Nekem legjobban a következõ mondat tetszett: "Az új verzió, a 'haiti kapcsolat' cáfolja azt az eddig népszerû elméletet, miszerint a halálos kórt egy Gaétan Dugas nevû homoszexuális kanadai légiutaskísérõ, az úgynevezett zéró páciens hurcolta be az Egyesült Államokba." Gaétan Dugas - micsoda név! Erre mondják, hogy nómen est ómen? :-)
Igen, itt kezdõdik minden. Erre mondták régen, hogy bûnbánat, ma úgy hívjuk, hogy önkritika.
Enélkül soha, senki, egy tapodtat sem lépett elõre!
továbbiakban: józan paraszti ész = JPE (mint alapvetõ kognitív módszer)
Az elsõ képletet egy antropomorfológiával (ammeg mi?) foglalkozó könyvben olvastam, de a józan paraszti eszemtõl is tudtam. A második képletet az ujjamból szoptam.
Az analógiát alkalmazva, akkor levezetjük most az IQ képletét is:
IQ = 33% genetika + 33% környezet + 33% akarat + 1% amit akartok (nyuszifül, pld. :-)
"Szerintem (a nemzés elõtt) sportos, jó fizikumú szülõknek a gyereke is jobb fizikumú lesz, mint amilyen fizikumú a szülõk átlaga volt születésukkor (tehát a szülõk a saját fizikumuk javításával a gyermekük születéskori alapfizikumát is javítják)"
Na ez az, ami nem így van. A gyerekednek csak azokat a tulajdonságokat adod át, amiket örököltél. Hogy te mit tettél nemzés elõtt, az nem befolyásolja az utódod által örökölt géneket. Az embernek a nemzés pillanatától kezdve változatlan a genetikai összetétele. Rekombinálódás és _véletlen_ mutációk beépülése történik a zigóta kialakulásakor, ennyi. Aki gyúr, annak nem lesz késõbb erõs gyereke. Annak lesz erõs gyereke, aki már eleve erõs gyereknek született.
Ez természetesen az IQ örökölt részére is igaz, de mint tudjuk, a kultúrális környezet, a nevelés is befolyásolja a felnõttkori szellemi képességeket. A kettõ együtt adja ki a végleges személyiséget.
Csak a pontosság kedvéért: Hiába fejleszted éjjel-nappal, sajnos a gyereked önmagától nem lesz erõsebb a gyereked. Esetleg ha õt is edzed. Másik megoldás: olyan nõstényt/hímet választasz, aki jó fejlett (már alapból). És akkor a gyerekeidnek adsz egy kis plusz elõnyt :) Nem, jól értetted. Szerintem (a nemzés elõtt) sportos, jó fizikumú szülõknek a gyereke is jobb fizikumú lesz, mint amilyen fizikumú a szülõk átlaga volt születésukkor (tehát a szülõk a saját fizikumuk javításával a gyermekük születéskori alapfizikumát is javítják) Aztán hogy a hajlamok és az elsõ 10-14 év merre módosítja a gyerkõc értékeit, nos ez már csak a társadalmon és saját magán múlik. Ja, és ez az inteligenciára is igaz.
<< Europában és Észak Amerikában az emberek hozzászoktak az intelligencia-tesztekhez, tudják hogy mire számithatnak és az ö környezetük alapján állitották össze azokat. >>
Nem véletlenül növekszik a feketék pontszáma a leggyorsabban, ahogy minél többször töltenek ki ájkú tesztet.
Nem olvastam végig az összes kommentet, de szeretnék én is hozzáfüzni valamit. Europában és Észak Amerikában az emberek hozzászoktak az intelligencia-tesztekhez, tudják hogy mire számithatnak és az ö környezetük alapján állitották össze azokat. Amugy én nem hiszek az intelligencia tesztszerü mérésében, mert eléggé hézagosak.
Vegyünk egy példát: Ha nekünk meg kellene találn a kakukktojást az eper, alma és paprika között, a többség a paprikát jelölné meg. Afrikában lehet, hogy még nem is láttak epret, vagy almát, igy a tesztet az ö körülményeikhez kellene szabni pl: melyik a kakukktojás a 3 gyökérzet közül? A többség tudná, ha napi kapcsolatban áll ezekkel, de nekünk fehéreknek lövésünk se lenne róla.
Nem arról van szó hogy hülyébbek lennének nálunk, csak az átlag nem annyira müvelt, mint a világ ezen felén, meg az is hogy vannak komolyabb dolgaik is, mint a müveltség, plÛ: mit fogok enni holnap?
Tényleg el vagy keseredve. Mit mondjak vigasztalót neked? (ugyis csak este fogod elolvasni)
Az elitünk egy nagy trágya, ezt tudja mindenki, de akkor ki kell nevelni az új elitet. Én ezt teszem, termopülei harcosként. :-)
Mondjak valami rasszistát én is? Feketék ide vagy oda, a Vlagyivosztok - Vancouver vonalon élõ népeket elárulta az elitje. Mert ilyenek a fehérek, értelmesek, de gátlástalanul aggresszívek, és könyörtelenek a saját fajtájukkal szemben is. Az uralkodó osztályunk fél, hogy idõvel úgy lecserélik, ahogy azt tette az elõzõ arisztokráciával. Ezért úgy döntött, hogy a népet cseréli le elõtte. Íme, a fehér faj saját magát írtja ki. És nincs itt semmiféle zsidó összeesküvés, Izraelben pusztulnak legjobban a zsidók, õk is igazi fehérek, saját magukat gyûlölik. Lehet hogy a feketék (meg a cigányok) kevésbé önállóak szellemileg, ezért alkalmasabbak a birka nép szerepének a betöltésére. Mindenesetre az ûrt, ami háborúkkal és abortusszal keletkezett, keletrõl jövõ élelmes népek is betölthetik, és jó úton haladnak efelé. Hiába a fehér faj tehetsége, ha saját maga ellen használja fel. Összecsukódik az olló körülöttünk, az egyik szára nálunk is élelmesebb és sárga, a másik barbárabb, de szapora és fekete. Kellett minden munkára való értelmes férfit legyikoltatni egymással a világháborúban? Agymosásnak kitenni az apa nélkül felnövekvõ nemzedéket? Pusztán hatalomféltésbõl. Hát most itt az eredménye!
Ahogy a Terminátor is mondta: a vérünkben van az önpusztítás. Ez csak a fehér fajra vonatkozik persze. A feketék arra sem képesek hogy ilyen szervezett módon legyenek öngyilkosok, a sárgák pedig röhögve nézik végig ahogy végzünk magunkkal, és befurakodnak a helyünkre. Az emberiség reménysége lassan Kína lesz, remélem õk kiveszik a hullamerev kezünkbõl a stafétabotot, és folytatják a civilizációt. A röhejes az, hogy nem is õk írtottak ki minket, hanem mi tettük, teljesen egyedül, külsõ segítség nélkül.
Természetesen tisztelem a keleti, és a déli népeket is, most csak az elkeseredés miatt valahogy nem sikerült politikailag korrekt hozzászólást összehoznom. Még mielõtt felkelne a Nap, megyek munkába robotolni a családomért, meg a KISZ vezetésû, Új Kínai-Cigány Köztársaság nagyobb dicsõségére. Ámen!
Magyarországon több a HIV fertõzött, mint Romániában?
Nem akarlak megbántani, igy ismeretlenül, fõleg, hogy minden hozzászólásodat nem olvastam el, de egy biztos (ne tapasztald meg és ne is lásd), de életedbe még nem tapasztaltad meg és nem láttad milyen az abszolút szegénység. Életedbe nem jártál még olyan helyen ahol ezek vannak jelen, mert ekkora ökörséget nem írnál.
Nem vesd el a sulykot. Mlg az is elképzelhetõ, hogy Afrikában kialakul egy olyan lakosság, amely reusztenssé válik a hiv vírussal szemben, és mi leszünk a hunyók (bár már Európában is vannak aids-rezisztens emberek, azok, akiknek az õsei a pestist is kiröhögték - delta gén?).
ahol olyen szinten életképtelen a lakosság, hogy még az értelmiségiek is hullanak mint a legyek az óvszerhasználat hiánya miatt azoknak tényleg nincs sok esélye az életben maradásra, de szerintem azoknak sem akikkel keverednek(a jövõ európája).
Így van. Én is mindig szerettem volna uralni a világot. :-)
Európáért és a fehérekért kár aggódni, az emberek hajlamosak az elmúlt 10-100 év alapján megítélni a történelmet figyelmen kívül hagyva a régebbi eseményeket, szeretik azt hinni hogy a fehérek már megváltoztak, már békések, már nem akarják uralni a világot, lenyugodtak sõt örülnek hogy "színesedik" a kontinensük stb.
Aztán jön a megdöbbenés meg a sírás, mint annyiszor már...
Igazán leírhattad volna, szívesen kiröhögtünk volna, a humoros hozzászólásokat is értékeljük. Egyenlõre nem úgy néz ki, hogy kihalnának a feketék, inkább a fehérek lélekszáma csökken pár millióval évente. Lassan minden kontinensen kisebbségbe szorulunk. Igen, fel fog szabadulni egy kontinens, európa, és méltóbb, szorgos népek lakják majd, akiknek az anális szex helyett a családért való mindennapi munkán jár az eszük.
Írtam egy hosszút de végül kitöröltem szal maradjunk annyiban hogy ha te így érzel ahogy az az írásodból lejön az a te dolgod.
Az én szememben a feketék értéktelenek, semmi hasznosat nem tettek az emberiségért és csak a baj van velük, nem fáj a szívem egy primitív rasz törvényszerû kihalása miatt legalább felszabadul egy kontinens amivel mi, ellentétben velük végre valami hasznosat is kezdhetünk.
Olvasd el még egyszer a wikit, 160-320 km átmérõjû területen vannak szétszórva a romok. Ugyanitt: "Archaeologists generally agree that the builders were probably one of the Shona-speaking peoples." Akik pedig feketék. Természetesen a XIX. századi történelemtudomány mondott minden zöldséget, csak hogy ezt elfogadja, mert még a végén kiderül, hogy a feketék mégsem teljesen állatok.
Értem, Stonehenge az európai ember kimagasló kulturális teljesítménye, ami magasan szervezett társadalmat igényelt, míg Afrikában ugyanaz csak primitív kõkorszaki temetkezési hely. Hát ha nagyon azt akarod látni, amit akarsz, akkor úgy is lesz.
Axum: ha arra a szösszenetedre gondolsz, hogy a Vörös-tenger melléki kereskedelem segítette a fejlõdését, akkor ezzel az erõvel az összes európai kultúra "pusztán" az egyiptomi, közel-keleti, római befolyás miatt tart ott, ahol, sõt, mi magyarok mi értéktelenebbek vagyunk, mint az afrikaiak, hiszen még a mezõgazdaságot se találtuk ki egyedül, hanem átvettük más népektõl. A civilizációs fejlõdés egy területen külsõ hatások eredõje, nem kizárólag az ott élõk saját találmánya. Dél-Afrikában épp azért nem alakult ki jelentõs birodalom, mert el volt vágva a világ többi részétõl.
Ashanti: mert hogy XVIII. század, akkor már nem ér? Az elsõ európai 1817-ben járt ott, és el se hitték a beszámolóit. Tény az, hogy pusztán feketék lakták, és kifinomult politikai és társadalmi életet éltek. De volt arra felé más is:
Magyarán az, hogy a feketék nem lettek volna képesek államot létrehozni, butaság.
...viszont olyan szintû városállamok fenntartására mint amilyenekkel elindították az emberi civilizációt, na arra még a Sumér területek SEM voltak alkalmasok öntözés nélkül.
Oké, de ez most hogy jön ide? A sumérok szuperintelligensek voltak, és jelenleg õk uralják a világot? Vagy mi van?
A mezõgazdaság a közel-keleten több mint 11ezer éve jött létre, 8ezer éve tõlük függetlenül a távol-keleten, szintén teljesen függetlenül több mint 7ezer éve amerikában de fekete-afrikában nem, mert... miért is? Nem voltak termõ területeik? Nem volt semmi növény amit évezredek! alatt háziasítani tudtak volna?
Pontosan! Már lejjebb is kérdeztem, de megint megismétlem, mert elegánsan átsiklottál rajta: tudsz EGYETLEN növényt mondani, ami Dél-Afrikában honos, és képes eltartani egy társadalmat, mint a rizs Ázsiában, a gabona a Közel-Keleten vagy Egyiptomban, vagy a kukorica Amerikában? Hasonlót haszonállatra.
Miért lennének a feketék "fejlettebbek" csak azért mert ott élnek?
Nem akarod megérteni: nem azért fejlettebbek, mert ott élnek, hanem mert a legutóbbi idõkig jobban csinálták a túlélést Afrikában. Márpedig nyilván nekik ez volt a fontos.
Ennyi erõvel a zebra és a zsiráf fejlettebb az embernél mert õk mégjobban tudnak ott túlélni
Bizonyos szempontból igen. Millió évekig az ember csak egy volt a sok majomfélébõl, akit sokszor kihalás fenyegetett. Az utóbbi tízezer évben önerõsítõ folyamatok indultak be az ember fejlõdésében, amire nincs példa a Föld történelmében, de ezt a zebra se láthatta elõre. Arra sincs garancia, hogy ez a folyamat a végén nem fog-e mégis az ember kihalásához vezetni. De nem én húzom ezt a bugyuta analógiát, hanem te: versenyeztetni a feketéket a fehérekkel pontosan annyira unfair, mint versenyeztetni a zebrát az emberrel. Nem azonos a startvonal. Nézetedben visszaköszön az a vallási eredetû butaság, miszerint az evolúció csúcsán a homo sapiens sapiens áll, és az evolúció elõremutató fejlõdés. Hát nem: ha füvet kellene rágnod Afrika szavannáin és egy oroszlán vadászna rád, a zebra csúfosan rádverne minden tekintetben. Erre megint azt mondod, hogy deazember puskával jár, erre én megint azt mondom, hogy azt nem a szavannán fejlesztette ki.
az emberi túlélés nem a fizikai képességektõl függ hanem a szellemiektõl, az ember nem a környezetéhez alkalmazkodik hanem a környezetét alakítja át, na ezaz amit az afrikaiak NEM csináltak.
Ennek fuss neki mégegyszer. Vagy csak menj el egy afrikai faluba, és vállald át egy ottani férfi tizenhat órás mezõgazdasági munkáját, hogy érezd, mennyire nem igyekeznek megváltoztatni a környezetüket. Primitív sztereotípiák áldozata vagy, miszerint a feketék csak ülnek a banánfa alatt, és várják, hogy a szájukba essen. Az, hogy te most lemész a szupermarketbe és veszel felvágottat, csak az utóbbi pár száz év eredménye.
Ha Afrika egy teljesen izolált védék lenne amit csak manapság fedezne fel a világ akkor kvázi-kõkorszakon kívül semmit sem találnánk ott mivel SEMMIT nem tettek azért hogy jobb legyen nekik.
Ezt a "semmit"-et elmagyaráznád az eddigiek függvényében? Létrehoztak államokat, megpróbáltak jobban élni nehéz körülmények között, ennyi sikerült. Szerintem te és én sem tudtunk volna többet tenni az õ helyükben. Nem tehetnek róla, hogy mások jobb világba születtek.
Úpsz! Végigolvastam az alábbi hsz-eket is, még bé_valekét is :-))
Gyermekeim!
Szeretnék figyelmetekbe ajánlani néhány érdekes és értelmes gondolatot:
Nekem az csípi különösen a szemem (csipám), amikor olyanokat hallok, hogy a feketéknek jajdejó a fizikuma, meg a szegzuális kapacitása stb. Miért, nekünk nem?
Amikor a kenyai maratoni futókra nézek, nekem óhatatlanul az õsmagyarok jutnak az eszembe, akik rótták a mesés kelett végelláthatatlan rónáit. Hej, micsoda fizikumuk lehetett nékik!
Amint, aztán hont foglaltunk, és letelepedtünk, "városbéli, puhány nyavalyásokká" váltunk, akiket gyötör a csúz, a köszvény és a láz és a törökök, tatárok, németek, ruszkik kenterbe vertek. Miért hagytuk, hogy így legyen? Lehetne másként? igen, de nehezen. Az ugyanis már nem kivitelezhetõ, hogy naponta az ember legyalogoljon min. 30 kilométert, pedig ez a dolog nyitja.
Én egyébként, anno, csináltam egy kísérletet.
Kb. fél évig cseszegetett a dokim azzal, hogy magas a koleszom, és felírt csökkentõ gyógyszert. Eredmény: nyulla. Ekkor beiratkoztam egy bodibilding terembe, és nyomattam több, mint egy évet. Három (+) hónap alatt a koleszom, trigliceridem szintje olyan volt, mint a szentírás!!! Akkor meg minek a gyógyszer- mármint ilyen flancságokra?
Én, ha akarom azért fizikailag tudom nyújtani a testem. Most, akkor a kérdés z, hogy az afrikáner, ha akarja, tudja-e nyújtani az eszét? Szerintem, igen, tehát genetikailag nincs akkora különbség, csak a nevelésen múlik a dolog. Ehhez viszint az kellene, hogy nem Robert Mugabe-szerû csirkefogól kormányozzák õket, hanem olyan Mózes-félék, akik azt mondják, hohy, na ennyi volt a bálványimádás, ez után kardélre hányom azt, aki nem teszi le az érettségit. Lenne is magolás és körmölés Afrikában!
Ilyen feladatra azonban talán még Nelson mANDELA SEM ALKALMAS. Afrikának nincs még Gandhija sem.
(ide egy beböfögés ikon akartam tenni:-)
Gyûjtögetõ népeknél az egyik legnagyobb gátja a fejlõdésnek az írásbeliség hiánya, a tudás hordozója a sámán aki egyfajta polihisztor hiszen a törzs ÖSSZES tudását hordozza, ez erõsen lekorlátozza a tudásmennyiséget amirõl beszélhetünk hiszen egy átlagon felüli ember sem tud mindent fejben tartani, a sámánnak MINDENT meg kell tanulnia (szájhagyomány útján) majd ugyanezt a tudást még a saját életciklusában tovább kell adnia az utódjának különben a tudás vele együtt elveszik, generációnként "újramásolódik" a tudás ami hatalmas hibalehetõségeket rejt magában, gyakorlatilag 20-30 évenként esély van rá hogy az aktuális sámán rosszul adja tovább az információt (ittfõleg a törzs története a fontos ahol idõvel a részletek áldozatul esnek, ha a sámán idõ elõtt meghal betegségben akkor a többi törzstagtól kell a tudás forgácsait összeszednie az új sámánnak ami törvényszerûen azonnali "adatvesztéssel" jár).
A bumeráng kialakulása az íjjal és a lándzshajítóval együtt elég rejtélyes, valószínûleg a törzs egy kimagaslóan zseniális (vagy szimplán szerencsés :) tagja találta fel valamikor és a használat és elkészítés technikáját a többieknek is megtanította de magát a mûködés elvét a többiek nem értették és nem is kellett érteniük, ez az egyszerûbb gépeknél nem probléma.
"Nem egy erõdrõl van szó, hanem egy országnyi méretû területen szétszórt romokról. Pont mint egy õsi civilizációnál szokás"
Na ez azért erõs csúsztatás, 500 km² baromira nem nagy terület, alig több mint 20*20 km, Budapest önmagában nagyobb területet foglal el. Ja és mint írtam, egyáltalán nem bizonyított hogy a feketéknek bármi közük lett volna hozzá, sokkal életszerûbb a kolónia elmélet.
Senegambian stone circles - kõkorszaki szintû temetkezési helyek, semmi több
Axum - XV. század és ETIÓPIA! Ugyan az vonatkozik rá amit korábban írtam a Vörös-tengerrõl pláne még masszívabban vonatkozik rájuk.
Ashanti Confederacy - XVIII. század! Ezt most viccnek szántad?
"A suméroknak szerencséjük volt, a vidékük öntözés nélkül is rendkívül alkalmas volt a mezõgazdaságra."
...viszont olyan szintû városállamok fenntartására mint amilyenekkel elindították az emberi civilizációt, na arra még a Sumér területek SEM voltak alkalmasok öntözés nélkül.
A mezõgazdaság a közel-keleten több mint 11ezer éve jött létre, 8ezer éve tõlük függetlenül a távol-keleten, szintén teljesen függetlenül több mint 7ezer éve amerikában de fekete-afrikában nem, mert... miért is? Nem voltak termõ területeik? Nem volt semmi növény amit évezredek! alatt háziasítani tudtak volna? Na igen...
"A csónakos példám arra vonatkozott, hogy szerintem meg az a "fejlettebb", aki jobban túlél. Tény az, hogy a fehérek száz évvel ezelõttig élni sem voltak képesek Afrikában. Ott a feketék jobbak, az biztos. Jelentõs fehér telepek mai napig olyan vidékeken vannak csak, ahol az éghajlat hasonlít az aurópaihoz."
Miért lennének a feketék "fejlettebbek" csak azért mert ott élnek? Ennyi erõvel a zebra és a zsiráf fejlettebb az embernél mert õk mégjobban tudnak ott túlélni, az emberi túlélés nem a fizikai képességektõl függ hanem a szellemiektõl, az ember nem a környezetéhez alkalmazkodik hanem a környezetét alakítja át, na ezaz amit az afrikaiak NEM csináltak.
Ha Afrika egy teljesen izolált védék lenne amit csak manapság fedezne fel a világ akkor kvázi-kõkorszakon kívül semmit sem találnánk ott mivel SEMMIT nem tettek azért hogy jobb legyen nekik.
Bocsánat, kimaradt: Bjerre, Jens (1964). Kalahári. Kõkori emberek az atomkorban. Budapest: Gondolat.
Van egy érdekes találmány, amelyet leginkább az aerodinamika területéhez tartozónak érzek, és a közhiedelem szerint vadász-gyûjtögetõ népektõl ismertük meg. (Az angol Wikipédia szerint a részletek árnyaltabbak, de a lényeget ez nem érinti.) Ez az "aerodinamikai" kitétel nem valamiféle vicc akar lenni a részemrõl. Tehát nem ilyesmi, hogy "tollak a nyílvesszõ végén, hogy jobban repüljön", hanem igaziból egy nem-triviális találmányról van szó. Úgy értem, a legtöbb ember komolyan meglepõdik, amikor elõször találkozik vele (még akkor is, ha korábban olvasott róla). Ez az "aerodinamikai" találmámy olyannyira nem-triviális, hogy én kifejezetten a józan intuiciónak ellentmondónak, szinte fizikailag abszurdnak érzem, ha mûködés közben látom. És olyan népektõl ismerjük, akik a mezõgazdaságot sem ismerik.
A találmány nevét spoiler részbe teszem, hogy érdekesebb legyen, le kell meszelni az egérrel a << és a >> közti szövegrészt, hogy olvasható legyen: <<
Valójában mindig is érdekelt, a gyûjtögetõ népek kifejleszthettek volna-e fejlett tudományt. Ez azért érdekel, mert sok mezõgazdaság-elõtti népnél a tudás meglepõen nagy érték. Íme egy lapp sámán élménye, legalábbis ahogy egy mesében megõrzõdött: "Mindent tudott, mindent megértett. Hallja, mit mond a föld, mit beszélnek a füvek, látja, hogy a kövek is mozognak; érti, miért hallgat a víz, mit üvöltenek a szelek; tudja, honnan származnak az emberek, és hogy mit gondolnak magukban a lappok." (Voigt 1966: 66)
Persze nem akarom mondani, hogy a folklór = tudomány. és a hiedelem = valóság, hanem csak amiatt figyeltem fel erre, hogy egyáltalán a tudás mint érték megjelenik-e egyes mezõgazdaság elõtti népeknél, tehát hogy egyáltalán vágynak-e rá (most eltekintve a tudás tartalmától, igazságától).
Egyes szibériai kultúrákban a sámán évekig tanul (Hoppál 2005: 57), vagy a sámánok vetélkednek is egymással, összemérve tudásukat (Kleivan & Sonne 1985: 26, 39, XXVIII. tábla), és nagyon is számontartják, ki az erõs és ki a gyenge sámán (Diószegi 1960: 197-198). Néhány mítosz a hiedelem által feltételezett állítólagos korábbi nagy tudás elvesztése miatt bánkódik (Diószegi 1960: 85-89). Számos kultúrában a sámánhoz hasonló szerepet betöltõ figurának már maga a népi neve is "tudós", akinek "tudománya" van: például éppen a magyar folklórban (Diószegi 1998: 18, 67, 128); de a lapp folklór hasonló alakjainak nevét is "tudós"-nak fordítható (Voigt 1966: 146, 282), és több más nép folklórjában is így van (Hoppál 2005: 15). Dél-Amerikában sem elég a sámánnak a narkotikumokat magához vennie: elfordult, hogy a nem megfelelõ tudású sámánt közösége egyszerûen elbocsátotta (Boglár 1996: 59).
Még jobban tetszett nekem néhány eszkimó teremtésmítosz. Igazán nem mondható fanatikusnak vagy pártosnak a szövegük: a mese nyíltan közli, hogy nem tudni, hogyan keletkezett az ember (Barüske 1969: 5). Egy másik mese szinte alternatívák vitafóruma, minden ideológiai fanatizmus nélkül közli az alternatív elképzeléseket, amolyan "egyesek így gondolják, mások úgy" stílusban. Az itt következõ szövegrésznek pedig különösen mulatságos, mert az evolúcióelmélet jut róla eszembe, persze anélkül, hogy valóban ilyen jelentést tulajdonítanék a szövegnek: "Amikor a föld termékennyé és elevenné vált, megteremtette a holló az embert. Egyesek azt mondják, hogy agyagból teremtette, éppúgy, mint ahogy az égben egy alakot a saját képe mására alkotott. Azonban mások azt állítják, hogy az emberek keletkezésüket véletlennek köszönhetik, és ez még csodálatosabb, mintha szándékkal és elhatározással lettek volna megalkotva" (Barüske 1969: 9) (saját kiemelésem). Nagyon tetszett, bár nem feltételezem, hogy a mese a modern evolúcióelméletre célzott ezzel annak a maga teljes részleteiben, génekkel, nukleinsavakkal, stb. Mindenestre arra gondoltam, Európában nem minden korban díjazták volna ezt a megközelítést: sem nyitottsága, sem a véletlen szerepének elismerése (contra teremtés) miatt sem [1].
Igazából nem tudom a választ a topic fõ kérdésére. Lehetséges lett volna-e gyûjtögetõ életmódú törzsektõl fejlett tudomány? Valószínûleg többet kellene ehhez olvasnom, tudománytörténetet, tudományfilozófiát, antropológia. Az eddigi ötleteim: * az európai középkorban tagadták az ember állatvilágból való fokozatos kialakulását, "bezzeg" sok gyûjtögetõ nép mitológiája az ember és az állat rokonságát tükrözi; * a európai középkorban, Arisztotelész gondolata nyomán, az égi és a földi jelenségeket teljesen külön jellegûnek tartották, az égi dolgok "tökéletesek", a földiek nem. (Newton gondolata, mely a bolygók pályában és a földre hulló alma mozgásában közös elvet tételezett fel -- gravitáció --, kifejezetten meghaladta a középkor arisztotelészi elképzelését). "Bezzeg" ezzel szemben a sok gyûjtögetõ nép mitológiája az égi jelenségeket átalakult embereknek, tárgyaknak képzeli el, pl. a busmanok (Bjerre 1964: 158-160) egyes eszkimó csoportok, a napot ás a holdat (Barüske 1969: 14-15), sõt a sarki fényt is (Barüske 1969: 14-15) antropomorf világból eredeztetik. Az arandáknak az égitestekre, üstökösökre, meteorokra, sõt a Holdat párás idõben körülvevõ fényudvarra is hasonló elképzeléseik vannak (Strehlow 1907).
Azonban ezek az ötleteim akár teljesen elhibázottnak is bizonyulhatnak:(Barrow 1994) szerint nem szabad a mítoszok "holisztikus" vilégképét azzal egy lapon említeni, hogy a modern tudomány sok olyan dolgot szintén összefüggésekben lát, amelyeket az európai középkor vagy kora modern kor még különállónak látott. Barrow szerint igenis szükséges volt elõbb átmenni egy olyan fázison, amely a a jelenségek tárgyiasítását, a dolgok szétválasztását szolgálta, ezt megkerülni nem lehet. Hogy Barrownak igaza van-e, azt meg1télni nem tudom, de azóta óvatosabb vagyok a sejtéseimmel.
Megjegyzések
1. Nincs kellõ rálátásom a középkorra, hogy ezt biztosan kijelenthessem. A részletek, árnyalatok sokszor finomabbak lehetnek. Az angol Wikipedia szerint például a boszorkányperek inkább a kora modern kor válságtünetei voltak, semmint a középkor immanens vonása: a mûvelt egyházi értelmiség a virágzó népies babonának, pogány emléknek tartotta a boszorkányokban való hiedelmet.
Hivatkozás
* Barrow, John D. (1994). A fizika világképe (= The World within the World). Fordította Fejes Erzsébet és Menczel László. Lektorálta Fehér Márta. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994 * Barüske, Heinz (1969). Eskimo Märchen, Die Märchen der Weltliteratur. Düsseldorf • Köln: Eugen Diederichs Verlag. * Boglár Lajos (1996). "A piaroa eset. A piaroa települések élete (1967-68, 1974)". In: Mítosz és kultúra pp. 49-89. Budapest: Szimbiózis. * Diószegi Vilmos (1960). Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története. Budapest: Magvetõ Könyvkiadó. * Diószegi, Vilmos [1958] (1998). A sámánhit emlékei a magyar népi mûveltségben. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN ISBN 963 05 7542 6. * Hoppál Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3. * Kleivan, Inge; B. Sonne (1985). Eskimos: Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII, "Artic Peoples", fascicle 2. Leiden, The Netherlands: Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill. ISBN 90-04-07160-1. * Strehlow, Carl (1907). Mythen, Sagen und Märchen des Aranda-Stammes. (Veröffentlichungen aus dem städtischen Völker-Museum Frankfurt am Main) * Voigt Vilmos (1966). "A kétfejû nap". In: A varázsdob és a látó asszonyok. Lapp népmesék, Népek meséi, pp. 65-67. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Én is csodálkozom rajtad, amit az én hozzászólásomra reagáltál, az arról tanúskodik, hogy az elsõ két szóig jutottál el (pl. leírtad ugyanazt a hülyeséget a közép-amerikai dzsungelrõl). Figyelj, kialakult itt egy értelmes diskurzus (nem gyakori errefelé), minkét oldalon vannak olyanok, akik veszik a fáradságot, és _elolvassák_ egymás hozzászólásait, aztán érdemben válaszolnak rá. Epikuroszi beböfögésekre nincs szükségünk. Keress magadnak egy másik flame topicot, ahol kiélheted magad.
Elnézést kérek a eredeti téma kissé tágabb tárgyalásáért, de talán nem off-olás. Az afrikai népekrõl szinte semmit nem tudok, ezért inkább más állam-elõtti népek teljesítményérõl írnék. Ezeket is "törzsi" néven ismerjük a köztudatban, az emberiség értékes tudásáhz való hozzájárulásuk pontos megítélése azonban több tudományág együttmûködését igényelheti.
Kezdjük Dél-Amerika esõerdeivel, és vegyük a tukano indiánokat (Reichel-Dolmatoff 1997), és a piaroákat (Boglár 2001: 26). Az esõerdõben folytatott túlzott vadászat, gyûjtögetés könnyen szûkösséghez vezethet. A csoportok kénytelenek korlátozni az élõvilág kiaknázását, és az említett kultúrák ezt sikeresen is teszik meg ezt. A "sámán"[1] felméri a lehetõségeket, és mitológiai köntösbe ágyazott magyarázattal indokolva korlátozza a vadászatot, halászatot.
Hoppál több szibériai kultúra sámánjáról azt írja:, hogy a sámán a közösség hiteles alakja: pontosan ismeri a kutúra szimbólumrendszerét, mítoszait, az mberek hisznek neki (Hoppál 2005: 25-26, 43). Szerintem elképzélhetõ, hogy a dél-amerikai tukano sámán is ezért képes hatékonyan szabályozni a közösség fogyasztását, központosított erõszakszervezet nélkül is . A tukano mitológia egyébként is érdekes módon jeleníti az ember és az élõvilág függõségét. Például, egyes éllatfajokhoz csillagképet asszociálnak, és a szóbanforgó faj vadászatát csak akkor engedik meg, ha az adott csillagkép az év adott szakában látható.
Személyesen azért tartottam mindezt érdekesnek, mert úgy éreztemn, köze van egy olyan problémakörhöz, amelynek megoldása a mi társadalmunk számára is komoly kihívás. Elõfordul, hogy miküzben az emberek magánárdekeiket maximalizálni kívánják, paradox módon mind sokkal rosszabbul járnak, mintha legalább részleges együttmûködésre törekednének. Két ember percekig tartó tolakodása egy keskeny ajtó elõtt szemléletes példája jut eszembe, de valójában többféle módon is elõállhat ilyen helyzet, azeket általánoságban (a konkrét részéletektõl elvonatkoztatva) a játékelmélet fogalmaival lehet elemezni: "közlegelõk csapdája", "fogolydilamma", "futok a pénzem után". Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és Mérõ László: Mindenki másképp egyforma c. mûvében elemzi ezeket, néhány példa:
Fogolydilemma
Két komoly bûnözõ horogra kerül valmilyen közösen elkövetett súlyos bûncseleményükért, de a bíró nem tudja rájuk bizonyítani az (egyébként nyilvánvalóan igaz) vádat, mert nincs tárgyi bizonyíték, a bûnözõk pedig mindketten tagadnak. Ezért külön cellába rakja õket (hogy ne tudjanak érintkezni), majd vádalkut ajánl külön-külön mindkettejüknek. Ugyanazt a vádalkut ajánja mindkettõnek, de egyik bûnözõ sme tudhatja meg, hogy a társa miképp áll hozzá a dologhoz: nem számíthat biztosan sem társa "árulására" sem, sem társa "együttmûködésére" sem. A vádalku a következõ: - Amit neked most mondok, ugyanazt a társadnak is felajánlom. - Ha vallasz magad és társad ellen, társad pedig kitart a tagadás mellett, akkor téged azonnal elengedlek, társad pedig 10 évre börtönbe kerül. - Ha õ vall, és te tagadsz, akkor te kerülsz 10 évre börtönbe és társad kerül azonnal szabadlábra. - Ha mindketten vallotok, kevesebbet ér számomra a te vallomásod, mintha csak az állna rendelkezésemre. Ekkor 5-5 évre mindketten börtönbe kerültök. - Sokat kockáztatsz tehát, ha tagadsz, mert ha ugyanakkor társad elárul, igen rosszul jársz. És társad ugyanettõl fog félni saját magára nézve. Ha mindennek ellenére valami csodás módon megbízva egymásban mégis mindetten kitartanátok a közös tagadás mellett, kénytelen leszek mindlettõtöket bizonyíték hiányában elengendni, de gyorshajtásért (amire van bizonyítékom) rátok sózok 1-1 hónapot, csak hogy ne örüljetek annyira.
A lényeg: "egymásban bízó" stratégiával a két bûnözõ 1-1 hónappal, tehát összes1tve két hónappal megúszhatná a dolgot, de e "jóhiszemû" stratégiát választó bûnözõ nagyon sokat kockáztat, ha társa mégiscsak árulónak bizonyul! Ezért aztán valószínûleg mindkét bûnözû inkább vall, és így 5-5 évek kapnak, vagyis 10 év összbüntetéssel távoznak egy olyan helyzetbõl, amit 2 hónap összbüntetéssel megúszhattak volna.
Közlegelõk cspdája
A másik példám is absztrakt,de valamivel közelebb áll a topic témájához: állam-elõtti népek ökológiai adottságokhoz való sikeres alkalmazkodása.
1 Van egy legelõnk,10 gazda él meg belõle. Mindegyiknek van egy-egy tehene. A tehenek az egyes gazdák magántulajdonában vannak, de a legelõ teljesen közös. A 10 tehén kövérre hízik, a gazdák jól megélnek.
2 Az egyik gazda gondol egyet, és még egy tehenet vesz: ezentúl két tehénnel megy ki mindennap a legelõre. A legelõn mostantól nem 10 kövér, hanem 11 közepes tehén legel. Az "újító" gazda elégedett, mert két közepes tehén többet ér, mint egyetlen kövér, de a többi gazda úgy érzi: megkárosították õket. Õk az egészbõl anyit éreznek: egyetlen tehenük eddig kövér volt, mostantól közepesre fogyott. Különösebben nincs kedvük versenyezni, vitázni még kevésbé, a gazdagság sem érdekli mindeneken felül õket, ezért egyelpre annyiban hagyják.
3 Késõbb a kéttehenes gazda újabb teheneket vesz, esetleg még néhány gazda is több tehénnel jön ki legeltetni. A legelõn 20 sovány tehén legel. Az eddig mésékletes gazdák döbbenten látják, hogy immár meg sem tudnak élni. A "kimaradók" egyre jobban elszegényednek. Mit tehetnek, õk is versenybe szállnak.
4 A legelõn 50 csontsovány tehén legel, se tejük, és húsuk is nehezen értékesíthetõ. Most már tulajdonképpen minden gazda rosszabb helyzetben van, mint az valaha az eredeti, 10 kövér tehén esetében volt. Az egyik gazda arra gondol, hogy "kiszáll": elbocsátja egy kivételével összes tehenét, hogy megmentse a legelõt. De mi van, ha a többiek nem követik? Akkor õ azonnal éhenvész. Ezért aztán mégsem mer kiszállni.
5 A legelõ tönkremegy, az összes tehenek elpusztul, az összes gazda koldusbotra jut.
Mindez csak két példa volt társadalmi csapdákra. Arra gondoltam ezt olvasva, hogy sokféle társadalmi csapda van, így nehéz egy-két ötlettel az összes lehetséges társadalmi cspda ellen biztos megoldást találni. A sérülékeny, könnyen kimerülõ esõerdõkben élõ közösségeknek is hasonló helyzetekkel kell szembesülniük: az egyes vadász jobban jár, ha sokat vadászik, de ha mindenki ezt teszi, akkor mindenki rosszabbul jár. A lehetséges társadalmi csapdákat valamiképpen kezeleni kell, és az melített törzsek ezt központi államszervezet nélkül teszik, sikeresen.
Mivel a sokféle arccal jelentkezõ társadalmi csapdák minket is érintenek (legfeljebb nem pont ezek, vagy nem pont így), és a társadalom totális központosítása nem mindig járható vagy kívánatos út, ezért néhány szerzõ (Grardo Reichel-Dolmatoff antropológus, Daniel Quinn szépíró) az állam-elõtti népek tudásának megmentését létfontosságúnak tarja, tehát nemcsak kultúremléknek, hanem a teljes emberiség közvetlen létérdekei szempontjából fontosnak.
Az eddig leírt véleményem árnyalására be kell vallanom, hogy a környezetüket kimerítõ társadalmakra van példa állam-elõtti, sõt, vadász-gyûjtögetõ kultõrák körébõl is (Diamond 2002: Sosemvolt aranykor, online http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm). Ahogy kivettem, a legtöbb esetben valami különleges helyzetrõl van szó. Például új, ismeretlen területre érkeznek (Amerikába vándorlás Ázsia felõl) Úgy tudom, a helyhez kötöttebb módon nomadizáló közösségek altalában "kíméletesebbek".
Jegyzetek
1. "Sámán": eredetileg egyes szibériai kultúrák mitikus közvetítõ figuráját nevezik így, de sok dél-amerikai kultúra is ismer hasonló közetítõ funkciójú szerepet, így a szakirodalom ezt a szót használja itt is.
Hivatkozások (magyar)
* Daniel Quinn. Izmael. * Mérõ László. Mindenki másképp egyforma. * Boglár Lajos (2001). A kultúra arcai. Mozaikok a kulturális antropológia köreibõl, TÁRStudomány. Budapest: Napvilág Kiadó. ISBN 963 908294 5 * Hoppál, Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3 * http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/247.htm * Diamond, Jared (2002). "Sosemvolt aranykor". In: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása. Budapest: Typotex. Online http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm
Hivatkozások (angol)
Reichel-Dolmatoff,Gerardo (1997). Rainforest Shamans. Dartington : Themis Books Gerardo Reichel-Dolmatoff: A View from the Headwaters. The Ecologist, Vol. 29 No. 4, July 1999. Online http://www.theecologist.info/page9.html
Linkek kigyûjtve
* http://www.theecologist.info/page9.html * http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm * http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/247.htm (Elnézést a nehézkes megoldásért, de még három hétig nem szúrhatok be inline linkeket)
"A világ számos részén elõnyös a nagy civilizáció, afrikában hátrány."
Ez fájt.
A másik: a közép-amcsi dzsungel civilizációkról tetszett hallani? Várkonyi szerintem nem írt róluk.:-)
A III.: érdekes módon Afrikában is összeverõdtek az emberek, sõt, még táncoltak is, festették is egymást. Együtt vadásztak, több ezres törzsek alakultak ki stb. stb. Valami mégis hiányzott az igazi civilizációk kialakulásához: vezetõ egyéniségek és - igen - a fejlett vallás, amely a legerõsebb társadalomszervezõ erõ volt a kõkorban.
Animizmussal nem lehet 1-rõl a kettõre jutni, ehhez már ELVONTABB gondolkodásmód, azaz fejlett vallási rendszer köll. Na bumm! :-)
Én is vártam. :-) A zimbabwei erõd valszg valami egyiptomi gyarmatosítási kísérlet maradványa.
Amúgy, azon is jól szórakoztam, hogy egyesej Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai c., enyhén szólva is amatõr és különben is elavult könyvét próbálják itt kútfõként beállítani.
Akkor most már igazából mekkora területrõl beszélünk? Szaharától délre, tehát marad a kontinens keleti csíkja, többi sivatag. Zimbabwe-ban volt egy királyság, most akkor mit kérsz számon a feketéken? Hogy a Dél-Afrikában élõ gyûjtögetõ törzsek nem hajózták be a gabonát és a szarvasmarhát Hollandiából, mint a búrok, nem fedezték fel maguk a termesztés fortélyait? Vagy mit kellett volna csinálniuk, megrendelniük katalógusból? Ész megáll. Majd egyszer játssz egy kis Civilizationt, aztán rájössz, hogy is megy ez. Nem azért találunk a játékban néha már atombombával rendelkezve kõkori civilizációkat, mert bénák voltak. Rossz helyrõl kezdett.
Nem egy erõdrõl van szó, hanem egy országnyi méretû területen szétszórt romokról. Pont mint egy õsi civilizációnál szokás. Másrészt nem csak ez az egyetlen fekete civilizáció létezett Afrikában:
A suméroknak szerencséjük volt, a vidékük öntözés nélkül is rendkívül alkalmas volt a mezõgazdaságra. De ez most hogy jön ide? Legfeljebb úgy, hogy ez is azt bizonyítja, hogy az adott területen élõ népek inkább az éghajlat függvényében vágtak bele a mezõgazdaságba, mind saját genetikai állományuk miatt. Ma pl. ugyanaz a környék meglehetõsen lepusztult, pedig hát ugye ott alakult ki elõször a mezõgazdaság, tehát ott élnek a legokosabb emberek, nem igaz? Hülyeség az egész.
Afrika NEM dzsungeles terület, hanem jórészt száraz, mezõgazdasági mûvelésre csak korlátozottan alkalmas vidék. A civilizáció nem ragasztással terjed, hanem a kérdés az, hogy a máshol nemesített növények-állatok képesek-e megélni az új helyen. Ez sokkal nehezebb, ha a növénynek éghajlati öveket kell váltania. Az óceán túlpartján is nagyon lelassította a fejlõdést az a tény, hogy a nemesített élelmiszereknek észak-dél irányban kellett terjedniük, másrészt ott sem volt nemesített élelmiszernövény. A kukorica a spanyol hódítók idején akkora volt, mint a bébikukoricák ma. Afrika adottságai sokkal rosszabbak, mint Dél- és Közép-Amerikáé: még kukoricájuk sem volt. Ismersz egyetlen, akár a modern idõkben nemesített növényt, ami Afrikából származik, és képes eltartani egy magasan szervezett társadalmat?
A csónakos példám arra vonatkozott, hogy szerintem meg az a "fejlettebb", aki jobban túlél. Tény az, hogy a fehérek száz évvel ezelõttig élni sem voltak képesek Afrikában. Ott a feketék jobbak, az biztos. Jelentõs fehér telepek mai napig olyan vidékeken vannak csak, ahol az éghajlat hasonlít az aurópaihoz.
"Ez tehát a már örökölt képességek fejlesztése, node nézzük mi van magával az örökölt képességekkel? Ha a fizikai erõt fejleszted magadban, akkor nagyrészt ezt fogod tovább örökíteni is, tehát ahol a muszkli kell a túléléshez, ott a gyerekekbe is a fizikai fejlettség kerül átörökítésre, és ha innen nézzük igaza van." Csak a pontosság kedvéért: Hiába fejleszted éjjel-nappal, sajnos a gyereked önmagától nem lesz erõsebb a gyereked. Esetleg ha õt is edzed. Másik megoldás: olyan nõstényt/hímet választasz, aki jó fejlett (már alapból). És akkor a gyerekeidnek adsz egy kis plusz elõnyt :)
Etiópia és Punt is (most néztem utánuk eddig nem is tudtam hogy volt ilyen hehe én legalább beismerem ) vegyesen lakott terület volt és nem tisztán fekete, eleve a Vörös-tenger mellett feküdtek ahol hatalmas tengeri kereskedelem volt mindig is a velejáró kultúrális befolyásokkal, az lett volna inkább a meglepõ ha így sem alakul ott ki semmi.
A masszív kultúrális befolyás és más népcsoportok jelenléte miatt nem számítom õket a szub-Szaharai területekhez amik viszont tisztán feketék lakta vidék volt és a Kongótól délre a klíma sem volt kibírhatalan, elfogadom hogy a dzsungelben tényleg macerás lett volna civilizációt építeni (viszont nem lehetetlen), a déli területek elmaradottságát ez viszont már nem magyarázhatja.
Amit leírsz, azzal a minõsítéseket leszámítva egyetértek, csak egy apróságot írtál tévesen: Dél-Amerikában nem az amazonasi dzsungelben épült civilizáció, hanem az Andok hegyeiben. Elég rossz környék az is, de annyira nem volt az, hogy megakadályozza a kibontakozást. És általában azok a civilizációk, amelyek trópusi övezetekben alakultak ki, mind hegyvidékiek, vagy tengerpartiak, mégpedig azért, mert ott elviselhetõbb az éghajlat. Az Amazonas, vagy Kongó földi pokol, mindmáig alacsonyabb népsûrûséggel, mint Szibériában.
Nem tudom mi ez a Great Zimbabwe, Eitópián, és Punton kívül nem tudok fekete-afrikai eredetû civilizációról, illetve ezek elõzményei, akik kb 8000 éve Ausztráliáig eljutottak, de Kelet-Afrika nem is dzsungel, mint tudjuk.
Az nem lehet, hogy azért nem volt nagy civilizáció Afrikában, mert az ottani éghajlat segített az ember kialakulásában, de megakadályozza a továbbfejlõdését, ezért kellett kivándorolni az õseinknek? Tudtommal akkortól beszélünk civilizációról, amikor az emberiség áttért az egyéni evolúcióról a csoportevolúcióra, tehát az örökölt gének fölé helyezõdött az örökölt kultúra jelentõssége. Az afrikai élettér segíti az okos-ügyes egyének, családok érvényesülését, de nem segít, ha nagyobb közösségeket alkotnak, mert csak lelakják a környék erõforrásait, de a nagylétszámú együttmûködéssel nem tudnak javítani a helyzeten.
A klasszikus afrikai életforma egyedül is ûzhetõ, sõt csak egyedül, ez egy szélsõségesen individualista kontinens. Míg Ázsiában egyetlen család nem tudna rízst termelni, arról nem is beszélve, hogy milliós lakosság ipara kell manapság a grafit ceruza elõállításához, számítógépekrõl nem is beszélve. A világ számos részén elõnyös a nagy civilizáció, afrikában hátrány. Egy rizsföldön 10 paraszt 100 embert tud etetni, egy viszont éhenhal. Afrikában 1 vadász, vagy maniókatermesztõ 5 embert tud ellátni, 10 pedig 50-et. Tehát nem éri meg együtt maradni, nincs hozzáadott nyereség.
Ráadásul a Gangesz vidéke a rízstermesztés elõtt lakatlan dzsungel volt, tõle nyugatra az Indus völgyében volt csak civilizáció. Csak szervezetten lehetett meghódítani, sok-sok ember együttmûködése révén. Afrikában erre nincs szükség, illetve ha több ember telepedne le egy helyen, éhenhalnának. egyszerûen nincsenek meg a feltételei sok ember eltartásának a legtöbb afrikai éghajlati övben (fekete-afrikáról beszélek, nem egyiptomról).
Ezek kultúrális eredetû hátrányok, melyek évezredek alatt genetikai beidegzõdések kiválogatódásához vezethettek. Tehát egy négernek megvan a magához való esze, de talán nem szokott hozzá, hogy milliós társadalommal éljen együtt. A másik véglet Kína, ahol milliárdnyi ember él együtt, és nem fullad káoszba az ország, mint pl. Indiában (halottak az utcán, a folyóban, miegyebek).
omg így legyen ötösöm a lottón, annyira tudtam hogy Great Zimbabwe elõ fog kerülni itt is :)
A mai napig nem tisztázott hogy pontosan kik is építették és a kutatási eredmények inkább szólnak a politikáról mint a régészeti tényekrõl, ja és tényleg igaz lenne hogy feketék önerõbõl és saját kútfõbõl építették akkor se "ezek a példák" hanem EZ a példa lenne a helyes megfogalmazás és önmagában a tény hogy ez az EGYETLEN (vitatott!) feketék által épített erõd már önmagában is azt sugalja hogy semmi közük nem volt hozzá hanem egy kolóniáról van inkább szó hiszen ha eljutottak a civilizáltság ilyen fokára akkor miért álltak meg EGYETLEN erõdnél?
Igaz amit írsz de kevered a kettõt, a mezõgazdaság nem egyenlõ az öntözéses rendszerrel!
Jericho 10000 (tízezer!) éve már lakott település volt kõfallal és mezõgazdasággal szal a városiasodás már jóval az öntözéses rendszer megjelenése elõtt beindult, a sumérek már meglévõ(!) öntözési technológiával érkeztek mezopotámiába ahol elsõként érték el azt a "határt" ahonnan már civilizációról beszélhetünk de ez NEM azt jelenti hogy elõttük mindenki aki élt vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytatott, évezredekkel a sumérek elõtt is léteztek már városok (amiknek a romai meg is vannak csak sajnos semmi írásos feljegyzés nincs abból a korból pedig kurvára érdekelne a téma :(
A Szaharától délre esõ területek fejletlenségét nem lehet a sivatag miatti kultúrális befolyás hiányával magyarázni hiszen dél-amerikában IS sikerült civilizációt kiépíteniük önerõbõl az ottaniaknak mintahogy délkelet-ázsiában is amik szintén dzsungeles területek, pont olyanok mint Afrikának azon része ahol a feketék éltek akkoriban, a Szaharától északra rengeteg fejlett civilizáció létezett akik 100% hogy partmenti kereskedelemmel kapcsolatot tartottak fenn a délebbi feketékkel MÉGSEM ragadt rájuk szinte semmi.
Civilizációnál természetesen IGAZI civilizációról beszélek ami erõsen technológiai alapú mivel ez az egyetlen ami vezet is valahova, a feketék vegetálása szimplán stagnálás volt, beletörõdés a természet adta korlátokba ami sehova sem vezetett csak a szintentartásra volt elég.
" Ha egy csónak felborul egy atomfizikussal és egy halásszal, az a magasabbrendû, aki úszni tud."
Ennek semmi értelme, az atomfizikust nem a fizikai képességei hanem a civilizációs háttér menti meg, mentõmellény, jeladó, partiõrség meg eleve az iq-ja hogy nem ül instabil csónakba stb
Félelmetesen tudatlan vagy... Ronny-t becsülöm, õ utánaolvas a dolgoknak, de te eszement hülyeségeket írsz, már megbocsáss.
"Én egyébként régen el-elgondolkodtam azon, hogy mekkora marha volt ez a Kolumbusz, aki ráadásul nem is kapta meg a megfelelõ elismerést Spanyolban. Én a helyében nem tértem volna vissza EU-ba, hanem ott maradtam volna, fejemen Montezuma koronájával. Miért legyek alkirály, vagy az sem, ha lehet király?"
Jé, szoktál gondolkodni? Nem látszik rajtad. Kolumbusz néhány trópusi szigetet fedezett fel. Már rég nem élt, amikor Cortez leigázta az aztékokat. Azt hitte eleve hogy Indiában van. Semmi köze sem volt az egésznek otthoni háttérhez, vagy bármihez.
"A vikingeknek nem volt ennyi sütnivalójuk, meg a kis jégkorszakot akkor tényleg nem lehetett lekezelni, bár ennek ellentmond az, hogy a svédek, finnek (keresztény államok) azért túlélték, sõt fejlõdtek (lásd megint: kritikus tömeg)."
Jaj te szerencsétlen, nézz már rá a térképre, melyik államhoz tartozik Grönland? Megsúgom, Dánia. Ennyit arról, hogy a vikingeknek ne lett volna elég eszük megtartani a kapcsolatot az anyaországgal. A másik, hogy Skandinávia és Gröndland éghajlata azért eléggé különbözik, nézz rá megint a térképre... nem, észak legyen fölül... jó... miért tiszta fehér Gröndland? Mert kilóméteres jég borítja! Finnország ehhez képest Hawaii. Grönlandon partjain megélnek az eszkimók, de alig vannak így is, a vikingek eleve túl sokan jöttek.
Ahogy téged elnézlek, az európai kultúrában jelenlévõ kontraszelektív szellemi evolúció terméke vagy...
A négerek állítólagos genetikai alsóbbrendûségét evolúciós érvekkel szokták indokolni, de az amit írsz ezzel ellentmond. Az evolúciót a környezeti kényszer hajtja, mert az okosabbak válogatódnak ki, akik megoldást találnak a saját túlélésükre. Olyan nincsen hogy l'art pour l'art evolúció, sem technikai fejlõdés. Ha egy találmányt nem használ senki, elfejeltik, nem adódik hozzá az emberiség egyetemes tudásához.
Olyan nincsen, hogy kirakom a halat a szárazra, és ha megfullad, nyilván azért mert hülye, akkor próbálkozom márik hallal, hátha kibírja. A világ összes halát elhasználhatom így, az a baj, hogy túl nagy lépést akarok ráerõltetni a halakra. Afrika sivatagaival, Alaszka jégsivatagával ugyanez a probléma, túl nagy falat mindkettõ (még ma is). De mint ahogy a régészettudomány bizonyítja, ahol lehetett, voltak nagy afrikai birodalmak. A tudatlanságból ellenkezés nem érvelés.
Se a jég hátán, se az ûrben nincsenek semmilyen életfeltételek. Majd ha élnek és szaporodnak emberek ott, majd akkor. És az sem magától lesz, hanem tenni kell érte, és sokmilliárd ember csak akkor mozdul meg, ha rákényszerül.
Azért nem olyan régóta létezik Internet, hogy elfelejtsd, mi az hogy _könyv_. Adtam neked forrást, csak nem link, hanem könyvcím formájában.
Elsõ pont: India történelme idõben visszafelé:
A te általad említett csontvázak pár ezer évvel késõbbiek. Indiát folyamatosan bevándorlási hullámok érték északnyugati irányból, a legutóbbi jelentõs eset az Árja népvándorlás volt 4000 évvel ezelõtt (hinduk, bengáliak). Ez elég közismert, nézz utána a történelemtankönyvedben, ha még nem dobtad ki. Volt elõtte egy bevándorlási hullám, kb. 7000 évvel ezelõtt, egyesek összefüggésbe hozták a sumérokkal, akik tengerrõl érkezett népnek tekintették magukat, de az épitészetük, vallásuk, stb. hegyvidéki eredetet sugall (erre létezik egy olyan magyarázat, miszerint az õseik afganisztán hegyeibõl vándoroltak le az Indus völgyébe, ott városokat építettek, tengerparton kikötõket, hajóra szálltak, és idõvel mezopotámia partjainál is letelepedtek). Ezzel a hullámmal érkezett a dél-indiaiak többsége.
Ezek elõtt azonban az Indiai szubkontinens lakossága a negroid nagyrasszból került ki. Kicsit enyhébb csontozat jellemezte õket mint a köztudatban élõ bantu néger testalkatú embereket, de a lényeg a lényeg. Amikor azt az írást létrehozták, akkor õk éltek Indiában, tehát az õ mûvük. Eljutottak a Csendes-óceáni szigetek nagy részére, és elterjesztették a kultúrájukat, mely lépten nyomon követhetõ a ma ott élõ népek hiedelemvilágában. Ezt a Várkonyi-féle könyvbõl, és a Húsvét-szigetrõl szóló ismeretterjesztõ sorozatból szedtem (nem tudom már a címét).
Második pont:
Elhiszem hogy neked a történet meredek, elvégre neked õk állatok, akik csoda hogy eljutottak a tûzgyújtásig. A néger birodalmak ausztráliai gyarmatosításáról elõször egy David Attenborough kisfilmben hallottam, amikor megvizsgálta észak-Ausztrália flóráját, és afrikai eredetû, az óceánon át nem szaporodó fákat talált, illetve az ausztráliai NEM-negroid benszülöttektõl afrikai eredetmondákat, népmeséket mutatott be. Azóta nem néztem utána a témának, de ez alapján biztos el lehet indulni valahogy.
már megbocsáss, de ezek csak egy afrocentrista vágyálmai.
Pont annyi valóságalapjuk van mint a fekete Jézusnak vagy éppen az általunk favorizált magyar Jézusnak:)
"Ami a Csendes-óceánt illeti, a sumérok elõtti, közel 9000 évesbe becsült Indus-völcsi írásjelek megtalálhatóak a Husvét-szigeten is (akkoriban India lakossága negroid volt)."
A város körüli csontvázak vizsgálata után tudjuk, hogy az ott élõk a proto-mediterrán típusra hasonlítottak(Source: Journal of Indo-European Studies. (1973) Volume 1.). A fogvizsgálatokból is ugyanez az eredmény jött le és a DNS elemzés is ezt bizonyítja.
De biztos úgy van ahogy mondod.
"Az elõbbiek az ausztrál benszülöttek, az utóbbiak, azok a kelet-afrikából származó felfedezõk, akik észak-ausztráliában értek partot, és ott kolóniákat hoztak létre, melyek kapcsolatban maradtak az anyaországgal, és kereskedtek az Indiai óceánon keresztül. Igen, jól olvastad, néger gyarmatosítók Ausztráliában, kb 8000 évvel ezelõtt, ha jól emlékszem."
Ez meredeken hangzik. Valami link?
Kicsit olyan érzésem van mintha Kovács-Magyar Andrással vitáznék a Zeniten, de azért kiváncsian várom a linkeket.
Visszavághatsz: Kolumbusz elérte a kritikus tömeget? Õ sem, ezért tért vissza EU-ba, majd zurükk Amerika.
Én egyébként régen el-elgondolkodtam azon, hogy mekkora marha volt ez a Kolumbusz, aki ráadásul nem is kapta meg a megfelelõ elismerést Spanyolban. Én a helyében nem tértem volna vissza EU-ba, hanem ott maradtam volna, fejemen Montezuma koronájával. Miért legyek alkirály, vagy az sem, ha lehet király?
Nos, Kolumbusz valszeg realistább volt, mint én, belátta, hogy az otthoni háttér nélkül nem megy.
A vikingeknek nem volt ennyi sütnivalójuk, meg a kis jégkorszakot akkor tényleg nem lehetett lekezelni, bár ennek ellentmond az, hogy a svédek, finnek (keresztény államok) azért túlélték, sõt fejlõdtek (lásd megint: kritikus tömeg).
"Olyan civilizációt, amit te elvársz, azért nem építettek Afrikában, amiért Alaszkában sem. Mert nem lehet, rossz az éghajlat."
Azért itt van egy kis ellentmondás. Hát, ha rossz az éghajlat, akkor nagyobb a kényszer, hogy kitaláljak megfelelõ mûszaki megoldásokat, és a társadalmi berendezkedés is alakulgat. Nem errõl szól az egész evolúció?
Ja, persze, ha veszel egy hiénafalkát, bármekkora legyen a környezeti nyomás, az nem fog neked városokat építeni. Mégiscak számít, az a fránya genetika. Persze, ha az evolúció beszáll több millió évvel, lesznek alkalmazkodások, még az is lehet, hogy mi is a hiénákból származunk. :-)
A másik: a szellemi fejlõdés, ha beindul, az egy önfenntartó folyamat. Ma is vannak olyan tudósok, akik a l'art pour l'art jegyében alkotnak. Persze, a betevõ falatjuk azért megvan.
Ezt azért még ragoznám egy kicsit, mármint a szellemi fejlõdést. Olyan csoda ez, hogy ehhz fogható nincs is más a világegyetemben. Képes megfelelõ életkörülményeket teremteni magának a jég hátán is, és akár az ûrben is. Na, erre varrj gombot!
Ha Afrikában élnél kõkori körülmények között, te is azt tartanád értékesnek, ami a túlélésedet segíti elõ. Másik híres példa: Grönlandra 1000 körül viking telepesek jutottak el, akik vitték a "magasan szervezett" európai kultúrájuk minden elemét, marhákat, birkákat, fésûiket és szép ruháikat, európai hajóikat és építészetüket, hatalmas katedrálist emeltek, de pár száz év alatt a klímaváltozás következtében mind éhen haltak. Közben ugyanazon a vidéken vagy még északabbra a "primitív" eszkimók vidáman gyarapodtak. Ennyit arról, mi értékes és mi nem.
Ezek a példák annyit bizonyítanak, hogy az az állítás, miszerint a feketék képtelenek városokat vagy magasan szervezett civilizációt létrehozni, nem igaz. Az életkörülményeik viszont mások voltak, ezért nem jutottak el oda, ahova a közel-keleten eljutottak.
Az öntözéses-rendszert a már meglévõ városok jobb ellátása miatt készítették tehát a már folyamatban lévõ(!) fejlõdés egy újabb lépcsõfoka volt.
Ez nem igaz, fordítva kezeled az okot és az okozatot. Gyûjtögetõ életmódot folytató közösségek kb. 1-10 fõ/km2 sûrûséget tesznek lehetõvé. A mezõgazdaság megjelenésével vált elõször képessé az ember arra, hogy egy paraszt 2-10 másik ember élelmét is megtermelje, így eltartson olyan rétegeket, akik nem termelnek élelmiszert, úgy mint kézmûvesek, katonák, arisztokrácia. A mezõgazdaság viszont csak ott járható út, ahol ezt a klíma és a rendelkezésre álló haszonnövények ezt lehetõvé teszik. Magyarán elõször jelent meg a kiterjedt földmûvelés, utána megnõtt a népsûrûség, megjelentek a városok, végül kialakult az azok életét szervezõ társadalom. Olvass utána, minden régészeti lelet ezt a sorrendet bizonyítja.
A krétai, minoszi, görög, dél-amerikai, délkelet-ázsiai (szintén dzsungel) stb stb népeknek sem kellett volna fejlõdniük hiszen a klímájuk még télen is gond nélkül elviselhetõ volt és élelembõl is rengeteget adott az erdõ és a tenger de õk "valamiért" mégis fejlõdni kezdtek és nem álltak meg a kõkorszaki-szintû partmenti halászfalvaknál pedig megtehették volna.
Afrika nem dzsungel, hanem nagyobbrészt kopár sivatag, ahol az élet és a földmûvelés is nagyon nehéz a mai napig, a kultúrális cserének pedig útját állta a Szahara. Az afrikai állatok nem nemesíthetõk, a ló, szarvasmarha, a most ott fõként termelt haszonnövények valamikor 1000 körül jutottak le az egyenlítõtõl délre. Az ott élõ emberek egyszerûen a megélhetés számukra egyedül lehetséges módját választották, ami nem a városok szervezése irányába mutatott.
Magasan szervezett civilizáció nélkül nincs is igazán értelme az emberi fajról beszélni, civilizáció nélkül még mindig csak a természet kénye-kedvének kiszolgáltatott részei lennénk a faunának.
Ez oké, de nem errõl beszélünk. Ha egy csónak felborul egy atomfizikussal és egy halásszal, az a magasabbrendû, aki úszni tud. Az egész IQ és városalapítás összekötése butaság: a városok nem úgy keletkeztek, hogy valaki zseniális, genetikailag felsõbbrendû fehér leült, és kigondolta, hogy ide várost kellene építeni. Generációkról generációkra egyszerû parasztok egyszerûen a számukra legkedvezõbb megoldást választották, és ez végül máshol a bonyolultabb szervezést segítette elõ.
egyéni szinten igen, de egyéni szinten a fehér emberek közt is nagyon nagy eltérések vannak világszerte, ugyanakkor kimutatható, hogy a nagy számok szerint hasonló helyrõl származók hasonló magas intelligencia hányadossal fognak bírni. az pedig tény, hogy ha a nagy számokat nézzük, akkor jelenleg a bolygónkon a fehér emberek bírnak a legjobb lehetõségekkel, tehát nem meglepõ, hogy a nagy számok szerint átlagosan magasabb az intelligenciahányadosuk. egyébként az sem mindegy, hogy ki készíti azt a tesztet, mivel egy afrikai esetleg egészen másképp írná le ugyanazt, tehát már a miatt is számára nehezebb ugyanaz a teszt
aki pedig a fekete civilizációt hiányolja, annak felhívom a figyelmét a bolygó karakterisztikájára. nem véletlen, hogy a civilizációs fejlõdésben hosszú idõn keresztül 2 régió volt meghatározó: a Közel-Kelet és Európa. ez a két terület ugyanis a legjobban szabdalt tengerek által szigetekre, félszigetekre, és itt volt a legjobb lehetõség egymás mellett több különbözõ elkülönült kultura fejlõdésére nagyjából, fõként ha még az emberek számára élhetõ klímát is figyelmbe vesszük. egészen Amerika felfedezéséig. (Amerika felfedezésével és kiépülésével pedig új korszak köszöntött be a világ civilzációs fejlõdésben, ahol az amerikai kontinens mintegy hatalmas ellensúly tartja egyensúlyban az egymással korábban marakodott civilizációkat.) Afrika, Ázsia, Dél és Észak Amerika vagy Ausztrália sokkal homogénebb egységet alkot, ami gátja volt a fejlõdésnek.
a kultura nm csak arrol szol hogy kepes vagyok 1 kishatotavolsagu_taktikaj_atomgranatot gyartani, meg arrol sem hogy sar kunyhoban elek. es nepeket sem lehet ezen az alapon oszehasonlitani mert nm jon ki sehogy. tul sok kornyezeti faktor van ami ezt befolyasolja. semmi fejlodest nm mutatunk, pont ugy irtjuk a tobbieket mint az elott csak a fegyverek valtoztak. ugyan azok a barbarok vagyunk mint anno. Ember embernek farkasa. ahogy az oroszok mondanak: nyet kultur!
Rabszolgatartás ide vagy oda, az európai civilizáció erkölcsileg, ami a legfontosabb, megelõzte (jóval) a prekolumbiánus dél- és közép-amerikai kultúrákat is, gondolj csak az indiánok szívkitépõ szertartásaira hat igen a conquistadorok meg angyalikak voltak. azert ne tulozunk. csak a MI szemunkben volt barbarsag az ember aldozat, az o szemukben pedig a kinzas volt barbarsag amit a spanyol hoditok csinaltak. hogyan lehet kulturarol beszelni, mikor a spanyol hoditok varosokat tetek = a foldel. megsemisitve ezaltal nm csak a muemlekeket (igaz akkor nm tartotak annak), hanm tobb mas dolgot is, konyvtar, csilagaszati obszervatorium, stb. a matek es csilagaszat teren ok sokkal elorebb volta mint az akkori europa.
Olyan civilizációt, amit te elvársz, azért nem építettek Afrikában, amiért Alaszkában sem. Mert nem lehet, rossz az éghajlat. Ahol lehet, ott a negroid eredetû népek nagyszerû dolgokat alkottak, csak annyira régen volt, meg annyira nagy az angolszász "tudósok" arca, hogy szinte nem is tanítják, és amirõl õk kussolnak, azt úgy látszik nekünk sem szabad hangoztatni.
Az európai civilizáció erkölcsi szintje kb. egy talicska trágyával van holtversenyben, és az utóbbi idõben vesztésre áll, a szarból legalább születnek legyek. A kereszténységnek (kívülrõl behozott vallás) köszönhetõen futott fel Európa, elõbb kirajzottak a világba leamortizálni a Földet, most pedig visszasüllyedtek a "mindenki mindenkivel és mindennel keféljen" színvonalra, és ezzel kollektív társadalmi öngyilkosságot követnek el. Ez jó a bolygónak, meg a többieknek, csak azt sajnálom, hogy minden jel szerint a magyarokat is magukkal rántják a szakadékba.
"Indiánok szívkitépõ szertartása" durva általánosítás, a történelemben nagyon rövid ideig, egy relatíve kicsi népcsoport csinált ilyet (aztékok), elõtte évezredekig, sehol senki ilyet nem tett, dél-amerikában különösen nem. Ez kb. olyan, mintha Sztálin vagy Hitler tevékenysége miatt mások lehúznák rajtunk a rolót, hogy mi európaiak milyen gazemberek vagyunk. Amikor mi Magyarok, konkrétan elszenvedõi voltunk a fent megnevezett "úriemberek" és pereputtyuk ügyködésének.
Nem is tudtam, hogy a szocialista rablógazdálkodás után egybõl egy poszt-poszt-poszt utópiába csöppentünk, mindjárt kimegyek az utcára ujjongani, hogy milyen felsõbbrendûek vagyunk. Te hol élsz mégis? Szétlopják az országot, halálra itélik a népet, szerinted mégis mi az ami itt jól mûködik? Mi már nem profithajhászunk, nem fosztjuk ki a természetet? Ha tovább kommentálom ezt, még a végén kimoderálják a reakciómat.
Üzleteltél velük, akkor biztos nagy tapasztalatod van. Mind a másfélmilliárdot megismerted személyesen, vagy megbízható tudományos módszerekkel kiválogatott statisztikai mintavétellel találkoztál? Vagy csak azért irígykedsz mert ügyesebben üzletelnek Nálad. A kínai a saját érdekét nézi, mint ahogy mi is. Ha mi nem védjünk meg magunkat, más nem teszi meg helyettünk.
Sok igazságot írtál, de nem varrtad el a szálakat.
Afrikában is megjelentek kultúrakezdemények, de a görög-római civilizációt megelõzõ szintre sem jutottak el, magyarán a minoszi (mükénei civilizáció szintjét sem érték el, bár nem sokkal maradtak el tõle).
Fejlettségük kb. a megalitokat építõ Stonehenge-kultúrának felelt meg.
Rabszolgatartás ide vagy oda, az európai civilizáció erkölcsileg, ami a legfontosabb, megelõzte (jóval) a prekolumbiánus dél- és közép-amerikai kultúrákat is, gondolj csak az indiánok szívkitépõ szertartásaira.
Ami az ázsiaiakat illeti: túlbecsüljük õket. Ha az arab világ mentalitása középkori, akkor az ázsiai világ mentalitása most jutott el a kapitalizmus szintjére. Mi meg ugye már rég a posztkapitalista rendszerben élünk, amely már nem a profithajhászás, a természet gátlástalan kifosztása, hanem környezetvédelem, szociális háló stb. is.
Olcsóság ide vagy oda, én már üzleteltem kínaiakkal, de ronda egy népség. Tisztelet a kivételnek, de ott próbálnak becsapni minket, ahol tudnak. Az meg, hogy egy alsónemûgyártó mérgezõ festéket alkalmaz, amely ugye a bõrön át felszívódik, ez már bûnözés.
hehe. szoval valaki lentebb az alitota hogy amit a feher ember alkot(ot) az kultura. szerintem meg nm az. vagyis nm pont igy. ti itt arol beszeltek hogy ha 1 afrikait behoznak ide a hitech vilagba meghal mert nincs eleg IQ-ja. aha. de mi van avval a feher emberel aki minden tapasztalat nelkul ki kerulne olyan videkre ahol az elelem es a viz nm az utcan van. ok ott is tul tudnak el kezdetleges eszkozokkel ahol mi nm. mi igy tudunk tul elni ok ugy.
Elsõ pont:
igen, volt virágzó kultúrájuk a fekete, sõt negroid népeknek is. Jó tudni, hogy világtörténelem elsõ nagy földrajzi felfedezõi voltak. Itt szeretném megkülönböztetni azokat, akik szigetrõl szigetre népvándorolnak azoktól, akik nagy vitorlás hajókon átszelik az óceánokat, és kontinenseket fedeznek föl. Az elõbbiek az ausztrál benszülöttek, az utóbbiak, azok a kelet-afrikából származó felfedezõk, akik észak-ausztráliában értek partot, és ott kolóniákat hoztak létre, melyek kapcsolatban maradtak az anyaországgal, és kereskedtek az Indiai óceánon keresztül. Igen, jól olvastad, néger gyarmatosítók Ausztráliában, kb 8000 évvel ezelõtt, ha jól emlékszem.
Ami a Csendes-óceánt illeti, a sumérok elõtti, közel 9000 évesbe becsült Indus-völcsi írásjelek megtalálhatóak a Husvét-szigeten is (akkoriban India lakossága negroid volt). Ez azt jelenti, hogy majdnem 20000 km-t utaztak azok, akik odáig terjesztették a kultúrájukat, méghozzá jó régen. Óceánia nagy részét egy többé kevésbé összefüggõ tengeri birodalom uralta évszázadokik, melynek a polinéz népvándorlás, és természeti katasztrófák vetettek véget, hasonló módon, mint a Római Birodalom esetében. Nos, õk is negroid feketék voltak...
Ha kicsit ismerkednél a bibliával, apokrif írásokkal, meg keresztény-muzulmán történetekkel, sokat olvasnál etiópiáról, igaz hogy nem teljesen negroidok, de feketének feketék. Etiópia majdnem egyidõ Kínával, kibírt pár évezredet, szóval elég stabil, tartós keresztény államot tudtak ott létrehozni, ami a mai napig kitart, az európai cégek fosztogatása, és a romló éghajlat ellenére.
Ajánlom figyelmedbe: Várkonyi Nándor - Sziriát oszlopai (nem egy Däniken féle õrült, hanem elismert magyar tudós volt)
Második pont:
Mind félreértettétek amit írtam, az emberi géntérkép 95%-ának hordozása azt jelenti, hogy az emberekben elõforduló változatos géntípusok 95%-a afrikában található. Hogy jobban megértsétek, a kínaiak hordozzák az emberi géntérkép kevesebb mint 2%-át. Ez azt jelenti, hogy az ottani emberek genetikailag nagyon közel állnak egymáshoz. Az afrikaiak annyira különböznek egymástól, hogy genetikáról beszélni nincs sok értelme, másrészt kultúrálisan is hatalmas fejlettségi különbségek vannak afrikai és afrikai között.
Harmadik pont:
Töltöttél már ki életedben intelligencia-tesztet? Nekem muszáj volt, 130 pontos lettem, ahol 100 lenne az átlagérték. Tegyük hozzá, hogy egy csvart sem tudok meghúzni, annyira nincs érzékem az intelligencia hétköznapi alkalmazásai iránt :) Egyszerûen gyakoroltam, és kész. Olyan ábrák vannak, olyan gondolkodást követelnek ezek a tesztek, ami tipikusan európai. Már a magyar észjárásnak is gondot okoznak, pedig mi elég régóta élünk európaiak között.
Az ázsiaiak azért jók azokon a teszteken, mert jók, és kész. Nem vonom kétségbe, hogy okosak, én azzal vitatkoztam, hogy a feketék buták lennének. Hát, nem azok, és az õseik letettek az asztalra a történelem során, csak te nem tanultál róla esetleg.
Harmadik pont:
Igen, van egy állami propaganda, aminek az a célja, hogy leromlott génkészletû idióta barmokból álljon a nép, ami rendszeresen megszavazza az elitet, fizeti az adót, és csak annyira narkózik, hogy épp munkaképes maradjon. Ezek gyarmatosító technikák, és ha ránézünk azokra az országokra, ahol a gyarmatósítás évszázadokig jelent volt, siralmas látvány tárul elénk. Ezek természetesen genetikai problémák is, mivel a rendszer kontraszelektív (elüldözi, kiírtja az értelmiséget), ezért csak a hülyék maradnak fenn. Volt ott is kultúra, csak elvették tõlük, és megölték azokat, akiknek eszük volt hozzá.
Tehát, miközben tiltják, hogy emberi evolúcióval, eugenikával foglalkozzunk, eugenikai eszközökkel irtanak ki minket (igen, minket magyarokat is). Ez itt a probléma, és az, hogy a cikkben szereplõ doktor úr ez miatt üldöztetésben részesül.
Akkor a "fehér" kultúra vívmányait istenítsd, ne pedig a "feketékét" fikázd. Nem a szomszéd autóját karcoljuk össze hogy a mienk jobbnak tûnjön, bazdmeg.
<< Nem meglepõ. Mindíg is hasonló propagandával riasztották el az embereket attól ,hogy a dolgok mélyére nézzenek. >>
Az esetleg fel sem merült, hogy pont te vagy propaganda áldozata ? Mai napig elõszeretettel használnak minden létezõ csoportot bûnbakként. Nem csoda, mindig van pár millió balfasz aki beveszi (az volt a csúcs amikor 2 náci feljött a youtube profilomra és olyan hülye indokokat hoztak fel, hogy fél óráig röhögtem rajtuk).
"Egyébként nem tudom honnan veszed"
Arra a képzelgésedre utaltam, hogy a fehér identitástudatot egyenlõvé teszed "gyílkoljunk le mindenkit, aki nem olyan mint mi" elgondolással. Ez utóbbit inkább Afrikában gyakorolják.
Nem meglepõ. Mindíg is hasonló propagandával riasztották el az embereket attól ,hogy a dolgok mélyére nézzenek.
Na hát a Nobel békedíj az egy külön szám. Néhány díjas alapján azt hinné az ember, hogy csak olyanok kaphatják meg, akik legalább 100 000 civilt lemészároltak.
"Tudatlan vagy. Óceániában, Indiában és Afrikában is nem egy olyan közösség jött létre, ami magas szinten civilizált társadalmat hoztak létre, például Húsvét-szigeteken, Szamoa vagy Új-Guinea szigetén."
Igen, bizonyosan tudatlan vagyok, de azért linkeld már be azokat a feketék által létrehozott magasan civilizált közösségeket, csak hogy mûvelõdjek.
Egy kis adalék mielõtt nekikezdenél, Szamoán polinéziaiak élnek, akik hát valljuk be...egyáltalán nem feketék, ugyanez a helyzet azzal a fránya Husvét-Szigetekkel. Azt is tudjuk a polinéziaiakról és a lapitákról - akikre te minden bizonnyal gondolsz -, hogy a délkelet-ázsiaiakkal vannak rokonságban. A DNS elemzésekbõl az tûnik a legvalószínûbbnel, hogy a kiindulási helyük Taiwan volt.
Informatika és tudomány
) vegyesen lakott terület volt és nem tisztán fekete, eleve a Vörös-tenger mellett feküdtek ahol hatalmas tengeri kereskedelem volt mindig is a velejáró kultúrális befolyásokkal, az lett volna inkább a meglepõ ha így sem alakul ott ki semmi.
