1.) A fogyasztás csökkentése szinte minden józan határon túl. A társadalom 2 rétegûvé silányítása szegényekre és kis létszámú hatalommal és életminõséggel rendelkezõre. A dolgozó középosztály megsemmisítése, szabadságuk (mozgás- gondolati- , szólás-, költözés-, stb szabadásguk) teljes redukálása. Szellemi színvonaluk erõteljes redukálása, ugyanis ez a rabszolgasorba döntés értelmes emberek tömegeivel nem valósítható meg. A szellemi és anyagi redukció egymást segítõ, egymást feltételezõ és párhuzamosan futó folyamatok.
Az energiafogyasztás nagyértékû csökkentése, ami által a kis létszámú gazdag még évezredekig eléldegélhet. Természetesen ez esetben a szabadságától, igényszínvonalától és szellemi képességeitõl megfosztott tömeg nem teszi lehetõvé és szükségessé sem ennek a társadalomnak (emberiségnek) az átállást az atomenergiára. És nemcsak energiáról van szó, a nyersanyagokkal ugyanaz a helyzet. Ha van energia, akkor van nyersanyag (vas, réz, nikkel, wolfram, króm, molibdén,...) Ezeket ugyanis egyre kisebb koncentrációjú helyekrõl kell majd kitermelni, amihez egyre több energia kell(ene). Itt bukik el a megújuló energiaforrások vallása.
Attól tartok, hogy ez az állapot végleges, belõle kilépés már nem lesz az emberiség számára.
Ez a sötétzöldek szép, igazságos, környeztbarát, fenntartható, stb. világa.
2.) Az emberiség megkezdi az átállást az atomenergiára, amely évmilliárdokon át el tudja látni a mai fogyasztánál magasabb színvonalon is. A dolgozó középosztály válik a társadalom (emberiség) legfajsúlyosabb részévé. Az oktatás és nevelés színvonala folyamatosan emelkedik, a társadalmi munkamegosztás (specializáció) fokozódásával a közlekedés-szállítási igények is fokozódnak. Az energiafogyasztás lassan de biztosan nõ, az emberek életminõsége is nõ.
Preciz és lelkiismeretes munkavégzést csak értelmes, elõrelátó és igényes emberanyagtól lehet elvárni, amely megfelelõ szellemi és erkölcsi színvonalon áll. Ezek az emberek azonban -- akik igényesek a munkájukkal szemben is -- igényesek lesznek az életminõségükkel szemben, a TÁRSADALOM VEZETÉSÉVEL SZEMBEN, nem fogják elfogadni, hogy nekik azért kell nyomorogniuk, mert néhány sötét agyúnak ez tetszik.
Természetesen a magasabb életminõség nem jelent pazarlást. A hulladék 100%-ot egyre jobban megközelítõ újrafeldolgozására törekedni kell (ehhez is energia kell, nomeg szándék és ész, találékonyság)
Nagyon remélem, hogy az emberiség a 2. úton indul el. Ezirányú reményeimet jelenleg csupán Ázsia táplálja. No nem a jelenlegi életminõségük, hanem a jözõbeni terveik, céljaik, preferencia-rendszerük. Ez az autógyûlölõktõl, atomenergia-gyûlölöktõl harsogó ócska Európa a saját sírját ássa.
Hogy az elõbb vázolt elképzelés-rendszerrel szemben mi az igazság, már leírtam piszkozatban. Egyetlen szépséghibája van: tömören összefoglalva is több mint 20ezer karakter. Ezért most mellõzném.
Ne haragudj, de ez a szöveg egy tipikus (és gyakran hallott-olvasott) sötétzöld duma. Miért? Rengeteg okból. Csak néhányat, címszavakban.
Abból indultok ki, hogy:
-- az autó egy felesleges luxuscikk, -- az életminõségünk romlása nélkül mellõzhetõ, -- birtoklása csupán presztizs kérdés ("a fõnöködnek, szomszédnak, stb. nagyobb van...") -- az autósok a kis létszámú dúsgazdagok (szembeállítva a nagy létszámú "szegényekkel"), -- az autó nélkül egy igazságosabb társadalmat lehetne építeni, -- az autó mérhetetlen környezetszennyezést okoz, -- rengeteg ember egészségét és életminõségét károsítja, -- nélküle a Föld olajkészletei sokkal tovább kitartanának, -- a CO2 emisszió fõ forrása, -- az "autósoknak" minderrõl fogalmuk sincs, és különben is leszarják a másik embert, -- de miután az autóellenesek mindezt elénk tárták, most már önként (saját szabad döntésünk egy ilyen szép, demokratikus, autonóm egyéniségektõl hemzsegõ világban) lemondunk az autóról és átszállunk a tömegközlekedésre, és a többi autós g**it is erre bíztatjuk.
És még sok más formában is támadják az autózást a sötétzöldek, de nem akarok nagyon sokat írni.
A felsorolt pontok mindegyike ORDÍTÓ HAZUGSÁG ÉS OSTOBASÁG! Nem vitatom, hogy vannak jószándékú, ámde könnyen megvezethetõ emberek, akik azon az oldalon állnak. Õk azok, akik csak szajkózzák a sajtóban olvasott marhaságokat az autózást káros hatásairól.
És kicsit távolabbra tekintve: a "fogyasztói társadalom" borzalmairól már õszerintük.
Öszerintük nem azért veszek új cipõt vagy ruhát, mert a régi szétszakadt, õszerintük nem azért fûtök a lakásban/házban, mert fázok, hanem azért, mert az a divat a fogyasztói társadalomban, nem azért eszek mert éhes vagyok, hanem azért, mert ugye a fogyasztói társadalomban fogyasztani kell, nem azért autózok mert el akarok jutni valahová (munkahelyre, stb.) és a nap 24 órából áll, hanem mert a fõnököm meg a szomszédom is autózik...
"Ez nema foygasztói társadalom hibája, hanem az emberé. Az ember van úgy programozva, hogy mindíg többet akar, mint ami van neki, de fõleg annál többet, mint ami a szomszédnak van."
Nincs az ember igy programozva. Az emberi történelem nem más minta az embrerek cselekedete, és az emberek azért cselekszenek, hogy a cselekvést követõen javítsák a helyzetüket. Na most az a kérdés, hogy maga a cselekvés ezt valójában elõidézi e vagy az elenkezõje következik be. Ez attól függ, hogy jól felmértük e a helyzetet, vagyis milyen ötletek alapján dolgozunk, milyen információink vannak, és azokat az információkat az ötleteik alapján ha feldolgozzuk, pontos vagy téves eredményt e kapunk a cselekvésünk kimenetelérõl. Na most a problematika, az, hogy az ötletek nem a tömegtõl nem a társadalomtól származnak (pl. Marxot sem a tömeg az átlagember találta ki, és még csak nem is a tömeg olvasta), az ötletek és azoknak a terjesztése a mûveltebb egyénektõl, mondhatjuk az értelmiségtõl származik. Az értelmiség formálja a társadalmat, és ha az értelmiség többsége káros ötleteke, káros elméleteket hirdet, akkor a cselekvésünk nem javítani fog a helyzetünkön hanem rontani.
halgatyó:
Ha a demokrácia nem mûködik a gazdaságban akkor a politikai demokrácia csak álldemokrácia. Jelenleg ilyen álldemokráciában élünk. De itt most nem ezzel van gond, ugyanis erkölcsi gond meg stb... szóval az emberek olyanok amilyenek, de az állami irányításért nem az erkölcsi magatartás a felelõs, hanem maga az a tény, hogy technikailag nem mûködhet, ha a világ legjobb igazgatóit biznánk meg, és valami csodával határos módon a legerkölcsibb és leganygyalabb emberek lennének és az utolsó energiájukat és tudásukat is bevetnék, hogy tényleg jó legyen a dolog, akkor sem mûködne jó, azért mert az államot nem a profit érdekli, hanem a politikai tõke, a politikai profit, a pénzügyi tõkét ugyis elveheti adó stb. formájában nem muszáj neki megtermelni, viszont a politikai tõkét azt nem veheti el, azért meg kell dolgoznia. És a profit/veszteség az ami szabályozza a vállalható kockázatokat, mikor ezt szemelõtt tartjuk akkor kevesebb a mellébefektetés, kevesebb a gyenge menedzment, stb. ha nem figyelünk oda akkor bajban leszünk. És az állam a politikai tõkét úgy kovácsolja, hogy többet igér és többet ad mint amennyit valójában a cég megtermelt.
Pl. egy privát cég esetében mondjuk van 10% profit, na most tegyük fel, hogy a munkások fizetésemelést kérnek, a cég adhat nekik de nem többet mint amennyi a profit (valójában annyit sem, de az egyszerûség kedvéért), az állam az adhat, mert majd fedezi kivülrõl. Na most ha a privát cég megadja ezt az emelést, akkor a következõ percben a részvényesek meg akarnak szabadulni részvényeiktõl, mert ugye nincs profit, abban a pillanatban elkezd a deinvestment "kifektetés" :), vagyis a cég tõkéje kezd fogyni, a kevesebb tõkével kevesebb lesz a produkció, és az elõtte levõ fizetést sem képes majd megfizetni, nemhogy a megbeszélt magasabbat. Ugyanakkor még munkanélküliség is növekszik. Állami cégnél ez nem gond, az mûködhet veszteséggel is tõkekivonás veszélye nélkül. A versenyszférában egy cég általában annyit fizet amennyit megengedhet magának (persze ha valami okból nem élvezi az államtól a privilégiát - mint pl. most az Audi magyarországon), mert ha nem fizeti meg a piaci árat akkor az emberek elmennek a konkurenciához amely megfizeti, ilyen esetben az adott cég produktivitása csökken, költségei növekednek és ez nem éri meg neki. Ha kényszerítve van, hogy a piaci ár fölött fizessen, akkor azt két féle képpen oldhatja meg, vagy eladósodik - ami nem igazán elfogadható mert a tõkekivonás megindul, vagy csökkenti produkcióját és munkaerejét ami munkanélküliséghez vezet. Állami cég esetében az adófizetõk megfizetik a "kölcsönt" vagy a nemprofitabilis gazdálkodást. Különben az állam által "megtermelt" javak amit említettél sokkal kisebbek mint ha ugyanazt privát kezdeményezés által csinálnánk meg. És sokkal jobb munkamegosztással valamint tõkekihasználási fokozattal. Pl. a Kanadai vagy Új Zealandi légiközlekedési ellenörzés privatizációja, már évek óta jóval kevesebb pénzbõl csinálják utasonként mint pl. az USA vagy az EU, viszont a privatizáció elõtt drágább volt nálluk. És ha a légiközlekedést meg az atomerõmûveket lehet privátul csinálni akkor miért nem lehetne minden mást.
Ez nema foygasztói társadalom hibája, hanem az emberé. Az ember van úgy programozva, hogy mindíg többet akar, mint ami van neki, de fõleg annál többet, mint ami a szomszédnak van. De nem is ez a baj, hanem az, ha ezt a célt mások kárára próbálja valaki elérni (lehet ám másképp is).
Egyébként kíváncsi vagyok, te milyen autót vennél, ha bármelyiket megvehetnéd. Lehet, hogy most azt gondolod, hogy kicsit (vagy semmilyet) vennél, de ez a hozzáállás könnyen megváltozhat.
Ráadásul az egész prbolámát teljesen rossz irányból közelíted meg. A cél a környezetszennyezés csökkentése, amit nem cask az autók betiltásával lehet elérni, hanem technológiai fejlesztéssel is. Számtalan fejlesztés van folyamatban, ami jelentõsen csökkentené, vagy teljesen meg is szüntetné a szennyezést. Ezeket kellene komolyan támogatni betiltás helyett. És persze, ahogy már írták, lehet csökkenteni a közlekedés szükségességét. Pl. Budapest belvárosában a rengeteg régi, lakhatatlan házat le kéne dózerolni, és újakat építeni. Közben az elmebeteg úthálózatot is át lehetne tervezni, és sok zöldterületet is ki lehetne alakítani. Ennek az eredménye az lenne, hogy kevesebben költöznének a külvárosokba, és így sokkal keveset autóznának.
A problemet csak a maga összetettségében szabad vizsgálni. Nekem van autóm, tehát szennyezem a elvegõt DE: - nem bagózom - nem dobálom el a szemetet az utcán - nem rongálom az utcaképet (graffitik stb.), - nem káromkodom sokat - a háztartási hulladékom minimális, mert figyelek a csomagolásra, a burgonyát vékonyan hámozom stb. - takarékoskodom a vízzel, villannyal stb.
Tehát, akinek nincs autója, de trehány, sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint én. BUMMM!!!
A fogyasztói társadalom ide vezet... Mindennél fontosabbá válik az anyagi javak "kergetése" akár embertársaink életfeltételeinek romlása árán is.
Ha meg tudom fizetni akkor veszek nagyobb autót, lehetõleg dízelt és szennyezem a környezetem. Leszarom a többieket akik (ugyan esetleg velem együtt) rákot kapnak a füsttõl. Leszarom mert a fõnökömnek, már 10 éve nagy autója van, ha õ is leszarta akkor én is leszarhatom.
Ez a fajta gondolkodás a jellemzi azokat a fogyasztókat akik képesek ezen egyáltalán gondolkodni. Akik nem azok meg...
Akkor stimmelhet mégis, ha a 39% és az 53% közötti eltérést az tomenergia növekvõ részaránya okozza. Az elõbbi számolásból látszik, hogy ennél sokkal nagyobb részarány-növekedésre lenne szükség.
Érdemes pár számot átgondolni. Most a termelés 82 Mb/nap (megabarrel), ami kb. 13,7 millió tonna (röv. Mt). Évente tehát kb. 5 Gt (gigatonna, azaz milliárd tonna.) 2030-ra ez felmenne (a jóslat szerint) 7 Gt-ra.
Mivel az olaj CH2 gyökök sokszoroságól áll (jó közelítéssel), az 5 Gt olaj elégetéséhez 17,1 Gt oxigén kell, ennek 2/3-a a CO2-be kerül, 1/3-a a vízgõzbe. 7 Gt olaj elégetéséhez 24 Gt oxigén kell.
5 Gt olaj elégetésekor 16,4 Gt CO2 szabadul fel, 7 Gt olaj esetében 23 Gt CO2.
Ha a 2006-2030 idõtartam (25 év) alatt az olajfogyasztást lineáris interpolációval számolom (csak közelítés talán nem is a legjobb) akkor a vázolt 25 év alatt 500 milliárd tonna CO2-t fogunk a légkörbe pöfögni.
A Föld légkörének tömege 5*10^15 tonna. Ennek az elõbb kiszámolt 5*10^11 tonna CO2 a 0,01 %/a (súlyszázalék!). Ez ppm -ben (parts per million, azaz molekula darabszám arányban) 65 ppm CO2 koncentráció növekedést jelent, feltéve hogy ezt a CO2-t semmi sem köti meg az alatt az idõ alatt.
Ez csak az olajégetésbõl számított CO2 plussz, a szén nincs ebben benne. Látható, hogy aktuálissá vált az átállás a nagyságrendekkel bõségesebb és CO2-t nem termelõ atomenergiára. Már holnap el kellene kezdeni, mert így is legalább 30-40 év kell amíg befejezõdik.
Sehogyan se stimmelnek a számok. Íme: "következõ szûk 15 évben több mint másfélszeresére növekszik..." "A világ energiaigénye 53 százalékkal nõ 2030-ig,.."
2030-ig az nem szûk 15 esztendõ. Vagy én vagyok elmaradva? Folytatom:
"a mai 40-rõl 48 százalékra nõ az OPEC-országok súlya.." "napi 34 millió hordóról 56 millióra emelik.." "Az OPEC-en kívüli olajtermelõk napi kitermelése 48 millió hordó/napról 58 millióra nõ" Na, vessük ezeket össze. Tehát ma a napi termelés: 34Mb (megabarrel) OPEC +48Mb nem OPEC = 82Mb/nap. Ennek a 34 valóban kb 40%-a (a kerekítési hibákkal)
Ha a fejlõdést a kisebbikre (a 82 Mb/nap -ra) vetítem, ez akkor is csak 39% és nem 53.
Bocs, nem kötekedni akartam.
erdekes modon azok az emberek akik rossz gazdak az allam szineiben, soxor direkt rossz gazdak, hogy miutan csodbe juttatak a ceget olcson fel tudjak vasarolni...
"a gazda az megtermeli minimum azt amit elfogyaszt, sõt többet is, az állam pedig max 5-10% termeli meg"
Ne feledkezz meg az állam szervezõ, bizonyos egészség- és közbiztonságot nyújtó, és egyéb szolgáltatásairól. Ezek látszólag nem megtermelt javak, de valójában nagyon is azok.
Ne a mostani Magyar Államot hozd fel példának, mert az valóban igen rossz gazda, és pont azok az emberek irányítják, akik állandóan azt hangoztatják, hogy az állam rossz gazda.
Azon érdemes lenne elgondolkodnunk, hogy az állam rossz gazda, de ugyanazok az emberek, akik az államot vezetik, azok magáncégeikben (van ám nekik bõven!) jó gazdák?
Akkor itt erkölcsi probléma van velük? Gondolod, hogy erkölcsi nullákat választ meg a nép, vezetõnek? Akkor viszont a nép itélõképességével lenne gond? Aaahhh merészeled a demokráciát szidni és bírááálniii?
Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy mit is jelent az a szó, hogy gazda? Ugyebár a társadalmat emberek alkotják, akiknek céljaik, terveik, vágyaik vannak. Ezeket valaki, valamilyen áron kielégíti. Tudnék egy rakás példát mondani arra, hogy a magáncég még rosszabb gazda néha, mint az állam. De akkor 1000 karakternél hosszabb lennék.
Észre kellene vennünk végre, hogy azok, akik "az állam rossz gazda" dumát hangoztatják, valahogyan mindig k**a jól járnak, amikor az a vagyontárgy átkerül az õ jó-jó-jó gazdai kezükbe. Mi meg valahogy mindig rosszul járunk.
Egyetlen példából nem lehet általánosítani. Rosszul beállított lámpák az autósok életét legalább olyan gyakran keserítik, mint a gyalogosokét. Az autók kiszorítása az összes ismertebb önkormányzati fõfarok nyíltan bevallott célja. És ha hosszabb idõtávlatban, nagyobb területet áttekintve nézed Budapestet, igencsak észrevehetõ. Már évek óta, csak ritkán beszélnek róla, és akkor is úgy fogalmaznak, hogy megpróbálják minél jobbnak beállítani. A zöldterületek hiányára, meg a forgalmi dugókra hivatkoznak leggyakrabban, de mind a két problémát õk maguk direkt okozzák. Persze ez a kiszorítás olyan irányban zajlik, hogy azért még fejni lehessen õket, szóval nem a teljes kiszorítás megy.
Ne haragudj, de az állam az minden országban "rossz gazda", csak annyi, hogy én magam nem jelenteném ezt ki, magával a kijelentés módjával nem értek egyett, viszont a kijelentés tartalmával többé kevésbé egyetérteni lehet. Ugyanis az állami tulajdonban levõ cég mûködhet jól, és erre van is pelda (minthogy magad is említetted), a gond csak abban van, hogy minden relatív. Sokkal nagyobb az esély, hogy egy privát cég jobban mûködjön mint az állami cég, mondom az esély sokkal nagyobb, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy jobban is fog mûködni.
Viszont még ilyen esetben is amikor az állami cég jó és eredményes, az közvetett következmények azok amik jelenkeznek. Ugyanis az állami cég sikeressége 100%-ban mások kárára (veszteségére) alapszik. Ha nem így lenne, akkor a privát tõke verekedne, hogy na ÉN AKAROM EZT CSINÁLNI. Az állam két esetben van jelen mint cégtulajdonos, az elsõ eset amikor politikai okokból valami tevékenységet nem akarnak megengedni, de szükség van rá (ez az állami monopólium), a másik eset, meg amikor az adott szolgáltatásra (mert termék ilyen esetben nem igen van) csak egy kissebbségi csoportnak van szüksége, de nincs neki rá fizerõereje. Ilyen esetben a privát tõkét nem érdekli, mert nem kifizetõ, vagyis csak veszteséggel lehet csinálni. Az állam ilyenkor csinálja, jól is mûködik akár, csak nem a közvetlen felhasználók fizetik, hanem valaki más.
Általában az állam - bár nyugaton - akkor jelenik meg mint cégtulajdonos, amikor a cégnek-ágazatnak a fogyasztói erõss politikai de gyenge pénzügyi erõvel rendelkeznek. És az államnak a politikai tõke a fontos, a pénzt könnyen elveheti (adó, stb.) de a választásokon nincs neki végrehajtó hatalma, a voksokat nem veheti el, ott csak könyöröghet, hizeleghet, becsaphat, hogy a polgárok megszavazzák a következõ mandátumot.
Ez az ami értelemszerûen elébbünk teszi azt az alapelvet, hogy az államnak csak olyan hatalmat szabad adni, hogy megvédjen bennünket egymástól, de a gazdasághoz csak éppen annyi köze kell, hogy legyen, hogy ezt a hatalmat (az egymástól való védelmet) gyakorolja. Amikor az állam kihathat a gazdasági folyamatokra, akkor azt MINDÉG ugy teszi (másképpen NEM is lehet), hogy átrendezi a viszonyokat, vagyis valakitõl elveszi, hogy valakinek adhasson.
Most nekem semmi kifogásom, hogy azokon segítsek akik nem képessek eltartani magukat, NEM VAGYOK BARBÁR. Viszont itt már régen nem arról van szó, de a magyarázat nagyon hosszú lenne.
Különben a nagyvárosi szuperkoncentráció és a vidék kihalása is éppen ezeknek a folyamatoknak köszönhetõek. A gyógyítást, meg úgy képzelik el, hogy fejbelõvik a beteget és ez áltak már ugye nem beteg...
Központi tervezés csak koncentráltan mûködhet - persze úgy is cak részben, ezért az történik, hogy a vidéken az emberek "magukra vannak hagyva", a tõkét meg ha van nekik azok is viszik a nagyvárosban mert ott ugye jobban lehet kamatoztatni, ezáltal van a forgalmi zûrzavar, stb. Ezt persze még neheziti a pocsék munkamegosztás, mert központilag nem lehet jó munkamegosztást csinálni.
Úgyhogy én az "állam rossz gazda", helyett inkább azt mondanám, hogy az "állam nem gazda, csupán fogyasztó", mert a gazda az megtermeli minimum azt amit elfogyaszt, sõt többet is, az állam pedig max 5-10% termeli meg a GDP-nek, és ez már szuperjó megaf@sza eredmény, viszont általában a GDP 50% vagy annál is többet költ - fogyaszt.
Igen, sok mindenben nem jó az állam, mert pld. olcsón ad vmit, de azért, hogy megkapd, borravalót kell adnod. Nem jobb akkor a piaci verseny, még ha drágább is?
Gyerekek!
Az sem megoldás, ha idefossátok - 1000 bocsánat! - a szavakat. Meg kell tanulni tömören kifejezni magatokat. Executive summarykat kell ide írni, és ha részletesebben belemerülsz, azt tedd fel egy saját honlapra: ábrákkal, animációval, táblázatokkal, stb. megspékelve.
Nem szabad rabolni mások idejét!
Elõkelõ tudósok fórumoznak itt, és ciki lenne, ha az antigravitációs hajtómû fejlesztése a sok süket duma miatt késedelmet szenvedne.
"A legborzalmasabb baromság, amit mostanában tesznek a várostervezõk, az az autók lassú, de nagyon biztos kiszorítása a városból. "
Hát te nem vagy magadnál... Épp az ellenkezõjét látom. Mindehol csak utakat építenek. Néz meg pl. Budapesten a Vágóhíd kötnyékét. Plusz 3 sáv épült a meglevõk mellé, de betemették az aluljárót, csak zebrán lehet átmenni. Zöld persze szörkõévenként van és csak annyi idõra, hogy még én se érek át idõben, pedig fitt 24 éves strác vagyok.
Na ettõl a beszólástól szállok el mindig. Ne a MOSTANI barom vezetésbõl általánosíts légyszíves. Nézz körül nyugat-európban és a nagyvilágban! Iszonyatzosan jól menõ állami vállalatok vannak. Itthon meg pl. a vízszolgáltatás nagy része asszem, a franciáké. Biztos veszteséges...
"Na, itt dobtam be a törölközõt. Én a 1000 karakternél hosszabb hozzászólásokat nem olvasok el, sorry."
Egy tanács... én általában úgy szoktam, hogy ha hosszú a duma, elolvasok belõlle egy két mondatot, amelyet a szememmel kiválasztok, ha a két mondatot értelmesnek és tartalmasnak tartom (függetlenül, hogy egyetértek e vagy sem velük), akkor elolvasom az egésszet, persze ha mondjuk egy idõ után pl. 1, 2 bekezdés nem változik meg a véleményem az értelmesség és a tartalom szempontjából. Igy alapjában elég nagy valószínûséggel meghatározhatod, hogy megéri e vagy sem elolvasni a hosszú dumát.
Na, itt dobtam be a törölközõt. Én a 1000 karakternél hosszabb hozzászólásokat nem olvasok el, sorry.
- A felhajtóerõ nem gond, itt sincs több víz, mint Velencében, meg ez az építész dolga. Jó néznénk ki, h ennyit nem tudnának megoldani. Meg tudják.
- Én messzemenõen piacpárti vagyok, az állam rossz gazda. Kivételesen talán ezek a parkolók kerülhetnének az önkormányzat kezelésébe.
- Nincs elég hely, stb. hülyeség. Akár az utca, úttest alatt is lehet az egész, ahol például kétsávos az út (sok ilyen van Pesten), és középen zöld sáv van. Kb. 25 négyzetmétert venne el a zöldövezetbõl, de felszabadítana rengeteg parkolóhelyet felül.
Amúgy az olaszok épp a zsúfolt belvárosok, történelmi városrészek számára találták ki ezt a megoldást.
Lépcsõn lemenni meg nem lehet, jól is nézne ki. Ha elfelejtettél vmit, fizetsz azért, hogy felcocókázzák a kocsid, majd vissza. Levonják a kártyádról a pénzt. Ha meg állandóan benyúlkálsz a kocsiba, akkor hagyd fent, mert fent ugye most már van hely. Legfeljebb meghúzza vki, vagy ellopják.
Nézd, ez nem tény, ugyanis a szennyezés nem 2x. Ugyanakkor a technológia az ami korlátozza a szennyezést, nem lehet kevesebb a szennyezés mint az alkalmazott technológia szennyezõszintje, itt nem segíthet semmi féle mentalitás, semmi féle állami beavatkozás. És a technológia amit alkalmaznak a cégek az kb. ugyanaz USA, EU, Japán... egyszerûen azért mert a régebbiek nem versenyképessek. Ugyanazt a gépeket használják mindenütt, ugyanaz a technológiai folyamat (nagyjából).
Az USA valamive nagyobb szennyezése a nagyobb energiafogyasztáson alapszik. Ennek két oka van, az egyik praktikus, a másik mentalitási. A praktikus, hogy az USA egy nagy ország, az EU is nagy, de az EU kisebb országokból van és a gazdasági, kulturális stb. együttmûködések túlnyomó része az országokon belül történik, részben mert nincs teljessen szabad piac, részben mert az emberek lokálisabban gondolkodnak. Az USA-ban ez nem igy van, ott az államok közötti tevékenység sokkal szabadabb és ott mindenki amerikai nincs texasi, californiai vagy virginiai dolog. Persze amikor megvan a megoldás közelebb, lokálisan, akkor ott sem mennek az ország másik felére, de mindenképpen sokkal nagyobb a per/capita transzport, kommunikáció stb. költség mint az EU-ban. Pl. USA átlagpolgár 24000 km évente, EU átlagpolgár 9600 km évente (autó), USA 2946 km évente, EU 743 km évente (repülõ), egyedül a vonat van az EU javára USA 85 km évente, EU 802 km évente, de a vonat ugye messze nem szennyez annyit, különben ha összeadjuk akkor USA 27000 km évente, EU 11100 km évente, azt hiszem világos a különbség, plusz, az USA ezt nagyjából két szer annyi ccm-el és lóerõvel teszi meg mint az EU, tehát 4x annyi energia gorombán számolva. Persze a transzport az energiafogyasztás egy része de nem 100%. Ugyanakkor ezeket a távolságokat nem lehet 1000 ccm-es Szuzukival vagy Fiatal, Corsával megtenni. Persze a mentalitási adomány, hogy ha meglehetne is tenni, akkor is az amcsik jobban szeretik a nagy erõss autókat, de legyünk õszinték, európában is soknak olyan van ha megengedhei magának, vagyis az amcsik is azért szeretik mert megfizethetik (csupán a benzin ára is már hozzájárult, hogy egy része már "nem szereti" a SUV-okat és ezért virágzanak a Japánok, gonban van a GM és a Ford).
Szóval a töblet szennyezés a nagyobb energiafogyasztáson múlik. Különben pl. California, Washington State és még egy néhány állam környezetvédelmi mentalitása és elõirása olyan magas, hogy az EU errõl álmodni sem tud, a különbség csak az, hogy ez ott nem Federális ügy, de nem is lehet, mert az alkotmány erre nem hatalmazza fel a federális államot, és mégis van a Clean Air Act és az EPA... szóval az összehasonlitás nehéz mert a federális szabályozás kisebb mint az EU-ban, de vannak államok amelyekben nagyobb. Különben miért szedné le pl. egy Montanai lakostól ugyanannyi adót a federális stabályzásra mint egy Californiaitól, amir a Montanai ha átlag fejenként 8x kevesebbet szennyezi a környezetet mint a Californiai. Szóval ONE SIZE DON'T FIT ALL.
Ugyanakkor egy kicsit hajlamosabbak a túlfogyasztásra (pazarolásra) mert több van nekik, megengedhetik maguknak.
Végül is az USA jobban szennyez, de ez nem azért mert azok roszabb emberek, vagy mert felelõtlenebbek... stb. csupán azért mert más környezetben élnek és másként is kell, hogy dolgozzanak, ha mi itt európában úgy csinálnánk mint õk ott az USA-ban ráfizetnénk, éppen igy van ez fordítva is, mások a körülmények.
A feudalizmusban volt az amikor valaki azért lehetett gazdag, mert a másik szegényebb lett, ott volt kizsákmányolás. A másik kizsákmányolás a szocialista felfogás, amikor elveszik tõlled, hogy annak adják aki nem kereste meg (és ezzel téged részben az õ rabszolgájáva tesznek). A mai világban a gazdagodás egyik módszere ez, pl. rákényszerítenek, hogy valamit megvegyél (és ezt csak az állam tudja), valamint ha a monopóliumok ellen nem lépnek fel, ilyen esetben megvetetnek veled valamit amire nincs szükséged, vyga valamit amire szükséged van sokkal magasabb áron mint a marginális ár. És ekkor valójában kizsákmányolnak mint ahogy mondod. Mindkét esetben a korlátlan hatalmú állam a felelõs. A másik, módszer a meggazdagodásra, a tõke amit egyébként magad a munkádal halmozol fel, olyan alkalmazása, hogy a munkád és felhalmazott tõkéd által megvásárolt termelõi javak (szerszámok, módszerek, gépek...) növeld a produktivitásod és ezáltal többet termelj és ezáltal még több tõkét halmozz fel. Mindenesetre amikor a tõkérõl beszélünk nem szabad elfelejteni, hogy ha alkalmazod a termelési javakat vagyis dolgozól a meglévõ szerszámokkal, gépekkel stb. és ezáltal olyan terméket vagy szolgáltatást produkálsz amelyek másoknak a javára vállanak, akkor értéket tehát tõkét termelsz, és ezáltal gyarapszik a te tõkéd is és a vásárlód tõkéje is. Ha csupán fogyasztói terméket, szolgáltatást termelsz (és ez az amirõl lejebb beszéltem) akkor a te tõkéd gyarapszik, viszont a vásárlód tõkéje nem gyarapszik, mert õ csak fogyaszt, vagyis a munkája által megkeresett pénz által megvásárolt terméket, szolgáltatást elfogyassza, nem használja a termelési folyamatában tovább és ez által nem növeli saját produktivitását - ezáltal saját tõkéjét. Na itt vált át az egyébként kapitalista árúcsere ami csak akkor következik be ha mindkét fél nyer, a jelenlegi Keynesián - szocialista árúcserére, amelyben az egyik fél nyer, a másik meg csak azt hiszi, hogy nyert (hû de fas..a új mobilom van, meg nézd vettem hozzá 799 melódiát darabja csak 10 cent...).
Itt válaszolok, arra, hogy nekem semmi kifogásom a fogyasztói társadalom iránt, sõt fogyasztás nélkül nincs termelés sem, viszont a Keynesián és a szociális állam által elhatalmasodott csak fogyasztó bürokrácia által mesterségessen elõidézett fogyasztás legnagyobb ellenfele vagyok. És éppen ez az ami tönkreteszi környezetünket, leszegényíti a kisembert és még sok mindenhez negatívumhoz vezet bennünket. A tõke (befektetések), a nagyobb ismeretek (tudás) alkalmatása tehát a MUNKA kell, hogy növelje az emberi jólétet, nem a fogyasztás serkentés, nem a szocialista redisztribúció, nem a kizsákmányolás, hanem a MUNKA. De, hogy az egész amit dumálok ne legyen Utópikus, a MUNKAMEGOSZTÁS a legfontosabb része, mert a tõkét nem tudjuk kihasználni ha nincs megfelelõ munkamegosztás, ugyanis nem tudunk termelni többet mint amennyit elfogyasztunk ha nincs megfelelõ munkamegosztás, és ezáltal vagy stagnállunk, vagy hanyatlunk (fogyasztjuk tõkénket, adóssoduk el, ha már elfogyott a tõkénk). Ezért van az, hogy manapság mindég kevesebb ember munkája produktív, mindég többen élnek meg rajta. Ezért van az, hogy lassan nem lesz a nyugdíjasoknak mit enni, most amikor annyit tudunk termelni amennyit csak akarunk... nem az a gond, a gond ott van, hogy a munkamegosztás pocsék, ez miatt a munka kis része produktív, ugyanakkor a fogyastás serkentés még rosszabbítja a dolgokat mert napról napra nagyobb a fogyasztási termékek-szolgáltatások aránya és ezeket a termékeket-szolgáltatásokat nem tudjuk produktivitás növelésre, ezáltal nem tudjuk magunkat gazdagabbá tenni, mert amit megkeresünk az elfogyasztjuk, nem tartós dolgot veszünk ami életünk minõségét javítaná, hanem "megesszünk" mindent amit csináltunk. De ennek 99%-ékában a központi tervezés az oka.
Ami meg az olaj dolgát illeti, én személy szerint már annak is örülök, hogy van olyan tervezet, ami a következõ 25 évben csupán 30%-os emisszió növekedéssel és 16% szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel számol. Ezek ugyanis a korábbiaknál bíztatóbb számok, és már magukban is azok, hiszen egy-egy sikeres változás általában gyorsuló ütemû és így a rákövetkezõ húsz év adatai elvileg még sokkal bíztatóbbak lehetnének.
Ami meg gazdasági, meg környezetszennyezési hatásokat illeti, bejátszik egy harmadik is szerintem, a biztonság kérdése. Méghozzá két oldalról is: a fontosabbik az, hogy per pillanat (és már vagy ezer éve) az iszlám országok és a nyugati országok közt van egy konfliktus, aminek egy megjelenési formája lehet pl. a terrorizmus is. Úgy gondolom, hogy az, hogy az iszlám országok birtokolják a világon a kitermelhetõ olaj mintegy 65%-át, és ugyanakkor ennek túlnyomó részét a nyugati országok használják fel, szóval, hogy ez jó lehetõség a két kulturkör közeledésére. Ugyanis ha az iszlám országok gazdasági fejlettsége közeledne a nyugatéhoz, akkor a társadalmi berendezkedése is könnyebben közeledne már. Egy fogyasztói társadalom feltételez például fogyasztókat, amihez viszont az egyes polgároknak kell bizonyos mértékû gazdagság, ami jelen esetben sok iszlám államban nincs meg. Nyilván frusztrált az a fogyasztói társadalom, amiben ez a "fogyasztás" kimerül mondjuk az éhezésben. A frusztrált embereket meg sokkal könnyebben lehet például háborúba vagy terrortámadásba vinni. De máshonnan is meg lehet ezt közelíteni, ha egy ország gazdag, akkor egy a területén zajló háborúval sokat veszíthet: infrastruktúra semmisül meg, óriási beruházások vállnak semmivé se perc alatt, stb. Így ha az iszlám és nyugati országok (pláne ha a világ összes országa valamikor: utópia :) ) egyszerre jutnának el egy olyan stádiumban, amikor már akár nagyon sokat (pl. évtizedeket, magas életszínvonalat, stb.) veszíthetnének egy háborúval, akkor valószínûleg akár nagy áldozatok árán is háborús cselekményektõl mentes egymás mellett élésre törekednének. Márpedig magas olajárak mellett az iszlám országok mutathatnak egy gyors felzárkózást, egyszersmind a magas árak miatt megjelenhetnek az olaj mellet alternatívák, amelyek szépen felfuthatnának és a magas olajárak így a környezetszennyezés elleni fellépést is segítenék. És innentõl lesz majd jobb szerintem a hydrogén mint üzemanyag a növényekbõl kinyerhetõ energiánál, mert víz a világ legtöbb országában így-úgy jelenvan és így ez nem okozna szembenállást az országok közt. Ami meg a gazdasági részét illeti, ha már majd kellõen felfut az környezetbarát technológia alkalmazása, akkor egy idõ után a világgazdaságnak olyan húzóágazata is lehet akár, mint a számítástechnika volt. Hisz az új energia új erõmûveket igényel, azokat valakiknek fel kell építeni, a gépjármûpark cseréje felgyorsulhat ahogy új és új üzemanyagtípus lesz például a kutaknál, hatékonyabb motorok, stb-stb.
Na még egy legutolsó gondolat. A közlekedési szükségletek (igen SZÜKSÉGLETEK) kezelésének kétféle módja: az oki kezelés és a tüneti kezelés közül az oki kezelés sokkal jobb hatással lenne az olaj (energia) megtakarításra, mitn a másik. Miért?
Az oki kezelés a közlekedés(tágabb értelemben a közlekedés-szállítás) okait próbálja meg orvosolni. Ezt nem lehet 100%-osan egyik évrõl a másikra, de valamikor valahol el kell kezdeni.
A közlekedés-szállítási szükségletek igazi kiváltó oka a társadalom-gazdaság fejlõdése: a specializáció és a munkemegosztás fokozódása. A történelem korábbi szakaszaiban általános önellátó kisparaszti gazdaságok rendszere ma már a múlté. Egyre bonyolultabbak, egyre több és kifinomultabb alkatrészbõl állnak a termékek, ezeket pedig nem tudja akárki elõállítani a konyhaaszatlon egy bicskával. Az elõállításhoz szükséges nagyméretû és igen drága (bonyolult, preciz) gépek csak igen nagy (egyre nagyobb) sorozattermelés esetén tudnak elfogadható áron dolgozni.
Ebbõl következik a szállítási szükséglet folyamatos növekedése. Egyre távolabb kell a részegységeket majd a félig összeszerelt féltermékeket szállítani. Ezzel ellentétes tendenciát okoz persze az, hogy az egyre korszerûbb termékek egyre könnyebbek, kisebbek, azonos funkcióra vetítve.
(Ezt csak azért írom le, mert valahol az elején egy kamionos is beleírt, és találóan kifejtette, hogy találjon ki valaki jobbat)
A közlekedés tulajdonképpen a munkaerõ szállítása, amely munkaerõ egyre specializáltabb, ezért nem terem akárhol, és mivel családtagjai vannak,akik máshol dolgoznak, valakinek mindenképpen utaznia kell.
Azok a szocialista nagyüzemek, amelyekbe sínpár kanyarodott be, és az áruszállítás 100%-a valamint a személyszállítás egy része is ezen bonyolódott, nos ezek a szocialista nagyüzemek mára a múltat jelentik. A szétszórtan elhelyezkedõ, sok kis gazdasági egység lett mára általános, és EZ SZÜKSÉGSZERÛEN KIHATOTT A KÖZLEKEDÉSI STRUKTÚRÁRA ÉS SZÜKSÉGLETEKRE és nem az autók kitiltásával lehet kezelni.
Most jön a lényeg. Ha az autóval közlekedõ emberek mind buszra szállnak, akkor sokkal több buszra lenne szükség. Egyrészt Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében nincs aki ezt megfinanszírozza (iszonyatos összeg lenne, bárki kiszámolhatja) másrészt a tömegközlekedés nem annyival gazdaságosabb, mint azt az autók ellenségei szeretnék elhitetni!
Ahhoz, hogy a tömegközlekedés ELFOGADHATÓ SZÍNVONALAT, életminõséget nyújtson, megrfelelõ járatsûrûségre van szükség. Részben emiatt, részben az információ hiánya miatt a tömegközlekedés mindig jelentõsen túlméretezett, kivéve egy-két rövid napszakot. Akkor meg alulméretezett, az emberek szoronganak, fulladoznak. (az információ hiánya azt jelenti, hogy egy járat elindításakor nem tudható elõre hogy hány utas lesz. lehet hogy egy busz helyett egy nagyobb személyautó is megfelelne, mégis buszt küldenek, mert muszáj.)
Napközben meg megy egy busz 5-6 utassal. Vagy állok a vasúti sorompó elõtt (30 másik autóval együtt) és elmegy egy vonat. egy kis mozdony, két vagon, bennük összesen 5 ember. (összeszámoltam, volt ilyen).
Ha a közlekedési szükségletek OKAIT kezelnék a közlekedés ellehetetlenítése helyett, akkor kevesebb autó mozogna, mégsem kellene drasztikus mértékben emelni a tömegközlekedés volumenét. És mégsem éreznék úgy a dolgozó kisemberek, hogy kényszerítik és fejik õket, fokozatosan elveszik az életminõségüket és mozgásszabadságukat.
És az olaj is lassabban fogyna. A környezetvédõk is kevesebbet hivatkozhatnának a levegõre..
Még egy legutolsó megjegyzés a parkolással kapcsolatban, aztán eldugulok.
A felszíni parkolás Budapest nagyon szûk központi része kivételével gond nélkül megoldható volna, ha lenne rá önkormányzati és döntéshozói szándék. (Ami nincs, mert akkor nem lehetne fejni és taposni az embereket, és közben jól meggazdagodni)
Budapest lakosai birtokában majdnem 600ezer autó van (KSH) ÁLLÍTÓLAG ehhez 400ezer autó adódik hozzá a városon kívülrõl (=vidékrõl). Ez cirka 1 millió autó.
Mekkora helyet foglal el 1 millió autó? Egy átlag autó elhelyezéséhez 12 m2 terület elegendõ, ebben az ajtók nyitásához szükséges sáv is bennevan. Tehát 1 millió autó 12 km2 területet foglal el. Budapest teljes területe 625 km2, aminek az említett 12 km2 mindössze 2%-a.
Ésszerû várostervezéseel akát 5 millió autó is kezelhetõ lenne. Ha egyes önkormányzati lótolvajok nem a meggazdagodásban és a bratyizásban lennének érdekeltek. (ilyen okok miatt teszem mindig idézõjelbe a "rendszerváltás" szót! mert az elõzõ rendszer leglényegesebb eleme: az összefonódások és sikkasztási trükkök rendszere semmit sem változott.)
Ésszerû várostervezéssel ki lehetne jelenteni, hogy a város területének mondjuk 8%-a legyen fenntatva a közlekedési eszközök átmeneti tárolására (hülye idegen szóval "parkolás"), mondjuk az elõbbi 3-szorosa, azaz 25% legyen erdõs, fás, bokros, szökõkutas, füves zöldterület, mondjuk 25%-a legyen útfelület (mozgó autók) a maradék 42% pedig épületekkel lefedett, azaz beépített terület.
Ez persze egy nagyobb területre érvényes átlagos %, mert ha mondjuk egy 2x2 sávos útkeresztezõdében kiválasztunk 100 m2 felületet, annak nyilván 100%-a útfelület lesz... szóval értelemszerûen.
Ki kellene jelenteni (egy nagyon átfogó és alapos közlekedési törvényre lenne szükség), hogy ha egy városrész közlekedési terhelése olyan mértékû, hogy a fenti %-ok mellet is eldugul, AKKOR ANNAK AZ OKÁT KI KELL VIZSGÁLNI. Nem azon kellene sírni, hogy mi a f**ért jön be Budapestre 400ezer autó vidékrõl, és nem azon kellene töprengeni, hogyan lehet ezeket kitiltani, HANEM azt kellene megvizsgálni, hogy MIÉRT jönnek? Mi az, amit itt megtalálnak, és otthon nem? Munkahely? Áruházi választék? Kultúrális-szórakozási lehetõség? (ez utóbbit én magam sem hiszem, nem a színházba és múzeumba jár az a 400 ezer autó ahogy én ismerem embertársaimat:-))
Át kellene gondolniuk a döntéshozóknak, hogy hogyan lehetne elérni, hogy ezek az emberek otthon is megtalálják, amit itt keresnek. Mert akkor ÖNKÉNT nem fognak ide jönni, és nem kell KÉNYSZERÍTENI õket, miközben fennhangon fröcsögnek a demokráciáról meg a szabadságról meg az autonóm személyiség önrendelkezésérõl, leginkább akkor, amikor egyes "autonóm személyiségek" éppen agyonvernek valakit...)
És akkor az a köolaj is egy icipicit lassabban fogyna. No nem annyival, mint amennyit az autózás ellenségei szeretnének elhitetni velünk, ugyanis az energiafogyasztásnak csak kis részét használja fel a közlekedés-szállítás (=a gazdaság vérkeringése!)
A mélygarázsokkal az a legnagyobb gond, hogy mit csináljanak a talajvízzel. Ez Budapest központi részein a Duna közelsége miatt és az agyagos-kavicsos talaj miatt teljes (100%-os) vízszigetelést követel meg, ami viszont a felhajtóerõ miatt gond (ciki lenne ha az egész mélygarázs szépen lassan kiemelkedne a földbõl:-)
Ez lekorlátozza az alkalmazható mélységet és drágítja a megépítést.
További probléma, pont a belvárosi, sûrûn lakott részeken, vagyis pont ott ahol a mélygarázsra szükség lenne, az, hogy a terület majdnem teljesen be van építve mûemlék épületekkel (valljuk be: tényleg stílusos épületek, amiket kár lenne szétrombolni) Emiatt az építkezést "aláépítés" jelleggel kellene kivitelezni, ami borzasztóan drága.
Az a jelentéktelen terület, ami Budapest (Pest) belvárosában nem épület hanem park alatt van NEM OLDJA meg a problémát, mert kevés. Meg aztán megint jönnének az ön-fáhozláncoló emberek, akik 100%-os sajtótámogatással szidnák az autósokat és a kisemberek mozgásszabadságát hónapokon keresztül.
Mindenképpen szükség van felszíni parkolásra is, annál inkább, mivel aki beugrik egy kis boltba valamelyik utcában, hogy 5-10 perc alatt vegyen valamit, az nem vállalja a mélygarázs-használattal járó idõhúzást.
Egy ilyen mélygarázs kifejezetten az egész napos (vagy legalábbis több órás) parkolásra alkalmas igazán. Ekkor viszont meg kell oldani a munkakaezdés és munkabefejezés körüli csúcsterhelés kezelését. (Erre van jó, az okokat kezelõ megoldás: a munkakezdés-befejezés idõbeli elhúzása, amit régebben lépcsõzetes munkakezdésnek hívtak)
Kivételesen nem értek egyet veled.
"de mondjuk, ha pl. egy tárgyat nem olyanra gyártanának, hogy holnap ki kell cserélni, miközben semmi igazi ujjat nem nyújt, pl. mobiltelefon mánia, új auto minden 3 évben, pedig ugyanúgy utazol benne mint a régiben"
Azért ebbe jócskán benne van a technika fejlõdése is. Persze a mobilokat értelmetlen fícsörökkel nyomják tele hasznos fejlesztések helyett, de azért néha véletlenül becsúszik 1-2 jó dolog is. Nyílván nem havonta kell újat venni, hanem mondjuk 2-3 évente. Az autók viszont érezhetõen fejlõdnek, illetve elhasználódnak (meg törnek). Aki megteheti, annak érdemes 3-5 évente cserélni. A használt autót meg megveszi más, akinek nem megy olyan jól, így nem pazarlás.
"Még egy pl. a Coca Cola jó volt üvegben is, meglehetett inni, de ez nem felelt meg, mert nem volt elég nagy az üveg iránti kereslet, ezért kitalálták a mûanyagüveget, amely 1. szemétbe megy, tehát pazarlás, 2. szennyezi a környezetet, 3. semmi értéket nem ad hozzá életünknek, mert a Coca Cola még mindek csak ugyanaz mint elõtte volt."
A mûanyag üveg nekem jobban tetszik, mert könnyebb, és nem törik. Meg gondolom olcsóbb a gyártása is a mûanyagnak. És ugyanúgy újrahasznosítható, mint az üveg. A visszaváltható üveg azért nem jó, mert egyrészt macera a vevõnek és a boltosnak is, másrészt a tisztítása környezetszennyezõ.
Egyébkémt persze a fogyasztói társadalom nem a legjobb, csak még nem találtak ki jobbat (ami mûködik is).
Az autó elérhetõségét szerintem nem nehéz biztosítani, ugyanis mindenképpen kell egy ilyen létesítménybe -- szervízcélból is -- valamilyen áramellátás-független lejárási lehetõség (csigalépcsõ). Ezt kell csupán alkalmassá tenni bárki számára, ami nem nehéz ügy. Ez azért is elengedhetetlen, mert nemcsak véletlenül felejthetünk valamit az autóban. Gyakori, hogy nem egyetlen ügyben jövünk be a városba, és egyszerre nem akarunk minden cuccot mindenhová cipelni. Tehát az ott töltött idõ alatt akár többször is odamegyünk az autóhoz, kiveszünk-beteszünk, ez teljesen normális.
Az ötlet nem tûnik rossznak, persze az ördög a részletek között bujkál. Leginkább az ára a kérdéses, ami erõsen beruházó-függõ. Ha a manapság naggyon divatos, szupergyorsan megtérülendõ magánberuházással fogják megcsinálni, akkor eléggé drága lesz, attól tartok.
Mindenképpen közösségi feladatként kellene kezelni a közlekedés teljes egészét (benne a parkolást is), és nagyon távol kellene tartani tõle a pénzéhes bandákat. Jelenleg ezzel ellentétes tendenciák érezhetõk, ami hosszú távon sokkal nagyobb károkat fog okozni a társadalomnak (és ezen keresztül a gazdaságnak is) mint amekkorát most el tudnak képzelni sokan, vagy mint amekkora hasznot ez néhány rabló zsebébe beletesz.
..a helytakarékosság meg onnan van, hogy nincs le/fel lehajtó rámpa, plusz belsõ folyosók. + parkoláskor nem megy a motor. Lopni meg szerintem nehezebb a föld alól, mint fentrõl.
De igy átgondolva van még 1 negativuma mivan ha bent hagytál valamit a kocsiba és vissza mennél érte? :D Ha felhozod gondolom mg1 kéne fizetni az újra lerakásért..
Ez szimpi sok helyen fel lehetne rakni ilyet és nem lenne anyi parkoló auto ami zavarja a közlekedést( igy talán valamennyire csökkene a csúcsok száma is) Viszont a lopások száma szerintem nõne :D Egy pöty feljön az autó és mehet :)
Messsszemenõleg egyetértek veled! halgatyó for President! :-)
Amúgy van olyan, hogy szép, kis, környeztbarát automatikus (!) földalatti parkolók.
Példa: www.trevipark.com
A felszínen olyan kis helyet foglalnak el, hogy csak. A kocsikat elektromos liftek teszik-veszik, tehát egy hagyományos parkolóházhoz képest a légszennyezés minimális. És olyan kis zsebkendõnyi helyet foglalnak el a felszínen. Persze, a megépítésük nem olcsó, de nem is sokkal drágább, mint egy hagyományos mélygarázsé, ráadásul az egységnyi teületre jutó felhasználtság jobb.
A Bp. Polg. Hiv. egy ideig mintha gondolkodott volna ezeken, aztán hamvába halt a terv. Helyette megépítették pld. a Bazilika elõtt a mélygarászt, amely méregdrága, 240 Ft./óra, emiatt a kihasználtsága 50% aaltti, így tehát veszteséges. Idiots!
És a polgár -- miután kiutálták az autóját a városból -- õ maga is szépen el fog költözni az általad ideálisnak tartott városból. A munkaerejével és vásárlóerejével együtt. És remélhetõleg minél gyorsabban, hogy a hasonló álmokat dédelgetõ döntéshozók idõben észrevegyék az ilyen hozzáállás mérhetetlen ostobaságát
Az a baj, hogy az általad leírtakat egy csomó "civil" szervezet duruzsolja állandóan egy rakás csökött agyú döntéshozó fülébe. Azok meg -- gondolkodás kizárva -- hanyatt fekszenek és szétteszik a lábukat ezeknek a "civil" szervezeteknek. Az idézõjel arra vonatkozik, hogy ezek a "civil" szervezetek gyanúsan sok (több tízmillió!) forintos éves támogatásokat költenek el arra, hogy a dolgozó középosztály álmait, vágyait, tervet és céljait tönkretegyék.
A baj ott van, hogy a problémát NEM AZ OKOK FELÕL közelítik meg, hanem a következményeket próbálják meg TILTÁSOKKAL, ERÕSZAKOS ÚTON megszüntetni.
A "rendszerváltás" óta jelentõsen átrendezõdött az emberek élete, munkehelyi lehetõségei, jelentõsen megnõtt a távolság a nagy nehezen megszerzett munkahely és a lakás között! Ezzel jelentõsen megnõtt a közlekedési terhelés is. Mind a tömegközlekedésben (ami ettõl még lassúbb és tragikusabb állapotú lett!), mind pedig az autóközlekedésben.
Tovább nehezítette a tömegközlekedés helyzetét a gazdasági szemlélet változása, az állami támogatások ill. az állami szerepvállalaás csökkenése, ami tovább terelte az embereket az autóközlekedés felé. Ez egyáltalán nem csoda!
A legborzalmasabb baromság, amit mostanában tesznek a várostervezõk, az az autók lassú, de nagyon biztos kiszorítása a városból. A szarsajtó egyfolytában súlykolja az emberek fejébe, hogy "kevés a zöldterület" és közben épülnek az egyre nagyobb csicsás irodaházak, az elõttük található járdaszakaszt kikarózzák, ahol korábban lehetett megállni az autóval, ott most nem lehet. Pedig az közterület! (volt, de lassan úgy látszik minden magánkézbe megy át, ami addig közös volt)
Az emberek pedig dühöngenek, szitkozódnak, egyre nehezebb az életük egyre dühösebbek, egyre jobban utálják ezt az egész sz*r rendszert, a vezetõinket, a bankároligarchiát, a pénzuralmat, a környezetvédõket, stb.
Én azt remélem, hogy egyszer valaki észbekap és megfordul ez a tendencia. A közlekedés ellehetetlenítése helyett a lakások és a munkahelyek átlagos távolságát fogják csökkenteni, munkehelyek teremtésével, épeszû város- és településtervezéssel, valamint meg fogják könníteni az emberek lakásváltoztatását, hogy ha valaki munkahelyet változtat, akkor legalább az egyik keresõje a családnak találjon munkát a lakásához közel...
Errõl több száz oldalt lehetne írni, itt nem fér el. Már leírtam több helyen, de hatástalan. Csak szajkózzák ezt a "tiltsuk ki az autókat, majd minden megoldódik" tipusú dumát.
Amcsiban az 1 fõre esõ környezetszennyezés 2X akkora mint Európában, miközben Európában az életminõség lehet hogy átlagban jobb is mint Amcsiban. Olyan helyeken mint Svájc, skandináv országok, Ausztria stb. biztos hogy jobb.
Persze az egy fõre jutó GDP magasabb Amcsiban de ennek nagyrészét a bankok, multik, olajtársaságok által bezsebelt extraprofit teszi ki, ami meg a büdös életben nem jut el a kisemberhez, akinek a statisztikában a "neve mellé" odaírják.
Szal ha a világ nagyrésze annyira lenne környezetszennyezõ mint Európa akkor még vagy 100 évünk lenne ezeken a problémákon rágódni. Persze azért megjegyzem, hogy az európai jólét szintén a szegényországok dolgozóinak és a környezetnek a kizsákmányolásának köszönhetõ.
1. Igen, errõl beszélek, annyi különbséggel, hogy nálam a szénerõmû is az iparhoz tartozik.
2. Különben: Tóni Blair mondta nemrég, hogy a globális felmelegedés miatt akár 500 új atomerõmû építése is szóbajöhet. Már nem emlékszem, hogy csak UK-ról beszélt-e vagy egész Európáról+USA-ról. Sajnos, szegény hamarosan távozik a politikából, aztán ki tudja ki jön helyette. Mondjuk, én olyan országokban, ahol a biztonság garantál, helyeslem az atomerõmûvek építését, de félek instabil vagy alacsony munkakultúrájú országok esetében. Bár, akárhogyis vesszük, a nayg számok törvénye szerint, ha több az atomerõmû, nagyobb az esélye a baleseteknek is.
3. Apropó: Soha nem értettem, hogy ezeket az erõmûveket miért nem a föld alá építik? Legalább légitámadásoktól védve lennének.
4. Meg egyáltalán, az üzemanyagtárolókat is. Izrael a legutóbbi libanoni háború során annyi ilyen üzemanyagtartály bombázott le, amennyit csak akart. Szerintem a kár sokkal nagyobb, mint föld alá építésük költsége lett volna. Háborús övezetben nem is értem, minek a felszín fölött mutogatni ezeket az idõzített bombákat.
Epikurosz: Kína és India környezetszennyezése nem csupán az ottani (meglehetõsen laza) elõírásokra és szokásokra vezethetõ vissza: az ún. füstös ipar (smokey industry) jelentõs része települt át a rendkívül olcsó munkaerõ miatt az USA-ból és Nyugat-Európából ebbe a térségbe - azaz a ludas a globalizáció. Napjainkban az USA levegõ-szennyezettségének legnagyobb részét (az autók mellett) már a szén-erõmûvek adják, nem az (egyébként sok helyen leépült) ipar: Észak-Amerika ugyanis nagyon gazdag szénben - azaz olcsó energiaforrás. Bele is pöfékelik a légkörbe... errõl, és ennek veszélyeirõl nagyon jó cikk olvasható a National Geographic nyári számainak egyikében.
Olajat addig égetünk ameddig lesz. A sokat idézett Judith Miller mondataival: "A kõolaj a modern világ heroinja. Olyan életmódot táplál, amelyet egyetlen más anyag sem lenne képes ilyen hatékonysággal és (ehhez képest) olcsóssággal kielégíteni".
Nos, ezzel az elköltözéssel nem vagy egyedül, én - mint itt korábban írtam - már elég sok helyet végigzongoráztam, de nem olyan könnyû, meg egyedül uncsi lenne.
A helyzetelemzésed nem pontos. A fejlõdés még itt európában sem lineáris. Magyarország ma, 2006-ban kb. annyit termel iparilag, mint 1988-ban. 18 év alatt sikerült elérnünk a szocializmus utolsóelõtti évének szintjét! Rengeteg üzem bezárt: szénbánya, gyár, stb. Az autóforgalom persze megnõtt, mert több lett a személyautó. Amúgy meg bõvült a szolgáltatóipar. Más: vannak olyan kisfalvak, ahol a lakosság csökkent, sõt egész Magyaro. lakossága csökkent, nemkülönben Ukrajnáé, Oroszországé stb. A globális mérleg persze mégis az, hogy nõtt az üvegházhatás, de szerintem Európán kívül álló okok miatt. Itt azért kb. 20 éve keményen beindult a környezetvédelem, a környezetbarát technológiák. Energiatakarékos hûtõk, stb. A Temzében megjelentek a halak. Szóval, teljesen felesleges állandóan azt ismételgetni, hogy a fogyasztói társadalom így meg úgy. A legnagyobb szennyezõk az USA, Kína, India, pont ahol nem történt meg az európai mentalitásváltás. Sztem Európa rulez!
Hümm...víz, és/vagy vízgáz magas hõfokú szénre fuvatva hirdogént eredményez. Ezel lehetne hajtani a tragacsokat, de akár sima puszta hidegensajtolt napraforgó, vagy egyéb olajos magvas növényekkel is. Kapacitás az lenne. Na+ pl.: MC Donald's az elsütött olaját ha nem szórná ki és a többi nagy "konyha" 1 kis ülepítés után lehetne még azt is használni...1 rakás üzemanyag van csak körül kell nézni.
Éppen ezért töröm a fejem, hogy elköltözzek pl. Alaska, vagy British Columbia hegyes erdõibe, ahol csak Grizli medvék járnak :) és ahonnan 500 km-re van a legközelebbi civilizáció, aztán hagyományos mezõgazdasággal (organic) bebiztosítani amit elfogyasztok, és persze mivel oda nem jár senki, nem kell félni majd a bûnözõktõl, járványoktól, stb. Aztán viz is van, a gleccserek még egy ideig állnak... De egy érdekes megfigyelés, ha a környezet kitartotta a fosszilis energiahordozók (itt értem inkább a kõolajat, mert a szénbõl még nem fogyasztottunk el annyi részt) 60%-ának elégetését egyébként piszkosabb égetéssel mint amilyent jelenleg alkalmazunk (most lusta vagyok utánnanézni, de valami hasonló százalékra emlékszem a Peak Oil elmélettel kapcsolatban), akkor miért ne tartaná ki a maradék 40%-ot?
Szerintem a természet kitartani képes, csak az a kérdés, hogy az emberi civilizáció, hogyan fogja viselni a következményeket. De ezt elõrelátni szintén nem lehet. Viszont már most is vannak elég komoly következmények, a jövõben sem hinném, hogy megusznánk. Habár vannak helyek ahol egy csepp víz sincs és mégis pancsiznak (Qatar, Bahrain, UAE...), a tengervizbõl kivenni a sót nem nagy tudomány. Persze azoknak akik napi 1-2 dollárból tengõdnek ez nem segít semmit.
Na de megmondom, hogy miért van ez a szar helyzet. A Keynesián felülrõl irányított gazdaság (ami a világban évtizedek óta szabvány), ahol a fogyasztás a fontos, mert a fogyasztás növelésével serkentik a termelést, ami egyébként magával a józan ésszel áll szemben, a megtermelt javak túlnyomó része fogyasztásra készül, tehát nem termelõi javakat gyártunk, hanem fogyasztási cikkeket. Mivel a nagy fogyasztás zavarása miatt, a gazdaság nem képes a technológiát megfelelõ arányban fejleszteni - magyarul a fogyasztás által megkövetelt termelés túlszárnyalja a rendelekezésünkre álló technológiánk környezetbaráti fejlesztésének ütemét, az következik be, hogy sokkal nagyobb mértékben rongáljuk a természetet mint amennyiben olyan esetben rongálnánk, ha a termelésünk produktív javakra és nem pedig fogyasztói javakra öszpontosítana. Na most ez így ahogyan leirtam, nehezen érthetõ :) de mondjuk, ha pl. egy tárgyat nem olyanra gyártanának, hogy holnap ki kell cserélni, miközben semmi igazi ujjat nem nyújt, pl. mobiltelefon mánia, új auto minden 3 évben, pedig ugyanúgy utazol benne mint a régiben, stb. Produktivitást növelõ tárgyakat termelnénk, pl. gépek amelyekkel többet tudunk olcsobban és gyorsabban termelni, akkor nem lenne ekkora a pazarolás, viszont a tõkefelhalmazás erõsebb lenne, mert nem dobnánk el annyi mindent 3 nap múlva. Szóval a termelés növekedés meglenne akkor is, sõt nagyobb lenne mint most, de a pazarolás kisebb lenne, mert a tõke lenne az amit hasznosítani akarunk, nem pedig a kölcsön. A dombra építenénk, nem pedig a gödörbe. Persze nehezebb lenne, mert jobban kellene tudni hasznosítani az információkat, hogy ne legyen baj, most így nem annyira fontos, nem számít, hogy 3 diplomád van és nem tudsz elhelyezkedni, nem számít, mert nem azért tanultál, hogy valami problémát meg tudjál oldani, hanem azért tanultál, hogy ha majd a meglévõ probléma megjelenik akkor mag tudod majd oldani, a baj csak ott van, hogy nem biztos, hogy az a probléma lesz amire tanítottak, és ebben az esetben elpazaroltad az éveket, a pénzt amibõl iskolába jártál stb. de nem számít, mert ezáltal növelték a keresletet az oktatás iránt. Na ezzel az elmélettel csak az a gond, hogy a tetõ alatt nincs fal, és amikor majd nem lesz ki megtartja a tetõt... szóval most nem tudom röviden érthetõbben elmagyarázni, de aki gondolkodik rajta rájön.
Még egy pl. a Coca Cola jó volt üvegben is, meglehetett inni, de ez nem felelt meg, mert nem volt elég nagy az üveg iránti kereslet, ezért kitalálták a mûanyagüveget, amely 1. szemétbe megy, tehát pazarlás, 2. szennyezi a környezetet, 3. semmi értéket nem ad hozzá életünknek, mert a Coca Cola még mindek csak ugyanaz mint elõtte volt. De a fogyasztás serkentése itt egy csomó ágazatot serkentett (mûanyagipar, gépek stb.) ugyanakkor ez a "fejlõdés" nem alapszik azon a tényen, hogy az embernek akkor kell valamit csinálnia ha az a cselekedet javít az életkörülményein, röviden boldogabbá teszi.
Na de ezt át kellene fogalmazni, mert így tényleg zavaros... majd ha lesz idõm. :)
Na ja, én például egyre gyakrabban érzem úgy hogy mi vagyunk a civilizációnk csúcspontján, mint annó a romai birodalom, és innen már csak lefelé vezet az út...
Nem az a kérdés, hogy a fosszilis energiahordozók kitartanak-e, hanem hogy a környezet elbír-e mondjuk még 40 évet a mai színvonalon történõ füstölés, és fogyasztás mellett?
A válasz: NEM.
A melegedés csak egy dolog. 60 év múlva nem lesznek halak a tengerben, szal egy csomó országnak kaput. A termõföldek hozama folyamatosan csökken, szal még kevesebb embernek lesz elég kajája, miközben sokkal többen leszünk. És a legrosszabbak az édesvízzel jkapcsolatos gondok. Szal pancsizás kilõve.
Valszeg mi azok között a civilizációk között leszünk akik utoljára pusztulnak ki, ha ez egyáltalán pozitívnak tekínthetõ.
ilyen viccet még nem hallottam a szeszélyes évszakokban sem :)
Thanx. A tények mindég felvilágosítják az embert. Csak ugye a tényekért meg kell dolgozni, utánna kell nézni, meg kel tanulni. Mindenesetre, köszi a hozzászólást, magam valószínûleg nem néztem volna utánna, és most azt hinném (tévessen), hogy az USA-ban "szutyok" a benzin. :)
A 81-es és 86-os benzin más mérõszámot jelent, mint a mi 95-ös és 98-asunk. A miénk az úgynevezett RON oktánszám (Research Octane Number), az USA-ban pedig a RON és a MON (Motor Octane Number) oktánszámok átlaga az oktánszám.
A RON átlagban 10 ponttal magasabb, mint a MON, ezért az USA oktánszáma kb. 5 ponttal alacsonyabb, mint a RON szám.
Tehát a 87-es "Regular" USA oktánszám megfelel az Európai 91-es "Normál"-nak, a 89-es "Midgrade" a 95-ös "Super"-nek és a 93-as "Premium" a mi 98-as "Extra"-nak.
Gondolom, utálnád a Jeep Commandert vagy a Cadillac STS-et, sõt a Ford-150 is azen a szutyok benzínen kevesebb pénzért tekerészni mint itt a Suzuki Swiftet. :) Különben az átlag amci havi 130 dollárt (évi 1530-at) költ benzinre, ami ugye havi 22-23000 ft, most én ennyibõl nem szoktam megúszni pedig a Ford Mondeom nagyon gazdaságos és nem is lakok 100 km-re a munkahelyemtõl a "suburb"-ban (olvasd gyerek nevelésre alkalmas terület) mint az átlag amcsi.
Különben az USA-ban már egy ideje divat (energetikai és gazdasági körökben) a Hydrogen Economy duma... valószínûleg idõvel el is jön. Nemrég olvastam a National Academies Press áltak kiadott The Hydrogen Economy cimû könyvet, érdekes dolog, nem árt elolvasni, fõleg, hogy online van free.
Van olyan város ahol csökkent az autók száma: Szingapúr Igaz hogy nem csak a tömegközlekedés fejlesztése miatt hanem az autóvásárlásra, és a parkolás, benzinre kivetett hatalmas adók miatt, de csökkent az autók száma, és növekedett a tömegközlekedés kihasználtsága.
Adó, adó, adó - EU a benzinben az átlag adó 70-75%, USA jelenleg 18%, de pl. 10 éve még ott csak 7% volt, úgyhogy nem kell félni a szocializmus ott is halad elõre. Akkor elõállítási költségek szintén az adó miatt az EU-ban magasabbak (USA 6%, EU kb. 4% a benzinbõl az elõálítási költségek, még akkor is ha drágább az adók miatt, az összesnek kevessebb részét teszi ki, az adók miatt), ugyanakkor a marketing és az szállítási-elosztási (distribution) költségek az USA-ban 19% a benzin árából, az EU-ban ez is az adók miatt magasabb... meg persza az USA-ban nagyobb a fogyasztás is és a piacon ez automatikussan kisebb árakat jelent (mert egységenkénti kisebb profittal is gazdaságossan lehet dolgozni). Mégegyszer adó, adó, adó, az átkozott. Persze az oktánszámtól függetlenül, köbcentiként ott is hasonló a fogyasztás, fõleg, hogy már 30% japán autó fut, de az amcsik is már keveset fogyasztanak, persze ha figyelembe vesszük, hogy 2000 kg és 3-4000 ccm, 200-300 le, SUV-okról van szó :) a 15-20 liter/100 km nem is sok.
Különben a légiközlekedés az ami a legjobban érzi a köolajárakat, és itt a legnehezebb az alternatíva.
Amcsiknál a benzin tényleg olcsóbb mint nálunk, de nem szabad elfelejteni, hogy ott 81-es, 86-os benzin a divat, a legmagasabb kapható oktánszám a 95-ös, versenyautókba használják, és a 10 dollár körül van gallonja, azaz több mint duplája az itteninek. Ha kicsit értesz az olajfinomításhoz (ált. isk. fizika) akkor tudod, hogy 81-es meg 86-os benzint könnyebb, olcsóbb elõállítani, több is lesz egy hordónyi nyersolajból belõle mint mondjuk 95-ösbõl.
Akkor elnéztem az árakat, biztos igazad van! Azt, hogy 5x-ös azt úgy értettem, -csak rosszul fogalmaztam-, hogy nálunk 5x-ös, de a te számításod alapján akkor csak 2-2.5x-se! De, hogy ezt is sokalják az tuti!
"1 liter = jelenleg 1.45 - 1.50 dollár literje (kb. 5.50 dollár gallononként) ami 2-2.5 szeres az EU nak"
itt 1 liter = jelenleg 1.45 - 1.50 dollár literje (kb. 5.50 dollár gallononként) ami 2-2.5 szeres az USA nak akartam irni :)
EU 1 liter = jelenleg 1.45 - 1.50 dollár literje (kb. 5.50 dollár gallononként) ami 2-2.5 szeres az EU nak
"így ott nem kétszerese az ár hanem kb 5x-se! "
ezt meg hogy érted? hisz ott az olcsobb.
persze az USA-ban jobban drágul mert ott is minden nap jobban megadóztatják (a korlátlan állam következménye)
akkor mindez a mai kb. 60 dolláros köolajár mellet, amikor 70 körüli volt akkor nem 15% volt drágább a benzin hanem volt ahol közelítette az 50%-ot is, hogy miért, azért mert a nyersanyag és a késztermék közötti árarányok soha nem emelkednek lineárissan, de én mégis csak úgy számoltam, mert már úgy is elég sok, hogy megfékezze a fogyasztást.
USA-ban gallonban mérik az üzemanyagot, az meg ugye: 1 US gallon = 3.7854118 liter, ami nem egész 1 dollár, kb 180 HuF, így ott nem kétszerese az ár hanem kb 5x-se!
Különben tegyek egy félhülye feltételezést (ami lehetséges), hogy mondjuk az olaj a mai 60-70 dollár körülirül mondjuk 5 éven belül 200-250 körülire szalad, ez azt fogja jelenteni, hogy az amcsi 3-4 dollárért veszi majd a benzint literjét, amit már maga is soknak fog tartani, de még megfizetheti, de kevesebbet vog használni, az átlag EU polgár ennek a dupláját fogja fizetni (mert az adók miatt most is több mint 2x annyiba kerül mint az USA-ban) ami mondjuk ha marad a mai dollár-euró árfolyam olyan 5-7 EUR literje 1300-2000 forint, na ezt már az EU égy nagy része akár meg sem tudja fizetni, a világ többi részérõl meg ne is beszéljünk. Kína, India fejlõdése komolyan az olaj árától is függ.
Na de ez mind félhülye feltételezés... éppen úgy mint a szóban forgó "tanulmány".
Látom nem könnyû megérteni. Különben itt arra céloztam, hogy 20 év alatt igen is sok minden megváltozott, nem pedig ahogy egyesek állítják, hogy "sok év kell".
Na meg nekem volt számítógépem már '80-ban, de attól még nem változik meg a dolog, hogy akár még 90-ben is csak azoknak volt akiket piszokul érdekelt, ma meg minden féleszünek van. Persze mobil is volt a New Yorki bankároknak már 80-ban, de az átlagember csak filmben látta, ha látta.
Az EU meg nem létezik 50 éve, ami létezett az csak az EEC volt, ami be kel vallani messze volt a mai EU-tól, a mai EU több fázisa vezetett ahhoz amit általában elõbb az EU 12 majd az EU 15 és most az EU 25 képvisel, de 20 évvel ezelõtt ez ilyen formában még papíron sem létezett.
Nem néztem utánna, de tudomásom szerint jelenleg épitik a 10-ik Nimitz osztályú hajót, azt mondod 4 már megvolt 89-ben mennyi volt meg 80-86 ban ami 20-25 év (azt mondtam kb. 20 év) na de ha megvolt mind a 4db is, akkor is az azt jelenti, hogy most plusz 6db-nél járunk ami 60%, persze 2 még építés allatt van, a G. H. W. Bush-t nemrég "keresztelték" meg. na de akkor is 8db Nimitz van, és ha azt mondod 4db volt, akkor az éppen a fele. Az utolso amit átadtak a USS Ronald Reagan. Különben itt csak arra akartam rámutatni, hogy még az olyan dolgok is amelyek méregdrágák, amelyek építésére és bevezetésére több évre van szükség, még azok a dolgok is komoly mértékben kicserélõdtek. Nem érdekelt az USA hadierejének modernizálása, itt nem az a fontos, hanem az, hogy 20 év allatt mennyi minten történt.
Úgyhogy nem értem mi az a sok összehozott tévedés?
"Sajnos a környezetszennyezés egyáltalán nem fékezi a gazdaságot. " Ja, a Katrina és Iván sem akadályozta a Mexikó öbölbeli olajkitermelsét, igaz? Környezetszennyezés a légkör összeCO2-zása is, aminek köszönhetõleg még további "vidám" napoknak nézünk majd elébe...
Talán meglep, de Budapest tömegközlekedése nemzetközi viszonylatban igen jónak mondható...
Sajnos a környezetszennyezés egyáltalán nem fékezi a gazdaságot. A gazdaságnak teljesen mindegy, hogy van-e környezetszennyezés, vagy nincsen.
Az emberek életminõségét rontja a környezetszennyezés, ezért az embereknek illetve az õket képviselõ politikusoknak kell rákényszeríteni a gazdaságot, hogy környezetszennyezés nélkül termeljen.
Egyébként a gazdaságot a környezettudatos mûködés sem zavarja egy picit sem, mert akkor hatalmas környezetvédelmi iparágak alakulnak ki, amik szintén pénzt termelnek és embereket foglalkoztatnak.
A döntés, hogy szemétdombon v. édenkertben élünk, az emberek, tehát a mi kezünkben van...
Budapesten is radikálisan csökkenne az autók száma, ha a város tömegközlekedési infrastruktúrája fejlettebb lenne, valamint a város tömegközlekedést pártoló irányítás alá kerülne.
A tömegközlekedéshez kell: - A lakásokból és lehessen jutni tömegközlekedéssel a munkahelyekre. - A tömegközlekedés gyorsabb legyen, mint az autó. - A tömegközlekedésen jól érezzék magukat az utazók, tehát ne legyenek hajléktalanok, zsúfoltság, kosz, bûz, stb. - Az autóknak kevés és drága parkolási lehetõséget kell engedélyezni a Hungária körúton belül. (Ha nem tud hol parkolni, akkor nem jár autóval a polgár...) - A Hungária körúton belül autózó polgár fizessen dugóadót. (Napi 1000Ft)
Csakhogy be kell látniuk azt ,ha egyre növekvõ mértékben szennyezzuk a földet az hosszabb távon a gazdaságra is romboló hatással van.Egyre növekednek majd az egészségügyi kiadások,csökken a várható élettartam ezáltal az emberek sem bírnak majd annyit dolgozni,a változó éghajlat miatt egész országok mehetnek tönkre,amik talán magukkal rántják a világgazdaságot is.És még lehetne sorolni milyen káros hatásai lennének.Ha még sokáig folytatjuk a szennyezést akkor elõbb-utóbb olyan lessz a föld is mint a mars,persze csak akkor ha nem teszünk semmit,szerencsére azért vannak kezdeményezések.
Mutass már 1 olyan várost, ahol csökkent az autók száma a tömegközlekedés fejlesztése miatt. Ja, hogy ilyen még nem volt, de te megjósolod. A jóslataid így biztosan többet érnek, mint azok, amelyek a múlt tendeciáit próbálják meg extrapolálni.
Fúú, hogy ebbe mennyi tévedést sikerült összezsúfolni.
"EU sem létezett"
Mi van? Az már vagy 50 éve létezik csak elenite máshogy hívták és kevesebben voltak.
"USA jelenlegi anyahajóinak fele még nem létezett."
4 db Nimitz osztályú hajó mnár megvolt 89 elején. Ehhez jön még a Kitty Hawk és a JFK. Ez összesen 6db. A hidegháború idején volt 12 db aktív horodzójuk. Most olyan 8 db van asszem. Ez hol 50%?
És tudták, hogy mennyivel fog növekedni az olajfelhasználás? Igen. :D
86-ban elég sokaknak volt már számítógépe, és szerintem a további terjedésre is számítottak. KGST, SZU bukása felbomlása semmit nem jelentett az olajfelhasználás szempontjából. Népességnövekedés üteme sem okozott éppen mengeletést amennyire tudom. USA folyamatosan újítja a haderejét? Úristen, ettõl biztos besokkoltak a szakértõk. Voltak háborúk, és volt technikai fejlõdés. Na és? Ahhoz nem kell megjósolni minden egyes apró mozzanatot, hogy nagyságrendileg lehessen kalkulálni globális tendenciákat.
Kb. 20 évvel ezelõtt majdnem seninek nem volt számítógépe, nem tudta senki mi az Internet, mobiltelefonról sem hallotak, a földön kvesebb személygépkocsi volt mint most van északamerikában, a világ GDP-je kb. 1/3 volt a jelenleginek... szóval nem is olyan lassan történnek a dolgok. Persze Kína egy ultraszegény agrár ország volt, a Szovjetúnio kommunizmussától rettegett a világ, az EU sem létezett, Jugoszláviában nem is álmodtak sem a véres polgárháborúról sem a NATO bombákról, délafrikában apartheid uralkodott, a földnek kevesebb mint 5 milliárd lakossa volt, magyarországon a Trabant volt a menõ, fekete fehér tévét bámultak az emberek, nem volt még Windows sem (na jó volt, de éppen csak született), a Linux meg még úgy sem, A Boeing és az MD uralták az eget (most meg van egy nagy Airbus), az USA jelenlegi anyahajóinak fele még nem létezett, AIDS sem létezett... és mindenki azt hitte, hogy 2000-ben a sci-fi regényekgen megjósolt lesz a világ... de sorolhatnám, mert 20 - 30 év alatt állati sok dolog történt a világban, és az elkövetkezõ idõszakban akár gyorsabban is mehetnek a dolgok.
Informatika és tudomány
