"Így is, hossza fejlõdés után átlagban talán ha 10%-át adják a teljes energiának az atomerõmûvek."
Ennek szerintem leginkább az atomenergiához kapcsolódó félelmek az okai.
"Ha száz százalékát adnák az ugye azt jelentené 10X ennyi erõmû lenne, legalább 10X ennyi kockázattal!"
Ez nem igaz. A problémás erõmûvek régiek, rosszul tervezettek, rossz állapotban vannak, és még így is súlyos mulasztások sorozata kell egy komolyabb balesethez. Plussz még az is, hogy ne legyen semmiféle vészhelyzeti terv. A modernebb erõmûvekben (mint pl. Paks) hasonló baleset nem fordulhat elõ. És ha sok erõmûvet építettek volna, akkor azok jó eséllyel ezekre hasonlítanának. ÉS valószínûleg a törvényi szabályozásuk is komolyabb lenne, illetve arányosan komolyabb ellenõrzõ szervezet lenne. Egyébként egy hagymányos erõmû nem kevésbbé veszélyes. Csak a hagyományos az folyamatosan mérgezi a környezetet, az atomerõmû meg csak akkor, ha valami nagyon nagy baj történik.
"Szerintem az atomerõmû manapság sokkal inkább katonai, és píár jelentõséggel bír, és csak másodsorban hoz gyakorlati hasznot."
Egyrészt a katonai felhasználás is gyakorlati haszon, másrészt azért az erõmûvek áramot is termelnek.
"De mit építsünk az ûrben? Minek menjünk oda, azon kívül, hogy poén, na meg Han Solonak is volt ûrhajója és Han Solo tökös gyerek? Túlnépesedés? Mikor fog a technika oda jutni, hogy egy csomag óvszer drágább lesz, mint egy ûrutazás?..."
Bontsuk szintekre a dolgokat: 1. Az egyes embernek érdeke vajon kimenni az ûrbe? Persze! Hatalmas kihívás, kaland, élmény, stb 2. Az emberiségnek van keresnivalója az ûrben? Szintén igen a válasz. Az ûr/más égitestek szolgálhatnak hosszútávú lakhelyül. És ha létrehozunk egy önfenttartó fejlõdõképes közösséget az elõtt tényleg korlátlanok a lehetõségek. Az emberiség nem lesz többé egyetlen korlátozott erõforrásokkal rendelkezõ élõhelyhez kötve, ami javítja a hosszútávú túlélés esélyeit. Az ûrbõl ráadásul az esetleges globális katasztrófát okozó aszteroidák is jobban kezelhetõek lennének.stb 3. Érdeke az embereket irányító nemzeti kormányzatoknak egy ûrtársadalom létrehozása? NEM!!!! Hosszútávon csökkentené jelentõségüket és hatalmukat, miközben csak kevés elõnyük származna belõlük.
Amikor valaki megkérdõjelezi az emberiség ûrbe történõ kijutásának szükségességét, az átveszi azon kisebbség gondolkodását, akiknek ez valóban nem érdeke!
"Eljön még annak az ideje, amikor évszázadokra kell elõre gondolkodni. Legalábbis szerintem. Egyébként itt szerintem tévedésben vagy: elõször nem személyzettel ellátott ûrhajókban kell gondolkodni, hanem felderítõ mûholdakban, amely kissebb szondákat visz magával, melyekkel felderíti az adott naprendszert, és visszasugározza az adatokat a Földre. Itt majd elemzik az adatokat, és ha igéretes a rendszer, csak akkor látnak neki egy emberes misszió megszervezésének"
Én egyelõre azt látom, hogy a jó kis szocilista 5 éves tervek után a politika olyan 1-2 évre tud mostanában tervezni. És ez inkább csak roszabb lesz!
Amúgy én is úgy gondoltam, hogy elõbb a "robotos", szondás küldetéseknek kellene következniük. Csakhogy: Egy ilyen fotonrakéta valszeg az ember által készített legbonyolultabb rendszer lenne. Mutass egy olyan nagybonyolultságú berendezést, ami karbantartás, rendszeres emberi beavatkozás nélkül ilyen sokáig mûködik! 10 év alatt hányszor is robbant fel az ûrrepülõgép, ami kb hasonló összetettségû rendszer lehet?
Tegyük fel odaér a szonda és talál egy csomó olyan dolgot, amire nem gondoltunk, mondjuk pont ezért is küldtük oda, hogy ilyeneket találjon. Akkor most mit is fog csinálni? Vár újabb 1-2 évet amíg oda vissza lerádiózzuk a feladatokat, vagy mi legyen? A marsjárók ugyan pont így mûködnek, csak azok itt vannak a szomszédban. Szerintem vagy embert küldünk, vagy hagyjuk az egészet!
De mit építsünk az ûrben? Minek menjünk oda, azon kívül, hogy poén, na meg Han Solonak is volt ûrhajója és Han Solo tökös gyerek? Túlnépesedés? Mikor fog a technika oda jutni, hogy egy csomag óvszer drágább lesz, mint egy ûrutazás? Nyersanyagok? Amikor ma is nagyrészt kõolajat meg szenet tüzelünk? Vajon milyen gazdasági racionalitás indokolja az ûrhajózást?
Én mai napig csak kíváncsiságot (kutatást) látok. Ott viszont tenger sok felfedezni való van. Én speciel egy jó kis antigravos csészealjjal elsõként egy rohadt nagy távcsövet építenék a Holdon vagy Nap körüli pályán, aztán usgyi felfedezni minél több Föld-szerû bolygót a környéken :)
Hogy lehet többféle képpen értelmezni?!?
2 feltétel egyidejû teljesülésérõl van szó: 1.) nem tudományos 2.) tudományosnak van beállítva
Ha csak az egyik feltétel teljesül (vagy éppen egyik sem), az nem áltudomány. Csak a kettõ együtt.
Többen feszegettétek, hogy vajon hová lenne érdemes elmennünk ûrhajóval, ha az már könnyebb, gyorsabb és biztonságosabb lenne.
Szerintem a legérdekesebb talán az lenne, ha kisbolygókat cserkésznénk be. (Ezektõl egyúttal visszatérni is sokkal könnyebb lenne.) Könnyen kiaknázható nyersanyagforrásként használhatnánk ûrbéli építkezésekhez. Vagy akár a Földre is irányíthatnánk egynémelyiket (:-). (Állítólag az elsõ vasszerszámokat is lehullott vas meteoritokból készítették!)
Azt is nagyon érdekesnek tartanám, ha pl. a Marson egy üvegház szerûség alatt megvizsgálnánk, hogy tudnánk-e önfenntartó körülményeket biztosítani földi élõlények számára.
"Nem, de a tudományban nem is ezt kell bizonyítani. Hanem azt, hogy egy adott dolog létezik. Amíg ez nincs bizonyítva, addig az adott dolog (még ha létezik is) kívül van a tudományon."
Tulajdonképpen az a kérdés, mi kell ahhoz, hogy többen is elkezdjenek vele foglalkozni. Lehetõleg elegen, hogy egyeseknek sikerüljön is. (Lásd darts.) Igen nehéz ezt elérni, mert ugye ellentmond a jelenleg elfogadott törvényeknek, legalábbis elméleteknek. Még az említése is mosolyt varázsol sok fizikus arcára. Vagy épp dühöt.
"Csak akkor áltudomány, ha nem tudományos, de közben tudományosnak van álcázva."
Na ez most egy olyan állítás, amit többféleképp is lehet értelmezni. (Törvényszövegekbe, szerzõdésekbe ideális... :) )
A ZPE tartós kitermelése jelenleg ugyanolyan áltudományosnak tekintendõ, mint az antigravitáció. Semmi sem támasztja alá, sõt, inkább ellentmond neki (pl. határozatlansági reláció).
Az antigravitációval nem az a gond, hogy ne tudnánk megmondani, hogy mit értenénk rajta, hanem hogy nincs bizonyítva a létezése. Az önmagában nem sokat számít, hogy vannak jelenségek, amelyeket általa könnyen tudnánk magyarázni. (Pl. varázslókkal is könnyen tudnánk magyarázni a világ csodás sokféleségét, csak az a baj, hogy ha megedünk ilyen bizonytalan dolgokat a tudományban, akkor az nyomban elveszíti a megbízhatóságát, bizonyító erejét.)
Kérdezed: "Csak az a kérdés, bizonyító erejû-e (a dolog nemlétezésére), ha páran megpróbálják, és nem sikerül? " Nem, de a tudományban nem is ezt kell bizonyítani. Hanem azt, hogy egy adott dolog létezik. Amíg ez nincs bizonyítva, addig az adott dolog (még ha létezik is) kívül van a tudományon.
Áltudomány: Mint már írtam, bármivel lehet foglalkozni, akár a csillagjóslást is vizsgálhatja valaki, ez önmagában nem áltudomány. Lehet tudománytalan a vizsgálódás módja miatt, és még ekkor sem áltudomány. Csak akkor áltudomány, ha nem tudományos, de közben tudományosnak van álcázva.
Napelemek hatásfokának javításáról: naná, hogy hallottam (:-).
Ha a legközelebbi csillagig 40-50 év alatt lehet eljutni az vajon mire is jó? A mai világban kevesen terveznek ennyire elõre!
Eljön még annak az ideje, amikor évszázadokra kell elõre gondolkodni. Legalábbis szerintem. Egyébként itt szerintem tévedésben vagy: elõször nem személyzettel ellátott ûrhajókban kell gondolkodni, hanem felderítõ mûholdakban, amely kissebb szondákat visz magával, melyekkel felderíti az adott naprendszert, és visszasugározza az adatokat a Földre. Itt majd elemzik az adatokat, és ha igéretes a rendszer, csak akkor látnak neki egy emberes misszió megszervezésének.
Amit leírtál, az gondolom az egész Földre vonatkozó átlag... Ilyen alapon szét lehetne locsolni egész Budapesten több tonnányi idegmérget, vagy akármit - globálisan alig változnának a számok.
A betegség nem misztikus, csak a kiváltó ok ismeretlen. Nincs itt semmilyen mágikus gondolkodás, csak tényeket írtam le. Lehet, hogy más baja volt annak a krumplinak. Az talán még neked is gyanús lett volna egy kicsit, hogy tonnaszámra osztogatták, nagyon olcsón, pedig mint írtam, ránézésre szép volt. Azóta sem járt arra több ilyen pótkocsis nagy teherautó. (Egyébként lehet, hogy nem is keletrõl hoszták, hanem nyugatról. Majd megkérdezem anyámékat. Mindenesetre "az ország másik végébõl" jött.)
Én úgy hallottam, az ominózus, bár nem tudom, mennyire igaz eset a kintrõl behozott csernobili szennyezõdéssel Svédországban történt, akik elõször kaptak a szennyezésbõl. De végül is mindegy: az 50-es, 60-as években az atmoszférában végzett atomfegyver-kísérletek egész bolygóra gyakorolt hosszútávú hatásai mellett egy tucatnyi Csernobil is eltörpülne. Egyszer láttam egy ábrát az átlagembert ért sugárterhelésekrõl, ha jól emlékszem, a természetes forrásból érkezõ terhelés kb. ugyanakkora, mint a mesterséges források hatásai, ez utóbbinak kb. 60-70% jön az orvosi diagnosztikából (röntgen), a maradékon a különbözõ szennyezések és a kísérleti atomrobbantások osztoznak.
Dez amit te gondolsz a krumpliról, az a mágikus gondolkodás szép példája :) Az északkeleti rész egyébként is az egyik legkevésbé szennyezett magyarországi terület, a radioaktivitiás akkor Ausztria felõl érkezett. Nyugodj meg, tutira nem Csernobiltól lettél beteg :) A radioaktivitás nagyon is jól definiált problémákat okoz, bár tudom, csábító a gondolat, hogy egy misztikus sugárzáshoz misztikus betegségek tartoznak.
(Mármint jó, csak félreérthetõ.) [Ilyenkor már bezzeg nem él a szerkesztés.]
"azokhoz képest nem sokkal drágábban 30-40%-os hatékonyság érhetõ el"
Hopp, ez sem jó így. Szóval, állítólag azok 10% körül vannak, és ezek lesznek 30-40%-osok. (Ami pl. az általad említett "profi" panelek 45%-ához képest igen szép eredmény.)
De akkor még egy tény az említett mûsorból: az eset után folyamatosan bejeleztek az angol atomerõmûvek ki-/bejárati riasztói. Elõször azt hitték, belülrõl kerül ki sugárzó anyag az emberek ruháján, stb. Aztán kiderült, hogy kintõl viszik befelé, a csizmájukon... Összeszedték munkába menet. (Nem véletlenül mosták le az összes közutat, és amit még lehetett fél Európában.) Valahogy az ottani szénerõmûvek pora nem okozott ilyet.
"Ezen túlmenõen – több mint 15 év elteltével – nincs rá tudományos bizonyíték, hogy megnövekedett volna a rákos megbetegedések száma közel vagy távol Csernobiltól."
Aha, és persze tudjuk, milyen nehéz is valamit tudományosan bizonyítsani... Azt is tudjuk, folyamatosan és egyre gyorsabban növekszik egy csomó betegség elõfordulási aránya... Csakhogy senki sem fogja tudni bizonyítani, hogy a kettõnek van-e, és ha van, mennyi köze van egymáshoz.
"Más megalapozott adatot nem találtam, de ha feltesszük, hogy a hivatalos adatnál 40x több az áldozat, akkor kerülünk csak a Bhopali katasztrófa közelébe."
Ez eléggé csak játék a számokkal.
Az viszont valós, hogy én utána nem sokkal betegedtem le, és egy orvos sem tudta megmondani, mi a bajom. Semmi látható oka nem volt. Amit viszont meg tudok említeni, hogy egy ideig azt az olcsó krumplit ettük, amit az észekkeleti határvidéken termeltek, de ott nem kellett senkinek (pedig ránézésre szép volt), és ezért vándor-árusokkal teríették országszerte. (Apám persze nem árulta el, honnan van a nagy zsák krumpli.) 10 évig voltam beteg. Bizonyítani persze sosem fogok tudni semmit.
"Az egyáltalán NEM elvárás, hogy ha valaki tapasztal valamit, azt pontosan meg is tudja magyarázni (feltéve, hogy nem triviális a magyarázat!). Egy különleges tapasztalat alátámasztása nem más, mint azon körülmények elég pontos megadása, amelyek között tapasztalta az illetõ a jelenséget. Elég pontosnak meg az számít, hogy más kutatók által is reprodukálható legyen."
Igen, ez rendben is van. Csak az a kérdés, bizonyító erejû-e (a dolog nemlétezésére), ha páran megpróbálják, és nem sikerül? Gondoljunk arra, hogy pl. milyen sokan próbálnak középre találni egy darts-meccsen. Pedig mindenki tudja, mit kell csinálni. Egy kísérletben is bõven lehetnek nem ismert, véletlenszerû elemek.
"Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelsõ pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sõt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekrõl egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes."
Azért ez nem egy tökéletesen egybeforrott modell így, csak egyfajta közmegegyezés.
"Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva."
Igen, ez világos. De foglalkozni vele mindenesetre nem áltudomány. Mégis milyen sokszor rámondják sokmindenre, olyan alapon, hogy "hülyeség az egész, így csak hülyék foglalkoznak vele". Csak mert az így beszélõ felfogása szerint tökéletesen kizárt valamiféle szellem-féleségek léte, idegen ûrhajók lenyomatai, stb. És: tényleg nem könnyû itt elválasztani a tudományos munkát az áltudományostól... Szóval nem olyan egyszerû a helyzet.
"Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenõrzött/ellenõrizhetõ igazságokat csokorba szedjük.)"
Hát épp errõl beszélek. :)
"Ez ebben a formában félrevezetõ. Tudni kell, hogy az ûrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az elõbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak."
Igazad van, pontosítok: a kisebb hatásfokú, középárfolyamos napelemekhez képest értendõ a dolog, amiket fõleg háztartásokban használnak. Állítólag azokhoz képest nem sokkal drágábban 30-40%-os hatékonyság érhetõ el. De te bizonyára hallottál már errõl. Vagy nem?
"DcsabaS: mondhatsz neki bármit, ha meglátja a 'tudomány' vagy 'tudósok' szót, egybõl a gonosz összeesküvésekre asszociál..."
HAGYD ABBA A HAZUG SZEMÉLYESKEDÉST!
"Valóban van még üzemben néhány RBMK reaktor, szerencsére nem túl sok. Mindenesetre az újabbak elég rendesen 'ki tudják zárni a bajt', bár abban igazad van, hogy semmi sem 100%-os."
Nem nekem van igazam, mert ez nem az én véleményem volt, hanem a dokumentumfilmben megszólaltatott szakmabelieké. (Akiknek semmi közük amúgy a Greenpeace-hez.)
"Mindenesetre a csernobilihez hasnoló eset nem történhet ma meg egy modern, nem-RBMK reaktorban, már csak azért sem, mert az elõbbiek negatív, míg az utóbbiak pozitív visszacsatolással rendelkeznek (azaz gebasz esetén egy nem-RBMK reaktor magától leáll)."
Lehet. Valami oka viszont csak van, hogy nem építik százával ezeket a nem-RBMK reaktorokat. Sõt, egyre kevesebb újat építenek. És tuti, hogy nem a sínrefekvõ Greenpeace-aktivisták miatt.
De nem azért írtam le, amit épp láttam, hallottam, hogy ezen mejnen itt most a vita! Csak reagáltam egy megjegyzésre, ami amúgy igaz. Úgy tûnik, inkább ti vagytok azok, akik rögtön dühödt támadásba lendültök, ha felmerül a dolog.
Nem is értitek igazán a tudományos élet finanszírozását. Nagyon ritka, hogy állami vagy kormányzati szinten komolyan hatni lehet arra, mit kutassanak. A jelenleg aktívan kutatott célterületeket elsõsorban 1. a legutóbbi ígéretes felfedezések, 2. az adott területen rendelkezésre álló szakembergárda képesítése és gyakorlata határozza meg. A kormányzat maximum keretet irányozhat elõ egy adott területre, de a keretet is szakemberek jelölik ki, õk pedig igyekeznek a várható nyereséget (tudományos eredményeket) maximalizálni. Mindenki tudja, hogy hirtelen nem fog minõségi kutatás megjelenni egy adott területen attól, hogy oda sok pénzt öntünk. Ha holnaptól pályázatot írunk ki az antigravitáció kutatására, akkor évek-évtizedek múlva jelennének meg az elsõ minõségi munkák, mert valaki okos embernek rá kellene állnia a témára, el kellene gondolkodnia rajta és eredményeket kellene produkálnia. A kutatónak se mindegy, mit kutat. Versenyt fut az idõvel, a publikációi számával, a kollégákkal, pályázatokat ír és szentségel, ha évek mentek el egy mellékvágánnyal. Nem fog belevágni valamibe, ami nagyon rizikós, csak ha a várható nyereség (mondjuk Nobel-díj) megéri a befektetett energiát. Ma már csak a szakmák nagy öregjei tehetik meg, amit anno Einstein, hogy elvonulnak 15 évre valahova, és valami érdekes problémán rágódnak. Ha pedig eljutottak odáig, akkor lesz elég szimatuk hozzá, hogy észrevegyék, mivel lehet foglalkozni és mivel nem. Az antigravitációval és társaival mindenki úgy van, hogy legeslegelõször az elméleti lehetõségét kellene belátni.
A fotonrakéta KUTATÁSAIRA már sokan sok pénzt kaptak, mert az antianyag tárolása, a rakéta elvi lehetõségének kidolgozása stb. stb. igenis fontos téma. A fotonrakéta megvalósítása más kérdés. Ha megkérsz egy tervezõirodát, egymillió dollárból megtervezi neked a világ legnagyobb felhõkarcolóját, de felépíteni mondjuk százmilliárd dollár lenne. Elvileg nagyjából tudjuk, hogy kéne nekilátni, de amíg az USA-ban áramszünetek vannak, nem fogunk olyan ûrhajóról álmodozni, amelynek az üzemanyaga évekig fedezné az egész Föld energiaszükségletét... Kutatni valamit relatíve olcsó, de bizony ott is nagy a verseny, és nagyon megnézik, mit támogatnak.
Bocs, elírtam, halhatatlan :) Lopakodni már régóta tudunk :)
Ha a legközelebbi csillagig 40-50 év alatt lehet eljutni az vajon mire is jó? A mai világban kevesen terveznek ennyire elõre!
Ha a viszonylag biztos tudományos háttérrel rendelkezõ fotonrakétára nem lehet elég pénzt összegyûjteni, akkor majd biztos olyan dologra fog valaki pénzt áldozni, aminél még az alapkutatásokat is meg kell csinálni!
Ismersz ilyen embert, akkor kérlek mutass be neki. Az ilyen ember szerintem legalább olyan ritka, mint az antigravitáció jelensége. Egyikre sem mondom hogy nem létezik csak ritka.
Szerintem, ahogy az emberiség halad, nem is fogunk tartósan kijutni a világûrbe, legalábbis nem ebben a formánkban. Még sok-sok ideig nem látom, mi lehetne az a gazdasági-technikai folyamat, aminek a végén kolonializálnánk a Naprendszert vagy más csillagok bolygórendszereit. Talán lesz majd a közeljövõben drága pénzen holdbázis, talán lesz Mars-ûrrepülés, de a világûr hideg, sötét és baromira üres. Szinte minden nyersanyag, amit máshonnan tudnánk beszerezni, a Földön is megtalálható (és ne jöjjetek a He3-mal, mert alighanem könnyebb megoldani bármilyen fúziót, mint e célból feldolgozóüzemeket létesíteni a Holdon). Lehet, hogy a technikai civilizáció néhány évtizeden belül összeomlik, és nem igazán lesz többet ilyen történelmi ablakunk, amivel ki lehetne jutni. A technológia valószínûleg hamarabb fogja gyökeresen átalakítani az emberi testet, minthogy megoldja az emberi test hosszútávú ûrrepülését. Vicces, de a hallhatatlan "ember" közelebbinek tûnik számomra, mint a csillagutazó ember.
Nexus a fotonrakétával szó sincs róla, hogy égitestnyi tömeg kellene egy tisztességes ûrutazáshoz. A legközelebbi csillagot meg lehetne járni néhány mázsányi antianyaggal 40-50 év alatt. Égitestnyi antianyag ahhoz kellene, hogy 40-50 év sajátidõ alatt a látható Világegyetem végéig utazz meg vissza.
Valahogy nem akarják itt emberek megérteni, hogy a vágyálom és a valóság az nagy kettõ. Ráadásul a fantáziájuk is szegényes :) Mi a fenéért álmodoztok antigravitációs meghajtásról, miért ne fejlesszük ki egybõl a gondolati úton végzett teleportálást? Oda kívánom magam, és ott vagyok. Energiahatásfok tökéletes és még sorolhatnám az elõnyeit. Sokkal inkább ezt kellene kutatni, még ûrhajó se kell. Már olvastam is errõl, hogy valami kínai fazon tud tárgyakat teleportálni, biztos létezik is a jelenség, csak kutatni kellene, nem igaz?
Soha, senki sem látott még olyan eddig megmagyarázatlan jelenséget, amit kizárólag antigravitációval lehet magyarázni, mi több, még olyat sem, ahol az antigravitáció az elsõ öt-tíz lehetséges magyarázat között szerepel. De tényleg tessék megpróbálni pénzt szerezni hozzá, és lehet kutatni.
A magyar légtérben nap mint nap átlépik a hangsebességet, igaz katonai gépek és nem is túl alacsonyan hanem sztartatoszférában 11 km felett.
Az a katonai repülés (és nem mondanám, hogy nap-mint-nap átlépik magyarország felett), az teljesen más szabályozás érvényes rá. Civil repülésrõl volt szó, ahol NEM lehet átlépni a hangsebességet! Nézz csak utána nyugodtan, ha nem hiszel nekem...
De azért ne ilyedjünk meg mert ilyen magasságban azért még utasszállítók is közlekednek.
Az nem nyert. Mindenképpen új légifolyósokat kellene létrehozni, hiszen egy szubszonikus és egy szuperszonikus repülõgép nem használhatna azonos légifolyosót. Vagyis az esetleges civil szuperszónikus gépeknek inkább 13-15km magasan kellene repülniük (vagyis elõször felszálni ilyen magasra szubszonikus sebességel, és ott átlépni a hangfalat).
A hangrobbanást keltõ lökéshullám alakját meg igen is meglehet annyira változtatni, hogy ne zavarja a lakosságot.
Ezen dolgoznak most páran, például a Gulfstream, Szuhoj és a Raytheon az SBJ (Supersonic Business Jet - Szuhoj S-21) program keretében. Abban reménykednek, hogy ha sikerül megoldani a hangrobbanás erejének minimalizálását, akkor a szabályozást vagy megszüntetik, vagy feloldást kaphatnak alóla. Hasonló programok vannak még, pl.HSCT (high speed civil transport - de ennél nem számolnak azzal, hogy felmentést kapnak, ezért csak a transzatlanti és transzpacific járatokban gondolkodnak, ahol az óceánok felett haladnának csak szuperszónikus sebességel), vagy a NorthropGrumman QSP (Quite Supersonic Platform)
De leírom mégegyszer: DRÁGA AZ OLAJ ÉS EZÉRT NEM ÉPÍTENEK ILYEN GÉPEKET!!!
Na ez jó kérdés, hogy hol lehet meghúzni a határt?
Azért írtam egyedül az USAt, mert õk a 60-as években már bebizonyították, hogy jelentõs erõforrásokat hajlandók ebbben az irányban megmozdítani, így ott ennek van egy fajta hagyománya.
Japán és Kína esetében egyelõre még hiányzik a szükséges technológia. Az EU viszonylag erõs gazdasággal, "ûrhagyományokkal", de erre fordítható szükségesen nagy központi költségvetéssel viszont nem rendelkezik.
Persze ha elindulna egy ûrverseny szerintem az összes felsorolt hatalom pillanatokon belül megteremtené a hiányozó képességeket.
De az elsõ lépés képessége szerintem akkor is csak az USA-nál van meg.
Egy antigrav hajtómûmel szerintem nem lehetne kijutni a világûrbe. Szvsz ez csak a bolygón való közlekedést egyszerûsitené le. Én úgy gondolom, hogy minné nagyobb a gravitáció, annál hatékonyabb az antigrav hajtómû. Ahol pedig nincs gravitáció ott teljes mértékben használhatatlan. Ha tévednék, akkor javitsatok ki. Kezdetben szvsz egy olyan meghajtón kellene gondolkozni, ami nem kémiai alapú. Vannak kutatások különféle impulzus meghajtókra, de ezek még nagyon gyermekcipõben járnak. Tehát egy antigrav meghajtóval csak a világûr pereméig jutnánk el, de ott megint kellene egy másik ami bolygóközi utazásokra jó.
Azon is el lehetne gondolkozni, hogy mi az ami nem kémiai alapú, de felgyorsitva (részecske, lökéshullámok) képesek -e tolóerõt biztositani.
Én úgy vélem, hogy nagyon nehezen fogunk tudni kijutni a világûrbe, ami elég elszomoritó számomra.
Nos a fotonrakéta, azér' egy mérnöki rémálom, mert ahhoz hogy egy nem túl nagy (csupán pár tonnás!!!) kabint a fénysebességre gyorsítsunk égitest méretû és mennyiségû antianyagra van szükség!!!!!
Én úgy tudom, hogy az eddigi tervek meg sem próbálják fénysebességre gyorsítani a hajót, megelégednének a 10%-ával, már az is brutális sebesség...
Elhangzott itt az is, hogy namár milyen hüle is vagyok mert lám mennyien képesek trükkös kis rakétákat az ûrbe lövöldözni, szal ne mondjak hüleségeket összeesküvésekrõl, hogy miért nincsen Alfahódbázis a Holdon. De én nem errõl beszélek, az ûrbejutás és az a képesség hogy egy ország megteremtse az ûripart, ûrgazdaságot (az ûrben történõ ipari méretû termelést és fogyasztást) az két különbözõ dolog. Ez utóbbit jelenleg talán csak az USA lenne képes megteremteni!
Csupán arra céloztam (nem írtam én semmiféle jelzõt), hogy az úton már 9 ország elindult. Akáhogy nézem, az EU, Kina és Japán probléma nélkül rendelkezik egy ütõképes ûripar megteremtéséhez szükséges gazdasági háttérrel. Vagy talán tévednék?
Szuper hiper és egyéb szónikus utaszállító repcsik:
Na most itt elkezdõdött egy rémhírterjesztés, hogy nem az olaj/reülõjegyek drágasága miatt nincs ilyen utasszállítás, hanem mert nem lehet a szárazföld felett a hangsebességet átlépni.
Na de kérem ne hülyéskedjünk már!!!! Ez nem egy természeti törvény, amit ha megszakadunk se hághatunk át. De ráadásul még csak nem is igaz! A magyar légtérben nap mint nap átlépik a hangsebességet, igaz katonai gépek és nem is túl alacsonyan hanem sztartatoszférában 11 km felett. De azért ne ilyedjünk meg mert ilyen magasságban azért még utasszállítók is közlekednek. A hangrobbanást keltõ lökéshullám alakját meg igen is meglehet annyira változtatni, hogy ne zavarja a lakosságot.
Nem is ragozom tovább, mert magyarázkodásnak tûnik. De leírom mégegyszer: DRÁGA AZ OLAJ ÉS EZÉRT NEM ÉPÍTENEK ILYEN GÉPEKET!!!
Atomenergia, ûripar és egyéb setét összesküvések:
Az elsõ polgári célú erõmû az után épült, hogy már majd 10 éve hatalmas költségek árán megteremtették az atomipar hátterét dúsítók miegymás. De nem jószolgálati célból, hanem hogy fegyvereket gyártsanak belõle!!!!!!!! Így is, hossza fejlõdés után átlagban talán ha 10%-át adják a teljes energiának az atomerõmûvek. Ha száz százalékát adnák az ugye azt jelentené 10X ennyi erõmû lenne, legalább 10X ennyi kockázattal! Az atom energia 50 éve alatt 2-3 komoly baleset volt (egy ilyesztõs: Long Island, meg egy komolyabb Csernobil) Mit szolnátok ugyan ennyi idõ alatt 20-30 komoly balesethez? Szerintem az atomerõmû manapság sokkal inkább katonai, és píár jelentõséggel bír, és csak másodsorban hoz gyakorlati hasznot.
Elhangzott itt az is, hogy namár milyen hüle is vagyok mert lám mennyien képesek trükkös kis rakétákat az ûrbe lövöldözni, szal ne mondjak hüleségeket összeesküvésekrõl, hogy miért nincsen Alfahódbázis a Holdon. De én nem errõl beszélek, az ûrbejutás és az a képesség hogy egy ország megteremtse az ûripart, ûrgazdaságot (az ûrben történõ ipari méretû termelést és fogyasztást) az két különbözõ dolog. Ez utóbbit jelenleg talán csak az USA lenne képes megteremteni!
De nem teszi. Mert, és itt jön be a végtelen lehetõségeknek egy furcsa aspektusa: az ûr csak az ûrben levõk számára jelent végtelen lehetõséget! A Föld korlátozott és a kapcsolat a Föld és az ûr között a jelenlegi eszközeinkkel is szükségsuzerûen korlátozott. Magyarul ha az USA vagy akármelyik hatalom elveti egy gigantikus bolygóközi társadalom csíráját, abból neki itt a földön nem feltétlenül lesz közvetlen haszna. Mert az USA mint közösség egy jellemzõen "Földhöz kötött" politikai erõ, az õt fenttartó eszközeivel csak a Föld közvetlen környezetét képes ellenõrizni, politikailag, katonailag és gazdaságilag. Ennyi.
Fotonrakéták, graviplánok és egyéb csillaghajók:
Ez a kvazáros példa elég okos! Én még azt is hozzátenném, hogy a kvazárok rendkívül intenzíven, és rövid idõ alatt változtatják az aktivitásukat, ami rendkívül kis méretre utal. A mai modellek próbálkoznak ezt megmagyarázni, de pár száz milliós naptömegnyi anyagot bezsúfolni egy 1-2 fénynap átmérõjû helyre az elég ciki. Ha ezek a jelenségek viszont sokkal közelebb, mondjuk a galaxisunkban vannak, akkor nem ennyire dúrva a helyzet. De ezek az elméletek manapság nem igazán népszerûek, mondhatni nem tudományosak;))
Nos a fotonrakéta, azér' egy mérnöki rémálom, mert ahhoz hogy egy nem túl nagy (csupán pár tonnás!!!) kabint a fénysebességre gyorsítsunk égitest méretû és mennyiségû antianyagra van szükség!!!!! Ma még azért nem igen tudunk ilyen méretû szerkezeteket építeni! Sem a földön sem az ûrben! A rakéta elvbõl következõen ugyan is magával kell cipelnie az összes hajtóanyagot.
Valóban bizonyos folyamatok 100%-os hatásfokkal zajlanak le, de ez ebben az esetben nem elég!!!!
A ZPE/antigrav/elektrogravos berendezéssel felszerelt jármûnek viszont nem kell magával cipelnie a rengetegsok hajtóanyagot, mert abban közlekedik!!! Így a szerkezet nagyságrendekkel kisebb méretû lehet. Az hogy a kitermelt energiát, milyen formában tudjuk aztán impulzussá alakítani, az már más kérdés. A két jármû viszonya mérnöki szempontból, olyan mint egy gõzmozdonyé, meg egy autóé.
Szó volt arról, hogy nem tudjuk, mi az antigravitáció. Dehogynem!!!! A gravitációs vonzóerõ ellentéte;))) Csak éppen nincs rá széleskörûen elfogadott tudományos modell. Amúgy a természetben is találkozhatunk vele, sötét erõ miegymás. Sõt, ha feltesszük, hogy a kvazárok kompakt antigravitációs alapú anyagkitörések (valóban nem doppler eltolódást tapasztalunk, hanem gravitációsat) akkor az már kettõ példa;)))
Ha biztonságos, miért ne, de egyébként hogy jön ez ide? :)
Ha TE egy kitelepített csernobili lakos lennél, és azt mondanák Neked, hogy vissza lehet költözni a régi házadba, akkor visszaköltöznél ??? (mondjuk még munkát is ajánlanának az erõmûben..)
"Épp most volt a National G.-n, hogy a csernobili katasztrófa még sokkal nagyobb volt, mint a legtöbben gondolják. Igazából nem is "csernobili" volt, hanem világméretû: a radioaktív felhõ egész Európát is magában foglaló körben okozott akár egészségkárosító hatást is kifejteni tudó sugárdózist (persze nem lehet megmérni, hányan betegedtek meg pont emiatt), és amúgy az egész Földre szétterjedt. Azt mondták, vannak még ilyen elavúlt reaktorok, és hogy az újabbak sem tudják 100%-ig kizárni a bajt, csak csökkenteni. De még ez a "csökkentett" hatás is épp elég nagy lenne."
Kezdettõl ismert volt, hogy a sugárszennyezés az egész Földet érinti. Hiszen épp emiatt derült ki egyáltalán. És a mérésekbõl, amit én magyarországon láttam az derült ki, hogy a szennyezés mértéke nem volt nagyobb, mint amit a korábbi légköri kísérleti robbantások okoztak. Persze a közvetlen környéktõl eltekintve.
És hogy a katasztrófa méretét meghatározzuk, nem árt ismerni a nem nukleáris katasztrófákat is. Az egyik legnagyobb ilyen a Bhopali vegyiüzem balesete volt:
"A baleset bekövetkeztekor 8.000 ember rövid idõn belül meghalt, napjainkig pedig további 20.000 ember halálát okozta a MIC gáz. Minimum 120.000 helybéli szenvedett maradandó károsodást."
Ehhez képes Chernobyl:
"26. A világ legnevesebb sugárzás-szakértõinek bevonásával az ENSZ részletes tanulmányt készített a csernobili katasztrófa egészségkárosító hatásairól, messze túlmenõen az eredeti 31 halálos áldozat tragédiáján. A vélhetõen a baleset miatt pajzsmirigyrákban megbetegedett 1.800 személy közül szinte mindenkinek sikeres volt a kezelése. Ezen túlmenõen – több mint 15 év elteltével – nincs rá tudományos bizonyíték, hogy megnövekedett volna a rákos megbetegedések száma közel vagy távol Csernobiltól. A reaktorbaleset lehetséges hosszú távú hatásaira vonatkozó elméleti prognózisok 3.000 rák okozta idõskori halálesetet jósolnak. Ilyen mértékû növekedés túl kicsi ahhoz, hogy statisztikailag is meg lehessen erõsíteni." http://www.world-nuclear.org/word/hungarian.doc
Más megalapozott adatot nem találtam, de ha feltesszük, hogy a hivatalos adatnál 40x több az áldozat, akkor kerülünk csak a Bhopali katasztrófa közelébe.
"Ha az erõforrások szinte korlátlanok, akkor viszont azok mindenki számára, aki csak oda kijut, legyen az az USA, Oroszország, vagy éppen Kína, esetleg Brazilia, netán India. A 60-70-es években gyak 2 ország volt aki képes lett volna egy ûrgazdaságot lehetõvé tevõ technológia kifejlesztésére (ma talán 1,5). Nem tették, mert nyilvánvaló, hogy ha megvan a technológia, azt nem tellik sokba másoknak lemásolni (lásd atombomba)."
Akkor miért nem mennek azok az országok, akik nem érdekeltek az olajüzletben? Ha nem a költségek és a technikai nehézségek miatt nem fejlõdik az ûrkutatás, hanem csupán gazdasági érdekek miatt, akkor nem kell szuperhatalomnak lenni ahhoz, hogy valaki megpróbálja. Mit bohóckodik Kína pár Föld körüli repüléssel, miért nem mennek egyenesen a Marsra? Ha meg az olajcégek befolyása olyan hatalmas, akkor a SpaceShip One mégis hogy repülhetett?
Egyébként szerintem az USA-nak nagyon nem érdeke az olajfüggõség. Rengeteg macerával és óriási költségekkel jár a közelkeleten, plussz még egy halom pénzbe kerül amikor ténylegesen megveszik az olajat. Egy olcsóbb energiaforrás óriási lendületet adhatna az USA gazdaságának. Persze a kormányt le lehet fizetni, de azért nem csak egyféle érdek létezik. Hasonlóan erõs csoportok vannak ellentétes érdekekkel (pl. a hadseregek, légitársaságok, autógyárak, repülõgépgyárak, esetleg a szavazók ...).
Az meg megint csak hülyeség, hogy ha olcsó az energia, akkor nem lehet belõle meggazdagodni. Nézd meg az informatikát. Hihetetlen mértékben zuhan az erõforrások ára, mégis az ipar bevétele egyre csak növekszik. Az energiaiparban hasonló lenne a helyzet. Ha pár év alatt tizedére zuhannának az energiaárak, szerinted nem növekedne a fogyasztás legalább tízszeresére? Pl. ha a benzin ára csak felére esne, nem vennének az emberek inkább erõsebb és gyorsabb, de nagyobb fogyasztású kocsikat? Ha olcsób lenne az áram, nem vennének több légkondit, nagyobb hûtõszekrényt, stb. ? Jelenleg az USA-ban energia válság van. A rengeteg új technika (légkondi, számítógépek, ...) miatt a fogyasztás gyorsabban nõ, mint ahogy az erõmûvek épülnek. Szerintem ebbõl az következik, hogy ha kvézi korlátlan, és olcsó energiaforrás létezne, megnõne annyival a fogyasztás, hogy az energiaipar nagyjainak ne kelljen csökkenteni az havi rendes repülõgép vásárlásaik számát.
"mert akár tudnánk 3M sebességû utasszálítót is építeni csak nincs rá igény."
Igény van rá. Egy baj van cak vele : a hangrobbanás. Az a baj, hogy a nevébõl is sejthetõen nem egy különösebben diszkrét folyamat. Sajnos sok érzékeny lelkû szavazópolgárt zavar az ha néha kicsit beremeg az emelet. Szóval ennek következtében a szárazföldek felett tilos a hangsebesség átlépése. Így viszont nincs értelme szuperszónikus gépet építeni, mert legjobb esetben is csak az út felén mehetne teljes sebességgel. A megoldás az lehetne, ha sikerülne megszabadulni a hangrobbanás lökéshullámától, de ez nem egyszerû dolog, ha egyáltalán lehetséges.
"Akkor most ugye ez egyfajta rakétahajtás, nem? Mert akkor mint írtam az elvet kb 1000 éve ismerjük!"
Ennyi erõvel a mobiltelefont is szidhatnád, hiszen beszélni már minimum 100000 éve tudunk.
Az ûrhajózás jelenleg egyetlen dolgon múlik, és ez a tolóerõ/tömeg arány. Ez majd csak akkor változik meg, ha képesek leszünk a hipertérben közlekedni, vagy teleportálni. Gondolom ezt azért nem holnapra várod. Addigis az marad, hogy hatékonyabb üzemanyagot találjunk. Erre jelenlegi elméleti fizikai keretek közt az antianyag az elképzelhetõ legjobb megoldás, hiszen a rel. elm. kimondja, hogy bármilyen formában is tároljuk az energiát, az megfelel valamekkora tömegnek. Az antianyag pedig 100%-ban energiává alakítható, tehát nincs nagyobb tömege, mint amennyi tárolt hasznos energiából adódik. Szóval ezzel két fontos dolog érhetõ el: 1. Nagy tömegek olcsó és egyszerû szállítása. 2. A jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb sebesség elérése, és így arányosan nagyobb távolságok megtétele.
"Mit is szándékozunk csinálni a szétrepülõ röntgensugarakkal? Ciki lenne, ha egy ilyen rakéta Floridából történõ indításánál fél Miami kipusztúlna!" Most akkor az a bej, hogy fejlõdünk, vagy az, hogy nem ??? Egyébként nem röntgen, hanem kemény gamma sugarakról van szó, és nem különösebben nehéz árnyékolni. Ha van elég tolóerõ, akkor nem gond a reaktort némi ólommal körberakni.
"Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a kutatói társadalom "ül a babérjain" ez ügyben. A rakéta lehet 1 kicsit gyorsabb, vagy nagyobb tömeget képes felemelni, de ALAPJAIBAN még mindig az 50 évvel ezelõtti technológiát használja."
Azok a szerencsétlen tudósok több tucat tervet dolgoztak ki, és nagyrészt el is kezdték megvalósítani õket. Csakhogy egy ûrhajót nem lehet egy garázsban összedobni. A kutatók csak állami támogatásban reménykedhettek, amit néha meg is kaptak, de valamiért soha nem engedték, hogy be is fejezzék a projekteket. Szerintem hatalmas mázli, hogy Burt Rutanban egyszemélyben minden megvan, ami egy projekt kivitelezéséhez kell : - Elõszöris van elég magán tõkéje (saját+támogatók), amit a politikusok nem vehetnek el. - Van egy cége, ami képes megtervezni és legyártani a prototípust. - A saját cégének korábbi projektjeibõl volt elég elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata egy kivitelezhetõ terv kidolgozásához. - És persze volt bátorsága, hogy belevágjon.
"Nézdd csak meg pl. hogy az elmúlt 40 évben mennyit fejlõdtek a belsõégésû motorok, vagy a mobilok meg számítógépek 10 év alatt!"
A kettõ nem egy kategória. És nem jó a dátumozás. Mindkét technológia kezdeteit kell nézni. És így már a fejlõdésük se különbözik annyira. Az nem elég fejlõdés, hogy ugyanakkora ûrtartalom mellett a motor ereje 20-ról 1000 lóerõre nõtt? Vagy hogy a fogyasztás 40 literrõl 7-re csökkent? És hogy régen egy karambolba könnyen bele lehetett halni 20 km/h sebesség mellett is, ma meg 80-120-as tempónál se szokás belehalni (persze az övet be kõ kötni ehhez)?
"a repülõk u. olyanok mint 1957-ben a B707"
Ennek részben az is oka, hogy a repülõgépek élettartama nem összemérhetõ a mobilokéval. Nem kevés 57 elõtt épült gép ma is repül! És nem lehet mondani, hogy nincs fejlõdés. A hajtómûvek teljesítménye és hatásfoka is rengeteget javult, és a gépek mérete is jócskán nõtt. De a fõ fejlõdés természetesen a fedélzeti elektronika.
"vagy a rakéták még most is egyszerhasználatos kémiai rakéták..." Hát ez meg fõleg azért van, mert a kedves politikusok sorban állítják le az ígéretes projekteket. Én vagy egy tucat programról tudok, amik mind a rakéták jelentõs modernizálását tûzték ki célul, de ma már egy sem él. De szerencsére van már SpaceShip One, aminek a sikere remélhetõleg nagy lendületet ad majd az ûrrepülés fejlõdésének.
"A vizsgálat szerint a lengyel útszakaszt szintén magas fák határolják, vagyis a horizont megbecslése itt is nehézkes. A GPS alapú mérések szerint viszont a néhány száz méteres útszakaszon a vélt emelkedõ irányába valójában 6 métert lejt az út."
"Ha viszont a nagyhatalmak nem áldoznak erre annnyi pénzt, amire elötte és talán még utána se áldoztak, akkor ma sincs se Lenin atomjégtörõ, se paksi atomerõmû. Sajnos szükség volt egy mindent felülmúló fegyverre."
Ez is tévedés. Az atomenergia békés felhasználásaegyidõs az atombombával. És a kormányok ezt is támogatták volna atombomba nélkül is, még ha nem is olyan mértékban, mert a 40-es és 50-es években még úgy nézett ki, hogy az lesz a jövõ energiaforrása.
"Az elfogulatlan kutatók.. Az itteni fórumozó fizikusok mindig tagadják, hogy ilyen nincs. Fõleg Bíró András. Valami teljesen ideálisnak, emberi hibáktól teljesen mentesnek állítják be a kutatásokat."
Ilyet sosem állítottam. Csak annyit mondtam, hogy a tudomány, mint intézmény eléggé jól képes kezelni ezt a problémát. Ami ebben az esetben is látszik, hiszen mégiscsak foglalkoznak a témával.
"Pedig itt az élõ példa, még az sem hiszi el és nem bízik benne, aki a kutatással meg volt bízva."
Ezt csúnyán elnézted. Az idézet a megfelelõ szövegkörnyezettel együtt így hangzik:
"Õk arra a következtetésre jutottak, hogy még ha lehetséges lenne is megvalósítani ezt a szabályozást, az elõnyök, melyekkel kiemelhetnének egy ûrhajót a Föld gravitációs mezejébõl nem érnék meg az erõfeszítéseket. Azonban több hasonló meghajtási elveken dolgozó tudós vitatja a fenti megállapítást. "Én ezt a megállapítást, még ha helytálló is, érdektelennek és teljesen mellékesnek tekintem" - mondta James Woodward, aki a NASA megbízásából dolgozott a gravitáció szabályozású meghajtáson."
Tehát a srác épp hogy támogatja a kutatásokat. Közérthetõen az idézetet : Egyik csapat : - Még ha lehetséges is az AG, nem ez a legjobb módja a közlekedésnek. Másik csapat : - Nem érdekel minket, hogy mire jó a cucc, csak meg akarjuk ismerni.
Amúgy a "gravitációs dipól" tényleg elég erõs.Ha lehetne is csinálni talán nem így,esetleg egy forrásból s egy nyelõbõl összerakva,de nem ilyen mágneses indukció módon.....Nade van még mit felfedezni,találhatnak egysmást.
De lekéstem errõl a hírrõl...Jó volna a gravitáció befolyásolása,ilyen lehetõságeket kéne jobban kutatni az ûriparban.A hosszútávú haszon nagy lehetne....Na majd én megépítem a garázsban...
A fenti ábra szerint indukált gravitációs dipól-lal szeretnének machinálni, csak az a baj, hogy gravitációs dipólt még senki sem gyártott, sõt, természetes gravitációs dipólról sem tudunk.
Az elõbbinél a tudományos háttér szinte 100%-ig kidolgozott, de egy technológiai/mérnöki/pénzügyi rémálom! Az antigravos viszont nem rendelkezik teljes tudományos háttérrel, viszont sok az elõbbi esetében megoldhatatlan probléma nem jelentkezik.
Honnan tudod? Van kidolgozott antigravitációs hajtómûre vonatkozó terved? Mert foton-hajtómûnél már láttam ilyet (csak éppen a tárolást kezelték 'viszonylag' póriasan), de antigravitációs hajtómûnél még nem, lévén a mûködési elv sem ismert! Lehet, hogy még nagyobb energiát kéne befektetni, mint az anti-anyag elõállásánál...
Ha az erõforrások szinte korlátlanok, akkor viszont azok mindenki számára, aki csak oda kijut, legyen az az USA
Korlátlanok? Milyen téren? Napenergia? Azt a földön is hozzáférhetõ. Hélium-3? Minek, nincs fúziós reaktorunk, amelyben tartósan és gazdaságosan fel tudnánk használni. Elõször a szükséges technikai háttért kell biztosítani.
A 60-70-es években gyak 2 ország volt aki képes lett volna egy ûrgazdaságot lehetõvé tevõ technológia kifejlesztésére (ma talán 1,5).
Hát ehhez képest ma legalább 9 ország képes ûrbe feljutattni mûholdanakat (USA, Oroszország, Franciaország/EU, Ukrajna, Kína, Japán, India, Brazilia és Izrael). Ha valaki akarna, akkor most kellene vezetõ pozicióra törekednie az ûriparban, de még az olyan országok, mint Kína vagy Japán is viszonylag visszafogottan állnak az ügyhöz. Azt azért ne mond, hogy õk is azért, mert az USA-t támogatják...
Asszem cifu írta azt is, hogy hú van itt elõre lépés, mert akár tudnánk 3M sebességû utasszálítót is építeni csak nincs rá igény. De miért is nincsen? Mert drága az olaj, és ez megdrágtítaná a jegyárakat!!
Kegyetlenül nem figyelsz! Én azt írtam, hogy NEM LEHET ÁTLÉPNI A HANGSEBESSÉGET AZ ORSZÁGOK LÉGTERÉBEN CIVIL GÉPNEK!!!! (kivéve speciális esetek, lásd Rutan SSO-ja, de az nem a hagyományos légiforgalomban résztvevõ jármû)
Mehetne akár homokkal is az a szerencsétlen repülõ, de akkor sem haladhatna gyorsabban a hangnál!!!
Csernobillal kapcsolatban talán érdemes megemlíteni, hogy a szénerõmûvek miatt felszínre hozott, a felszíni anyagoknál radioaktívabb szén ún. sztochasztikus hatása miatt folyamatosan nagyságrendekkel több ember hal meg rákos megbetegedésekben, mint az atomerõmûvek és az eddig felrobbantott atombombák miatt. (A közlekedésben elpuffogtatott olaj és az elszívott cigaretták pedig újabb nagyságrendi ugrást jelentenek.)
******* Adalék a fotonrakéta témához: A fotonrakéta nyilvánvalóan bõdületesen erõs fényforrást jelent, ráadásul meglehetõsen párhuzamos kimenõ fénynyaláb (nagyon kemény gamma sugárzás) formájában. Ugyanakkor ahogyan távolodik (egyre nagyobb sebességgel) a rakéta, egyre erõsebben érvényesül a Doppler-effektus, amiért is a gamma sugárzás spektruma egyre inkább a nagyobb hullámhosszak felé tolódik. (Vöröseltolódás.)
Na most, ha vannak a mienknél fejlettebb civilizációk az Univerzumban, azok már csinálhattak fotonrakétákat. Minthogy a fotonrakéta hátrafelé világít, oldalról, vagy elölrõl nem látnánk, de bezzeg, ha véletlenül pont egyenesen távolodik tõlünk, akkor bele kerülnénk a kimenõ nyalábjába. Ekkor a következõket tapasztalhatnánk: 1.) pontszerû fényforrás 2.) de amúgy roppant fényes 3.) nagy vöröseltolódással.
És mit ád isten, tényleg tapasztalunk ilyen fényforrásokat - lásd kvazár-ok! A kvazárok létére persze vannak más magyarázó elméletek is, de történetesen egyik sincs bizonyítva, csak valamelyest támogatva.
Általában azt feltételezik, hogy galaxis-keletkezések során lép fel az észlelt kolosszális energiakisugárzás, a vöröseltolódás petig az Univerzum egyetemes tágulásával függ össze (Hubble). Ám vannak esetek, amikor 2 nyilvánvalóan gravitációs kölcsönhatásban álló ilyen sugárforrás (kvazár) egyik tagjaának sokkal nagyobb a vöröseltolódása, mint a másiknak. Ez arra utalhat, hogy a vöröseltolódás legalább részben nem a Doppler-effektusból jön, hanem talán a sugárzó objektum nagyon erõs gravitációjából. Az utóbbi feltevés azt jelenti, hogy a sugárzás valahol az eseményhorizonttól nem túlságosan kijjebb keletkezik. Értelemszerûen ezek a méretek a Földrõl nézve picik lennének, vagyis érthetõ lenne a sugárforrások pontszerû jellege.
Más civilizációk fotonrakétáit onnan ismerhetnénk fel, hogy az elektron-pozitron, illetve proton-antiproton annihilációra jellemzõ gamma foton spektrumot kapjuk (Doppler-eltolódással), vagyis a kiinduló energiák 0.5 Mev, illetve 1 GeV körül lennének.
DcsabaS: mondhatsz neki bármit, ha meglátja a 'tudomány' vagy 'tudósok' szót, egybõl a gonosz összeesküvésekre asszociál...
dez: "Azt mondták, vannak még ilyen elavúlt reaktorok, és hogy az újabbak sem tudják 100%-ig kizárni a bajt, csak csökkenteni."
Valóban van még üzemben néhány RBMK reaktor, szerencsére nem túl sok. Mindenesetre az újabbak elég rendesen 'ki tudják zárni a bajt', bár abban igazad van, hogy semmi sem 100%-os. Mindenesetre a csernobilihez hasnoló eset nem történhet ma meg egy modern, nem-RBMK reaktorban, már csak azért sem, mert az elõbbiek negatív, míg az utóbbiak pozitív visszacsatolással rendelkeznek (azaz gebasz esetén egy nem-RBMK reaktor magától leáll).
"Hmm, ilyen alapon a relativitás-elmélet és a kvantummechanika is áltudomány, mert nem illeszkedik a Newton-i fizikába." Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelsõ pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sõt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekrõl egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes.
"És mi van, ha valaki - teljesen tudományos igényességgel - kidolgoz egy olyan modellt, teóriát, ami pl. megengedi az ilyesmit? Az talán áltudományos, csak mert még nem ellenõrízték még kísérletileg? " Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva.
"Itt úgy tûnik, magadnak mondasz ellent. Ott van a mondatodban: "az adott kor"..." Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenõrzött/ellenõrizhetõ igazságokat csokorba szedjük.)
********** "Nem igazán népszerûek mostanában ezek a nukleáris erõmûvek sem. Tudod a politika, meg miegymás. A fél Földet meg csak nem fogják napelemekkel beburkolni, technikai probléma mellett a pénz is kérdéses." Akik utána tudnak számolni, hogy az emberiség energiaigénye várhatóan hogyan alakul majd, pontosan tudják: pár száz éves távlatban csak a nukleáris energiára támaszkodhatunk. A napenergia is csak késõbbi alternatívát jelenthet, ugyanis pusztán a megfelelõ napelemek elõállítása is horribilis energiát igényel. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a napenergia felhasználásával és a különbözõ energiatakarékos technológiákkal ne kellene már MOST kísérletezni.)
(Amúgy a majdani napelemeket szerintem nem a Földre, hanem a világûrbe fogják telepíteni, esetleg a Naphoz közelebb.)
"Szal, marha impozáns meg látványos lenne egy ilyen antianyag meghajtású fotonrakéta, de az én szememben kevésbé reális, mint a vákuumenergiás antigravitációs ûrhajó. " Ez aranyos (:-). Még egyszer leírom. Semmi sincs, ami alapján tudhatnák, hogy antigravitációs ûrhajót akárcsak elvileg is csinálhatnánk. (Nem attól válik valami elvileg kivitelezhetõvé, hogy van egy elmélet, amely szerint kivitelezhetõ, hanem attól, hogy az az elmélet bizonyított.) A fotonrakéta elméleti alapjai bizonyítottak, és legfontosabb alkatrészeinek mûködése a gyakorlatban is ellenõrzött. Nagyjából hasonló helyzetben vagyunk vele kapcsolatban, minbt a 2. Világháború idején voltunk az atombombával, illetve atomreaktorral kapcsolatban.
********* "Egyébként épp most hallottam, hogy kidolgoztak egy módszert, amivel a többszörösére növelhetõ a napelemek hatásfoka (és alig drágít a módszer rajtuk)." Ez ebben a formában félrevezetõ. Tudni kell, hogy az ûrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az elõbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak.
"Nem igazán népszerûek mostanában ezek a nukleáris erõmûvek sem."
Épp most volt a National G.-n, hogy a csernobili katasztrófa még sokkal nagyobb volt, mint a legtöbben gondolják. Igazából nem is "csernobili" volt, hanem világméretû: a radioaktív felhõ egész Európát is magában foglaló körben okozott akár egészségkárosító hatást is kifejteni tudó sugárdózist (persze nem lehet megmérni, hányan betegedtek meg pont emiatt), és amúgy az egész Földre szétterjedt. Azt mondták, vannak még ilyen elavúlt reaktorok, és hogy az újabbak sem tudják 100%-ig kizárni a bajt, csak csökkenteni. De még ez a "csökkentett" hatás is épp elég nagy lenne.
Egyébként épp most hallottam, hogy kidolgoztak egy módszert, amivel a többszörösére növelhetõ a napelemek hatásfoka (és alig drágít a módszer rajtuk).
"A másik fõ probléma a drága elõállítás, de ez csak technológiai probléma, idõvel egyre jobb lesz a hatásfok. Távlatilag napenergiát, illetve nukleáris energiát lehet majd felhasználni hozzá. (A fosszilis erõmûvekkel nyilván csak vicceltél.)"
Nem vicc volt! (sajnos) Nem igazán népszerûek mostanában ezek a nukleáris erõmûvek sem. Tudod a politika, meg miegymás. A fél Földet meg csak nem fogják napelemekkel beburkolni, technikai probléma mellett a pénz is kérdéses.
Szal, marha impozáns meg látványos lenne egy ilyen antianyag meghajtású fotonrakéta, de az én szememben kevésbé reális, mint a vákuumenergiás antigravitációs ûrhajó. Azon kívül persze, hogy arra amire kitalálták (intersztelláris utazás) gyakorlatilag alkalmatlan. Az elõbbinél a tudományos háttér szinte 100%-ig kidolgozott, de egy technológiai/mérnöki/pénzügyi rémálom! Az antigravos viszont nem rendelkezik teljes tudományos háttérrel, viszont sok az elõbbi esetében megoldhatatlan probléma nem jelentkezik.
"Csak az számít, hogy mivel tudja alátámasztani az állítását. Ugyanis az állítása igazságát ennek alapján fogják ellenõrizni."
És mi van, ha csak tapasztal valamit (és nevét is adja hozzá), de nem tudja alátámasztani? Akkor az "felejtõs"? Így aztán tényleg nagyon lassú lehet a fejlõdés. Szerencsére akadnak, akik azt mondják, hogy na azért nézzük csak meg azt jobban...
"2.) ez a magyarázat összhangban van más elfogadott elméleteinkkel."
Hmm, ilyen alapon a relativitás-elmélet és a kvantummechanika is áltudomány, mert nem illeszkedik a Newton-i fizikába.
"NEM attól áltudományos valami, hogy mirõl szól. Tudományos igénnyel lehet(ne) vizsgálni akár a boszorkányok létezését is. Ugyanígy szabad az antigravitáció elvi lehetõségét is vizsgálni, ha valakinek az tetszik. De ha valaki azt a látszatot kelti, hogy már SIKERÜLT tudományosan megalapozni az antigravitációt, noha valójában nem, akkor ez áltudományos."
Igen, ezt tudjuk. És mi van, ha valaki - teljesen tudományos igényességgel - kidolgoz egy olyan modellt, teóriát, ami pl. megengedi az ilyesmit? Az talán áltudományos, csak mert még nem ellenõrízték még kísérletileg? Nem. Az csak egy nem igazolt tudományos teória. Mégis gyakran rámondják, hogy áltudományos.
"Vélekedsz: "végsõ soron az idõ dönti el, mi marad áltudomány, és mi minõsül át tudománnyá. " Ez TELJESEN TÉVES! Az idõ azt eldöntheti (esetleg), hogy mi igaz és mi nem, de hogy mi tudományos, azt mindig az adott kor tudománya határozza meg! Ezt világosan meg kell érteni!"
Itt úgy tûnik, magadnak mondasz ellent. Ott van a mondatodban: "az adott kor"...
Most a bizonyításról. A tudományban egy újfajta magyarázati lehetõséget NEM akkor tekintenek bizonyítottnak, ha éppenséggel az is képes magyarázni egy adott jelenséget, hanem akkor, ha 1.) CSAKIS ÚGY lehet magyarázni, továbbá 2.) ez a magyarázat összhangban van más elfogadott elméleteinkkel.
Tehát, hogy felvetésedre válaszoljak, önmagában egy állítása akkor is semminek számít, ha történetesen fizikustól származik.
(Egyébként a Naprendszer külsõ tartományában a vártnál jobban lassuló ûrszondákra kézenfekvõ magyarázatok vannak.)
************* #114-nek: NEM attól áltudományos valami, hogy mirõl szól. Tudományos igénnyel lehet(ne) vizsgálni akár a boszorkányok létezését is. Ugyanígy szabad az antigravitáció elvi lehetõségét is vizsgálni, ha valakinek az tetszik. De ha valaki azt a látszatot kelti, hogy már SIKERÜLT tudományosan megalapozni az antigravitációt, noha valójában nem, akkor ez áltudományos.
*********** #115-nek: Vélekedsz: "végsõ soron az idõ dönti el, mi marad áltudomány, és mi minõsül át tudománnyá. " Ez TELJESEN TÉVES! Az idõ azt eldöntheti (esetleg), hogy mi igaz és mi nem, de hogy mi tudományos, azt mindig az adott kor tudománya határozza meg! Ezt világosan meg kell érteni!
"A better understanding of the origin of inertia would lead to new insights into the laws of motion, perhaps with practical applications such as to spacecraft propulsion."
Ami ugye azt jelenti, hogy nem feltétlenül igaz az ami itt elhangzott, hogy akár antigravitációs, akár hagyományos meghajtással, szükséges a klasszikus mechanika törvényei által is kiszámítható, mennyiségû munkát végezni!
Sõt a ma elfogadott elméletekkel szemben nem csak kicsiny önmagukba záródó dimenziókkat, hanem a hagyományos értelemben vett "valódi" dimenziókat is említenek.
Teljesen sci-fi, csak ugye az elmélet meg több ponton egybevág pl a gyorsítókban is mért gyakorlattal;) "Szörnyû", hogy ez a sok "áltudós" miket nem zagyvál itt össze;)))
Nem értem minek játszuk el azt a hülyegyereket, amilyennek mások szeretnének látni bennünket. Arra gondolok, hogy itt egy páran adják a tájékoztottat a technológiai realitásokról, meg arról hogy "a lehetséges legjobb viilágban élünk", ami bölcs vezéreink/tudósaink alatt töretlenül és hatalmas lépésekkel nyomul a végtelen lehetõségek felé, vagy valami ilyesmi.
Már Ciolkovszkij is tisztában volt vele vagy 100 éve, hogy az ûrben felfoghatatlan nagyságú lehetõségek és erõforrások várnak ránk. Hát akkor miért is nem megyünk ki értük? A válasz nyílvánvaló, még ha egyesek nem akarják látni. Ha az erõforrások szinte korlátlanok, akkor viszont azok mindenki számára, aki csak oda kijut, legyen az az USA, Oroszország, vagy éppen Kína, esetleg Brazilia, netán India. A 60-70-es években gyak 2 ország volt aki képes lett volna egy ûrgazdaságot lehetõvé tevõ technológia kifejlesztésére (ma talán 1,5). Nem tették, mert nyilvánvaló, hogy ha megvan a technológia, azt nem tellik sokba másoknak lemásolni (lásd atombomba). Ha mások lemásolják és használják, akkor ahogy az atom esetében is ez csak felborítja, a jelenlegi hatalmi helyzetet! Ez pedig nem érdeke a jelenleg vezetõ hatalmaknak. A 68-as világûr egyezmény lényege valójában ez volt!!!! Az akkori vezetõ hatalmak megijedtek ettõl a kihívástól, és simán megegyeztek. Tanultak az atombombából!
feladom:))) érvek helyett ugyanazt szajkozzátok..ám legyen..kösz a vitát. természetesen mindegyiktöket nagyra becsüllek és személy szerint senkivel semmi problemám, még morgo val sem. kösz skacok....
lehetne olcsobb is az olaj... az a nehany olajtarsasag ami uralja a vilagot, az teszi zsebre a nagy zsetont. amig ilyen cegek vannak a vilagon, addig a fejlodes korlatozva van.
Az alacsony színvonalú, és hazug személyeskedés téged minõsít. És az is, hogy nem tudod, mirõl van szó. De akkor legalább ne értelmeznéd félre a leírtakat.
Szal, ez a dolog így volt (itt is lehetett róla olvasni az SG-n): észrevették, hogy a távoli szondák letértek a pályájukról. Erre a NASA néhány tudósa azt nyilatkozta, hogy nincs magyarázatuk, és talán gravitációs anomáliáról lehet szó, azaz nem tökéletesek a mai modelljeink. Erre hogy reagált néhány nem-NASÁ-s tudós: "ezek hülyeségeket beszélnek!"...
Na most akkor nekem is lenne egy pár észrevételem:
Mr Cifu megmagyarázta, hogy nincs itt semmi lobbizás, amikor az ilyen jellegû kutatásokat befékezik, erre felhozza példának, az x-33-at. De kérem mi is a lobbizás egyáltalán? Politikai döntés kikuncsorgása. Volt politikai döntés? Volt! Csak éppen nem ismerjük ki volt a háttérben. Valakinek érdekében állt a leállítás és ezt valahogy megsúgta Bushnak, mi ez ha nem lobbizás? Amúgy kíváncsi lennék 2003-ban a NASA-nál miért hagyták abba az új meghajtási technológiák vizsgálatát? Szerintem, nem csak megúnták, gondolom nem kaptak több pénzt rá!
Szóba került itten az Ion meg plazmahajtómû, hogy az milyen szar, meg kiforratlan! 40 éve ismert a technológia, legalább 40 éve foglalkoznak komolyan egy ilyen hajtómûvet tápláló ûrben is mûködõ atomreaktorral!!! Egy gondja van, hogy igazán jól télleg csak az ûrben tudna teljesíteni, csak éppen ugye nincsen különösebb létesítményeink ott kint. Nincsenek több ezer tonnát fuvarozó ûrszállítóink, amihez ez kellene. Pedig technikailag akár lehetnének. Csak éppen nem erre jelölték ki a fejlõdés irányát, hanem semerre!!!!
És kb ua ez a helyzet egy más szektorban is. Asszem cifu írta azt is, hogy hú van itt elõre lépés, mert akár tudnánk 3M sebességû utasszálítót is építeni csak nincs rá igény. De miért is nincsen? Mert drága az olaj, és ez megdrágtítaná a jegyárakat!! Nahát ez érdekes kis ördögi kör;) Hát nem errõl is ugatunk itt egy páran!!!!
Na itt Csababá, megmondta az õszintét az ántianyagról (meg az áltudokosokról). Mindenki rendesen le is esett a székrõl. Lehet egy-két kérdésem, mester! - Akkor most ugye ez egyfajta rakétahajtás, nem? Mert akkor mint írtam az elvet kb 1000 éve ismerjük! - Mit is szándékozunk csinálni a szétrepülõ röntgensugarakkal? Ciki lenne, ha egy ilyen rakéta Floridából történõ indításánál fél Miami kipusztúlna! Akkor gondolom csak fönn az ûrben használnák.De akkor meg hogy is jut föl oda? - Kúrva jó ez az ántianyag csak éppen a fekete piacon is nehéz hozzá jutni, mer olyan kevés van belõle. Ergó elõ kéne állítani, jórészt fosszilis energiahordozót égetõ erõmûvek segítségével. NO COMMENT.
"Vagy ott van a mai modellek alapján számolt pájától eltérõ pályán mozgó ûrszondák esete. Bizonyára a NASÁ-sok a hülyék."
Mondcsak, hogy állsz a LOGIKÁVAL? Mondjuk az eddigi megnyilvánulásaid szerint elég rosszul, de a fenti állításod is szép példány. Szerinted azért hülyék, mert a Pioneerok pályája eltér a számítottól? Szerintem szimplán tudosók, akik belátták, hogy belefutottak egy eddig még meg nem magyarázott jelenségbe...
Na, az valahol jó, hogy ezek helyzete nem olyan stabil. De én inkább az üzemanyaggyártókra, és úgy általában az energiaszektorra gondoltam. Bár, abból a szempontból nem jó az elõbbiek bizonytalan helyzete, hogy így nem nagyon merhetnek keresztbetenni az utóbbiaknak.
Nekik nagyon is jó, ami éppen van, keres mindenki eleget.
Mondjuk az utasszálítóknál a Boeing, amely évek óta veszít a piacából? Akár katonai, akár civil piacon a McDonnell-Douglas, amelyet a Boeing felvásárolt, miután csõdközelbe került? A NorthropGrumman, amelynek katonai repülõgép csoportja 1997-ben, az utolsó B-2A 'Spirit' átadása óta csak beszállító szinten kénytelen vegetálni? Vagy mondjuk a Dassault? Az orosz cégeket már meg sem merem említeni (Tupoljev, Jakovlev, MiG-Mapo...).
Ha folynak ilyen kutatások (egyes cégek hátsószobáiban, mert a hivatalos tudománynak ugye állítólag nincs oka feltételezni, hogy érdemes itt bármit kutatni), azok már csak a konkurencia miatt is titkosak...
A másik, hogy bár a nagy cégek mesterségesen rá vannak kényszerítve a versenyre, maguktól kerülik a veszélyhelyzeteket. Nekik nagyon is jó, ami éppen van, keres mindenki eleget. ("Nagy cég"-en nem az olyanokat kell érteni, mint az ismert elektronikai cégek, mert azok bevétele eltörpül az igazán nagy ipari cégeké mellett, és a vezetõik azokhoz képest kispályások.)
Cifu! Nem szabadna összehasonlítani a tenger-hajózást az ûr-hajózással.
Miért nem? Veszélyes volt az Atlanti-óceánon anno átkelni? Igen. Eltántorított ez valakit? Azokat biztos nem, akik át akartak kelni rajta...
Ezért is volna jobb olyan hajtómû, ami nem tartalmaz ekkora erejû kémiai robbanóanyagot.
Egy Szojuz csaknem akkora mennyiségû kémiai robbanóanyagot visz, mint egy Boeing vagy Airbus óriásgép. Azok is olyan veszélyesek?
Hanem felszállás közben az ûrhajótól független helyrõl folyamatosan venné fel a gyorsuláshoz szükséges energiát.
Mondjuk Lézer-tolás? Biztos, hogy biztonságosabb mondjuk egy hatalmas energiájû lézerrel lövöldözni?
De az elmondható, hogy ezek az elvek nem képviselik a fõ kutatási irányzatot.(legalábbis publikusan) Inkább csak a meglévõ korszerûsítése, erõsítgetése folyik.
A lézer-tolással például emlékeim szerint a NASA is foglalkozik. A meglévõ technológiák fejlesztése pedig eléggé reális hozzáállás, hiszen az eredmény többé-kevésbé garantált. Ez nem mondható el egy teljesen új technológiáról.
Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a kutatói társadalom "ül a babérjain" ez ügyben. A rakéta lehet 1 kicsit gyorsabb, vagy nagyobb tömeget képes felemelni, de ALAPJAIBAN még mindig az 50 évvel ezelõtti technológiát használja. Amíg nincs más, ez is megteszi alapon.
És szerinted errõl a tudósok és a mérnökök tehetnek? Lásd NIAC, vannak látványos és talán mûködõképes tervek, de ha nem kapnak pénzt a megvalósításra, akkor mit csináljanak? Kénytelenek azzal foglalkozni, amire kapnak pénzt. Ezért tartom hibásnak például a Bush-kormányzat ûrprogramját, amely kerek-perec kijelentette, hogy legalábbis rövid távon (5-10 év) csakis az egyszer használatos indítórakéták lesznek a kiválasztottak.
Igazából azt mondta a két tudós, hogy még ne is foglalkozzunk az antigravitációval, míg azt sem tudjuk, mi is a gravitáció valójában.
Egyáltalán nem felejtettem el, csak másként látom: az üzletett a pénz mozgatja. Mi hozhatna több pénzt, mint a 'bejáratott' technológia? Egy forradalmian új technológia, amely jobb, mint a bejáratott. Ráadásul így a konkurenseket meg lehetne elõzni, amely azt jelenti, hogy a piacon nagyobb részesedést lehet elérni vagyis bõvül a profit. A saját zsebüknek is ellenségeik?
Egyre nem gondolsz te is: végsõ soron az idõ dönti el, mi marad áltudomány, és mi minõsül át tudománnyá. Mivel kiderülhet, hogy valami nem fantazmagória. És mi kell ehhez: foglalkozni kell a témával, kutatni kell, ha akár csak kis esélye is van, hogy kijöhet belõle valami. Különben megmarad a "lehet, de ki tudja, valós-e" kategóriában. Ilyen alapon sokminden ma is ebben a kategóriában lenne. Sok esetben nem lehetett elõre látni dolgokat. Mivel ahhoz az kellene, hogy eleve mindent tudjunk. Kellettek emberek, akik kipróbálták, hogy "mi van, ha", miközben a többiek azt mondták, "semmi".
Na ez akkor most érdekes logikai csavar: áltudományossággal vádoljuk akkor a NASA-t, pontosabban a cikkben idézett két tudóst, Marc Millis-t és James Woodward-ot? Hiszen azt nem állították, hogy tudományosan megalapozott az anti-gravitáció, csupán azt, hogy az ESA jelentés káros. (újabb csavar: ami végülis érthetõ, hiszen õk ezen a területen dolgoztak, vagyis 'hazabeszélnek')
Ennek a rövid antihidrogénes ismertetõnek nagyon örülök én is. Akkor az lenne a kérdés, hogyan lehet akkorára növelni a fénnyomást, hogy az ûrhajó el tudjon startolni a Földrõl?
Cifu! Nem szabadna összehasonlítani a tenger-hajózást az ûr-hajózással. Mert a hajó "csak" az idõjárás szeszélyeinek van kitéve+ navigációs hiba Az ûrhajó alatt viszont több tonna iszonyatos erejû robbanóanyag van, amit az ember rakott oda és ebbõl sok komoly baleset adódott. Ha elsüllyed 1 hajó, 1-2 évnyi munka kárbavész, de egy kisebb halászhajó tucattervek alapján készül. Egy ûrhajóval pedig kicsit több tervezõmunka van,és a berendezései is egyediek, nem beszélve a magasan képzett személyzetrõl. Ha 1 ilyen cucc felrobban sokkal nagyobb érték semmisül meg, mintha elsüllyedne 1 hajó. igen, minnél bonyolultabb a szerkezet, annál nagyobb a hibalehetõség is. Ezért is volna jobb olyan hajtómû, ami nem tartalmaz ekkora erejû kémiai robbanóanyagot. Hanem felszállás közben az ûrhajótól független helyrõl folyamatosan venné fel a gyorsuláshoz szükséges energiát. De az elmondható, hogy ezek az elvek nem képviselik a fõ kutatási irányzatot.(legalábbis publikusan) Inkább csak a meglévõ korszerûsítése, erõsítgetése folyik. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a kutatói társadalom "ül a babérjain" ez ügyben. A rakéta lehet 1 kicsit gyorsabb, vagy nagyobb tömeget képes felemelni, de ALAPJAIBAN még mindig az 50 évvel ezelõtti technológiát használja. Amíg nincs más, ez is megteszi alapon.