A nagy bankokról annyit még talán megfér itt, hogy arról hallottatok-e már, hogy a pénzügyi problémák megoldásaként egyesek egy szabályozási jogkörrel rendelkezõ világbank létrehozásáról beszélnek?
A világbank félrevezetõ megnevezés (valóban létezik egy Világbanknak nevezett banktömörülés), ugyanis az IMF-rõl van szó, ha jól rémlik. Az IMF esetében pedig arról lenne szó, hogy ha már egy kétségbeejtõ gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország. Lássuk be, ez teljesen normális dolog, hiszen az IMF azért nem jótékonysági szervezet, azt szeretné, ha az ország gazdasága helyrebillenjen, ha pedig az ország vezetése nem megfelelõen használja a hiteleket fel, illetve nem a megfelelõ módon próbálja kezelni a válságot, akkor valami eszköz kellene, amivel rákényszerítheti az országot a helyes útra való térésre.
Akinek pedig ez nem felel meg, az nem veszi igénybe az IMF hiteleit, hanem megpróbálhatja a piaci hiteleket, illetve államkövetvényekkel (amit a piac áraz ugye be) pénzforráshoz jutni.
Elég abba belegondolni, hogy mit mondanak, hogy az EU pénzügyi rendszerérõl miket írnak most a krízis során, hogy az mitõl NEM mûködõkepés.
EU != Eurozóna. A kettõ két külön dolog. Mi is EU tagok vagyunk, de nem vagyunk részesei az Eurozónának.
Az pedig tény, hogy az Eurozóna mûködésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részérõl.
Sajnos ez továbbra sem áll fent, inkább szigorítani akarják a felügyeletet, de ez továbbra se lesz (szerintem) életképes. Annak meg az lesz az eredménye, hogy a gazdag országok fogják fizetni a szegény illetve eltévelyedett (nem fenntartható gazdaságpolitikát folytató) országok számláit...
A világbank félrevezetõ megnevezés (valóban létezik egy Világbanknak nevezett banktömörülés), ugyanis az IMF-rõl van szó, ha jól rémlik.
Nem erre gondoltam. Még a bankcsõdök idején vetette fel valaki, hogy na majd ha lesz egy bankok felett álló csendõr (ahogy emlegettem: világbank), akkor kevesebb problémánk lesz. Ez ugye a cégegyesülés és bankegyesülés témához tartozik.
EU != Eurozóna. A kettõ két külön dolog.
Tudom.
1) Az pedig tény, hogy az Eurozóna mûködésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részérõl.
2) ha már egy kétségbeejtõ gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az elõzõ hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsõdök) és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csõd) - az meg külön érdekes hogy mikor a politika csõdjérõl van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csõdjérõl van szó, akkor megoldás a politika. Közben meg a valóság az, hogy teljesen mindegy mit csinálunk, a krízisek és válságok egymást követik szüntelen. (Konklúzió?)
Még a bankcsõdök idején vetette fel valaki, hogy na majd ha lesz egy bankok felett álló csendõr (ahogy emlegettem: világbank), akkor kevesebb problémánk lesz.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésrõl. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlõségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetõségei és képességei közé.
A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az elõzõ hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz? Azonos az éltvitele egy alföldi kétkezi munkásnak, és egy Budai zöldövezetben élõ top managernek? Nem. Pedig mindketten forintot használnak. Ugyanúgy jellemzõen egy munkás Budapesten (vagy nyugat-Magyarországon) jellemzõen több pénzt kap ugyanabban a feladatkörben, mint egy kelet-Magyarországi, hasonló feladatot ellátó ember. A példa lehetne bármelyik ország.
Hogy társadalmi feszültséget okoz az, hogy a valutaunión belül eltérõek a fizetések, az egy természetes folyamat. De ez megvan egy országon belül is.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsõdök)
Itt kettõs a problémakör szerintem. Egyfelõl a szabályozás általánosságban megfelelõ lenne, vagy minimális kiigazításra szorulhat legfeljebb. Viszont rendesen élni kellene a benne foglaltakkal.
és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csõd)
A politikát nehéz ebbõl kivonni, ha valami nem mûködik a szabályozás oldalán, akkor ott vagy a szabályalkotás, vagy a kontrolt végzõ felügyelet a hibás - mindkettõ állami monopólium.
az meg külön érdekes hogy mikor a politika csõdjérõl van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csõdjérõl van szó, akkor megoldás a politika.
Ahogy fent írtam, szerintem a politika csõdjénél nem a piac a megoldás. A piac legfeljebb segíthet a problémák ideiglenes megoldásában, a valós megoldás mindig az, hogy a hibákat orvosolják - ez viszont a politika feladata, csak neki van ehhez eszköze.
"Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni."
Ugyanott járunk, mint a svájcifrankhiteleseknél. Az nem kötelezõ, mkindenkire ráerõltetett viselkedésforma, nem kötelezõ felvenni, legfeljebb nem BMW-vel jársz, csak Szuzukival.
Koldusnak sem adsz pénzt, ha berúg belõle és odahány az ajtód elé. Csak annyit vársz el, hogy köszönje meg, és adja az éhezõ gyerekének ha már arra kérte. Ez még nem jelenti azt, hogy rabszolgaságban tartod és kihasználod.
A pénzügyi szuverenitás elvesztésével járó társadalmi átalakítás sosem opcionális. Most akkor vagy a valutaunió szempontjai érvényesülnek, vagy a tagország szempontjai. A kettõ együtt nem megy. Ebbõl te olyan következtetést vonsz le, amilyet csak akarsz.
Most nem tudom már pontosan felidézni, de ha a bankok "csendõrérõl" lenne szó, akkor az valamiféle nemzetközi pénzügyi felügyelet lehet, nem bank.
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.) Ha nem hívom világbanknak, akkor pont a lényeg kifejezésérõl mondok le.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésrõl. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlõségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetõségei és képességei közé. A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erõszakos) keresztülvitelérõl szól, ahol a rendezõ elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz?
Nincs elõttem a cikk, nem tudok pontosítani. Sajnálom. (Majd legközelebb akkor szólalok meg, ha van forrásom. Most pl. eleve meglepett a válasz. Máskor mikor minden második mondatom egy linkre mutat, akkor se kapok reakciókat.)
"Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank."
Ezzel nagyon mem értek egyet. Rég elmúlt már az az idõ, amikor az összes magyar bankfiók az MNB fiókja volt. A kereskedelmi bankok igenis önállóak, akkor is, ha a PSZF és az MNB felügyeli õket. Felügyeli a tisztiorvosi szolgálat is õket, de nem mondja senki, hogy mindenkit a KÖJÁl irányít :-).
A kereskedelmi bank van amiben önálló, és van amiben nem. Ahogy a bank bankfiókja is van amiben önálló, és van amiben nem. Ahogy az MNB is van amiben önálló, és van amiben meg azt teszi amit az EKB mond neki.
Attól, hogy a felelõsség és feladatok szerint darabjaira vágod a rendszert, attól az meg 1 rendszert fog képezni. Nincs kétféle bankrendszer Magyarországon. Ha egy banki termékre fizetsz be, akkor A bankrendszer ügyfele lettél. Bizonyos szolgáltatásokat csak a saját bankodnál vehetsz igénybe (régebben: csak a saját bankfiókodnál) másokat meg bárhol. Van amit csak belföldön, de van amit külföldön is. Tehát? Az egész egy rendszer, aminek van üzemeltetõje. (Az más kérdés, hogy ez mennyire centralizált. De van üzemeltetõ, a rendszer nem véletlenül mûködik, hanem azért, mert van aki üzemelteti. Mégpedig emberek. Bizonyos emberek.)
Ez az üzemeltetõ állítja azt, hogy túl sok az önálló elképzelés, egységesíteni kellene. Ez ugyanaz, mint mikor a bankfióktól megvonják a döntés jogát, és ugyanaz, mint mikor a központi banktól megvonják a döntés jogát.
A pénzügyi szuverenitás elvesztésével járó társadalmi átalakítás sosem opcionális. Most akkor vagy a valutaunió szempontjai érvényesülnek, vagy a tagország szempontjai. A kettõ együtt nem megy.
Még 1x: miért kell társadalmilag is átalakulni a valutaúnióhoz? Nézd meg az Egyesült Államok különbözõ államait. Ég és föld mondjuk a mai Detroit, Iowa vagy Los Angeles pláne ha belevesszük a vidéki régiókat, hogy az indián rezervátumokat már ne is említsük. Iszonyatos eltérések vannak, pedig ugyanazon ország, ugyanazon pénz.
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be. A PSZÁF felügyeleti szerv, ez felügyeli a Magyarországi bankokat. Az OTP, az Erste vagy az Unicredit ugyanaz a bank ettõl? Aligha hiszem...
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erõszakos) keresztülvitelérõl szól, ahol a rendezõ elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetõség - nem, lehetõség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását).
Még 1x: miért kell társadalmilag is átalakulni a valutaúnióhoz? Nézd meg az Egyesült Államok különbözõ államait.
Mindössze savaz számára tettem egyértelmûvé, hogy mirõl beszélek. Továbbra se tudom számodra elfogadhatóan megindokolni, hogy miért feltétele a valutauniónak a társadalmi átalakulás. Ezt olvastam valahol, és logikusnak tûnt.
Egyébként egy országon belüli különbségek nem hasonlíthatóak egy tagországok - elõzõekhez képest - laza szervezetén belüli különbségekhez. Én meg azt kérdezem tõled, hogy miért gondolod, hogy az amerikai államszövetség összehasonlítható az európai államszövetséghez? Két teljesen más dologról van szó. Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be.
Nem használtam a felügyeleti szerv kifejezést. De ha már maga a használt szó vált érdekessé a téma helyett, álljon itt egy idézet a Wikipédiából: Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amirõl én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektõl vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetõség - nem, lehetõség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását).
Lehetõség mindenre megvan. Hátat lehet fordítani a világnak is. A következményeket kell mindössze felvállalni, és kész. "Senki" se akadályoz meg minket semmiben sem. (Ennek ellenére nem tekintünk "mindenre" úgy, mintha ez a "minden" reális alternatíva lenne.)
Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Nem arról beszélek, hogy mit muszáj és mit nem muszáj. Arról beszélek, hogy felmerült annak a lehetõsége, hogy létrehoznak egy egységes globális pénzügyi rendszert, amit a "központból" lehet távvezérelni abból a célból, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer problémái ne ismétlõdhessenek meg. Ez a felvetésem. Teljesen realisztikus felvetés, annyira az, hogy nem is én találtam ki.
Ezzel kapcsolatban amire rámutattam az az volt, hogy pusztán üzleti szempontból, ha a mostani pénzügyi rendszer egy szereplõje az elkövetkezendõ pénzügyi rendszerben nagyobb profitot realizálhat, mint jelenleg, akkor nem fog hezitálni, és akár jelentõs pénzügyi veszteséget is hajlandó bevállalni azért, hogy ehhez az extra profithoz a jövõben hozzájusson. Ez tisztán egy üzleti döntés. Ahogy lehet fogadni a tõzsdén mindenféle jövõbeli eseményekre, ugyanígy miért ne lehetne ma (nem hivatalosan) arra is fogadni, hogy a jövõben egy még jövedelmezõbb pénzügyi rendszer lát napvilágot? Ez egy teljesen reális elképzelés.
Tehát nincs olyan, hogy egy több bankban is érdekelt befektetõ ne lenne hajlandó egyik-másik "bankját" lenullázni annak érdekében, hogy a piacon ily módon terjeszkedjen. Ha ez az ára, akkor meg fogják ezt az árat fizetni. Pont mint mikor egy vállalkozó a pénzét egy új projektbe fekteti abban bízva, hogy a befektetése megtérül.
Én meg azt kérdezem tõled, hogy miért gondolod, hogy az amerikai államszövetség összehasonlítható az európai államszövetséghez? Két teljesen más dologról van szó.
Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bõ két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erõs európa lehet a földrész jövõje, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövõben.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétõl félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentõsek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amirõl én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektõl vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felsõ irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok elõírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bõ két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Pont azt kérdezem tõled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erõs európa lehet a földrész jövõje, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövõben.
Tisztelem az elképzelésedet, de nem vagyok híve azon folyamatoknak, melyeknek az alapja a félelem. Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétõl félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentõsek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Pont ezt írtam, hogy jelenleg az EU-n belül túl nagyok a különbségek, túl nagy az önállóság, és egyes források ezt jelölik meg a közös valuta sikertelensége okának. Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is). Ez remélem kellõen realista felvetés.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erõlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud elõre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felsõ irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok elõírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Nem tudom mit értesz "felsõ irányítás" alatt, de hogy én mit értek alatta, az a Wikipédiás idézetbõl kiderülhetett. Mikor az MNB meghatároz egyes mûködési feltételeket a bankok számára, akkor ezzel beleszól a kereskedelmi bankok életébe. Pl. mikor meghatározza a tartalékráta mértékét, vagy mikor változtatja az alapkamatot. Valóban nem direkt szól bele a bankok mûködésébe, mindössze a mûködésük alapjait képezõ paramétereken változtat, amihez a kereskedelmi banknak kötelezõ igazodni. Tehát nem az MNB szól le a banknak, és "utasítja" õket hogy mostantól így meg úgy kell csinálniuk a dolgokat, hanem törvény kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy azok az MNB által "kikiáltott" szabályokhoz alkalmazkodjanak.
Lehet még tovább bonyolítani ezt? Biztos lehet. A lényeg a lényeg marad: az MNB felügyeli a kereskedelmi bankokat, azok mûködését meghatározza annak érdekében, hogy az ország pénzrendszere mûködõkepés maradjon.
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Igen, nem "úgy" viszonyul, de "úgy" viszont viszonyul. Mert ugye ki mit ért az "úgy" alatt. Nemrégiben leírtam, hogy minden esetben alárendeltségi viszony áll fenn, mert van amit (!!!) meghatároz a "felügyelõ" szerv az alárendeltjei számára. Természetesen teljesen más dolgokat határoz meg az MNB a kereskedelmi bankoknak és más dolgokat határoz meg egy bank központja a fiókjainak, de a témánk szempontjából a lényeget mindkettõ meghatározza: azaz az alapvetõ mûködési feltételeket a "felügyelõ" meghatározza a "felügyelt" számára. Pl. a kereskedelmi bank számára meg van határozva a minimum tartalék, míg egy fiók számára meg van határozva az a maximális pénzkészlet (készpénz "tartalék"), ami nap végén a fiókban maradhat. Tehát a napi tevékenységüket az alárendelteknek a számukra meghatározott szabályok figyelembe vételével kell megszervezni.
Lényegében a kapcsolat ugyanaz.
Az MNB is a tevékenységét a számára meghatározottak szerint köteles megszervezni. (Az teljesen mindegy a téma szempontjából, hogy egy ilyen helyzetbe önként vagy nem önként manõverezte be magát, a lényeg hogy bemanõverezte, tehát most vannak kötelezettségei, melyek "felülrõl" (országon kívülrõl) jönnek.)
"Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk." Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic...
De mi benne az összeesküvés elmélet? Az, hogy "arra használják fel"? Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása.
Ha ez összeesküvés elmélet, akkor az is összeesküvés elmélet, hogy egyesek azért lobbiznak egyes építési tilalmak feloldásáért, mert nekik építõipari cégeik vannak. De ebben mi az összeesküvés elmélet? Nyilvánvaló, hogy ha te adott üzleti tevékenységet folytatsz, akkor ennek érdekében azokat a feleket akiktõl tevékenységed függ, meg fogod dolgozni. A reklám is azért van, hogy el tudják adni a sok vackot, amit egyébként nem venne meg senki. Akkor ez így leírva is összeesküvés elmélet? Mondjuk ehelyett azt, hogy a reklám pusztán tájékoztatás, és egyáltalán nem azért adják le, hogy te utána vásárolni menj? Tõlem mondhatjuk ezt is, csak szerintem értelme nincsen.
Az amiért összeesküvés elméletnek tûnik amit a pénzrendszerrel kapcsolatban írok, az az, hogy sokan nem látják meg benne az üzletet. Pedig van benne üzlet. Egy világbankban is van üzlet. Nem mindegy hogy te a világbank vezetõje vagy, vagy az OTP egyik fiókjának a vezetõje. (Mármint van aki szerint ez nem mindegy. Engem személy szerint hidegen hagy a kérdés.) Akkor ha te bankvezetésben utazol, nem érdeked egy nagyobb bank létrehozása? Hát dehogynem. De ettõl még az aki ezt a szimpla dolgot leírja, nem válik összeesküvés elmélet gyártóvá.
Pont azt kérdezem tõled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
... A dolog onnan kezdõdött, hogy idézem: "hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló."
Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
A társadalom mindig alkalmazkodik a körülményekhez, a demokratikus társadalmak általában aktívan (vagyis a körülményeket is igyekeznek a saját igényeikhez passzintani, avagy egy jó köztes megoldást találni), a tervgazdálkodásra/zsarnokságra épülõ társadalmak pedig passzívan.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. :)
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Emmm, függõen attól, pontosan milyen definicióját használjuk a társadalomnak, ebben nem lennék olyan biztos. Még csak a közös nyelv sem garancia, lásd Kanada, és annak Francia hivatalos nyelvû, Quebec tartománya.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erõlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud elõre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létezõ dolog az EU-ban).
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Heveny kételyeim vannak efelõl. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása.
Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss.
... A dolog onnan kezdõdött, hogy idézem: "hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló." Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
Az USA szimplán nem EU. Lehet találni olyan különbségeket a két únió szervezõdésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió mûködését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerõ rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. :)
Én tudom hogy bizonyos kérdésektõl elhatárolódsz. Azt mondjuk persze megint csak nem értem, hogy mi köze van az összeesküvés elméleteknek ahhoz, hogy a félelem hajtja azt a fajta versengést amirõl írtál. Ez utóbbit én szimplán ténynek látom, de csinálhatunk belõle összeesküvés elméletet... Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létezõ dolog az EU-ban).
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt. Neked az eredeti cikket kellene megmutatnom - ami nincs meg - akkor kapnál választ a kérdéseidre. Addig szimplán marad az, hogy nem ugyanúgy látjuk a kérdést. Megindokolni nem tudom az álláspontomat, de amit eddig te hoztál fel indoklásul, azzal meg én nem értek egyet.
"A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet." Heveny kételyeim vannak efelõl. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát. Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem. A félelem túlélési kényszerben ölt tested, a túlélési kényszer gazdasággal kapcsolatos aggodalmakban, és mivel senki se akarja a pénztárcáját megrövidíteni, így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
"Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása." Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss.
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettõl válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szervezõdéssel egyidejûleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Ezek után, attól teljesen függetlenül hogy az eredeti cikket megtalálom-e vagy sem, miért nem racionális javaslat az, hogy a világ bankjainak ámokfutására valaki azzal a megoldással álljon elõ, hogy talán kellene egy szuperbank, amelyiknek feladata az, hogy a bankokat szabályozva az ámokfutásnak elébe menjen. Hisz ezt csinálja az MNB is kicsiben.
Nem azt írtam, hogy X és Y titokban azért szítja a kedélyeket, hogy létrehozhasson egy szuperbankot. Mert ez összeesküvés elmélet. Azt írtam, hogy mi van akkor, ha a krízisre azt a megoldást találjuk választani, hogy létrehozunk egy szuperbankokt. Aztán megkérdeztem azt, hogy az, akinek jó lenne egy szuperbank, az logikusan jár-e el, ha azt a krízist támogatja, amelyik végén mi arra jutunk hogy létrehozzuk ezt a szuperbankot. Erõsíts meg abban, hogy ez így neked egy összeesküvés elmélet, és akkor nem jövök elõ itt ezzel többet.
Lehet találni olyan különbségeket a két únió szervezõdésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió mûködését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerõ rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Sajnos továbbra is csak azt tudom mondani, hogy számtalan ország van, ahol az eféle rugalmatlanság valós szituáció. Kína (nem, nem csak egy kínai nyelv van), India (súlyosbítva a különbözõ kultúrájú nemzetiségekkel), hogy csak két nagyobb országot említsek, a már korábban példálózott Kanada mellett. Valahogy azon országok is elvannak. Igen, okoznak társadalmi feszültségeket az egyes vidékek közötti kereseti különbségek, de ettõl még mûködik az ország.
Szóval nem tudom elképzelni, hogy mi lenne az a társadalmi akadály, ami miatt egy közös pénzunió életképtelen lenne az EU esetében.
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Az, hogy fél oldal óta azon rágódsz, hogy egy "szuperbank" létrehozásának szándéka áll a gazdasági válság hátterében? Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet? :)
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Mégis a "társadalom" alatt mit értünk ez esetben? Milyen kultúrális változásokat hozna? Milyen életviteli változásokat hozna? Milyen viselkedésbeli változásokat hozna? Vagy mit?
A fõ probléma az, hogy nagy vonalakban rá lehet bármit húzni erre. De egy egységesített eurozóna esetén a változások szerintem nem annyira vészesek.
Kultúra? E téren aligha a pénzügyi úniót kell felelõssé tenni. Az, hogy egy társadalom mennyire õrzi meg a kultúráját, az csak a saját elhatározásától függ. Erre megint lehet példát felhozni dögivel, ott van Új-Zéland, ahol az õslakók kultúráját kvázi beolvasztották a nyugati nézetekbe, és büszkék rá.
Életvitel beli változások? Itt nem tudom, hogy mégis milyen változásokat hozhatna a valutaunió? Átmehetsz vásárolni a szomszéd országba. De ezt már ugye eddig is megtehetted, sõt, még a közös vámunió elõtt is megtették az emberek. A fizetésekbõl fakadó ellentétek? Erre megint utalnék a példákra: ugyanazért a munkáért az Egyesült Államokban, vagy Kínában is más-más összeget állapítanak meg attól függõen, hogy az ország melyik régiójáról van szó. Feszültséget okoz, nem vitás, de korántsem kezelhetettlen.
Viselkedésbeli változások? Mi okból kifolyólag? Erre még csak ötletem sincs.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az EU alkotmány körüli mizéra sem az emberek miatt van, hanem a politikai erõvonalak miatt, a politikusok miatt...
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem.
Én azért ide sorolnám még a jobb életvitel, a jobb gazdasági helyzet reményét is.
így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
Szuggeszív megfogalmazás, de ezen most túllépek.
Senki sem kötelez arra, hogy belépj egy unióba. Akármilyen unióba. Az euroszkeptikusok egyik érve az EU ellen az, hogy ott van például Svájc, amely nagyon jól megvan EU tagság nélkül. Azt már nem teszik hozzá, hogy Svájc külön egyezményeket kötött, belépett ez Európai Szabadkereskedelmi Szövetségbe, és így tovább. Tehát a szuverenitását (gazdasági oldalról) valamilyen szinten õ is feladta (plusz ugye érvényes rá a Schengeni egyezmény, és az EU-s jogi egyezmények egy része is).
Másik példa a Norvég földgáz kitermelés az Orosz földgáz nyomott árához képest - Norvégia az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség tagja (viszont nem EU tag, ugyanúgy, mint Svájc), így az EU-n belül vámteher nélkül tudja értékesíteni, ennyivel több költsége van az Orosz földgáznak (a szállítási költségek mellett).
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettõl válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szervezõdéssel egyidejûleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Továbbra se világos számomra, hogy mit képzelsz akkor a "világbankról", egy globális jegybankot? Errõl már leírtam a véleményem lent. Nem megengedhetõ az egyes országoknak, hiszen az egyes országok szuverén gazdasági döntéseibe lenne beavatkozás. Márpedig az USA és például Kína szempontjából a döntések nem azonosak (egy erõs dollár hasznos Kínának, de rossz az USA-nak, adott helyzetben, például).
Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet?
Ja hogy a "komoly tényeket" hiányolod. Ezzel kapcsolatban is. Legalább értem hogy mirõl beszélsz. Ez is valami.
Tipikus példája annak, amikor féligazásokat hoznak fel, állítólag az ismeretterjesztés okán. Az olyan apróságok "kifejeltése", mint az, hogy a FED vezetõit és azok fizetését az állam állapítja meg, illetve a FED nyeresége az államot illeti meg. Vagy azt, hogy az elsõ Központi Bankot George Washington hozta létre (nyilván kevésbé lenne szép és "fogyasztható" a történet, ha elmondanák a kedves nézõnek, hogy hát itt bizony két gazdasági felügyeleti nézetrõl vitatkozunk, és anno George Washington az egyik, Jefferson a másik véleményen volt - és azért azt mégse mondhatják, hogy az országot Washington adta el... ejj-ejj). Vagy az hogy nézne ki, hogy az 1837-1862 közötti "Free Bank" idõszakban is voltak központi bankok, csak éppen minden államnak saját?
Szóval ez az, amit távol akartam és akarok tartani a topictól. A hülyítésre nem tartok igényt, arra ott a másik topic, garázdálkodjatok ott...
Ha ezeket a kérdéseket ki lehetne tárgyalni részletesen, akkor nem lenne szükség két topikra. Így marad az, hogy minden felvetésedre annyit írok: igazad van.
Például: Washington: Contrary to the fairy tales, Washington was one of U.S. history’s most successful criminals, aptly described as the “father of our country.”
A lényeg amit mondani akarok, hogy csak azért mert az ember bedob egy anyagot, az nem jelenti azt, hogy képtelen értelmezni, és képtelen a benne szereplõ helyes dolgokat helyesnek, a helyteleneket pedig helytelennek tekinteni. Igen, Washington egy bûnözõ volt. És? Ha nem akarunk errõl beszélgetni, akkor miért került szóba? Nem értelek, de azon vagyok, hogy ez megváltozzon.
Pontosan ez az, amiért külön topic van. Nem vágyom arra, hogy (már elnézést, de) blõdségeken vitatkozzak.
A Washingtonos példával élve, nekem az a bajom, hogy megint egy NWO videó lett beszúrva oda, ahol külön ki van emelve, hogy nem errõl akar szólni a topic. Washington egy példa volt arra, hogy az ilyen részeket "véletlenül" kihagyták belõle, vagyis pontosan azt csinálják, amivel az NWO-sok a médiát vádolják.
Na erre nem vagyok kiváncsi.
Igen, ez egy "NWO-s videó" volt (mondja rá az, aki rámondja). De te nem (csak) ezt írtad, hanem nekiálltál elemezni, magad is "(már elnézést, de) blõdségeket" állítva (hoztam példát). El kellene dönteni, hogy valami azért gáz-e, mert NWO-s, vagy azért, mert hamis. Mert ha te azt mondod valamire, hogy hamis, azzal tudok vitatkozni. De ha te valamire azt mondod, hogy az NWO, akkor azzal nem vitatkozhatok, hisz ki van írva, hogy itt azt nem lehet. Ez itt a dilemma.
Most õszintén, Bucser annó nem magyarázta el neked (nektek) többször, részletesen, idõt energiát nem sajnálva? Azóta ugyan az a duma megy csak más videókkal, szóval tényleg látod még értelmét keverni a 2 nézetet?
Én tudom hogy Bucser mit magyarázott el, hisz nekem magyarázta. És te tudod?
Ezt kérdeztem Cifutól is, amit most tõled is megkérdezek, hogy mi célból illesztetek a kritikátokba konkrétumokat? Arra most akkor én reagálhatok? Te például kíváncsi vagy, hogy mit magyarázott el Bucser? Mert õ adósom maradt a beszélgetés végén a válasszal, helyette egy 30 eurós könyvet akart velem megvetetni. De te talán tudod, hogy mi áll abban a 30 eurós könyvben, és le tudod írni, hogy mit könyvel a bank a hitel kihelyezésekor.
A kétféle nézet az mi lenne? Nem tudom mire célzol.
Jó, hogy említed! Már múltkor meg akartam kérdezni, csak aztán elmaradt... azt, hogy ha megkapnád a választ a kérdésedre, akkor abból milyen következtetéseket vonnál le? Tehát, tegyük fel kapsz 'A' választ, vagy kapsz azzal ellentétes 'B' választ, akkor 'A' ill. 'B' hogyan fogja módosítani az elméleteidet? (ha "kényes" a téma, a másik topikban is válaszolhatsz... :) )
szerintem nagy részét elolvastam, szóval merem állítani hogy tudom. viszont erre a könyvre nem emlékszek szóval ha felfrissítenéd a memóriámat jó lenne.
azért volt a kritika mert szerintem csak meddõ vita lenne errõl beszélgetni mert senki sem enged egy kicsit sem, tiszta idõveszteség.
Miért sejteném? Folyamatosan abból indultok ki, hogy mindenkinek ugyanúgy jár az agya. Pedig ez nem így van. Dolgok melyek neked nyilvánvalóak, nekem nem azok, és ez fordítva is igaz. Bármilyen fura, de én nem vagyok otthon "konteó" kérdésben (gondolom valami konteóval kapcsolatos dologra céloztál), ezért is kellet Cifunak elmagyaráznia, hogy mi számít szerinte annak.
azért volt a kritika mert szerintem csak meddõ vita lenne errõl beszélgetni mert senki sem enged egy kicsit sem, tiszta idõveszteség.
Beszélgetni sose kár dolgokról, és nem hiszem hogy meddõ vita lenne bármibõl is. Bucserrel se meddõ vita lett a dologból, hanem szimplán elakadtunk annál a pontnál, hogy a mit könyvel a bank hitel kihelyezésekor.
szerintem nagy részét elolvastam, szóval merem állítani hogy tudom. viszont erre a könyvre nem emlékszek szóval ha felfrissítenéd a memóriámat jó lenne.
A vita ugye arról szól, hogy a bankrendszer hogyan állítja elõ a forgalomban lévõ pénzt. Mert ez ugye alaptétel, és nem képezi vita tárgyát már, hogy a pénzt a bankok közösen állítják elõ. A vitánk végén a kereskedelmi bankok pénzelõállítási gyakorlatáról beszéltünk, ami le van írva részletesen a wikin: Fractional reserve banking - Money creation.
Az én felvetésem az volt, hogy a bank a "betéteinek" (deposit) többszörösét is elõállíthatja, Bucser szerint pedig nem. A egymással szemben álló elméletek bizonyítása során ott lyukadtunk ki, hogy a "végsõ" (következõ?) bizonyíték az lenne, ha kiderülne, hogy pontosan mit könyvel a bank hitel kihelyezéskor. Ez azért fontos, mert Bucser elmélete az, hogy a bank a hitel alapjául szolgáló betétbõl ad oda egy összeget a hitelt felvevõnek, azaz szükséges a betét zárolása. Én azt mondom, hogy nincs szó zárolásról, azaz a hitel a le nem kötött "betét" terhére is kiadható, azaz a "betétes" is és a hitelt felvevõ is felhasználhatja fizetésre (persze kizárólag utalás formájában) a számláján lévõ pénzt. Bármelyik változat is igaz, annak a bank könyvelésében egyértelmûen meg kell mutatkoznia, tehát ha tudjuk mit könyvel a bank, tudjuk hogy melyik változat igaz.
Szeretnék arra rámutatni, hogy a wikipédiás írás nem tér ki arra, hogy a betét le van-e kötve. Csak azt írja, hogy betétnek lennie kell.
Emlékeztetõnek ennyi gondolom elég. Ha kell, bármelyik részletkérdést kifejtem részletesen is.
Pénzügyi válság okot adhat Európa további egyesítésére: Egy mega pénzspekulátor javaslata a válsághelyzet megoldására Az aláírók - köztük Soros György mellett a volt német külügyminiszter, a globalista Joschka Fischer, valamint a brit történész és publicista, Timothy Garton Ash - úgy értékelték, hogy az eddig hozott intézkedések nem kielégítõek, túl késõiek, és világméretekben a pénzpiacok torzulásaihoz vezetnek. (...) A "mozgalomhoz" csatlakozók azt követelik az európai politikai döntéshozóktól, hogy hozzanak létre egy közös európai pénzügyminisztériumot, vagyis egy közös pénzintézet létrehozását sürgetik.
Õk hárman annak privát think-tank csoportnak a tagjai, mely ~Európa ügyének elõsegítésére jött létre: The European Council on Foreign Relations (ECFR) is the first pan-European think-tank. Launched in October 2007, its objective is to conduct research and promote informed debate across Europe on the development of coherent and effective European values-based foreign policy. It is independent and has no connection to the institutions of the EU.
A szervezet "független", de persze kap támogatást a kormányoktól: Who supports us - Government Ministries: The Belgian Ministry of Foreign Affairs, Bulgarian Ministry of Foreign Affairs, Czech Ministry of Foreign Affairs, Danish Ministry of Foreign Affairs, Finnish Ministry of Foreign Affairs, German Ministry of Foreign Affairs, Italian Ministry of Foreign Affairs, Norwegian Ministry of Foreign Affairs,Polish Ministry of Foreign Affairs, Spanish Ministry of Foreign Affairs
A lényeg az, hogy minden jel arra mutat hogy a szavuk számít Európa jövõjével kapcsolatban. Ennek a szervezetnek a tagjai mindhárman. Nevük itt szerepel: ECFR's Board and Council
Az európai pénzügyminisztérium témájáról sok felé lehet olvasni. Pl: Is it time for a European ministry of finance? A deeper European integration, especially in the Economic and Monetary Union (the eurozone) is being discussed more and more often in terms of being the only solution to the debt crisis.
A pénzügyminisztérium létrehozása nyilvánvalóan egy lépés az egységes EU azaz az Európai Egyesült Államok létrehozása felé. Ez nem konteó, hisz a pénzügyminisztérium már politikai "szerv", azaz egy egységes európai pénzügyi politikáért lenne felelõs.
Az is kiderül, ha beleolvasol a témáról szóló írásokba, hogy az egységesítést a pénzügyi problémák okán akarják véghezvinni, azaz úgy kerül az egységesítés szóba, hogy az megoldás a jelenlegi problémákra.
Remélem a fentiek már "komoly tények". De nem áll szándékomban ilyen hsz-eket írni a jövõben, mert ez copy-paste. A kutatást bárki el tudja végezni, akinek van kedve és ideje.
Hogy pontosan mennyit állíthat elõ az a tartalékráta függvénye szerintem. Ha nem tévedek Bucser is említette ezt.
De nem az a kérdés, hogy mennyit állíthat elõ. Hanem hogy hogyan. Nem konteós konkrét szakkönyv ajánlója: #32869 A könyvben leírtak magyarázata: #32879
A lényeg: Tehát nem egy másik betétszámláról vezet át pénzt a bank a vállalkozó betétszámlájára, hanem szimplán jóváír egy összeget a számláján (ezzel teremtõdik új [számla]pénz), majd felírja magának a bank, hogy ez a vállalkozó tartozik neki. Ez a könyvelési tétel 2 lába.
Tehát a fenti könyvben leírva le van az, amit én állítok, de ez nem banki számviteli szakkönyv, így a tétel csak szövegesen van leírva, ami félremagyarázható. Olyan szakkönyv kell tehát, ahol a tétel fehéren feketén le van írva, így kiderül, hogy a bank valóban csak ráír a számlára egy összeget és ezzel a mozdulattal új számlapénzt teremt.
Viszont elfelejtetted leírni nekem szerzõ - könyvcím, hátha fel tudom kutatni aztán megnézzük és talán okulunk belõle.
Az túlzás hogy elfelejtettem. Az igazság az, hogy nem találom azt ahol a könyv címét írja.
eddig is voltak akik szerint szorosabbra kellene húzni az együttmûködést, méghozzá ilyen formában. a válság max felgyorsította az amúgy is zajló folyamatot mert így is úgy is a szuper hatalmak kora jött volna el. és igen totál konteóban vagy még mindég aminek nem örülünk ebben a topicban emlékezz miért indult ez és miért hagytuk ott ezt
most hogy be lett linkelve az anyag megpróbálom valahol feltúrni
Ahogy én emlékszem azért indult ez a topik, mert voltak páran akikkel elszaladt a ló. Indulatosak lettek sokan, és túl sok volt az állítólagos konteó. De most a tényekrõl beszélgetünk nyugodtan... legalábbis én azt hittem, míg meg nem láttam hogy szerinted én már megint konteóról beszélek.
"eddig is voltak akik szerint szorosabbra kellene húzni az együttmûködést, méghozzá ilyen formában. a válság max felgyorsította az amúgy is zajló folyamatot mert így is úgy is a szuper hatalmak kora jött volna el"
Ugyanezt írtam le, erre Cifu közölte, hogy ez konteó. Ezt sem értem. Biztos mert hozzátettem, hogy akinek érdeke egy szuperhatalom létrehozása, és tudja, hogy mely folyamatok azok, mely ezen szuperhatalmak létrehozását felgyorsítja, az nem hogy nem bánja ezeket a bizonyos folyamatokat, de még elõ is segíti. De ebben meg mi a konteó? Ez kb. olyan, mint mikor azt mondom, hogy aki fogkefét akar, és tudja hogy azt boltban lehet kapni, akkor az nem hogy nem bánja, ha épül egy bolt a sarkon, de még elõ is segíti a bolt felépülését.
megkérdem, szerinted az egyszerû embereknek érdeke a szuperhatalom vagy nem? vagy másképpen hogy ne legyen túlontúl teoretikus a dolog úgy kérdezem, hogy a jelenlegi világviszonylatban, az európai embereknek jobb lenne egy egyesült európai államok? jó a jelenlegi forma? teljes felbomlással járnának legjobban? egyéb-kifejted?
Ahogy én remark eddigi megnyilatkozásait ismerem õt igazából nem az mozgatja, hogy jobb-e vagy rosszabb-e a megvalósuló világrend, hanem hogy azt az emberek szolálata érdekében vagy azok kizsákmányolására hozzák létre . Valamint az is kutatásai célja, hogy kiderítse, hogy a folyamatok egymástól függetlenül terelõdnek egy bizonyos irányba vagy "tudatos tervezés" nyomán.
Érdekes sok téren amit ír és engem is legondolkoztat sokszor mégha nem is írok is olvasom a topicot. Csak nincs idõm és energiám csekkolni a forrásokat és a féligazságokat bogozgatni. Mert a források az esetek 90%-ban blogról valóak vagy meglehetõsen bulvárosok ergó nehezen igazolhatóak vagy bizonyíthatóak sokszor egyszerû elméletek amik következtetnek valamibõl valamire csak éppen a tényekrõl nem lelni sehol infót amire támaszkodnak. Ha mondhatom így mindenki nevében mi ezeket hívjuk "konteósnak".
A forrásaim? A témafelvetés valóban egy "konteós" oldal volt, de aztán a nyilatkozatot kiadó 3 ember kapcsolatát az ECFR-ral, majd annak kapcsolatát a kormányokkal a hivatalos weboldaljuk felhasználásával mutattam be. Soros kijelentését nem tudom a The Financial Times-ról idézni, mert a cikk csak bejelentkezés után jelenik meg. De rengeteg oldal taglalja, hogy mit mondott Soros, többek között az általam hivatkozott euinside.eu oldal is.
Nem állítom, hogy a nyilatkozó felek szerint az egyetlen megoldás az Európai Egyesült Államok vagy akár egy európai pénzügyminisztérium létrehozása. Soros se csak errõl beszél, de ez az út az egyik lehetséges út. Nem értem miért csinálunk úgy, mintha nem ez lógna a levegõben, és azt sem értem, hogy miért konteó az automatikusan, ha egy olyan cikket mutatok (egy "konteós" oldalról), ahol valaki leírja, hogy a pénzügyi krízis egyik rendezési módjának a pénzügyminisztérium létrehozása tûnik az elemzõk szerint. Hisz Soros és csoportja egy elemzõkbõl álló csoport. Nem? (Think-tank.)
A forrásgyûjtésemmel pontosan azt akartam bemutatni, hogy egy konteós oldalon megjelenõ cikk is tényekre épül. Ahogy a vitaindító videó is. Egy MTI hír is vitatható, hisz abban valakinek a következtetései szerepelnek. Ahogy a Soros által felvázolt jövõ is csak egy lehetséges jövõ, de attól még figyelmet érdemel.
Hogy a szuperhatalom jó lenne-e vagy sem, az nem csak attól függ, hogy mit feltételezünk a szuperhatalomról, hanem attól is függ, hogy milyen emberekrõl beszélünk és hogy mit feltételezünk az emberrõl magáról.
Én azon az állásponton vagyok, hogy nem teszünk jót az emberrel akkor, ha a fejlõdésében meggátoljuk. Azaz ha támogatjuk abban, hogy a fejlõdés helyett (amit óriási teherként él meg néha az ember) a szórakozást válassza. Az ember csak látszólag részesíti elõnybe a szórakozást. Valójában teljesen mást akar, és erre a problémák, betegségek, krízisek folyamatosan emlékeztetik is.
A szuperhatalomról eddigi tapasztalatom alapján azt gondolom, hogy inkább célja a valóság tudatos alakítása, mint az, hogy a valóságot megismerve ahhoz alkalmazkodni akarjon.
Erre a két feltételezésre támaszkodva azt mondom, hogy a szuperhatalom nem az emberek valós érdekeit szolgálják, így nem kívánok részt venni egy szuperhatalom létrehozásában. De nem vagyok az ellen, aki meg létre akar hozni ilyesmit. Nem vagyok semmi ellen sem, hanem valami mellett vagyok.
aktuális acca f3 könyvem van nekem is eladó, várom a liciteket :)
azt csak halkan jegyzem meg, hogy a legrelevánsabb anyag benne a folyószámla - cash analitika egyeztetés, de ott se írják le, hogyan kell lóvét csinálni a semmibûl számvitelileg :(
Annyit mondj meg, hogy benne van-e a könyvben az, hogy hogyan könyveli le a bank a hitelkihelyezést? Foglalkozik-e egyáltalán ez a könyv banki könyveléssel részletesen?
Jól látom, hogy nem lehet keresni ebben az anyagban? Amit letöltöttem az meg videó (abban se fogok semmit se gyorsan megtalálni). Legalább azt nem árulnád el Bucser, hogy melyik fejezetben van a válasz a kérdésemre? Vagy valaki más?
(Ez azért önmagában is érdekes, hogy egy ilyen látszólag egyszerû kérdésre ilyen nehéz választ találni.)
Esetleg még azt is meg lehet játszani, hogy elkezdesz pénzügyi, meg könyvelõi fórumokat keresgélni, hátha valamelyikben meg tudják ezt válaszolni. Én így találtam meg a fordított adózás könyvelését anno.
Nem. Igaz "pénzügyi számvitel", de ez az elsõre kicsit félrevezetõ elnevezéssel ellentétben a vállalkozások könyvelésével foglalkozik.
Ami neked kell, ahhoz a "hitelintézeti számvitel" a kulcsszó. Ebben van pár konkrét könyvelési tétel (nem mondanám, hogy a legfrissebb :)), de inkább ezeken a videókon szaladj végig.
Kíváncsi vagyok, hogy ezen videókra mi lesz remark válasza.. mert kb ugyanezt próbáltam itt hónapokon keresztül magyarázni és a végén én lettem hülyének kikiáltva.
"Ez azért önmagában is érdekes, hogy egy ilyen látszólag egyszerû kérdésre ilyen nehéz választ találni."
Egyrészt nem annyira nehéz megtalálni a tételt, ha valaki ért hozzá. Másrészt pedig ennyi erõvel az is érdekes, hogy nincs leírva, hogy hogyan gyártják a mûanyag granulátomot. Hány fokos a kemence, stb. Vagy hogy melyik szikét kell használni szívmûtétkor. Emiatt ne gyártsunk már elméleteket.
Valóban "legyártás alatt áll" (valójában már rég elkészült) egy "elmélet" (amit itt gyakorlatban ismerhetsz meg) azáltal, hogy "bemutatom" (bemutatják az érintett fórumozók maguk) hogy milyen reakciók érkeznek (vagy nem érkeznek) egy konkrét kérdésre. De semmi olyasmirõl nincs szó, amire te most itt célozgatsz.
GDF-es anyag a 8. oldalon leírja, hogy hitelkihelyezéskor a bank egyrészt az aktívák oldalra könyveli a hitel összegét, másrészt a passzívák oldalra könyveli a hitelnyújtással keletkezett betétet. Aztán a 9. oldal elején leírja: "A pénzteremtés azáltal valósult meg, hogy a bank betétet nyitott a vállalat számára. A pénz megsemmisülése a pénzteremtéssel ellentétes folyamat, hitel visszafizetéssel szûnik meg."
Tehát pontosan az köszön itt is vissza, amit Bucser nem akar belátni. Egyrészt hogy a bank pénzt állít elõ a hitelkihelyezéssel, és hogy a pénzmennyiség a hitel visszafizetésekor csökken. Valamint azt nem akarja belátni, hogy a banknál a hitel kihelyezés elõtt meglévõ betétmennyiséget az új hitel kihelyezése nem érinti. Nem lesz se zárolva, se lecsökkentve, se semmi, hanem az továbbra is változatlanul felhasználható fizetésre (utalással).
Tõled Lopez még annyit kérnék - újra -, hogy elõbb kérdezd meg, hogy mit akarok és mit csinálok, majd csak azután nézz hülyének, hogy megkaptad a választ. Ne fordítva csináld, kivéve ha pont az a célod, amit ezzel elérsz. Amit kétlek.
Az a baj, hogy még mindig nem tudod elkülöníteni a fejedben az egy bank több bank rendszeredet amit össze vissza kavartál a példáiddal a vitánk során is.
Már megadtam a választ erre a felvetésedre. Az egy bank-több bank problémát a bankok közötti refinanszírozás oldja fel a valóságban. Emlékszel arra a cikkre, melyik azt taglalta, hogy a pénzválságot a refinanszírozás rendszerében támadt zavar erõsítette fel? Azt a cikket is csak azért ajánlottam a figyelmetekbe, mert szépen bemutatja, hogy az a pénzteremtõs rendszer amit a bankok üzemeltetnek, milyen könnyen zavarba hozható, elég pl. belepiszkálni a refinanszírozás rendszerébe, és egyes bankoknak azonnal likviditási problémáik lesznek.
Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy azok a szabályok melyek rám vonatkoznak itt, azok rád is vonatkoznak. Ha valamilyen konkrétummal kapcsolatban nem értesz egyet velem, akkor javíts ki szintén egy konkrétummal. De az nem konkrétum, hogy "össze vissza kavarok". Ez minõsítgetés!
Nem értelek. Leírtad, hogy nehéz erre a kérdésre választ találni. 1. nem nehéz 2. ha mégis annak találod, talán pont azért, mert specializált dologról van szó, nem a bableves receptrõl, ami weblapok ezrein megtalálható.
Azért ugye nem a fórumozókat és a webet okolod, hogy valamely kérdésedre nem találsz választ? Fel tudnék én is tenni sok olyan kérdést, amire a weben nem találtam választ, mégsincs mögötte semmi izgalmas...
A mai napig nincs egyikõtök kezében sem a könyvelési tétel, mégis elhelyezkedtetek két állásponton. Gyanítom amúgy, hogy egyetlen könyvelési tétel önmagában semmit sem ér, hiszen a banki mûködés mögött kiterjedt biztosítéki és egyéb törvényi megfelelõségek vannak. Lásd az ilyen fogalmakat, hogy szavatoló tõke, kockázati céltartalék, stb. Szerintem kellene keresnetek valakit, aki banki könyvelést végez (nem hinném, hogy ritkább a fehér hollónál) és ide kell citálni. Feleljen a kérdésekre...
Én tudom, hogy nekem banki számvitel kell, és az is kezdett rémleni, hogy amit Bucser adott, az nem az. Köszönöm, hogy megerõsítettél ebben. Tehát arra a kérdésre, hogy mit könyvel a bank, Bucser felajánlott egy anyagot, ami másról szól.
Arról hogy a bank mit könyvel, a pdf anyagban a 6. pontban - Accounting of the credits to customers - találtam leírást. Az általános leírásnál nincs könyvelési példa, csak az "overdraft" (~folyószámlahitel) leírásánál: 2511 - Current Accounts = 111 - Current account at BNR Tehát azt az összeget amivel a folyószámla tulaj minuszba ment, a bank lekönyvelte mint hitelkihelyezést.
Amennyire én látom, az ajánlott videók közül a Banking 7: Giving out loans without giving out gold foglalkozik a kérdéssel. Itt a negyedik perctõl mutatja be, hogy mi történik akkor mikor a bank hitelt helyez ki. A videó "ismeretterjesztõ" jellegû, de azért a banki mérleg két oldala itt is látható. Ugyanúgy bal oldalra helyezi a hitelt: He (a bank egyik ügyfele) needs 300 gold pieces. (...) So I (azaz a bank) have an asset... 300 gold pieces... loan to entrepreneur C." Ez ugye az eddig bemutatott könyvelési tételek közül (lásd mostani és elõzõ hsz-t) a bal oldalnak felel meg. A jobb oldal pedig így néz ki: I can just create a checking account for entrepreneur C.
Egy másik fontos tétel, amit Bucser nem fogadott el, az az volt, hogy a bank több pénzt is kiadhat mint amennyi tartaléka van. Ennek menetét szintén ismeretterjesztõ formában a következõ videó mutatja be: Banking 9: More on Reserve Ratios 4:11-töl látható, ahogy 300 GP tartalék mellett a bank kiad az ügyfélnek 900 hitelt. Tehát nem úgy számol a bank, hogy a maximum kiadható hitel az 300-10%=270, hanem úgy, hogy 300 tartalék és 10%-os tartalékráta mellett a maximum liability az 3000 lehet, tehát ha jelenleg 100 a liability, akkor maximum 2900-nyi hitelt adhat ki. (Ha ezt megtennék, akkor 100+2900 állna szemben a 300 aranytartalékával, azaz teljesülne a 10%-os tartalékkövetelmény.) Na most a 270 és a 2900 az még csak nem is egy nagyságrend.
A mai napig nincs egyikõtök kezében sem a könyvelési tétel, mégis elhelyezkedtetek két állásponton.
Köszönöm! Én se írhattam volna jobb összefoglalót! Ugye nem kell kihangsúlyoznom, hogy ez mit jelent, hanem érti mindenki...
Gyanítom amúgy, hogy egyetlen könyvelési tétel önmagában semmit sem ér...
Ha a hitelkihelyezés könyvelésében az ügyfelek betétszámlái nem vesznek részt, akkor elmondható, hogy a hitel kihelyezése után, a betétesek ugyanúgy felhasználhatják a pénzüket mint addig. Ez szerinted így nem logikus? A vitánk tárgyát ugyanis ez képezi.
Az egy teljesen más téma, hogy a bank hogyan biztosítja azt, hogy betétesek valóban elkölthessék azt a "pénzüket" amit a bank hozott létre a számukra. Ez valóban összetettebb kérdés, de szerintem az, hogy most a betétesek pénze elkölthetõ marad-e a betétek "terhére" kiadott hitel után, az szerintem egy egyszerû kérdés.
4:11-töl látható, ahogy 300 GP tartalék mellett a bank kiad az ügyfélnek 900 hitelt. Tehát nem úgy számol a bank, hogy a maximum kiadható hitel az 300-10%=270, hanem úgy, hogy 300 tartalék és 10%-os tartalékráta mellett a maximum liability az 3000 lehet, tehát ha jelenleg 100 a liability, akkor maximum 2900-nyi hitelt adhat ki. (Ha ezt megtennék, akkor 100+2900 állna szemben a 300 aranytartalékával, azaz teljesülne a 10%-os tartalékkövetelmény.) Na most a 270 és a 2900 az még csak nem is egy nagyságrend.
Amennyire én átlátom, a videón pont azt magyarázza, hogy van 300 GP tartaléka, van 3000 GP befizetése (akik a megtakarítását elhelyezték nála) és 2900 GP hitele. A 300GP tartalék azért kell, mert ha a befizetésekbõl ki akar valaki venni, akkor azt ebbõl a 300GP-bõl (a 10% tartlékból) elégítheti ki -> mivel a befizetett pénzekbõl õ hitelt helyezett ki.
Még mondja is, hogy ez elviekben csak akkor mûködik, ha egyszerre legfeljebb a pénzüket a bankban tartók közül csak 10%-nyi pénzt akarnának kivenni. Ha ennél többet kell kifizetnie a banknak hirtelen, akkor más opciókhoz kell fordulnia (hitelt kell felvennie egy pénzintézményétõl például).
a videón pont azt magyarázza, hogy van 300 GP tartaléka, van 3000 GP befizetése
Nincs 3000 GP befizetés. Összesen 300 GP van az egész bankban. A hiteleket nem a befizetésekbõl helyezte ki a bank, amit onnan látsz, hogy nem GP-t helyez ki, hanem nyit egy "checking account"-ot (~folyószámla). Ahogy a valóságban sem készpénzt ad ki a bank, hanem számlapénzt gyárt le (jóváír a folyószámládon egy összeget).
Kedves Lopez. Olvass vissza kérlek ahol ki lett fejtve hogyan zajlik a kihelyezés.
Tudom mert ebben dolgoztam.
Remark meg nekem nem hisz, ezért könyves bizonyítékot akar. Én meg belefáradtam abba, hogy azt magyarázzam ami a munkám volt és amit évekig tanultam. Unalmas hogy õ játsza a naysmitht aki mindenkinek ellentmond és nem képes egyszerû dolgokat elfogadni.
Ne bazdmegelj, már szóltam, hogy a beszélgetésnek itt vannak szabályai, ez nem NWO topik.
Az, hogy te ebben dolgoztál és az, hogy neked van egy diplomád, az nem jelenti azt, hogy tudod a kérdésre a választ, így nem jelenti azt, hogy neked mindent el kell hinni.
Ha "sal" mást mond, akkor mutass már rá, hogy hol mond mást, jó? Ha viszont "belefáradtál" a beszélgetésbe, akkor maradjunk ennyiben, nincs szükség arra, hogy feleslegesen felzaklasd magad és a többi fórumozót.
Unalmas hogy õ játsza a naysmitht aki mindenkinek ellentmond és nem képes egyszerû dolgokat elfogadni.
Nem azért élek, hogy dolgokat elfogadjak. Hanem azért, hogy megértsek. Ez elvileg egy "szakmai" fórum, így nem látom be hogy mi probléma van azzal, ha kérdéseket teszek fel, és a kérdésre kapott anyagokat kielemzem.
Neked is megvan az a rész, ahol "sal" kiszámolja, hogy 300 GP tartalék mellett ki lehet még adni egy összegben egyszer 900 és egyszer 2000 GP-nek megfelelõ hitelt? Tehát nem GP hitelt, hisz nem aranyat gyártanak le a bankban, ahogy jelenleg se high powered money-t (mint pl. készpénz) gyártanak le (ennek legyártása továbbra is a központi bank feladata).
Ha nem ezt mondaná (de, ezt mondja) akkor szólj. Ha ezt mondaná de nem így kell érteni (??) akkor is szólj. Ha ezt mondja, így is kell érteni, de valamiért a valóságban mégse így lenne, akkor is szólj. Ez esetben külön érdekelne, hogy akkor miért mondja "sal", hogy a hitel összegének maximumát tartalékrátás rendszerben így határozzák meg?
1.: Te engem ne rendszabályozz az a moderatúra feladata, 2.: Én már rég nem emlékszem mirõl indult ki a vita az elején. Ha jól emlékszem te arról beszéltél és azt bizonygattad végig, hogy a bank annyi hitelt ad ki amennyit akar és ezzel õk irányítják a gazdaságot és az alapkoncepciód az, hogy a banknak JÓ ha bedölnek a hitelek.
Le van szögezve, hogy nem annyit kreál amennyit akar. A banknak nem jó ha bedõlnek a hitelek hisz akkor a saját tõkéjébõl kell a depositorok felé pótolnia a pénzt ahogy "Sal" is leírja, a balance 2 oldalának meg kell egyeznie.
Jelenleg Magyarországon a banknak jó,ha bedõl egy-egy hitel, mert a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant mélyen áron alul elárverezi, de az adós továbbra is adós marad a fennmaradó összeggel, sõt örökítetõ is. Tudtommal. Persze a tömeges bedõlés már más tészta.
Nem dolgoztál még bankban kockázatkezelésen gondolom....
Hiába engedi meg a jog azt hogy a ház visszaadásával adósságod maradjon a valóságban ez semmit nem ér. hisz h valakinek nincs több eszköze akkor jogi úton igen nehéz továbbiakban kikényszeríteni további eszközök elkobzását. a maradék összeg az esetek 90%-ban símán leírásra kerül. Hacsak kedves vevõ nem akar fizetni.
A házat áron alul értékesítik, hogy biztos pénz legyen belõle (azaz biztosan elkeljen és a minimumot vissza tudják hozni belõle /általában piaci érték 80%-át/). Ezekután a fennmaradó összeget csak az adóson lehet hajtani. Az nem örökíthetõ (nem tudom, hogy honnan vetted ezt a hüyeséget).
A terhelt eszköz örökíthetõ, terhelt öröklés esetén le lehet mondani az eszközrõl az állam javára vagy lehet tovább fizetni átvállalva az elhunyt szerzõdését.
Azért azt megkérdezem tõled: Miért jó a banknak a mélyen áron aluli elárverezés? A bank nem ingatlankezelõ, nem tud tenni vele semmit. Ott fog állni üresen és veszít folyamatosan az értékébõl. Számukra a lényeg, hogy megszabaduljanak az eszköztõl amiben áll a pénz és nem tudják újra kihitelezni.
Tudjátok miért van a méheknek királynõjük? Mert ha kormányuk volna, nem lenne méz.
A Ptk. 598. §-a kimondja, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösre. Az öröklés ennél fogva egyetemes jogutódlás (universalis successio), amelynek során a hagyatékhoz tartozó követelések és tartozások is az örökösre szállnak át. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az örökhagyó vagyoni aktíváit (azaz készpénzt, ingó vagy ingatlan vagyont, számlakövetelést, vagy egyéb követelést) hanem passzíváit (tartozások, kötelezettségek) is megörököljük. Az örökös a hagyaték megnyílását követõen számba veheti, hogy az örökhagyó milyen vagyont, azaz milyen követeléseket és tartozásokat hagyott hátra. Mivel az örökség (hagyaték) elfogadására senki nem köteles, az örökös a Ptk. 674. § (1) bekezdése értelmében úgy is dönthet, hogy visszautasítja a hagyatékot.
De ha nem érted, hogy mi a felvetésem, akkor miért nem kérdezel, ahelyett hogy bazdmegelsz? (Amiért nem én rendszabályoztalak meg, hanem a moderátor.)
Nem mondtam SOHA, hogy a kereskedelmi bank annyi pénzt állít elõ amennyit csak akar. Azt mondtam, hogy a bankrendszer egésze annyi pénzt állít elõ, amennyit csak akar. Szakmabeli vagy, tudnod kell hogy mi a kettõ között a különbség, valamit tudnod kell, hogy igazat mondok.
Az alapkoncepcióm az, hogy megéri bedönteni 1 trillió haszonért egy 1 milliós hitelt. A téma ennél részletesebben nem ebbe a topikba való.
"Az örökös a hagyaték megnyílását követõen számba veheti, hogy az örökhagyó milyen vagyont, azaz milyen követeléseket és tartozásokat hagyott hátra. Mivel az örökség (hagyaték) elfogadására senki nem köteles, az örökös a Ptk. 674. § (1) bekezdése értelmében úgy is dönthet, hogy visszautasítja a hagyatékot.
AS PROTESTS against financial power sweep the world this week, science may have confirmed the protesters' worst fears. An analysis of the relationships between 43,000 transnational corporations has identified a relatively small group of companies, mainly banks, with disproportionate power over the global economy.
Abban az esetben ha csupán tartozást örököl valaki, akkor nyilván nem tart rá igényt. Viszont ilyen esetben is az államra száll az "örökség"? Azt nem tudom ilyenkor mi van, a bank lebokszolja az állammal, vagy elkárolja.
Elkárolja. Az állam választhat, hogy lemond-e az eszközrõl a bank javára vagy kifizeti és megtartja azt saját céljaira. Ha lemond róla eszköz árverezésre kerül majd a maradékot le kell írni veszteségként.