Ezt a zenés videóklipet Pheelnek küldöm. Hátha megjön a jobbik esze. Amúgy érdekesek vannak az ismertetõben.
Nagyon fontos
Nem árt arra odafigyelni, hogy a közlekedés-szállítás csak egy része a gazdaságnak és a társadalomnak. Ráadásul ha csak az egyéni közlekedést szorítják vissza, azzal a társadalom-gazdaság által elfogyasztott energiamennyiség nem fog nullára zuhanni!
Vagyis az olaj akkor is elfogy, ha mindent hajóval szállítanak és mindenki busszal szenved. Akkor is szükség lesz a lakások fûtésére (ez fogyasztja a legtöbb energiát), akkor is ki kell mosni a ruhánkat, meg szeretnénk fürödni meleg vízben, stb... A korszerû ipar termékeit is meg akarjuk venni, azokat pedig le kell gyártani és el kell juttatni a lakossághoz.
Vagyis: ha autózunk, akkor elfogy az olaj mondjuk 50 év múlva. Ha nem autózunk, akkor elfogy az olaj 60 év múlva. EZ A MEGOLDÁS????? NEM!!
Át kell állni az olajról más energiahordozókra. Ez óriási feladat. Nehéz szavakkal leírni, akkora és annyira bonyolult feladat. Ennek a végrehajtása erõs gazdaságot kíván. A környezetvédelem túllihegése legyengíti a gazdaságokat, a normális életminõségünk és mozgásszabadságunk erõszakos (és ravasz, aljas módon történõ) megvonása pedig az emberi erõforrásokat rombolja!
Pont egy ennyire kritikus idõszakban. A hatalom igazi birtokosainak szándékai nagyon kevéssé érthetõek. (fogalmazzunk finoman)
Ezt mire írtad válaszul? A kamionok vasúti szállítása vajon miért nem mûködik? Tényleg nem tudom, maximum tippelni tudok: költség. A dunai hajózás (sõt, nemcsak a dunai, hanem egy össz-európai hajózási hálózat minta csíráiban meglenne) nos, a dunai hajózás asszem pont a környezetvédelem hibás értelmezése miatt nem mûxik. (ld. Duna-kör és hasonlók)
Azt hadd jegyezzem meg, hogy átütõ sikert nem várhatunk a hajózástól. A társadalom-gazdaság által létrehozott össztermék túlnyomó zöme ma már nem tömegáru, hanem kifinomult termék (mikroprocesszoros készülékek, stb...) Ezeket nem egyetlen nagy üzemben állítják elõ.
A tömegárut -- ha világviszonylatban nézzük -- nagyobbrészt hajóval szállítják ma is. Hatalmas óceánjárókkal. Így gazdaságos. A Dunán csak sokkal kisebb hajók férnek el, így nem annyira kifizetõdõ, bár attól még lehetne növelni a vizi szállítást, nem tudom, miért nem növekszik.
Már többször leírtam, de nem lehet elégszer, a sajtó által marhaságokkal tömött agyakból minden kihullik.. Szóval sok ezer éves történelmi tapasztalat, hogy a közlekedés-szállítás felvirágzása az érintett területek (városok, városállamok, régiók vagy épp birodalmak) felvirágzását vonja maga után. Ennek az ellentettje is igaz: a közlekedés-szállítás leromlása hatására hanyatlásnak indul az érintett terület is.
Ez kisebb földrazi léptékben és napjainkban is mûködik. Meg lehet figyelni a fizetõparkolás hatását az érintett terület boltjaira, majd a lakosság összetételére! Bárki végigmehet a belsõ körúton (4-6-os villamos vonala) vagy az Üllõi út belsõbb szakaszán, de lehetne sorolni a helyeket, és láthatja a lehúzott redõnyöket, az üresen álló poros kirakatokat, az "Eladó" táblákat évrõl évre növekvõ számban. És a lakosság elõregedést (jobbik esetben) vagy épp az összetétel megváltozását (hadd ne ragozzam)
Az értelmes, elõrejutni és boldogulni akaró, tervezgetõ, álmodozó és szorgalmasan dolgozó emberek menekülnek az olyan nyomorultrohadék területekrõl, ahol a közlekedést drasztikusan megnehezítik. És ez így van jól. Reménykedjünk, hogy erre egyszer rájönnek a hatalom igazi birtokosai is. Feltéve, hogy jószándékúak... ami iránt vannak kétségeim, de ez más lapra tartozik.
Az okok a fejekben vannak. Az okok a fejekben vannak. Leírjam még egyszer? Vannak persze természeti katasztrófák is, de azok a hülyéknek vannak kitalálva. Kedvem lenne ezt is leírni még egyszer. De majd besuvasztom az aláírásomba.
Mondok két példát: - kamionok szállítása vasúton. De jó lenne, de nem müxik. Olcsóbb és kényelmesebb lenne a kamionosnak, környezet- és autópályakímélõbb nekünk, ráadásul gyorsabb is, de nem müxik. Ezt egy EU-s rendelettel be lehetne vezetni (lásd: fejek). Aki meg nem úgy csinálja, ahogy a rendelet írja, azt deportálni kell Szibériába. - dunai hajókázás, fõleg völgymenetbe. Kutya Szerbia sem háborúzik már. Mert ugye azt vágod, hogy a dél-szláv balhék miatt akadt meg a dunai hazás fejlõdése? Lefelé árut szállítani, a töröknek, tatárnak, románnak, bolgárnak a németektõl, csehektõl, szlovákoktól, az lenne a legolcsóbb.
Inkább várakozó álláspontra helyezkednék. Egyelõre nem látszik tisztán, hogy milyen eredményrõl van szó. Olvastam valami Richter nevû fizikusról, aki az 50-60-as években jelentõs pénzeket akasztott le Argentinában fúziós kutatsokra. Nagy szikrákat üttetett át gázokon, a plazma instabilitásokról mit sem tudva... a kisérletek zéró eredménnyel jártak, asszem úgy kellett ellógnia, mint a középkori aranycsinálóknak a bosszútól lihegõ nagyherceg udvarából De már alig tudok visszemlékezni a sztorira
A civilizációnk éppoly bonyolult és érzékeny, mint a környezet. Minden eleme összefügg mindegyikkel. Mint egy nagy halászháló. Ha az egyik csomóját megrántod, megmozdul a többi is.
A jelenlegi civilizáció ember százmillióknak sõt egyre inkább ember milliárdoknak ad olyan életminõséget, amely a korábbi korokban elérhetetlen volt, a korábbi korok életminõségét leírhatatlan mértékben múlja felül.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy minden hogyan vált lehetõvé. Vannak igen fontos, egymással összefüggõ elemei:
-- A tudományos-technikai fejlõdés (100 emberbõl 100-nak ez ugrana be elõször.)
-- Az energiaforrások, amelyek éltetik ezt a civilizációt,
-- A nagy sorozatú gyártás! Sajnos, erre kevesen gondolnak, pedig ez kb. egyenrangú az elõbbiekkel. A korszerû ipari termékek igen sok kutatás-fejlesztési munkát tartalmaznak. Ezenkívül bonyolultak, sok alkatrészbõl állnak, és ezek preciziós alkatrészek, vagy egyéb okból nem állíthatók elõ egy sufniban. Ezeknek a sok alkatrészbõl álló, preciz termékeknek az elõállítása csak nagy sorozatú gyártás esetén gazdaságos. (A ráfizetéses termelés pedig nem tartható fenn, és a tömegek életminõségét inkább rontja, mint javítja)
A nagy sorozatú gyártás feltételezi, hogy egy-egy gyártó nagy területet kell hogy ellásson. Ez pedig szállítás nélkül nem megy.
A másik tényezõ az emberi: a növekvõ specializáció, ami a növekvõ fokú munkamegosztásból következik. Ez a munkavégzés hatékonyságnövekedsének az emberi feltétele. és együttjár a hosszabb képzési idõvel, és a folyamatos utánképzéssel (ami nagyobbrészt ma még önképzés).
A munkaerõt is szállítani kell a munkavégzés helyére. Ha valakinek hajnali 4-kor kell felkelnie, hogy az 3/4 6-kor induló vonattal bedöcögjön a gyárba, 1 óra alatt megtéve a 20 km-es távolságot, délután meg vissza, nos attól az embertõl ne várjunk kvalifikált munkát. Amellett az életminõsége rettenetes. A közlekedés visszafogásáért hadakozóknak szívbõl kívánom a vidéki ingázók életét!!!!
Az a baj, hogy a közlekedés csupán következmény, azaz tünet! Az OKOKAT kellene kezelni ahhoz, hogy az egyéni közlekedés mértéke csökkenjen, mert az autósok szarbatiprása még tüneti kezelésnek is gyenge! Vagyis: -- Jelentõsen csökenteni kell a lakások és munkahelyek átlagos távolságát, ez több munkahely létrehozását jelenti, valamint a szellemi munkák (részarányuk növekszik!) otthoni végzését egyre inkább -- Óvodák, iskolák minõségének és sûrûségének növekedését, hogy közelebb találjanak az emberek (családok) ilyen intézményt, -- Az autózás futáskilométertõl FÜGGETLEN költségeinek megszüntetését! Amikor a nyomorult antall-kormány alatt bevezették a kötelezõ felelõsségbiztosítást, az nagyot lendített az emberek közlekedhetnékjén. Végülis ha már úgyis ki vanm fizetve, hát járjunk vele... akkor is fogyaszt, ha a garázsban áll és elõ se veszem hétközben. Aztán jöttek a mindenféle adók, ma már egy nulla km-t futó autó is komoly pénzekbe kerül. Ezt meg kellene szüntetni, hogy a spórolós emberek szabadon dönthessenek és nem kényszer és gyalázkodás hatására, hogy mivel közlekednek. -- Át kellene gondolni, azt is, hogy ha az egyik városból valaki átautózik a másikba, például (csak egyetlen kiragadott példa!) abban a vároban van egy kiváló bútorbolt, az övében meg nincs, akkor hogyan lehetne elérni, hogy otthon is megtalálja azt? Persze, aki a jó bolt közleében lakik, az anyázza a másikat, hogy miért autózik oda, de az eszébe sem jut, hogy csak az õ lakótelepe önmagában nem tartana el egy komoly boltot, ahhoz nagyobb környezet lakossága (kereslete) szükséges... Vagyis azokra az emberekre szüksége van, de azért bumlizzanak csak busszal, míg õ ott lakik a szomszédban és röhög a markába... Lehetne még sorolni.
Összegezve: A közlekedés-szállítás rugalmassága is része a nagy sorozatú gyártásnak és az áruk eljuttatásának a lakossághoz. Nem lehet vasúti síneket építeni minden kis bolthoz. Sõt, a rendszerváltás óta felszámolták azokat a nagy gyárainkat is (cement-, tégla-, cukor-, konzerv-, stb gyárainkat) amelyekbe vasúti sínek kígyóztak befelé. A helyükbe egy rakás 10 fõ körüli kis kft lépett. Azokba pedig nem jár különbusz, és vasúti sínek sem kígyóznak. Tudomásul kell venni, hogy ezek az OKOK. A tüneti kezelésnek is rossz megoldások csak fogcsikorgatást és tömeges gyûlöletet váltanak ki. Gazdaságilag és társadalmilag nagyon hátrányosak.
Egy hirtelen valtas, ha a mai viszonyokat nezzuk, gazdasagi osszeomlast eredmenyezne, ill valsagot, amibol ha kijovunk, akkor valoszinuleg jobb eselyeink lesznek mint most, de a problema ennel sokkal ossszetettebb.
:) Nem mondtam hpogy mindennek mi vagyunk az okai, es nem mondtam hogy a 2000-es allapotot kell lefagyasztani..
"..túlélésünk összekapcsolódik más fajok túlélésével" ez teny. errol pofazok. A termeszetet azert akarom megmenteni, mert az en kornyezetem resze es az unokaim kornyezetee is, nem holmi filozofiai okokbol..
"Ezt a "szmog=halál" fröcsögést az autóellenes állatok találták ki, és nyomatják a sajtóban naponta ezerszer.
IRTÓZATOS ALJAS HAZUGSÁG! És mérhetetlenül aljas célja van: a dolgozó középosztály megfosztása életminõségétõl, terveitõl, vágyaitól, céljaitól, önállóságától, társadalmi súlyától, mindentõl!"
Bocs de szerintem neked elgurultak a gyogyszereid, ha a civilizacio osszeomlasat vizionalod a belsoegesu jarmuvek megszuntetese miatt. A mai technologiaval gond nelkul kivalthato lenne az olaj,szen,gaz,atom eromuvek hasznalata.Az ezekre elkoltott 1000 milliard dollarok tizedebol par ev alatt kiepitheto lenne az ezekkel egyenerteku nap, szel, geotermikus eromuvek halozata.
"a vizet nem a vízcsapból veszik, hanem edényben hozzák a patakból." Hat a vizet ma is edenyben szallitjak,csak most az edenyt PET palacknak hivjak. :)
Nem akarok nagyon mûbalhét generálni. Tényleg csak a megfogalmazásba kötnék bele. Mert az tiszta sor, hogy ha túl akarjuk élni a mostani nem igazán stabil, hanem folyamatosan és rohamosan változó, és a mi szempontunkból is romló helyzetet, akkor felelõsen, elõre gondolkodva kell cselekednünk. Csak ez a fajta elõrelátás, és az hogy egy adott állapotot akarunk megõrizni, ami nekünk adott pillanatban jó, na ez az ami a lehetõ legtávolabb van a természet viszonyaitól, amelyekre éppen hogy jellemzõek a szélsõséges változások, sõt a fajok kihalása.
Szóval nem azon kell erõlködnünk, hogy a Földet megtartsuk valahogy mondjuk a 2000. évi állapotában, mert erre szinte semmi esélyünk, ugyanis a természet maga, saját dinamikájától hajtva változik olyan módon, amit nem tudnánk megállítani, stabilizálni. A klíma a jégkorszak végétõl folyamatosan melegszik az ember nélkül is, ami akár korábban elterjedt fajok tömeges pusztulásával, kipusztulásával jár. Az ember is hozzájárul a változáshoz, akár jelentõsen súlyosbíthatja a fajgazdagság csökkenését, de azt képzelni, hogy mindennek mi vagyunk az okai, még a jelenlegi helyzetben is jelentõs beképzeltségre, önmagunk túlértékelésére vall. Nem a természetet kell megóvnunk, mert az köszöni szépen jól érzi magát, velünk vagy nélkülünk, hanem azt kell tudatosítani, hogy éppen hogy mi magunk is egy veszélyeztetett faj vagyunk! Lehet, hogy túlélésünk összekapcsolódik más fajok túlélésével, ezért kell azokat is megõriznünk, de változások voltak, vannak és lesznek, megállítani visszafordítani nem tudjuk, csak megfelelõ stratégiával kiválaszthatjuk, hogy a változásokat kihasználjuk a magunk hasznára, vagy mi is áldozatává válunk.
Már Észak-Korea is kifejlesztette a magfúzión alapuló technológiát! http://index.hu/kulfold/2010/05/12/eszak-korea_sikeres_magfuziot_hajtott_vegre/
De ti csak nyammogjatok az olajon.
Az emberi saskarajjal kapcsolatban, nem feltetlenul a fajokban van leszabalyozo mechanizmus, hanem a termeszet egeszeben. A termeszet osszessege, a kornyezet az, ami komplex rendszerkent mukodik, reszek es reszek reszei harmonikusan illeszkednek. Allando kis/nagy ciklusok, pozitiv negativ feedback-ek milliardjai.. a kozeleben sem vagyunk a megertesenek. Viszont az ember is a rendszer resze, igy vhogy megis erezzuk, hogy mi a jo es mi a rossz. Termeszetesen az ember is lelegelheti a Foldet, majd tovabbalhat, mint a saskaraj.. bar jelenleg nincs ilyen opcio. ;) A problema az, hogy az egesz Foldrol van szo, nem csak nehany varos kornyezeterol, mint a majaknal vagy a Husvet-szigeten, igy a termeszet egeszet veszelyezteti az emberi faj.. Persze belekothetsz abba, hogy a termeszet definicioja nem zarja ki azt, hogy ugy nezzen ki a Foldgolyo mint egy Jupiterhold.. de tudod, hogy az ember altal hosszutavon elheto bioszferara gondoltam ill Gaia-ra a Foldi eletter egeszere. A nem taplalkozasbol adodo civilizacios pusztitasok pedig ugyancsak nagy sebek a rendszer egeszen. Pl egy nagyobb oceani szennyezes olyan folyamatot indithat be, amitol a legkor oxigenszintje komolyan csokkenhet, (amire az emlosok (pl az ember) nagyon is erzekeny) ugyanis az oxigen legnanyobb reszet az oceanok algamezoi adjak..
"A Földön az élet valamikor létrejött és valamikor el fog tunni róla, akár mit teszünk érte, vagy ellene." Ezzel azt akarod mondani, hogy felesleges a kornyezetvedelem? Vagy az emberi civilizacio tovabbi orokitese?
A termeszettel valo osszhang minden ember erdeke. Jelenleg ezt nem tudjuk 100%ban megvalositani es talan soha sem tudjuk 100%ban, de torekedni kell ra, mert az emberi faj csak kornyezetevel maradhat fenn hosszutavon, nelkule finish. Es nem csak az ismert anyagcserefolyamatok gazdasagos kiszolgalasara gondolok, hanem eddig kevesbe kutatott dolgokra is, pl amiert jo erzes muanyag butorok helyett a fa, vagy amiert jo erzes figyelni a viragokat, hallgatni a madarakat, megerinteni egy oreg fat. Vagy amiert vonzodunk a termeszetes torvenyszerusegekhez, pl a nemszimmetrikus geometriahoz, aranymetszeshez, stb.. Ezeket, mint az egyedi es faji tulelesi osztonunket a genetika hordozza.
Ezt a "szmog=halál" fröcsögést az autóellenes állatok találták ki, és nyomatják a sajtóban naponta ezerszer.
IRTÓZATOS ALJAS HAZUGSÁG! És mérhetetlenül aljas célja van: a dolgozó középosztály megfosztása életminõségétõl, terveitõl, vágyaitól, céljaitól, önállóságától, társadalmi súlyától, mindentõl! És mindezt úgy, hogy a birkák önként hajtsák a fejüket a vágóhídra.
Ezt a trükköt már évezredek óta alkalmazza a hatalom. Csak egy jó vallás kell hozzá, amely a szegénység üdvözítõ hatását hirdeti.
Jelenleg az emberiség elõtt két út áll:
1.) Az energiatermelés átállítása atomenergiára (fúziós + szaporító reaktorok) és a megújuló energiára. A közlekedést az így legyártott üzemanyag biztosítja majd. (lehetséges a nagyobb kapacitású akkumulátorok kifejlesztése és az elektromos autó)
2.) Az emberiség energia nélkül lassú pusztulásnak indul. Az ipar és a közlekedés-szállítás hanyatlik, a sorozatgyártás szintén, az árucikkek elõállításában a helyi erõforrások és a kézi munka részaránya nõ. Emiatt az árucikkek egyre primitívebbé válnak, az életszínvonal romlik.
Csakhogy ez a baj nem jár ám egyedül! A középkori szintre visszacsúszás a középkor összes többi jelenségét is magával hozza ám! Azok ugyanis nem véletlenül alakultak ki, hanem azért, mert az akkori viszonyok szükségessé tették! A családok átalakulnak, a gyerekszám növekszik. Az élelmiszer termelés bizonytalan, a szállítás csak rövid távra (lovas szekér) A LAKOSSÁG LÉTSZÁMÁT AZ RENDSZERES IDÕKÖZÖNKÉNTI HÁBORÚK, JÁRVÁNYOK, ÉHINSÉGEK TARTJÁK SZINTEN.
Újra megjelenik a boszorkányégetés, a babonák, az ostobaság, az analfabétizmus, a ruhájukat a patakparton fogják "mosni" (csapkodják egy lapos fával), a vizet nem a vízcsapból veszik, hanem edényben hozzák a patakból. A gyermekhalandóság és az anyák gyermekágyi halandósága újra a középkori szintre süllyed...
És még lehetne részletezni, csak néhányat ragadtam ki a középkor "örömeibõl"
Nagyon boldog lennék, ha a civilizáció ellenes õrültek BEMUTATNÁK valahol, egy minta-országban, hogyan mûködik pontosan az õáltaluk megálmodott világ!
Nem vagy Te beteg? Még nagyobb legyen a baj? Csak azért, hogy a "közvélemény" (néhány ökölrázogató) még nagyobb hanggal ordítozzon a civilizációnk ellen?
Persze, gondolod: "gyorsabban terjedhetnek a kornyezetbarat megoldasok". Ezek a "megoldások" még kifejlesztésre várnak. Ordítozás helyett fejleszteni kellene. Elõtted sincs lezárva ez a lehetõség.
A legfontosabb fejlesztési irányok: -- Hogy a napelemek elõállítása sokkal olcsóbb legyen, élettartamuk sokkal hosszabb, elõállításuk egyszerû és vegyszermentes, -- Hogy a rendkívül szeszélyes megújuló energiaforrások által termelt energia hosszútávú eltárolása és gazdaságos (legalább 90%) visszanyerése meg legyen oldva.
A következõ óriási logikai ellentmondást tartalmazza ez a "legyen még nagyobb a katasztrófa" tipusú ötlet: A problémátok az, hogy az emberek reakciója alatta marad a katasztrófa általatok becsült mértékének. De honnan gondolod, hogy ez nem ugyanígy lesz, ha a katasztrófa sokkal nagyobb?
Hogy próbáljam megvilágítani: Katasztrófa=10 egység, lakossági reakció = 8 egység. (Ti így érzitek) Növeljük ezt a 10-szeresére: Katasztrófa= 100 egység, lakossági reakció = 80 egység Így is alatta marad! Csak a kár lesz nagyobb. Ez nektek jó?
"600 tonna/nap * 60 nap = 36ezer tonna. Elég sok ez is, de lokalizálható, kis helyen jön és nem egyszerre Bízzunk benne, hogy 2 hónap elég lesz a probléma megoldására. A Föld elsõ számú hatalma ha ráfekszik egy kicsit erre, akkor menni fog."
Kornyezetvedelmi szempontbol a legjobb az lenne, ha minnel tovabb tartana a szennyezes. Minel nagyobb a katasztrofa, a kozvelemeny annal inkabb olaj ellenes lesz.Es ugy jobban, gyorsabban terjedhetnek a kornyezetbarat megoldasok.Hosszutavon mi is es a termeszet is jol jar. Azt mondom folyon csak az olaj, okozon minnel nagyobb pusztitast. Greenpeace helyeben titokban megprobalnam, akadalyozni a kut elzarasat, es ezzel parhuzamosan a mediaban hadjaratot inditanek az olaj es az olajcegek ellen.
Tényleg: mi a helyzet a szénhidrogéneket felfalni/átalakítani képes baktériumokkal? Elég régóta ismernek már ilyeneket, sõt valahol olvastam, hogy a katonai laborok kifejlesztettek valami benzin-megkocsonyásító bacit is (az autóellenes f***ok meg dugódíj bevezetgetõk naaagy terepjáróiba kellene becsempészni, hadd tudják meg azok is hogy milyen a tömegközlekedés)
Ez a napi 600 tonna olaj nem a legnagyobb az eddigi történelemben. Csak ez MOST szenzáció, de ide a rozsdás bökõt, hogy 10 év múlva senki se fog már emlékezni rá. Ki emlékszik a Torrey Canyonra? Akkor fiatal voltam, asszem 1968-ban történt. 118ezer tonna olaj ömlött ki, vastag szõnyeget borítva nyugat-Európai partokra
600 tonna/nap * 60 nap = 36ezer tonna. Elég sok ez is, de lokalizálható, kis helyen jön és nem egyszerre Bízzunk benne, hogy 2 hónap elég lesz a probléma megoldására. A Föld elsõ számú hatalma ha ráfekszik egy kicsit erre, akkor menni fog.
Eltûnt a 68-69 -es hozzászólás!
Oké-oké, de nem lehetne SI tonnában számolni, ahol 1000 a váltószám? (még ha kerekítjük is 1 lityó olajt egy kilóra, ami persze durva pontatlanságot okoz, de sztem itt az SG-n még eldöcög).
Amúgy a természet nem maga a harmónia, hanem egy kbszott nagy káosz és összevisszaság. Egy kis pöccentés és már omlik is össze az egész, hogy javíthassa is a saját hibáit.
Persze, védeni kell a környezetet, de szerintem egy ilyen olajfolt a tenger élõvilágára fityfene, õk már többet is túléltek. Maximum mi szívjuk meg, de az élet? Soha...
Arra akartam utalni hogy az, hogy mi a számomra káros, azt igazából én döntöm el. Az egészségügyi problémákat is ide értve. Persze nem azt mondom, hogy nem betegszem meg.
A környezet alkalmazkodik hozzánk. Azok a fajok kerülnek elõtérbe akik képesek körülöttünk élni. Mi pedig alkalmazkodunk a környezethez. A gazdaságunkat úgy formáljuk hogy egyre több természeti erõforrást tudjunk kiaknázni. És még meri bárki is azt mondani hogy nem élünk harmóniában a természettel?
"Mondja valaki, hogy melyik az az állat aki ilyen kártékony!" Akkor mondjuk valamire vagy valakire hogy kártékony ha kárt okozott NEKÜNK. Számomra õk nem voltak kártékonyak. Ha megkérdeznél néhány mikroorganizmust az mondanák a BP a király. Persze sokan mások nem ezen a véleményel lennének.
Anélkül, hogy vitatkoznék azzal, amit írtál csak jelzem megint, hogy igen abban is igazad van, hogy az ember úgy él mint a sáskaraj. Csak éppen minden állatfaj így él, vagy így élne, ha hirtelen megszaladna az erõforrásokhoz jutása és csökkenne a rá ható szelekciós nyomás. A fajokban nincs belsõ önszabályozó mechanizmus, az egyensúlyt csak az jelenti, hogy az állatok felzabálják egymás elöl az erõforrásokat, meg egyéb módon csökkentik egymás létezési valószínûségét. Másrészt ha egy állatfaj nem törekedne a korlátlan terjeszkedésre az kipusztulásra lenne ítélve nagyon rövid idõ alatt, mint ahogy ilyen helyzetbe bele is kerülnek bizonyos fajok idõrõl idõre az embertõl függetlenül is. Igazából minden viszonylagos, egyszerûen az idõ léptékétõl, az erõforrások viszonylagos gazdagságától, és az utódok halandóságától függ. Lehetne a Földön valami szuper-lassú földigiliszta, ami 100 évente hozna új utódot, de viszonylagosan kevés veszély fenyegetné az életét, és mondjuk úgy zabálná a talajt, hogy az utána számára és más szára is felhasználhatatlanná válna. Szép lassan kb 5 millió év alatt lakhatatlanná is tenné a Földet, ha semmi nem változna. De a földi bioszféra kb 50 millió év alatt képes regenerálni a komplexitását az új környezethez alkalmazkodva, a nagy fajkipusztulások utén kb ennyi idõ kellett. Ha az ember tartósan itt fog élni a Föld meg fog "tanulni" együtt élni vele.
A Földön ténylegesen végesek az erõforrások, de az ûrben gyakorlatilag végtelenek. A Földön az élet valamikor létrejött és valamikor el fog tûnni róla, akár mit teszünk érte, vagy ellene. Az ûrben valahol viszont mindig is lesz élet ez után is. Az embernek van lehetõsége, hogy kiterjessze az életterét. A jelenlegi krízis olyan szempontból jó, hogy megtanít arra, hogy ugyan tényleg végtelenek az erõforrások az ûrben, azonban lokálisan valamilyen szempontból mindig korlátozottak, amit tudatosan figyelembe kell venni. De az ember újra és újra el fogja érni a földi erõforrások határait, ez a probléma újra és újra elõkerül mindig más erõforrással. Egészen addig, amíg ki nem lépünk a Földrõl, erre a problémára soha nem lesz végleges megoldás. Nincs abszolút környezetbarát technológia, és a Navik civilizációja is csak a mesében létezik.
Te is tudod, hogy nem a 100% elet-kipusztulasra gondoltam.. a komplexitas ill a biodiverzitas hatalmas csokkenesere es ez nem a csucsragadozo eletmod sajtja, hiszen az a folyamat onszabalyzo. Konnyeden mondhatod, hogy akar "civilizacionk" elott is voltak olyan behatasok, amik hasonlo vagy nagyobb karokat okoztak a okologiai rendszerben, csak amit mi okozunk, annak mi isszuk meg a levet. ;) Termeszetesen sok dolog formalta az ido soran a Fold bioszferajat, akar hatalmas mertekben is (barhogy is merjuk) nem vitas. Viszont pont mi is nagyon erzekenyek vagyunk kornyezetunkre, taplalkozasunkra.. amire utaltam az az, hogy nem egyedul megyunk pusztulasba vagy a kihalas szelere, hanem sok gerinces is, fokepp az emlos allatok nagyresze.. A jelenlegi 7Mrd -majd megtobb- ember azon kivul, hogy ugy viselkedik a Foldgolyon, mint egy saskaraj egy ultetvenyen.. vagyis felel minden taplalekforrast, gondatlansagbol ill egyeb okobol pusztitja sajat kornyezetet is, pl mergezi, elhetetlenne teszi sok faj szamara, de fokepp sajat maga szamara.
A "nagymeretu" fajok leginkabb a legkor valtozastol haltak ki (oxigen/legzo felulet aranya vagy kisebb levelu novenyek) ha nem volt lehetosege a fajnak a kisebb meretu egyed mutaciora, ami magasabb tulelesi aranyt biztositott, pl az idotenyezo miatt..
Pöppet szennyezzük a levegõt, a vizeinket, földjeinket és nem is sokáig lesz ez probléma. Majd beszól valamelyik fejes a másiknak, legyártanak egy terrorista történetet, aztán összetákolt indokkal ledózerolnak egy földrészt.
És akkor most ki veszélyeztet kit? Az életedre törtek a hangyák? Szerinted hány olyan faj van ma a földön amelyet védetté kellett nyilvánítani, mert a húsukat fogyasztó embereknek büdös a sertéshús vagy a baromfi?
Olyan jó, hogy tonnákban beszélgetünk. Az olaj hordónkénti ára mire a kúthoz ér x ft/liter. Ja nem Az x tonna olaj mire a kúthoz ér x forint/tonna áron kapható. A kutasnak meg 0.04 tonna 95-ös kérek, THX! Kell már mentegetõzni minden fronton. Tán szakmabeliek vagyok?
Bagatell dolog, gondolom azért is mérik Exxon Valdez után a második legnagyobb olajszerencsétlenségnek. Bár a szerencsétlenségnek ehhez semmi köze, egyszerû EMBERI hiba volt megint a ludas. Emberi hiba, mert technológiánk az már lenne rá, csak a dollármilliárdokat csebre tevõ cégeknek spórolni kell ugye, mert különben nem lesz minden évben új villa.
A bioszféra legnagyobb részét olyan mikroorganizmusok teszik kis, amelyek több száz km vastagságig átitatják a földkérget! Az, hogy a felszínen pár összetettebb lény miket harcolgat az élet nagyobb része szempontjából irreleváns.
A természet nem törekszik egyensúlyra, de pont a szelekció, a harc és az e mellett meglevõ változatosság miatt kialakulhat egy dinamikus, szinergikus kvázi egyensúlyi állapot, amit azonban viszonylag könnyû kimozdítani ebbõl a helyzetébõl. Ilyen az idõjárás, az evolúció meg szinte minden természeti jelenség. A régebbi lineáris modelljeink nem a természetet tükrözik, hanem azt ahogy a XX. század elejéig láttuk a természetet, jobbára a matematikai eszköztárunk hiányosságai miatt. Nagy kihalások már az emberek elõtt is voltak, a jégkorszak sem az ember miatt ért véget, pedig az azért jelentõsebb esemény volt, mint a mostani melegedés.
Az hogy volt-e régebben egy az emberhez valamilyen módon hasonlító szuperpredátor nem tudjuk, de az hogy most van, mert az ember is ugyan úgy a természet terméke mint minden más, jelentheti, hogy volt ilyen. Pl régebben voltak több méteres ízeltlábúak. Azonban ismerve az ízeltlábúak és a fejlettebb lények immunrendszere közötti különbséget elképzelhetõ, hogy egy egyszerû vírus fertõzés kicsinálta az akkori bioszféra fejlettebb részét. És csak azok az ízeltábúak maradtak meg, amelyek hihetetlenül nagy számú utódot hoznak létre, ezzel ellensúlyozzák a betegségek okozta elhalálozásokat, illetve az olyan lények, amelyek fejlettebb adaptív immunrendszerrel rendelkeznek.
Ott vannak pl: a macskák. :) Nálunk a macskák hatalmas vérengzést tartanak a kis állatok között, vakond, madarak, rágcsálók. A vakonddal úgy játszott, hogy feldobta a levegõbe aztán lefeküdt ha szaladni próbált rácsapott, visszafeküdt. Ha próbálta magát beásni a földbe addig várt míg félig beásta magát, aztán megragadta és feldobta megint a levegõbe. Amíg gyorsan mozog az áldozat, jó játék. A végén megöli. Ha egy ragadózónak tele a hasa akkor is ölhet. Volt egy természetfilm az utolsó oroszlánról a Natgeo-n. Mikor bõséges volt a táplálék akkor is elejtett gazellát, gnút. Kicsit pofozgatta, játszott a tetemmel, aztán otthagyta, mert nem volt éhes. Ezt én mondjuk nem tartom igazi élvezetbõl ölésnek, ennek is meg lehet a magyarázata, formában tartja magát stb. A csimpánzok is csináltak olyat az erdõbe, az egyik banda összeverõdve átment a másik csoport területére. Elkaptak egy magányos példányt és megölték, aztán visszamentek a saját területükre. Abban igaza van NEXUS6-nak, hogy nem tudsz egy olyan állatot összezárni ezred magával egy szûk kis területen, hogy abból ne legyen vérengzés. Erre a "hering" együttélésre csak az ember képes. Most leszámítva a kaptár "élõlényeket", méh, hangya stb. De ott nincsenek is egyéniségek, ott a kaptár összessége maga "egy élõlény". A szórakozásból kínzás meg gyilkolás azért az emberek körében se egy elfogadott és széles körben elõforduló cselekmény.
az ember veszélyezteti az egész bioszférát? próbáltad már a hangyákat kiirtani a házadból? még akarva sem tudunk kipusztítani egy fajt, nem hogy véletlenül!
Ez nagyjabol igaz is, viszont: egyedul az ember erte el azt a "fejlettsegi" szintet, hogy veszelyeztesse az egesz bioszferat es mas fajok tudtommal nem olnek szorakozasbol es nem kinoznak hosszan azert vkit, mert elvezik pl a hangjat..
Ahhoz, hogy az ilyen eseteket elkerüljék, feltehetõen drágább eszközök kellenek majd. Vajon mennyivel emeli ez meg az olaj árát, és milyen mértékben gyûrûzik tova a benzinárba?
Az én becslésem szerint elhanyagolható mértékben ahhoz képest, amennyi spekulációs haszon a nemzetközi piacokon, meg adó, tehó, tahó, termékdíj, stb van beleépítve az üzemanyagok árába!
A biztonságosabb (és feltehetõen drágább) eszközök bevezetését az is erõsen indokolttá teszi, hogy egyre nehezebben hozzáférhetõ és kitermelhetõ szénhidrogén készletek felé fordul az emberiség. Vagyis változatlan technika esetén szaporodnának az ilyen esetek.
Az várható volt, hogy az ilyen "jaj de jó hogy kiirtjuk magunkat" tipusú dühödt hozzászólások már az elején megjelennek. Már félve kezdtem olvasni. Ahhoz képest amire számítottam, nem is olyan szörnyû.
Én inkább az olyan híreket várom, hogy mit tesznek, mit változtatnak a technológián, hogy a hasonló eseteket elkerüljék a jövõben?
Ez az olajfolyás okoz természeti károkat, értem. De agyondramatizálni azért nem kell. A BULVÁRsajtó állandóan nyomja az agyunkba ezt a 800ezer litert naponta... Ez azonban kb 700 tonna! Így már nem hangzik annyira soknak. Ezért kell 800 ezer litert írni.
Csoda, hogy nem unciában mérik, vagy valami hasonlóban. Akkor még hangzatosabb cikkeket lehetne kanyarintani -- nagyobb példányszámok, több reklámbevétel.
Mert ez mozgat mostanában mindent. A reklám, a pénz, az üzlet... még a környezetvédõket is ez mozgatja.
A lényeg: Az a 100 tonnás "kupola" eléggé könnyûnek tûnik. Nem ismerem az indokokat, hogy miért pont 100 tonna? Miért nem 1000? Miért nem masszívabb, vastagabb elvezetõ csõ? Esetleg fûteni is lehetett volna, hogy ne kössön bele az a hidrát? Napi 700 tonna az másodpercenként kb. 8 kg!
Nagyon jó hogy ijenekrõl beszéltek de ez egyáltalán nem ide való ha ezekrõl akartok beszélni akkor menyjetek egy általános fórumba mert ez igy hülyeség egy tudományos forumot vezetni ha mindenki összevissza beszél oda nem illõ dolgokról.
Szééép.
Azért mielõtt valaki nagyon belemelegedne ebbe a holokausztos témába, nem árt figyelembe venni, hogy a Btk. legutóbbi módosítása értelmében, a holokauszt tagadása, vagy ha azt nyilvánosan jelentéktelennek tünteti fel három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ bûntettet követ el.
"Mondja valaki, hogy melyik az az állat aki ilyen kártékony!"
Ha ebbe a kártékonyságba beleértendõ a saját fajtársak tudatos pusztítása, akkor pl a macskaféléknél általános, hogy a domináns hím elpusztítja, megeszi a nem tõle származó kölyköket. Mellette meg ugye az is úrbánlegend, hogy az állatok milyen harmonikusan élnek a természetben, ami úgy nagyjából megint nem igaz. Mert hogy minden állat élõlény addig szaporodik, amíg maximálisan feléli az erõforrásait. Más kérdés, hogy hosszútávon értelemszerûen csak azok maradnak meg, amelyek vagy megújuló erõforrásokat használnak, vagy más szintén õrült módon szaporodó lények nagyjából egyensúlyban nem tartják a populációt. Ráadásul pl az erõforrások "pazarlása" is számunkra elképzelhetetlen mértékû. Csak meg kell nézni, hogy egy-egy faj hány utódot, magok, akármit hoz létre és abból hány lesz szaporodóképes egyed.
Az ember természetrõl alkotott gondolkodása annak tudható be, hogy a saját helyzetét vetíti ki a természetre. Az ember nem egy életrevaló lény biológiai szempontból, összehasonlítva más állatokkal. Az ember az utóbbi évezredekben folyamatosan a kihalás szélén állt, olyan alacsony volt a létszáma és a szaporodóképessége más lényekhez képest. Ráadásul hihetetlenül nem illik bele a természetbe, szinte nincs olyan környezet, ami számára optimális életfeltételeket, megfelelõ élelmiszert és egészséget tudna biztosítani. Az ember nem a természetben tud sokáig élni, hanem a saját maga által teremtett városokban, ahol a saját maga által termelt élelmiszereket eszi.
És még egyszer az ember agressziója töredéke annak, amit bármely más állat mutat saját fajtársai iránt.
Kozepiskolas tortenelemkonyvre hivatkozni olyan, mintha egy origo cikkre hivatkoznal.. bullshit mind a 2. A wikis oldal Csernobilrol sem vmi alapos, aki kicsit is beleassa magat a temaba, lathatja. Nagyon el vagy tevedve informacio terén..
A környezetvédelemmel kell foglalkozni. Csak a hivatásos környezetvédõket kell kihagyni ebbõl. Azok ugyanis nem az üggyel foglalkoznak, hanem azzal, hogy parancsoljanak a többieknek.
Akkor ne is foglalkozzunk a környezetvédelemmel. Tök felesleges. Nem is értem, hogy miért is jelent itt meg egy ilyen hír. Kit érdekel? Lassan megjelenik az N8-as Nokia és még nincs is elõrendelve. Szaladjunk együtt, vegyük, együk!
Szándékosan behurcoltak pár afrikai EMBERT akiknek zöme a hajókon hunyt el, vagy az amerikai betegségek ellen nem volt védett. Ezt is mind az állatok? Az indiánokat is az állatok irtották ki? Vagy a magukat civilizált népeknek tartó felsõbbrendûek?
Ezen azokat a fajokat értik, amiket az ember szándékosan, vagy nem szándékosan behurcol egy addig érintetlen területre.
Szándékosan behurcolt faj például a nyúl Ausztráliában, mert vadászni óhajtottak rá. A nyúl köszönte szépen, és ellenségek nélkül szépen elterjedt. Ellegelte a kenguruk elõl a füvet, és összefurkálta a talajt.
Nem szándékosan behurcolt faj a dalos szúnyog, amit az európai felfedezõk hurcoltak be Hawaiire, az ivóvizes hordóikban található lárvákkal fertõzték meg a sziget folyóit.(feltöltés elõtt ugyanis gondosan kimosták a hordókat, és a mosóvízzel együtt a szúnyoglárvák is a vízbe kerültek, és elszaporodtak.
Még szép. Bár vannak országok, amikrõl sajnos ez nem mondható el, sõt...
...az emberrel együtt utaznak... Most tényleg mit írjak erre? Egy ilyen élõlény megépítene egy hajót vagy repülõt, hogy ezt elérje? Ebben is Õk a hibásak? De érdeklõdve várom, hogy melyek ezek az állatok. Természetes kiválasztódás van, de az Exxon Valdez-t sem egy baktérium építette meg, hanem az ember. Nem kell emosnak lenni sem nekem sem másnak, hogy észre vegyük Wachowskiék nem a jövõt filmesítették meg hanem a jelent.
Pl. azok amik az emberrel együtt utaznak és a helyi élõvilág õshonos lényeit teljesen kinyírják, mert nincs ellenségük. Aztán felfalnának mindent, ha az ember nem irtaná õket. Aztán szépen elpusztulna nagy részük.
"Folyamatosan napi 210 ezer gallon (795 ezer liter) nyersolaj szivárog a tengerbe egy költségcsökkentés miatt kihagyott szelep hiánya miatt Forrás: AFP " - Origo
Kanada épp issza is ennek a levét. Kint élõktõl tudom, hogy a megmaradtaknak fizetik a kártérítéseket és erõsen terheli az államkasszát. Bár ez relatív.
Olyan jól megoldották, hogy a radioaktív felhõ Budapest Miskolc vonalon végzõdött. Olyan jól megoldották, hogy a helyi kissebbségnek megtiltották az elköltözést. Ha akarsz brutális számadatokat hallani a lakosság betegséghullámairól, keresd fel a GreenPeace honlapját. Elképesztõ adatok. Na ilyen jól megoldották. Sírt a világ, mert a németek egy része faji alapon irtott ki 6 millió embert, köztök 1.6 millió zsidót. A szovjetek 200 milliót tettek el a föld alól a sajátjaik közül. Mondja valaki, hogy melyik az az állat aki ilyen kártékony!
Indiánok, késõbb négerek vérébõl épült rabszolgatartó társadalom volt. Mára megváltozott. Ma a gazdasági rabszolgaság dívik. Hitelre még a kaját is. Mit vártál Tõlük?
És ha egyszer elõfordul az ilyen, a legközelebbire így kell felkészülni, hogy próbálkozunk? Próbálkozunk mikor a technika már adott? Próbálkozunk mert ez pénz kérdése? Próbálkozunk mert majd valaki más összetakarítja utánunk a szemetet? Miért nincs az ottani tenger partján egy házad ami ezután negyed annyit fog érni?
Az aláírásom egy idézet és ha hiszed, ha nem pont azért tettem ki, mert egy f@szság. Ott van mögötte a hsz szám is, megnézheted magad is a torrent topicban.
Informatika és tudomány
(az autóellenes f***ok meg dugódíj bevezetgetõk naaagy terepjáróiba kellene becsempészni, hadd tudják meg azok is hogy milyen a tömegközlekedés)
