esetleg megerõsíthetnétek avgy cáfolhatnátok.
harpoon3 az annak a szoftvernek a kereskedelmi valtozata amit az usa haditengereszete hasznal a tengeri csatak szimulaciojara. pl nemtom ismered e Tom Clancy Red Strom Rising cimu konyvet (keretik nemrohogni a ficko joideig a haditengereszetnel szolgalt) az egy '83-as harpoonnal lejatszott hadgyakorlat utan szuletett a 3. (nem atom) vilaghaborurol. Visszaterve a kinaiakra: a Szuhojokon kivul jelentos szami elado tamadogeppel rendelkeznek, amiket igaz hogy valszeg az elso hullamban leszednek, de a c-601-eseiket elotte meg elindithatjak.. Nemtok rola hogy elatak e a moskitot nekik, viszon t a bhramos irant erosen erdeklodnek...gondold el..ha a tamadk sikeresen elinditja a raketait (es mivel a bhramos kelloen nagy hatosugaru miert ne tenne) az kb 100-200 mach3+ -al bejovo raketat jelent...
Az EMP robbantást az ellenséges terület felett hajtaná végre az elsõ csapást végrehajtó támadó fél, ami egyúttal meg is akadályozza azt, hogy saját tölteteit a saját GPS rendszerével vezesse célra. Nem "önvédelmi", saját terület feletti robbantásról beszélek. Az, hogy mit tiltanak és mit nem a nemzetközi egyezmények, nyilván más megítélés alá esik háború esetén, és a kísértés nyilván akkora mindkét fél részérõl, hogy én nem táplálok illúziókat afelõl, hogy minden arra képes ország megtette az egyébként minimális elõkészületeket arra, hogy meglepetésszerû EMP csapást tudjon mérni egy ellenségre. Pusztán egy kicsit átalakított mûholdra van szükség. Idõnként fel is merült, fõleg az orosz felet vádolták ezzel, hogy meg is próbálta ilyen fegyverek direkt telepítését is.
A támadásról az ellenfél szinte azonnal tudomást szerez, ezt nem tudod elkerülni. Pláne nem tudsz választani, hogy az elsõ csapás után EMP-zel, mert az elsõ csapás már önmagában leküzdhetetlen rádiótechnikai zavarokat kelt. Nincs értelme a nukleáris támadásban akár csak részben felhaszálni a GPS-t, hiszen nem lehet tudni, hogy egy rakéta mikor, milyen elektromágneses viszonyok között tud majd elindulni, mûködni - az az egység, ami elsõ csapásra készült, más körülmények között esetleg egy már részben nukleáris csapás sújtotta országból kell hogy kilõjék, tehát navigációja teljes pályáján nélkülöznie kell minden külsõ segítséget.
Az elsõ csapás jelentõségét nem tudom, miért hanyagolnám el, én csak annyit mondok, hogy ez egy olyan hazárdjáték elfogadhatatlan veszteségekkel, hogy szerencsére senki sem merte megkockáztatni. Visszanézve nekem úgy tûnik, a hidegháborút a kölcsönös bizalmatlanság indukálta, és nem a támadó szándék bármely fél részérõl.
Informatika és tudomány
