Igazad van, hogy a versenyszabályok nem eléggé fejlettek.
Viszont a versenyszabályok authentikus értelmezése a Európai Bíróság feladata. Ennek a Bíróság fejleszi is a jogot. A kontinentális jogrendszerekben a bíró nem alkothat jogot, csak alkalmazhatja. Az angolszász jogrendszerek jellemvonása a bíróijog önálló élete és fejlõdése. (Ez manapság ott is visszaszorulóban van, de még él.) Az Európai Bíróság az angolszászhoz hasonlóan, ráadásul azon túlmenõen is "fejlesztheti és alakíthatja" a közösségi jogot a döntésein keresztül.
Az ok nem túl bonyolult. Az EU egy államszövetség, amely az államok "laza szövetsége" (egyelõre), és pusztán a közös gazdasági érdek tartja össze. Ennélfogva a rendszer borzasztó sérülékeny. Éppen ezért az egyensúlyra való törekedés az EU fennmaadásának és mûködésének garanciája.
A Közösség rendeleteket, irányelveket, ajánlásokat, döntéseket hoz, de ezek sokszor nem tökéletesek. A megfeleõ értelmezés és az egyensúly irányába történõ "terelés" az Európai Bíróság feladata elfogadottan. Korábban példátlanul bölcsen és jól látta el a feladatát, ezért nem gondolnám hogy ebben az ügyben a Bíróság döntése a közösség érdekeivel ütközne(valahol a mi érdekeink is).
Amirõl Te beszélsz, az egyértelmûen a hivatalos mûködés leirata. Van egy látszat, és van egy tényleges mûködés. A látszatot fent kell tartani, mert a törvény elõírja, és mert ezzel védjük magunkat. Ez így van az USA-ban, az EU-ban, és Magyarországon is. A jogi környezet mindenhol más, de mindenhol emberek vannak, és mindenhol nagy szerepe van a kapcsolatoknak.
Éppen ezért nem létezik olyan, hogy nincs informalitás. Ha céges buli van, vagy egy kollégáddal megiszol egy sört, akkor máris megdõlt ez a tézis. Ha döntési helyzetben vagy, akkor valószínûleg figyelembe veszed az informális információkat is. (pl.:felettesed véleményét, hozzáállását). Ha pozícióba kell valakit tenni, és te döntesz, akkor valószínû hogy azt teszed oda (azonos képesítés esetén), aki a barátod, és akiben jobban megbízol.
Ezek kívül esnek a formalitásokon, mégha adott esetben (jog)szabályokba is ütközik. A bizonyítás borzasztó nehéz. Általában nem túl nehéz megvédened a döntésedet.
Minden esetre az informalitás az emberi kapcsolatokból adódik, teljesen kizárni, és a létezését tagadni irreális. Amikor például a Sony vezérigazgatót választ, a részvényesek magukközt informális úton vitatják meg a lehetséges jelölteket, és a formális tulajdonságaikon túl az informális adataik is közrejátszanak (pletykák, hajlamok, jellem, arrogancia, stb.) Ezek erõsíthetik, gyengíthetik a formális tényeket (végzettség, korábbi dokumentált eredmények, szakma megítélése...stb). Jelentõségét badarság lebecsülni, de a túlbecsülés sem célravezetõ.
Tovább nagyon nem cifráznám a dolgot. Te a hivatalos verzióról (látszatról), én a valóságról beszélek. Abban igazad lehet, hogy az USA megacégeinél a felsõvezetés és az alsóbb alkalmazottak között olyan távolság van, hogy az érintkezés a formalitásokra korlátozódik. De az informalitás esetében általában nem a vezérigazgató-takarító közötti pár mondatos gondolatváltás lesz a meghatározó, hanem az egymástól nem távolálló pozíciókban lévõk között.
Ez a karrierépítés egyik eszköze is. Ha az egyéni karrierépítés az USA-ban nem bírna jelentõséggel, akkor talán európában sem, és akkor tényleg nincs informalitás...
Válaszoltál is magadnak a #34-es hsz-ben feltett kérdésedre. Gondolom ezért csak most kezdték a pörlekedést, mert elõször fogást kellett keresni az MS-en. Egyébként - kisember lévén - nekem is a kisember a legfontosabb :) De ha azt nézzük, az EU épphogy a kisebb cégeket védi a naggyal szemben, amelyik nem rest kihasználni erõfölényét, a kisebbek pedig saját erejükkel nem tudják megvédeni magukat. Bár az indokok és az eszközök lehet nem a megfelelõbbek, és nem is mindenki számára szimpatikusak (pl neked).
Csak az a baj, hogy ez gazdasági rendszerek esetében nem ilyen roppant egyszerû. Fõleg nem az antimonopól szabályok esetében amelyek nagyon de nagyon kétértelmûek és gyengén fejlettek.
Csak az a baj, hogy ez gazdasági rendszerek esetében nem ilyen roppant egyszerû. Fõleg nem az antimonopól szabályok esetében amelyek nagyon de nagyon kétértelmûek és gyengén fejlettek.
Ne verjél fejbe senkit, és nem fognak bíróság elé állítani sem holnap, sem két év múlva... Vagy. Tudom, hogy a lopás bûn, ezért nem lopok el semmit, még akkor sem, ha úgy csinálom, hogy ne vegyék észre. Az MS-nek sem volt muszáj éveken keresztül törvényt sértenie.
Különben egy vicc de nem is vicc, egy amcsi ismerõstõl halottam, már régen...
1. Kisember = Kis egyéni vállalkozás (korlátlan felelõség) 2. Cég = Korlátozott felelõségû társaság (KFT) 3. Állam - Kormány = teljessen felelõség nélküli társaság (lást államadósság, költségvetési hiány stb.)
na most te kivel szeretsz jobban dolgozni, mit gondolsz ki mérlegel jobban és ki az akiben bízhatsz?
Szóval nekem a kisember a legfontosabb, persze a másik kettõ is fontos, mert nélküli nincs semmi, de tegyük a dolgokat a helyükre már egyszer.
Igen csak, az USA-ban még nem találnak megfelelõ megoldást nem alkalmazzák azt amirõl nyilványvaló és mindenki által elismert, hogy téves. A jogrendszer úgy mûxik, hogy inkább ússzák meg a bûnösök, minthogy megbüntessük az ártatlanokat, bár így kellene, hogy mûködjön. Persze ezt nem várom el egy olyan környezetben ahol lassan az újságírók nyilvánítanak valakit bûnösnek semmi bizonyíték nélkül. Ami pedig a cég felelõségét illeti a részvényesek iránt az rendben van, úgy van és úgy is kell legyen, a baj csak ott van, hogy a cég nem légüres térben mûködik, hanem a törvényhozók által szabályzott környezetben és ha a szabályok nem megfelelõk, nincsennek elégé kidolgozva egy adott esetet szemlélve (mint ahogy ebben az esetben van) akkor nem hiszem, hogy a felelõség 100%-ban áthárítható a részvényesekre. Szóval egy nagyon szûrke területen járunk és szürke területen nem szabad sem feketén sem fehéren látni, mérlegelni kell, ezért is van az, hogy a jogászat jelképe a mérleg, az a baj, hogy az EU-ban ezt sok esetben elfelejtik, és ahogy strogg is mondta lejebb az egészbõl nem jogi és nem igazságügyi kérdés hanem presztizs kérdés lesz. Különben érdekes, de a Microsoft az EU-ban éveken keresztül törvényt sértett (vagyis ezt mondják), egy publikus cégrõl van szó, miért várt az EU évekig, ha én fényes nappal szemtanúk elõtt fejbeverek ma valakit, meg holnap is és így kb. 2 évig minden nap, akkor miért nem lépnek közbe az elsõ fejbeverésnél miért várnak 2 évig, hogy 700 áldozat után azt mondják, hogy gyilkos vagyok. Szerintem itt a felelõség az EU-n van és ott kellene valakinek, hogy feleljen a nemtörõdömségéért és a gyenge munkavégzésért... de ez egy másik mese. A gond éppen ott van, hogy míg az EU-ban az EU minden felett van, az USA féle felfogás, hogy senki sincs senki felett, hogy minden és mindenki határozata megtámadható a bíroságokon (egésszen a legfelsõ bíróságig), és ha valami az egzisztenciádra tör akkor még azon kívül is. Európában mindég azt akarják elfogadtatni az emberekkel, hogy a hatóságoknak igaza van, és, hogy nem tehetnek ez ellen semmit, sõt nem is ajánlatos, mert úgyis igazuk van. Persze nem a Microsoftot védem, azt nem is kell, az túl erõss, hanem az szúrja a szemem, hogy ha az EU így bánik egy MS-el akkor hogyan fog a KicsiPista Kft.-vel. És igen minden szempontot kell mérlegelni, ez a jogrendszer alapja még egy cég sõt egy egyén esetében is.
De nem gondolod, hogy az EU (vagy bárhol bármilyen hatóság vagy állami szerv) ilyen szempontokat fog mérlegelni egy cég esetében. Egyébként, ha az amcsik sem tudják elfogadhatóan kezelni a problémát, akkor nem kellene kihangsúlyozni az EU jogrendszerének gyengeségét - legalábbis ebben a tekintetben nem. De ha már itt tartunk, a részvényesek érdekeit a cégnek kell(ene) szem elõtt tartania, nem?
Persze, hogy nem a fejlesztésbõl. Szóval itt rá lehet világítani, arra a tényre, hogy valójában mennyire éretlen az EU jogi rendszere, a Microsoft ezt a pénzt a nyereségébõl vonná ki (ami persze normális, mert ha a kiadás növekszik - és a büntetés ezt növeli akkor a nyereség csökken), na most nézzük csak a nyereség kinek a számlájára megy, a részvényesek számlájára, most ugyan Steve Ballmer és Bill Gates is részvényes, de az az igazság, hogy a Microsoft részvényeseinek kb. fele semmi jog szerint nem tekintehetõ felelõsnek a cég vezetésének lépéseiért, és ilyen részvényesek egy nagy része pl. nyugdijalapítványok, egyéni kis részvényesek, sõt olyanok is amelyek csak rövid ideig részvénytulajdonosok. Szóval ezeknek az embereknek, alapítványoknak a számlájára megy egy csomó pénz olyan dolgokért amelyekért õk nem is felelõssek. Az USA-ban különben már évek óta komoly vita folyik, hogy ilyen esetekben milyen megoldást kellene találni, de még eddig nincs elfogadható javaslat. Az EU-ban ez nem fontos itt csan büntetünk, úgyis nekünk van igazunk még ha nincs is. A másik negatívum, meg, hogy a Microsoft monopól helyzete miatt a veszteséget beépítheti termékeinek és szolgáltatásainak árába, és ekkor meg nem a részvényesek hanem a userek az EU adófizetõ lakossága fizeti ki a Microsoft büntetését. Szóval mindkét esetben nem jó, egy bölcs hatóság ezt figyelembe kell vegye. És ha már büntet akkor legalább annyi kompetenciát összeszedhetne, hogy találjon valami kézzel fogható okot, mert ez amit most mondanak ez egyrészt valótlan másrészt nevetséges.
Az MS annyit költ fejlesztésre, amennyit, ezt a pénzt úgysem a fejlesztéstõl veszik el... Azt meg semki nem gondolja komolyan, hogy az EU fejõstehénnek nézi az MS-t. Az tény, hogy van mit fejni, meg talán kis szivatás is van a dologban, de ha együttmûködnének az EU-val, nem lenne probléma. Attól függetlenül, hogy igazságos-e vagy sem a döntés, nem kezdem el sajnálni a májkrémszoftot, tagadhatatlan, hogy visszaélnek a piaci fölényükkel, megérdemlik a büntetést.
meg egyáltalán... hogy lehet arra kötelezni h a riválisának adja ki az ütõlapjait? és ha nem, akkor is mér pénzbírság jön számításba? Lehetne mondjuk h pl az összes hivatalba ingyen kell winfost szállítania, a végeredmény ua. lenne. Hatalmas bevételtõl esne el, amit amúgy befizetnie kéne, de ez nem korrekt
"riválisoknak összeállított dokumentációja sem bizonyult kellõképp pontosnak és minden részletre kiterjedõnek."
Ez már nekem is sok (hát még a 2millió, nemcsak euróban, de forintban is)! Mér a mikrofost kell állandóan szívatni? nem ártatlanok oké, megkapták, de hosszútávon ez a fogyasztóknak lesz csak rossz, ha nem is közvetlen, de egy ilyen után, ezt a halom pénzt amit fejlesztésre lehetett volna költeni, az ablakon lesz kidobva. Bárcsak mindennel ilyen precízen törõdnének...
Na akkor pontosítsunk... az általad leírt model részben igaz a nem angolszász irányítási modeleknél (EU, minusz UK), az USA az angolszász model alapján mûködik ahol az operativ döntések mint ahogy te is elmondtad 100% a leányvállalat vezetõségén múlik és a negyedéves eredmények árulkodnak a sikerességrõl vagy éppen a sikertelenségrõl, ezek után a "központ" léphet, kérheti a vezetõség leváltását a Director Board-tól stb. de ez esetben sem avatkozik be közvetlenül. A stratégiai döntéseket meg a cég központjában dobják össze, de általában a leányvállalatok intenziv közremûködésével hozzák meg, mert azok rendelkeznek a megfelelõ információkkal és ezek információk megfelelõ értelmezésével az adott területen, lokális piacon. Ami fontos, hogy az angolszász irányítási modelben nincs informális igazgatás, minden pontos elõírások szerint történik, általában egy hadosztály jogász közremûködésével, mert a bonyolult és komola jogrendszer ezt megköveteli a fennmaradás érdekében. Különben itt most leírom az EU cégek elsõ és legnagyobb hibáját amikor az USA piacot veszik célba: USA piac NEM LÉTEZIK. Itt kezdõdik a szinte rendszeres sikertelen EU központú cégek USA szereplése, az USA 5 piacból áll, East Coast, Central, Mid West, South és West Coast. Minden közepes és nagyobb USA cég így is van fellálítva és a központ általában csak egy virtuális valami, mert ezek a területi részlegek teljessen külön mûködnek, persze nem egymás ellen, de nagyon nagy autonómiával és a vállalati stratégiát közössen szerkesztik de minden részleg sajátos alstratégiát hajt végre. A másik érdekes dolog az angolszász vállalatirányításban, hogy a cég területi részlegeken kívül kiválasztható tevékenységi részlegekre is osztódik, és pl. a részlegek felelõssek a saját eredményeikért, és pl. mindaddig míg a Microsoft XBox részlege veszteséget termel, de a többi részleg egyetért a központi vezetés véleményével, hogy ez valójában csak hosszútávú befektetés nem pedig veszteség, a nyereséses részlegek kölcsönt adnak nekik a mûködésük biztosítására, befektetnek, de pontossan tudják, hogy melyik részleg mennyit adott és a jövõben annak alapján fogják osztani a hasznot is, vagyis egyfajta pozitív verseny is van a cégeken belül, mert aki jobban mûködik annak rendelkezésére is nagyobb összegek állnak. A központi vezetés csak megszavazhatja vagy nem a részleg beadott költségvetését, de a döntésének megfelelõen várja el a részleg mûködésének minõségét is. Szóval egy valami fontos az angolszász rendszerben nincs informalitás. Minden kommunikáció ami a munkával kapcsolatos formális. Ott amikor dolgoznak akkor dolgoznak amikor nem akkor nem. Érdekes, hogy a felelõségi kör is mindég írásban van, másképpen a cég alapszábálaának sértése áll fenn és az soha nem marad szankciók nélkül. Ez mindég is így volt, de a közelmúlt komoly jogi lépései (perek tucatjai) ezt még jobban megszigorították, ma amikor a cég vezetõje egy pohár vizet kér a titkárnõtöl annak is irásos nyoma kell, hogy legyen, na jól van ez egy picit túlzás, de majdnem így van. Na de komolyan off topic-ban mentünk. Persze itt a leányvállalat-központivállalat tulajdonjogi szerkezete is közbejátszik, az egyik esetben amirõl én beszéltem az amikor a vállalat másik államban alapít leányvállalatot 100% tulajdonban, 100% tevékenységi körrel (vagy annak képviseletével), a másik pedig amit te mondtál, hogy egy vállalat alapít egy leányvállalatot más néven, más tevékenységi körrel és esetleg más tulajdoni struktúrával (pl. 49% az adott állam, vagy valami más cég tulajdona), akkor persze egésszen más szabályok uralkodnak, olyan esetben az adott cég részvényes-tulajdonos és irányítása ezen az alapon tükrözõdik a leányvállalatra. De ez már egy nagyon komplex téma egy ilyen topic-ba. Na a lényeg az, hogy angolszász cégnél minden egyéni alapon történik, fõleg a felelõség és a hatáskör pontossan meg van határozva, formálissan és egyértelmûen.
Ez szerintem sem így van. A vállalatirányítás jelentõs része általában nemhivatalos/informális communikáció révén történik. A formális lépések gyakran csak az informális egyeztetések és tárgyalások után történnek. Zárt RT-khez hasonló cégtípusoknál az informális rész dominál, míg a Nyílt RT-knél inkább a formális (a kiterjedtebb felelõsség miatt), de mindkettõnél az informális megelõzi a formálist. Az informális communikáció fõ jellemzõje, hogy nemigazán dokumentált, és nem szabályozott.
Jelentõsége van annak, hogy a leányvállalat tevékenységi köre mennyiben egyezik meg az anyacéggel. Ha azonos, vagy nagyon hasonló a tevékenységi kör, akkor legfeljebb az operatív döntésekben lehet némi szabadsága a leányvállalatnak, a stratégiai kérdésekben tuti nincs. Esetleg informális úton meghallgatják a véleményét.
Ha különbözik a profil/tevékenységi kör (vad példa: építõipari cég, szoftverfejlesztõ leányvállalata). Ebben az esetben általában nagyfokú szabadsága van a leányvállalatnak, és a stratégiai döntések kidolgozásában is inkább partnerek, merthogy különbözõ piacokra dolgoznak, és mindenki a saját profiljához ért.
Rendben. Az angol kifejezéseket azért használtam, hogy ne legyen félreértés, különben USA cégirányításról beszéltem. Persze a magyar kifejezések megfelelnek és magam is ellenzem az idegen szavak (ma túlzott használatát) ha van megfelelõ magyar szó, viszont itt akarattal használtam az angol szavakat, mert USA cégekrõl beszéltem. És ne engedd, hogy valaki lehülyézzen, mert senki sem tudhat mindent, sõt amit tudunk azt is csak részben tudhatjuk, viszont jóindulatú tanácsként elmondhatom, hogy ha valamiben nem vagy biztos akkor inkább kérdezz, vagy legkevesebb kételkedõen nyilatkozz, nekem ugyan nem szúrja a szemem de vannak emberek akik roszindulatúan esetleg lehülyéznek, na ezt ne engedd meg, még akkor sem ha tévedtél, senkinek sincs joga lehülyézni. A racionális magyarázat viszont rendben van, különben attól, hogy két ember nem ért egyet, még nem döl össze a világ, sõt ha pozitív hozzáállással probálják közelíteni véleményeiket, általában mind a ketten jobban mneg fogják érteni az adott témát. Namindegy, ez itt off-topic.
Indigo:
senkitõl sem szégyen tanulni, az meg, hogy valaki okosabb az relatív dolog...
különben érdekes, hogy egy ilyen topic ennyire kevés hozzászólással megy... :)
Off: (bocsesz mindenkitol,szeretek tanulni,de lusta vagyok..erdekes paradoxon) Hehh,annyira azert nem erdekel am:)azert irtam hogy szerintem,mert ha nincs igazam valaki ugyis megcafolja,vagy ugy hogy "hulye f.sz,fogd be a pofad",vagy ervekkel es racionalis magyarazattal:) Amugy kiralyok az angol kifejezesek az override jelen esetben gondolom a leanyvallat vezetosegenek a felulbiralasat (marmint valami dontesnek a felulbiralasat) jelent,a director board meg valami igazgato tanacs-szeruseg akar lenni? (nem offense, csak kivancsisag)
Egy sikeres cég esetében kizárt dolog. Különben az USA cégkultúráját ismervén még jobban kizárt, ugyanis nálluk ha létezel akkor az csak azért van mert szükség van rád, ha szükség van rád akkor felelõség is terhel, ha felelõség terhel akkor önnálóság maximális. Különben ez még igy sem mérvadó, mert a cégnek különbözõ részlegei különbözõ dolgokat csinálnak, és különbözõ információkkal rendelkaznek. Egy USA cég mindég a forrásnál indul, és az EU gyakorlattal ellentétben alulról irányitott nem pedig felülrõl. Hogy érthetõbb legyen úgynevezett OVERRIDE csak nagyon ritkán történik és általában a Director Board kérésére történik, a végrehajtó erõ majdnem soha nem tehet ilyet. Leváltható a leányvállalat vezetõsége, de ide nem elég a központi CEO aláírása, ide az egész Director Board kell, szóval beavatkozni ott nem lehet, simán lehet váltani a vezetõséget, amelyet csak a Director Board tehet nem pedig a CEO, a Director Board-ot pedig a részvényesek választják, a részvényesek pedig nem amerikaiak (persze ilyenek is vannak köztük), hanem az egyész világból valók, sõt pl. a Microsoft Director Board-jában ül pl. a BMW vezérigazgatója aki szintiszta német és EU állampolgár, sõt németországban is él és dolgozik. Na most itt nem akarok ilyen dolgokról vitatkozni, inkább olvass el egynéhány vállalatirányítási könyvet, meg tanulmányozd a nemzetközi és USA törvényeket, szokásokat, sokkal világosabb lesz az ami most tök sötét. Na a lényeg, hogy a központ soha nem dumálhat bele a leányvállalat mûködésébe, csupán formálhatja azt a vezetõség kiválasztására való befolyásával, de egy jelen idei globális cégnél ez annyira pici esély, hogy virtuálissan nem is létezik. Alapjában a leányvállalat a cég stratégiáját kell végrehajtsa, de a saját módján a lokális piac követelményeinek megfelelõen.
Hat pedig szerintem nem igy van: vannak leanyvallalatok es van egy kozpont ami barmikor beledumalhat a leanyvallalat mukodesebe es bizony a Microsoft kozpont az USA-ban van.......
ezt minden Microsoft-ellenes Open Source rajangó megerõsíti.
Supremo:
Ma egy globális világban élünk, nincs USA termék és nincs EU termék. NEM LÉTEZIK. De mégis EU=UNIX, Linux... hát nevetséges, elõször is a UNIX az USA-ban született (USA pasik tollából Dennis Ritchie, Ken Thompson...), a Sun (Solaris), HP (HP/UX), IBM (AIX) jelenleg az egyetlen UNIX szállítók... Linux igaz, hogy a kernel Linus Torváldstól indult, de a jelenlegi kernel fejlesztések zöme, Novell, IBM, RedHat... az USA-hoz köthetõk, persze a többi kernel kívûli (GNU) szoftver is ami egy distrót képez is inkább az USA-hoz köthetõ, sõt maga Linus is Portlandban él és dolgozik (USA), szóval merész kijelentés. De én még most is azt mondom, hogy ennek semmi jelentõsége, mert a nemzeti gazdaságok csak néhány konzervatívan gondolkodó ember agyában élnek, a valóságban már nem - pl. Intel Conroe - Design by Intel (Headquartered in USA) mostly in Israel using inventions from all over the World (even some mathematics inventions 1000+ years old), manufactured in Malaysia using patents and inventions from all over the World, finishing in Ireland using... na most akkor a Conroe USA, Közelkeleti, Ázsiai vagy EU termék? Ugyanez érvényes a Software-ra is a Windows sem USA termék, sõt a Microsoft fele már International és a fejlesztéseket a világ minden részérõl származó emberek végzik, a Microsoft pedig az EU legnagyobb adófizetõi közé tartozik, nem beszélve, hogy tizezernél is több EU embernek ad direkt munkát, és lehet, hogy milliónál is többnek indirekt. Nem védem õket, de az EU itt értelmetlen dolgokat mûvel. Különben az EU feladata, a userek jogainak megvédése, és itt éppen a userek ellen lép.
stogg:
ne haragudj, de kapitalizmusban és az EU ennek valja magát, egy termék értékét az határozza meg, hogy mennyit fizet érte a piac PONT.
A demokrácia, amikor két farkas és egy bárány szavaznak, ki lesz ebédre, a szabadság amikor a báránynak van puskája (hogy megvédhesse magát a többség által kiszavazott ellene irányuló intézkedésektõl), azt hiszem a bárány ebben az esetben ágyúval rendelkezik, csak az EU (farkasok) még ezt nem fedezték fel. Na most a bölcsesség azt súgja (és ez az ami az EU-ban teljessen hiányzik), nem szabad a bárányt védekezésre kényszeríteni. És a bárány csak akkor védekezik ha a farkasok meg akarják enni, más esetben észre sem veszed. Az EU fajta demokrácia alapja, hogy a báránynak nincs puskája, de mondom ez nem EU bárány és ennek ágyúja van.
No, es arra emlekszik-e valaki, hogy miert is kellene atadnia a Microsoftnak azokat a dokumentumokat? Amugy a felreertesek elkerulese vegett,sosem vettem es nem is akarok Microsoft termeket vasarolni,mivel szart sem er es draga, kezdve az op. rendszerekkel:) Egyaltalan nem szivugyem megvedeni oket, de ez az egesz egy szimpla erofitogtatasnak tunik az USA fele Persze nem kizart, hogy tevedek, megtortent mar parszor:)
jó az m$ nem pont kartelezett, de visszaélt piaci helyzetével, ami szintén büncselekmény
ha valaki az euban (söt még az u$aban is) nem korrekt és rajta is kapják jön a bunti. a cikk is elég jól leírja. szvsz az m$-t rajtakapták, és itt volna az ideje, h megbünhödjön. az emlitett cikk szerint a pénzbüntivel még elég olcsón megussza
Szvsz itt va na kutya elásva. "...õk tehát élesen szembehelyezkednének a döntéssel,..." elõre megmondtam, hogy az EU végighajtja a dolgot. Ugyanis a kérdés már kurv*ra nem arról szól, hogy az a doksi létezik-e rendesen, vagy sem. (persze jó lenne, ha koreektül létezne) Hanem arról, hogy az EU ugrál-e úgy, ahogy az m$ fütyül, vagy fordítva? Ergo: Ez egy "ki az erõsebb" játék. És nem azért adok igazat az EU-nak, mert utálom az m$-t, hanem mert egy amcsi mamutcég akarja ugráltatni egy kontinens demokratikusan megválasztott vezetõ testületét. (a vásárlókról ne is beszéljünk. Mert ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ilyen ár/érték arányban ilyen EULA-val nem xopatás az m$ termék)
Hurrá! Vesszen a MS, éljen a diktatúra! Jöjjön a Linux és legyen minden free! Az MS büntibõl lehet fedezni a Linuxos fejlesztéseket. EU Office EU photoshopot várnék Minix-re.
Szemely szerint ugy velem inkabb, hogy az EU tullihegi a dolgot, illetve tulsagosan nyilvanvalo a szandeka. Cseppet sem zavar ha kaszalnak a Microsofton,HA jogosan teszik ezt! Korrekt piaci magatartas? Farkasok kozt MINIMUM farkasnak kell lenned a tulelesert,jopofizasbol nem lehet fenntartani egy vilagceget es ertsuk mar meg a Microsoft nem ugy tervez, hogy a vilag es Magyarorszag (arakat,piaci strategiat stb.)hanem a fejlett,piackepes,FIZETO nyugati orszagok es az egyeb..........
tipikus magyar mentalitás, hogy annak a párját fogjuk akit szivatnak. de ebben a helyzetben az eu mindig is törvényesen járt el. sokkal törvényesebben, mint amennyire a m$ tartotta magát a korrekt piaci magatartáshoz
Remelem a jatekfejlesztokkel is akar az EU beszelni,ha majd kitiltotta/ellehetetlenitette a Microsoftot az EU-ban,mert linuxon kicsit problemas a helyzet.......
Többek között az is gond a Microsoft "Shared Source" licenszeivel, hogy ha teszem azt, egy nyilt forrást fejlesztõ programozó belenéz, akkor utána nem fejleszthet hasonló témában, mint amelyik Microsoftos forráskód részletet látta. Ezt a hûdenagy nyilt Microsoftos licensz tiltja meg neki. Akkor most mi van? Megnézi és elmeséli a haveroknak, hogy biza az x formátum igy mûködik, õk meg majd implementálják??? (Jó, persze reverse engineeringnél vannak ilyen módszerek, de azért egy "shared source"-nak mégsem kellene reverse engineering szinten lennie.)
Szerintem itt inkább az ideákra megy a dolog: USA=MS EU=Unix,Linux. Bár tudom, hogy ezt így kemény lenne kijelenteni, de gondoljunk csak bele, hogy mennyi kormányzati intézmény váltott Unix,Linux-ra, a nagyvállalatokról nem is beszélve.
Fejõstehény ! Fejõstehény! M$ lol
És szerinted mi az ami meghatározza, hogy a dokumentáció megfelel e vagy sem. Elõször is mégha el is fogadom amit mondtál, nem tudom milyen fejlesztõi dokumentációról lehetne szó, 15 éve fejlesztek Windows-on, nem tudom mi van még annyira dokumentálva mint a Windows, fõleg fejlesztõi szempontból. Különben nem kell motoszkálni egy forráskód tömegben, a kód jól van szervezve, és csak megfelelõ pici részét kell megnézni ha valami pontossan érdekel. Na mindegy, a forráskód mindenesetre válasz az EU kérelmeire, a többi értelmetlen dolog, aki meg akarja fejteni a rendszert az forráskódból biztos megfejtheti. Nem akarom itt védeni a Microsoft-ot, hanem inkább az szúrja a szemem, hogy ha az EU igy erõdemonstrációban gondolkodik egy MS-el szemben akkor mit tehet egy kis céggel, ez szerintem nem jogállam ez inkább diktatúra. Az EU ha igaza van akkor arra kényszerítheti a Microsoftot, hogy megtegye amit kért, ezt pl. úgy teheti meg, hogy az MS-hez mellékel egy EU csapatot amely együtt dolgozva a törvényeknek megfelelõen elérné azt amit a törvények elõírnak. A baj csak ott van, hogy nem létezik olyan törvény amely egy céget arra kötelezne, hogy kiadja tervrajzait, na de az MS ezt mégis megtette (a shared sorce által), de az EU bizottság törvénytelensége és egyeduralma ezzel nincs megelégedve. Csak, elfelejtették, hogy az MS háta mõgé állhat az USA és akkor az EU már a megszokotthoz egyenessen több kárt fog okozni mint hasznot, de ezt már ugye megszoktuk.
Nem vok M$ párti de ami itt megy az egy vicc. Kb arra játszik az EU bizottság hogy hogyan tudják jól lecsapolni a M$-tot. A dokumentációt megkapták, a forráskódot elérhetõvé tette a M$-t. Ez amit az EU mûvel, annyira átlátszó. Tökmindegy mit tesz a M$-t, az EU úgyis beint rá, mert most megmutatják hogy õk milyen kemények, és egy cég nem kötekedhet velük, bármi áron. Totál semmi értelme ennek az egésznek. Jól megszedik magukat és keménykednek. Kurva ügyesek...
Egyrészt az EB szerint túlságosan korlátozott a hozzáférés a shared licence-hez (célkör és árfekvés), másrészt az EB egy dokumentációt kért elsõ sorban, amit használni lehet szoftverfejlesztésnél. Vagy Te is boldogan fejtegednéd meg sorról sorra a 6Tb-os Windows forrásban hogy melyik formátumot hogyan kezeli, vagy az illesztõket? Szerintem nem. A fejlesztõk alapvetõ érdeke a használható dokumentáció, nem egy gigantikus forráskód-tömeg.
Gondolom, hogy ez most úgy be lett dobva, hogy kitapogassák milyen lesz a reakció, nem annyira a Microsoft reakciója mint amennyire az USA. Különben egy érdekes dolog, mivel a Windows forráskódja elérhetõ (shared license) nem egésszen pontossan értem, hogyan nem tett eleget a Microsoft a Windows mûködésének dokumentálásával... hiszen a forráskód a legbiztosabb dokumentáció. Na de lehet, hogy hülye vagyok.
Isten ments hogy vedjem a Microsoftot,de ordit az egeszrol (errol az ugyrol es mas ugyekrol is) hogy az EU raszallt a Microsoftra, fejostehennek nezven. Ez egy darabig esetleg vicces,meg "ugy kell a rohadt microfosnak",de szvsz elobb-utobb ebbol gubi lesz es tuti hogy a vasarlok fognak szivni belole....
"vagyis a napi kétmillió eurós bírság - meghozatala." Ez eleg keves,napi 2 milliard kezdesnek az ugy mar elfogadhato volna.
"míg a hátralévõ kettõt igyekeznek határidõre (június 30. és július 18. ) elkészíteni." Jol szamolom, hogy ez mar a 6. "hatarido"?
Informatika és tudomány
lol