Ahhoz, hogy az átlagosnál jobb látást fejlessz, nem lenne elég napi 1-2 óra szemtorna (és utána visszaülni a könyv/monitor elé), szinte egész nap használnod kellene (ahogy a pilóták, hajósok, sportolók). Ha nem vagy szemüveges, akkor elég ha csak figyelsz arra, hogy idõnként tényleg használd a szemed, tehát vizsgálj meg valamit közel, utána távol (keresd a pókot a távolabbi emeletes ház falán xD), ha gépezel vagy olvasol akkor legalább óránként, de jobb ha félóránként csinálsz egy ilyen fókuszálós gyakorlatot, meg szemkörzést.
Hû. Azért remélem lesz még a szemtornáról is duma. :D Rövidtávon van elõnye? Egy-két hét például. Érdekes lenne, ha most egy szemüveges fórumozó elkezdené a szemtornát, és beszámolna két hét múlva hogy jobb-e. Én is csinálom, de mivel nem vagyok szemüveges, szerintem jobb nem lesz a szemem. (hacsak tényleg nem lehet sasszemet kifejleszteni ;P)
ez nagyjabol igaz. viszont nem kell gonosz osszeeskuvest sejteni a hatterben, csupan igy mukodik a kapitalizmus, maga a gazdasagi rendszer hozza az ilyen praktikakat. minket ez mondjuk nem vigasztal.
Szerintem ott, hogy te csak a vadont tekinted szelektív környezetnek, és az emberi társadalmat nem. Holott az emberi társadalomban is ugyanúgy megvan a szelekció, mint a vadonban, csak éppen más formában, más dolgokra kihegyezve.
Legalábbis szerintem itt mész félre. De így este 9-körül nem mondom ezt 100%-ra. :)
Szerintem akkor valamit vagy nagyon félreértettél, vagy nagyon nem értettél. Nagyjából általános iskola felsõ tagozat volt, mikor tanultam, hogy az oltások gyakorlatilag "legyengített/szaporodásra képtelen" kórokozókat tartalmaznak. Leginkább azért, hogy a szervezet védekezõ rendszerét felkészítsék egy esetleges késõbbi valós fertõzésre.
A védekezõ rendszer valahogy úgy mûködik, hogy: 1. Elsõ körben a gyorsan mozgó neutrophylek kamikáze akcióval megkezdik a kórokozók szétcincálását. 2. Második körben a macrophagok (falósejtek) elkezdik zabálni a betolakodókat. 3. Megjelennek a T lymphocyták; ezek közül is a T segítõ sejtek, melyek mintát vesznek a kórokozóról. 4. A T segítõ lymphocyták munkájának eredményeként megkapják a kórokozó kódját, és ezt átadják a T gyilkos sejtknek illetve a B sejteknek. A T gyilkosok nekiállnak szétmarcangolni az ellenséget (elsõsorban nem is az ellenséget, hanem a már fertõzött sejteket nyírják, de ehhez kell nekik a kórokozó kódja, hogy felismerjék), a B sejtek pedig - szintén a kapott kód alapján - ellenanyagot termelnek, amivel szétnindzsázzák a gaz ellent. És gyõz az igassság! :)
Namármost itt idõre megy a játék. Ha új vírus támad, akkor sok idõbe telik, míg a T segítõk megismerik a kórokozót, és elkészítik a kódot - valamint utána elkezdõdik a T gyilkosok ill. B sejtek gyártása. Addig viszont belehalhat a szervezet, mivel a kórokozó ugyebár nagy lelekesen szaporodik.
Ezért találták ki, hogy legyengített, szaporodni képtelen kórokozót juttatnak a szervezetbe (oltás), melynek hatására a fent említett móka elkezdõdik. De mivel a kórokozó nem képes szaporodni, csak voltaképpen jelen van (általában nagy mennnyiségben), így ölni nem tud. Viszont a védekezõrendszer elkészíti az elpusztításhoz szükséges T és B sejteket, és azokat okosan elraktározza. (Akár évizedekre, vagy akár egy egész életre is - bár van, hogy szükséges emlékeztetõ oltás.) És késõbb, valós támadás esetén már egybõl felismerik a kórokozót, és egybõl nyomják rá az áldást; nem kell megvárni a "lekérdezés" eredményét.
Pl. a HIV vírus azért veszélyes, mert pont a T lymphocytákat támadja, ergo pont a védekezõrendszer leghatékonyabb és legkritikusabb részénél teszi tönkre a védelmet. Ha azokat kiüti, úgy sem a T gyilkos, sem a B sejtek nem tudnak mûködni, mivel nem kapják meg a szükséges "kódot".
De egy mesesorozatban is volt errõl szó. "Egyszer volt, hol nem volt: az ember" címmel. Így gyanítom, hogy az orvos ismerõsöd is tudta ezt... :)
Ez hülye védekezés, én is mondhatom hogy én meg egy proffal beszéltem (mellesleg van doki ismerõsöm, általánosba együtt jártunk).
Dronk, Cuch!
Annyit sikerült kihámoznom eddigi eszmecserénkbõl, amiben kölcsönösen egyetértünk hogy:
1. Mai emberi társadalmunkban nem szelektálódnak ki azok, akik a vadon törvényei szerint ki kellene hogy szelektálódjanak. Ergo megmaradnak azok a változások is (továbböröklõdnek), amelyek a vadonban nem lennének életképesek, ám társadalmunkban csupán mint diverzitás jelenik meg.
Eddig gondolom egyetértünk.
2. Mivel a vadonban is hasonló mértékkel történnek a mutációk (hasonló mennyiségben és minõségben), mint az emberi társadalomban, így feltételezhetjük, hogy a vadonbeli életbenmaradás törvénye elsõsorban a faj fejlettségi szintjének stagnálását, és csak nagyon kismértékû javulását eredményezi rövid távon. (Kis mérték alatt értendõ, hogy apró változások elterjedéséhez is hosszú idõnek kell eltelnie az evolúció során, mire egyértelmûen elõnyös, speciális változásnak minõsülõ lett az egyed túlélésének szempontjából. Pl. ahhoz, hogy a hosszúujjú maki ujja meghosszabbodjon, el kellett telnie cirka 20 millió évnek (nem tudom mennyinek, nagyságrendekrõl van szó csak). Ergo az alapmajomhoz képest tízezer év alatt is csak elhanyagolható mértékben változott a maki ujjának hosszúsága.) Tehát a faj (egyéb más apró változásokat leszámítva) még tízezer év múltán is csak minimális mértékben különbözött az alapmajomtól, ezt értem a faj fejlettségi szintjének stagnálásán.
Ez idáig igaz?
Ha azt mondjátok igen, itt a levezetésem:
Ha ezt a fentebb írt két dolgot összevetjük, akkor logikusan az következik, hogy a természetes körülmények közötti (értsd vadonbeli) szelekció rövid távon (párezer, vagy pártízezer év alatt) csupán a faj életképességét garantálja, annak nagymértékû változását nem. Tehát amíg mûködik a természetes szelekció, addig biztosítja, hogy az érzékszervek ugyanúgy fognak funkcionálni (akiknek nem, elpusztulnak nemzõképességük elérése elõtt), mint tízezer évvel azelõtt, de nem garantálja, hogy jobban. Vagyis mivel az emberi társadalomban nem mûködik a természetes szelekció (nem pusztulnak el a társaikhoz képest gyengébb képességû érzékszervekkel születõk), így a jelenlegi emberi nagyátlag érzékszervi átlagának, szintjének törvényszerûen folyamatos csökkenõ tendenciát kell produkálnia az õsember korában élt emberek ugyanilyen alapon vizsgált átlagához, szintjéhez képest.
Erre akartam kilukadni, ez volt a vitaindító alapfeltevésem is.
Hol van benne a logikai buktató, amit nem vettem észre?
Aha, és utána jön a forgószél, felkap több tonna csokoládét, beteríti a búzamezõket és így lesz a csokapik... Ha nem poénból írtad akkor legalább azt nézd meg, hogy mi az, hogy védõoltás, meg immunrendszer mielõtt hülyeségeket írsz le.
igazából,az a helyzet,hogy mivel az ember minden orvosi szarsággal beleszól a természetes szelekcióba,így a selejtes emberek is élnek,és utódai születnek,ugyanolyan,vagy még nagyobb genetikai hibákkal ezért van túlnépesedve a Föld...és ezért van ennyi féle betegség,és genetikai hiba az állatoknál,amelyik nyomorék,vagy életképtelenül születik,rossz a látása/hallása/szaglása...az elõbb,vagy utóbb,de inkább elõbb...megfog halni,mert éhen pusztul... az emberek,még a utolsó nyomorék embert is életben tartják,akkor is,ha egész életét,egy ágyhoz kötve fogja tölteni,és állandó gondoskodást fog igényelni:S ez pedig nem jó...persze,tudom,ez embertelenül hangzik... de az igazi,akkor is az lenne,hogy az maradjon életben,aki elég erõs hozzá
"A 8 hónapos csecsemõt pedig akkor miért teszik inkubátorba? Mert egyébként nem lenne életképes, vagy olyan szervi elégtelenségekkel indulna neki az életnek (fõleg szív és tüdõ), hogy ha az elsõ könnyû betegség nem is vinné el, akkor is csak kis %-ban érné meg a néhány éves kort, és örök életére érzékenyebb lenne a krónikus betegségekre, mint pl. az asztma." Ez bõven nem a hónapoktól függ, csak a születési súlytól/fejlettségtõl. Nyolc hónapra is születhet egészséges baba, és kilenc hónapra is olyan akinek inkubátor kell.
" Remek, 500 év múlva nem 6-8, hanem 60-80 védõoltást kell belépumpálni, hogy ne vigyék el a mindenféle újabb mutációk által okozott betegségek." Ha a megváltozott kórokozóra adnak védõoltást akkor nyilván a régi feleslegessé válik. Ha meg újonnan megjelentre lesz az csak jó.
"A kutyáknak is van a parvora meg a szopornyicára szelekciós nyomás, mégsem mutálódnak. Sõt, az embernél is van rengeteg olyan betegség, ami legalább akkora méreteket ölt mint az influenza (lásd malária, tífusz), és azok sem mutálódnak. Vagy csak hiába teszik, mert mindre jó a jelenlegi oltóanyag?" Ne is haragudj de te már megint mirõl beszélsz??? A malária napjaink egyik legnagyobb egészségügyi problémája, milliószámra halnak meg benne az emberek, mivel a kórokozó rendkívül változatos, és hatékonyan álcázza magát az immunrendszer elõl (persze ebben szerepe van annak is, hogy protozoon által okozott fertõzésrõl van szó) és jelenleg esély sincs arra, hogy védõoltás legyen ellene. A tífusz ellen van védõoltás, de csak néhány évig véd és két év alatt nem adható, szerencsére az antibiotikumos kezelés elég hatásos (még, mert ugye lassan terjednek az antibiotikum rezisztens baktériumok) de így is sokszázezer áldozatot szed évente, fõleg gyerekeket, és fõleg a harmadik világban.
" Civilizációs betegség? Akkor mivel magyarázod, hogy rengeteg gyerek már eleve valamire-valamikre allergiásan születik (pl. tejérzékenység, lisztérzékenység, tojásérzékenység, stb.)?" Anyai hatás is van a világon, a genetikán túl is. Az újszülött a "kezdõ" immunrendszerét részben az anyjától kapja. Ezenkívül nyilván a környezet is befolyásol, sajnos igen kevés adatunk van róla még mindig.
tudod,a a mai emberek,azért ilyen fogékonyak a betegségekre,mert kiskorunktól kezdve nyomják belénk a sok védõoltást,és így nem kell/tud kifejlõdnie a saját immunrendszerünknek,ami könnyedén legyõzhetné a betegségeket...minden generáció egyre gyengébb lesz... persze ez a gyógyszeriparnak nagyon jól jön...és hát..persze,õk gyártják a védõoltáshoz szükséges oltóanyagot is...
"(nem hónapokkal, nem hetekkel, hanem csak napokkal!)" Ezt nem baj, ha nem hiszem el? Csak mert ehhez tudni kéne napra pontosan, hogy mikor kellene születni, az ember(meg a természet) meg egész egyszerûen nem ennyire precíz. Kb két hétnyi szórása van a "normális" terhességnek.
"A 8 hónapos csecsemõt pedig akkor miért teszik inkubátorba?" Hogy _biztosan_ életben maradjon.
" Mert egyébként nem lenne életképes" Ez nem igaz, az inkubátor nem életben tartja, csak védi. De nyilván a 8 hónapra szülés kockázatos. De említhetném a kengurut is, az meg aztán gyakorlatilag még félig magzat, amikor születik.
"Remek, 500 év múlva nem 6-8, hanem 60-80 védõoltást kell belépumpálni, hogy ne vigyék el a mindenféle újabb mutációk által okozott betegségek."
Mé' nem szarod le, mi lesz 500 év múlva? Ha lesz annyi oltás, akkor lesz. Meg egyébként mi a bajod a védõoltással? Ugye nem NWO-s "jajcsipetültetnekbelénkamivelmegmanipuláljákagondolatainkat" parád van?
"A kutyáknak is van a parvora meg a szopornyicára szelekciós nyomás, mégsem mutálódnak."
Ez max az immunrendszer hatásosságára evolúciós nyomás, konkrétan nincs olyan tulajdonság, amivel ezt ki tudja védeni.
"Civilizációs betegség? Akkor mivel magyarázod, hogy rengeteg gyerek már eleve valamire-valamikre allergiásan születik (pl. tejérzékenység, lisztérzékenység, tojásérzékenység, stb.)?"
Nagyon egyszerû: 9 hónapig közös az immunrendszerük, ha az anyáé már idétlenül mûködik (allergia), az simán átadódik. De ez nem genetikai változás, hanem környezeti hatás.
"Lehet hogy azért diagnosztizálnak többet, mert valóban több is van belõle? Nem biztos, hogy nyerõ dolog az okot az okozattal magyarázni. Nem azért esik az esõ, mert vizes lettem..."
Ugyan már 70 éve is _gyökeresen_ más volt a világ, nagyszüleim totál más életvitelt folytattak, és csak akkor mentek orvoshoz, ha vér folyt, vagy nem tudtak felkelni az ágyból. Ma meg van 30szor annyi orvos, meg minden kis szarsággal odamennek az emberek, olyanokkal, amikre pár évtizede még csak legyintettek.
"a "késõnszülés" mivel nem okoz problémát, nincs róla statisztika, így nem is tudjuk, mennyi van belõle."
Hogyne okozna. Ha a csecsemõ több ideig van az anyja hasában (nem hónapokkal, nem hetekkel, hanem csak napokkal!) akkor négyzetesen növekvõ mértékben kezdi veszélyeztetni mindkettõjük életét. A 8 hónapos csecsemõt pedig akkor miért teszik inkubátorba? Mert egyébként nem lenne életképes, vagy olyan szervi elégtelenségekkel indulna neki az életnek (fõleg szív és tüdõ), hogy ha az elsõ könnyû betegség nem is vinné el, akkor is csak kis %-ban érné meg a néhány éves kort, és örök életére érzékenyebb lenne a krónikus betegségekre, mint pl. az asztma.
"Ja, mert 200 évvel ezelõttig 10 gyerekbõl 6-8 MEGHALT 10 éves koráig, azokban a betegségekben, amire ma már van védõoltás."
Remek, 500 év múlva nem 6-8, hanem 60-80 védõoltást kell belépumpálni, hogy ne vigyék el a mindenféle újabb mutációk által okozott betegségek.
A szemüvegesre adja Isten, hogy kiragadott példa legyen.
A kutyáknak is van a parvora meg a szopornyicára szelekciós nyomás, mégsem mutálódnak. Sõt, az embernél is van rengeteg olyan betegség, ami legalább akkora méreteket ölt mint az influenza (lásd malária, tífusz), és azok sem mutálódnak. Vagy csak hiába teszik, mert mindre jó a jelenlegi oltóanyag?
Civilizációs betegség? Akkor mivel magyarázod, hogy rengeteg gyerek már eleve valamire-valamikre allergiásan születik (pl. tejérzékenység, lisztérzékenység, tojásérzékenység, stb.)?
Lehet hogy azért diagnosztizálnak többet, mert valóban több is van belõle? Nem biztos, hogy nyerõ dolog az okot az okozattal magyarázni. Nem azért esik az esõ, mert vizes lettem...
Igyexem nem benyalni a hülyeségeket. De nem biztos hogy minden csak hiszti, amivel a média foglalkozik. Azért ne essünk át a ló túloldalára, mert aztán meg jön a "Basszameg, mégiscsak volt farkas" szindróma :)
Ezekkel az elméletekkel megmagyarázható valóban tulajdonságok/képességek elvesztése, illetve apró eltérések megjelenése. De mi kell ahhoz, hogy új szervek, képességek jelenjenek meg? 75000 éve alig változott a modern ember, a szemünk nem genetikailag romlik hanem nézési szokásaink miatt, egészségünk az életmódunk miatt, vírusok terjednek amik az állattartás formája miatt átterjedtek az emberekre majd köztünk is könnyen tud elterjedni (fõleg a tömegközelkedési eszközökön, meg még ahol sokan közeli kapcsolatba kerülünk egymással xD), allergiában szenvedünk mert kicsi korban nem tanul meg az immunrendszerünk védekezni.
De igazából az egyetlen különbség az emberi fajok között, az a bõrszín, ami valóban jobban véd a sugárzás ellen. Az emberek 90% -a legalább lehetne makk egészséges, és élhetne 80-90 évig amiután természetes elgyengülésben meghal, miután az elõtte lévõ nap még kaját fõzött (és erre példa van bõven természeti népeknél). Mikor lesz nekünk 3. szemünk, szárnyunk, mikor fogunk tudni pókhálót termelni, mikor fogunk tudni magasabb freqenciáju hangokat meghallani, és stb.? Vagy csak akkor történik ilyen változás, ha szükséges, amikor más állatnak kialakultak ezek a képességei, az azért volt, mert csak így tudtak életben maradni? Hogyan lehetséges ilyen változatos élõvilág, lássuk be nem egyszerû képességekkel, és olyan különbségekkel amik nem igazán alakulhatnak ki úgy, hogy történt ilyen változás, olyan változás véletlenül, de ez volt elõnyösebb, mert ennek már volt valami szárnykezdeménye. Érdemes a Galapagost megnézni, az ott lévõ élõlények "õsei" nem tudtak volna ott megélni, a földipintyeknek másfajta csõrre van pl. szüksége, hogy ki tudja szedni a magvakat az ottani növényekbõl. Mennyi ideje volt akkor alkalmazkodni, volt arra ideje, hogy valamikor véleltenül ilyen csõrrel szülessen genetikailag, aztán az legyen a sikeresebb?
Lehet beszélgetni, de nem fogunk továbbjutni, mert ezek nem mûködõképes elméletek ilyen formában. Én inkább maradok a NEM TUDOMnál, és várom, hogy találjanak mûködõ magyarázatot :P
"Akkor mivel magyarázod a rengeteg koraszülött csecsemõt"
Hát nem genetikával. Egyébként a koraszülés, mint fogalom, totál relatív, 8 hónapra simán meg lehet születni minden gond nélkül, emellett a "késõnszülés" mivel nem okoz problémát, nincs róla statisztika, így nem is tudjuk, mennyi van belõle. Másrészt rengeteg külsõ tényezõ indíthatja meg a szülést. Mindenesetre semmi köze a két dolognak egymáshoz.
" míg egy ember eléri a 10 éves kort minimum 6-8 oltást kell neki adni"
Ja, mert 200 évvel ezelõttig 10 gyerekbõl 6-8 MEGHALT 10 éves koráig, azokban a betegségekben, amire ma már van védõoltás.
"(amikor én általánosba jártam, egy srác hordott szemüveget, 15 évvel késõbb tesóm már olyan osztályba járt, ahol az osztálytársainak kábé 1/4-e volt pápaszemes), "
Kiragadott példa, az égvilágon semmit nem bizonyít.
" az évente újra és újra megjelenõ influenzajárványt (vírusmutálódás), annak rengeteg módosulását"
Ezzel mi bajod? Vírus, van rajta szelekciós nyomás elég rendesen (oltás, gyógyszer, stb), hát persze, hogy változik.
" a lassan csak hazánkban milliós nagyságrendû alergiást,"
Civilizációs betegség, nem genetika.
" az újkeletû betegségekben szenvedõket (pl. pánikbetegség)"
Honnan veszed, hogy újkeletû? A pszichológia/pszichiátria, mint tudományág újkeletû, eddig is léteztek ilyen dolgok, csak azt mondták rá, hogy belébújt az ördög, meg hogy rontás van rajta.
"És ezek száma évrõl évre növekszik, és nem csak a számában, hanem arányában is."
Ez meg egy levegõben lógó semmi. Szerintem meg nem növekszik, csak legfeljebb többet diagnosztizálnak. ' vélemény pro, egy kontra, kézzelfogható statisztika nélkül a levegõbe beszélünk.
Már ne is haragudj, de ez az egész írásod a médiahiszti által keltett faszság, IQ80 tévénézõknek, blikkolvasóknak szánva. Te ennél értelmesebbnek tûnsz, ne nyald be az ilyen hülyeségeket!
Akkor mivel magyarázod a rengeteg koraszülött csecsemõt, vagy míg egy ember eléri a 10 éves kort minimum 6-8 oltást kell neki adni, az egyre több és több szemüvegest (amikor én általánosba jártam, egy srác hordott szemüveget, 15 évvel késõbb tesóm már olyan osztályba járt, ahol az osztálytársainak kábé 1/4-e volt pápaszemes), az évente újra és újra megjelenõ influenzajárványt (vírusmutálódás), annak rengeteg módosulását (utóbbi 10 évben talán nincs olyan háziállat, ami ne szerepelt volna mint influenza-elõtag), a lassan csak hazánkban milliós nagyságrendû alergiást, az újkeletû betegségekben szenvedõket (pl. pánikbetegség), és hadd ne soroljam tovább? És ezek száma évrõl évre növekszik, és nem csak a számában, hanem arányában is.
"Mi van a kutya szemével? Azt ne mondd, hogy nem élesebb a miénknél :)" Igen. Biza a kutya kb. fele olyan élesen lát, mint az ember. Ha nem mozogsz, és a ruhád valamelyest beleolvad a környezetbe, akkor még 15-20 méterrõl sem vesz észre, ha nem fúj felé a szél. Oktatták nekem, illetve volt párszor alkalmam kipróbálni. A kutya nem lát jól.
1. "Ez a természetes szelekció, az állandó verseny, amely csak a legjobbakat hagyta életben az évmilliók során. Ez az, ami az embernél már nem mûködik, elég régóta." Dehogynem. Most is mûködik, és mindig mûködni fog. Csak most nem a hagyományos természetes környezetnek, hanem az emebri társadalom alkotta körynezetnek kel megfelelni. munkát kell találni. Ki fog jobb melót (ezzel több pénzt) szerezni? Hát az, aki többet tanul, jobban nyal, stb. Ez is szelekció ugyanúgy - csak a környezet változott.
A csimpánz rossz példa - legalábbis rosszul hoztad fel. Lehet, hogy a csimpánznak jobb a szaglása, látása, halása, stb. De nem mondanám, hogy ez az életbenmaradáshoz legszükségesebb dolog. A legszükségesebb dolog MINDIG a körülményektõl függ! A mostani körülmények között (emberi társadalom, urbanizásió) teljesen lényegtelen, hogy miylen a látásod. Ha látsz, akkor okés - annyi elég. Ha hallassz, annyi elég. Nem kell 6km-rõl elolvasnod az apróbetûs írást. Egyszerûen nem szükséges az életbenmaradáshoz. De hogy tudj autót vezetni, telefont kezelni, és egyéb technikai dolgokat mûködtetni, az egyre fontosabb lesz. Valamit valamiért. A szelekció továbbra is mûködik. Erre mondtam, hogy sokan (pl. te is) egy idealizált eszményt kergetsz. Olyan körülményeknek akarod megfeleltetni az ember, amelyek már nem valósak, illetve nem állnak fenn. A körülmények már régen megváltoztak, és tovább is fognak változni.
2. Tigris és patkány: Vanna különbségek a két faj között, perzse. Mint ahogy két ember között is. A patkány lehet az egész nap gép elõtt ülõ, 70dioptriás, nagyothalló, sánta rendszergazda. A tigris meg a jó hallással rendelkezõ, kiváló szemû hajléktalan is, aki a télen megfagy. A körülmények már nem azok, amik voltak. Megváltoztak. Nem az a lényeg, hogy egy-egy tulajdonságban mit érsz el. hanem az, hogy a tulajdonságaiddal meg tudj felelni a környezetnek, illetve a környezet változásának.
3. "Az embernek igenis szüksége lenne a jobb érzékszervekre ahhoz, hogy sikeresebb lehessen a fejlõdése folyamán." mint ahogy 4 lábra, 6 szemre és rinocérosz vastagságú bõrre is szüksége lenne. A szárnyakról, amivel repülni tud már ne is beszéljünk. Persze, jól jön mindegyik. Növelheti az esélyt - ezt nem is vontam kétségbe. De a körülmények nem teszik most szükségessé. Van, ami fontosabb ennél. pl. olvtársunk nem tudja a szemét fejleszteni. nincs rá ideje. Miért? mert nyilván tanul, dolgozik, akármi. Az fontosabb. Miért? Mert AZZAL tud alkalmazkodni a változó körülményekhez!
A szemüveg abból adódik, hogy a gyengébben látók kiokoskodták, hogy legyen ilyen. A szemük gyengült - viszont az agyukat használták: az fejlõdött. Valamit valamiért.
"Idõ kérdése, és mindenki szemüveget fog hordani, hogy a jelenlegi, az normális életvitelhez szükséges látásélességet biztosítani tudjuk." Ez nem igaz. Egyrészt mutációk mindig is vannak. Mint ahogy a gyengébben látók is örökítik a génjeiket, úgy a jobban látók is. Ez egy "futóverseny". Mindenki kiválasztja magának a saját kis pályáját, és azon halad. (Ki a látását javítja, ki mást.) És lesz, aki célbaér, és lesz, aki nem. Elõre megmondani, hogy a jó látás, vagy a számítógépes tudás jelenti-e a sikert, nem lehet. Lehet, hogy mindkettõ fontos lesz, és a jövõben az emberek jól fognak látni és a Linuxot is nyomják. De lehet, hogy mindkettõ érdemtelen lesz, és talán idõvel vakok leszünk, meg a Linuxhoz sem értünk; viszont talán uszonyok nõnek rajtunk, mert a környezet változásához alkalmazkodva, növesztünk párat. A lényeg nem a módszer. Nincs jó vagy rossz módszer. Csak az számít, hogy tudtál-e alkalmazkodni, avagy nem. Élsz-e, avagy nem. A többi rizsa.
Mik a kordináták? Hová kell nézni, hogy jó is legyen? :D
Hát még ha csak én nem érteném... Akkor pontosítok, olyan kérdésen vitáztok, amiben a tudósok sem értenek egyet. De hát persze, ti nyilván mindent értetek ;)
Nem az a lényeg, hogy pislogsz-e vagy nem. A lényeg az, hogy a szemedet mozgató izmokat edzésben tartsd. A pislogásnál sokkal hatékonyabb, ha naponta két alkalommal csinálsz egy kis szemtornát.
Elõször nézz fel, majd nézz le, értelemszerûen csak a szemeddel. 1 másodpercenként tedd, fél percig. Aztán nézz balra-jobbra, ezt is másodpercenként, fél percig. Ne rángasd közben a szemed, folyamatosan haladj végig. Ha ez is megvan, akkor mehet a szemkörzés, oda-vissza, ez is fél percig. Ezután tedd az ujjad úgy 20-30 centire az arcodtól, és hol arra fókuszálj, hol egy távoli pontra, ezt is másodpercenként, és ugyancsak fél percig. Ezután az utolsó gyakorlat: nyisd ki a szemed, csukd be a szemed, ugyancsak másodpercenként, és hagyd, hogy magától fókuszáljon a szemed mindig más tereptárgyra. Ezt is fél percig mûveld. Levezetésül pedig tartsd csukva a szemed fél percig.
Ez összesen három percig tart, napi két alkalommal 6 percet vesz el az életedbõl, de ha van egy kis szerencséd, akkor évekkel meghosszabíthatja a látásod minõségét.
Pislogva nézelõdés egy viszonylag kis szobában is hatásos lehet?
Szerintem olyan dolgon vitáztok, amit egyelõre senki sem ért a legjobb kutatók közül sem. Szerintem a gyengébben látók/tengelyferdüléssel rendelkezõk alig pár százaléka örökölte ezt, inkább kicsi korban alakul ki valamiért (és utána a szemüvegeknek köszönhetõen tovább romlik, meg az még inkább megkönnyíti a feladatát). Az ember akkor is életbenmarad - hála a korszerû technikának - ha kómában van több évig, meg lélegezni sem tud magától :P
Az embernél 200.000 éve tart a nem érvényesülõ természetes szelekció, míg a kutyánál jóval rövidebb ideje csak mondjuk 50.000 éve, amikor is az elsõ farkas az ember szolgálatába állt. És még ennél is rövidebb ideje, hiszen ebbõl 48.000 évig a vadászatban segítette az embert, vagyis épp azokra az érzékszerveire volt szüksége, amelyek az életbenmaradáshoz, a zsákmányszerzéshez szükségesek. Az csak a legújabb kor heppje, hogy minden természetes dolgot félrelökve egyetlen dologra összpontosítva tenyésztik a kutyákat, pl. a hosszú szõre miatt. (Nem baj, ha csak 6 évet képes élni, azt is csak kínok között, túlérzékeny a betegségekre, olyan szar a szaglása hogy a két méterre lévõ csülköt se bírja kiszagolni, gyakorlatilag teljesen vak, és még süket is, a lényeg, hogy 1 év alatt kétméteres szõr nõjön ki belõle.)
(Ezzel most önmagam cáfoltam meg, ugye? :D)
Szal igen, elfogadom, valóban van egy-két kivétel, amelyben az ember egyik-másik érzékszerve talán jobb, mint a hozzá hasonlítottak. De a kivétel erõsíti a szabályt
Ettõl függetlenül tartom az eredeti álláspontom.
(Egyébként a szem mozgásra való érzékenysége nem csak tanult, hanem öröklõdõ dolog is).
A driftinget és a diverzitást így elfogadom, valóban ez folyik jelenleg az emberi társadalomban. De ez is csak azért, mert a jelenlegi társadalmunk egy mesterségesen növelt, életbentartott forma, amely "korlátlanul rendelkezésre álló erõforrások és terület" (vagy mi a túró) ideológiájára épül. Mivel ez nem egy valós állapot (elõbb-utóbb összeomlik, ha így haladunk tovább), így ezzel együtt a most még csak diverzitásként jelentkezõ mutációk, változások egy csapásra hátrányos tulajdonságként fognak jelentkezni, ami viszont már valós hátrányt fog jelenteni a jobb képességûekkel szemben. Lásd pl. a Koreai éhínséget, amikor is a városok központját is bevetették gabonával, hogy legyen mit enniük. Valószínûleg a szívósabbak, erõsebbek, ellenállóbbak közül nagyobb arányban maradtak életben, õk többet tudtak dolgozni, termelni, nagyobb volt az életbenmaradásuk valószínûsége.
""Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létezõ jelenség."
Na várj, én nem errõl beszéltem. Nyilván _valamilyen_ szelekciós nyomás mindig van, én csak annyit állítottam, hogy az _emberi látás élességére_ vonatkozóan jelen körülmények közt nincs nyomás, és a látást érintõ mutációk szabadon terjedhetnek. De ahogyan a "rossz" mutációk, úgy a "jók" is szabadon terjednek."
Az emberi társadalom "életbenmaradásához" szükség van egy bizonyos szintû érzékszervi funkcionálásra az egyén részérõl. Ez lehet természetes (van akinek elég éles a szeme), és lehet mesterségesen növelt (pl. szemüveg használata). Viszont még nem értük el azt a szintet a csökkenésben, ami már feltûnõen akadályozná a jelenlegi társadalmunkban betöltendõ szerep maradék nélküli elvégzését (ez fõként a szemünkre igaz elsõként, mert egyrészt az a legfontosabb érzékszervünk, másrészt ebbõl következõen annak romlása éri el elõször a "küszöbértéket"). Valószínûleg nem is lesz, legalábbis még egy darabig, mert mire a jelenlegi társadalmunk által elfogadott normák alá csökkenne a nagyátlag érzékszervi hátránya, tesznek róla, hogy csökkentsék ezt a küszöbértéket. Erre példa (és utalhat) a könyvekben nagyobb betûvel történõ nyomtatás, vagy a forgalomban a nagyobb táblák, élesebb fényû lámpák kihelyezése, üvegporral vegyített sávjelzõ csíkok felfestése, stb.
A vadászpilótás dolgot értem, és jó példának is tartom. És itt álljuk is meg egy pillanatra. Jelenleg az emberi specializálódás hódít teret. Pl. munkalehetõségek, ha valamiben nagyon penge vagy, akkor sokkal keresettebb munkaerõ leszel, mint egy inkább mindenhez, de csak kicsit értõ polihisztor típusként. Ez miért nem mûködik az érzékszervek, illetve bármilyen más tulajdonság tekintetében? Vagy csak még nem mûködik? :)
"Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed elõnyére válnak."
Lássuk mondjuk az emberi szemet. Van egy csomó alkotórésze, amitõl képessé válik a fény érzékelésére. Ez egy nagyon finom mûszer, talán az emberi test legprecízebb mûszere. Ennél fogva a legérzékenyebb is. Bármilyen apró változtatást eszközölsz rajta, sokkal nagyobb a valószínûsége, hogy romlani fog a látásod, mint annak, hogy javulni. Úgy is mondhatnám, sokkal több azon lehetséges módosulások száma, amelyeknek következtében a szem látása rosszabb lesz, mint azon módosulások száma, amelyek érzékenyebbé teszik a szemünket. Márpedig mindegyik apró módosulásnak ugyanakkora az egymáshoz mért valószínûsége (vagyis 1).
Egy példa: a szemünkkel történhet mondjuk ezer féle genetikai változás (arányokról beszélek most, nem pontos számokról). Ebbõl 900 rontani fog a látásunkon, 90 nem befolyásolja, míg összesen 10 módosítás fog rajta javítani. Úgy gondolom, ez érthetõ és logikusan el is fogadható példa.
Ám mindegyik változásnak 1 az esélye, hogy megtörténik, vagyis 1000 különbözõ genetikai változás közül mindössze 10 fogja még élesebbé, jobbá tenni a szemünket, míg 900-tól romlani fog a látásunk minõsége.
Az persze más kérdés, hogy a mesterséges társadalmunkban (ahol nem mûködik a természetes szelekció) ezek közül csak 25 olyan, ami valóban hátrányos a benne élõ egyed számára (pl. teljes vakságot okozó, vagy szemüveggel nem javítható látáskárosulás), és 100 olyan, ami részlegesen befolyásolja (pl. színtévesztés, színvakság, közepes mértékû látáscsökkentség, esetleg komoly szemtengelyferdülés, stb.). A maradék 775 az természetesen csak mint diverzitás jelenik meg.
Oké, legyen a _farkas_ szeme. Ugyanolyan a látása, mint a kutyának. Egyébként ez pontosan alátámasztja amit az elõbb mondtam. A kutyánál szelekciós nyomás(mesterséges!) volt a méretre, szõrhosszra, intelligenciára, akármire, de szemre és látásélességre nem. Meg is maradt az alapvetõen szürkületi vadászatra specializált szem, meg a színvakság, meg a rövidlátás. Nem javult, nem romlott. Illetve úgy sejtem, hogy a súlyosan beltenyésztett, degenerált fajtáknak a szeme is romolhatott, de nem hinném, hogy pl kifejezetten a palotapincsik látásélességét bárki is vizsgálta volna farkassal, emberrel hasonlítva...
A kutya fõ érzékszerve az orra. A füle és a szeme másodlagos, az orrát egészíti ki, az ízlelés és a tapintás meg szinte elhanyagolható. Úgy, mint ahogy nálunk a szem a fõ érzékszervünk, mellette a fülünk és a tapintásunk, az orr és az ízlelés csak kiegészítõ érzékszervek. De ez tökmindegy, abból a szempontból, hogy én azt az állítást akartam csak cáfolni, hogy a vadon élõ állatok _minden_ érzékszerve jobb az emberénél.
1. A mozgásra érzékenység tanult, viselkedésbeli dolog, semmi köze az érzékszervhez.
2. Lásd elõzõ nagy bekezdés végét.
4(?). Túlszaporodás esetén az az egyed sikeresebb, amelyik tud magának zsákmányt szerezni, vagy el tudja venni a gyengébbtõl. Attól, hogy nem zsákmányállat, még ugyanúgy vannak szelekciós nyomások, amik érzékszervekre szelektálnak.
Kicsit boncolgatva az általad hozott példát, a kutya szemét, tegyük fel, hogy rosszabb a látása az emberénél.
1. A kutya eleve nem egy szerencsés választás mivel háziasított állat, vagyis eleve nem mûködik nála a természetes szelekció törvénye, nem vadon élõ állat. A háziasítás során megkapta a kaját, szállást az embertõl, nem pusztultak el azok az egyedek, amelyek a vadonban hátrányokkal születtek volna. Ráadásul a fajnemesítések során egy csomó képessége romlott az õskutyához (farkashoz) képest, a mesterséges szelekciónak köszönhetõen. Sokkal inkább a farkas (mint a kutya õse) példáját kellett volna felhoznod, aminek viszont már valóban sokkal jobb a látása, mint az embernek.
1. A farkas szeme sokkal érzékenyebb a mozgásra, mivel ragadozó, erre volt szüksége. Ebbõl a tekintetbõl messze felülmúlja a mi szemünk tudását - sokkal apróbb mozgásokat is észrevesz, mint a mi szemünk.
2. A hallása vagy 10x, míg a szaglása vagy 100x jobb a miénknél, amivel ismétcsak bõven kikompenzálja a látásának élességét a miénkhez képest.
4. Mindezek mellett a farkasnak a vadonban nem igazán volt (van) természetes ellensége, a tápláléklánc csúcsán áll, így nem is volt szüksége olyan éles érzékszervekre, mint a zsákmányállatoknak. Az õ érzékszervbeli fejlõdését így nem az áldozatul esés motiválta, hanem inkább a túlszaporodási küszöb a populációjan, illetve fajtáján belül.
Hát bizony nem élesebb, és még a színeket sem látja túl jól, zöld-vörös színtévesztõ. Kevesebb fénynél is tudja a látásélességének 100%-át hozni, de tekintve hogy ez sokkal kevesebb az emberénél, ezt én nem tekintem egyenrangúnak.
Diverzitásnak az a szerepe, hogy egy adott populáció túlélése szempontjából elõnyös, ha sokféle és elterjedt "nem káros" mutáció van a génállományában, mert ha megváltoznak a körülmények, ezekre szükség lehet a túlélés érdekében.
A drifting meg nagyjából ezen nem hátrányos mutációk terjedése a populáción belül, a populáció genetikai változása szelekciós nyomás nélkül.
"Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létezõ jelenség."
Na várj, én nem errõl beszéltem. Nyilván _valamilyen_ szelekciós nyomás mindig van, én csak annyit állítottam, hogy az _emberi látás élességére_ vonatkozóan jelen körülmények közt nincs nyomás, és a látást érintõ mutációk szabadon terjedhetnek. De ahogyan a "rossz" mutációk, úgy a "jók" is szabadon terjednek.
Ha pl a vadászrepülõ pilóták csak egymás közt szaporodnának és külön populációt alkotnának, akkor elõbb-utóbb kialakulna a sasszemû ember, mint alfaj, mert rajtuk viszont van nyomás a látásuk élességét tekintve. (Oké, ez elég hülye példa volt, már rég nem a szemrõl szól a légi harc, inkább a mûszerekrõl...)
"Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed elõnyére válnak."
Ezt légy oly kedves támaszd már alá valamivel, mert alapvetõen ez az az állításod, ami szerintem totális tévedés, és szvsz ebben gyökerezik itt a vitánk. Most nyáron volt valami kutatás, volt itt is cikk róla SG-n, hogy _egyedenként_ 50-150 mutáció történik. Tehát helyesebb lenne azt állítani, hogy a mutációk nagyon nagy része csak a diverzitást növeli, sem elõnyös, sem hátrányos, a nagyon ritka kivételektõl eltekintve. Azt meg nem lehet tudni, hogy a késõbbiekben mire lesz szükség, melyik mutáció lesz hasznos.
Hehe, próbálj már meg egy tankönyvben CTRL + görgetni :DD
Ha meg arra akarsz kilukadni, hogy ne a könyvet nézzem hanem a monitort, akkor (a szemüveg mellett) egy újabb példával támasztottad alá azt, amit a csökkent látóképességû emberekkel kapcsolatban mondtam a kiegészítõ eszközökrõl. Megintcsak egy technikai mód arra, hogy a nagyátlag által produkált látásélességhez igazodóan hogy lehet kompenzálni a rosszabb látási képességekkel rendelkezõk számára a hiányosságukat.
Mi van a kutya szemével? Azt ne mondd, hogy nem élesebb a miénknél :)
Genetikai diverzitás meg drifting, ezek nem tudom mit jelentenek, de utánanézek majd. Esetleg tudnál némi háttérinfót adni róluk, hogy pontosan mit is keressek ezekkel kapcsolatban?
Szelekciós nyomás alatt gondolom azt érted, hogy pl. az egereknél egy erõs szelekciós nyomás a macska megléte (hiszen õ szelektál az egerek közül, vagyis nyomást gyakorol az egérpopulációra).
Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létezõ jelenség. Akkor nem lenne az, ha korlátlan élettér és korlátlan erõforrások (egér esetében pl. kaja, víz) állnának rendelkezésre (ami pedig tudvalevõleg nem létezhet). Ha valami szaporodóképes, vagyis az idõ múltával egyre több és több lesz, akkor a rendelkezésére álló erõforrások tekintetében addig fog növekedni a populáció száma, amíg az önmaga mennyiségébõl adódó korlátait el nem éri.
Vagyis máris nem 100%-ban életképes a lassabban futó, kisebbet ugró, rosszabb szaglású, esetleg három vagy öt lábbal születõ egér, mivel kevesebb tápanyagot tud összegyûjtögetni, mint a gabonagyûjtésre alkalmasabb társai. Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed elõnyére válnak. Vagyis sokkal több (akár nagyságrendekkel) azon változások lehetséges száma, amelyek az "alapnál" rosszabb tulajdonságo(ka)t fog(nak) eredményezni az egyed részére fajtársaihoz mérten, mint azon lehetséges tulajdonságok száma, amelyek jobbá, életképesebbé teszik az egyedet a fajtársaihoz képest. Utóbbinak nagyobb az életbenmaradási (és így génállományának továbbörökítési) valószínûsége, mint az elõbbinek, errõl szól a természetes szelekció.
A neved helyén lévõ kis sárga írás a kék sávban apró betûvel is van, ráadásul a kontrasztja is nagyon rossz. Ugyan ki lehet belõle bogarászni a neved (Sadist), de ezt is csak fél méterrõl látom úgy, hogy a nevedet tudom, és ez alapján következtetem ki.
Ellenben a macskám szinte biztos, hogy nagyon jól fel tudná ismerni, és el tudná különíteni még így is a betûket, ha tudna olvasni. Namost, ha a mi szemünk is olyan éles lenne mint a macseké, akkor hasonló, vagy még kisebb méretû (jó kontraszttal) betûket is könnyedén elolvasnánk egy könyvbõl. Az "Elfújta a szél" c. mû nem 800, hanem csak összesen 100 oldalas lenne, ami rengeteg munkától és energiavesteségtõl megkímélne minket (kevesebb tinta, kevesebb papír kellene, kevesebb lenne az elõállítási, szállítási, raktározási költség, satöbbi. És ha ezt nemcsak a könyvekre, hanem minden másra rászámolnám, akkor a jelenleg elõállított értékek ugyanennyi munkabefektetés és energiafelhasználás mellett csupán a harmadát tenné ki a jelenleginek. Vagy ugyanennyi energiafelhasználásból akár háromszorennyi értéket tudnánk elõállítani, mint jelenleg. Nõne a GDP, ezzel együtt pedig a "jólét" is. Több könyvet tudnának megvenni az emberek, ezzel valószínûleg nõne az intelligenciaszint is, ami ismét a jólét növekedését jelenthetné. Kevesebb lenne a felderítetlen bûntény (a rendõrség több apró részletet venne észre egy-egy helyszínen), nõne a lakosságmorál, így kevesebb lenne maga a bûncselekmény is. Sokkal pontosabbak lennének az eszközeink (élesebb érzékszerveinkhez igazítva), ami jobb minõségû termékek elõállítását tenné lehetõvé, ismétcsak az életszínvonalat emelve és a szemétgyártást csökkentve. A mûvészek pontosabban tudnák leképezni a világunkat, mert eleve nagyobb felbontással látnának abba bele, tehát valószínûleg a kultúránk is magasabb szinten járna. És ez csak pár példa. Valószínûleg lennének hátulütõi is a dolognak, ilyen viszont nem jut eszembe :D
" Tehát e méretintervallumon belül, az erdõs-mezõs tájakon élõ összes emlõsnek minden érzékszerve jobb az emberénél, méghozzá legtöbb esetben nagyságrendekkel jobb."
Kutya szeme. (Ugye elég lesz ez az egyetlen cáfoló példa, hogy elfogadd, hogy ez az állításod nem igaz?)
Meg nézz utána a genetikai diverzitásnak és driftingnek.
Mindenesetre ha nincs szelekciós nyomás, akkor minden mutáció korlátlanul terjedhet az adott populációban.
Olyan meg nincs, hogy 1000 mutánsból 999 életképtelenEBB mint az "alap". Ha van szelekciós nyomás, akkor életképtelenebb, ha nincs, akkor csak különbözõ, de ugyanúgy 100% életképes. A genetika nemigen minõsít, nincs elõnyös és elõnytelen. Változás van, amit csak a körülmények tükrében lehet minõsíteni, önmagában nem.
"Szandra bal szeme 0,5, jobb szeme pedig 1 dioptriás, és ennek megfelelõen közel 10 éve szemüveget visel."
Vicces.
Azért nem egészen van így :)
Két részre osztom a válaszom, mert itt úgy érzem, már erõsen kétfelé ágazott a téma.
1.)
Amit Te írtál, az csak abban az esetben lenne igaz, ha egy "személyenkénti teljes, és minden értelemben vett átlagolás" után mindenki azonos értéket kapna. Vagyis ha valakinek jobb a látása, akkor törvényszerûen arányosan rosszabb mondjuk a hallása, vagy arányosan gyengébb a testfelépítése. Ez viszont nem így van.
Attól, hogy egy érzékszerved jobb az átlagnál, még nem következik egyértelmûen, hogy egy másik rosszabb az átlagnál. Vagyis lehetsz Te mindenben ugyanolyan jó mint egy másik ember, ugyanakkor a szaglásod mondjuk élesebb az övénél. Vagyis minden téren képes vagy ugyanazt produkálni mint az a másik ember, ellenben szaglás terén legyõzöd õt. Ez pedig nem alkalmazkodásfüggõ, egyszerûen valamilyen képességben jobb vagy mint az a másik. Ebbõl pedig az következik, hogy ha egy érzékszerved jobban funkcionálhat, akkor akár minden érzékszerved is jobb lehet a másikénál. Ergo többszörös elõnyben lehetsz vele szemben, mert észreveszel olyan részleteket is életed folyamán, amire annak a másiknak nem terjed ki a figyelme, mert nem képes észlelni olyan dolgokat, amelyeket Te igen.
"Nincs olyan, hogy valami gyenge, vagy korcs, avagy gyengébb életképességû. A mutációk esetében sincs ilyen! Olyan van, hogy él (tud ALKALMAZKODNI), avagy nem él. A többi csak rizsa."
De igen, van. Tegyük fel, hogy van A és B egerünk. Mindenben megegyeznek, egyvalamit kivéve: az A egérnek jobb a szaglása, mint a B egérnek. Ugyanazon életutat feltételezve ugyanazon környezetben az A egér életképesebb, mivel messzebbrõl kiszagolja a búzát, vagyis több kaját tud adni a majdani kicsinyeinek, tehát 10, általa leellett pocos egérbõl nem csak 6, hanem 8 fog életben maradni (míg a B, kevésbé éles szaglású egér csak 6-ot tud felnevelni, a többi éhenhal). Vagy ha az A egérnek jobb a hallása, akkor nem 3, hanem 4 évet fog élni, vagyis egy évvel több almot tud felnevelni, mielõtt egy macska elkapná, mert messzebbrõl meghallja a ragadozó közeledtét, így nagyobb elõnye lesz azzal szemben, a 4 évesen már öregnek számító csontjaival is el tud még iszkolni elõle, míg a B jelû egér erre már nem lesz képes 4 évesen.
Ez a természetes szelekció, az állandó verseny, amely csak a legjobbakat hagyta életben az évmilliók során. Ez az, ami az embernél már nem mûködik, elég régóta. Anno még az erdõs-mezõs tájakon (mely az ember természetes életterének számított) bármelyik, hasonló méretû állatot is veszed alapul, általában az összes érzékszerve jobb az emberénél. (Hasonló méret alatt értem azt, hogy hasonlóak voltak az ellenségei, tehát ugyanazon veszélyek ellen kellett magát felvérteznie, hogy életben maradjon. Ez értendõ kábé a macska nagyságútól a medve nagyságúig.) Tehát e méretintervallumon belül, az erdõs-mezõs tájakon élõ összes emlõsnek minden érzékszerve jobb az emberénél, méghozzá legtöbb esetben nagyságrendekkel jobb.
De nézzük meg a majomféléket, fõleg a csimpánzt, amelynek génkészlete 99,9%-ban megegyezik az emberével. A csimpánznak is jobb az összes érzékszerve az emberénél. Valamikor valószínûleg egyforma volt, vagy legalábbis közel hasonló élességû volt a látásunk, a hallásunk, a szaglásunk és az ízlelésünk (mint a 4 legfõbb, életbenmaradáshoz szükséges érzékszervünk). Tehát amióta ember az ember (kábé 200ezer éve), azóta folyamatosan romlott ezen érzékszerveink érzékenysége, mert azok az egyedek is életben maradtak, amelyek rosszabb minõségû volt ezen érzékszerveik bármelyike, vagy akár mindegyike, és tovább tudták örökíteni a csökkent képességet hordozó génjeiket.
De továbbmegyek: Tételezzük fel, hogy egy csimpánznak és a 200ezer évvel ezelõtti embernek azonos szinten volt az összes érzékszerve (azt hiszem, ez elfogadható feltételezés). Ez esetben ki tudjuk számolni, hogy mennyit csökkent ez idõ alatt az érzékszerveink hatékonysága, amibõl pedig következtetni tudunk arra, hogy mennyi idõ múlva fogjuk szinte teljesen elveszíteni ezen képességeinket. Ha pedig valaki vakon születik, mellé süket és néma is, szagokat sem érez, annak hiába van hyperagya, nem fogja tudni mire használni, mert nincsenek beáramló információk, amikkel dolgozni tudna...
---------------
2.)
"A kardfogú tigris is félelmetes ellenfél volt. Még náluknál jóval nagyobb élõlényeket is lenyomtak. Mégis kipusztult, mivel nem tudott alkalmazkodni. A patkány viszont nem látott olyan jól, nem volt olyan jó hallása, nem volt olyan erõs és bátor, nem volt olyan nagy, és mindenki csak megpróbálta eltenni láb alól; mégis fennmaradt a mai napig. Egyszerûen ezért, mert tudott alkalmazkodni, változni."
A tigrissel kapcsolatban egyetértek, viszont a kipusztulásáért valószínûleg az ember egymagában (is) felelõs (mint ahogy sok-sok más fajéért is a történelmünk során). Nevezhetjük népírtásnak is, ebben igen hatékonyak vagyunk. A patkánnyal kapcsolatban, igen, ebben is igazat adok, de a tigris és a patkány között azért van pár óriási különbség. 1. Szaporaság: míg egy tigris 2-3 kölyköt hoz a világra, és talán 1-2 évente teszi ezt, addig a patkány nem ritkán 4-8 kölyköt is fial, ráadásul ezt évente több alkalommal is képes realizálni. 2. Ellátás: egy tigriskölyök felneveléséhez tonnákban mérhetõ húsmennyiségre van szükség, míg egy patkánykölyök beéri pár kilónyi gabonával is. 3. Veszélyesség: A tigris közvetlen veszélyt jelentett az emberre nézve, egyik a másiknak potenciális tápanyagforrásként szolgált, vagyis rivalizálási, területbirtoklási okora is visszavezethetõ a kettõ közötti kapcsolat, míg a patkány jól megfért az ember mellett, nem jelentettek egymás számára közvetlen veszélyt. 4. Méret: a tigris a puszta mérete folyamán feltûnõ volt az ember számára, míg a patkány a kis méreténél fogva nem volt feltûnõ, sõt, szinte észrevehetetlen volt az ember számára. Épp ezért nem is próbálta eltenni láb alól, egyszerûen nem foglalkozott vele. (Az csak az utóbbi néhányszáz év "hóbortja", hogy ki kell pusztítani a patkányokat is. Kábé azóta, hogy az ember "annyira elkorcsosult" - értve ez alatt konkrétan az immunrendszerének gyengülését -, hogy potenciális veszélyt jelent rá nézve a patkány, mint betegséghordozó.)
Ezek alapján viszont a patkány nem az érzékszerveinek köszönheti az életbenmaradását, vagyis lehetett volna jobb is, rosszabb is bármelyik (vagy akár mindegyik) érzékszerve a tigrisénél, sokkal inkább a fajának fejlõdésútvonalbeli különbségeire vezethetõ vissza az ember mellett való megférésének sikeressége.
------------
Visszakanyarodva ezek után az eredeti témához: Az embernek igenis szüksége lenne a jobb érzékszervekre ahhoz, hogy sikeresebb lehessen a fejlõdése folyamán. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az átlagnál rosszabb érzékszervekkel rendelkezõ egyedek különbözõ eszközökkel próbálják kompenzálni a jó érzékszervekkel rendelkezõ társaikkal szembeni hátrányukat. Jó példa rá a szemüveg. Ezek nélkül nem lenne teljes értékû az élete, mert nem látná azt, amit kellene, így lemaradva a jó szemû egyedek mögött. Pl. nem tudnák õt alkalmazni sofõrként (nem látná az utat, táblákat, satöbbit), orvosként (nem tudna mûteni, diagnosztizálni), villanyszerelõként (agyonbaszná az áram), tanárként (nem tudná leadni a tananyagot), stb.
Persze, a társadalmi berendezkedés, közösségben élés csupán egy bizonyos szintû látásélességet követel meg, ami persze elmarad az mögött, mint amit a vadon törvényei tennének szükségessé. Így szép lassan "lesüllyedünk" arra a szintre, ami még elegendõ ahhoz, hogy normális életvitelt tudjunk folytatni. Lenne ez akkor igaz, ha azok az egyedek, akik csökkent látásélességgel születnek, nem tudnák továbbörökíteni a degeneráltságukat. Viszont ezekkel a bizonyos eszközökkel (látásnál tipikusan a szemüveg) õk is tudják hozni ezt a bizonyos megkövetelt szintet. Ez pedig két utat fog eredményezni:
1. Idõ kérdése, és mindenki szemüveget fog hordani, hogy a jelenlegi, az normális életvitelhez szükséges látásélességet biztosítani tudjuk.
2. Maga a társadalmunk által elvárt látásélességi szint normája fog csökkenni, hogy ahogy a nagyátlag látásélességi szintje is csökken. Ez a normacsökkenés sok apró dolog változását fogja megkövetelni. Például azt, hogy a könyvekben egyre nagyobb betûkkel fogják nyomtatni a szöveget, hogy az épp aktuális átlag általi személességgel gond nélkül el lehessen olvasni. Ráadásul fehérebb papírra is, hogy nagyobb legyen a kontraszt a betûk és a háttér között.
Annyiban igazad van, hogy az ember (és minden élõlény) amit nem használ, az elsorvad. Ha nincs szüksége jó látásra, akkor idõvel gyengül. Viszont megfeledkezel egy olyan apróságról, hogy az embernek VALÓBAN nincs is szüksége már jó látásra. Lehet, hogy a természetben nem boldogulna olyan könnyen. De hát nem is kell neki.
Nincs olyan, hogy valami gyenge, vagy korcs, avagy gyengébb életképességû. A mutációk esetében sincs ilyen! Olyan van, hogy él (tud ALKALMAZKODNI), avagy nem él. A többi csak rizsa.
Az ember az agyát és a kézügyességét fejlesztette eddig is (már aki), és ezzel hódította meg a Földet. Be kell lásd, ez lényegesen hatékonyabb volt eddig, mint a sashoz hasonló látás, vagy az oroszlánéhoz hasonló erõ. Valamit valamiért. Mindenben nem lehetsz a legjobb. Mindig lesz olyan, amiben gyengébb vagy a másiknál. Egyetlen dolog a fontos: hogy tudj alkalmazkodni. Az ember pedig ebben jó (legalábbis eddig az volt).
Az, hogy szerinted a gyengén látók egyfajta "korcsok" (tudom, nem ezt írtad, de ez jön le), még nem azt jelenti, hogy valóban azok. A természet szemszögébõl nincs helyes vagy helytelen. Nincs jó avagy rossz. Hiába adsz kiváló látást az embernek, még nem lesz Übermensch. Egyszerûen csak annyit érsz el, hogy látás terén jobb lesz a másiknál, és adott esetben ez elõnyére válhat. Viszont ez idõt és energiát igényel. Amit más dolgoktól vesz el. Vegyünk egy példát:
Te fejleszted a szemedet, hogy jól láss. (Amit Balumann írt, valóban mûködik - amit használsz, fejlõdik, amit nem, az visszafejlõdik.) A másik ember meg mondjuk a számítógépes tudását fejleszti (és ezzel romlik a szeme). Te kiváló leszel, ha kikerülsz a természetbe, viszont a másikkal szemben hátrányban leszel, ha más területre tévedsz. Hiába van neki 60dioptriás szemüvege, ha fel tudja törni az X bank rendszerét, és abból pénzt majd kaját szerez, akkor túlél. (Vagy nem túl drasztikus példával: munkát talál IT cégnél.) Te meg hiába látsz jól, ilyen helyzetben nem te fogod megkapni a melót, mert nem értesz annyira mondjuk a Linuxhoz. Innentõl meg hiába az Übermensch elmélet, mégis õ az életképesebb. Tudott alkalmazkodni az adott körülményekhez: ero õ nyert, te meg vesztettél.
A kardfogú tigris is félelmetes ellenfél volt. Még náluknál jóval nagyobb élõlényeket is lenyomtak. Mégis kipusztult, mivel nem tudott alkalmazkodni. A patkány viszont nem látott olyan jól, nem volt olyan jó hallása, nem volt olyan erõs és bátor, nem volt olyan nagy, és mindenki csak megpróbálta eltenni láb alól; mégis fennmaradt a mai napig. Egyszerûen ezért, mert tudott alkalmazkodni, változni.
Amit sokan tennének az idióta "fajnemesítéssel", az pont ellentétes a természet rendjével. A jelenlegi, idealizált állapotot próbálják fenntartani, mert nem bírják elviselni a változást és a változó körülményeket. A természet persze sz*rik rá nagy ívben - hiszen úgyis neki lesz igaza. :) Ez az emberi próbálkozás is csak egy kis kitérõ az õ szemében.
A változás örök. Lehet ellene küzdeni, de eddig még mindig õ gyõzött. ;)
Dehogynem :) A jó szemûekbõl sokkal kisebb arány születik, mint a rossz szemûekbõl. A természetben (és szinte mindenhol, minden téren) a "nem életképes változás" a domináns, mert sokkal könnyebb valamit elqrni mint jól megcsinálni, ezzel a természet törvényei sincsenek másképp. Ezért van az, hogy a mutációk döntõ hányada rontja, és csak nagyon kis %-uk növeli egy faj, egy egyed életbenmaradási esélyét.
Avatkozz be génszinten 1000 egyednek a fejlõdésébe! Persze úgy, hogy fogalmad sincs, mit és mire változtatsz. 999 olyan egyed fog születni, amelyik gyengébb életképességû mint az átlag, és csak egy lesz, amelyik valami "tuti újítással" születik.
Ebbõl: "Ez az embereknél nem mûködik, ugyanúgy életben maradnak a látási problémákkal születõk is, és ezt tovább is tudják örökíteni."
nem következik ez: "Ergo a látásunk folyamatosan romlik, grenerációról generációra."
Attól még, hogy nem szelektálódnak ki a rosszabb látásúak, ugyanúgy nem szelektálódnak ki a jó szemûek sem. Tehát mindkettõ fennmarad. Se nem javul, se nem romlik az átlag.
Hozzáállás kérdése. Én a szobatársamtól hallottam róla, és csinálgatom is néha. Nem vagyok szemüveges, de nem is szeretnék egyhamar az lenni, ezért nekem megéri hogy tornáztassam a szemem, ártani nem árt.
De pl ott van az apukám, akinek egyre romlik a szeme, és nem csinálja pedig ajánlottam neki a szemtornát, és miért? Mert "nincs ideje rá".
Érdemes párhuzamban gondolkodni más esetekkel, pl. ideiglenes bénulással, vagy még bénulás sem kell, hanem tegyük fel, valamilyen törés miatt nem mozgathatod 3-4 hétig valamidet. Az izmok elszoknak a mozgástól, és újra edzésbe kell hoznod (valóban az újra tanulás nem a legideálisabb kifejezés). Vagy nézzük az általános emberi mozgást/ügyességet, egy ember ilyenekre lenne képes mint amiket õ csinál, de ha csak sétálgatunk civilizált módon, 60-80 éves korunkra járni sem tudunk. Ha nézed pl. a Túlélés törvényei sorozatot, gyakran találkozunk idõs természetben élõ emberekkel, Szibériában pl. egy 84 éves viszi zsákmányt szerezni, fel meg lemászik simán a lóról és kilométereket gyalogol naponta.
A természetellenes életmódunk okoz nagyon sok problémát, elszoktatnak a mozgástól, látástól, és sokmindentõl.
A szemüveg még jobban elrontja a szemedet, ha nem használod és tornáztatod nem fog tovább romláni, ha jól csinálod akkor javulni fog.
Akkor majd kipróbálom. De azt még mindig tartom, hogy faszság a lent írt idézet. Megmondták nekem, hogy addig fog romlani a szemem, amíg növök, utána abbamarad, tán hirtelen megtanulom majd használni? amúgy érdekes, hogy nekem úgy javult meg a szemem néha pár napra, hogy szimplán nem hordtam a szemüveget, és a 25 centis látótáv helyett volt 25 méter. Aztán felvettem a szemüveget, és visszaállt szépen.
Sajnos ennek 2 fõ oka van, egyrészt ha elmész megvizsgáltatni a szemed, automatikusan vetetik meg a szemüveget, nekem olyat is mondtak, hogy meg is vakulhatok akár ha nem veszem komolyan. A másik, hogy ezek a jó és ingyenes gyakorlatok mellett nagyon sok csalás is van. Lehet kapni ilyen javító szemüveget, amin ilyen lyukas, az pl. tényleg nem javít, bár jobban látni vele. Nameg vannak akik tanfolyamot indítanak ilyenbõl, ami szintén teljesen felesleges annak, aki tud szöveget értelmezni. Biztos, hogy elõbb találkoztál már tanfolyamhirdetéssel, mint ezzel az oldallal vagy könyvel...
Sajnos a csalásokat kevesebben tekintik gyanúsnak, mint a jót (fõleg ha azért még csak fizetni sem kell :P).
kösz ,majd holnap kipróbálok párat. nekem doki azt mondta hogy egyik szemem letakarom és a mütött szememmel követem az ujjam kifelé teljesen vagy tollat is lehet nézni tökmindegy
kancsalság ellen melyik gyakorlatot a legérdemesebb csinálni ? :)
énis csináltam ezt mert az alkalmatosságimhoz nem volt elég jo a szemem, és hihetetlen jól müködik ezt szeretem a magyarokban h mindenhez ilyen hihetetlen pozitivan álnak hozzá h kamu...probálja ki mindenki és akk majd látni fogja a különbséget
Vagy akár a természetes szelekció, helyesebben annak hiánya is okozza ezeket a dolgokat. A vadonban az a macska, amelyik csálé szemmel születik, legfeljebb az egy éves kort éri meg, amíg az anyja hordja neki a kaját. Amikor már a saját lábára kell állnia, éhendöglik még nemzõképessége elérése elõtt, mert nem látja meg a kaját.
Ez az embereknél nem mûködik, ugyanúgy életben maradnak a látási problémákkal születõk is, és ezt tovább is tudják örökíteni. Ergo a látásunk folyamatosan romlik, grenerációról generációra.
Van akinek javult már a szeme a szemüvegtõl, és nem csak rosszabb lett?
Errõl már én is olvastam, amikor írta nem voltak olyan eszközök, amikkel részletesen tanulmányozhatta volna. A tapasztalatok, és a gyakorlatok voltak elõbb, ebbõl vonta le a mûködését, tévesen.
A lényegen nem változtat, a szemünkel azért van egyre több probléma, mert helytelenek a nézési szokásaink, nem jut be minden vitamin ami kellene, káros fények/anyagok érik, stb.. Kicsi korban alakul ki a legtöbb minden, ekkor lenne fontos, hogy a gyerekek ne könyvek meg TV elõtt üljenek (vagy legalábbis ne sokat). Más témában is sokszor említem, természetben élõ embereknél nincs probléma a látással, állatoknál is jóval ritkább. Nálunk már az a ritka, hogy valaki 50-60 év felett szemüveg nélkül lát. A látás pedig igenis javítható (legjobb példa a pilóták, hajósok látása), fejleszthetõ (sajnos a civilizált szokások akadályozzák; monitor, tv bámulás, és sok minden). Abba gondolj bele, hogy te mikor használod a szemedet úgy, mint egy természetben élõ ember/állat, és mennyire természetellenesen használjuk mi. Az összefüggéseket kell nézni, és az egészséges "alapméretezettel" összehasonlítani.
Hiába szemtréningezik valaki, ha a nap további részében gép vagy könyvek elõtt ül, vagy ha vitaminhiány okozza a rossz mûködést, vagy pszichés oka is lehet, vagy rossz világítás, vagy bármi. Mindenre kell figyelni, és akkor javulni fog. Persze lehet, hogy nekem is fõleg az egyre gyakoribb biciklizés segített, mert olyankor tényleg használnom kell a látásomat :P
ezek nagyon jó írások. ne zárjátok a topikot, egyrészt nem reklámoz semmiféle szolgáltatást, másrészt sok hasznos dolog van itt.
ezt a könyvet a 20 század elején írták, és azóta már az új felfedezések (pl. a fényképeszetben) bebizonyították, hogy a szem nem úgy mûködik, ahogy azt a könyvben leírják, így a javasolt gyógymódok is megkérdõjelezhetõek.
Én így konkrétan nem álltam neki szemtornázni ahogy az oldal írja, hanem így menet közben, amikor eszembe jut és olyan környezetben vagyok, akkor szoktam így végezni. Nekem is szemtengelyferdülésem van (kicsi korom óta mindig szemüveget akartam rámsózni). A helyzet úgy nézett ki, hogy 10. osztályban a szemorvos 3x is felkeresett, hogy elmentem-e szemészetre, mondta hogy ezzel sürgõsen el kell mennem, mert ez csak rosszabbodni fog. Kb. a 11.-es szemvizsgálat elõtt 2-3 hónappal találkoztam az oldallal, akkor kezdtem el, jóval több számot tudtam elolvasni azon a táblán (meg úgy tapasztalom is, hogy jóval kisebb betüket is el tudok olvasni), kérdezte hogy na csak kaptam szemüveget. :D Mondtam, hogy nem, szemtréningezek, mondta hogy rendben, csak ne hagyjam abba, utána már nem küldött szemészetre. Azóta egy kicsit feledésbe merült, valószínû a szemtengelyferdülés miatt majd az enyémet is megmûttetjük, mivel annyi idõm nincs, hogy naponta órákat szemtréningezzek, utána jöhet a "szuperlátás" kifejlesztése :D
"Én nem nagyon hiszem el..." Azt elhiszed, hogyha rendszeresen kimész futni, akkor nagyobb távolságokat tudsz megtenni futva, mintha maximum sétálnál, de többnyire csak feküdnél/ülnél valami elõtt?
A pislogás inkább a relaxáció része (ha túl erõlteted a szemed, az sem jó, fejfájást okoz), a legfontosabb gyakorlat az a nagyonközelre és nagyontávolra fúkuszálás felváltva, meg az egyéb tornák amikkel a szemedet mozgatod. Ha túl sokat fúkuszálsz egy távolságra (monitorra bámulsz, olvasol, bambulsz a villamoson, és stb.), akkor folyamatosan romlik. Amikor az erdõben minden egyes "molekulát" megvizsgálsz hogy nem támad-e meg valami, meg hol találsz ételt, vagy pl. sûrûn figyeled a partot/leszállópályát akkor javul :D
Én már számtalanszor linkeltem, saját topikomban is, nagyon is igaz mindenben az oldal, és ezt saját tapasztalatból is mondom. A szemben is izmok vannak (pl. a lencse görbületét változtató izmok), amiket ha nem természetes módon használsz, elszoknak (mint bármi más izom), helytelenül fognak mûködni. A szemtorna, vagy "látás gyakorlás" javítja a látást, és sokkal jobb látás is "kifejleszthetõ" (pl. egy cikk: A szuper látás fejlesztése, egy másik cikk: Dioptriacsökkentés szemtornával, de nagyon sok van.
Ha ez az oldal linkelése reklámnak számít, akkor mi nem számít annak?! Még csak nemis fizetõs, teljesen ingyenes technikákat ír le. Olvassátok végig, és gyakoroljátok, ha 2-3 hónap alatt tényleg nem láttok javulást, akkor kellene így véleményt írni valamirõl. Bár én nekem mondhatjátok, mivel nekem és szüleimnek is rendesen javult tõle, pedig csak az alapgyakorlatot végezzük, azt sem a legsûrûbben.