"Elég az, ha nem tudja kifizetni a gáz- és villanyszámlát." Na igen, de ez a legtöbbször szociális, egészségügyi, családi, ritkábban bûnözési (pl. lakásmaffia áldozatok) problémákból ered. Más probléma, hogy a törvénykezés nem egyenrangúan bánik az emberekkel, egyesek egyenlõbbek másoknál. A szociális problémák tárgyalása már nagyon messze vezetne.
"De teljesen nem üzemelhet fûtés nélkül a mi éghajlati sajátosságaink mellett." Ez tény. Fõleg ha fázós vki...
"Mai tudásunk szerint atomenergia nélkül nem lesz holnapután." Nem lenne gondom az atomenergiával ha: - nem kellene min. 26000 évig biztosítani a sugárzó anyag elhelyezését. Ki tud bármit is garantálni ennyi idõre? - nem lenne több reaktorbaleset. Nyilván nem direkt úgy építik meg, hogy felrobbanjon, de egy idõ után elavul, tönkremegy, javításra, korszerûsítésre nincs pénz -> bummm! - hõszennyezést sem bocsát ki (meleg víz a folyókba) - gazdaságosan üzemeltethetõ - a dolgozók egészsége sem károsodik Ha kifejlesztenek új reaktortípust vagy akár fúziós reaktort, ami mindenekelõtt teljesíti ezeket az alapelvárásokat, akkor a közvélemény széleskörû tájékoztatása mellett lehet szó az építésrõl.
Egyébként ma beszéltem egy témában jártasabb emberrel, õ azt mondta, hogy a radioaktív hulladékot (értsd: elhasznált ruházatok, cipõk, stb... tehát nem kiégett fûtõelemek) Magyarországon fõleg kimerült szénbányákban heyezik el, hordókba préselve, betonba öntve. A kiégett fûtõelemeket pedig Oroszországba szállítják. Az ólomfalról õ sem tudott biztosat mondani, de nem tartja kizártnak.
"Pár száz év múlva várhatóan valamennyi legyártott terméket szét fognak szedni és újrahasznosítani." :))) Lehet. De az is lehet, hogy pár száz év múlva a Mars környezetszennyezése miatt fogunk aggódni... Egyébként ma is ez lenne a normális, miért is nem éri meg?
"Szerintem az, hogy egyre nõ az igazságtalanság és az ember-ember közötti különbség lehetõségekben, életminõségben, nos ez NEM a tecnikai civilizáció következménye, hanem a pénz alapú gazdaságé." Errõl van szó! Pont ez a pénz (és korrupció) alapú gazdaság sulykolja az emberek fejébe, hogy minden OK, nincs semmi gond, jó az a szén-dioxid! Tény hogy egy politikusnak vagy éppen a gazdasági élet vezetõinek - ha megéri neki - nagy hangú környezetvédõvé változik. Lásd Al Gore, aki bõszen hangoztatta ezirányú elveit az amerikai zöldek elõtt, viszont a jó amcsi munkásemberek elõtt ugyanígy dicsekedett a dízel terepjáróival, amik 20 litert zabálnak 100-on... Nem ezekre az emberekre gondoltam, hanem azokra - a nagyon is sokan levõkre - akik tesznek is valamit a jobb világ érdekében. Akiket te halk hangú környezetért aggódóknak nevezel. Talán halk, de nincsenek olyan kevesen.
"A környezetvédelem egyre feltûnõbben a középosztály életminõségének, MOZGÁSSZABADSÁGÁNAK, lehetõségeinek a csökkentésére szolgáló ideológiaként funkcionál." Fõleg ha ez "megszorításokkal" (Fûre lépni tilos!*) jár, amik persze nem mindenkire vonatkoznak. Egyébként - legalábbis nekem - nem túl megdöbbentõ az amit leírtál, már évek óta mondom ezt. Mindazonáltal igazad van. Van egyébként jó könyv is a témában: Daniel Pouzzner - Architecture of Modern Political Power (The New Feudalism), 2001.
*: Ezt csak azért írtam, hogy pl. minket (mármint a vállalkozásunkat munka közben) próbált már néhány idétlen megbüntetni a füvön járás miatt... Szerintük itt kezdõdik a környezetvédelem. Errõ jut eszembe Michael Crichton: Elveszett világ c. könyve, ahol az egyik szereplõ (fotóriporter) megjegyzi, hogy rendszeresen jár Greenpeace tüntetésekre, de nem az elveik miatt (az nem érdekli), hanem a rengeteg jó csaj miatt, akik ott kiabálnak... :) Ez is kifigurázása a sok "ordítozó környezetvédõnek".
bocs, értelemzavaró sajthiba. A környezetvédelem gondolatrendszere máS, alantas célra is felhasználható.. így akartam írni
"hogy ne kelljen-látástól vakulásig robotolnia mindenkinek (csak a dolgozók 90%-ának.." Szerintem az, hogy egyre nõ az igazságtalanság és az ember-ember közötti különbség lehetõségekben, életminõségben, nos ez NEM a tecnikai civilizáció következménye, hanem a pénz alapú gazdaságé.
Amit most le fogok írni, az sokaknak megdöbbentõ lesz, mert a napisajtóban NAGYON nem lehet errõl olvasni
A napjainkban lezajló lassú, de nagyon irányult és tartós változások sok hasonlóságot mutatnak az 1000-2000 évvel ezelõtti feudalista társadalmak és az azt támogató vallások kifejlõdésével. A középrétegek egyre lejjebb csúsznak anyagilag és megbecsültség szempontjából is. A középrétegek szemlélete, a dolgozó ember és a munka (szellemi is) megbecsülése határozott csökkenést mutat. Helyette mindenféle deviáns magatartásokat reklámoznak agyba-fõbe, és a hatalmon levõk egyre inkább kialakítanak egy nem túl hasznos társadalmi réteget a középosztály fékentartása céljából. (ahol nincs egy országban beilleszkedni képtelen csoport, vagy nincsenek egy országon belül nemzetiségi ellentétek, ott bevándorlók millióival árasztják el az országot) Ez így kicsit pongyolára sikerült, de nem akarom részletezni.
Természetesen a középosztály elnyomásához egy ideológiára is szükség van. Ahogyan kétzer évvel ezelõtt mondták a gazdagok (illetve az általuk mnegbízott emberek): "könnyebb a tevének átjutni a tû fokán, mint a gazdagoknak az mennyeknek országába..." Az akkori gazdagok -- úgy látszik -- éppúgy nem akartak túlságosan a mennyeknek országába kerülni, mint ahogyan manapság a környezetvédelmi ordítozókat a háttérbõl támogatók sem akarnak lemondani az autójukról, meg a többszáz tonnás tengeri yachtokról...
A környezetvédelem egyre feltûnõbben a középosztály életminõségének, MOZGÁSSZABADSÁGÁNAK, lehetõségeinek a csökkentésére szolgáló ideológiaként funkcionál. Bárki, aki ezen elgondolkodik és nyitott szemmel él a világban (nem a tévét nézi) az észreveheti.
Óriási peche ez azoknak a környezetért aggódóknak, akik számára a környezetvédelem az ember jövõbeni életminõségének a megóvását jelenti! Az a nagy pechük, hogy a környezetvédelmi gondolkodás már, alantas célra is alkalmas (A világon minde alkalmas alantas célokra), és ezt az alkalmasságot felismerték és ki is használják akiknek van ehhez pénzük és hatalmuk.
Az igazi környezetért-aggódók hangja meglehetõsen halk. Azok a környezetvédelmi ordítozók, akiknek a hangja túlharsogja a sokmillió dolgozó emberét, nos azoktól nem sok jót várhatunk.
Ebbõl a szempontból az USA most -- szerintem -- jobban áll, mint Európa. Legalábbis felszínesen szemlélve. Hogy meddig, az más kérdés. A társadaolom "mélyén" lezajló változásokat ugyanis nehéz észrevenni.
"ha bárki, bármely cég, stb... mocskot is termel a tevékenysége során, az takarítsa is el" Ez igaz. De amennyire én látom, hosszabb idõt és nagyobb földrajzi léptéket áttekintve határozottan ebbe az irányba haladunk. A térben és idõben lokális korrupciós és egyéb disznóságok szerintem nem befolyásolják ezt a tendenciát.
Pár száz év múlva várhatóan valamennyi legyártott terméket szét fognak szedni és újrahasznosítani. Ehhez azonban már a termék megtervezésekor figyelembe kell venni a késõbbi (lehetõleg gépesített) szétszedhetõség és az újrahasznosíthatóság szempontjait. Ez is hozzátartozna az ésszerû takarékossághoz.
Nemcsak az olaj fogy el egyszer, hanem a többi nyersanyag is, hisz a készletek végesek (számadattal kifejezhetõk) a fogyasztás egy másik számadat, csak osztani kell...
Így leszünk gondban a többi nyersanyaggal: króm, nikkel, réz, kobalt, molibdén, vanadium ... felsorolhatnám a periódusos rendszert. Ezeket egyre kisebb koncentrációjú helyekrõl kell majd elõállítani, amihez EGYRE TÖBB ENERGIA kell. Az újrahasznosításhoz szintén több kell, egy.két anyag kivételével (pl. alumínuim). Szóval az energiakérdést nagyon meg kell oldani
Sajnos, nem kell kultúrálatlannak lenni ahhoz, hogy valaki ne mosakodjon túl gyakran, meg hogy egészségtelen körülmények között éljen. Elég az, ha nem tudja kifizetni a gáz- és villanyszámlát.
A technikai civilizáció összerogyasztásával méginkább nem fogja tudni kifizetni. Ha a fosszilis energiaforrások elfogynak vagy környezetvédelmi okokból lemond róluk a döntéshozó hatalom, akkor gondban leszünk, ezt próbáltam érzékeltetni.
Az ésszerû takarékosságról: igen, én is híve vagyok az olyan családi háznak, amely jól van tájolva, megfelelõ méretes üvegfelületekkel, és eléültetett nagy lombos fákkal sok fûtési költséget takarít meg. De teljesen nem üzemelhet fûtés nélkül a mi éghajlati sajátosságaink mellett.
Ehhez azonban családi ház kell. Akár felújított parasztház, akár újabb építésû, de célirányosan megtervezett. Azok a kaptárházak, amelyeket mostanában "lakópark" néven erõszakolnak a lakosságra az "ingatlanbefektetõk", nos azok a panelházak újra felélesztése nem más.
Pedig lenne elegendõ terület mindenkinek, ezt nem nehéz kiszámolni: 2,3 millió családot megszorzunk 150 négyszögöllel, akkor Budapest területének kb. 1,5 szeresét kapjuk, Magyarország összes települése ennél jóval több területet foglal. Számomra ez erõsen hozzátartozik az ésszerû takarékossághoz.
Sajnos, manapság az ésszerû takarékosság fogaélmát nem részletezik, sejtem hogy miért. Ahol valami részlet kiszivárog, ott mindig a lakosság életminõségének drasztikus romlása derül ki mindig. Ezek után én nagyon nem tudom szeretni a zöldeket.
"Nos, az a lakás 200-300 évvel ezelõtti lakásokhoz (pláne 1000 évvel ezelõtti paraszti kunyhókhoz) képest luxus színvonalú. Például fûtött. Meleg vízben mosakodnak, a többség naponta."
Azért az õseink sem feltétlenül ápolatlan, kulturálatlan barmok. Igaz a középkor betett ennek, de az ókor, sõt már Mohenjo-Daro korában is ismert volt a fürdõ, a napi higiénia, a kulturált öltözködés, fõleg az akkori városokban. az más, hogy voltak népek (ahogy ma is vannak), akik barlangokban éltek. Nézd, ami engem illet, egy régi (100 éves) de külsõleg és belsõleg is felujított hagyományos parasztházban sokkal jobbat tudok aludni, mint a hülye panelekben. Igaz a technika megoldotta, hogy ne kelljen-látástól vakulásig robotolnia mindenkinek (csak a dolgozók 90%-ának...), szélesebb látókörrel rendelkezünk (de mihez kezdünk a rengeteg információval), hosszabb az életünk (de stesszesebb is), stb... Szóval érvek-ellenérvek végeláthatatlan sora. Meg kell érteni, vannak olyan emberek is, akik úgy szeretnének élni, hogy ne eméssze fel az életüket a cégek, a vállalkozások, a gazdaság, az állam baromságai. Élni és élni hagyni. Csak ennyi. Hiába szidod a környezetvédõket, zöldeket, stb... a többségük csak szeretne holnapot és holnaputánt. Nem pedig pokolfajzatok, akik csak a nagy fejlõdés útjában állnak. Tudod, az a véleményem, ha bárki, bármely cég, stb... mocskot is termel a tevékenysége során, az takarítsa is el maga után, ne a Dunába engedje (ahogyan jó pár gyár anno és napjainkban, némi kenõpénz v csak szimplán a bírság kifizetése után), ne lerakja csak úgy valahol, elássa, eltüntesse, hogy aztán késõbb a talajvizsgálat megálapítsa, hogy a talaj nehézfém szennyezettsége több ezerszerese a megengedettnek, stb... És ezek nem egyedi esetek! Szerte az országban, a világban. Vég nélkül sorolható lenne a példa, én nem teszem, csak még egyet (és ezzel vége is): a DDT felhasználása és gyártása elvileg tiltott, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy a megfelelõ helyeken gátlástalanul vagy éppen illegálisan de használják és gyártsák. Többek közt Indiában, ahonnan a magaslégköri áramlásokkal a DDT egy része Európában köt ki...
"Mivel ez sok technológia gyökeres megváltozását igényli ill. vonja maga után, nem lehet a mostani, olaj alapú energiafelhasználásunkat egy az egyben átkonvertálni villamos energiára, ám némi korábban elvégzett becslésem szerint legalább 20 ezer MW és legfeljebb 60 ezer MW villamos teljesítmény kell ahhoz, hogy a JELENLEGI életminõséget fenn tudjuk tartani." Pedig elõbb-utóbb sort kell keríteni erre is. De mi lenne, ha az energiaigényünket egy kissé visszafognánk? Ésszerû spórolással sok mindent meg lehet takarítani egy kevés áldozat árán. Ami azt illeti a szélerõmûvekre nem gondoltam túl sokat (szerintem Magyarországon nem lesz túl nagy jelentõségû), de pl. Nyugat-európában már jól beváltak (és szerencsére itt is terjednek) az öko-építésû házak, a passzív napfûtés, esetleg a geotermikus energia (amire viszont Mo. nagyon is alkalmas) és napelemek használata. Ez utóbbiról nem mondom, hogy egész évben képes fedezni az elektromos áram szükségletet, de aktívan hozzájárulhat. Két éve olvastam vhol egy Németországbeli (kísérleti jellegû) házról, ahol a teljes energiaszükségletet képesek fedezni a legújabb fejlesztésû napelemek (nem, nem jártam utána a technikai adatoknak). Ha jól emlékszem kb 14 négyzetméter naptetõ volt a házon. Nálunk pedig valamivel többet süt a nap, mint ott. Mondhatod, túl drága és igazad van, de erre is lehet(ne) pl. vmi állami vagy úniós támogatást kitalálni. Ahogyan ezt nagyon jól kitalálták pl Ausztráliában és az USA déli álamaiban is. Tehát ezzel arra az elvre akarok utalni, hogy sok kicsi is sokat tehet(napelem a háztetõn), nem csak egy nagy (erõmû). Inkább az emberek, családok - többé-kevésbé - önellátására szavazok.
"Így terjeszti a napisajtó a mérhetetlen szellemi sötétséget, és így hangolja a dolgozó kisemberek agyatlan többségét a saját érdekei ellen. Ez az ami döbbenetes, és mérhetetlen elkeseredettséggel tölt el." Igen, ez minden szinten így van, minden témában. De ha megnézed pl. a tudományos szaklapokat, akkor ott is láthatod, hogy mennyire csak a publikálás a lényeg. Bármi lényegtelen, mindenki által ismert dologról is lehet 8-10 oldalas cikket írni, ahogyan írnak is sokan. (Klasszikus: elolvasok 10 könyvet, írok belõlük egy tizenegyediket.) Tehát a kutatás, fejlesztés is jócskán elüzetiesedett, csak olyat kutass, amibõl belátható idõn belün haszon termelhetõ. Elméleti (vagy pláne haszonnal nem kecsegtetõ kutatásokra) szinte nincs pénz. Miért baj? Mert többek közt számtalan olyan dolgot szül, aminek kevés az elõnye, de annál több a hátránya (lásd a hadsereg kutatásait, újabb fegyverek, mikrohullámú tömegoszlató, stb...). Sok FELESLEGES dolog, ami emészti a pénzt. Igen tudom, sok dolgot köszönhetünk ennek is, pl. a netet. De attól még igaz a fenti. Például utálom a mobiltelefont és átkozom aki kitalálta, de attól függetlenül elismerem, hogy idõnként hasznos. De nem akkor, ha valaki élete ettõl függõvé válik (ld. sok mobilbuzi, aki létezni nem tud nélküle). Valóban ér a mobil ennyit? Pl. hogy hétvégén is baszogasson a fõnök? Szóval való-e mindenféle új technológia a emberek kezébe? Vagy csak jó biznisz? Csengõhang, logó? És a mobil csak egy(!) példa a sok közül.
"ólomfalat nem szoktak atomerõmûbe építeni, továbbá sem a különféle aktivitáskoncentrációjú radioaktív hulladékok eltemetésekor sem, és a kiégett fûtõelemek feldolgozási maradékainak eltemetéséhez sem. És NEM azért, mert "kispórolják" " Tény nem értek az atomerõmûvekhez. De a falat nem erõmûbe, hanem a lerakóba építették. Ezt az ólomfalas dolgot egy volt (valamikor a 80-as években) atomhulladék-temetõi (v vmi hasonló nevû) alkalmazottól hallottam. Mégpedig pontosan ezt, hogy mintegy 15 cm vastag, ólombetétes fal eredetileg tervezve a lerakohely azon földalatti részére, ahol a kiégett fûtõelemeket kellett tároni. Anno, a megépítés idején nem jutott rá pénz, késõbb pedig - állítólag - egy részét ellopta vmi "fejes". Ha õ ezzel hazudott, akkor én is továbbadtam a baromságát. De láttam vmi filmet vmelyik (NGC?) adón egy brit atomhulladéktemetõrõl, amit elegendõ mélységben (140 m?) tömör sziklába vájva építettek ki, ügyelve, hogy ne legyen talajvíz a közelben, lehetõleg födmozgás sem. De Magyarországon ilyen helyet nem tudom lehet-e találni. Lehet viszont homok és agyagdombokat, mindenhol vízzel, ahol is nem lehet még 50 méterre sem leásni. Talán akkor nem akkora hülyeség az ólomfal. Többek közt tudom, hogy azokon a településeken, ahol áthalad a radioaktív hulladékot szállító autó, mindegyik kap x összegû kárpótlást is ezért. (Szándékosan nem írom le az atomlerakó helyét. Aki tudja hol, az tudja, aki nem, az nem.) Hogy az újabb fejlesztésû atomerõmûvek mit tudnak, az más kérdés. A legtöbb helyen elöregedettek mûködnek. Ahogy írtad is a szaporító gyorsreaktorból (majd utánanézek, érdekes) 7 db volt, de be is zárták a Franciaországbelit, többek közt gazdaságossági okoból (ld. a fentebb leírtakat. Esetleg ha jó is, ha nem éri meg most azonnal, akkor vége bárminek.)
"a demagógok ellen szinte lehetetlen küzdeni. Amíg egy rövid jól hangzó ostobaságukat megcáfolja valaki, addig 100 másikat lövöldöznek bele a köztudatba." Nap mint nap tapasztalom... Csak más téren, részben a technika oldalán.
Mára ennyi. Ritkán írok ekkora eszmefuttatásokat. :)
Az még tovább csavarintja a kérdést, hogy egyáltalán, meddig lesz még olyan hogy állam?
Most NEM akarok politizálni, csupán érdekességképpen: nekem úgy tûnik, hogy azok akik az állam folyamatos leépítéséért harcolnak, meg azok akik a környezetvédelmi törvényeket egyre szigorítani kívánják, nos mintha egy oldalon állnának...
Azt a jövõ dönti el, hogy nagy sorozatok mellett a szélenergia versenyképes lehet-e más forrásokkal, vagy mindigis a gazdaság többi résztvevõjének a támogatására szorul majd.
Itt egy érdekes dilemmával állunk szembe: mennyire avatkozzon bele az állam a gazdaságba? Ami igazán kacifántossá teszi ezt a kérdéskört az az, hogy ha a beavatkozást kívánókat és nem kívánókat egymáshoz viszonyítjuk, illetve a beavatkozásokat és a nem beavatkozásokat megpróbáljuk valami logikai egységbe rendezni... prioritások szerint... hmmm.
Az engedélyeztetés az egy kicsit más kérdés. Ugyanis itt -- a jelenlegi méretû gyártott sorozatok mellet -- a szélerõmû beruházási költsége viszonylag magas. Vagyis az általa elõállított energia ára ma még jelentõsen magasabb a többi forráshoz viszonyítva.
Vagyis az engedély kiadása -- ezt nem tudom biztosan -- nem egyszerûen abból áll, mint egy építési engedély, hanem egyben egy ártámogatás odaitélését is jelenti. Ez pedig a támogató anyagi megfontolásait is tartalmazza
Hangsúlyozom: én örömmel látom ezeket az óriásokat a mezõkön kalimpálni, mert sok ember jobb életminõségét jelenti az általuk megtermelt energia. (még ha VALAMNENNYI embernek nem is elegendõ)
Továbbá abban is bízok, hogy a SOROZATGYÁRTÁS hatására az áruk a jelenleginek töredékére csökken majd, ami tovább segítheti elterjedésüket. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a korunkra jellemzõ technológiai tömegipar által sorozatgyártott gépek és készülékek iszonyatosan drágák lennének EGYEDILEG legyártva. Ez a szempont mintha nem kapna túl nagy hangsúlyt a közgondolkodásban.
Érdekes és szép táblázat. Végre ellenõrizhetõ adatokat is láthatunk.
Egy csöppet hadd számoljak. 17 000 000 kWh éves energiatermelés elosztva a 8760 órával (ennyi egy nemszökõ év) az 1940 KW folyamatos teljesítmény. Nyilván a szél nem egyenletesen fúj, de ezt most hanyagoljuk, ugyanis a meteorológusok szerint 120 m magasan már sokkal egyenletesebb a szél, mint a felszínen.
Ez jól összevág azzal az adattal, hogy a maximális beépített teljesítmény 5000 kW. Most jön a bizonytalanság.
A 115m rotorátmérõ 10381 m2 felületet jelent (hanyagoljuk a tengely környékén levõ kúpot, az nem befolyásolja a BECSLÉSeket) Ha a szélsebesség 6 m/s, akkor az 1 m2 felületen átáramló teljesítmény 140 Watt, vagyis a roppant méretû rotor teljes felületén 1453 kW.
Ám az átáramló teljesítmény és a kivett teljesítmény nem azonos. Ha 10% hatásfokot tételezek fel, akkor biztosan nem tévedek túl sokat. Ez esetben pedig a gép által leadott elektromos teljesítmény 145 kW.
A 145 kW és a fent kiszámolt 1940 KW közötti feltûnõ különbség úgy érzem, magyarázatra szorul.
Elnézést a hosszú szövegekért, de sajnos a demagógok ellen szinte lehetetlen küzdeni. Amíg egy rövid jól hangzó ostobaságukat megcáfolja valaki, addig 100 másikat lövöldöznek bele a köztudatba.
Aztán -- sajnos -- az emberek egy részének ezek megtetszenek, és elkezdik szajkózni...
Na most már tényleg eldugulok, mert dolgozni kell.
Folytatom a #29-et. Az a reaktortipus, amely elvileg az U238-at és a Th232-t is fel tudja használni, szaporító gyorseaktornak hívják (fast breeder reactor, FBR). / vagy 7 darab épült a világban, a legnagyobb Franciaországban mûködött, 1200 MW villamos teljesítményt is leadott. Mára bezárták, kisebbrészt technológiai-gazdaságossági problémák miatt, nagyobbrészt a zöldek nyomására.
Az természetes, hogy elõbb-utóbb be kellet volna zárni. Ahogyan a TOVÁBBFEJLESZTETT változatai megjelennek. Ám ennek semmiféle továbbfejlesztett változata sem jelent meg. A fõnix (ez egy mondabeli madár) most nem éledt újra a hamvaiból, legalábbis Franciaországban nem.
A kiéget fûtõelemek sorsa az a kérdés, amivel a JELENLEGI atomerõmû tipusok támadhatóak, és valljuk be: majdnem jogosan. Ám a gyors szaporító reaktor elvileg (ezt kísérletek és számítások igazolják) alkalmas a kiégett hulladék kvázi ártalmatlanítására is. A maradékban jelenlevõ leghosszabb felezési idejû izotóp a Cs137 (kb. 30 évvel), ami azt jelenti, hogy az így keletkezett hulladékot kb 1000 évig kellene tárolni.
A jelenlegi reaktortipsokban keletkezõ kiégett fûtõelemeket kb. 6-8 millió évig kellene tárolni, ami emberi léptékkel hosszú. Földtörténetk léptékkel persze nem az. Vannak a Föld felszínén olyan kõzetlemezek, amelyek 1-2 milliárd év õta léteznek, és várhatóan fognak is még ugyanennyi ideig.
Ám ezeket a kiégett fûtõelemeket nem kellene hulladéknak tekinteni, ugyanis ezekben óriási mennyiségû kinyehetõ energia van. De nem a mai reaktortipusokban.
Vagyis tovább kellene fejlõdni. Ám az atomenergia elleni tilyakozás pont ezt a továbbfejlõdést teszi lehetetlenné.
Most csak az FBR-rõl írtam, de vannak más, ritkán emlegetett lehetõségek is, amelyek megvalósíthatósága számításokkal igazolt, de a technológia nincs megkutatva. Pl. a Carlo Rubbia által felvetett gyorsítós reaktor. Ez is alkalmas lenne a kiégett fûtõanyagban levõ hosszú felezési idejû izotópok lebontására, és -- mivel szubkritikus -- abszolút biztonságos.
A továbbfejlesztéshez azonban sok idõ és sok pénz és megfelelõ "szakemberkészlet" kell. 1.) Az idõbõl mostanában kezdünk kifutni, hála a.. no kiknek 2.) A pénz manapság -- ilyen a mai gazdasûágszerkezet, sajna -- BANKOKBÓL hozzáférhetõ. Namármost: egy ilyen fejlesztésre, amit a "lakosság" (ordítozó kislétszámû zöldek + sötét sajtó) ekkora gyûlölete kisér... no, ilyenre nemigen fognak pénzt adni. 3.) A tehetséges fiatalok közös jellemzõje, hogyáltalában nem szeretnek egy kihalásra itélt, vagy annak látszó technológia irányába elmenni. Meglehet, hogy 30 év múlva kétségbeesetten kapkod az emberiség "nyugati" fele, hogy építeni kéne atomerõmûveket, itt a rengeteg pénz... csak éppen szakember nem lesz már.
Így tekinthetünk a jövõbe. Sose bánjátok, a dolgozó tömegeket fékentartó robotizált harci rendszerekbe mindig lesz olaj.... Aki nem akar majd télen hidegvízben fürödni, azt maj jól seggbelövik...
No, itt a HTML kódok hiányábak ördöge. Az U3O8-at nehogy "ú-háromszáznyolc"-nak olvassa valaki! Helyesen: ú-három-ó-nyolc, azaz a természetben általában elõforduló uránoxid. (Az erõmûben nem ebbõl, hanem többnyire urándioxidból azaz UO2-bõl vannak a fûtõelemek, mivel annak az olvadáspontja 2000 celsius fölött van (asszem 2700 körül, de ebben most nem vagyok biztos)
Azt írtad: "Atomerõmû, látszólag gazdaságos, de az elhasznált urán elhelyezése már rögtön problémás és rengeteg pénzbe kerül, amin szeretnek spórolni néhányan (és nem csak Magyarországon) pl. ólomfal be nem építése, stb..." Ez jó
Kérlek ne haragudj, hogy megmosolyogtam ezt a mondatot, mert ha valaki nem ért valamihez, az nem bûn. Én sem értek rengeteg dologhoz, az összes tudásom borzatsztó pici törtrésze az emberiség összes tudásának.
Szóval: ólomfalat nem szoktak atomerõmûbe építeni, továbbá sem a különféle aktivitáskoncentrációjú radioaktív hulladékok eltemetésekor sem, és a kiégett fûtõelemek feldolgozási maradékainak eltemetéséhez sem. És NEM azért, mert "kispórolják"
Az atomerõmûvekrõl beszélve az egyszerû embereknek vagy Csernibil vagy Paks, vagy az atomfegyverkezés jut az eszébe, és ez a sajtó leírhatatlan bûne és hazudozásának eredménye. Node mit várhatunk olyan újságíróktól, akiknek két hatványkitevõs szám összeszorzása gondot okoz?
Most nagyon-nagyon címszavakban fogom leírni a lényeget.
A ma általános reaktortipusok (többségükben nyomottvizes, mint Paks) kismértékben dúsított uránt használnak. A természetes uránban zömében (99,3%) bennelevõ U238 izotópot nem hasznosítják. (Az U238-ból kis mennyiségû Pu izotópok keletkeznek, amelyek egy része szintén elfogy, de ez kis mennyiség az U235-bõl származó energiához képest)
Ma azt az uránércet tekintik gazdaságosan kitermelhetõnek, amelynek U3O8 tartalma eléri a 0,25%-ot. (A Mecseki urán esetében ez kb. 0,2 % volt.) A ma általános reaktortipusok fajlagos üzemanyag kihasználása 30-40 ezer MWnap/tonna (enyhén dúsított) urán.
Majon milyen nyersanyagforrásokat lehetne GAZDASÁGOSAN elérni akkor, ha az egységnyi tömegû nyers uránból (99,3% U238 + 0,7% U235) kinyerhetõ energia mennyiségét 140-szeresére tudnánk növelni? És ha 500-szorosára?
Ez a két szám nem ex-has szám, hanem a valóság. Ha lenne olyan reaktortipus ami az U238-at is fel tudja használni, akkor 140-szeresére nõne az emberiség rendelkezésére álló energiakészlet, MÉGPEDIG AKKOR,HA CSAK A JELENLEGI uránérceket használjuk fel.
Igen ám, de akkor a felhasználható uránérckészletek is beláthatatlanul sokszorosan megnõnének, vagyis az össz rendelkezésre álló készlet hatványozotan emelkedne.
Most jön a következõ adat: A földkéreg tartalmaz urán és tóriumot. Az utóbbiból U233 gyártható, ami szintén felhasználható (szabályozott, önfenntartó láncreakcióra képes). A földkéregben (magmás kõztekben, vagyis NEM az agyagban vagy mészkõben) tonnánként 4 gramm urán és 8-10 gramm tórium van. Ebben a 12-14 gramm anyagban annyi energia van, amivel többször fel lehetne olvasztani és el lehetne forralni az az 1 tonna bazaltot!
Ekkor nemcsak a mostani, gazdaságosan kitermelhetõnek minõsített uránérckészlet állna az emberiség rendelkezésére, hanem a jövõbeni, lassan növekvõ igények is ÉVMILLIÁRDOKRA kielégíthetõek lennének.
Node mi lesz az atomerõmûvek kiégett fûtõanyagával? (amit a sötétagyú sajtó rendszeresen összekever a radioaktív hulladékkal) mindjárt ezzel folytatom.
szerintem egyáltalán nem oylan rossz a helyzet, mindenképp üdvözlendõ lenne ha egyáltalán az MVM hagyná azokat a magyar cégeket, akik be akarnak ruházni. Mert jelenleg az a helyzet, hogy építenének szélkerekeket, de nem adják ki az engedélyt.
Folytatom. Mennyi az a villamos teljesítmény, amit szélerõmûvekkel meg lehet termelni?
Nem nehéz belátni, hogy v szélsebesség mellett 1 m2 felületen, amely merõleges a szélirányra, 0,65*v^3 mechanikai teljesítmény áramlik keresztül. Például egy olyan propellert tekintve, amelynek átmérõje 12m, vagyis a felülete kb 100 m2, nos ezen 5m/s szélsebesség esetén 8 kW mechanikai teljesítmény áramlik át. Ha ennek a 10%-át adja le elektromos teljesítmény formájában, az 800 W.
Hiába építenek bele 600 kW-os generátort, akkor sem fog 600 kW-ot leadni. De akkor lehet dicsekedni, hogy húúú húúú 600 kW-os szélerõmû kapacitást építettünk be! Már csak 3000 db ilyet kell csinálni és bezárhatjuk Paksot!
De nézzünk egy igazi óriási szélerõmûvet, egy gigászt. Legyen a torony magassága 100m, a rotor átmérõje is 100m, a szélsebesség pedig 6m/s, a hatásfok 10%. Ekkor könnyû kiszámolni, hogy az erõmû elektromos teljesítménye 110 kW lesz. A beruházási költsége azonban kb azonos lesz egy 10 MW -os erõmûével.
A 6m/s szélsebesség 100m magasságban, éves átlagban nagyon kevés helyen található meg Magyarországon.
Végezetül egy link: ezzel a kérdéssel sokat foglalkozó, fõleg meteorológiai szakértõk felmérték hogy Magyarországon mekkora elektromos teljesítmény alapozható szélenergiára. A tanulmányok rövid összefoglalása a http://www.matud.iif.hu/05jul/05.html címen található, ami a Magyar Tudományos Akadémia honlapján van. Nekik jobban hiszek, mint a rengeteg csalónak és kóklernek, akik a víz felbontásával majd újraegyesítésével akarnak örökmozgót gyártani, meg a vákumenergiával etetik a hiszékeny közönséget.
Az itt leírt 1800 MW nemcsak a jelenlegi villamosenergiakapacitásunknak töredéke, hanem méginkább apró töredéke annak a szükségletnek amivel a fosszilis energiaforrások elvetése esetén találjuk szembe magunkat.
A szélenergiával megtermelhetõ sok tízezer MW elektromos teljesítményt olyan emberek szajkózzák, aki többnyire azt sem tudják, hogy mi a különbség a megtermel villamosenergia és a beépített erõmûvi kapacitás (villamosenergia teljesítmény) között. Ez pedig nem csoda, mert olyan sötét, agyatlan újságírók "világosítják fel" õket, akik maguk sem érzékelik a különbséget. Nemcsakhogy nem tudják, de nem is ÉRZIK.
A legnagyobb példányszámú napilapokban rendszeresen lehet pl. ilyeneket olvasni: "naponta (évente, stb.) 150 MW elektromos energiát termel"
Szinte pontosan idéztem. A "sugárfertõzés" kifejezés rendszeres használatát már kezdem megszokni. És az újságok fõszerkesztõi nem képesek egy természettudományhoz értõ embert tartani, aki lektorálná az idióta cikkeiket ilyen szempontból.
Így terjeszti a napisajtó a mérhetetlen szellemi sötétséget, és így hangolja a dolgozó kisemberek agyatlan többségét a saját érdekei ellen. Ez az ami döbbenetes, és mérhetetlen elkeseredettséggel tölt el.
"...ha regeltõl estig tartó robot, egyik hónapról másikra élés, svábbogarakkal teli szûk lakásokban, ahol az összezsúfoltságtól..."
Nos, az a lakás 200-300 évvel ezelõtti lakásokhoz (pláne 1000 évvel ezelõtti paraszti kunyhókhoz) képest luxus színvonalú. Például fûtött. Meleg vízben mosakodnak, a többség naponta. Stb.stb.
A technikai civilizáció lerogyasztásával mindez nem lesz. Ehelyett olyan borzalmas életminõségre számíthatunk, hogy utódaink irigyelhetik a mostani összezsúfolódott embereket. Ha egyáltalán lesz tudomásuk arról, hogy hogyan éltek elõdeik. Ám én nem vagyok biztos abban, hogy az akkori hatalom majd részesíti õket ebben az információban. És az is lehet, hogy olvasni sem tudnak majd. Ahhoz, hogy napi 16 órát a földeken robotoljanak, nem kell tudni olvasni.
Ha a fosszilis energiaforrásokat elvetjük (most mindegy hogy elfogy, egekbe drágul, vagy éppen környezetvédelmi okból) nos, akkor nem lesz fûtött lakás, és melegvízben mosakodás sem.
Nem lesz közlekedés-szállítás sem, ami a mai tipusú, specializáción és munkamegosztáson alapuló társadalom-gazdaság vérkeringése. Közlekedés-szállítás nélkül bármely terület, régió, stb. elhel mint egy végtag, aminek elszorítják az ereit.
Ma Magyarország villamos energia fogyasztása kb. 6000 MW átlagosan. Ennek kb. 1/4 -ét importból fedezzük. Ám a TELJES energiafogyasztásunknak ez csupán töredéke. Ha lemondunk a fosszilis energiaforrásokról, akkor a lakások fûtését, a közlekedés-szállítást, a mezõgazdaságot, az ipar nagy részét át kell állítani villamos energiára.
Mivel ez sok technológia gyökeres megváltozását igényli ill. vonja maga után, nem lehet a mostani, olaj alapú energiafelhasználásunkat egy az egyben átkonvertálni villamos energiára, ám némi korábban elvégzett becslésem szerint legalább 20 ezer MW és legfeljebb 60 ezer MW villamos teljesítmény kell ahhoz, hogy a JELENLEGI életminõséget fenn tudjuk tartani. Továbbfejlõdésrõl azért nem beszélek, mert anak irányai (és energiaigényessége) nem jósolható a jövõbelátás képessége nélkül.
Ezt a több tízezer MW villamos teljesítményt akarják sokan szélenergiával fedezni. Errõl pár szót a következõ hozzászólásban.
"Nem értem, miért "rohadna" a világ attól, hogy fejlõdünk. Nem értem, hogy néhány embert miért zavar a tisztességes, emberhez méltó életünk." Ne értsd félre, nem zavar az "emberhez méltó élet(!)", én minden emberi lénynek (és a nem emberieknek is a saját életükhöz méltó életet) ezt kívánom a világon. Csak egyre kevésbé érzem, hogy ezt a technika fogja elhozni. egyeseknek talán igen, de a maradék 90%-nak nem. De nézz csak körül, hány embernek van emberhez méltó élete? (Kérdés, hogy mit értünk ez alatt. Mert ha regeltõl estig tartó robot, egyik hónapról másikra élés, svábbogarakkal teli szûk lakásokban, ahol az összezsúfoltságtól megõrülnek egymástól az emberek; ha ez emberhez méltó, akkor minden OK, de szerintem nem és azért elég sokan élnek így.) Persze ez nem kizárólag a technika miatt van, ez tény.
Végül is ezt a rohadós dolgot nem kifejezetten a technikai fejlõdésre értettem, hanem fõleg a természet, természeti kincsek, élõlények, emberi munkaerõ kizsákmányolására, az erõforrások pazarlására és idõ elõtti felélésére. A téma kétségtelenül tágan értelmezhetõ és túl messzire is vezetne, hiszen a sok okostojás évtizedek óta vitatkozik, elõrejelez, bizottságokat alakít, tárgya, stb... minden különösebb eredmény nélkül. De azt azért bárki beláthatja, hogy nem minden technikai újításnak van értelme és sok olyannak van értelme, amibõl mégsem kerül a köztudatba semmi (lásd elfelejtett találmányok), tehát a jelenlegi helyzet elsõsorban a monopólium válalatoknak kedvez, akik a profithajhászás miatt bármit, akár a közeljövõnket is képesek lennének feláldozni. Ha valami most, azonnal megéri, akkor kell is, mindegy, hogy milyen árat kell fizetni (esetleg sok 100x-osát) mondjuk 10-15 év múlva. Itt van például az autó. Végsõ soron egy õsöreg fejlesztés, az, hogy maiak kevesebbet fogyasztanak, biztonságosabbak(?), kényelmesebbek mint elõdeik, végül is fejlesztés, de akkor is egy régi technológia toldozgatása. Ha ugyanennyi energiát öltek volna például alternatív energiával mûködõ autókba, már rég megoldott lenne esetleg a víz v. hidrogén v. elektromos v. vmi. hasonló elven mûködõ autó, feltéve, ha az autókonszernek+olajipari érdekeltségek nem tetek volna keresztbe állandóan. Tehát ontja a füstöt, zajos, feléli a kõolajat, stb... -> rohasztja a világot. Hõerõmûvek dettó. Atomerõmû, látszólag gazdaságos, de az elhasznált urán elhelyezése már rögtön problémás és rengeteg pénzbe kerül, amin szeretnek spórolni néhányan (és nem csak Magyarországon) pl. ólomfal be nem építése, stb... Szennyvízkezelés hasonló, lásd budai oldal. (Erre is van altenatív és kiválóan mûködõ példa, pl. Belgiumban, ahol egyre népszerûbb a víznéküli wc, és itt nem vmi. tré "falusi pottyantós"-ra kell gondolni. Mellesleg ez is magyar találmány, idehaza mégsem lett belõle semmi.)
"Jelenleg a légkör CO2 koncentrációja 370 ppm, ha jól tudom. A becslések szerint 2050 re (?) ez 420 ppm-re megyfel. Ennek a koncentrációnak is van hatása?" Erre az asszony tudna válaszolni, õ a biológus, de a lényeg, hogy már egészen kicsi koncentrációban hat. Persze minél több annál gyorsabban, de a kevesebb még alattomosabb, mert szinte észrevehetetlen, míg a nagyobb dózist könnyebb észlelni magunkon. Egyébként érzésem szerint a nagyvárosokban a koncentráció magasabb.
"Ha ilyen egyszerû lenne, akkor már most is kicsi oxigénpalackokkal fukároznánk a munkahelyünkön. Idõnként egy szippantás." A röhely az, hogy van ilyen már a 90-es évek óta, pl. Japán nagyvárosaiban, ahol oxigénbárokba járnak a népek, kicsi maszkokkal a fejükön ülnek és negyed-, félóráig élvezik a gépi oxigént.
"Ami a világ rohadását illeti, az szerintem NEM a technikai fejlõdésbõl ered, hanem az emberek egymás közötti viszonyának romlásából De ez eltér a cikk témájától és annyira tág problémakör, hogy itt meg sem merem kisérelni a felsorolását." Na igen, ez is belejátszik.
Minden jót!
Ami a világ rohadását illeti, az szerintem NEM a technikai fejlõdésbõl ered, hanem az emberek egymás közötti viszonyának romlásából De ez eltér a cikk témájától és annyira tág problémakör, hogy itt meg sem merem kisérelni a felsorolását.
Ha ilyen egyszerû lenne, akkor már most is kicsi oxigénpalackokkal fukároznánk a munkahelyünkön. Idõnként egy szippantás. Miért nem ezt csináljuk? Az az átkozott kávélobbi akadályozza!
Na megyek kávézni
Megnéztem a CEI ide belinkelt honlapját de semmiféle CO2 népszerûsítést sem láttam rajta. Lehet, hogy nem olvastam eléggé figyelmesen?
Az, hogy mennyi CO<sub>2</sub> milyen m;rt;kben rontja az agytevékenységet, és mennyi idõ alatt, nos én nem tudom. A hatás persze létezhet, ez logikus.
Jelenleg a légkör CO2 koncentrációja 370 ppm, ha jól tudom. A becslések szerint 2050 re (?) ez 420 ppm-re megyfel. Ennek a koncentrációnak is van hatása?
Nem értem, miért "rohadna" a világ attól, hogy fejlõdünk. Nem értem, hogy néhány embert miért zavar a tisztességes, emberhez méltó életünk.
Azok, akik a sajtó útján manipulálják a tömegembert, õk nem fognak lemondani a miénkhez képest óriási fogyasztásukról. (tengeri yachtok, hatalmas autók,családonként akár több is, sok száz négyzetméteres házak)
Ez laboratóriumi kísérlet volt a 90-es években, már a 10-ik perc után jelentõsen romlott a kíséretben résztvevõk agyi tevékenysége, hogy hogyan történik mindez kinn a "vadonban", azt nem tudja senki. Abban egyetértünk, hogy nem a CO2 a legnagyobb agytompító... :D Például az efféle CO2 népszerûsítés már határozot tompultságra vall.
"Már régen meg kellett volna kezdeni az áttérést a fosszilis tüzelõanyagokról az egyetlen jelenleg alkalmas energiafajtára: az atomenergiára." Na ez egy igazi nagy baromság! Jó, hogy hogy nem a fúziós erõmûvekre. Attól függetlenül egyre több atomerõmûvet kezdenek építeni mindenfelé, de ez inkább csak kínlódás, semmint megoldás az egyre növekvõ energiaigény fedezésére. Nem baj, hadd rohadjon tovább a világ. Hogy mi lenne jó, meg mi nem, arról nem most fogok vitatkozni és nem is témája ennek a fórumnak.
Ahhh ez a legfa**ább! "a szén-dioxid szint már kismértékû (néhány ezrelékes) emelkedése is erõsen befolyásolja az agytevékenységet, jelentõsen tompítva azt. Hosszabb távon a tompulás akár maradandó is lehet..."
Szerintem nem a CO2 tompítja itt legjobban az emberek agyát
Milyen "szépen" fújja itt majd' mindenki, amit az enyhénszólva ostoba és agymanipulatív napisajtóban olvasott... ez az fiúk, hurrikán, dzsingiszkán, meg mi.
Az jelentkezzen itt, akinek saját tudása is van és nem a napisajtóból alkot véleményt.
Fel kellene tûnnie minden gondolkodó embernek, hogy ugyanazok a sötét társaságok szidják a civilizációnkat a CO2-re hivatkozva, akik az atomenergia ellenes barmokat is támogatják a háttérbõl. Akkor valójában mit akarnak?
Ugyanis ha nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi ellen ordítoznak, hanem azt kellene végre elmagyarázniuk SZÁMADATOKKAL, hogy mi MELLETT állnak ki, akkor valahogy eltûnnek, kihátrálnak a fiúk. Aztán amikor a Málcsi néni szintû kedves olvasókat meg az utca emberét kell gyõzködni, akkor megint teli torokból kezdenek ordítozni. Mintha lenne mögöttük valódi, MÛKÖDÕ jövõkép.
Nem mintha a CO2 tényleg olyan marha elõnyös volna. A CO2 egy mellékterméke a JELENLEGI civilizációnknak. Ám ha a CO2 túllihegésével a civilizációnkat megsemmisítjük, akkor annak a következményei irtózatosak lesznek. Ahhoz KÉPEST eltörpül a CO2
Már régen meg kellett volna kezdeni az áttérést a fosszilis tüzelõanyagokról az egyetlen jelenleg alkalmas energiafajtára: az atomenergiára. Ám asszem egy kissé elkéstünk. Na vajon miért?
A nagybetûkért bocs, nem tudok máshogy lényeget kiemelni,hangsúlyozni.
Hát ezek az amcsik már semmibõl sem tanulnak? Nem baj majd jön rájuk még pár hurrikán és jó lesz. Azt majd ezt is rákenik a terroristákra.
Egyébként a széndidrogénekbõl nem csak energiát nyerünk, de belõlük származik rengeteg ipari vegyület is, amik persze fontosak, de egyben sokkal súlyosan mérgezzük is magunkat és a környezetet.
Az energialobbi félti a dollárxmilliárdos bevételeit. Nem tudom, hova kerül ez a sok pénz, de valakik nagyon nem engednek a 24-bõl (vagy mennyibõl). Talán egy halom bróker, vagy részvényes, akik féltik az életnívójukat?
Az enyhébb nyár talán nem is lenne olyan rossz. Csakhogy, én azt olvastam (tanulmányban), hogy éppenhogy az is szélsõségesebb lesz.
Elvileg valóban nem okozna problémát a szén-dioxid jelenlegi szintje, ha lenne ami megköti. De mivel az erdõk többsége megszûnt létezni, így valóban gond lett. Az erdõk nagy része a mérsékelt övben gyakorlatilag a helyet cserélt a szántóföldekkel vagy egyszerû tarvágás áldozata lett. Szén-dioxid megkötés szempontjából a mérsékelt övben a lomberdõk jöhetnek számításba, mivel a nyári hónapok alatt is több gázt kötnek meg és több oxigént is adnak, mint a tûlevelûek egész évben. Tûlevelûekbõl sincs túl sok már Ázsiában és Szibériában sem a volt szovjet és a jelenlegi (és a kínai) rablógazdálkodás miatt. Észak-Amerika erdei pedig már régóta csak töredéke az egykorinak, ráadásul ott is a faipar szükségletei dominálnak (fenyõk, nyárfa, néhány keményfafaj). Pedig mind Ázsia, mind Észak-Amerika erdei fa- és egyéb növényfajokban jóval gazdagabbak az európai erdõknél. Jó példa az USA fagazdálkodására a mammutfenyõ. Kétféle mammutfenyõ faj van: a hegyi (ezeket látni a legtöbbször a képeken, többek közt egyik példányába vágták a hírhedt átjárót) és a tengerparti (ezek között vannak a legmagasabb fák az északi mérsékelt övben). A kettõ közül a tengerparti az értékesebb fájú, jól megmunkálható, tartós és kiválóan ellenáll a rovaroknak, többek közt a termeszeknek is, ráadásul rengeteg faanyagot ad. Érthetõ, hogy keresett épületfa, fõleg trópusi és szubtrópusi területeken (igen, USA szállít fát Közép- és Dél-Amerikába, fura nem?). Jelenleg a legelszántabb környezetvédõk sem igen tudnak mit tenni a maradék mammutfenyõ erdõk épségének megõrzéséért, hála a faipari lobby nyomásának. Az eredmény: az autóutak mentén maradtak meg a fák, un.: beauty strip-ként, azaz, ha autóból üve kinézünk, az az érzés, mintha hatalmas erdõségen autóznánk keresztül. A valóság viszont, ha valaki kiszáll a kocsiból és gyalogol egy keveset, észreveszi, hogy a fák eltûntek... Fura tehát, mikor azt állítják, hogy "mi kilélegezzük, a növények meg belélegzik, nincs semmi probléma", biológiailag igaz (lenne), de ökológiailag nem. A temesztett növények (fõleg a végtelen amerikai kukorica és gabonamezõk) képtelenek annyi szén-dioxidot tartósan(!) megkötni, amennyire szükség lenne. Hiszen ezek egyéves termények, az aratás után a szárak és levelek bomlásakor felszabadul az a szén-dioxid, amit megkötöttek. A trópusi erdõkben sem más a helyzet, sõt szén-dioxid megkötés szempontjából még rosszabb. Ugyanis a trópusi erdõk szén-dioxid - oxigén aránya kb. +5%, ami annyit jelent, hogy a megtermelt oxigén 95%-a fel is használódik a bomlási folyamatok során, szén-dioxiddá alakulva... Nem is beszélve a rohamtempóban fogyatkozó esõerdõkrõl, amelyek faanyagát leginkább az USA (Dél-Amerkiáét), Franciaország és EU (Afrikáét) és Japán (Indonéziáét és Malayziáét) éli fel. Trópusi tájakon javarészt a tarvágás és az égetés dominál, ami nem csak a fákat, de rövid idõ alatt a talajt is megsemmisíti (a sok víz elmossa), a maradék vörös kilúgozzott, tápanyagszegény talaj lesz. Emiatt az újraerdõsítés sem éppen egyszerû feladat, pláne, ha (európai) országnyi területekrõl van szó. Az esõerdõ klímáját javarész maga az esõerdõ határozza meg, tehát ami csapadék ott lehullik, az 80-90%-ban az erdõbõl elpárolgott vízbõl lesz, nem az óceáni párás légtömegekbõl, az csak hozzájárul az ún. esõs évszak idején. Plusz hozzá kell tenni, hogy a kevés trópusi újraerdõsítések során mintegy 50 fafajta dominál (mahagóni, eukaliptusz, teak, ében, balsa, stb...), tehát lõttek a genetikai változatosságnak itt is, ahol pedig sokkal nagyobb szükség van rá, mint a mérsékelt égöv alatt. Igaz a földtörténet során volt idõszak, mikor a légkör szén-dioxid szintje magasabb volt mint a mai, valaha a sarkkörön túl is erdõk virítottak (ezeknek az erdõknek a nyomai találhatók meg ma a Tûzföldön, Chile déli részén, Új-Zélandon és Tasmánia szigetén), a mi szélességi körünkön pálmafás meleg szubtrópusi erdõk virítottak, a mai Délkelet-Ázsiai erdõkhöz hasonlóan. Még egy érdekes dolog: klinikai kísérletek során bizonyították, hogy a szén-dioxid szint már kismértékû (néhány ezrelékes) emelkedése is erõsen befolyásolja az agytevékenységet, jelentõsen tompítva azt. Hosszabb távon a tompulás akár maradandó is lehet... Szóval kissé furán hangzik a "nincs semmi gond a világon a szén-dixiddal" szöveg. Elnézést a sok betûért, errõl a témáról köteteket töltöttek meg már mások, sok minden egyebet lehetne írni még róla, de tõlem egyenõre ennyi telik. Szerencsére... :)
pontosan....
"hol lennenk ma rabszolgamunka nelkul? a neger rabszolgak szabaditottak fel minket a nehez munka alol, konnyebbe tettek eletunket, lehetove tettek szamunkra, hogy ketkezi munka nelkul termeljunk"
ide mikor jutunk el? szeretnem azt hinni hogy vmi idiota egyetemista poenkodas az egesz de sajnos bushrol es a tarsairol el is tudom hinni, hogy komolyan gondoljak
Én meg attól tartok, hogy a CO2 és egyéb üvegház gázok magasabb koncentrációja miatt a légkörben felhalmozódik az energia, ami szélsõséges jelenségekhez fog vezetni. Tornádók, hurrikánok, jégesõk, vagy az olyan furcsaságok, hogy egyik nap jó idõ van(esetleg túlságosan is nagy forróság), másnap meg 10 fokra esik a hõmérséklet. Az ilyenektõl mentsen meg az ég! /off Ha ezen emberkék ennyire szeretik a széndioxidot, akkor égessük el õket, akkor majd mondhatják, hogy jót tettek a világgal, mert a növényeknek adták a széntartalmukat, amibõl azok oxigént termelnek. /on
Jégkorszaknak azért nem nevezném, de valóban le fog hûlni Európa. Elég csak az óceán másik oldalát megnézni, ahol nincs meleg áramlás, Anglia magasságában már télen befagy az óceán.
Hollandia mindig is mélyföld volt. Minek kerítenek el földet a tengertõl? Ne csodálkozzanak ha elönti õket a víz... mint ahogy az se csodálkozzon aki aktív vulkánra építkezik, ami "csak" 1000 évente tör ki.
Szerintem tévedsz... a Golf áramlat leállása, és a sós víz felhigulása miatt lassú jégkorszak veszi kezdetét, így éppen, hogy keményebb lesz a tél. A nyár pedig rövid, csapadékos, nem túlságosan forró... majd a jégkorszak igazi kezdetekor masszív olvadások, belvizek, áradások, stb.
Tök jó, mert így enhébb a tél, melegebb a nyár, mediterán éghajlatunk lesz, és a víz sem fog elönteni, mert Zalában nincs veszélyeztetett hely. Amúgy is állandóan az élõvizek fontosságát sulykolják, hát most megkapták...
...vajon minket mivel vakítanak el....
Amerikában senkit nem érdekel a valódi helyzet. Az emberek a médie álomvilágában élnek, egy reklámszpottal el lehet intézni a problémát. Majd ha egy évben már ötnél is több tornádó fog pusztítani, és New Orleans végleg egy nagy tóvá válik, akkor majd rájönnek mi az a klímaváltozás.
Milyen megfélemlítésrõl beszélnek ezek? Jeeeez!
Ez már nem kérdés, hogy gáz van...
"Hol lennénk ma széndioxid nélkül?" 1. Megoldottuk volna máshogy. 2. Velence, Hollandia jelentõs része, New York, stb. komoly kihívások elé néz.
Szvsz a Hollandok lesznek az elsõk akik víz alá kerülnek. Már így is nagyon komoly méterekkel vannak a tengerszint alatt, 50-60 év múlva errem ég min. 2 méter tengerszint emelkedés rájön. Bírni fogják a gátak? Egy ideig talán... de meddig. Szegények :-(