A tudomány egységes, mert csak egyféle világ létezik. Nincs olyan, hogy én tudományom és te tudományod. :)
És azért kérdeztem meg a másikat, mert a közgazdaság-tudomány, illetve a humán tudományok kevésbé letisztultak, mint a természettudományok, így egymásnak ellentétes nézetek és állítások is keringenek a köztudatban. Ha létezne egy ultimate gazdaság, mindenki azt használná, nem? :) A könyvek megvásárlásától pedig tartózkodok, ilyen téren rengeteg áltudományos olvasmány van, lényegében elvesztettem a bizalmamat azon gazdasággal vagy politikával foglalkozó könyvekkel, filmekkel, melyek nem épültek be a közgazdasági felsõoktatási tanulmányokba. Csak óvatosságra és kétkedésre ösztökéllek a hasonló írásokkal kapcsolatban. :)
"És egy kérdésem lenne: miért van az, hogy a tudományban nem hiszel, de Postában és Drábikban igen? Szerintem a kettõ külön szinten van."
-Valószínûleg talán azért, mert az amit e két ember mond, az többnyire egybevág azzal, amit megtapasztalok... Sok dologban igazuk van szerintem, még ha nem is mindenben.
Én hol mondtam olyat, hogy magában a tudományban nem hiszek? Legfeljebb a TIÉDBEN nem. :D
"De a Törvény feltételez (véleményem szerint) valamilyen inteligaenciát vagy akármit amitõl törvény a törvény."
Nem szükségképpen. El tudnék képzelni más törvényszerûségeket. Hogy most véletlenül ilyen törvények között jött létre az ember... Érted, amit mondani szeretnék?
Meggondolható, ha a legalapvetõbb természeti állandókat minimálisan megváltotatom, teljesen más univerzum jön létre. Ugyanígy az axiomákat is átírhatom, és még furább. Az is lehet, hogy még élet is kialakulna, de biztosan nem a jelenlegi élet, mert ennek az életnek nagyon ilyen fizikai állandók kellettek. Az külön szép, hogy egyszerûek ezek a törvények, sõt, szimmetrikusak némely esetben. De akkor miért nem teljesen szimmetrikusak? Miért nincs mágneses monopólus, ha van elektomos monopólus? Nem kell szükségszerûen ilyennek lenni, és nem kell szükségszerûen intelligenciát feltételezni mögötte.
"Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok.
Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... "
Az õsrobbanás bizonyítékai között szerepel a kozmikus háttérsugárzás, melyet a COBE 2006-ban muattott ki. És igen, a Neandervölgyi emberfaj 130 millió évig élt többek között. De az is tény, ha összehasonlítjuk az ember DNS-ét egy csimpánzéval, a több tízmillió génbõl mindössze 18 tér el. Többek között a hüevlyjukk erõsségével kapcsolatos, és a rágóizom csökkenésével kapcsolatos, mely lehetõvé tette a koponya folyamatos növekedését, az erõs hüvelykujj pedig a kézügyeség fejlõdésével az agyunk méretét növelte meg.
És egy kérdésem lenne: miért van az, hogy a tudományban nem hiszel, de Postában és Drábikban igen? Szerintem a kettõ külön szinten van.
Kedves Reziel. Sajnos különbözõ fogalomrendszert használunk, így - bár szerintem lenne rá igény - nem lennénk képesek hatékony módon kommunikálni. És bár sejtem, hogy lenne néhány hozzáfûzni valóm, nagyban megnehezíti az eltérõ foglomrendszer.
"miért függetleníti bárki az energiát, információt, anyagot, az általunk látható és különféle tudományos- avagy hit alapú keletkezés elméletek szerint származtatott univerzumot, annak tartalmát Istentõl."
Miért kerül egy szintre az információ és az anyag/energia?
"A mindenség nem karcsúsítható, szegmentálható és elemezhetõ teljes lényegében csak akkor ha elfogadjuk élõ természetû, végtelen lehetõséggel, formával bíró igazán egyetemes voltát."
Miért? Erre kíváncsi lennék.
"A sztenderd fizikai elméletek az általunk látható világegyetem keletkezésére vonatkozóan nem adnak választ a rendkívül magas szingularitás elõtti állapotokra sem ."
Mi az a sztenderd fizika? (Általános fizika?) Mi az a rendkívül magas szingularitáls?
"Azok már szuper spekulatív elméletek, amelyek csak mintázatukban hordozzák a tudományos módszereket."
Szerencsére ez nem így van, a kozmológia egzakt tudomány, és az általános relativitás-elméletbõl levezethetõ. Csak mivel még friss ágazat, a köztudat nem alkot róla kellõen pontos képet. Javaslom interneten utánanézni Dr. Dávid Gyula videóinak, õ az ELTE professzora, és közérthetõen képes elmagyarázni ilyen dolgokat.
"Éppen ezért helyesebb és kényelmesebb is azt gondolnunk, hogy az amit látunk, mûszerrel érzékelünk, csak véges rész. Mindaz mit képzelünk, gondolunk és fõleg hiszünk, közelebb visz az egészhez."
Arra nem gondolsz, mivel a hit kontrollálatlan, ha rossz dolgot hiszünk, az távolabb vihet a valóságtól, ezért van kényelmes pozícióban a materialista nézet, hogy nem hisz semmit, azt foagdja el,a mi van. Így nem tud olyan dolgot hinni, ami messzebb visz a valóságtól, így biztosak lehetünk, mivel pozitivista, és a világot megismerni akarja, hogy csak közeledni fog a valósághoz, és nem távolodhat!
Hitbõl annyi ember annyifélét hisz, és legfeljebb csak egy embernek lehet igaza. Így nem tûnik heéyénvalónak az állításod, hogy a hit közelebb visz a valósághoz.
"Az emberi tudat piciny mintázata az egyetemes hajtóerõ és õslényeg szerkezetének."
Örülnék, ha ezt kifejtenéd, mert nem nem tudom értelmezni a monadtot: mi a tudat mintázata, és mi az õslényeg?
"Mi hajt minket elõre?"
A létfenntartás, a fajfenntartás. Az entitások közötti verseny. A kényelem. És az emberi irracionális hülyeség.
"A másik érdekes és általam hiányolt részlet az a tény, hogy az anyag általunk ismert formája nem létezik."
Hogy lehet tény valami, ami általunk nem ismert?
"A rendszertelenség, a káosz is a rend része és fordítva."
Ezt sem értem.
"Minden eddig ismert szubatomi részecske és azok alkotói is csupán gondolatok termékei. Az alapgondolaté, amely nem különbözik a -készítek magamnak egy jó kis kávét vagy megmászom a Himaláját- gondolatától. Ha van köztetek modern kvantum fizikával foglalkozó kutató vagy diák, ezt nagyjából igazolni is tudja elméleti, gyakorlati példákkal egyaránt."
Én tanultam kevés kvantumfizikát, de ott maximum a véletlenszerûség kap szerepet, és nem tanultunk gondolatokról. És nem tudom elméleti, gyakorlati példákkal igazolni.
"egy fontos közlendõm volt csupán, nem lehet szétbontani, leválasztani semmit a nagy elvrõl mert maga a szegmentálási szándék és bármilyen érvelés is annak részét képezi, saját törvényeinek következménye!"
Mi az a nagy elv? A szegmentálás itt analizálást jelent? És igen, a világ tulajdonsága a törvény, és a törvény hozott létre, és most mi vagyunk a megfigyelõk, de ez törvényszerû, mert ha nem hoz létre a törvény megfigyelõt, az sohasem kezdi el kutatni õt. Vagyis létezne akkor is világ, ha nem lenne ember, csak az ember nem tudná azt a világot megismerni.
" a belsõ és külsõ közvetlen világunkat össze rezonáltassuk az õt befogadó és teremtõ lényeggel, azaz önmagával."
Szerintem a rezonanciáról eltérõ fogalmunk van, én használom egy tudományos megfelelõjében, a te megfogalmazásod pedig némileg áltudományos csengéssel hat.
"A motor pedig a szeretet vágy és a szeretni tudás érzése, energiája."
Az energia szintén ilyen. Az érzések, érzlmek pedig bio-kémia. Az agy játéka, mert az tanulta meg, hogy kell a fejlõdéshez.
"A matematika és a fizika is egy hit végeredménybe, elhiszed, hogy atomokból(tudom lehet tovább bontani még ) áll az anyag, de kérdem én ki látta innen a saját szemével az atomokat?"
Nem hit, mert elmehetsz a fizika intézetekbe és elvégezheted a kísérleteket. És ha nincs is szemed, hogy egyetlen atomot láss, pásztázó alagútmikroszkóppal atomokat képesek ide-oda rakosgatni. Vagyis a megfelelõ technológiával kiterjesztheted az érzékelésedet szélsõséges méretekre is. Olyan szempontból hit, hogy amíg meg nem bizonyosodok róla, addig hit, de azért vannak fizikatanárok, hogy továbbadják a megtapasztalat fizikát, hogy ne kerüljön sok idõbe minden embernek minden kísérletet elvégezni újra. Nem kezdheti minden ember a tûz felfedezésével újra.
A matematika pedig még kevésbé hit kérdése, hiszen én hozom létre a definícióval azt, amit definiálok, én teszek állításokat, és a definíció alapján bizonyítom. Így semmi értelme hinni abban, mit definiálok, vagy hinni egy bizonyított dologban, azt elfogadni kell. Mondjuk, ha definiálom a síkbarajzolahtó gráfot, és kimondom a négyszíntételt, akkor azt bizonyítani tudom, nincs szükség arra, hogy elhigyjem, hogy minden síkbarajzolható gráf csúcsai színezhetõk négy színnel (hogy nincs két szomszédos azonos színû), mert bizonyítani tudom. Nem kell hinni, csak elfogadni.
A tudomány pont arra törekszik, hogy ne hit kérdése legyen. Ezért van az, hogy a zsidó és a keresztény vallási témában sosem érti meg egymást, de az izraeli és olasz fizikus teljesen össze van hangolva. Mert amíg a vallások Isten akaratát akarják kitalálni, a fizikusok Isten törvényeit fedezik fel.
"Vagy elhiszed, hogy egyharmad meg kétharmad az 1, pedig 1harmad=0,33333 2harmad=0,6666 0,3333+0,66666 soha de soha nem lesz 1 egész."
Úgy látszik, nem vagy közel a matematikához. Amit te állítasz, az megegyezik azzal a problémával, amit a görögök gondoltak, hogy Akhilleusz megteszi a táv felét, majd újabb negyedét, stb. akkor 1/2 + 1/4 + 1/8 + ... nem lesz soha sem egy. A valóság pedig az, hogy egy ilyen mértani sor összege egyhez konvergál, vagyis a végtelenben felveszi az egy értéket. Csak ehhez ismerni kell picit a felsõbb matematikát. Lehet, hogy a számológépet nem tudja kiírni a 0.333-at elég tizedesjegyig, de valójában ez úgy is felírható, hogy 3/10 + 3/100 + 3/1000 + ... satöbbi, helyértékesen, és ezen mértani sor összege is eléri az 1/3-ot a végtelenben, ugyanígy a 2/3-ot is eléri a 0.66666, és az 1/3 + 2/3 = 1. Ehhez kell tanulni kevés felsõbb matematikát, emelt szintû 12-es matekot, vagy fõsulis, egyetemi matekot. A szemlélet végett, rá kell állni az effajta gondolkodásra, meg kell éerni, lám, a görögöknek még nem sikrült.
"Minden természettudományos tény is egyfajta hit."
Olyan értelemben hit, hogy a fizikai axiomák mindörökké feltevések maradnak, hiszen sohasem lehet õket bizonyítani, ez pedig a világ tulajdonsága. Erre még akár azt is lehetne mondani, hogy hit. A helyzet viszont az, hogy ez ennél jóval több, hiszen ha a fizikai törvényeket veszem, felhasználom, a mérnök belõle hihetetlen bonyolult rendszereket, gépeket, számítógépeket képes alkotni, hatalmas, absztakt épületeket építeni, és az, hogy mûködik a számítógép, emeli ki a hit kérdéskörébõl.
A fizika materialista: ez azt jelenti, hogy ami van, abban hiszek, viszont ha abban hiszek, ami van, akkor nincs értelme hitrõl beszélni, maga a fogalom hibás. Ami van, azt elfoagdom, és nem hiszek semmiben. Így emeli ki magát a fizika a hit kérdéskörébõl.
A hit az, ami nem biztos, hogy van, azért kell benne hinni. A fizika, ahogy van, az van, abban nem kell hinni, de pozitivista is a fizika, vagyis úgy véljük, hogy mivel nem ismerjük teljes egészében, ki kell egészíteni. És ez a legfontosabb: nem átírni kell a törvényeket, hanem kiegészíteni, ezért tény, és nem hit. De szerintem errõl még nagyon sokat fogunk vitázni, örök téma marad. :)
Inteligencia sem létezhet csak úgy a semmiben (ami ráadásul elindíthat mindent), jelenlegi logika szerint ez eleve csak az agyban jön létre. Ezek a fizikai,kémiai törvények léteznek, alapvetõen pár erõre vezethetõ vissza (amik segítségével összeállhatnak részecskék, létrejöhet anyag, tömeg, rekaciók közözzük, bonyolult kapcsolatok, amik energiával motorként mûködnek, szaporodnak, stb.). Ez persze eléggé le van egyszerûsítve, milliószor bonyolultabb ezeknek a mûködése. A lényegen nem változtat, messze a leglogikátlanabb dolog bármiféle intelligenciát feltételezni a fizikai törvények mögött. Régebben még a természeti jelenségekre is az intelligencia volt logikusabb, ma már semmire sem.
"Ha a vallást gyakorlók szerint elfogadhatatlan a nézet, miszerint véletlenszerûen jött létre a mindenség, akkor nekik jól megalapozott, logikus, átgondolt ítélõképességgel megáldott embereknek kell lenniük. Ezzel viszont egyenesen röhejes, hogy képesek a kérdést mintegy a könnyebbik végén megfogva egy felsõbb tudatra, teremtõre fogni az egészet, mindenféle magyarázat nélkül."
Nem minden ember racionális. Illetve vannak racionálisabb és kevésbé racionális emberek. Ez pedig természeti törvényszerûség, mely abból ered, hogy különbözõek vagyunk. Vagy Isten ilyenre teremtett minket.
"Õk azonban megtagadták kérését, nem voltak hajlnadók a "bizonyítékot" még megszemlélni sem."
Egyszerûbb, és rövidtávon energiatakarékosabb hinni, mint komoly gondot fordítani a gondolkodásba, mert az nehéz, hinni könnyû. Tévedni pedig mindenki utál. Ezt lehet kiváltani vakhittel. És itt jön be, amit írtál, hogy vagy gõg, vagy vakhit. esetleg a kettõ kombinációja. De biztos hiányzik a másik, vagy a körülöttünk levõ világ megismerésére vvaló fogékonyság, ami durva hiányosság. Szóval, ha valaki megmutatná Jézus hüvelykujját, én megnézném.
"Halvány fogalmunk sincs és soha nem is lehet az igazságról, eleve az igazság fogalma emberi kreálmány, Isten és a tudomány is emberi kreálmány."
Ezt nagyon szépen megfogalmaztad, én talán annyiban kiegészíteném, hogy a tudomány annyiban emberi kreálmány, hogy a saját érzékszerveinkkel ismerjük meg a világot, a saját felfogásunkból, ha egy fotont elképzelünk, akkor egy golyó ugrik a fejünkbe, de nem azért, mert láttunk fotont, és tudjuk, hoyg golyó, hanem mert nem láttunk fotont, csak golyót, tehát a felfogóképességünket emberi hiányosságaink korlátozzák. Ezért is van szükség a matematika nyelvére, satöbbi. Ezért is van az, hogy Isten olyan emberi fogalmakat használ a Bibliában, ha olyan természetfeletti valami, akkor nem tudjuk emberi szinten leírni õt, és az igazságról is egyedi elképzelésünk van, valaki szerint az az igazságos, ha mondjuk a felvételi rendszerben mindenki ugyanolyan eséllyel indul, valaki szerint pedig az az igazságos, hogyha plussz pontokat adnak a hátrányos helyzetért meg sportteljesítményért. Lehet, hogy egy idegen lénynek pedig teljesen igazságos, hogy megöl valakit, mert náluk ez az elfogadott szokás, hogy aki nálad jóval gyengébb, azt megölöd, és náluk nincsenek például fogyatékosok, nálunk pedig elég igazságtalan a gyilkosság. Bocsánat a béna példákért.
"tudomány fejlõdése ... igazolta, bizonyította, hogy nincs tudatos dolog mögötte, magától jöhetett létre...." és a természetes szelekció összetet folyamata válogatja ki " Akkor most csak úgy magától vagy egy összetett folyamattól ?
Nem "bolondoztalak" le :D ez csak egy általánosan használt kifejezés, arra amikor valami olyat akarsz csinálni, mondani, amit az együgyû is vígan használ/megért :D (sry)
Az, hogy van egy véleményed az egy dolog, viszont ha leírod fórumba akkor elõfordul, hogy válaszolnak rá (akár egyetértésben, akár nem egyetértésben) - ezt általában nem köpködésnek hívjuk, hanem válasznak ^^
Én szinte biztos vagyok abban, hogy akármilyen tapasztalásod volt, téves - és nyilván te is sejted, hogy úgysem fogjuk elfogadni, ezért sem szeretnéd leírni (esetleg már megosztottad valakivel, és tapasztaltad).
Én foglalkoztam egy keveset az ilyen fajta "tapasztalásokról" tudományos szemszögbõl, illetve olvastam agykontroll könyvet is, így eddig nem egy esetet hallottam, amirõl szintén az ellenkezõje a meggyõzõdésem, mint az illetõé. És valószínûleg te sem szeretnéd elhinni, hogy nem igaz.
"Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... És amit nem tudunk megfigyelni, annak a létezését még nem lehet kizárni szerintem..."
Ez a kérdés nem ilyen egyszerû. Tudod, hogy téged a gravitáció mindig lefele vonz. De látod, hogy bizonyos lények tudnak repülni, sõt egyszer azt is álmodod, hogy tudsz repülni, esetleg az alkohol miatt még úgy is érzed xD Majd kiugrassz az ablakon, hátha sikerül mégiscsak ha "eléred a sebességet és fölszállsz", és meghalsz. Például nem érted, hogy hogyan repülnek a madarak és te miért nem, nem érted meg, hogy amit tapasztalsz hamis - így hamis hitben maradsz, esetleg a vesztedet is okozza.
Lényegében ez a helyzet az Isten létezésével kapcsolatban is, a tudomány fejlõdése már megszámlálhatatlan dologról igazolta, bizonyította, hogy nincs tudatos dolog mögötte, magától jöhetett létre. A genetikában még számos kérdés felvetõdik, mert nagyon bonyolult dolog, de a változás megintcsak bizonyított, és hogy abban sincs tudatosság. Egyszerûen azzal bizonyítható, hogy nem pozitív irányba változik, hanem véletlenszerûen, és a természetes szelekció összetet folyamata válogatja ki (ami nem egyszerûen annyiból áll, hogy ki éli túl) a hatékony egyedeket. Ma már egy értelmet elképzelni, aki felelõs mindenért, az életért, egyszerûen olyan ésszerûtlen, mint azt képzelni az elõzõ példámban, hogy tudsz repülni. Ez, pl. amikor a bibliát állították össze, még nem volt így.
"Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok."
Ha ellentmondás lenne a bizonyítékok közt, akkor nem lenne hivatalos elmélet. Ha jól tudom, nem igazán van olyan hivatalos elmélet, ami az õsrobbanást kihagyja. Matematikailag valószínûleg elég erõsen ki lett számolva, így ennek kétségbevonására nem igazán vagyunk jogosultak mint nem tudományos emberek.
"Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... (Persze nem vagyok tévedhetetlen, fejlett technikával minden bizonyíték széthamisítható.) "
Hát én nem tudom milyen bizonyítékokra gondolsz, de hogy hamisítottak vagy kitaláltak, az majdhogynem megintcsak valószínû. Egyébként érdemes tanulmányokat olvasni (pl. Mindentudás Egyetemén van egy nagyon jó) a csimpánzok életének hasonlóságairól, illetve az õ szokásaikról, életmódjukról -s akkor hozzá tenni, hogy véletlenül õk a legközelebbi DNS rokonaink is (97% egyezés kb.).
Még egy dolgot bevallok, azt, hogy arra kérdésre, hogy végsõ soron miként jött létre a mindenség és benne az ember, ennek végsõ, teljes megválaszolásához én is kevésnek érzem magamat. Erre összességében véve én sem tudok most felelni.
Shakata mondta:
"Ja, és ilyen, hogy EREDENDÕ BÛN sehol sincs leírva a Bibliában, csak annyi, hogy bûn, megbocsáttatnak a bûneid, stb...
Ez a kifejezés korai egyházatyák fejébõl pattant ki."
-Hmmm... Bár nyilván nem tudok mindent, de a fentivel azért egy kicsit mernék vitatkozni... Szó szerint lehet, hogy nem állít ilyet.
Róm.5,18
"Bizonyára azért, miképen egynek bûnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása." Károli + stb. fordítások.
-Itt (is meg még nagyon sok helyen) azért kilóg a lóláb, hogy Pali bácsi azért sanszos, hogy moszad ügynök lehetett. (Még akkor is, hogyha helyenként lehetnek a fenti idézetnek ellentmondó állítások a Bibliában.)
Hmmm... Bevallom errõl igazából nem szeretek beszélni, mert ez egy személyes dolog, tehát nem érdekel, hogy valaki elhiszi-e vagy sem, hogy az tényleg úgy történt, ahogy én azt megéltem belülrõl... Ezt nem fogom bizonygatni, felesleges és értelmetlen lenne. Mert itt most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy magánvéleményem, hogy végsõ soron van Isten. Mellékes, hogy mibõl kifolyólag.
Meg még mielõtt valaki azt gondolná, hogy valami szentfazék vagyok meg hogy tévedhetetlennek gondolnám magamat, ezeket visszautasítom! Nem vagyok szent se meg tévedhetetlen se!
De számomra úgy tûnik, hogy a Biblia helyenként egymásnak ellentmondó állításokat tesz. És tényleg nem akarok itt téríteni, mert végsõ soron mindenki azt gondol meg azt hisz amit akar. De azért talán pár gondolat van bennem ezzel kapcsolatban.
Az elég nagy baj ha te elhiszed a fizikát vagy a matematikát. Ne sértõdj meg de ezzel azt állítod, hogy nem érted egyiket sem, csak elhiszed amit neked mondanak, vagy nem. Szép dolog a hit egy darabig, de ennyire súlyos formában már bizony a naivással határos, ugyan honnan tudod, hogy nem akar valaki becsapni? Mert amit állítasz abból Te sehonnan...
Na, akkor én is elmondanám a magam kétforintos okosságát ezekrõl a dolgokról.Aztán lehet köpködni nyugodtan.
Szóval magánvéleményem szerint van egy minden képzeletet felülmúló értelem, jóság a világegyetemben. Errõl volt egy mély, személyes tapasztalásom is.
A tudomány azon szemléletmódját, hogy minden állítását megfigyelésekkel és tárgyi bizonyítékokkal kell alátámasztania, ezt nagyon hasznosnak és nélkülözhetetlennek tartom. Még annak ellenére is, hogy tudom, hogy ennek a szemléletmódnak megvannak a maga korlátai a világ megismerésében és a mai formájában valószínûleg ez nem fog tudni mindenre magyarázatot adni. Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... És amit nem tudunk megfigyelni, annak a létezését még nem lehet kizárni szerintem... És valószínûleg minden tárgyi bizonyíték nagyon fejlett technológiával meghamisítható... Honnan tudnánk eldönteni egy részecskérõl, hogy az maga az eredeti, vagy az eredetinek csak a tökéletes másolata? Ugye a Nexus 6 a Szárnyas Fejvadászból...
Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok.
Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... (Persze nem vagyok tévedhetetlen, fejlett technikával minden bizonyíték széthamisítható.)
Ugyanakkor számomra a Biblia sem ad kielégítõ magyarázatot mindenre. Ma már azt gondolom, hogy ezt valakik -nagyon kedves, nagyon okos, nagyon ügyes emberek-, azért nem gyengén keresztbe meg kasul, atombrutálisan széthamisították... Az ószövetséget azt fõleg...
És most nyugodtan köpködhettek rám, hogy csak azért nem hiszek el se a tudománynak, se a Bibliának mindent, mert nem ismertem meg teljes alapossággal egyiket sem. De egy bizonyos -majd száz évvel ezelõtt íródott- jegyzõkönyvben ezek a hamisítások azért elég szépen ki vannak fejtve, hogy az oktatási rendszerre, a sajtóra és az egyéb gondolatformáló, információközlõ rendszerekre nem gyengén rá fognak telepedni valakik...
A mai emberformák százmillió évekkel ezelõtti létezésének és a Biblia széthamisításának témájában az utóbbi idõben elég alaposan utánajártam. Persze nem kell feltétlenül egyetérteni velem.
Sokakat noszogató a téma, számos érdekes gondolat került fel. Az erõs inspiráció ellenére mégsem olvasok olyan hozzászólást, ami számomra az egy adekvát válasszal lenne hasonló, miszerint érthetetlen miért függetleníti bárki az energiát, információt, anyagot, az általunk látható és különféle tudományos- avagy hit alapú keletkezés elméletek szerint származtatott univerzumot, annak tartalmát Istentõl. Hiszen a megfigyelõ és a megfigyelt objektum is Õ maga. A mindenség nem karcsúsítható, szegmentálható és elemezhetõ teljes lényegében csak akkor ha elfogadjuk élõ természetû, végtelen lehetõséggel, formával bíró igazán egyetemes voltát. Az emberi megismerés folyamatok, a tudományos módszerek által felismert összefüggések olykor rendkívül gõgös és egocentrikus publikálást érnek meg. De ezzel azért nincs igazán baj, mert ez is a nagy egész része és belefér. Mert minden belefér, de nem osztályozatlanul. A sztenderd fizikai elméletek az általunk látható világegyetem keletkezésére vonatkozóan nem adnak választ a rendkívül magas szingularitás elõtti állapotokra sem . Azok már szuper spekulatív elméletek, amelyek csak mintázatukban hordozzák a tudományos módszereket. Éppen ezért helyesebb és kényelmesebb is azt gondolnunk, hogy az amit látunk, mûszerrel érzékelünk, csak véges rész. Mindaz mit képzelünk, gondolunk és fõleg hiszünk, közelebb visz az egészhez. Amit elképzelni van lehetõségünk, már megvalósult vagy megvalósulhat. Az emberi tudat piciny mintázata az egyetemes hajtóerõ és õslényeg szerkezetének. Ezt a Biblia le is írja. Hogy ezzel mi a célja a mindenkor létezõnek, nem tudjuk. Az írás szerint pusztán önöröm szerzés, az alkotás örömének való lét igazolása a másolással, modellezéssel. Ki miért kel fel nap-nap után? Mi hajt minket elõre? Mit érzel amikor alkotsz, amikor homlokon csókol a múzsa, elragad egy intuitív gondolat lavina vagy égi szárnyakat ró rád egy lélekemelõ, vérpezsdítõ koncert élmény, egy szerelem? A másik érdekes és általam hiányolt részlet az a tény, hogy az anyag általunk ismert formája nem létezik. Az emberek többsége számára persze igen, és ez jelenleg így jól is van, nincs semmi elsietve. Minden csak információk, gondolatok, szándékok sûrû, szövevényes, rendkívül bonyolult, egymásra csengõ ,harmonizáló, szuperpozíciókban lévõ rendszere, rendszertelensége. A rendszertelenség, a káosz is a rend része és fordítva. Egyik szüli és szünteti meg a másikat. Minden eddig ismert szubatomi részecske és azok alkotói is csupán gondolatok termékei. Az alapgondolaté, amely nem különbözik a -készítek magamnak egy jó kis kávét vagy megmászom a Himaláját- gondolatától. Ha van köztetek modern kvantum fizikával foglalkozó kutató vagy diák, ezt nagyjából igazolni is tudja elméleti, gyakorlati példákkal egyaránt. Hosszúra nyúlna, késõ is van, egy fontos közlendõm volt csupán, nem lehet szétbontani, leválasztani semmit a nagy elvrõl mert maga a szegmentálási szándék és bármilyen érvelés is annak részét képezi, saját törvényeinek következménye! Ez a gondolat nem kell senkit lelohasszon, demotiváljon, éppen ellenkezõleg, cselekvésre kell késztessen, hogy a belsõ és külsõ közvetlen világunkat össze rezonáltassuk az õt befogadó és teremtõ lényeggel, azaz önmagával. Ez nem azt jelenti, hogy akkor szükségtelen bármibe fognunk, a reggeli kakaónak sincs már értelme, dolgozni, gondolkodni meg aztán pláne nincs. Élvezni és örülni kell a végtelen gondolatok meztelen mezején való futkározás lehetõségének, amíg csak tehetjük. Ez a képesség az ajándék, hogy élj vele, az maga a szándék. A halál szintén szándékolt, az élet erejét ellenfeszítõ erõi is sarkalló tényezõk, így van kitalálva. A motor pedig a szeretet vágy és a szeretni tudás érzése, energiája. Elcsépeltnek tûnhet, de ez az alapigazság, ez az õslényeg alaptermészete. Mi szeretetnek, természet szerelemnek hívjuk, ha érezzük. Jó éjt!
Érdekes, hogy Hawking két pap befolyására alakította ki a semmibõl minden, azaz az õsrobbanás elméletét.
A matematika és a fizika is egy hit végeredménybe, elhiszed, hogy atomokból(tudom lehet tovább bontani még ) áll az anyag, de kérdem én ki látta innen a saját szemével az atomokat? Vagy elhiszed, hogy egyharmad meg kétharmad az 1, pedig 1harmad=0,33333 2harmad=0,6666 0,3333+0,66666 soha de soha nem lesz 1 egész. Minden természettudományos tény is egyfajta hit.
"Mi különbség van a 99%-ig értem és a 100%-ig értem között?"
A lényeg, hogy csak azért mert kicsit értesz valamihez, ne legyél biztos minden, a témával kapcsolatos kijelentésedben. Én is csak konkrét kérdésekben vagyok határozott, mint pl. a pénzteremtés.
"A buszsofõri példa sántít, mert mindenképpen sérülsz, ha falnak mész. A politikus kis szerencsével megússza minden következmény nélkül."
Nem véletlenül hoztam buszsofõrös példát. Ha a buszsofõr elszúrja, akkor nem csak õ hal meg, de a buszon mindenki. Ugyanez igaz a vezetõinkre is: az egy dolog, hogy a politikus esetleg börtönbe kerül, de a kár amit okozott, attól még ott van, és így a mi kis buszunk ugyanúgy száguld a fal felé.
Demokráciában amit csinálunk, az nem más, mint hogy ha kiderül egy sofõrrõl, hogy nem lehet rábízni a busz vezetését, akkor lecseréljük egy másik sofõrre, hogy aztán arról is kiderüljön, hogy nem lehetett volna rábízni a vezetést, stb. stb. Mikor vonjuk le azt a következtetést, hogy valami alapvetõen hibás a képletben? (Pl. a pénzrendszer.)
"Léteznek olyan szavak, melyek idegenben és magyarban eltérõ jelentéssel bírnak."
Rá kívántam mutatni, hogy mi a tartalma a korrupció szónak. Mivel az angolban ott van a szótárban a többi jelentés is, így érthetõvé válik az, hogy pontosan mi a korrupció szó tartalma. Azt fejezi ki lényegében, hogy a valóságról alkotott kép hibás ("korrupt") lesz. Pl.: azt hiszed, hogy a politikus azt csinálja, amit mond, hogy csinál. De nem azt csinálja, hanem azt, amit az diktál neki, aki arról dönt hogy kié lehet a pénz. Ilyen esetben azt mondjuk, hogy a politikus korrupt, pedig ami lényegében történt, az az, hogy a valóság nem az, amit az emberek többsége annak tart. Tehát a szubjektív valóságképek korrupciójáról beszélünk, mikor a politikusra azt mondjuk, hogy korrupt.
"A pénzcsinálással kapcsolatban az érvelésedet elfogadom."
Azért érveltem, hogy rámutassak, hogy az ilyen rendszer alapjaiban korrupt, és ezért teljesen mindegy, hogy kit ültetsz a vezetõi székbe, az törvényszerûen korrupt lesz, mert a korrupt rendszer sikerének biztosítása az elsõdleges feladata.
A rendszer meg azért korrupt (valóságtól eltávolodott) alapvetõen, mert "Tehát a valóságtól függetlenül akkor is elõállíthat pénzt, ha az nem lenne indokolt, mert nincs, és nem is lesz az elõállított pénz mögött valós érték."
Évek óta sok ezzel a témával kapcsolatos cikket, filmet, gondolatot láttam, hallottam, és soha egyik sem tudott meggyõzni. Ha a vallást gyakorlók szerint elfogadhatatlan a nézet, miszerint véletlenszerûen jött létre a mindenség, akkor nekik jól megalapozott, logikus, átgondolt ítélõképességgel megáldott embereknek kell lenniük. Ezzel viszont egyenesen röhejes, hogy képesek a kérdést mintegy a könnyebbik végén megfogva egy felsõbb tudatra, teremtõre fogni az egészet, mindenféle magyarázat nélkül. No persze, emberi korlátok, s a vallás szerepe sem a magyarázat, hanem a hit, ami önmagáért van. Egy igazán vallásos ember az efféle vitákat elnézõ mosollyal hagyja figyelmen kívül, mert a hitét, s annak igazát eleve képtelen megkérdõjelezni, s az erre irányuló törekvéseket sem veheti komolyan. Ezzel szemben sok "hithû" ember oly lázasan veti magát vitába, akár az óvodás gyerekek. Anno Galilei az inkvizítorokat arra kérte, nézzenek a távcsövébe, hiszen ott megláthatnák, hogy nem a fantáziája terméke csupán, amit a tanaiban hirdet. Õk azonban megtagadták kérését, nem voltak hajlnadók a "bizonyítékot" még megszemlélni sem. Eleinte úgy gondoltam, Galilei kérését csakis elvakult gõgjükben tagadhatták meg, esetleg abbéli félelmükben, hogy tévedtek. Végül arra jutottam, hogy hitük olyan mély volt, hogy szimplán csak feleslegesnek érezték a távcsõbe nézni, sõt, az igaz hitük egyenes sárba tiprása lett volna, ha belenéznek, hiszen azzal azt fogadták volna el, hogy akár tévedhettek is. Márpedig az igaz hívõk hite megkérdõjelezhetetlen kell, hogy legyen. Ezért sem értem, miért érzik olyan sokan úgy, hogy vitába kell szállniuk a tudománnyal és fordítva, hiszen ha annyira igaznak érzik, mi több, tudják az igazságot, eleve csak dajkamesének tekinthetik a másik elgondolás követõit, amit még cáfolni is botorság.
Szerintem egyik félnek sincs igaza, az igazság különben is erõsen szubjektív fogalom, nem azért vagyunk, hogy megleljük, vagy hogy egyáltalán megértsük. Nem is tudjuk, miért vagyunk, ha van egyáltalán oka. Jöttek itt páran azzal, hogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy meghazudtoljuk Istent, mert a tudomány csak emberi kreálmány. "Tudom, hogy nem tudok semmit". Azt gondolom, hogy ha arra nincs bizonyítékunk, hogy Isten létezik vagy nem létezik, arra sincs bizonyítékunk, hogy a tudomány eredményei igazak vagy hamisak. A tapasztalat, mondhatják sokan. De a tapasztalat kikerülhetetlenül a magunk kis emberi szûrõjén jut át, csak úgy tudjuk értelmezni, ahogy a csökött kis emberi tudatunk képes rá. Ha ezerszeresen megfeszülünk is a tehetetlenség érzésétõl, a tudásszomjtól, akkor sem léphetünk felsõbb körökbe, nem szemlélhetjük emberfölötti vagy embertõl különbözõ képességekkel, mentalitással, felfogóképességgel az univerzumot, hiszen emberek vagyunk, s a vallás és tudomány minden érve, elgondolása, a filozófia, a múlt és a jövõ összes érvelése mind csak emberi lehet. Ilyen megkerülhetetlen korlátozással pedig hiába reméljük, hogy az idõ vagy bármi más majd választ ad. Halvány fogalmunk sincs és soha nem is lehet az igazságról, eleve az igazság fogalma emberi kreálmány, Isten és a tudomány is emberi kreálmány. A leghalványabb fogalmunk sincs semmirõl, mert nem még nyomokban sem vagyunk birtokában semmiféle objektivitásnak.
"A bankrendszer mûködését vagy érted, vagy nem."
Vagy sejtésem van, esetleg részinformációim, és sokféle részinformáció lehet. Mi különbség van a 99%-ig értem és a 100%-ig értem között? Annyi, mint a 0%-ig étem és az 1%-ig értem között. De ebbe ne menjünk bele, nem kardinális kérdés. :)
"Ezért is vonsz le a gazdasággal kapcsolatban téves következtetéseket."
Elõfordulhat, hiszen nem vagyok közgazdász, csak érdekel a téma, és szoktam elõadásokat hallagtni. De tisztában vagyok azzal, hogy tévedhetek. A helyzet viszont az, hogy még a nagy politikusok, közgazdászok is tévednek, ellentétes véleményen vannak, utólag megbánnak tetteket, így igazán nem érzem úgy, hogy elvárás lenen tõlem a tökéletesség. Viszont érdemes mindenkinek tisztában lennie azzal, hogy õ is tévedhet, mert ez így természetes.
"Hasonlatként azt mondom, hogy mikor a busz sofõrje 100-zal vezeti a buszt a betonfalnak, akkor õ azt hiszi, hogy "belefér" az, hogy elfogad 10 milliót kenõpénznek azért, hogy ne vegye le a lábát a gázról. Elhiteti magával, hogy a valóság az, hogy el lehet fogadni 10 millát, és lehet robogni a betonfal felé tovább, miközben a valóság az, hogy ilyet nem lehet megtenni, csak a sofõr annyira hülye, hogy ezt nem látja. Ergo benne a valóságról egy torz kép alakult ki."
A politikus egy korrupcióval egy nagy kockázattal rendelkezõ (10 év börtön), nagy nyereséget (10 millió forint) hozó befektetést fontolgat. A buszsofõri példa sántít, mert mindenképpen sérülsz, ha falnak mész. A politikus kis szerencsével megússza minden következmény nélkül.
"Rég beszélgettem veled, de még mindig a definícióknál tartasz, ahelyett, hogy a dolgok értelmét keresnéd."
Hibás definíciókkal viszont a következtetés is hibás lesz, ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a definícióra.
"Egyébként meg borzalmasan mechanikus (avagy bináris) vagy te még mindig."
Nem ismered a szakmai hátteremet, így nem hiszem, hogy le kéne vonnod ilyen következtetéseket. (Onnan is tudom, hogy nem ismered a szakmai hátteremet, mert a szakmát is elrontottad, pedig az adatlapomon szerepel.)
"De ha már definíció, akkor tágítsuk kicsit a horizontodat:"
Léteznek olyan szavak, melyek idegenben és magyarban eltérõ jelentéssel bírnak. Például az angol science magyartul tudomány, de magyarban a tudományba a közgazdaság-tudomány és a humán tudomáynok is beleértendõk, angolban pedig csak a természettudomáynokra használják.
Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (hatodik kiadás): korrupciólat
1. megvesztegetés, megvesztegethetõség
2. általános romlottság, züllött állapotok a közéletben
A pénzcsinálással kapcsolatban az érvelésedet elfogadom.
"Ez nem bináris: igen/nem, te tudatossági szinetket említettél, én ikább egy tengelyt, mely racionális számokat tartalmaz."
Abból a szempontból bináris, hogy valaki valamit vagy ért, vagy nem ért. Olyan nincs, hogy érti is meg nem is. A bankrendszer mûködését vagy érted, vagy nem. Olyan nincs, hogy kicsit érted, kicsit meg nem, mert az olyan, mintha nem értenéd. Ezért is vonsz le a gazdasággal kapcsolatban téves következtetéseket.
"A legtöbb politikus szvsz nem önmaga találja ki azt, hogy hogy szerezzen profitot, hanem valami külsõ összekötõ keresi meg, és dönt a politikus úgy, hogy belemegy a csalásba."
Na látod, most kezdünk el a dolgok igazi okaival foglalkozni...
"Nem igazán passzol a te megfogalmazásoddal."
De passzol. Ha egy politikus azt hiszi, hogy a korrupció "belefér", akkor nagyot téved. Hasonlatként azt mondom, hogy mikor a busz sofõrje 100-zal vezeti a buszt a betonfalnak, akkor õ azt hiszi, hogy "belefér" az, hogy elfogad 10 milliót kenõpénznek azért, hogy ne vegye le a lábát a gázról. Elhiteti magával, hogy a valóság az, hogy el lehet fogadni 10 millát, és lehet robogni a betonfal felé tovább, miközben a valóság az, hogy ilyet nem lehet megtenni, csak a sofõr annyira hülye, hogy ezt nem látja. Ergo benne a valóságról egy torz kép alakult ki.
Egyébként meg borzalmasan mechanikus (avagy bináris) vagy te még mindig. Rég beszélgettem veled, de még mindig a definícióknál tartasz, ahelyett, hogy a dolgok értelmét keresnéd.
De ha már definíció, akkor tágítsuk kicsit a horizontodat:
1. In a depraved state; debased; perverted; morally degenerate; weak in morals.
- The Government here is corrupt, so we'll emigrate to escape them.
2. With lots of errors in it; not genuine or correct; in an invalid state.
- The text of the manuscript is corrupt.
- It turned out that the program was corrupt - that's why it wouldn't open.
3. In a putrid state; spoiled; tainted; vitiated; unsound.
- Who with such corrupt and pestilent bread would feed them.
"Te arról beszélsz, mikor az állam államkötvénnyel vesz pénzt a nemzeti banktól."
Nem. Nem arról beszélek. Kicsit próbálj meg nyitni felém, és próbáld meg megérteni, hogy mit mondok neked. Figyelj jól: a kereskedelmi bank a hitel kihelyezésekor pénzt állít elõ. Magyarul MINDEN forgalomban lévõ pénz hitelpénz, kivéve a készpénzt. Ne a Zeitgeist-tel érvelj, az nem színvonal.
Ezt tanulmányozd át: Fractional-reserve banking - Money creation
"A semmibõl létrejött pénz pedig nem tûnik indokoltnak, hiszen, ha 10% megmarad a banki tartaléknak, akkor 9 milliárdot tud kölcsönadni, ez eltûnik, és a törlesztõrészletekkor kapja vissza."
Nézd meg a fenti linket. A példában 100 egységnyi kezdõtõkére 357.05 egységnyi hitelt adtak ki a bankok összesen. A rendszerben így összesen 457.05 egységnyi pénz használható fel a tranzakciók lebonyolítására. A 457.05 az kicsit több, mint a kezdeti 100. A 357.05-re szokták azt mondani, hogy azt a bank a "levegõbõl" teremtette, mindezt azért mondják, mert a bank saját hatáskörben szabadon dönthet arról, hogy ezt a pénzt "legyártja-e" vagy sem. Tehát a valóságtól függetlenül akkor is elõállíthat pénzt, ha az nem lenne indokolt, mert nincs, és nem is lesz az elõállított pénz mögött valós érték. A legnyilvánvalóbb példa, hogy ez így mûködik a valóságban, az az infláció. Az infláció nem más, mint hogy mindig több pénzt teremtenek, mint amennyi mögött valós érték áll.
Örülök, hogy Kínát említetted, mert tökéletes példa a kapitalizmusra. Tanultuk Gazdaságpolitikán, hogy bár hivatalosan államformája kommunista népköztársaság, gazdasági szempontból szocialista piacgazdaság. De mivel már nem a köztulajdon dominál, hanem a magántulajdon, már nem bürokratikus döntések, hanem piaci döntések születnek, és nincs lényeges kapitalizmus-ellenes politikai erõ, joggal állíthatjuk, hogy Kína kapitalista (Kornai definíciója alapján). És az olcsó munkaerõ mellett nyugodtan kiemelhetjük a kõolaj és vasérc tartalékokat, mely hármas jelentõs nehézipart teremt.
Lényeg: Kína nem azért fejlõdik ilyen hihetetlen ütemben, mert bármi köze lenne a tervgazdálkodáshoz.
"Gyurcsánynak rácsok mögött lesz a helye" - Lukács László
Ha Gyurcsányt nem csukják le, akkor a 10 ezer milliárd helyett jó lesz a 100 milliárd is? Kicsit túlzónak tûnik ez a szám egy olyan ember szájából, aki polgármester-jelölt, és nem a felsõvezetésbe tartozik. A 150 milliárdos kárt nem én becsültem, hanem elemzõk, de ha van hasonló jellegû szakmai tapasztalatod, átengedem a helyet a te általad kiszámolt összegnek.
"Érdekes módon viszont összességében hatékonyabb, hiszen a piaci versenyszellem maximalizálja a vállalati hatékonyságot. Ezért volt az, hogy a Szovjetunió képtelen volt tartani a lépést az USA-val."
Ez szerintem a szokásos sztereotípia. A tények: a Szovjetunió 1922-ben jött létre egy hihetetlenül dúrva polgárháborút követõen, aminek több áldozata volt talán, mint a II. VH-nak, pedig ugye ott is az oroszok vitték a prímet sajna. A gazdaság kb 1/3-ára esett vissza az Orosz birodalomhoz képest, vagy még lejjebb. Márpedig Oroszorszország azért az I. VH-ban sem a legerõsebb hatalom volt a résztvevõk között. A sztálini tisztogatások, a gazdaság aránytalan fejlesztése sem tett jót. Éhínségek voltak szinte folyamatosan a következõ évtizedekben. Mire kezdték volna magukat összeszedni jött szépen a II. VH. Újra szinte zéróról indulhattak.
Ehhez képest aztán az ötvenes években 1-2 területen, kezdték beérni az amcsikat, akiket gyakorlatilag nem érintett egyáltalán semelyik háború. Magyarországnak nagyobb vesztesége volt, mint nekik. A II. VH után pedig az egész világpiac az ölükbe hullott.
A hidegháború idõszakában az oroszok folyamatosan támogatták a fejlõdõ országokat, igaz alapvetõen fegyverrel. De az 50-60-as években bizony a Szovjetuniónak állt a zászló. A nyugati gyarmatbirodalmakról leszakadó országok, csak tõlük remélhettek igazán segítséget. Tényleg reális volt a dominó-effektus veszélye, hogy egész kontinenseken kerül hatalomra szocialista kormányzat. A hatvanas évek végére, a hetvenes évek közepére katonailag egálba kerültek aztán az amcsikkal. Érdekes módon ekkor kezdõdött a békés-egymásmellet éles doktrínája.
Az oroszok a hetvenes évek közepén megjelenõ olajválságból is profitáltak, Európa energetikailag függõvé vált az oroszoktól.
Mi az oka még is annak, hogy egy ilyen kedvezõ pozíciót elveszítettek?
Szerintem az, hogy egész egyszerûen feladták!
Nem a harmadik világ frontjain, nem a földeken, az üzemekben omlott valami össze, hanem a fejekben.
Gorbacsov elindított egy reformot, egy ember arcú szocializmust akart építeni, de ezt a halivúdból jövõ mesékre alapozta. Az a forradalmi eszme nyomtalanul felszívódott a 80-as évekre, amivel a világ ifjúságát a 60-as években mindenhol megmozdították. Már nem volt trendi és már õk is elutasították. Gorbacsov idealista volt saját eszmék nélkül, és sajnos az idealista politikusok tudják a legnagyobb kárt okozni. Hitler, Sztálin, vagy Bush is irreális eszméket követtek, aminek mindig emberek milliói estek áldozatul. Gorbacsov csak annyiban volt realista, hogy amikor a játszma komolyabbra fordult, nem vállalta be az áldozatokat, a tisztogatást, hanem egyszerûen félreált.
Ne a Szovjetunió szétesésével hasonlítsd össze Amerikát, hanem a Kínaiak utóbbi évtizedekben tapasztalható eszméletlen dinamizmusával!
Az oktatási rendszerünk egy szégyen, ahhoz képest is, ami régebben volt, vagy ami lehetne. Ez a liberális eszme, az egyetemek önkormányzatiságáról egy zsákutca. Ide vezet, ha a társadalom az önálló oktatási intézményekkel szemben nem tudja érvényesíteni az igényeit.
Valszeg nem az intézménynek kellene adni a támogatást, (nekik csak elõ kell írni és érvényesíteni, hogy mennyi és milyen szakemberkét képezzenek), hanem közvetlenül a hallgatóknak és csak annak, aki rászorul és a teljesítménye miatt meg is érdemli. Szerintem ezen a területen azért nagyjából egyetértünk.
Akiket felsoroltál azok tényleg nagy nevek, de vajon adott szituációban õk mit lennének képesek kitalálni? Kénytelen vagyok Soros Györggyel és a hozzá közelálló szakemberekkel egyetérteni, hogy azok a gazdasági szakemberek, akik idáig juttatták a világgazdaságot, akik a hagyományos közgáz modellben gondolkodnak, nem tudnak új rendszerrel elõállni!
Kína egy út, de ez a fejlettebb országok számára nem követhetõ, gyakorlatilag biorobotokkal lenyomnak mindenkit. A kisebb lélekszámú, de fejlettebb emberi erõforrással és sokkal nagyobb fogyasztással rendelkezõ nyugat számára nem ez a helyes út. Hanem a meglevõ erõforrások kihasználása fejlesztése.
Ez szerintem azt jelenti, hogy még magasabb szintre kell nyomni a fogyasztást de a termelõkapacitást vissza kell szerezni!
Hogyan?
A biorobotnál is van olcsóbb és még jobb minõségû termelés!
Ez a 100 mrd szerintem téves, és a 150 mrd-s is.
Szerintem a valóságos érték ennél legalább egy nagyságrenddel nagyobb!!!
Ja most látom:
"Ezzel az egész gazdaságot tönkretennénk és százszor nagyobb kárt okoznánk, mint az a hiány, ami az államháztartásban keletkezett! 10 ezer milliárd Ft nagyjából az az összeg, amit az elmúlt 8 évben a fiúk elloptak!"
Na így már korrekt. Link
Az tény, hogy a középiskolai oktatás tényleg nem a legjobb, de hogy a felsõoktatást fizetõssé kéne tenni, azzal nem értek egyet. A jelenlegi rendszerben sem tanulhatsz 10 félévnél tovább államilag támogatotton, én legalábbis úgy tudom. Ha nem teljesíted az egy év alatti 25 kreditet, akkor átsorolnak fizetõsre. Így is bõven meg van a tétje, hogy elvégezd a megadott idõn belül. És miért hasznavehetetlen, amik fontosak azokat úgyis meg kell tanulni és érteni, különben nem tudod megcsinálni a tantárgyakat (bár kivétel mindenhol van biztosan).
A tandíj azért sem igazságos, mert aki tehetséges, nem biztos, hogy meri vállalni, mennek azok akiknek a szülei lazán kipengetik azt. Az iskola meg kénytelen minél több ilyet fölvenni.Diákhitelbõl meg ki meri 10 félévig fedezni a tanulmányait. Munka mellett meg még kevesebb esélye van az embernek megfelelõ idõn belül elvégezni.
"Érdekes módon viszont összességében hatékonyabb, hiszen a piaci versenyszellem maximalizálja a vállalati hatékonyságot."
Én erõsen kételkedek abban, hogy a versenyben nem kiesõk nagyobb hatékonysága összességében többet jelentene. Már csak azért is, mert így az értékesebb, termelõ munkahelyek száma csökken, nõ a munkanélküliség akik szintén minusznak számítanak ilyenkor.
"A szabad piacon ahhoz, hogy reagáljanak a trendekre 100 cégnek csõdbe kell jutni, vállalkozóknak, családoknak eladósodniuk, emberek ezreinek munkahelyüket elveszteniük."
Érdekes módon viszont összességében hatékonyabb, hiszen a piaci versenyszellem maximalizálja a vállalati hatékonyságot. Ezért volt az, hogy a Szovjetunió képtelen volt tartani a lépést az USA-val.
"Ma meg tele vagyunk jogászokkal, politológussal, közgazdásszal, meg kommunikációs szakemberrel."
Én ezt a közoktatásnak tudom be. Nagy hiba volt szerény véleményem szerint a középiskolai oktatás lebutítása Magyar Bálinttól, de a felsõoktatási reform megtámadása nagyobb hiba volt az akkori ellenzéktõl. Én arról beszélek, hogy a rendszerváltás után ingyenes maradt a felsõoktatás. Természetesen, ki ne akarna érettségi után elvégezni ingyen néhány büfészakot, jól elbulizgatna a kollégiumban, és csak utána menne dolgozni. És ott áll diplomával a kezében, és nem talál munkát, mert a piac telítõdött. A baj viszont az, hogy a hasznavehetetlen diplomáját az adófizetõk pénzébõl szerezte meg 5 vagy több év alatt. Ha lenne tandíj, a diák érdekelt lenne abban, hogy rendszeresen járjon elõadásokra, hogy minél rövidebb idõ alatt végezze el az egyetemet, fõiskolát, érdekelt abban, hogy tanuljon, hiszen a tandíj egy részét ösztöndíjra lehetne fordítani, és az ösztöndíj megszerzéséért a diákok között is kialakulna az a verseny, ami a vállalati piacra is jellemzõ, és ami miatt hatéknoyabb az a rendszer. És a szegényebb rétegek is járhatnának felsõoktatási intézménybe, hiszen az ösztöndíj lefaragná a tandíjakat, vagy akár többet is kapna készhez, mint amennyit befizet.
"Még több gazdasági szakember és mi a jóistent mondtak volna!?"
Nem közgáz végzettségû politikusokra gondoltam, hanem pártfüggetlen kormánymegbízottakra, akik jelenleg is nagy koponyának számítanak: Kornai, Veress József (Nem Veres János!), Oszkó, ilyenek.
Egyébként a jelenlegi Fidesz-kormány összeszámolta, hogy az MSZP 8 év alatt 100 milliárdos kárt okozott, a HVG pedig lecikkezte, hogy a kormány helyetlen kommunikációja elemzõk szerint 150 milliárdos kát okozott a devizahiteleseknek, így elmondható, hogy gazdaságis politikusok legalább kisebb károkat okoznak, mint a jogászok. Ami logikusnak is tûnik.
"Pl elképzelhetõ, hogy maga az emberiség fog egy nap isteni szintre emelkedni. Ugyanígy lehet ,hogy már más lények elérték ezt a szintet. De az is lehet, hogy a fizika törvényei mindenhatóak és nem létezhet olyan lény, amely képes azokat átlépni. Vagy valaki már átlépte és gátolja a többieket...."
Errõl jut eszembe! Olvasta valamelyikõtök Brandon Hackett (Markovics Botond) kiváló magyar sci-fi író elképesztõ (Zsoldos Péter díjas) könyvét, az Isten Gépeit? Nem? Pedig óriási! A téma nagyjából a fentebb felvetett kérdés egy hasonlóan érdekes témával, a technológiai szingularitással megspékelve! Mindenkinek csak ajánlani tudom! Kiváló gondolatébresztõ! Vélemények!
Ismerem én is ezt a Hofi viccet a parasztról, a disznóról, meg a pártfunkcikról.:D
De azért érdekes módon sok szempontból a tervgazdaság jobban mûködik ám, mint a szabad piac. A szabad piacon ahhoz, hogy reagáljanak a trendekre 100 cégnek csõdbe kell jutni, vállalkozóknak, családoknak eladósodniuk, emberek ezreinek munkahelyüket elveszteniük. Ehhez képest ez az 50 malaccal több vagy kevesebb kérdés lehet hogy kevésbé súlyos ám. A tervgazdaságban ráadásul valóban ki lehet központilag mutatni, hogy mibõl mennyit termeltek, és ebbõl mennyit fogyasztottak, sõt még az igényeket is jobban meg lehet becsülni. Legalább is elvileg meglehetne. A piacgazdaság ehhez képest maga a káosz. Szóval nem kéne ezt a viccet most a kapitalizmus korában erõltetni.
Akkoriban mondjuk a felesleges emberek ott sepergettek az esztergapad mellett, vagy elmentek Marxista esti egyetemre és jól elvoltak. Ma meg tele vagyunk jogászokkal, politológussal, közgazdásszal, meg kommunikációs szakemberrel.
Iszonyú módon hiányoznak ám õk a társadalom meg a gazdaság számára!
Mindegyik szépségszalonnal, meg minden mással próbálkozik. Közben mérnököket mondjuk meg lepkehálóval fogdossák, mert a meló büdös, hogy szakszerû legyek, és olyat senki nem akar dógozni/tanulni.
"Ma is tovább nyílik az olló Magyarország és az EU átlag között, és ennek megfékezésére több gazdasági szakemberre lenne szükség a kormányokban."
Ne haragudj, de a mondatod elsõ része ugyan tök igaz, de a második felével nem látom az összefüggést. A szadesz-möszöpö kormányokban annyi gazdasági meg pénzügyi nagyonguru volt, kókakólával meg gordonkával az élen, hogy az ájemef vezérkarának mindig összefutott a nyál a szájában, amikor csak kishazánkra gondoltak, oszt mire mentünk 8 év alatt!!!???
Még több gazdasági szakember és mi a jóistent mondtak volna!? Hogy vegyünk fel hiteleket, höhö, vagy mit!?
Mellesleg T.M.-rõl kihagytad, hogy '68-ban Nyers Rezsõvel együtt dolgoztak az Új Gazdasági Mechanizmuson. Na most azt csinálják ám Kínában és +10%-os gazdasági növekedésük van évtizedek óta, ipari termelésben námber van évek óta mindenki elõtt.
De ez csak azt bizonyítja, hogy nagyon okos emberek is tudnak hülyeségeket mondani. Õ például a privatizációról. Maradt volna a szocilizmus talaján, elvégre ahhoz értett.
"1990-ben a rendszerváltás következtében (mint ahogy minden rendszerváltáskor) kialakult egy gazdasági válság, melybõl történõ kilábalásról szól a stabilizálódás."
Mondjuk nem tudom mit értesz ezen a minden rendszerváltáskor kifejezés alatt, mert rendszerváltások nem szoktak olyan sûrûn lenni. Általában forradalmak igen, de ilyen lájtos átmenetek nem annyira.
Azonban még is egyetértek veled, ha nem lett volna rendszerváltás, nem lett volna válság sem, legalább is ekkora.
Teccik az írás, amit belinkeltél, majd valszeg átolvasom. Sajna, ezeket akkor nem nagyon tudtuk, vagy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy azt az aktuális Kormány várta.
Na most persze naivak voltunk, mi is, a politikusok is, mert ugyan sokáig poénra vettük, amivel évtizedekig egymást riogattuk, a kapitalizmus farkastörvényeirõl, de sajna tök igaznak bizonyult.
Jó látni megint olyan kifejezéseket, mint: szociális piacgazdaság, ami a rendszerváltás idején az Alkotmány elsõ mondatában szerepelt, aztán szépen kiprivatizálta azt is valaki onnan.
Ezt nem gondolod komolyan teleportalt a mennybe jezus ugy hogy sugarzast bocsatott ki a torinoi lepelre :D asd.
De ki hiszi ezt el, az nem ember. Leszedtek a keresztrol elastak es meg lehet ra is koptek, majd elrejtette egy paraszt a csontjait is a lepelt meg otthagyta. Ez nem valoszinubb?
De ha megsincs igazam akkor ez bizonyitek arra hogy Isten is a mi univerzumunk fizikai torvenyi szerint el, ha sugarzas nyomait talaltak, tehat reszecskebol all, tehat elpusztithato megolheto fizikai leny.
"Nekem ne mondd, én közgázt hallgatok.." Én meg metalicát hallgatok, amúgy tanulni járok egyetemre :D ( neharagudj, megkövetlek, de ez annyira vicces volt :D )
Én tisztelem Hawkingot, de úgy látom, kezdi felvenni az öreg tudósokra jellemzõ negatívumokat...
"A Timesban közölt elõzetesek szerint nincs szükség Isten bevonására a világegyetem mûködéséhez. (...) Hawking munkáját számításokkal és az elmúlt évtizedek asztrofizikai felfedezéseivel igyekszik alátámasztani, kiemelve az elsõ Naprendszeren kívüli bolygó 1992-es felfedezését."
Elég nagy ostobaság egy ilyen koponyától, hogy olyasmibe fog bele, amihez nem folytatott elegendõ tanulmányokat, jelen esetben a teológiába. Akkor ugyanis tudhatná, hogy Isten eszméje (szándékosan nem írom magát Istent, elég, ha csak a gondolatról van szó), nem szenved semmiféle bizonyítási kényszerben, sem pedig magyarázatban, mert ez ellentmondás lenne. Isten nem magyarázható. Elõránthat bármilyen mérési eredményt az elmúlt 300 évbõl, egy sem lesz elég cáfolat vagy igazolás Istenre nézve.
Akármilyen végsõ elméletre lehet okot kérdezni, így a teológus is bármikor visszakérdezhet: "és akkor az honnan van?" Honnan vannak az alapvetõ törvények, melyek önmagukban létrehozzák az Univerzumot? Persze lehet mondani, hogy az Univerzum önmagában létezik, mindenféle különösebb Ok nélkül, és ebben hihetünk is, de ne tegyünk úgy, mintha ez bármivel jobban alátámasztott lenne, mint a teremtettség.
A tudományba hitbéli kérdéseket belevonni az egyik leginkább demagóg tevékenység. Akárcsak fordítva. Egyikkel sem képes semmiféle módon állást foglalni a másik kérdésében. Ez olyan, mintha a japán konyha fogalmaival próbálnánk magyarázatot találni a globalizáció társadalmi hatásaira.
Az a gond, hogy itt mindenki tudósnak hiszi magát. De a lényeg a lényeg a Biblia a többi vallásal egy mese (Érdekes az ógörög vallásról tudjuk hogy mese de a bibliáról nem ismerjük el..)
Csak errõl soha nem gyõzöd meg azt aki elhitte.
"Nekem ne mondd, én közgázt hallgatok, csak amikor idejövök nem arról szeretnék olvasni. Na de mindegy, majd átugrom."
Lol. Én meg a suliban mérnöki tudományokat tanulok, és pont ezek jelentik számomra a kikapcsolódást.
"Így az állításom is arra vonatkozik, hogy a korrupció mértékének nem lehet az a magyarázata, hogy emberek vagyunk, hanem kell lennie más tényezõknek is."
Nem mindenki ugyanolyan mértékben intelligens, de az állatokhoz képesti magas inelligencia emberre jellemzõ. Ez nem bináris: igen/nem, te tudatossági szinetket említettél, én ikább egy tengelyt, mely racionális számokat tartalmaz. Hasonlóképp a korruptivitásra is. (Most találtam ki ezt a szót. :D)
Persze a korrupció egyéb okai még az, hogy van lehetõség. Logikus, hogy börtönbõl nem lehet valakit korrupt, vagyis kell hozzá valamiféle beosztás, ileltve elkalom, lehetõség, mondjuk egy cél felajánl némi összeget, hogy õ nyerjen meg egy pályázatot. A legtöbb politikus szvsz nem önmaga találja ki azt, hogy hogy szerezzen profitot, hanem valami külsõ összekötõ keresi meg, és dönt a politikus úgy, hogy belemegy a csalásba.
És igaznak találom azt, hogy más rendszer másmennyire engedi vagy gátolja a korrupció kialakulását, de erre írtam, hogy mondjuk ha a politikusi fizetés minimálbér lenne, nem menne korrumpálható személy politikusnak, mert logikus, hogy a korrumpálható személy kapzsi is, és logikus, hogy kapzsi ember nem megy minimálbért keresni.
"Ez a korrupció maga, mikor a valóságról az emberben kialakult helyes kép megsérül a külsõ befolyás hatására és torzzá válik."
A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütközõ cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttására való kilátásért cserébe jogosulatlan elõnyhöz juttat másokat. Attól függõen, hogy milyen pozícióban van az elõnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, rendõri, katonai vagy gazdasági korrupcióról. - Wikipédia
Nem igazán passzol a te megfogalmazásoddal.
"A hitel nem valakinek a pénze. Az a pénz a hitelkihelyezés pillanatában jön létre."
Két külön dologról beszélünk. Ha én neked kölcsönadok egy aranyrudat, hogy majd hozz vissza nekem egy év múlva kettõt, az is hitel, és van mögötte érték.
Amirõl te beszélsz, az a pénz keletkezése, és azért van szükség hitelre, mert nincs annyi érték a földön, mint amennyi forgótõke a világban. A valódi érték alig 10%-a körül van letétben a pénzintézeteknél, és ez az oka bizonyos buborékoknak. De ez más témakör. Te arról beszélsz, mikor az állam államkötvénnyel vesz pénzt a nemzeti banktól. Ne feltétlenül higyj a Zeitgeist Addendumnak, mert az nem megindokolt kijelentéseket tesz. Kapásból azt mondja, hogy a bank által kiadott dokumentumnak az "egyik értelmezését" mutatják be. És sok mindent nem magyaráz meg, ami viszont fontos lenne. És elfelejti közölni, hogy a FED nem magánbank, hanem állami nonprofit szervezet. A semmibõl létrejött pénz pedig nem tûnik indokoltnak, hiszen, ha 10% megmarad a banki tartaléknak, akkor 9 milliárdot tud kölcsönadni, ez eltûnik, és a törlesztõrészletekkor kapja vissza.
Aha. Na ez marha nagy magyarázat volt. Kb te is annyira fanatikus vagy mint az a muszlim aki legszívesebben kinyírná azt aki kritizálni meri a vallását. Nekem nincs semmi bajom az ateizmussal mindenkinek joga van abban hinni amiben csak akar.
Forrást please, ne azt, hogy hallatom valahol... Érted ugye miért mondom? Ha nem érted "megmutatom": "Én meg azt hallatom, hogy ez nem igaz, és csak be akarták csapni az embereket." Naaaaaa, szépen kérlek, ezt ne...
Erre még mindig ez a válaszom: "És miért abból indulsz ki, hogy a jobb élet kizárólag a pénzen múlik?"
Ja és ez hatványozottan igaz akkor, mikor az alapok már megvannak, nem kell aggódni hogy mibõl fizeted be a számlákat stb. Egy ilyen szint felett miért törvényszerû, hogy az életünk gazdagításához pénzt kell?
Én pl. egyre többet teszek félre, többek között azért, mert nem találok olyan igényeimnek megfelelõ dolgokat, melyekre költeni tudnék. A kapitalizmus úgy látszik a kisebbség igényeit nem kívánja kielégíteni.
A konkrét példa egy olyan betegségre való gyógyszer, mely ritkának számít, így az eladások volumene valamint a profit alacsonynak számított volna, így helyette valami szart fejlesztettek ki amit talán a fogyókúrázni vágyóknak lehetett milliószámra eladni (feleslegesen, mert ha az ember olyan kaját eszik, amit a szervezet fel tud dolgozni, akkor nincs hízás - mondjuk ezt nehéz olyanoknak mondani akiknél a kajálás egyenlõ a szórakozással).
Sajnos ennyit tudok most konkrét példaként felhozni, reméltem hogy valaki másnak esetleg beugrik a konkrét eset. Mondjuk pont neked...
"Telefosod a tudományos topikokat a politikáról meg ideológiákról szóló, egyáltalán nem ide való háromoldalas értekezéseiddel."
A közgazdaságtudomány nem természettudomány, de mégis valahol tudomány. Ugyanígy a humán tudomáynok. És Kodály Zoltánt idézve: "Hát, csak az, hogy teljes embereket akarunk nevelni. Azt meg annélkül nem lehet."
Politikáról nem szoktam addig írni, amíg nem lesz a fórum kihalt. Amikor ilyeneket írok, fõként közgáz ismeretekre épít, illetve a természettudományos materialista világszemléletre.
Ha majd nagyon off lesz, a moderátor úr bizonyára a körmömre koppint. De ha kicsit odafigyelsz, talán még tanulhatsz is.
Írtam, hogy nem mindenki ugyanannyira korrupt. Így az állításom is arra vonatkozik, hogy a korrupció mértékének nem lehet az a magyarázata, hogy emberek vagyunk, hanem kell lennie más tényezõknek is. A te megfogalmazásodból meg az tûnik ki, hogy más tényezõk elhanyagolhatóak, így okolni is kizárólag az "embert" okolhatjuk. Magyarul a szerintem fontos kiváltó okokról eltereled a figyelmet, ami nem jó.
"Ha elkülönítünk egy ember csoportot Magyarországon, mindig lesz köztük korrupcióra hajlamosabb és kevésbé hajlamos ember. Ha elég nagy mintát veszel, nagy valószínûséggel lesz köztük egy-két ember, aki elég nagy hajlammal rendelkezik a korrupcióra ahhoz, hogy partner legyen ilyen dolgokban."
Jó, de akkor most te a korrupcióra való hajlamról beszélsz, vagy a korrupcióról magáról?
A korrupció megtörténéséhez kell valami kontextus. Ezért én azt állítottam, hogy a korrupció az rendszerspecifikus. Olyannyira, hogy meg vagyok gyõzõdve arról, hogy mag a rendszer részesíti elõnyben azokat, akik könnyen korrumpálhatóak.
A korrupció szó maga tágabb értelmében pedig nem jelent mást, mint hogy valakinél külsõ hatásra felül lehet írni a saját valós tapasztalatait és azok alapján a józan paraszti eszével levont következtetéseket, azokkal teljesen ellentétes tartalommal is. Tehát egy ember meggyõzõdését meg lehet vásárolni, annak ellenére, hogy az adott ember azzal ellentétes nézeteket vall(ott) maga. Ez a korrupció maga, mikor a valóságról az emberben kialakult helyes kép megsérül a külsõ befolyás hatására és torzzá válik. Ahhoz hasonló dolog ez, mint mikor pl. a merevlemezen tárolt adatok válnak korrupttá (azaz megsérülnek). (Máshogy fogalmazva a rendszer a hülye vezetõket részesíti elõnyben.)
"Az pedig, hogy mi az elképzelése valakinek a demokráciáról, nem befolyásolja azt, hogy Magyarországon demokrácia van. Hiszen megfelel a definíciónak."
A probléma az, hogy a wikipédiás definíciót te úgy foglalod össze, hogy "olyan rendszer, ahol a nép beleszólási joga van a saját vezetésének megválasztásához", ami még csak kicsit rossz, mert ebbe még bele lehet magyarázni a valóságot (azzal, hogy kiemelem a "beleszólási joga van" kifejezést és melléteszem azt, hogy ez nem jelent érdemi "beleszólást"). De az már nagyon rossz, hogy te ezek után úgy beszélsz a magyar rendszerrõl, hogy pl. ott a nép irányít. (Régen beszélgettünk a demokráciáról, emlékszel? Most erre a beszélgetésre hivatkozok.)
"Az, hogy többet kell visszafizetni, abból ered, hogy õ lemond arról a jogáról, hogy most elköltse a pénzét, cserébe késõbb több pénzt kap vissza."
A hitel nem valakinek a pénze. Az a pénz a hitelkihelyezés pillanatában jön létre. A bankrendszer feladata pontosan ez, hogy ha igény van több pénzre, akkor azt "legyártsa". Hogy lenne már valakinek a pénze a hitel, ha ez az alap feladata a banknak, hogy pénzt gyártson? Szerintem te még mindig nem néztél utána a bankrendszer mûködésének.
"Lengyelország a válság idején IMF hitelt vett fel, és K+F-be invesztálta, és most úszkál az extra profitban."
Nem érted. Ilyen nincs, hogy úszkál a profitban. Ami neki profit, az másnak veszteség. Mindössze lépéselõnybe került azokkal szemben, akik nem fordítottak K+F-re, és most ezektõl beszedi a pénzt arra, hogy kifizesse a hitele kamatait. Magyarul máshol okoz nyomort Lengyelország azzal, hogy õnekik most jó. (Hosszútávon ez egyenlõ azzal, hogy maga alatt vágja a fát.)
És hitelkamatot mindig kell fizetni. Mert ha a pénz csak hitelként keletkezhet, akkor nincs olyan, hogy "visszafizetjük a hiteleket" és akkor nincs kamatfizetés, mert amíg pénz van a rendszerben, addig kamatot is kell fizetni. A hitel visszafizetése lehetetlen, mert akkor a maga pénz tûnik el a rendszerbõl, ami egyenlõ a gazdasági csõddel, ugyebár.
"Ha egy duopóliumban A válallat hitellel bõvíti magát, és B vállalat nem akar elesni a fogyasztóitól, ezért õ is hitelbõl bõvíti magát, akkor a fogyasztók nyernek rajta, és semmi más nem változik, a profitból pedig fizetik a részletet."
De pl. azt érted azért, hogy a hitel visszafizetésekor csökken a rendszerben levõ pénzmennyiség, így ha a felvett hitelt visszafizetik, akkor kevesebb pénz lesz kint a gazdaságban, mint elõtte volt? Ezt érted? És azt érted, hogy ez miért rossz? (Leírom: minden egyes hitelfelvétellel egyre kevesebb pénz lesz a gazdasági szereplõk, és egyre több a bank tulajdonában, míg végül a gazdasági szereplõk hitel nélkül nem tudják a továbbiakban a tranzakcióikat lebonyolítani, majd végül a bank rendelkezik a gazdaság összes pénzével, és a gazdasági szereplõ csak abban az esetben folytathatják mûködésüket, ha a bank azt jóváhagyja - hitelt ad nekik -, ráadásul innen kezdve a hitel kamatai nem fizethetõek meg, mert a gazdaságban csak a tõke van már kint, a kamatokra nincs fedezet, így a hitel mennyisége a gazdaság stagnálása esetén is csak nõne a végtelenségig.)
"Egyrészt: a fogyasztó nem termel, a fogyasztóknak kurvára nem kellene hitelt felvenniük..."
"Másrészt a nyugati országok kezdtek el mindenféle hiteleket felvenni mostanában..."
Ha azt érted, hogy a bank feladata ellátni a gazdaságot pénzzel, és ezt a feladatát hitelkihelyezéssel valósítja meg, akkor szerintem érteni fogod, hogy miért nõ egyre a hitel mennyisége a világban: azért, mert ez egy hitelpénz alapú rendszer. Itt a pénz keletkezésének NINCS MÁS MÓDJA. Ha van, akkor írd meg hogy mi az, de erre a kérdésre a pénzügyi-banki szakember Bucser se tudott választ adni.
"Egy szempont amivel kiegészíteném, az a motiváció. Nem tudom te milyen környezetben élsz, de a tapasztalatom az, hogy az embereknek/képviselõknek van "jobb dolguk" is annál, hogy nehéz rejtvényeket fejtsenek meg (azaz hogy döntsenek bizonyos kérdésekben). Nem motiváltak abban, hogy döntsenek. A legtöbb elhiszi azt amit te mondasz, hogy õ úgysem tudna jól dönteni. Így még akkor sem dönt, ha tudna."
Szerintem nem a motivációval van a gond, a pártok egymással versenyeznek a hatalomért. Ez pedig a fizetésüket is formálja.
A probléma szerintem az, hogy nem abban motiváltak abban, hogy azt tegyék, amire hivatottak. Minek komoly gazdasági megfontolásokat tenni, ha elég a másik pártot bemártani? Ha van olyan hülye nép, aki azért szavaz ide, vagy oda, mert az egyik politikus jobb retorikával tiporja a másikat, akkor tök fölösleges a gazdaságpolitika, fölösleges a szociológia, és nem közgazdászok és szociológusok ülnek a parlamentben, hanem jogászok, az ügyvédek hivatása is az, hogy akár valótlant is úgy kell felhasználni, hogy a bûnös is megússza. Egyszerûen cirkusz kell a népnek, nem kenyér. A nép úgyis érzések alapján szavaz, nem kell neki program, elég, ha annyit hallja, hogy tönkretette a másik az országot, hogy vissza tudja mondani. Aztán, ha megkérdezem, hogy mivel tették tönkre, akkor csak hallgat, nem tud rá válaszolni, és ez a bizonyíték arra, hogy fogalma sincs semmirõl, csak annyit hallotta, hogy vissza tudja mondani.
Néha olvasok, vagy hallok bizonyos politikai megnyilvánulásokat, és fogom a fejemet, hogy egy értelmes mondat nincs, nincs információ, ami alapján racionális véleményt lehetne formálni, csak rizsa, érzelmi hatás, dezinformáció. Nem csak a politikusok, hanem a magyarok is tehetnek arról, hogy milyen a vezetésük. Az vagy, amit megeszel.
Kezdesz idegesítõbb lenni, mint Epikurosz. Telefosod a tudományos topikokat a politikáról meg ideológiákról szóló, egyáltalán nem ide való háromoldalas értekezéseiddel. Az õ irreleváns trollkodásait legalább könnyebb átugrani. Nem tudom egyáltalán elolvassa-e valaki, azon kívül akivel épp vitázol. Én mindenesetre alapból szkrollozok tovább. Amíg fizikáról írsz, azt általában érdekes olvasni, de mindig átmész ebbe a faszságba. Undorító. Kit érdekel ez itt? Na persze ez a többinek is szól, akik nyomatják mindenhol a politikai nézeteiket.
Sorry a durvaságért, de már kikívánkozott belõlem. Peace.
"Egy régióban magasan elsõ gazdaságból, egy a mai adósság állomány tizedébõl, teljes foglalkoztatottságból, és elfogadható lét és közbiztonságból jutottunk szép lassan 20 év alatt ide, ahol most vagyunk."
Ezekkel az adatokkal volt némi bizonytalanság. Például elõ volt írva, hogy mondjuk 200 ezer sertésnek kell születi. Akkor a parasztnak ki volt adva, hogy 50 sertés, de neki csak 43 született, de a tervet teljesíteni kell, azért a papírra beírta, hogy 46. Az üzemi hivatalnok összeszámolja a parasztok sertésállományát, látja, hogy 46, 45, 47, 43, ezért gondosan átírja a számokat 49, 48, 50, 46-ra. Így csaltak egyre följebb és följebb, míg a végén tényleg kijött a 200 ezer sertés papíron, holott csak 150 ezer született. Hasonlóképp a munkanélküliség. Nem lehet munkanélküliség, kötelezõ munka volt, de munkahelyet is teremteni kell. Jó, akkor a gyárak 2 ezer helyett 2500 embert vettek fel, és volt akkor 500 ember, akinek az volt a munkája, hogy egyik futószalagról a másikra pakoljon, amit robotkarral ingyen is meg lehet csinálni, de akkor munkanélküliség lett volna. Szóval ugyanúgy munkanélküliek voltak, mert érték a munkájuk mögött nem volt, de ez a munkanélküliségi adatokban el volt rejtve. Persze minimálbér fizetést kaptak, de mivel nem volt érték a munkájuk mögött, mert a pénzt az létrehozott értékért cserébe szokták az emberek kapni (pl. a kenyér kilója azért kerül többe, mint a búza és a többi alapanyag összköltsége, mert van malomnak díja, van kamionsofõr, aki a pékségbe szállít, és van pék, aki megsüti), ám nem volt megtermelt érték, és többek között ezért is kellett hiteleket felvenni, hogy egyáltalán tudják fizetni a rejtett munkanélkülik bérét. Az elfogadható lét és közbiztonság pedig valahol a besúgóhálózatból, cenzúrából és a puha diktatúrából táplálkozott. Muraközy Lászlónak van egy érdekes egyetemi jegyzete, mely a rendszerváltás illúzióiról szólt, hogy azt hittük, a rendszerváltás után az osztrák gazdaságot fogjuk megközelíteni, de a rendzerváltással létrejövõ gazdasági válság, illetve az eddig lecsalt gazdasági adatok eltûnése más színben tüntetett fel.
Ma is tovább nyílik az olló Magyarország és az EU átlag között, és ennek megfékezésére több gazdasági szakemberre lenne szükség a kormányokban.
"Az SZDS-es gazdasági szakértõk meg szerintem marhára nem látják a gazdaság problémáit, mert õk csak a pénz oldalról néznek mindent,[...]"
Itt nem arról van szó, hogy melyik párt, vagy mik a nézeteik, itt a végzettségrõl, és pályájának elismértségérõl van szó.
Tardos Márton [...] 1976-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense. 1980-tól az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársa, a gazdasági mechanizmussal foglalkozó osztály vezetõje. A Magyar Közgazdasági Társaságnak és az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának tagja.
Kutatásait a közgazdaság-elmélet, a külgazdaság, a pénz- és vállalatelmélet tárgykörében végezte. Számos cikket, tanulmányt, önálló kötetet jelentetett meg Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban is.
2006. március 15-én vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetését.
Ilyen életutat bejárt ember nem lehet csak úgy szakmailag kritizálni.
"Mit ért egyáltalán gazdaság alattm vagy stabilizáció alatt?"
1990-ben a rendszerváltás következtében (mint ahogy minden rendszerváltáskor) kialakult egy gazdasági válság, melybõl történõ kilábalásról szól a stabilizálódás.
"Az a stabilizáció, hogy pont a privatizációt követõ gyárbezárások/elbocsájtások miatt megugró munkanélküliség nem baxta agyon teljesen az államot, és a gazdaságot csak majdnem?"
Ajánlom figyelmedbe Muraközy jegyzetét a rendszerváltás illúzióival kapcsolatban.
"Na jó, az alapok megteremtéséig (étel+fedél+ruha) tényleg mindenki csak a pénzért hajt. Nyugaton viszont mindez adott. Mégis leszarnak az emberek mindent nagyívben, ez miért van?"
Én is idekinn élek UK. De ha csak ennyi lenne a vágyam akkor rég rossz. Néha el kell menni bulizni, néha utazgatni, kell lakás, új ruha, stb. Élni nem azt jelenti számomra és idekinn sok ember számára hogy épp ami szükséges a fentartásomhoz és kész. Ha jól érzed magad akkor jó az életed, nem vagy ideges, stb. Én sem vagyok milliomos, de jó volt pár napot egy fesztiválon eltölteni Kendálban. Ha ezek nincsennek akkor egy robot vagyok csak. Ezért is van hogy sok ember ha már nagyon sok pénze van akkor költ. Ez ellen nem tudsz harcolni, mert mindenki szereti magát jól érezni, szeretne többet látni a világból.
Légy szíves hozz konkrét példát, mert ez így csak a zavarosban való halászat, mert nem tudom mire gondolsz, viszont érdekesen hangzik.
A tudományos módszer sem tökéletes, de tökéletesebb mit ahogy itt felvázoltad. A kutató is ember, ebbõl kifolyólag hibázhat ezért nem egy kutató egyetlen kisérlete a döntõ, a tudomány egyik pillére a kollektív döntés az egyénivel szemben. A kutatások eredménye után van egy sokszor évtizedekig tartó tudományos vita. A vita alatt kutatási eredmények, illetve ütközeteset értem - és a döntõbíró itt sem az ember hanem természet. Persze számtalan ön-hiba szûrõvel rendelkezik a tudomány...
A kutatásról.
Ugye az egyetemrõl kikerülve egy laborba, vagy valamilyen tudományos intézménybe kerülsz, nem az utcára. Itt mindenki lehetõséget kap kutatómunkára. A saját kutatási területednek megvannak a fehér foltjai, vagyis a kutatnivalói - nem valami ismeretlen világba csöppensz. Ezeket már valószínûleg gõzerõvel kutatja rengeteg kutatócsoport és valószínûleg te ebbe fogsz belekerülni. Persze lehet megnemértett zseniket vizionálni minden sarokra, de ez azért lássuk be ez nagyon ritka dolog, de azért nekik is van lehetõségük a kutatásra. Ha nem abban az intézményben akkor a világ valamelyik másikában, ahol más a már említett ár/érték arány.
"Ezért nem jó az az érv, hogy a korrupció abból ered, hogy emberek vagyunk.
Ha abból eredne, akkor mindenki korrupt lenne"
Mindenki korrupt, csak különbözõ mértékben. Mindenkinél van olyan jutalom, amiért megéri korruptnak lenni, csak nem biztos, hogy pénzben kifejezhetõ dologról van szó. Persze a politikában ezek a jutalmak nem kerülnek elõ, csak a pénzbeni juttatások gyakoriak. Ez olyan, mint a lopásra való hajlam. Mindenki lopott már életében. Valaki autót lop, valaki adót csal, valaki ismer egy módszert, amivel kevesebb pénzért vehet az italautomatában, valaki nem szól a pénztárosnak, hogy rosszul adott vissza, valaki felveszi az ezrest a földrõl, holott tudja, hogy valaki elhagyta, és nem az övé. És persze a felvett ezres után nem fizet adót, ami az állam meglopása.
"Azt sugallod, hogy a rendszerben (tehát ami rendszer pl. ma Magyarországon van) a korrupció forrása az ember. De ezt csak azért mondod, mert jelenlegi rendszert demokráciának tekinted (mert úgy definiálta valaki), demokrácia alatt pedig azt a rendszert érted, ami a szótárba a demokrácia címszónál szerepel (mert azt úgy definiálta valaki). Tehát mi az amit figyelmen kívül hagysz? Az, hogy ez a rendszer, ez milyen rendszer valójában."
Egyrészt a rendszernek semmi köze ehhez. Ha elkülönítünk egy ember csoportot Magyarországon, mindig lesz köztük korrupcióra hajlamosabb és kevésbé hajlamos ember. Ha elég nagy mintát veszel, nagy valószínûséggel lesz köztük egy-két ember, aki elég nagy hajlammal rendelkezik a korrupcióra ahhoz, hogy partner legyen ilyen dolgokban.
A demokráciának létezik egy definíciója. Régebben utánanéztem, mert érdekelt, több olvasmányos könyvet írtak róla, de ha egymondatban szeretnéd jellemezni, akkor olyan rendszer, ahol a nép beleszólási joga van a saját vezetésének megválasztásához.
A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkezõ tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térségben. [...] Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép által jelölt és választott képviselõk hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket az alapszabály (alkotmány, törvény, alapszerzõdés) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különbözõ szintû képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülõ. - Wikipédia
Ezek alapján Magyarország rendszere nem demokráciának van definiálva, hanem a definiált képviseleti demokrácia definíciójának megfelel. Az pedig, hogy mi az elképzelése valakinek a demokráciáról, nem befolyásolja azt, hogy Magyarországon demokrácia van. Hiszen megfelel a definíciónak.
"Akkor most vagy nincs is már valójában demokrácia (ezért a mostani rendszer végeredményben hatékony, hiszen nem demokratikus, azaz nem lehetetleníthetik el a döntést az érdekellentétek folyamatosan, tehát a rendszer valójában már most is centralizált diktatúra)[...]"
A diktatúra valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erõszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített korlátlan hatalma.
Nem árt ezzel tisztában lenni, mielõtt ilyen erõs kijelentéseket teszel. Megint ez van: nem az számít, hogy valaki mit ért alatta, hanem mi a referencia, mi van a szótárban.
"Nem mindegy hogy kihez kerül ez az extra profit, és az mit kezd vele?"
Az, hogy többet kell visszafizetni, abból ered, hogy õ lemond arról a jogáról, hogy most elköltse a pénzét, cserébe késõbb több pénzt kap vissza. Ez lényegében olyan üzlet, hogy eladja a pénzének idõbeni felhasználási jogát. Korrekt üzlet, ezért mindegy, hogy kinek megy a pénz. Most nem fogsz válogatni, ha lehetõséged van autót venni, hogy német vagy japán eladótól veszed meg. Különbözõ feltételek léteznek, de a piac önmagát árazza. Kereset-kínálat. És vannak a piacinál jobb feltételekkel rendelkezõ hitelek, például az IMF hitel, mely ügyes kezekben elköltve nagon fellendítheti a gazdaságot. Lengyelország a válság idején IMF hitelt vett fel, és K+F-be invesztálta, és most úszkál az extra profitban.
"Nincs olyan, hogy mindenki elegendõ profitot termel a kamatok visszafizetéséhez."
A vállalatok önmagukban is profitot termelnek. Akkor vesznek fel hitelt, ha látják, hogy vele extra profitra tesznek szert. Ha egy duopóliumban A válallat hitellel bõvíti magát, és B vállalat nem akar elesni a fogyasztóitól, ezért õ is hitelbõl bõvíti magát, akkor a fogyasztók nyernek rajta, és semmi más nem változik, a profitból pedig fizetik a részletet. Ha mégsem tudja az egyik fizetni a részletet, akkor csõdeljárás alá kerül, megveszi egy másik, vagy darabokban adják el, és így tûnik el a hitel.
Annak, hogy nõ a világ összhitele, más az oka.
Egyrészt: a fogyasztó nem termel, a fogyasztóknak kurvára nem kellene hitelt felvenniük, mert õ BMW-vel akar csajozni, és nem jó neki a Suzuki, jön egy kisebb válság, nem tudja fizetni, és oda a lakása. Ez az emberi hiúság, és ez kártélkony valami. Ha Szegedre szeretnék menni egy konferenciára, és tervezgetem régóta egy kocsi megvásárlását, és van 900 ezrem, a kocsi 1 millió, felveszek 100 ezer forint hitelt, leutazok Szegedre, a szponzor pedig kiperkál 200 ezret, mikor visszafizetem a +10% hitelt, még így is marad 90 ezer a zsebemben. De ez az elenyészõ eset, és az ember ritkán ilyen tudatos.
Másrészt a nyugati országok kezdtek el mindenféle hiteleket felvenni mostanában, azért, mert a pártoknak túl kell szárnyalniuk egymást, egymásnak menõznek az életszínvonallal, ehhez hitelt vesznek fel, és így pol. USA a világ legnagyobb hitelezõjébõl a legnagyobb hitelfelvevõje lett. ÉS ezt is csak azért lehet bejátszani, mert az emberek hülyébbek a politikusoknál, és a pártok hatalomra kerülése fontosabb a gazdasági kapacitásnál.
Hülye dolog rájönni, hogy évezredek óta egy képlethez imádkoznak az emberek. Hawking alátámasztja az elméleteit. RÉgebben nem talált rá bizonyítékot, de mostmár eljutott idáig is. Egyedül a tudomány képes bizonyítani mesérõl, hogy az.
"Te hová raknád a pénzed ha választhatnál? Oda ahol 2-3 éven belül akár megduplázódhat, vagy ahol a fejlesztés fontos, de a pénzed lehet soha nem látod viszont?"
Kiegészíthetem a kérdést? Te hová raknád a pénzedet? Oda ahol 2-3 éven beül megduplázhatod valami placebó cucc vagy magas nyereségû kacat elõállításával, vagy megteremtenéd az alapját egy olyan betegség gyógyításának, ami akár téged vagy családodat is sújthat?
"Manapság sok milliomos ad pénzeket olyan fejlesztésekre kutatásokra amikre egyébként mások nem igazán."
Remélem nem ilyesmire gondolsz: The Giving Pledge. Az adakozás sok esetben szimplán marketing, propaganda (azaz tömeg-vélemény-manipuláció), szimplán azzal a céllal, hogy a profitmaximalizálás kegyetlenségeirõl elterelje a figyelmet.
"Ezt lehet úgy is beállítani mintha egy nagy összeesküvéselmélet lenne, de valójában az emberi gyarlóság az oka."
Nyilvánvaló, hogy nem összeesküvés-elméletrõl beszélek. Mert nem minden ember választaná a magas profitot a más, pénzben ki nem fejezhetõ elõnyökkel szemben. Ez utóbbiak a hülyébbek, vagy pont õk az okosabbak?
"...szeretne az ember a családjának, magának jobb életet is."
És miért abból indulsz ki, hogy a jobb élet kizárólag a pénzen múlik?
"A legtöbb ember azt nézi hogy lehet több pénzt csinálni."
Mert ehhez vannak szoktatva. Ez folyik a csapból mindenhonnan. Az iskolákban ezt tanítják, a TV-ben ezt látod minden mûsorban, stb.
"Ha ez nagyon jól megy, és már nincsennek gondok, + a fejlõdéshez, fejlesztésekhez már van pénz..."
Na jó, az alapok megteremtéséig (étel+fedél+ruha) tényleg mindenki csak a pénzért hajt. Nyugaton viszont mindez adott. Mégis leszarnak az emberek mindent nagyívben, ez miért van?
"Biztos vannak összeesküvéselméletnek is jelei, és sokszor cégek az árat, kartelben csinálják, de ott is leginkább a pénz miatt teszik nem azért mert ezzel másoknak ártani tudnak."
És miért teszik a pénzért? Mikor már minden pénz az övék, akkor miért teszik? Akár cégek, akár egyének?
Ha viszont a legtöbb pénz abban van, hogy másoknak ártsanak, akkor innen kezdve nehéz azt meghatározni, hogy most azért teszik a cégek amit tesznek, mert pénzt akarnak, vagy azért, mert ártani akarnak. A kettõ közötti különbség elmosódik...
alapvetõen ez az emberi vágyakra, egóra vezethetõ vissza. Te hová raknád a pénzed ha választhatnál? Oda ahol 2-3 éven belül akár megduplázódhat, vagy ahol a fejlesztés fontos, de a pénzed lehet soha nem látod viszont? Manapság sok milliomos ad pénzeket olyan fejlesztésekre kutatásokra amikre egyébként mások nem igazán. De az átlag, és a cégek nagyrésze, és a milliomosok is csak ha már van sok pénzük akkor adnak ilyesmire ki pénzt.
Ezt lehet úgy is beállítani mintha egy nagy összeesküvéselmélet lenne, de valójában az emberi gyarlóság az oka. + valamibõl meg kell élnni, és szeretne az ember a családjának, magának jobb életet is. A legtöbb ember azt nézi hogy lehet több pénzt csinálni. Ha ez nagyon jól megy, és már nincsennek gondok, + a fejlõdéshez, fejlesztésekhez már van pénz, akkor az azon felülin gondolkozik el hogy mire, de ilyenkor is a több pénz a lényeg sokszor. A mai gazdaság erre épül. Ez ellen van pl a zeitgeist addendum. Biztos vannak összeesküvéselméletnek is jelei, és sokszor cégek az árat, kartelben csinálják, de ott is leginkább a pénz miatt teszik nem azért mert ezzel másoknak ártani tudnak.
Van olyan példa is, mikor egy adott kutatás nem a kívánt eredménnyel zárul, akkor az eredmények publikálását tiltják meg. Ilyen példát is lehet mondjuk gyógyszerekkel kapcsolatban felhozni. Olvastam egy konkrét esetrõl, de most erre se tudok linket adni.
Tehát a kutatás bármelyik fázisában el lehet gáncsolni az adott dolgot. Megkezdés elõtt, vagy mikor már megvan az eredmény, vagy mikor már nyilvánosságra került az eredmény akkor meg lehet akadályozni hogy az elterjedjen (tankönyvekbe kerüljön, konferenciák témája legyen stb.).
Sokan úgy gondolnak a kutatómunkára, mintha az valami teljesen elméleti dolog lenne, teljesen racionális és a tudományosság elveinek 100%-ban megfelelõ, de ez szerintem nem így van. A tudósok hús-vér emberek, ugyanannak a gazdaságnak a részei mint bárki más, ugyanúgy gyarlóak, esendõek, ugyanúgy vannak szükségleteik stb. stb. Ezért a körülmények (elsõsorban a pénz) nagyban meghatározzák, hogy mi mikor hogyan és milyen eredménnyel lesz "kikutatva".
"Tudsz olyan komplett kutatási programról (nem mûszerrõl), ami nem kapott pénzt, holott a tudományosan igazolt lenne?"
Ritka, esetenként súlyos betegségekkel kapcsolatos kutatások háttérbe szorulnak az olyan kutatásokkal szemben melyek emberek millióinak érdeklõdésére számot tartó terméket eredményeznek. Utóbbi még akkor is prioritást élvez, ha mondjuk valami placebo szerrõl, vagy más okból teljesen felesleges dologról van szó. Mert nem az adott kutatás haszna számít, hanem hogy mekkora profit realizálható a gazdaságban általa.
Ezzel egyetértesz?
Konkrét példám nincs, mert az anyagot amibõl a következtetésemet levontam, és most leírtam, már régen olvastam. De az, amit állítok, józan paraszti logika alapján levezethetõ, ha az ember a gazdaság mûködésének alapelveivel tisztában van.
"De ez ugye nem elhallgatás, sarokba szorítás hanem realitás."
Nem tudom te hogyan definiálod az "elhallgatás"-t, vagy hogy mire érted pontosan, de ha pl. 2 év munkával megoldás található egy ritka de súlyos betegségre, és e helyett mondjuk valami haszontalan de magas nyereséggel forgalmazható vackot fejlesztenek ki a 2 év alatt, akkor az nálam az "elhallgatás" avagy elnyomás kategóriába esik. Mert annak ellenére hogy ott a szándék, hogy a betegséggel kapcsolatos kutatást folytassanak, "parancsba kapják", hogy valami mással foglalkozzanak.
Valóban ami nem felel meg a tudomány szabályainak arra nem adnak
támogatás. Tudsz olyan komplett kutatási programról (nem mûszerrõl), ami nem kapott pénzt, holott a tudományosan igazolt lenne? Én tudok, amikor belefektetett pénz mennyisége órási lenne, a biztos sikert meg nagyon kicsi - ilyen pl.: a seti kutatás. De ez ugye nem elhallgatás, sarokba szorítás hanem realitás. Azt meg, hogy ez jó vagy rossz, döntse el ki-ki maga. Szerintem rossz.
"Mit ért egyáltalán gazdaság alattm vagy stabilizáció alatt?"
Gazdaság az az a játszótér, ahol a vagyonos további vagyonra tehet szert. A stabilizáció pedig az, hogy a vagyonosok vagyongyarapodása zavartalanul folytatódhat.
Minden kijelentésnek van értelme, csak "tudni kell" hogy ki mit ért az egyes szavak alatt...
"...a demokráciában a 100 IQ-jú választópolgároknak kéne reálisan eldönteni, hogy ki a jó vezetõ..."
"Másrészt ráadásul az is igaz, hogy ha összegyûjtünk több száz embert egy helyem, akik az adott témához marhára nem értenek, akkor azok még nem fognak jó döntést hozni, hiába nevezzük õket parlamentnek."
Egy szempont amivel kiegészíteném, az a motiváció. Nem tudom te milyen környezetben élsz, de a tapasztalatom az, hogy az embereknek/képviselõknek van "jobb dolguk" is annál, hogy nehéz rejtvényeket fejtsenek meg (azaz hogy döntsenek bizonyos kérdésekben). Nem motiváltak abban, hogy döntsenek. A legtöbb elhiszi azt amit te mondasz, hogy õ úgysem tudna jól dönteni. Így még akkor sem dönt, ha tudna.
Így az, hogy tudnak-e dönteni vagy sem, az általában ki sem derül. Az meg, hogy amit döntöttek, az beválna-e, az meg még annyira sem derül ki, mert a megvalósítási fázisba szinte soha nem az az ötlet jut el, ami az emberek vagy a képviselõk sajátja volt. Mert a megvalósításhoz mi kell? Pénz. És a pénz felett ki rendelkezik? ...
"Ha hitelekbõl csökkentem az adókat, ahogy a '70-es években tették, eladósodik az ország."
Csak kis apróság, a hetvenes években nem igazán voltak adók!
Meg a hitelek egy részét valóban a fogyasztás finanszírozására fordították. Más részét a lengyelek kapták meg, mert nekik már nem adtak, akkora szarban voltak. Õk persze a rendszerváltás után kérték és megkapták a hiteltörlesztés átütemezését. Harmadrészt meg ment az oroszoknak, akik a fegyvereikhez vásároltak belõle alkatrészeket nyugatról.
Ha a hitelállomány nagyságából és a gazdaság állapotából vezetjük le a rendszerváltást, akkor ma nem egy olyan laza reformot kéne csinálnunk, mint a 90-es években, vagy költségvetési kiigazítást, mint a kormányaink szoktak mostanában, hanem tomboló forradalmi tömegeket kéne látnunk az utcán.
Egy régióban magasan elsõ gazdaságból, egy a mai adósság állomány tizedébõl, teljes foglalkoztatottságból, és elfogadható lét és közbiztonságból jutottunk szép lassan 20 év alatt ide, ahol most vagyunk.
Amit írtál az intelligenciáról az fordítva is igaz, és a demokrácia paradoxonának is nevezhetõ: a demokráciában a 100 IQ-jú választópolgároknak kéne reálisan eldönteni, hogy ki a jó vezetõ, ki fog olyan reális döntéseket meghozni, amiket õk nem tudnának, vagy csak átvág mindenkit. Kb mintha a választópolgárnak Lékó Péter ellen kéne gyors játszmát nyernie.
Másrészt ráadásul az is igaz, hogy ha összegyûjtünk több száz embert egy helyem, akik az adott témához marhára nem értenek, akkor azok még nem fognak jó döntést hozni, hiába nevezzük õket parlamentnek.
"A külföldi felvásárlások. A privatizációt angol mintára csináltuk, csak egyetlen lépést hagytunk ki pénz hiányában. Mielõtt elpasszpljuk a hazai vagyonosabb embereknek a külföldi vállalatokat, nem tudtuk õekt modernizálni. Így nem voltak képesek felvenni a versenyt, és a hazai vállalati igazgatók olcsón továbbadták õket."
Ez se igazán így van, mert ha modernizáljuk õket, akkor is bezárják azokat, csak még közben 2X akkora xarban vagyunk.
A külföldi cégek simán csak piacokat vásároltak és lexarják, hogy a megvásárolt üzem mennyire járul hozzá a magyar gazdasághoz, GDP-hez, a foglalkoztatáshoz, vagy az adókhoz (úgy is adókedvezményt kap).
Az SZDS-es gazdasági szakértõk meg szerintem marhára nem látják a gazdaság problémáit, mert õk csak a pénz oldalról néznek mindent, a tõke egyéb formáiról nekik már csak kultúrális gyökereik (gyökértelenségük) miatt halványlila fogalmuk sincs.
Ilyen kijelentései vannak a privatizációs cikkében:
"A tõkehozadék maximalizálására törekvõ privatizációs stratégia, és ezen belül a készpénzes változat elõtérbe helyezése a megismert eredmények tükrében ma is indokoltnak látszik. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ez a módszer is tökéletlen. A készpénzes privatizációt követõen is kialakulhat számos olyan eset, amelyben az új tulajdonosok hozamnövelési ambíciói messze elmaradnak attól, amit a kapitalista piacgazdaságról szóló tankönyvek feltételeznek."
Akkor most jogos volt vagy nem ezt a módszert követni!?
"A privatizálás az itt is elemzett hiányosságok ellenére minden bizonnyal jelentõsen hozzájárult a magyar gazdaság stabilizálódásához."
Mit ért egyáltalán gazdaság alattm vagy stabilizáció alatt? A magyar állam iszonyatos mértékben eladósodott, a termelés volumene töredéke a 90-es évek eleinek, a közúthálózatot leszámítva a magyar infrastruktúra, és kapcsolódó gazdasági tényezõk romokban. A fizetõképes keresletet nem sikerült az EU-s átlaghoz közelíteni, a bérek továbbra is felháborítóan alacsonyak.
Az a stabilizáció, hogy pont a privatizációt követõ gyárbezárások/elbocsájtások miatt megugró munkanélküliség nem baxta agyon teljesen az államot, és a gazdaságot csak majdnem? (Ha nincs munka, nincs fizetés, nincs kereslet, nincs fogyasztás).
"A tudományban a mûszerek megépítésére, üzemeltetésére és/vagy "mûszeridõre" kapnak pénzt, nem a kutatás mikéntjére."
Nem a mikéntjérõl beszéltem. Hanem hogy pl. MIT kutatnak. És mivel egyik kutató se a híd alatt egy szál alsógatyában kutatgat a porban maga elõtt, így pénz mindenhez kell. Amire nem kap egy kutató pénzt, ott dead-end, zsákutca, nincs tovább. És mivel az erõforrások (pénzeszközök) végesek, így azzal is lehet szelektálni, hogy ki kap támogatást.
A már meglévõ kutatási eredmények és elméletek is sarokba szoríthatóak, ha a publikációhoz szükséges erõforrásokat vonjuk meg a kutatótól. De végsõ esetben egy adott konferencia nagytermének ajtajában is meg lehet állítani a kutatót, ez nem probléma.
Szóval még mindig csak az a problémám, hogy te úgy csinálsz, mintha csak kizárólag a kutatón/tudóson múlna az, hogy mi lesz "kikutatva" és abból mi épül be a hétköznapokba. Szerintem a tudósokon múlik a legkevésbé.
U.i.: Az Galaxisok az elméletek szerint arra megy amerre a gravitáció rángatja, a megfigyelések szerint valamekkora eltérés van az elmélethez képest. Szóval a megfigyelés módosította az elméletet...
megfigyelések:
* A csillagok sebességeloszlása galaxisokban (a galaxisok forgási görbéje)
* Törpegalaxisok megléte galaxishalmazok központi vidékén: itt a sötét anyag közremûködése nélkül már szétestek volna a nagyobb galaxisok árapályerõinek köszönhetõen.
* A galaxisok sebességeloszlása galaxishalmazokban
* A csillagközi gáz sûrûség-, hõmérséklet- és nyomáseloszlása galaxishalmazokban
* A galaxishalmazok által a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs lencsehatás
"Az inflációra monnyál már egy megismételhetõ, tudományos alapossággal végrehajtott kísérleti bizonyítékot. Köszi."
Nem figyelsz mit írok? Nincs bizonyíték.
"Setét anyag dettó. Mert ugye úgy kóricálnak a galaxisok, mint amerre kéne az elmélet szerint. Ja, az elmélet jó természetesen, csak a setét anyag, meg energia elvonzza/taszíccsa õket, amiket viszont nem tudunk kimutatni, mert elektromágneses tulajdonsággal nem rendelkezik. Ez lenne a kísérleti bizonyíték?!Ha megfordítom és azt mondom, hogy xar az elmélet, de még nem tudjuk mitõl, vagy kitalálok egy másikat, ahol nem kell bevezetni a setét anyagot, akkor te melyikre szavaznál, józan paraszti észre alapozva?"
Megint csak azt árultad el, hogy halvány fogalmad sincs a témáról: link.
Természetesen az õsrobbanás elméletében vannak nyitott kérdések amit nem tudunk. Most azzal akarsz érvelni, hogy a fehér foltok pont az ellenkezõjét bizonyítanák, mindezt úgy, hogy te sem mondod meg miért vagy hogyan mert ugye azok neked is fehér foltok?
Most télleg ilyen primkónak nézel?:)
Mondom lécci kukkancsál már oda a Wikipédia Olbers paradoxonos cikkére, had ne kelljen már bemásolnom az oldalt. Köszike!!! Ha esetleg nehézséget okozna a wikiben keresni.
Az inflációra monnyál már egy megismételhetõ, tudományos alapossággal végrehajtott kísérleti bizonyítékot.
Köszi.
Szal megismétlem azért, tehát van egy elméletünk, ami nem mûxik, mert a kvantummechanikai léptékbõl az õsuniverzum soha nem tudna kilépni, erre elõrángatunk egy elméletet, hogy a tér maga a fénysebességet meghaladóan elkezdett tágulni, ehhez energiát, meg valahonnan kapott kölcsön ugye, a nullponti energiából, vagy akárhonnan és ezzel magyarázható részben még az univerzum szemcsézettsége is, meg a magyar államadósság, meg marinéni büdös lába is.
Ez kb olyan mint, amikor két cég fiktív számlákat állít ki egymásnak, majd adóvisszaigényelnek. Egy darabig lehet csinálni, de elõbb utóbb kell az a konkrét bizonyíték, amire az egész épül.
Szal hol ez a kísérlet?
Setét anyag dettó. Mert ugye úgy kóricálnak a galaxisok, mint amerre kéne az elmélet szerint. Ja, az elmélet jó természetesen, csak a setét anyag, meg energia elvonzza/taszíccsa õket, amiket viszont nem tudunk kimutatni, mert elektromágneses tulajdonsággal nem rendelkezik. Ez lenne a kísérleti bizonyíték?!
Ha megfordítom és azt mondom, hogy xar az elmélet, de még nem tudjuk mitõl, vagy kitalálok egy másikat, ahol nem kell bevezetni a setét anyagot, akkor te melyikre szavaznál, józan paraszti észre alapozva?
"A tudományban a tudományos bizonyítási eljárások döntenek, vagyis a megfigyelések, és kísérletek. Persze lehet így kívülrõl alaptalanul az mondani nem így van, de ugye ez nem releváns. Senki nem hallgatja el elõled ezeket, te is megtaláltad az interneten ugye?"
A tudomány irányát alapvetõen az határozza meg, hogy mire kapnak pénzt a tudósok/kutatók.
Ahogy azt #344-ben írtam, nem mindegy, hogy ki ad és mire ad hitelt. Mert ha a hitelt adó csak X dolog kutatására ad pénzt, akkor Y dolog soha nem lesz megvizsgálva. Ha X dologra több pénzt adnak mint Y dologra, akkor X kutatásában elõrébb lesznek.
Ennyit arról, hogy mit jelent az, hogy "elhallgatás" vagy "elhallgattatás".
Informatika és tudomány
