?!? Te érteni félre. A probléma az, hogy nincs igazi garancia, nincs _felelõsség_. Nem azt várom el hogy hibátlan legyen, errõl szó nincs.
De ha nagyobb felelõsséget vállal, ha a hiba utólagos javítása több pénzbe kerül a gyártónak (értsd: jelenleg a user szopja be, hiszen a gyártó nem vállal felõsséget) akkor jobban kitesztelik. A tesztelés valóban növeli az idõt, de nem egy évvel, a legtöbb esetben a fejlesztéssel párhuzamosan is lehet tesztelni.
Ennek hiánya miatt _nincs érdemben rászorítva_ a hibák elõzetes felderítésére és javítására. Emiatt van a gyártó "na majd az 2-s release-ben már jó lesz" hozzáállása. A userek egyébként reagálnak is erre, nézd csak meg a Vista terjedését.
Látod én meg fejlesztõ vagyok ÉS user is, sokkal több szoftvert használok mint amennyit fejlesztek. Tudom mi a fejlesztés és mi a szoftver az elejétõl a végéig. Hibátlan termék nem létezik. Ha mondjuk elfogadnánk a Ferrari vagy a Rolls Royce autóit hibátlan tökéletes jármûveknek (nem azok de talán a legközelebb vannak a tökééleteshez) és ezt a szintet követelnénk meg minden autógyártól - most saját magam vágtam pofán mert a szoftver dumát autó dumával magyarázim :) - akkor nem lenne senkinek sem autója, nem lenne Suzuki a garázsban és más sem mert azt a szintet (ami mondom szintén nem hibátlan) csak nagyon magas áron lehet biztosítani és ezt az árat a piacon csak egy vékony kis réteg képes és hajlandó megfizetni. Legyünk reálisak NEM LÉTEZIK HIBÁTLAN ÉS TÖKÉLETES TERMÉK. És minnél bonyolultabb egy termék annál meszebb ál a hibátlan-tökéletes határtól. A szoftver általában annyira bonyolult, hogy ez a határ közelébe sem jöhet. Viszont az ami fontos az megvan, a meglévõ szoftver nagyon nagy többsége megfelelõ, mûködõképes és hasznos... és ez a legfontosabb. Csak azok szoktak nyafogni, hogy nincsennek megelégedve akik képtelenek élni a környezetükben uralkodó helyzettel, feltételekkel, azoknak hibás mindenki az õ saját képtelenségükért, a többiek viszont tudják, hogy a szoftver pluszt hozott nekik a konyhára, nem tökéletes, nem hibátlan, de hasznos, nélküle sokkal roszabb helyen lennénk mint vagyunk.
Én vásárló vagyok és nem fejlesztõ. Ez a tény nyilván befolyással van az érdekeimre is. Ezt elõrebocsátva úgy gondolom, hogy:
Annak van igaza, aki hibátlan terméket vár el a pénzéért. Legyen az szellemi, vagy vagy nem szellemi termék. A készítõje legyen anyagilag is felelõs azért, amit csinált. Erkölcsi tekintetben pedig ne csak akkor legyen nagy pofájuk, amikor a markukat nyújtják a pénzért, hanem akkor is, amikor felelõsséget kell vállalniuk.
A többségnek megfelel mert ha nem felelne meg akkor nem venné meg sem a szoftvert, sem a zenét stb. Ez a valóság, a gyártó nem tud rádkényszeríteni semmit ha te nem fogadod el. Az állam tud rádkényszeríteni néhány dolgot amely általában a gyártó oldalára teszi a nagyobb hasznot, az állam mert CSAK állam képes legálisan támogatott erõszak alkalmazáséra (kényszerítésre). A gyártó nem hozott semmi törvényt, a maximum amit a gyártó megtehet, hogy valami technikai védelmet használ (DRM stb.), hogy kívül tartsa a "free rider"-t éppen úgy mint ahogy fedett tetõ alá teszi a mozit és az ajtóba állít egy embert aki csak azt engedi be aki megvette a jegyet, de itt vége van a gyártó lehetõségeinek a többire már államra van neki szüksége, a copyright és a szabadalmi törvényeket nem a gyártó hozta létere és nem a gyártó tartóztat le stb. ezek mint az állam által biztosított elõnyök a gyártók számára amit a vevõk fizetnek meg. A megoldás nem az, hogy a kis gyártókat akik egyébként nem igen vesznek részt ebben az "állam & nagy gyártók" keresztes háborúban, megsemmisítsék... de már tegnap elmondtam, hogy kezdetnek mit kellene csinálni.
Különben nem szabad egy kapal alá venni a zene, film és szoftveripart mert a különbség itt 1000000000x akkora mint az autó és szoftveripar között.
Nem értek egyet azzal, hogy nincs igény a pénz visszakérésének lehetõségére. A helyzet hasonló a zene- és filmipar és a fogyasztók kapcsolatához, ahol hiába van igény a másolásvédelem nélküli anyagokra és a saját célra legálisan készített biztonsági másolatra, az ipar mereven ellenáll, ötször megvetetné az emberekkel ugyanazt az anyagot és inkább az egész világot beperelné.
Annyiból a másik fél is érthetõ, hogy a jelenegi viszonyok között a szoftvergyártó nehezen tudja ellenõrizni, hogy a vevõ a visszaadott szoftver használatát valóban beszüntette. Bár azt is beláthatná az ipar, hogy ugyanilyen csekély hatással tudja meggátolni a tört szoftverek használatát is, akkor meg minek szívatja a vásárlót...
Az nem igaz, hogy béta szoftvert dobnak piacra (bár nem az esetek 99%-ánál), minden szoftver tartalmaz bugokat a kiadáskor is és évekkel utánna is sok sok patch után is. A kérdés, hogy ha várunk még 1 évet, hogy a bugok számát mondjuk 50% csökkentsék a végeredmény az lesz, hogy akkor sem szabadulunk meg a bug-októl csak esetleg (ez sem biztos) egy hajszállal kisebb esélyünk lesz, hogy találkozzunk valamelyikkel, a szoftver ára ez miatt magasabb lesz és ami a legroszabb az egésszben EGY ÉVET KÉSLELTETTÜK AZ ALKALMAZÁST.
Ami az EULA-t illeti csak annyit, hogy ezért NEM a gyártó/fejlesztõ a teljes felelõs, nekem is jobban tetszene, ha lehetne visszakérni a pénzt ha nem vagyok megelégedve, de a piacon erre nincs igény, ha lenne akor az emberek nem vennék a szoftvert ilyen feltételek mellett és követelnék a változást ilyen irányban. Az igazság az, ha tetszik valakinek ha nem, hogy az emberek többre értékelik a használható szoftvert MOST mint a tökéletes szoftvert JÖVÖRE, és jobban értékelik a használható szoftvert MOST mint azt az EULA-t amely lehetõséget ad a szoftvert visszautasítására és, hogy visszakapják a pénzüket. Ha nem igy lenne akkor a fejlesztõ cégeknek adaptálodni kellene az új piaci helyzethez. Ez a valóság és most itt mindenki kitalálhat valami jobb modelt valamit ami neki jobban megfelelne, de ez nem vezet bennünket sehová csak egy fantázia világba amelyben a végén minden befog dögleni.
Nem mintha maguk az autógyártók fejlesztenék a szoftvereiket, a chipeket és rá a szoftot is veszik. Az end-user viszont egyben veszi meg mint ótó, és a gyártót fogja felkeresni ha autópályán leblokkol az összes fék... Vagy legalábbis az utódai, ha épp nem ültek az autóban.
A szotveripar jelenleg a mélyen tisztelt endusereket használja béta-teszternek, piacra dob teszteletlen cuccokat, és utána folyamatosan nyomja ki a javítási patcheket. Ezen a gyakorlaton kéne változtatni. Az EU mit tehet? Jogokat tud alkotni, iránymutatásokat adni, milyen más eszközei vannak?!? (És piacvédésként külsõ cégeket b.sztatni, ezt teszi is.) EU-t lehet szapulni, van is miért, de ez az utolsó lehetõsége ennek a földdarabnak itt. Afrikát pedig épp Kína veszi meg kilóra, de pl. az autógyártóknál is jelentkeztek már mint vevõk. Oroszok is szeretnének venni ezt-azt: légitársaságot, repteret, gáz/olajbizniszt.
Valaki a mozit hozta fel. Normális helyen ha nem tetszik a film akkor fel lehet állni menet közben és visszakérni a pénzt. Tudom, hogy ez Magyarországon jelenleg nem mûködik, de ez alapvetõen nem a jog hibája... Szoftért viszont még ez a jogod sincsen meg, zacsi felbontással vagy telepítéssel elfogadod az EULA-t és onnantól kezdve nincs elállás a szerzõdéstõl.
Nem kell rinyálni, hanem csinálni olyan fejlesztõkörnyezetet, ami bolondbiztos. Ez ugyan sok pénzbe/idõbe kerül, de csak egyszer kell jól megcsinálni.
A hibákat a szoftverben mindég javítják ha felfedezik õket olyan esetben ha gátolná a normális mûködést... és még vissza sem kell hívni, sok esetben akár automatikus a patch.
Formálisan talán nem vállalnak felelõsséget, de azért kijavítják. Vagy a garancián belüli szervizelések során (ekkor a vásárlók gyakran tudomást sem szereznek a gondról), vagy visszahívják a kocsikat.
"Fõleg nem az ici pici beszari szoftver ami az autókban található és az a szoftver ami a világot mozgatja millió helyen, millió másolatban, millió féle változatban..."
Az az icipici beszari szoftver is az egész világot mozgatja millió és millió helyen, ha nem is annyi változatban. Ezzel természetesen nem akarom az autóipart és a szoftveripart összehasonlítani (nem azért, mintha félnék tõled), én is rossznak tartom az efféle összehasonlításokat.
Ha mégegyszer valaki az autóipart és a szoftveripart összehasonlíti, oda megyek és kiütöm. :)
Különben ki mondta, hogy az autóban levõ szoftverért valaki vállalja a felelõséget? Elõször is a felelõségvállalásnak több fokozata van, másodszor is van vagy 10 autógyár a világon (kb. mintet a 10 kötelékébe lehet sorolni) és mind kurva nagy (és még a kibaszott veszteségükért sem vállalják a felelõséget hanem az államnak zokognak az adófizetõk pénzéért), ugyanakkor ugyanazt a megoldásokat alkalmazzák több modelban és egyiket sem az autógyár fejleszti hanem megvásárolt megoldások egy picit testreszabva.
A szoftveripar ha hiszitek ha nem millió kisebb nagyobb cégbõl áll számtalan megoldás és azoknak kombinációjára építenek és annyira komplex, hogy az autógyáraktól eltérõen amelyek betanított munkásokat és robotokat alkalmaznak, a szoftvert és fõleg a minõséges szoftvert csak komolyan képzett programozók tudják végezni. Ugyanakkor a szoftverek többsége nem rutinszerû dolgokkal kell megbirkozzon hanem olyan dolgokkal amelyek helyrõl, helyre nagyban különböznek. A kettõ egyáltalán nem összehasonlítható. Fõleg nem az ici pici beszari szoftver ami az autókban található és az a szoftver ami a világot mozgatja millió helyen, millió másolatban, millió féle változatban...
Csak az autótervezés mögött 100 éves tapasztalat van. Komoly szoftvertervezés meg 15-20...
Remek. És kiknek köszönhetõ, hogy oda jutottunk? A fél világ nyugati vezetõinek és átaluk létrehozott impotens pénzügyi felülgyeleti szerveinek hiábájából. Király..
Ki mondta, hogy be kell zárkózni? Vannak nagyon gazdag országok akik nem tagok és ez a világ más részeire is igaz, hogy nem tagjai semmilyen gazdasági közösségnek. Az EU szeméttelepe vagyunk komoly szinten. Kurva jó...
Egy autó vezérlõ szoftvere annyira nem bonyolult, nem érdemes egy oprendszerhez hasonlítani. Nagyon sok mindent vezérel elektronika, ám ezek legtöbbször különálló chipek önálló programmal és az egyes programok nem bonyolultak. (A külön chipeken futtatás azért lényeges, mert így real time lehet reagálni az egyes eseményekre, míg egy összetettebb processzoron sok idõbe telne, amíg az esemény megszakításhoz jut.) Ezért az egyik hibája legtöbbször nincs hatással a többire, az újraindulás meg milliszekundumnyi idõ alatt megtörténik, ha szükség van rá.
A Windowshoz azért se hasonlítsd, mert a rendszeresen felfedezett hibái többnyire nem életveszélyesek egy támadásoknak nem kitett gépre.
Lehet de ettõl függetlenül is egy autó elég bonyolult és mégis garanciát vállal rá a gyártó pedig hát úgymond mondhatná azt, hogy nem vállal rá mert annyira sokféleképp lehet használni.
Gondolj bele, autópálya nagy tempóval mégsem eshet szét a csapágy, vészfékezés esetén nem szakadhat ki a tengely, ha rossz úton mész nem eshet szét a kocsi (nyilván ésszerü határokon belül), nem találhatnak egy új autóban havi szinten 20-30 életveszélyes hibát (pedig ez microsoftos termékek esetén simán megtörténik), nem lehet olyan hogy nem nyilik ki a légzsák, nem romolhat el a fék csak azért mert vizes úton mész stb stb.
Egy szoftverlicenszel összehasonlitva, kb. olyan mint ha az autógyártó azt mondaná hogy csak autópályan 90-es tempó mellet száraz úton vállal garanciát az autóra, ha már beállsz vele az udvarra akkor nem (mert hát az elõre nem látható változás...)
Az EU-nak köszönhetõ, hogy kedvezményesen(kedvezményesebben) vehettünk fel IMF hitelt, illetve, hogy elkerültük az államcsõdöt. Nem véletlen akar most Izland gyorsított eljárásban csatlakozni az EU-hoz.
"arról nem beszélve, hogy az autókban is van szoftver, amiért felelõsséget is vállal a gyártó"
Egy beágyazott rendszert sokkal könnyebb hibátlanra vagy közel hibátlanra megírni - tudom, mert én is foglalkozom ilyesmivel, ha nem is nagyban. Egyetlen tökéletesen ismert hardveren fut, és ha valóban nagy baj van, akkor úgy indul újra, hogy a vezetõ észre sem veszi (pl. watchdog) és ott folytatja, ahol abbahagyta.
#58: Jogos, de azért valljuk be, magánemberként akkor sem adnánk ki egy gép árának nagyon sokszorosát szoftverre, ha lenne rájuk garancia.
"A nagyobb szoftverkiadókat képviselõ BSA azonnal kritizálta a javaslatot..." - Itt a kulcsmondat, itt van az eb elhantolva. Eszük ágában sincs garanciát vállalni a szoftverekre. Ezzel még nem is lenne gond, ha ingyen adnák, senki nem pampoghatna. Így viszont õk ne pampogjanak, ha lewarezoljuk magunknak ingyé'.
Mi azt mondjuk: Garanciát kell vállalni a több százezres szoftverekre. Mire õ: Szó sem lehet róla. Õk azt mondják: Fizetni kéne a szoftverekért! Mire mi: Szó sem lehet róla.
Fakap!
arról nem beszélve, hogy az autókban is van szoftver, amiért felelõsséget is vállal a gyártó
csak a pc-s szarokra nincs, mert ott a szoftfejlesztõk megtehetik mint irtam: kegyelmi állapot nem fog örökké tartani neszesemmi, de fizessé'!
úgy csináltok mintha a pc-n és winfoson kivül más nem is létezne
miféle költségnövekedést? hová növekedjenek a költségek? most is 10 milliókért csinálnak porgramokat neked, most legalább nem lesz szar. meg nem vonogatják a vállukat, hja, arra nem is gondoltam, sõt a mai helyzettel ellentétben akár vissza is kérheted a pénzedet nagyon elszemtelenedtek azok a programozó cégek, akik bennt vannak az akolban, és ki van nekik szolgáltatva a céged most majd egy fejlesztés nem fél évig tart, és nem cseszik el azt, ami eddig mûködött, és nem fél évvel ezeletti állapotra fognak ráfejleszteni, hadd ne soroljam
de nézzük az egszeri jómunkásembert! Mit kap ma ha megveszi a szftvert? hazsnálati jogot, se többet se kevesebbet. elszáll a könyvelés mert az excel nem tudja a saját mentését olvasni, zákson, így jártál, miért nem mentegetsz, kit érdekel, hogy kéárbaveszett több órányi munkád?
úhgyhogy én azt mondom, nagyon helyes legalább tisztulni fog a piac
az, hogy te mit látsz és mit nem látsz, nem mérvadó startégiailag fontos volt belépni, majd ha elmúlt 50-100 év, és semmi értelme nem volt, akkor lehet pampogni, addig nem illetve lehet, csak nevetséges
bár a fene tudja, úgy szeretném, ha csinálnátok egy pici, önellátó, bezárkozó államot, mind odaköltöznétek, mi pedig figyelnénk hogyan boldogultok
Az auditor nem növelné a minõséget akkor sem ha 101 ülne minden programozó mellé.
Különben a bug-okból is van sok fajta, van olyan ami kritikus és sok usert érint/érinthet és ezeket gyorsan javítják, és van olyan ami 2 usert érint minden 22-edik szökõévben. Most te inkább elköltenél mondjuk 50 programozói órát (ami elég drága), hogy az ilyen jelentéktelen bug-ot javítsd mert 0.0001% usert esetleg érinthet, vagy inkább elköltenéd ezt az 50 programozói órát újabb funkciók fejlesztésére stb.
Elméletileg minden bug javítható, gyakorlatilag nem.
Az ami fontos, hogy legyen választás, ha nem tetszik valami megoldás, hát nem muszáj használni, vagy fogod valamelyik piaci alternatívát vagy saját fejlesztésedre támaszkodsz. Különben mint mondtam, a szoftverek mûködésével nincs semmi különös gond, a minõség megfelelõ az amiben hiány van az a funkcionalitás, ugyanis sokkal többre képes a mai hardver mint amit a szoftver képes kihozni belõlle. Pl. a szoftverek újabb verziói általában gond nélkül használhatók ugyanazon a hardveren mint az elõdjük, sõt néha 2-3 generáción át is igaz ez, ez azt jelenti, hogy az elõzõ verzió nem volt elég fejlett és nem használta ki a hardver nyújtotta lehetõségeket. Ezt megoldani nehéz, mert hiány van a minõséges programozókból és a meglévõket meg marha hülye cégi birokráciák, menedzment baromságok stb. fogják vissza, ha most még lekötöd õket azzal, hogy minden beszari kis bugot javítsanak akkor mág jobban lelasulnak a fejlesztések és az a kevés erõforrás sem lesz hatékony. De talán most éppen ez a cél, valakik kitalálták, hogy a fejlõdés túl gyors, hogy nem tartható fenn, valakik szeretnék befagyasztani a világot igy ahogy van, mert nekik már megfelel, õk már gazdagok a többiek meg... hát vessenek magukra.
A szabványok bevezetése nem rossz ötlet, de csak mint keretmeghatározás. Ennél jobban erõltetni nem érdemes, mert akkor csak az auditálhat, aki vazzeg még soha sem hibázott és egyetlen rossz foga sincs és soha nem késett egyetlen másodpercet sem :) Ha írok egy fraktál generátort és az éppen nem tetszik valakinek, pedig fizetett érte, akkor mi a f@sz van? Ki fogja eldönteni az ezerféle programtípusból, hogy az adott cucc éppen azt teszi-e amit kell és olyan gyorsan, stb.?? Mindenre külön definíció? :DDD A végén még a vírusokra is dobnak egy elõírt terjedési sebességet! :)
Másfelõl, én garantálom, DE akkor garantálja az OS, DB, összes kapcsolódó driver, illetve minden felhasznált szabvány, plusz a HW is, hogy f@szául mûködik. Én nem a bug mentességben látom a megoldást, hanem a rugalmasságban. Lehet bug, de legyen kijavítva, illetve értelmesen dokumentálva, kezdve azzal, hogy ki, hogyan jelenti a hibát. Józsibá: "Nem mögy! Nem gyünk ki a számla a nyomtatóbúl!" És erre nyomatod a garit?? Józsibá folyamatosan fogja nyomni a bug report-okat, amelyekbõl 99%-ban az õ tudatlansága tehet.
A harmadik oldal, amit nehéz garantálni, hogy egy adott sw design "tetszik"-e. Hiszen senki nem tudja azt garantálni, hogy egy film nekem kurv@ra fog tetszeni, de nekem garancia kelllllll! Lóf@szt!
Eddig a magadénak tekintetted a problémát és azt próbáltad megoldani, ezután lehet mutogatni a másikra, hogy hát az õ bug-ja miatt van itt is a bug. Aztán mondja meg a Jóisten, hogy a null point exception honnan jön :DDD
Aki programozgat, az tudja, hogy egy két módosítás bármikor bejöhet a kódba, ami viszont okozhat új problémákat más területeken. Ez folyamatos auditot jelent, hiszen változhatnak a környezet komponensei is. Minimum egy fix fõállású auditor kell minden programozó mellé, hogy a minõség garantálva legyen... Ez a lényeg. És ha már auditál miért ne figyelné meg a családodat is? Hiszen a bug eredete lehet családi probléma is :DDDDD
Minõség "biztosítási" szabványok léteznek, elég jártas vagyok ezen a területen, létezik ISO, SEI és még egynéhány amely rendelkezésre áll annak aki végre tudja hajtani és aki meg tudja fizetni a fejlesztési költségeket ezen a szinten. De ez mind államtól független és NEM KÖTELEZÕ. Tehát létezik választási lehetõség. Az igazság, hogy a szoftverek túlnyomó többsége elfogadhatóan megfelelõ, és végül is az a fontos, hogy valami megfelel e vagy sem. Ha van hely és lehetõség a minõség reális növelésére akkor az a verseny miatt meglesz, ha nincs akkor ennek a fõ oka az, hogy a legtöbb esetben az ilyen fejlesztés drágább mint amennyit a fokozotabb minõség ér. Ott ahol magas minõségû szoftver kell ott meg is van, a gond csak az, hogy ezt nem tudja mindenki megfizetni és szükségtelen is.
Nekem van egy elméletem... Az EU-nak 200 évvel ezelõtt lett volna értelme (akkor amikor az USA-nak is volt). Ma egy globális világban lokális - területileg szomszédos - uniókat alakítani egyenesen kontraproduktív (kb. annyi mint ha egy városban a szomszédokkal való kereskedelmet részesítenéd elõnyben, holott a legjobb eggyûttmõködés mindég azokkal lehetséges akiktõl a legnagyobb mértékben különbözõl mert ott kicsi a verseny azok általában azt tudják nyújtani neked amit te magad nem tudsz és fordítva), a centralizmus és egy fajta protekcionizmus az eredmény és ezeknek a dolgoknak nincs semmi keresnivalójuk a 21. század globális gazdasági és kulturális rendszereiben. A lokális uniók védelmi együttmûködés miatt jöttek létre, nem gazdasági együttmûködés miatt. A mai világban nem védekezni kell, a mai világban a gazdasági együttmûködés a fontos ami teljesen szabad kell, hogy legyen, független minden féle lokális és regionális csoportulásoktól.
Az EU egy politikai csoportulás, mert gazdaságilag amelett, hogy szükségtelen még kontraproduktív is, ez látszik is a gazdasági eredményeken, amelyben minden kontinens Afrikán kívül komolyan rávert az EU-ra az elmúlt 2-3 évtizedben. Persze az EU "bandwagon"-osoknak ezt hiába mondod, nekik ez vallási téma, mert nem tényeken alapoznak és saját fejükkel gondolkodnak hanem hisznek a politikusok prédikálásában.
Különben ami a belépést illeti, veszíteni nem igen veszített Magyarország semmit, mert nem is nagyon volt mit veszíteni, viszont sokkal kevesebbet kapott mint amennyit az emberek elvártak.
"Az EU már köztudottan nem normális."
Egyetértek. De a teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a garanciális kötelezettségek bevezetése középtávon (10-15 éven belül) elerülhetetlen, jelenleg nagyon korai. Az biztos, hogy ugyanazokat a szabályokat nem lehet ráerõltetni egy komplex rendszer komponensre (OS - execution environment - framework - application), mint egy homogén termékre (pl. kenyérpirító - 230V) Viszont el kellene kezdeni az EU-nak egy Common Criteria (ISO/IEC 15408) alapú minõség biztosítási szabvány fejlesztésének támogatását.
Egyetértek. Sokszor nem értem, hogy minek léptünk be. Milyen érhezhetõ elõny volt az elmúlt 5 évben abból a nagy többségnek, hogy tagok lettünk? Nem kell útlevél EU tagországba. Gazdaságilag én nem látok semmit jóformán.
Attól, hogy bizonyos betûk rendezett halmaza jogszabályi keretek között van, nem jelenti azt, hogy érvényt is lehet neki szerezni. A szoftvereket szabályozó magyar jogszabályok többségével az a legnagyobb baj, hogy míg egy magyar KKV szoftverfejlesztõ cégre rá lehet húzni és a bíróság is képes ítéletet hozni, addig a magyar cégek és magánemberek által többségben használt amerikai szoftverek fejlesztõivel szemben már nem így van. Hasonló volt a helyzet a szabad szoftverekkel is, nemrég még a szerzõi jogi törvény alapján csak akkor volt érvényes egy licenc ha számla (pénzmozgás) volt mögötte, tehát szigorúan véve sokáig nem volt legális Magyarországon az ingyenes (szabad szoftver) használata.
Az EU már köztudottan nem normális. Különben a szoftverpiac annyira szar lábakon áll (többek között a szabadalmi rendszer miatt de még sok más miatt is), hogy már igy is nevetséges mennyire keveset képes kivenni a rendelkezésre álló hardverbõl. Ez a baromság érinteni fog mindenkit, a nagycégeknek nem lesz gond vállalni a felelõséget, még néhányszázezer szart sem érõ ügyvédre, bíróra és azokat támogató pozíciókra lesz szükség ami még jobban megterheti az agyonterhelt termelõ szektort. A kis cégek meg vagy bedõlnek vagy el sem kezdenek fejleszteni mert nekik nincs mibõl vállalni a felelõséget. Vagy egyszerûen olcsobb lesz nekik elkerülni az EU piacokat...
Különben miért is kell vállalni a felelõséget? És nem csak szoftverért hanem fizikai termékekért is? Mert elõször is a felelõség rajtam kell, hogy legyen mint felhasználón, ha nem figyelek oda mit csinálok és mit veszek akkor az én hibám. Ha a gyártó viszont hazudik és becsap akkor az csalás és ezért kell õket felelõségre vonni, de ha nem igér semmit ami nem valós akkor miért kell felelõséget vállalnia? Különben a garanciát nem az EU és nem az állam találta ki, a garancia a szabad piac szüleménye, a verseny szüleménye. Miért nem vállalnak a szoftvercégek felelõséget? Valószínûleg azért mert a szoftverpiacon ez a model mûködésképtelen. A szoftver nem fizikai dolog, aki szoftverfejlesztõ az tudja, hogy ha 100x több figyelmet fordítunk a szoftver minõségének mint egy akármilyen komplikált fizikai dolognak akkor is 100x nagyobb a valószínûsége, hogy legyen benne bug, akár kritikus is. A szoftver az nem egyenlíthetõ ki a fizikai dolgokkal mert egyszerûen túl komplikált.
Ha igazi fejlõdést akarunk akkor két dologra van szükség: 1. Igazán megszüntetni a szabadalmakat az egéssz világon, 2. A Copyright-ot úgy kezelni ahogyan az logikus és nem ahogyan azt ma kezelik (ezt bõvebben most itt nem fejtem ki mert akit érdekel a téma az maga is olvashat arról, hogy mennyire rosszul kezelik ma a Copyright törvényeket). Ez esetben nem fognak a szoftvercégek semmiért pénzt kapni (mint sokan most) és a fejlesztések szabadon mehetnek elõre mert nem lesz sem politikai védelmük (mint most a rosszul kezelt Copyright miatt) és nem kell félniük, hogy a befektetett munka és tõke megsemmisül mert valaki szabadalmazta már azt amit õk most csinálnak.
Külünben különbséget kell tenni a lopás és másolás között (az elsõnél tulajdoncsere történik - jogtalanul - a másodiknál viszont nem) és szintén különbséget kell tenni a kereskedelmi másolás és nem kereskedelmi másolás között. A kereskedelmi másolás az lopás, de nem a szoftver lett lopva (az másolva lett), hanem a Copyright által biztosított piacról származó nyereség egy része. A másik, gond, hogy ezt a veszteséget nem kell quantizálni (mert lehetetlen), és éppen ezt teszi a BSA, ami marhaság.
De az ami fontos, hogy a BSA semmit sem tehet az állam nélkül, minden ami szar a BSA-nál az állam az aki lehetõve tette, és ezt nem lehet, úgy orvosolni, hogy most az állam még nagyobb hibákat követ majd el, pedig sajnos ez lesz.
Hogy is van ez? Ha warezolunk akkor lopunk és "kézzel fogható" termék? Ha pedig garanciát kell rá vállalni akkor meg szellemi termék és lehetetlen?
Egyébként tessék elolvasni a cikket a hwsw-n, ott rendesen le van írva, hogy mit várnak el a szoftverektõl és jelenleg milyen jogok vannak Magyarországon.
Ez milyen megvalósíthatlan hülyeség már. Mi jelenti azt a hibát ami miatt vissza kell fizetni a forgalmazónak az árat? Nem indul a gépen? Rajt a borítón, hogy mi kell hozzá, a hardverhibákért meg nem a szoftver eladója felelõs.. Nem 100%-ig hibamentes? Csak pacman lesz, nem lehet hibátlanra csinálni egy komplex játékot. Elrontja a gépet?
"Azaz a szabad szoftvert (pl. GPL) fejlesztõt és a teljesen ingyenes disztribeket nem érinti a tervezet"
Valóban félreérthetõ amit írtam, de nem azt hogy nem vonatkzik rá, hanem hogy nem érinti, nincs számottevõ hatása az ingyenes disztribekre. Pénzvisszafizetés, és termékvisszaváltás egyértelmûen nincs, a garancia kérdése viszont nem teljesen egyértelmû. Az eredeti szövegben a licenc kicsit mást jelent mint amit a szövegkörnyezetbõl érteni lehet: a "licensing agreements of products" egy kész termék EULA-ját (végfelhasználói licenc szerzõdés) jelenti, és nem vonatkozik közvetlenül a GPL-re, mint általánosan használt szerzõdésre. Azaz vonatkozik például a stabil GPL-es Firefox kiadásokra, de nem vonatkozik a szintén GPL-es fejlesztõi kiadásokra. A linux disztribeknél nem hiszem hogy vonatkozni fog a Fedora, OpenSuse vagy az OpenSolaris disztribekre (mivel ezek a RedHat/SuSe/Solaris nagyon hasznos teszt verziói), viszont a Debian és az Ubuntu esetén a hatalmas (több ezres) fejlesztõi közösség miatt (nomeg az 1-2 éves tesztelõi fázis miatt) nem lesz gond a 2 éves garancia betartása, ezért nem lesz rá számottevõ hatása.
"Ne akard már megmagyarázni azt amihez nem értesz :D "
... mondja a felhasználó a fejlesztõnek. :)
"A nyílt szoftverért nem fizetsz soha."
Fizettek már nekem azért, mert egy GPL-es szoftvert GPL-es kód hozzáadásával hozzáigazítottam egy másokhoz (ami a program kimenetét dolgozta fel). Tehát fizesem vissza a pénzt azért mert tévedek, és Neked van igazad? :D
"(...) fizetsz a supportért, és esetleg a disztribútornak fizetsz a szoftver értékesítési tevékenységért."
Tudom, nem értek hozzá, nagy részben a disztribek fejlesztõi készítik a GPL-s és egyéb szabad szoftverek kódjait (RedHat, Novell/Suse, IBM, Sun, Google, stb.). Egyszer majd nézz meg egy fejlesztõi levelezõ listát, milyen végû címekrõl írogatnak.
"esetek 99%-ában felmész a gyártó weboldalára és teljes dokumentációval, telepítésre kész verziót szabadon letöltheted, majd telepítheted."
No és honnan való a szabad szoftver amit ingyenesen letöltesz? Attól hogy valami ingyenesnek látszik, nem biztos hogy senki sem fizetett érte. Sok cég épít üzleti modellt a nyílt forrású szoftverek köré és jól megélnek belõle (pl. MySQL, OpenOffice). Bár ezt magyarázhatom orrvérzésig annak, ami már mindent tökéletesen tud...
ki nem szarja le mit akarnak ezek a hájfejû okostojások?? akkor iss úgy írom meg a programomat ahogy ÉN akarom, és csak a saját trójaimat írom meg bele, nem pedig a kötelezõ szabvány EU-s trójait, amit majd minden szoftverbe majd alapba be kell tenni, amit az EU-s szuperportálon közölni fognak !
Az eredeti szöveg nem egészen arról szól, amit te állítasz, idézlek:
"a biztosok a nyilatkozataikban hogy a fogyasztók (ügyfelek) vásárlásairól beszélnek, ha pénzt adnak valamiért akkor legyen a pénzért visszaváltási és 2 éves támogatási garancia. Azaz a szabad szoftvert (pl. GPL) fejlesztõt és a teljesen ingyenes disztribeket nem érinti a tervezet, csak a pénzért kapható termékeket (pl. "dobozos" linux disztrib)."
A cikk valójában ezt írja:
"... extending the principles of consumer protection rules to cover licensing agreements of products like software downloaded for virus protection, games or other licensed content. Licensing should guarantee consumers the same basic rights as when they purchase a good: the right to get a product that works with fair commercial conditions."
Vagyis: "... kiterjeszteni a fogyasztóvédelmi szabályok elveit az olyan termékek licenszmegállapodásaira, mint a letöltött vírusvédelmi szoftverek, játékok vagy egyéb licenszelt tartalom. A licenszelésnek garantálnia kell a fogyasztóknak ugyanazokat az alapjogokat, mint amikor megvásárolnak egy árut: Azt a jogot, hogy tisztességes kereskedelmi feltételek között mûködõ terméket kapjanak."
Arról a szövegben szó sincs, hogy csak a pénzért vásárolt termékre vonatkoznék a tervezett törvény. Ha pedig valamit ingyen "vásároltál", akkor a tisztességes kereskedelmi feltételeknek megfelelõen ezt a "vételárat" követelheted vissza, ha nem tetszik a termék.
már megint MIT AKAR az EU ?! adnék én már nekik inkább egy kis EUtanáziát ...
1. Ilyen hulyesegeket, hogy bug mentes progi ne irj.
Pedig nem teljesen hülyeség. Azért mert mára az a modell terjedt el hogy kiadjuk a béta 1-et mint végleges változat majd kihozzuk hozzá az sp 2-3at amitõl végre jó lesz még nem biztos hogy jó
2. Hosszabb support nyilvan penzbe kerul, vagyis dragabb programokat eredmenyeznek. Osszesegeben nem biztos, hogy olyan jo az.
Nem supportról volt szó hanem garanciáról. Másrészt ha nem egy összetákolt bughalmazt kell supportálni akkor nem is olyan drága az a support.
És végül harmadrészt: most akkor döntsük el hogy a szoftver az egy olyan termék-e mint más fizikia termék, pl egy autó vagy nem?! Mert ha nem olyan, akkor nem kell rá gari de a pofa is legyen alapállásban mikor a lopását fizikai termék lopásához hasonlitják (vagy akkor meg már hirtelen olyan...?)
Ha meg olyan, akkor legyen a lopása is olyan de a garanciája is!
Ponotsan így van! Elõbb hozzon létre az EU egy quality & security check ajánlást n programnyelvre kidolgozva és persze naprakészen tartva. Persze mind ezt ingyenes, nyílt forrású eszközökkel megtámogatva. Ha ez mûködik már 5-10 éve utána lehetne ilyeneken elgondolkodni! Akkor viszont már meg kell követelni a fordítóprogramoktól ezt a felhalmozott tudást!
1. Ilyen hulyesegeket, hogy bug mentes progi ne irj. 2. Hosszabb support nyilvan penzbe kerul, vagyis dragabb programokat eredmenyeznek. Osszesegeben nem biztos, hogy olyan jo az.
Tipikus hozzánemértés. A nyílt szoftverért nem fizetsz soha. Fizetsz a fizikai adalékokért úgy mint csomagolás és felhasználói kézikönyv, fizetsz a supportért, és esetleg a disztribútornak fizetsz a szoftver értékesítési tevékenységért. A szoftver maga továbbra is ingyenes, az esetek 99%-ában felmész a gyártó weboldalára és teljes dokumentációval, telepítésre kész verziót szabadon letöltheted, majd telepítheted.
Ne akard már megmagyarázni azt amihez nem értesz :D
Nem tudom, hogy Te milyen elterjedtebb nyíltkódú szoftvereket használsz, de én igen sokat (konkrétan: csak ilyeneket használok már több éve). Az elmúlt 3 évben amióta (újra) Linuxozok nem volt olyan komoly felhasználói problémám amit ne tudtam volna megoldani a legsúlyosabb esetben is félóra guglizással, és a fél kezemen meg tudom számolni, hány ilyen eset volt 3 év alatt. Ubuntut használok, OpenOffice-t, GIMP-et, FF3-at, Netbeans-t fejlesztésre, Nexiuz-zal játszok ha FPS kell (soha nem fagyott meg), aMule-t P2P letöltésre, és úgy általában véve is csak és kizárólag nyíltforrást. Nem állítom, hogy tökéletesen elégedett vagyok, de azt hiszem ez sosem fog megtörténni amúgy sem. Viszont amiket felsoroltam, évek óta megbízhatóak.
És nem, nem azért megbízhatóak mert programozó vagyok és széthekkeltem a rendszeremet. Sosem volt nekem idõm és energiám arra hogy a felhasználói szoftvereimet hekkelgessem, ami nem mûködött nekem perfektül azonnal, azt úgy vágtam a kukába hogy csak zörgött. A munkámhoz és a gép elõtti szórakozásomhoz nekem ez a platform és ezek a szoftverek jobbára megfelelnek, maximum néha morgok, de még mindig nem annyit, mint a fél évente esedékes Windows újratelepítések közben tettem anno. Nem vagyok Linux fanatikus, teljesen ésszerû megfontolások miatt váltottam platformot.
Valóban a kicsiknél ezt át kell gondolni, akárcsak a freeware-nél illetve a GPL licensznél. Itt eltérés van az autó-hasonlattal, mert ahhoz hogy utcai forgalomba kerülhessen egy autó ahhoz vizsgán kell átesnie, szabványoknak kell megfelelnie...
A nagyok azonban már úgy mûködnek most is ahogy írod. (Beszállítói ISO-9k minõsítés, audit, stb.) És mégsem mûködik... A SAP-t most ne kezdjük boncolgatni, mondjuk azt, hogy SAP használata nem fog mentesíteni a problémák alól... Játékoknál pedig már létezik az általad leírt, úgy hívák: konzol. (Azaz csak elõírt alaplap, cpu, stb. Az más kérdés hogy az ugyanolyan nevû konzol dobozában könnyen elõfordulhat hogy tök más vasat tesznek ahogy az idõ halad elõre vagy ahogy a beszállítók teljesítenek / versenyeznek.)
"a nyílt kódú fejlesztéseket ez az ötlet olyan szinten diszkriminálja, hogy ihaj. A GNU/GPL-t például élbõl kompromittálja."
Tipikus hozzá nem értõ vélemény. A Microsoft esetén a fejlesztõ és a disztribútor megegyezik (~99%), a szabad szoftver esetén ~99%-ban elkülönül. Ha elolvastad volna a fent hivatkozott ZDNet cikket, olvastad volna a biztosok a nyilatkozataikban hogy a fogyasztók (ügyfelek) vásárlásairól beszélnek, ha pénzt adnak valamiért akkor legyen a pénzért visszaváltási és 2 éves támogatási garancia. Azaz a szabad szoftvert (pl. GPL) fejlesztõt és a teljesen ingyenes disztribeket nem érinti a tervezet, csak a pénzért kapható termékeket (pl. "dobozos" linux disztrib). A Microsoftra nem mint fejlesztõre, hanem mint a termékek technikai (és nem kereskedelmi) disztribútorára vonatkoznak a megkötések.
Tudom, hogy sok szoftvernél már ma is így van, én is ezen a bolygón élek. Én azt írtam, hogy ez minden esetben kötelezõ legyen, nem csupán önkéntes, hahó!
sonicXX #19: Nem gondoltam, hogy sikerül félreértened azt, ami szerintem félreérthetetlen volt a hozzászólásomban. A 30 napos próba nyilván értelmezhetetlen a nyílt szoftvereknél, de a hozzászólásomban nem is ezt írtam. De a kedvedért elmagyarázom:
Ha a fizetõs és ingyenes szoftverekre elõírandó kötelezõ auditálás helyett a fizetõsekre általánosan kötelezõvé teszik a 30 napos full próbaverzió biztosítását, akkor a nyílt forrású szoftverek ügye ilyen téren azért oldódik meg, mert azok eleve full verziók és legalább 30 naposak (mivel a 300 év is belefér a legalább 30 napba).
"A komolyabb vállalatok és fejlesztõi csoportok eddig is biztosítottak supportot és ezután is fognak."
Ez azért annyira nem általános, mert a support igen sok cégnél bizony fizetõs és a vételárért sokszor csak semmire sem jó fórumos supportot kapsz, azaz azt a lehetõséget, hogy a többi user segítsen neked - ami a cégnek nem sok pénzébe kerül.
"Felesleges biztosítani a minõséget törvényileg, mivel ugyanezt a piaci verseny jelenleg és még sokáig megteszi/meg fogja tenni magától."
Na-na, a minõség törvény megkövetelése azért bizonyára arra késztetne egyes szoftvergyártó cégeket, hogy pl. ne hagyjanak hosszú hónapokig kijavítatlanul súlyos biztonsági hibákat. Ilyesmi jelenleg a piaci verseny ellenére gyakran elõfordul.
Bennem minden EU-s ötletnél megszólal az a bizonyos kisördög és a szabad szoftverek kapcsán ennél a javaslatnál szinte ordít. A szabad szoftverek megfojtására kiválóan alkalmas lenne egy a cikkben említett törvény, hiszen az amúgy ingyenes szoftver auditálása nyilván nem lenne ingyenes. Az EU ezek után megtilthatná az auditálatlan ingyenes szoftverek európai terjesztését, majd elrendelhetné az ilyeneket letöltésre felkínáló oldalak blokkolását - az infrastruktúra a gyerekpornó szûrése kapcsán már rendelkezésre fog állni. :D
Arról már nem is beszélve, hogy épp a szabad szoftverek világában a legjellemzõbb az igen gyakori update - melyeket "természetesen" mindig újra kellene auditáltatni, nem olcsón és nem kis késést okozva a frissítés megjelenésében.
Igen, jogsértõ. A 30 nap a szoftver telepítésétõl számítva értendõ, de ez licencenként ettõl eltérõen is lehet meghatározva. A "sípolás" csak védelmi/emlékeztetõ mechanizmus, a kijátszása nem mentesít a felhasználási feltételek tényleges megszegése alól.
A 30 napos próbaverziózás nem értelmezhetõ a nyíltforrású szoftverek esetében, mivel gyakorlatilag nincs korlátozva a felhasználás. Alapjában ez az egész felvetés amit a cikk ír olyan, mintha azt akarnák elérni, hogy pistike aki hobbiból osztogatja a saját papírrepülõit ingyen, garantálja, hogy egyetlen hajtást se rontott el. Vagy a te ötleted esetén tegye lehetõvé hogy 30 napig bárki használhassa - amit minek 30 napra korlátozni amikor bárki bármeddig használhat valamit(?). Azok a cégek pedig akik nyílkódú üzletpolitikát folytatnak is ugyanezt teszik, de azért mert a program nem értékesíthetõ, más dolgokat értékesítenek: ügyfélszolg.-ot, szervizt, oktatást, egyéb extrákat. Minden komolyabb nyíltkódú szoftverhez lehet igényelni támogatást, az elterjedtebbekhez ingyen is hatékony lehet például a felhasználói közösség által nyújtott, de általában maga a cég is nyújt hivatalosat - persze pénzért. Akinek ez nem tetszik, vehet klasszikus alkalmazást 10x annyiért mint egy nyíltkódú szoftver támogatási díja. Annyi a választási lehetõség, mint égen a csillag. Hogy a vásárlók nem tudnak választani, azon a törvény eszközével nem lehet ilyen módon segíteni: felvilágosításra, ismeretterjesztésre kéne forrásokat adni, nem ilyen agyament kezdeményezésekkel elõrukkolni, amik degenerálnák az egész szoftverpiacot és már középtávon is megvonnák az alternatív megoldások választásának lehetõségét a vásárlóktól. Ennyire rövidlátó nem lehet egy EP képviselõ, mert akkor egyszerûen alkalmatlan.
Ez sok esetben ma már így van, hahó! 3D Max, XSI, Vegas Pro 8.0. Mind fullosan mennek és a megvétel csak annyi, hogy aktívációs kódot kapsz. A trial = full progi, csak 30 nap után sípol. Ez mit is jelent? Ha 30 naponként újrarakod az oprendszert akkor unlimited ideig használhatod. Upsz... Ez jogsértõ egyébként?
"vásárlók így egyrészt biztosabban választhatnának az egyes fejlesztések között, másrészt pedig tisztában lennének alapvetõ jogaikkal, már ami a vásárlást és a felhasználást illeti."
Ez is egy totális baromság. A komolyabb vállalatok és fejlesztõi csoportok eddig is biztosítottak supportot és ezután is fognak. A nyíltkódú fejlesztõk pedig kényesen ügyelnek rá többnyire, hogy csatolva legyen a licenc egy példánya a szoftverhez, így aki nincs tisztába a jogaival, annak meg kell tanulnia olvasni és akkor nem lesz gond (ezt az eljárást például a GPL elõ is írja, de már az elsõ sorok közt szerepel, hogy egyáltalán semmilyen garancia nincs a helyes mûködésre, aki ezt félreérti, az debil, azon egyetlen törvény se segít maximum az orvostudomány majd idõvel).
Ez egy agymenés...
Remélem ez a felvetés legalább annyira életképes lesz mint a net adó meg a társai. Ez egy nonszensz. Hogy a BSA-nak se tetszik az kivételesen pozitív, mert a nyílt kódú fejlesztéseket ez az ötlet olyan szinten diszkriminálja, hogy ihaj. A GNU/GPL-t például élbõl kompromittálja. A szoftverpiac megengedheti magának, hogy ennyire liberális legyen, mert gyorsan fejlõdik és gyorsan keletkeznek az alternatívák, a versenyfeszültség pedig állandó. Felesleges biztosítani a minõséget törvényileg, mivel ugyanezt a piaci verseny jelenleg és még sokáig megteszi/meg fogja tenni magától. Ezzel a javaslattal csak azt érnék el, hogy sorra halnának el az új kezdeményezések egészen addig, amíg már csak néhány mamutcég nem maradna és gyakorolna valamilyenféle monopóliumot egyes szegmensekben a mainál is sokkal erõsebben.
Én komolyan nem bírom megérteni, hogy ilyen emberek mi a fenét keresnek az EP-ben. Menjenek haza dolgozni tisztességgel ahelyett hogy hülyeségeket találnak ki.
Az ötlet rokonszenves, ám szerintem rossz végén ragadja meg a dolgot. Tudjuk, hogy abszolút hibátlan program nincs, és mint lentebb írták is, a sokféle hardver miatt igen sokszor nem is garantálható a hibátlan mûködés. A megoldás inkább az lehetne, hogy a gyártó minden esetben köteles legyen biztosítani 30 napos ingyenes és teljes funkcionalitású próbaverziót. Ezzel automatikusan megoldódnék a nyílt forrású szoftverek ügye is.
Garanciát a biztonságra csak olyat ésszerû elvárni és megkövetelni, hogy az adott szoftver ne vághassa agyon az oprendszert, ne törölhessen más file-okat stb.
A BSA kifogása meg hát, mit is mondjak, enyhén nevetséges.
"Nem tudom kinek tetszene, ha a kedvenc játékánál elõ lenne írva, hogy csak ilyen alaplap-pal, cpu-val, vga-val, ... indul el (nem csak nem minimum kritérium, csak és kizárólag a megadott konfig)"
Elsõsorban a játék gyártója tapasztalná, hogy nem veszik a termékét és ezért többet foglalkozna a kompatibilitással, szóval ezzel nem lenne gond.
jujj, büntethetõ lenne a májkroszoft, ha nem javít ki egy bizt hibát idõben, LOL.. hajrá EU, amúgy a tököm kivan a sok fizetõs 30 napos alkalmazással, még szerencse, hogy a 30 nap alatt rájövök, hogy miért nem venném meg ezeket a termékeket sohasem...
Azért ez nem ilyen fekete-fehér. Egyébként régen még a windows-os korszak elött így mûködött a szoftver fejlesztése, persze hozzá kell tenni, hogy nem is nagyon volt ember aki megtudta volna fizetni. Ezt követõen jött a mostani állapot, garancia az nincs, de legalább olcsó. És nézzük milyen következményei lesznek egy ilyen törvény bevezetésének: a kis fejlesztõk elfognak tûnni, hiszen nem rendelkeznek elegendõ tõkével ahhoz, hogy auditálják a programjaikat, ha egy vállalkozó akar egy számlázó programot, mert nem akarja kézzel írni, akkor nem tud venni a tesco-ban 5000-ért, mehet az SAP-hoz 2-3m ért. És ki fogja megmondani, hogy a hibás mûködés kinek a hibája? Egy csomó dolognak kell együtt dolgoznia és lehet, hogy mindegyiket más gyártja (Hardver, BIOS, Oprendszer, Driver, Keretrendszer, Program, ...) Persze lehet mondani, hogy egy auto is sok dologból áll össze, de ott a gyártó válogatja össze az alkatrészeket. Egyébként erre az informatikában is van példa jelenleg pl MAC (Apple). 2-3x drágább mintha te raknád össze és az OS is csak meghatározott vason indul el. Nem tudom kinek tetszene, ha a kedvenc játékánál elõ lenne írva, hogy csak ilyen alaplap-pal, cpu-val, vga-val, ... indul el (nem csak nem minimum kritérium, csak és kizárólag a megadott konfig)
A lényeg azért ezt meg kellene mégegyszer gondolni
Autónál is bele van építve az árba, hogy jópár tucat autót törésteszteken ripityomra zúznak. Valahogy mégsem merül fel benne, hogy inkább olyan autóba üljek aminél ezeket a teszteket nem csinálják és balesetben tutira leamputál / kivégez a karosszéria. Miért is nem látni kínai autókat EU-ban? :).
Ok, megcsinálják. Aztán a költségnövekedést kire is fogják ráterhelni a amúgy is elhúzódó fejlesztések esetén?
gondoljatok bele, nem lehetne mindenféle szar, kidõlt-bedõlt tákolmányt piacra dobni, további fejlesztéseket fizettetve a megrendelõvel, mert pl. lusták voltak tesztelni
Az még felejtõs, hogy egy játék nem fut, de pl az egy kicsit felháborító, hogy több mint egy milláért veszel egy Autocad-et és szépen a pofádba mondja a licenc szerzõdés, hogy SEMMILYEN GARIT nem vállalnak és a progi "AS is" tehát olyan amilyen:)
Ja és support csak szoft követéssel jár ami évi plusz 150-200k:)
vicces, a BSA egybõl pampog, mihelyt a tagajainak kéne vlamit szolgáltatni pluszban, és nem a usereket kell riogatni bilinccsel, perekkel
szerintem meg pont a BSA-nak kellene mélyen kussolnia
legyeneke nagyon helyes eddig a szellemei termékek különleges, kegyelmi állapotban voltak alapvetõen a semmiért fizettél ki egy halom pénzt
Viszont nem úgy mûködnének a szoftver projektek, mint a használtautó kereskedõk... Hogy a gyártó / fejlesztõ szépen kiröhög: "megvetted, így jártál. Muhahaha, balek vevõ..."
Habár könnyen lehet, hogy megugrana néhány program ára. Nem VisualBasic motor hajtaná némelyik f**talicskát...
Jó lenne, kicsit megszûrné a piacot.
Poén hogy a BSA tiltakozik, hiszen épp az az egyik érvük az eredeti cucc vásárlása mellett, hogy azért a gyártó supportot nyújt. :)
Egyébként nem értem mi a problémájuk. Nem MÁS szoftverek hibás mûködésére kell vállalni garanciát hanem a sajátra. Jah, hogy a szoftverek együttmûködéshez követni kéne leírt szabványokat, bocsi.
Attól még hogy nem õ készítette a programot, hanem csak becsomagolja egy dobozba, és felrakja egy gépre még garanciát kell vállalnia rá.
Futtatni egy szkennert a gépen még telepítés elött és kész... Elég gyenge kapaszkodó a BSAnak
Helyes! Legalább jobban odafigyelnek, hogy bug-mentes progikat adjanak ki. Remélhetõleg azért nem olykor-olykor elõforduló beteg EU-s szabály lesz, hanem tényleg hatékony és fogyasztóvédõ intézkedés...
Bár ez a rész kicsit furán hangzik "a nyílt forráskódú alkotások esetében is", de lehet csak én keverem a fogalmakat...Egy ingyenes proginál, hogy vállalnak felelõséget? Ha az új ubuntu nem fut a gépemen, visszatérítik az árát?
Informatika és tudomány
Legalább jobban odafigyelnek, hogy bug-mentes progikat adjanak ki. Remélhetõleg azért nem olykor-olykor elõforduló beteg EU-s szabály lesz, hanem tényleg hatékony és fogyasztóvédõ intézkedés...
