Más kérdés persze, ha nem tudod, hogy nem tudod.... nem érzed a súlyát...
Na de ha a legrövidebben kellene megfogalmaznom, hogy mi is a társadolom vagy közösség legfontosabb összekötõje, legfontosabb hajtóereje: MEGBECSÜLÉS. Ha megbecsülöd a másikat akkor nagy a valószínûsége, hogy az is megfog becsülni téged, és akkor sokmindenben meglehet egyezni de az ami a legfontosabb, közössen tudunk dolgozni, építeni... ha nincs becsülés akkor ez mind vagy lehetetlen, vagy nagyon nehezen megy. Viccelsz? "ha már mindkettõt nem lehet, inkább féljenek tõled, semmint szeressenek" 500 évvel ezelõttrõl
Ez semmit nem változott mára. Az emberek már csak azért sem a megbecsülésen alapuló társadalmat mûködtetnek, mert a rosszat sokkal könnyebben elhiszik a másikról, mint a jót.
(a legtisztább érzelmek egyike az érdek nélküli gonoszság )
sajnos...
A "tudás = hatalom" szerintem is butaság. Az viszont igaz, hogy a tudatlanság börtön, szolgaság.
Ali G :respect !!!
"A tudás hatalom", nem hinném, inkább a tudás alkalmazása a hatalom, de még ez sem pontos, mert ahhoz, hogy a tudást alkalmazd még egynéhány dolog össze kell, hogy jöjjön. Na mindenesetre a tudás az egy jó kezdet, és a tudásba tartozik az is, hogy alkalmazni tudjuk. De azért az információ az nem tudás. Az információhoz egy csomó munka is kell, hogy tudás legyen belõlle. Mire is gondolok itt konkrétan? Hát arra, hogy a neten ma egy csomó információt megtalálhatsz, de ez semmit sem ér ha nem dolgozod át, ha nem vagy képes analizálni stb. vagyis szuper dolog, hogy ma könyvek és cikkek millióit megtalálhatod a neten, de ettõl még nem leszel okos. Egy csomó munka kell... és akkor lesz tudás, de ez még nem garanció, hogy sikeres is leszel. Különben a szabadságról és a békérõl a világmindenség végéig lehet filozofálni, de sehova sem juthatunk el ha nincs elõttünk cél. Vagyis mi a mi szabadságunk célja? Térsadalom fejlõdése, igazságos élet, esélyegyenlõség, stb... minden cél másként rajzolja elénk a szabadság fogalmát, ezért alaptalan vitatkozni rajta. Az igazság abban rejlik, hogy az emberi agy nem képes a dolgokat olyan széleskörben megérteni amilyen széleskörben mi szeretnénk és amire azt hisszük, hogy civilizácionk elérkezett. Ezért ha tudjuk mi a cél és mik a prioritások akkor elérhetünk egy elfogadható szabadságot és elfogadható demokráciát többé kevésbé mindenki számára, de hogy nem volt, nincs és nem lesz soha sem tökéletes puritán szabadság és demokrácia az biztos ezért aki ezen töri a fejét az nem jut el messzire, dolgozni kell, mindennap egy kicsit hozzáépíteni ahhoz amit elértünk, hogy jó e vagy rossz azon vitatkozhatunk, de ha már elmult akkor nem tehetünk semmit, ezért inkább fontossabb azon vitatkozni, hogy mit teszünk holnap, mert ott még nincs késõ, ott még változhathatunk a dolgokon. Persze mindenben nagyon kötött a kezünk, ezért nem azt kell csinálni amit akarunk, hanem azt ami legközelebb van akaratunkhoz de lehetséges megcsinálni (ha véletlen ez egybeesik akaratunkal akkor szerencsések vagyunk), a legfrisebb bizonyítékok az MSZP elnõkválasztási kudarca és az EU alkotmány kudarca, itt tisztára egy dolog vágta pofán a résztvevõket A TAPASZTALATLANSÁG! Az EU alkotmányban még egy dolog, az EU sikerében bízók fõ érve az, hogy az EU-ba évtizedek és doll rmiliárdok lettek befektetve és ezért biztos sikeres lesz, viszont elfelejtik, hogy ugyanez az EU sokszor egyenessen szembesül az államok egyéniségével és ebbe meg sokszor évszázadok és szintén dollármiliárdok lettek befektetve... és akkor itt most ki az aki biztosra veszi a sikert? A tapasztalatlan, meg a hülye. Na de ha a legrövidebben kellene megfogalmaznom, hogy mi is a társadolom vagy közösség legfontosabb összekötõje, legfontosabb hajtóereje: MEGBECSÜLÉS. Ha megbecsülöd a másikat akkor nagy a valószínûsége, hogy az is megfog becsülni téged, és akkor sokmindenben meglehet egyezni de az ami a legfontosabb, közössen tudunk dolgozni, építeni... ha nincs becsülés akkor ez mind vagy lehetetlen, vagy nagyon nehezen megy.
Õõõ, hát az a helyzet, hogy ez a neuronhálós összevetés természetesen már akkor felmerült pár emberben, amikor terjedésnek indult a net.
(Egyébként ugyanakkor az idegrendszer mûködésének megértéséhez is közelebb visz ez, mert valójában a neuronok sem azok az egyszerû kis kapcsolók, amiket 1-2 logikai kapuval, tranzisztorral teljes körûen helyettesíteni lehet, mint aminek eddig vették õket... [Legalábbis ez csak az esetek egy részében elégséges.])
Hát igen, végülis a net annak a folyamatnak a köv. lépcsõfoka, amiben egy korábbi lépcsõfok pl. a demokrácia (annak minden hibájával persze, stb., most mindegy). De: miközben lassacskán egyre kevésbé jellemzõ a hatalomra az öncélú önkényeskedés (mondom, lassacskán :) ), de eközben egyre nagyobb hatással vannak az emberek életére a multicégek (néha egyszerûen csak a gazdasági befolyásuk által, néha tervszerû cselekedetek által), net ide vagy oda. Persze az önállóbbakra kevésbé. És itt jön az, hogy nem vagyunk teljesen egyformák, a netet sem tudja mindenki egyformán hasznosan kihsználni, stb.
(Vagy csak egy nagy majomcsorda vagyunk, akik új játékot találtak. :) )
A neuron jellegû hálózat jellemzõ a netre és az emberi informális kapcsolatok hálózatára egyaránt, talán ezért passzolnak olyan jól egymáshoz. De sajnos nem hiszem, hogy bármi új dolgot is ki tudnék találni, legfeljebb csak nem ismerem azt aki már elöttem megtette.
"A kapitalizmus/demokrácia lehet, hogy nem a legjobb de még jobbat nem találtak ki" szokták mondani és még be is ijesztenek Sztálinnal, meg a Vörös Khmerekkel, hogy el is vegyék a kedvünket az ilyen dolgokon való gondolkodástól.
Ehhez képest pl egy idézet: "Be kell vallanom, hogy nem vagyok elragadtatva egy olyan életideáltól, melyben azok osztoznak, akik úgy gondolják, az emberi lények normális állapota a létfenntartásból fakadó küszködés; és hogy a taposás, a lökdösõdés, a könyöklés és az állandóan egymás sarkában lihegés... az a sors, amire az emberiség leninkább vágyik...Aligha szükséges megjegyeznem, hogy a tõke és a népesség stacionárius körülményébõl nem következik az ember elõmenetelének stacionárius állapota. Ugyan annyi lehetõség lenne, mint bármikor máskor a szellemi kultúra, a moralitás és a társadalmi haladás minden formájára; hasonlóan tág tere nyílna az élet mûvelésének javulására, és sokkal nagyob lenne a valószínûsége annak is, hogy tovább javuljon" - írta John Stuar Mill 1948-ban, és nem valami Sztálinista "kommunizmusra" gondolt.
Az információs társadalomról is már vagy 20-30 éve irogatnak, szal van irodalom bõven.
Ezzel az egy, két mondattal tök jól kiemelted azokat a motívumokat, amelyek megkülönböztetik a hálózatos társadalmat a jelenlegitõl.
Valószínûleg tényleg sokkal nonprofitabb lessz mint a mai (lásd lejjebb), és a kommunikációs rendszer átalakulás tényleg a legfontosabb lépésnek tûnik. A tömegkommunikáció, nagyszórású alacsony összetettségû információit, felváltja, a net célzott, személyes, és egyénre szabott komplexitású kommunikációja (
""Itt már nem kérdés a szabadság, és az egyenlõség, egyszerûen mindenki az aki lenni akar."
Milyen értelemben? De amúgy kissé túlzónak érzem ezt a kijelentést. :) "
Ha választani lehet hogy Isten legyél, vagy az aki valóban vagy, melyiket választanád?
Jelenleg ezerrel nyomatják a médián keresztül, hogy neked a legjobbnak, a csúcsnak, a (mega)sztárnak, az istennek kell lenned, egyszerûen nem érheted be kevesebbel!!!
Szóval az emberek szinte autómatikusan Istenre szavaznak, de aztán elgondolkodnak és azt mondják: illetve....;)
A média rendkívül erõsen formálja világfelfogásunkat, nem azzal amit elmond, hanem azzal, hogy nem beszél arról hogy mindez máshogy is lehetne. "A pénz egyenlõ a hatalommal, a hatalom a szabadsággal." Talán ez az amitõl az emberek úgy érzik, hogy kötelezõ 12 órát dolgozni, minden hülyeséget bevállani, csak hogy agyilag széthajtva beleülhessenek egy kicsivel jobb, gyorsabb kocsiba, vagy telefonálhassanak olyan funkciókkal felszerelt mobillal, amit soha nem fognak kihasználni?
Szal van ez az állandó hajtás, könyöklés; egymást tapossák az emberek az állásokért, közben egymásra licitálva nyomják le a saját munkabérüket, ami jó a multiknak. Aztán 12 órákat dolgoznak benn a munkahelyen csak hogy megtarthassák az állást(túlórapénzrõl ne is álmodj), ez pláne jó. És aztán az emerek a pénzüket mindenféle drága csecsebecsékre költik, amit szintén a multik gyártanak , ez meg már tényleg cúcs.
Miért van ez így? Mert nem tudják hogy lehetne máshogy is.
És akkor legyünk konkrétabbak. "A tudás hatalom!" -média közhely. Persze azt nem teszik hozzá, hogy feltéve ha csak te vagy birtokában;) A net a megismerés útja (az önmegismerésé is). A neten ma már szinte bármilyen iformációt megtalálsz, bárkit elérhetsz. Ezzel aláásod azok hatalmát, akik az információ monopóliumukon keresztül uralkodnak rajtad. Akik régebben szabadon megteheték veled amit akarnak, te meg a szolgájukká váltál, ha máshogy nem olyan terméket vettél tõlük, aminél jobbat és olcsóbbat is megkaphattál volna.
A hierarchikus rendszerekben a tudásnak a hatalomnak (pénznek)csak a csúcson levõk vannak birtokában. Egy hálózatos rendszerben a a net minden információt elérhetõvé tesz, csak tudd, hogy mit akarsz kérdezni. Ezt csak akkor tudod, ha tudod ki vagy. Nincs információ monopólium, nincs klasszikus értelemben vett hatalom, ezért nincs klasszikus értelemben vett szabadság sem. De mire is használnád a szabadságodat, a hatalmadat, mikor pontosan az vagy aki lenni akarsz? Mi akarnál lenni?
"ERgo: Aki része a rendszernek (a rendszer szerint él) az "szabad""
Ez csak akkor igaz, ha a rendszer és az egyén érdekei (még amikrõl nem tud, az is) nem ütköznek. Mivel nem áll módunkban teljes valónkat a rendszer érdekei szerint átformálni.
Ha tudom, mi miért van, akkor nem csak báb vagyok. Ha tudom, mit akarok (van saját akaratom), és tudom hogyan, akkor legalábbis szabadabb vagyok, mint aki mindezeknek híján van.
Egy példa: elõttem van egy akna-mezõ. Mikor tudok átmenni rajta, ha tudom, hol vannak az aknák, vagy ha nem tudom?
Relatív szabadság: naná, hogy csak relatív szabadság van. De itt a földi ökoszférában minden relatív. Sõt, az univerzumban is... :) De nem egészen mindegy, hogy a skála alján vagy tetején vagyunk.
A szabadságról írt gondolatom lényege nem a "mindenki rab" gondolat volt, hanem az, hogy szabad csak az, aki nincs tudatában a rabságának, vagy elégedett a helyzetével.
Így a kínai nép (aki nagyjából elégedett) nem nevezhetõ a diktatórikus berendezkedés ellenére sem rabnak.
ERgo: Aki része a rendszernek (a rendszer szerint él) az "szabad", aki a határait feszegeti az falakba és rácsokba ütközik, és rabnak érzi magát.
Human41: ezek szerint az õserdõben élõ parasztgazdák sokkal szabadabbak mint te vagy én, Nem élnek ugyanis adók, munkahely, törvények fogságában. (ott van persze mindehelyett a betegségek, izomszakasztó munka, iskolázatlanság... de hát, õk ebben nõttek fel, nem láttak soha mást, így nem érzik a súlyát.)
Mi köze a náci atombombához? Öõõõõ. Atomot nekik!!!!
Nexus: a neurális társadalom számomra újszerû gondolat. A sajátod? Mindenesetre a kialakulását nagyban elõsegíti az információs forradalom. Jelenleg azonban a szabadság fokának mindössze egyetlen lényeges dimenziója van (az egészségen és más evidenciákon kívül )
ez a PÉNZ. (A lehetõségeid határa, a sikered mércéje, munkád célja, gyermekeid jövõje, stb)
A természetes környezetben élõ népek : pl Dél -Amerikai õserdõkben élõ indiánok, afrikai õserdei törzsek szerintetek szabadok? Az Európában,Amerikában élõ egyéni parasztgazdák / farmerek szabadok? szerintem nem. Mindenkinek dolgoznia kell az életbenmaradásért. Az a szabad, akinek semmit sem kell csinálnia az életbenmaradásához. Tehát szerintem a dúsgazdag emberek,akiknek az égvilágon semmi dolguk nincs.
Egyenlõség? A történelem folyamán mindig voltak vezetõk, akik valamiben különböztek az alattvalóiktól
Testvériség? A vezetõ réteg soha de soha nem tartja testvéreinek a dolgozó tömegeket...
Hmm...szép gondolatmenetek...de mi közük a náci atombombához? :)
Ja, a társadalom informálisan mindíg is így mûködött, az más kérdés, hogy megpróbálnak ráelõszakolni egy formális hierarchikus álarcot.
Este még a miniszerelnök is csak egy férj, egy apa, egy szomszéd (ezek informális szerepek)
Vagy, a lakóközösség szempontjából néha fontosabb, hogy mint mond a zöldséges Jóskabácsi, mint hogy mit hazudnak a tömegmédiában.
Hát igen, korlátok mindíg vannak, szerintem szabadság az hogy te választhatod meg a "börtönödet", de legalább is lehetõséged van olyat választani ami az identitásodnak legjobban megfelel.
Ilyen szempontból manapság senki nem szabad a Földön, hiszen pl a nagyhatalmú politikus meg nem mehet ki az utcára, nehogy megmerényeljék, ezt egy átlagember simán megteheti.
Egyenlõség semmilyen hierarchikus rendszerben nem lehet, mert a hierarchikus rendszerekben minden pozícióhoz hozzárendelõdik a hatalmat jelzõ jog-osultságok. És csak esszerint mérik az embereket.
Egy nem hierarchikus (hálózatos) társadalom, nem csak egyetllen dimenzió szerint értékeli az embereket, hanem lehetõség van minden fontos szempontot figyelembe venni, a fontos szempontok összessége pedig az identitás maga. A lényeg, hogy nem az a fontos hogy ki kinek parancsol, hanem hogy melyik identitás melyik másikkal tud együttmûködni. Vannak olyanok akik csak lokálisan képesek, csak olyanokkal, akik hozzájuk hasonló identitással rendelkeznek, és vannak csomópontok akik a távoli más identitás kupacokat kötik össze. Ez alakítja ki a hálózatos társadalom neuron hálozat jellegét.
Itt már nem kérdés a szabadság, és az egyenlõség, egyszerûen mindenki az aki lenni akar.
Egyébként az eszmék (félreértelmezése / általánosítása) tényleg a legtöbb konfliktus létrejöttében központi helyen szerepelt.
Szabadság: Ez is egy nézõpont... A szabadság inkább az, ha ismerem ezeket a tényezõket, és tudom õket kezelni, nem pedig a bábjuk vagyok Mindig, egy csomó tényezõ bábja vagy, adót fizetsz, tiszteled a szüleidet, a fõnöködnek engedelmeskedsz, nem mész át a piroson, nem versz engem orrba, mert ellentmondok neked és erõsebb vagy. Ezek a döntési szabadsgod korlátai, ha belegondolsz.
Ha nem.... Akkor szívesen (automatikusan) teszed, és szabadnak érzed magad.
A szabadság számomra mindenképpen csak relatív viszonykategória. Aki azt hiszi hogy van abszolút szabadság annak a #176-on kívül figyelmébe ajánlanám, hogy a történelem folyamán a szabadság fogalma és mértéke folyamatosan változott. (ne higgyétek, hogy csak bõvült.)
Példák: - 500 éve él mindössze Európában a vallás szabad megválasztása mint szabadságjog gondolata - Magyarországon 200 éve a nem nemesek munka - lakóhelyváltoztatásának korlátozása természetes volt - A nõk szabad választójoga svájcban 50 éve él - 20 éve magyarországon büntették a munkanélküliséget, és a homoszexualitást. .... sorolhatnám
A példák arra akarnak rávilágítani, hogy az adott társadalomban élõ emberek aszerint érzik magukat szabadnak avagy "természettõl fakadó" szabadságjogaikban korlátozottnak, hogy mit látnak a környezetükben, a hasonló emberek lehetõségeiben megvalósulónak.
Tehát még egyszer: szerintem az abszolút, társadalmi rendszertõl, kortól, helytõl, személytõl független szabadság fogalma egy olyan gondolati csapda, aminek felismerése felett nagyon könnyû átsiklani, és kitûnõ táptalaja a demagógiának.
Ha viszont a szabadság relatív.... (Hoppá, eszembe jutott még egy jó példa: egy amerikai milliomoscsemete a te munkádat rabszolgamunkának érezné az õ végtelen szabadidejéhez / lehetõségeihez képest. Mindazonáltal szabad vagy, nemde? Továbbá mindketten képesek vagytok felismerni a titeket korlátozó tényezõket, nem igaz? Talán már érted, miért fest hamis képet a #178 elsõ bekezdése)
...akkor könnyû belátni, milyen végtelen szabadságot nyújt az emberi butaság, vakság: a minket minden irányból körülvevõ (törvényi, erkölcsi, szokásbeli, vallási, meggyõzõdésbeli) korlátok fel nem ismerése. Én félek, hogy rab vagyok...
Hát, én nagyon nem hiszem, hogy a szabadság a minket befolyásoló erõk, és a korlátaink nem ismerése lenne. Ezt inkább csak vakság, a szabadság halovány illúziója. A szabadság inkább az, ha ismerem ezeket a tényezõket, és tudom õket kezelni, nem pedig a bábjuk vagyok.
Egynlõség téma: van egy olyan mondás, hogy egyszer fenn, másszor lenn. És egy olyan is, hogy te vagy sorsod kovácsa. Ezek úgy jönnek ide, hogy bár rövid távon nem nagyon vagyunk egyenlõek (képességek, tudásszint, sõt egészségi állapot, stb.), hosszabb távon sokminden változhat. Persze általában nem csak úgy magától. És ugye nem egyik napról a másikra. (De persze mindíg lehet találni indokot a "miért nem"-re is. Na persze nem kell erõltetni olyasmit, ami nagyon nem megy.)
"hanem a maradandó dolgok, eszmék megalkotásának vágyára és képességére) sajnos csak kevesek kiváltsága / lehetõsége / átka."
Az eszmék nem kis része maga volt a szellemi méreg az emberiség számára...
NEXUS6Egyenlõség: Szal én hiszek a szabadságban, a testvériségben, a felebarátiti szeretetben, de az egyenlõségben nem!
Megjegyzem: a "testvériség" fogalmával már a francia forradalom idején sem tudtak mit kezdeni A szabadság meg egy nagyon szubjektív fogalom, ugye, (lécci-lécci, hadd legyek demagóg: "a szabadság felismert szükségszerûség" LOL szerintem pont fordítva, akkor vagy "szabad" (akkor hiszed magad annak), ha nem veszed észre a korlátaidat, a téged kívülrõl belülrõl kényszerítõ erõket.
Az egyenlõség? Ebben nagyon egyetértünk.... egy kalap sz**. Az oroszlánok és a zebrák között sincs egyenlõség, és aki azt hiszi, hogy egyenlõ a fõnökével , de még a nõk és férfiak közötti egyenlõség általános elve is csak parasztvakításnak jó. Nem vagyunk, nem leszünk soha egyenlõek. Csak a sírban, ahogy a Shakeseare is mondta.
"Pedig kreativitás, az is hogy csak úgy magadban csinálsz valamit, vagy csetelsz vagy akármi. Az ember egyszerûen nem tudja azt megcsinálni, hogy csak ül a sarokban, hacsak nem szokik rá a tömegkommunikációs kábszerekre."
Hehe, errõl van egy elméletem Háromféle ember van, 1. A herék, akik a "lex minimát" követve a lehetõ legkevesebbet tesznek, és lehetõ legtöbb erõforrást vonják el a társadalomtól. Közepesen haszontalanok, legfeljebb irigységet, és többre törekvést generálnak. 2. A hangyák, akik esznek, isznak, alszanak, gyereket csinálnak, nevelnek, mint a robotok, õk a társadalom alappilérei 3. A mongúzok, akik szerint a "járt utat a járatlanért el ne hagyj"-t követve még mindíg majomszarral dobálnánk egymást, egy banán fölött huzakodva. Rövid távon nincs hasznuk, a hosszú távú túlélésben értékesek Hajrá hangyák!
Szóval a kreativitás (most ne a vasárnapi ebéd fûszerezésére gondolj, és ne a holnapra elfelejtõs dolgokra, hanem a maradandó dolgok, eszmék megalkotásának vágyára és képességére) sajnos csak kevesek kiváltsága / lehetõsége / átka.
Más: Az USÁban fizettek azoknak a narkófüggõ hölgyeknek, akik hajlandóak voltak sterilizáltatni magukat. Érdekes módszer....
Mellesleg a poszthumusz osztott "Darwin díj" se rossz. Ismeritek?
"Megkülönböztetném a biológiai szintet, ahol szükséges olyan módszereket foganatosítani, ami biztosítja a minnél jobb genetikai állomány megtartását. Sajnos nem élünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel sem. Mert már nem csak a sima sterilizálás áll rendelkezésünkre, hanem lehetõségünk van az utód genetikai állományának vizsgálatára és a súlyos genetikai betegségek kijavítására is."
Nem gondoltam volna, hogy pont te fogsz ilyet javasolni. Egyébként ezzel vigyázni kell. Az addig még rendben lenne, hogy a hibákat mesterségesen javítjuk, de van pár komoly veszélye a dolognak: - Nagy biztonsággal kell azonosítani, hogy mi egyértelmûen betegség, és mi az aminek esetleg fontos pozitív hatása lehet. - Ha egyszer elindul a dolog, nagy a valószínûsége, hogy nem csak betegségek gyógyítására fogják használni, hanem mindenki "tökéletes" gyereket akar majd. Ez nem biztos, hogy rossz, de megfelelõ kontroll nélkül rendkívül veszélyes. - Teljesen újra kell gondolni a biztosítási rendszert (mondjuk ezt amúgy is valószínûleg meg kell tenni). Ugyanis a biztosítás alapja a kockázat. Ha a kockázat bizonyossággá válik (mert pl. a géntérkép alapján becsülhetõk a betegségekre való hajlamok), akkor a rendszer összeomlik. - Aztán vannak még mindenféle etikai, jogi, és vallási kérdések.
Mivel a génkészlet romlása emberi léptékkel nagyon lassú folyamat (1000 éves nagyságrend), nem kell túlzottan aggódni miatta. Mire ez komoly problémává válna, már lehet, hogy nem is lesz biológiai testünk.
A genetikai selejt kikerülése és idovel kezelése éppen a faji és nemzeti keveredésben rejlik. A nemzetek tisztaságának megörzése és fajok keveredésének megakadályozása egyenessen növeli a genetikai korcsosodást, ha egy holland és egy indiai keveredik az csak jó a genetikának, egy nemzeten belül való megmaradás idovel olyan genetikai korcsosulást idéz elo mint pl. a rokonok közötti, vagyis telyessen ellentétes amit mondassz a biologia és a genetika törvényeivel.
A társadalom fejlodése három dologtól függ:
1.) a mobilitás az oszlyok között - itt arra gondolok, hogy ha valaki képes a társadalmi rétegekben mozogni, vagyis ha jól dolgozik akkor felfelé halad (pl. American Dream), ha rosszul akkor meg lefelé. Ez megvan gátolva az arisztokrata beálítottságú társadalmakban mert ott akármennyire is jól dolgozól nem engednek be és akármennyire is nulla vagy nem mész tönkre, mert örökölsz a papától stb.
2.) a folyamatosság - itt arra gondolok, hogy sohasem rugjunk fel semmit (és ez háborúkban lehetetlen), vagyis törvényeink némi változással tartsanak örökké, pénzügyi rendszerünk is stb...
3.) elkerülni a "societe de spectacle" vagyis a csoda és nagydobraverés társadalmát (és ez a mai világ legnagyobb baja - a mediák átka) - itt arra gondolok, hogy pl. ha lezuhan egy repülogép 50 áldozattal akkor azt 3 napon át 80x látod és hallod, azt meg, hogy naponta 4000 gyerek hal meg gyógyítható betegségekben (kb. 12 telyessen teletömott Boeing 747) azt csak akkor hallod ha utánna nézel (ehhez adhatod hozzá, hogy még legalább 30 B747-es felnott is meghal, éhen, betegségben stb. - sokan nyugaton is, sétálj végig reggel 6 órakkor Budapest foutcáin majd meglátod menni hajléktalan van).
Mondom ezt mind mint egy elkötelezett antiszocialista aki a szabadgazdaság elveit tartja a legjobbnak. Nem vagyok konzervatív, inkább liberális (angolszász értelemben - nem SZDSZ féle), és sokszor a kormány és az állami szabályzás (sok helyt túlszabályozva, sok helyt meg sehogy vagy alúlszabályozva a dolgok) a probléma, nem pedig a megoldás. Az emberek egy társadalomban szeretik elore tudni, hogy mire számíthatnak és az a rossz ha nem tudják, vagy még rosszabb ha hazudnak nekik és ez az ami a mai társadolom legnagyobb problémája. Nem tudjuk, hogy mit nem tudunk - rövid és egyszeru magyarázat.
„Természetesen ez az erõmû sokkal bonyolultabb, mint a mai hõerõmûvek. Ez feltétlenül magasabb költséget jelent. De ha a ma használatos erõmûvek üzemeltetési költségeibe beszámítanánk a környezet rehabilitációjának költségeit (amit ma nem teszünk) akkor már sokal kifizetõdõbbnek tûnik ez az új rendszer.”
Ha belekalkulálnánk a rehabilitációt, akkor igen, kifizetõdõbb lenne. Csak éppen 3x annyiba kerülne akkor az energia. Atomenergia esetén viszont tartani lehet a jelenlegi árakat, és nincs mit rehabilitálni!
Látom tartasz az atomhulladéktól, amit nem is csodálok, de hát lehet azt kezelni! Azt a kis mennyiséget, ami magas aktivitásúból keletkezik, le lehet szépen engedni egy hegy gyomrába! Eltelik néhány tízezer év és szépen semlegesítõdik. Most kinek okoz gondot pl. egy sivatag közepén lévõ hegyben felépített ilyen létesítmény? Kinek van félnivalója tõle?
Ahhoz hogy egy ország atomenergiát hasznosítson nem kell fejlesztésekbe kezdenie! Egyszerûen meg kell azt vásárolni, mint ahogy mi sem fejlesztettünk valami sokat, és mégis van atomerõmûvünk! Igaz, hogy orosz, de ez gond? Szerintem nem, a biztonságos fajtából való, a Paksi Atomerõmû a legbiztonságosabbak között van. Egy erõmû még kevés az atombombához, ahhoz kell egy reprocesszáló mû is. Valamint nem csak plutóniumbomba létezik, van ami U235-el mûködik. Ahhoz pedig egyetlen egy atomreaktor sem szükséges…
„De meg tudod mondani pl, hogy milyen biztonságosak a titkos É-Koreai, Izraeli, Indiai, Iráni vagy Orosz atomerõmûvek-reaktorok? Kötve hiszem.”
Nos igen. Ha azok nem a jól bevált, kitapasztalt, hosszú idõ alatt kitökéletesített típusok, akkor aggodalomra ad okot. És mit lehet tenni ez ellen? Erre nem tudom a választ, de én nem is ezekrõl a nemzetközi felügyelet alatt NEM álló reaktorokról írtam korábban.
„Az egészet tovább bonyolítja, hogy egyrészt az energia ára, nem kiszámíthatóan, az elõállítási költség, vagy a rendelkezésre álló energia hordózó mennyiségébõl számítható, hanem egy piaci érték, melyet a vevõ és az eladó szubjektív helyzetítélete határoz meg jelentõs részben.”
Na ezt nem mondanám. Tudjuk azt, hogy mennyiért húzzuk fel az erõmûvet, mekkora az élettartalma, az üzemanyagának kilogrammja mennyibe kerül, mennyibe kerül a fenntartása. Ebbõl ki lehet számolni, nem is túl nehezen, hogy mennyi az a minimális kiadott villamos energia ár, amennyinél az erõmû még gazdaságosan mûködik. Paks pl. 8,3 Ft/kWh környékén, legolcsóbban Magyarországon.
Az energia takarékosság hasznos dolog, kell is, de eredménye csupán az energia felhasználás növekedési ütemére lehet hatással. Egy nagyon hétköznapi példa: régen nem volt mikróm, megvettem, nem volt klímám se, azt is vettem, viszont a hûtõgépemet lecseréltem a legenergiatakarékosabbra, a világítással is így tettem. A villanyszámlám így csak 2-szer lett nagyobb…
"Szerintem a szabadság azt jelenti, hogy olyan környezetben élsz, ami az ember biológiailag meghatározott pszichikai felépítésének a legjobban megfelel. "
"Egyenlõség: Szal én hiszek a szabadságban, a testvériségben, a felebarátiti szeretetben, de az egyenlõségben nem!"
Hiszel a szabadságban, de nem hiszel az egyenlõségben. Jól teszed, hogy nem hiszel benne. Szinte csak apróság, hogy ahol nincsen egyenlõség - sehol sincsen - ott szabadság sincsen. Alá- és fölérendeltség van. Még akkor is, ha azt a világot amiben mi élünk, Szabad Világnak nevezik. Persze, felszabadított rabszolgák világa ez, csak elfelejtik hozzátenni.
Huh, nem akartam ehhez a témához hozzászólni, de nem bírom szó nélkül hagyni. Úgy gondolom, hogy az összes faktor közül kiragadsz néhányat, és csak abból vonod le a következtetéseket. (Kb. mint a másik topikban.) Én nem is próbálom elõhozni az összes többi faktort, mert egy olyan összetett dolog, hogy egy regényt kellene írni, és még az is kevés lenne. Meg már Nexus is írt 1-2 dolgot. De azért:
"Egyre kisebb a motiváció a fejlõdésre"
Milyen fejlõdésre? Technikai? Talán azért, mert az eddigi technikai fejlõdés önmagában nem hozta el a kánaánt... Sõt, több a káros, bénító stressz, mint valaha. Nem kis részben emiatt hullanak az emberek a civilizációs és egyéb újkeletû betegségektõl. Mostmár ideje lenne pl. társadalmilag, és mentálisan is fejlõdni, stb. És ne félj, lassan, de biztosan jön majd a motiváció erre is, arra is! (Környezeti problémák, részben ezzel összefüggõ társadalmi problémák, stb.) Csak gyõzzük majd fejlõdéssel...
"a genetikai állományunk a béka segge alatt."
Aha, csak nem kéne mindent szó szerint elhinni, amit a genetikusok mondanak, õk "természetesen" a saját fontosságukat akarják kiemelni, jobban is a kelleténél. (Bizonyos csoportokkal egyetemben.)
"Az erõforrásokat az ipari társadalmak olyan sebességgel aknázzák ki, hogy két három generációra elõre tekintve sem tudjuk megmondani mi lesz a helyzet"
Na, és nincs motiváció a fejlõdésre? Nagyon is van... (Fejlõdés nem feltétlenül egyenlõ egyre nagyobb fogyasztás.)
"Az említett fogalmak (háború, nacionalizmus, rasszizmus) bár az egyéneknek szörnyûek, összességében nagyon felgyorsítják a fejlõdést"
Aha, de milyen fejlõdést? Ez torz, egyoldalú fejlõdést...
Ugyanakkor erõsen rombolnak olyan pozitív társadalmi folyamatokat, amik csak hosszú, túlzott traumáktól mentes idõszak alatt történnek meg.
"segíthetnek a genetikai selejt kigyomlálásában."
Na, már megint ez a "genetikai selejt kigyomlálása"... Kérlekszépen, a genetikai problémák jelentõségükben jóval kisebb, mint egyes csoportok (anyagi, presztizs, vagy épp [vágyott] hatalmi érdekbõl) beállítják.
Mellesleg a "genetikai selejt" (mint beteg gének, nem egyes személyek) magától is kigyomlálódik, csak lassabban, és természetesebben, nem egy csoport önkényes döntései révén.
Ja, még egy dolog: adott esetben a "genetikai selejt" (egy személy, akinek van valamilyen genetikai gyengesége) a társadalom és/vagy a környezete számára jóval hasznosabb tud lenni (pl. intelligensebb, stb.), mint a "genetikailag tiszta" (ha létezik ilyen egyátalán).
"A csupa "boldog ember" társadalma egy hulla."
Na az attól függ, mitõl boldogok. Ha csak pl. egy drogtól, akkor valószínûleg igen. De az igazi boldogság nem ingyen adatik, hanem ha megdolgozik érte az ember, és ezzel összefüggésben, ha jól mennek a dolgok, stb. Ekkor nem hulla az a társadalom, éppen ellenkezõleg.
"Amíg nincs kényszer, nincs verseny, addig nincs haladás, nincs fejlõdés."
Túl erõs kényszer az embereket teszi hullává, és ha hullák az emberek, hulla az egész társadalom is.
És mi az, hogy "haladás"? Ide valami pártállami kényszerképzetet kell érteni?
Az emberiség innen továbbfejlõdni (nem csak technikailag, hanem összességében) már csak közös akaratból tud. És nem valami idétlen, megosztó eszme hatására.
"Mára nem maradt más ellenfél, csak a Machiavelli féle "Humus homini lupus"."
Tévedés! De maradt még (legalább) egy: az emberi butaság (mint gyûjtõfogalom) - egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Ez nyilván önmagában sem túl elõnyös, de ráadásul mindenféle csoportok is igyekeznek a saját kis érdekeik szolgálatába állítani õket (ami persze kis léptékben intelligensnek tûnik, de nagy léptékben ugyanúgy butaság). Kiemelném, hogy pl. a szûklátókörûség is ide tartozik.
És ez a két dolog olyan, mint a tyúk és a tojás: vajon lustságból nem törekszem arra, hogy okosabb legyek - vagy azért hagyom eluralkodni a (szellemi) lustaságot, mert még azt sem tudom, miért is jó az nekem, ha okosabbá válok...?
Huh, én meg már megijedtem, hogy kapok megint egy lebaltázást, hogy valakinek már megint a lelkivilágába gázolok
-Szabadság, kreativitás: Lehet, hogy azzal kellett volna kezdeni, hogy tisztázom én hogy értem ezeket a fogalmakat. Szerintem a szabadság azt jelenti, hogy olyan környezetben élsz, ami az ember biológiailag meghatározott pszichikai felépítésének a legjobban megfelel. Ma már nagyjából tisztában vagyunk ezekkel a dolgokkal. Tudjuk pl, hogy az ember közösségi lény, tudjuk, hogy milyen paraméterekkel rendelkezõ közösségben érzi jól magát. Általában az általad is felsorolt 2 ponthoz hasonlóan szokták a szabadságot megfogalmazni. De ha figyelembe vesszük, hogy az embernek nem csak kötelessége, hanem belsõ szükséglete is, hogy másokat figyelembe vegyen egy számára megfelelõ közösségben, akkor lehet hogy szükségtelen ezt mint korlátot kiemelni. Ilyen szempontból, nem feltétlenül igaz az sem, hogy az utóbbi több ezer évben folyamatos fejlõdés volt, Római-birodalomtól, az USA-ig, mint ahogy te is említetted. Egyszerûen megfogalmazva egy olyan társadalom, ahol az emberek mint a güzük pörögnek, de szarul érzik magukat, az nem szabad. Másrészt a kreativitás szintén egy szükséglet, és ha ezt egy hierarchikus rendszerben kell ezt kifejeznünk, akkor az politika, vagy gazdasági termelõ formában nyilvánul meg. Pedig kreativitás, az is hogy csak úgy magadban csinálsz valamit, vagy csetelsz vagy akármi. Az ember egyszerûen nem tudja azt megcsinálni, hogy csak ül a sarokban, hacsak nem szokik rá a tömegkommunikációs kábszerekre.
Egyenlõség: Szal én hiszek a szabadságban, a testvériségben, a felebarátiti szeretetben, de az egyenlõségben nem! Szerintem az emberek olyan társadalomban érzik magukat szabadnak, sõt egyenlõnek ahol a különbözéségüket sem mások, sem õk nem akarják eltakarni, megváltoztatni. A tömegtársadalmak lényege, az hogy az embereket egyformává kell tenni ahhoz hogy a gyárakban kinyomatott tömegszart fogyasztani tudják. A számítástechnika fejlõdésével viszont már nincs arra szükség, hogy a fogyasztó uniformizált legyen, mert már lehetõség van arra, hogy a sok eltérõ igényt is kielégítsék.
Ez szerintem egyfajta elõre lépés lehet, ha majd végre az okosokban is tudatosul.
Szelekció, ökológia, evolúció: Ez a szelekció jó kérdés az embernél. Megkülönböztetném a biológiai szintet, ahol szükséges olyan módszereket foganatosítani, ami biztosítja a minnél jobb genetikai állomány megtartását. Sajnos nem élünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel sem. Mert már nem csak a sima sterilizálás áll rendelkezésünkre, hanem lehetõségünk van az utód genetikai állományának vizsgálatára és a súlyos genetikai betegségek kijavítására is.
Ettöl el kell különíteni a magasabb, társadalmi szintet, meg kell akadályozni, hogy csak azok juthassanak megfelelõ orvosi ellátáshoz, akik meg is tudják fizetni, mert akkor az emberekkel elõbb utóbb kipusztulnak a társadalomból azok fontos dolgok, amik az adott korban valamiért az alacsonyabb szintûekhez kötõdik. Ezen a magasabb társadalmi szinten viszont a társadalmunk már a biológiainál is sokkal rosszabb állapotban van. Kívánatos lenne, ha a társadalom rendszerét viszonylag sok változatos szervezetekbe rendezõdõ kisebb csoportok alkotnák, ha a családok minnél önállóbak és szuverénebbek lennének. Ehhez képest a társadalom atomizált, és egyre inkább eltünnek a kicsi és középszintû vállakozások, szervezetek, és csak a multik és csatlósaik maradnak meg.
Egy példa_: az atomizált ember kiszolgáltatottságára, miközben a multik (munkaadók) a szabadkereskedelem elvei alapján, mint szellemek a házfalon járnak ki be az államok határain, eközben még az eu-n belül sincs egy nagy nemzetközi érdekvédelmi szervezet (szakszervezet). Így a multik pillanatokon belül kijátszák az államokat egymás ellen, és közben még az alacsonyabb munkabéreket is még lejjebb szorítják!
Kivéve a kommunisták, meg a szocdemek, a zsidók, cigányok, homokosok és leszbikusok, szláv nemzetiségûek, értelmiségiek, stb.
Értelmiségieknél megoszlott az arány és ezeket a csoportokat nem lehet együtt se a társadalom többségének nevezni. Az a baj, hogy kevertél két fogalmat: a háborús elkötelezettséget és a békevágyat. A doni katasztrófa után mindenkinek elege lett a háborúból, 44 elejére a balkáni offenzíva reménye is szertefoszlott. Várhattuk az angolszászokat, de nem jöttek. Akarhattunk békét, de az se jött. Innentõl egyszerû a kérés: németek vagy szovjetek. A lakosság nagy része a németek pártján volt, szövetségesek voltak ha nem is bajtársak, revízió, Monarchia feeling, stb. Szégyen - nem szégyen - ez volt. A kommunizmust már 19-ben megutálták, a propaganda sem feletkezett meg bemutatni a szovjet nyomort.
az a lényeg hogy már nincsenek nácik és nem juthat ilyen fegyver a kezükbe
Végre egy korrekt hozzászólás egy provokatív felvetésre!
Hadd helyezkedjek veled ellentétes álláspontra (csak a gondolattal való játék kedvéért): NEXUS6:Ha az emberek szabadok akkor sokkal kreatívabbaká válnak, spontán módon sokkal hamarabb kitalálnak és létrehoznak olyan dolgokat, amik a túlélést biztosítják, és persze egy csomó olyan dolgot is, ami a hierarchikus elnyomó rendszerek mesterkélt racionalizmusába nem fér bele.
A történelem sajnos nem erre utal... Nézzük meg a Római birodalmat. Ott a rómaiak tökéletesen szabadok voltak, nagyon korrekt jograndszerük volt (lehetett volna LOL), és sikerült (a hódítások / megpróbálatatások idõszakában) pezsgõ kultúrájukat / társadalmukat egy kupac szemétté zülleszteni. Persze nem kell ilyen messzire menni: az Amerikai Egyesült Államokat alapul véve láthatjuk, hogy válik a "szabadság hazája" élõsködõ rendõrállammá. (Tudtad hogy pl USA egyik (ha nem "A") legnagyobb iparága a börtönipar és a kapcsolt beruházások?)
NEXUS6Még csak annyit fûznék hozzá, hogy szerintem egy dolog van ami az embert igazán passzívvá, improduktívvá, dekadenssé teszi. És ez az elnyomás, legyen az fasiszta, marxista-maoist, kapitalista, vagy akármilyen. Nagyon szép gondolat... kissé azonban idealista. A szabadságot/elnyomást úgy kezeli ugyanis, mintha az az egyéntõl/társadalomtól függetlenül elnyerhetõ / kikényszeríthetõ fogalmak lennének. A helyzet a gyakorlatban ez: "szabadság: 1. mindaz amit szuverenitásomnál fogva megtehetek 2. minden szabadságjog gyakorlása csak mások szabadságának korlátozásáig terjedhet."
"Elnyomás: a szabadság önkényes korlátozása az állam vagy más csoport érdekében"
Ha belegondolsz nem annyira sarkos fogalom az elnyomás... Mi sem jellemzõbb annál, hogy Kinában "elnyomás van"... szerintünk... szerintük nincs... (70 akárhány százalék elégedett a rendszerrel)
Mi a szabadság? az hogy drogot fogyaszthass? gyermekpornót nézhess? fasiszta eszméket valhass? hmm... Biztos lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ezzel az õ jogaikat tiprod két lábbal.
Nem hiszem hogy a kreativitás és a fejlõdés ennyire nehezen körülirható fogalmaktól függene.
Én úgy látom, az szorgalmas, aki élvezi amit csinál vagy akit rávisz a szükség.
Tipikus példa még "mellettem" a jóléti társadalmak gazdasági csapdája:
Vagy vegyük elõször a szocializmust: Ott aztán van szabadság! Mindenkinek megvan, ami az életéhez szükséges, munka, kaja, tanulási, lakhatási támogatás... Mi az eredmény? a lustaság gyõzelme, munkahelyen lébecolók hada, a Lex minima uralma az aktivitás terén.
A jóléti társadalmakban meg tipikus folyamat: (pl Németország) - adnak egy támogatást (pl a félfülûeknek) - az emberek elõször örülnek, aztán természetesnek veszik - A fészemûek is követelõznek - a kassza túlterhelõdik - Két lehetõség: 1. Adók növelése (út a szocializmus felé) 2. támogatások elvétele... Ha belegondolsz mindegyik a szabadság viszonylagos korlátozása.
NEXUS6"Az evolúcióban csak a legeõsebb gyõzhet." Ha olyan erõs a szelekciós nyomás, hogy tényleg csak nagyon kevés túlélõ lesz, az sodródást, a genetikai állomány leromlását okozza, végül pedig kipusztulást
Ez igaz. De az is igaz, ha nincs szelekció (a belsõ versenyt is kizárjuk) az ugyanúgy a genetikai állomány leromlását hozza magával. Az emberiséget ma mi szelektálja?
A hülyéket és lustákat segélyekkel nyomják, amit a többiek nyögnek.
Ez olyan genetikai futóversenyt eredményez, mintha a 100 méteres síkfutás gyõztesének a hátára addig pakolnák a cementeszsákokat, míg kb. egyszerre érne be az összes versenyzõ. Persze, az "okosok" hamar felismerik, hogy nem érdemes hajtani...
Egyébként jellemzõen egyetértek veled. A fasiszta, háborús, stb. példákat azért hoztam fel, hogy szemléltessem, hogy szerintem nagyon rossz irányba kezd kanyarodni az emberiség, mint a legtágabb értelemben vett értelmes életforma.
Az amit itt leírtál az a klasszikus szociál-darwinizmus összefoglalása. Ez az az eszmeiség, ami megjelenik mind a fasizmusban, mind a marxizmusban és mind azok gondolkodásában, akik pl a kapitalista társadalom negatív hatásait, jónak de legalább is szükséges rossznak tekíntik. Ez a pár mondat sajnos sok újat nem tartalmaz, mert a jelenlegi rendszer is egy olyan elnyomó rendszer, ami ezt az eszmeiséget tette magáévá, szóval ha kicsit burkoltabb formában, de azért ma is csak ez folyik a vízcsapból is, meg minden tömegmédiából. (lásd halivúdi akció kultormocsoktól kezdve, a hírek erõszakcentrikusságán keresztül, a buta vetélkedõkön keresztül, a reklámok hangvételéig -a legjobbra van szükséged, ez az ezt vedd meg!!!) Tehát jól sikerült dekódolnod azt amivel a média a tudatalattidat bombázza, csak éppen hiába jöttél rá az információ jelentésére, nem ez a valóság igazsága.
A legtöbb ilyen XIX. XX. szd-i társadalom filozófia, az embert alapvetõen egy tunya, lusta lénynek tekínti, aki ha kûlsõ ("ecolúciós/szelekciós") kényszer nem éri akkor csak belesûllyed a dekadencia mocsarába. Az emberiség megmentõi pedig azok a hõs emberek lesznek, akik felvállalják azt a terhet, hogy a náluk is dekadensebb, és improduktívabb embereket lemészárolják, majd pedig boldogan szaporodnak, amíg ki nem halnak. Ezek a gondolatok sajnos az evolúció elméletének egy torz felfogásából származnak. Ezek a torz gondolatok a következõkben foglalhatók össze: "Az evolúcióban csak a legeõsebb gyõzhet." Az evolúcióban nem gyõz senki! Az evolúcióban csak egy dolog számít, hogy valami tud szaporodni, vagy nem. Ha olyan erõs a szelekciós nyomás, hogy tényleg csak nagyon kevés túlélõ lesz, az sodródást, a genetikai állomány leromlását okozza, végül pedig kipusztulást
"Az evolóciós elmélet szerint, a fejlõdést nem lehet megállítani, a stagnálás halál." A XX. szd végére nyilvánvaló lett, hogy az élõvilág nem azért különbözik lényegesen attól, mint amilyen több száz millió évvel ezelött volt, mert egy folyamatos fejlõdésen ment át. A különbség oka az egymást követõ katasztrófák, tömeges kihalások voltak, melyeket viszonylag rövid idõszakok követtek, amikor a megmaradt fajok változatossága hirtelen megnövekedett, a mutációk viszonylag könnyen találtak maguknak üres élettereket. Ezt pedig a stázis állapotának a következõ katasztrófáig tartó hosszabb idõszaka követi, ahol megállni látszik az evolóció, mert a fajok teljesen elfoglalják az élettereket az erõforrásokat maximálisan kihasználják, a mutációkkal létrejövõ a meglevõ változatosságon túlmutató új fajok pedig nem tudnak a már foglalt életterekbe betörni. Úgy tûnik az emberiség fejlõdésének extenzív idõszaka végetért. A Föld benépesült, most a stázis állapota következik. Persze lehet a fejlõdés eddigi útját meg a háborúkat erõltetni, csak akkor valószínûleg abba mindenki behal.
Még csak annyit fûznék hozzá, hogy szerintem egy dolog van ami az embert igazán passzívvá, improduktívvá, dekadenssé teszi. És ez az elnyomás, legyen az fasiszta, marxista-maoist, kapitalista, vagy akármilyen. Ha az emberek szabadok akkor sokkal kreatívabbaká válnak, spontán módon sokkal hamarabb kitalálnak és létrehoznak olyan dolgokat, amik a túlélést biztosítják, és persze egy csomó olyan dolgot is, ami a hierarchikus elnyomó rendszerek mesterkélt racionalizmusába nem fér bele.
Egyre kisebb a motiváció a fejlõdésre, a genetikai állományunk a béka segge alatt. Az erõforrásokat az ipari társadalmak olyan sebességgel aknázzák ki, hogy két három generációra elõre tekintve sem tudjuk megmondani mi lesz a helyzet
Az említett fogalmak (háború, nacionalizmus, rasszizmus) bár az egyéneknek szörnyûek, összességében nagyon felgyorsítják a fejlõdést, segíthetnek a genetikai selejt kigyomlálásában.
A csupa "boldog ember" társadalma egy hulla. Amíg nincs kényszer, nincs verseny, addig nincs haladás, nincs fejlõdés.
Mára nem maradt más ellenfél, csak a Machiavelli féle "Humus homini lupus".
Lehet azzal érvelni, hogy a gazdasági verseny is egyfajta háború, ami az erõsek és gyengék szétválasztására szolgálhat. Ez szerintem hamis kép. Nézzétek meg, nem a "sikeresek", az "ügyesek" (azaz a jó genetikai állománnyal rendelkezõk) szaporodnak, ugyanis a siker egyik alapfeltétele ma az önzés, azaz hogy elsõsorban a "sikerre" koncentrálj, és ne a szaporodásra.
Köpjetek le.....
Leírom mire gondolok
Szerintem a háború, a rasszizmus és a nacionalizmus jó.......
ez igaz, föleg ha zsidó lennél... kérlek ilyen baromságokat ne irjál, mert tökéletessen mindegy, hogy német (náci - a németek ellen semmi kifogásom), vagy szovjet golyó ment a fejedbe, mindkét megszállás egyformán megszállás, csak a szovjeteknél a kommunista magyaráruló nemember (magyar) polgárok nyertek valamit (valójában veszítettek, mert egy rendes országban megszállás nélkül valószinüleg többet is nyerhettek volna, persze valamivel több munkával) a többiek - a nép nagyon nagy töbsége meg ráfizetett, a náci megszállás allatt meg kb. ugyanez volt a helyzet, csak itt a nacionalista magyaráruló (magát nagy magyarnak nevezõ) emberek nyertek azáltal, hogy valami másodrangú hatalmat adtak a kezükbe, hogy a köznépet verjék (a zsidókat, cigányokat stb. meg sokszor meg is ölhették).
Sajnálom, hogy ma amikor a technológiai fejlõdés esélyt adott az embereknek, hogy megismerjék egymást akár a világ másik felérõl is, hogy amikor irástudók vagyunk mindannyian, amikor sokan diplomások, amikor több nyelvet beszélünk, amikor hozzáférhetünk az igazi demokraták és pozitív gondolkodású filozófusok mûveihez, amikor egy globális világnak érezhessük magunkat... még mindég él és virul a nacionalzmus, a raszizmus és az emberek egymásközötti apró különbségével gerjesztett gyûlölet. Megkérnék itt mindenkit akinek olyan goldolkodása van, hogy akármi is ami repressziv jó, hogy nacionalista vagy rasszista érzelmeket éreznek magukban, hogy még mielõtt valamit mondanak, valakit esetleg megsértenek az életben olvassanak sokat, gondolkodjonak el mindenen, tegyék magukat azok helyébe akár egy pillanatra akik az áldozatok voltak, mert ha nem szeretnéd, hogy veled valaki rosszat csináljon akkor te se csinált mással, ne fogadd el, hogy az amit õsseink rosszul tettek a sájátod legyen, hanem itéld el ezeket a büntetteket, az emberek egymásra vannak utalva, egyesek szerint... mások szerint meg akkor vagyunk tényleg sikeressek ha másokat is figyelembe tartunk, John Nash azt mondta, hogy egy közösség akkor a legsikeressebb, ha sajátmagának is jót akar és másoknak is jót akar és mindenki érdekében dolgozik. John Nash ezt matematikailag is bebizonyította, hát tudjuk, hogy a matematika nem hazudik, akkor miért nem dolgozunk így, miért hiszünk az elmebeteg dogmákban amelyek már évszázadokon keresztül újra és újra lerombolják világunkat emberek millióinak életét megszüntetik vagy elviselhetetlené teszik. ÉBREDJÜNK FEL. A demokrácia nem a többség uralma, hanem a felek megegyezése és a törvények hatalma (és ez igazábbol csak akkor mûködik ha ezeket a törvényeket nem a töbség hozta hanem a megegyezés, és ha ezek a törvények megszakítás nélkül vannak alkalmazva, akár évtizedeken akár évszázadokon keresztül - módosítva ha kell, de sohasem kisemmizve)
"A német megszállás jobb volt mint a szovjet - amíg Horthy hatalmon volt." Ööö, lehet másik törikönyvet olvastam, de német mgszállás alatt azt a részt szokás érteni, amikor a túl sokáig töketlenkedõ Horthy kormányzó urat segberúgták, mert ki akart szállni a dicsõséges értelmetlen hülye háborúból, amivel tönkretette a hazája gazdaságát, és nem mellékesen jelentõsen csökkentette a népességet.
Természetesen ez az erõmû sokkal bonyolultabb, mint a mai hõerõmûvek. Ez feltétlenül magasabb költséget jelent. De ha a ma használatos erõmûvek üzemeltetési költségeibe beszámítanánk a környezet rehabilitációjának költségeit (amit ma nem teszünk) akkor már sokal kifizetõdõbbnek tûnik ez az új rendszer.
Az atom esetében szép számokat lehet generálni, hogy ílyen bizonságosak meg olyan biztonságosak. De meg tudod mondani pl, hogy milyen biztonságosak a titkos É-Koreai, Izraeli, Indiai, Iráni vagy Orosz atomerõmûvek-reaktorok? Kötve hiszem. Ráadásul fenntartom azt, hogy az az ország amelyik az atomenergia kifejlesztésére gondol, az mindíg (de legalább is az esetek többségében)nyitva hagyja a kiskaput az atomfegyverek elött, még ha ezt nyílvánosan nem is vallja be. Ez újjabb kockázati tényezõ.
Ráadásul ott van egy gyönyörû lap a pakliban, amit még senki nem látott, senki nem tudja milyen értékû. Ez pedig a sugárzó anyagok/hulladék kezelése. Manapság még csak ide oda rakosgatjuk az atomhulladékot, mint egy olyan falatot a szánkban amit nem akarunk lenyelni. De mi van ha ezt a falatot ne is tudjuk lenyelni? Mennyi a hulladék kezelésének/feldolgozásának/hatástalanításának a teljes költsége? Megtudja ezt valaki mondani?
Az egészet tovább bonyolítja, hogy egyrészt az energia ára, nem kiszámíthatóan, az elõállítási költség, vagy a rendelkezésre álló energia hordózó mennyiségébõl számítható, hanem egy piaci érték, melyet a vevõ és az eladó szubjektív helyzetítélete határoz meg jelentõs részben. Másrészt egy adott dolog energia szükséglete is változhat. Pl manapság a számítógépek energia szükséglete legföljebb csak a hordozható gépeknél szempont. De tegyük fel, mi lenne akkor ha a proci gyártókra közvetlenül rávernék azt a környezetszennyezési adót, ami a nagyobb energia szükséglet kompenzálására bevezetnének. Az intel biztos a kardjába dõlne, aztán kihozna egy sokkal kisebb fogyasztású modellt, ha tudna.
A '70-es évek olajárrobanásához képest, a 80-as 90-es években jelentõsen mérséklõdött az olaj ára, ezáltal az a késztetés is hogy energia takarékos berendezéseket gyártsunk.
Szal csak azt akarom kihozni, hogy egy olyan világban ahol, a környezeti terhelést minden fajta energia árába sokkal objektívabban bekalkulálnák, illetve az energia takarékosságot is sokal komolyabban vennék ez a fajta erõmû talán sokkal kevésbé lenne utópisztikus, mint amilyennek manapság tûnik.
En szelsoseges? Te ilyenkor a tukorhoz beszelsz? Ugyanis en utalom mind a 2 bandat egyforman. De itt most te eroltetted a kisebbik rossz megallapitasat, az meg hosszu tavon ha tetszik, ha nem, a szovjet megszallas volt....
Ügyesen ráakadtál erre a nullkibocsájtású erõmûre.
Szép, szép, bámulatos a 80%-os elérhetõ hatásfok a víz-gõz körfolyamatot kijátszva. Ám, jobban belegondolva nem egy egyszerû dolog ezt megvalósítani. Eddig oda tettek szenes erõmûvet általában ahol volt szén, a bánya mellé. Most ha nem akarunk nagy szállítási költségeket oda kell építeni az erõmûvet ahol szén is van, meg magnézium-szilikát. Az egyik pdf-ben (amit belinkeltél) lévõ térképet nézegetve ez elég nehézkes, pl. Észak-Amerikában csak a tengerpartok mentén található jelentõs mennyiségû MgO. Sokat kell még ahhoz fejleszteni, hogy ipari méretû 80%-os hatásfokú, hosszú élettartalmú tüzelõanyag cellát gyártsanak. Meg aztán az egész rendszer valami nagyon bonyolult, azaz drága. Ennél az erõmûnél a magas hatásfok meg létszükséglet, ha valamennyire versenyképes akar maradni, ugyanis egy bánya elviszi az erõmû termelésének 10-20%-t a mûvelés módjától függõen. Itt meg mindjárt két bánya van, azaz a nettó hatásfok alacsony.
Na most úgy tûnhet, mintha ellene lennék ennek az erõmûtípusnak, de a tisztán látáshoz kedvéért ezeket le kellett írnom. A leírtak végett könnyen lehet, hogy a kiadott villamos-energia egységára nagyobb lesz, mint egy tenyésztõ reaktoré. És ez ár a döntõ.
Korábban ezt írtad: „Ráadásul 10X erõmû 10X akkora kockázat, hogy valami komoly baj történik.”
Ennek ellent kell mondjak. A reaktorok biztonságát jellemzi egy szám, mely azt fejezi ki, hogy évente hány leolvadási eset történhet. Természeteses mivel a világon összesen csak néhány ilyen eset történt, és a reaktorok száma sok száz, ez nagyon pici szám, sok nullás. Jelenleg a világon javarészt 2. generációs atomerõmûvek mûködnek, ha most 10x ennyit építenének azt mind a fejlettebb, 3. generációssal tennék, melynél ez a leolvadási valószínûség 10-szer, ha nem 100-szor kisebb. Azaz 10-szer több erõmû, mint most és mégis kisebb kockázat!
Balesetek mindig vannak, így az atomerõmûben is. Ámde mennél több atomerõmû dolgozik a világon, annál több tapasztalatot is szerzünk mûködtetésük, építésük terén. Annál kisebb az esély, hogy újabb baleset történik.
"Mellesleg a lakosság nagyrészt a németek pártján állt..."
Kivéve a kommunisták, meg a szocdemek, a zsidók, cigányok, homokosok és leszbikusok, szláv nemzetiségûek, értelmiségiek, stb.
A lakosság jelentõs része szerintem azt várta, hogy az angolszászok valahol a balkánon frontot nyitnak, vagy végre megemberelik magukat és lenyomják a "szuper katonai erõt" képviselõ olaszokat és valahogy átjutnak hozzánk is. De az angolszászok inkább a montekaszinóban szórakoztak, mert hát legyünk õszinték: soha nem voltak zsenik a szárazföldi hadviselésben.
A német megszállás jobb volt mint a szovjet - amíg Horthy hatalmon volt. Azután õk is kirabolták az országot. Mellesleg a lakosság nagyrészt a németek pártján állt, rettegtek a kommunizmustól.
Még a teroristák se tudnának mit csinálni a végtermékekkel (ez mostanában népszerû téma). Kíváncsi lennék mihez kezdenének, egy vödör homokkal, meg magnézium-karbonáttal?;))))))
A minap én is azon filóztam, hogy a mai erõmûvekkel "csak" az a gond, hogy olyan melléktermékeik vannak amikrõl több száz évig úgy gondolták, hogy a környezet szempontjából semlegesek, de valójában nem azok. Csak az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy a CO2, meg a füstben levõ kén és más nehézfémek milyen pusztítóak.
Aztán arra gondoltam, hogy bizonyos kõzetekben el lehetne nyeletni a CO2-t, így egy szilárd zárvány szerû kõzethez jutnánk, amit simán eláshatnánk.
Rákerestem az altavistával a CO2 meg karbotát reakciókra és ott ki is dobta ezt a találatot.
Szal tényleg ahhoz képest hogy valószínûleg tényleg megoldja majd 50-100 évre a problémáinkat (meg talán tovább is), meg ráadásul egy két éve már komoly munkák folynak ezzel kapcsolatban, egyáltalán nem hallani róla a sajtóban.
De hát a (tényektõl) független újságírás már csak ilyen;)
Ez nagyon jól hangzik. Csak azt nem értem, hogy miért nem hallottam még róla. Ha ez így mûködik, ahogy le van írva, akkor a srácok megoldották az emberiség egyik legnagyobb problémáját. Kivételesen nem találtam az elgondolásban semmi hibát, bár egy halom kémiai folyamat is bejátszik, és ahhoz nem értek.
"Amíg a németek bent voltak a hazánkban ment a gazdaság és a magántulajdonba lévõ üzletek…" Frászt. 80 millió aranymárkával lógtak nekünk, amit soha egyik német állam se fizetett vissza. Kb. annyit érhet mai áron, mint az államadósság 3/4-e ...
Vegulis valoban. Szerinted melyik a kisebb rossz? Szegenye(bbe)n elni, vagy halaltaborokban meghalni miutan kenyszermunkaval ujaepitetted nekik europat? Gondolkozz ember(?)!
Amíg a németek bent voltak a hazánkban ment a gazdaság és a magántulajdonba lévõ üzletek… Oroszok bevonultak pénzünket tönkretették kulákokkányilvánitották az emberek millióit Elvették az üzleteket, házakat, autókat „padlást söpörtek” Szóval, ha tájékozódik az ember, akkor könnyen el tudja dönteni mi lett, volna kettõ között a kisebb, rósz
Én csak annyit mondok:Aki uralja a jelent, az uralja a multat is.
Mar bocs, de veled nincs minden rendben... Hitler kozos europajaban csak nemeteknek volt hely ugyanis, szal a haboru vege utan mindenki a zsidok sorsara jutott volna szepen lassan.... A kapitalista ideologia helyett ugye naci ideologiat akartal irni? Merhogy az lett volna, nem kapitalista. Raadasul nekem nagyon ugy tunik, hogy nem a 40-es evekben megalmodott "egyseges" europa van most letrejovoben, hala az egnek! Azt meg gondolom vagod, hogy ha ok nyernek, akkor te meg sem szuletsz, mer a szuleid mar reg halottak lettek volna akkoriban.... Szal gondolkozz...
Azért az hogy az Amiknak '45-ben volt 2-3 bevethetõ atombombájuk, az nem azt jelenti, hogy attól kezdve mindkét hadszintéren a fronton bárkit széjjel tudtak atomozni.
Azt hogy egy nagyobb országot csak az atommal elpusztítsanak úgy 10 év múlva érték el, azt meg hogy a Világot is azt megint egy 10-es múlva.
A "szörnyû hidegháború" alatt viszont legalább nem volt háború európában és a nagyhatalmak azért jobbára inkább azon versenyeztek, hogy a fegyverkezési verseny mellett megmutassák, hogy a saját politikai rendszerük milyen jó és mennyivel demokratikusabb mint a másiké (még ha ez nem is volt igaz).
Ami az oroszoknál '56 meg '68 volt, az az amerikaiaknál Kuba, Chile, meg Grenada, egyik kutya másik eb, mindenesetre a náciknál azért százszor jobbak voltak.
a kozákok meg a kígyót vedlik..huh, tényleg fájdalmas olvasni téged. Hitler a megmentõ, mi? Az biztos hogy nem üldözte volna a zsidókat békeidõben, mert addigra nem maradt volna egy sem. Amúgy honnan tudod mi lett volna és mi nem?
Mi, az hogy atommal nem lehet hábotut nyerni, amikor már ezt a történelem bebizonyította, lásd „Hirosima Nagasaki” Japán kapitulálása császár megadta magát… A Szovjet hordára ez be lett volna vetve hamarosan kapitulált, volna szovjettúnió. Ez álltál nem lett volna normandiai partraszállás ahol megtizedelték maroknyi német csapatók Szövetségeseket így sok emberéletben maradhatót volna… És a világ kétharmada német és japán részre lett volna osztva. Globalizálódott, mint most is folyamatban van…. Végûlis mit akart Hitler, egy Európát az uralig vagy is közös Európát, amiben benne volnának az összes ország, tudjuk még a franciáknál is nagy része németeket pozitívan, fogatták meg alakult a „Visi kormány”olaszoknál Mussolini szövetséges nálunk Horthy, stb. Ukaralynában felszabadítok voltak a németek a nõk sírtak örömükben, kozákok segítették a németeket az utolsó pillanatig, hogy a vörösöket elsöpörjék a hazájukból… Így nem lett volna szörnyû hidegháború, mivel hogy kapitalista ideológia uralta volna az egész világot… és az sem: a szovjetek ”békeidõben” üldözték a zsidókat gulákokba küldték az emberek millióit az 50 években, akik sokan meg is haltak…”békeidõben” 50 évvel késõbb lássuk folyamatában, van az egységes eurapa amit, már a 40 es években meg akartak vallósitani. Most is tudjuk, hogy igazán a nagyhatalmak irányítják a világot, és minden globalizálódik…
Nem tud valaki eladó atom- kézigránátot?
még szerencse, hogy én hurrápesszimista vagyok
Csak a hurráoptimisták hiszik, hogy mától kezdve csak és kizárólag ûberfasza szakemberek fogják az atomerõmûveket üzemeltetni. Sajnos ilyen létesítményeket a gyenge technikai fegyelemmel rendelkezõ országokban is építenek.
Az hogy tudjuk, mitõl robbant fel a csernobili erõmû nem azt jelenti, hogy most már soha többet nem fognak ilyet csinálni az emberek. 50 év alatt eddig 3-4 súlyos baleset, és rengeteg kisebb üzemzavar volt, 10X ennyi erõmû esetén ezek a számok is rendesen nõnének!
Mekkora ma a kockázat, hogy valami komoly baj történik?
És a hulladék az is csak diktatúrákban keletkezik?
Láttad a nagyfejû orosz csávót a parlament elött, az többek között a mi hulladékunktól lett ilyen!
Lehet hogy viszonylag kevés veszélyes anyag keletkezik, de ha az emberiség össz energiáját az atomból akarja biztosítani, akkor az is már 10X annyi. És ráadásul tízezer évig veszélyes marad és egyre csak gyûlik!
Ráadásul 10X erõmû 10X akkora kockázat, hogy valami komoly baj történik.
"Másfelõl tüzérségi lövedékekkel és légibombákkal lehet a célterületre jutattni a vegyi anyagot."
Attól a szél még elfújhatja a célterületrõl, aztán a támadónak nem csak az ellenséggel kell számolnia, hanem közben a területet is mentesítenie kell. Szal arra marha jó, hogy a támadók addig be ne tegyék a lábukat a városba, amíg az utolsó ellenálót is el nem gázosították. Hát ez nem úgy néz ki mint ami növeli a támadók esélyeit a városi harcban.
"Ha az embereid és jármûveid elhagyták a védelmi vonalakat, akkor már ki vannak téve az ellenséges tüzérségnek és a légierõnek"
Egészen addig amíg el nem érik a védelem második vonalát, és akkor viszont a támadóknak már nem csak a védõkkel hanem a saját vegyifegyvereikkel is meg kell kûzdeni;)
Az atomerõmû a legmegbízhatóbb erõmû. Minimális szennyezésel jár, feltéve ha a kezelõszemélyzet normális és távol esik az erõmû mindenféle diktatúrától.
" Magyarország nagyon meg lett bûntetve, de ha jobban belegondolunk akkor elõtte meg mi voltunk igazságtalanok, mert az akkori határok között volt jócskán olyan föld is ami nem volt igazán magyar föld, talán ezért is büntettek meg bennünket annyira. Gondolkodjunk csak el rajta..."
De pl. mi lenne, ha megmaradtak volna az 1941-es határok? Nem lenne gyûlölködés...
A Kárpát-medence etnikai viszonyai rengeteget változtak, az Árpádok korában 80-90% volt a magyarság aránya. (1914-ben 55%) Lehet, hogy térképen szép nagyok a kisebbségek lakta peremvidékek, de ott kisebb is a népsûrûség.
Egy körbe zárt városra hogy nyomatsz gázt, úgy hogy a másik oldalon a szél ne a saját csapatokra fújja?
Egyfelõl a kémiai fegyverek bevetésénél a szélre való odafigyelés alapvetõ fontosságú (az elsõ világháborúban ez elég kellemetlen lecke volt). Másfelõl tüzérségi lövedékekkel és légibombákkal lehet a célterületre jutattni a vegyi anyagot.
Van egy védelmi vonalad amit támadás ér, visszavonod a csapataidat a szennyezett terület mögé és szépen halomra lövöd az átjárót nyitó ellenséges mûszakiakat.
Ha az embereid és jármûveid elhagyták a védelmi vonalakat, akkor már ki vannak téve az ellenséges tüzérségnek és a légierõnek...
Informatika és tudomány
)
)
,
